Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-07-03 / 53. szám

Megjelen e' hírlap minden héten kétszer: szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással oft, borítékban 6 ft, postán borítékkal 6 ft pengő pénzben. - Előfi hetni helyben Land er er Lajos kiadótulajdonosnál, hatvani-ntczai Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyebütt minden cs. kit. postahivatalnál. — Mindenfele hirdetmények főin nek, ’s egyegy hasábsorért, petit betűkkel, 5 pengő krajezár számittatik. TARTALOM. Megtiszteltetések. Halálozás. Vezérczikk. (Ada­lék a’ büntetőjogi eszmékhez). Mez. gazd. egyes. Budai jótékony nőegyes. Kliegl-könyv. Fővár, njdons. Megyei dolgok. Komáromi gyűlés részletei. S z e r é m (vegy. ház. felírás a zalai elvek szerint , de az 1647: 14. és kett. javad, iránti felírás nem pártoltatik , tanácsk. niagy. nyelven, határ­zár egészen megnyitva). Bihari gyűlés vége (adatok az ujonczáll. köréből, kett. benef. mint Zala, kicsapás iskolából, cselédrend, czimkövetelés). Rövid közlés Hevesből és Hajdúkerületből. Kir. vár. köréből. Esz tergo m jegy­zőválasztás feletti igények, kölcsön , adóviszonyok, deperdita. Vidéki levéltárossá: Mosony-győri ágost. vall. esperességi köz- ayxilés. Dévény, tűz. Veszprém (falusi gyermekek rendőrségi törvényekre oktattatnak.) Külföldi napló. Francziaoiszág. Né­met- Porosz- Göröghon és Kréta sziget. Portngallia. Értekező. Pesti műki állítás 1841. (Petrichevich Hováth Lázár). Idei műkiállításunk ismertetése (Vachott Imre.) Hivatalos tudósítá­sok. Igazítás. Hirdetések. MAGYARORSZAG ÉS ERDÉLY. M e g t i s z t e 11 e t é s e k. 6 cs. ’s apóst. kir. felsége Pidoll Károly udv. hadi tanácsost, sz.-István király rendének kiskeresztjével, — Hüttner Imrét szakolezai grammatical tanítót pedig közép arany- érdempénzzel, szalagostul méltóztatott kegy. meg­ajándékozni. Szentgyörgyi Horváth János cs. kir. kamarás f. é. jun. 30-kán bélgyuladásban Pesten meglialálozott. Vezérczikk. (Ada 1 ék b ünte tó'j ogi esz­mékhez.) A’ franczia Mémoires-özön valamellyik cseppjében olvastuk XV. Lajosnak egy udvaronczá­rói, hogy ó', bár urának különös kedvencze, folytonos kegyelemben részesült, mégis szembetűnő' zavaro- dásba jött, valahányszor a’ királynál meg kellett je­lennie ; mert — úgy mond — „le nem győzhetem a’ gondolatot, hogy olly ember közelében állok , kinek parancsára fejem lábaimhoz gördülhet, vagy a’ Bas­tille sírjába elevenen eltemethetnek.“ — Illynemű érzés lephet meg sok embert, olly országokban, hol egy ingatag ’s határozatlan büntetőtörvény hasonlít a’ kardhoz, melly bár solia le nem szakadt a’ haj­szálról, Damocles ebédjét mégis elrontó.— Illy törvényekről mondja a’ bölcs Bacon 53-ik Aplio- rismájában: „P á n y v a fog e s n i a’ n é p f ö 1 i b e, szól a’próféta; nincs pedig rosszabb pányva, mint a’ törvényeké, kivált a’ büntetőtörvényeké, mellyek a’ helyett hogy lámpást tartanának, inkább hálókat vetnek lábaink elé.“ Nem lehet hát eléggé örvende­nünk, hogy az országosan egybegyülve volt RR,., a’ felséges király hozzájárultával a’ legközelebbi or­szággyűlés egyik főfeladatául büntetőtörvénykönyv kidolgozását tűzték ki. Élet, szabadság, becsület és vagyon és minden érdek, melly a’ személyhez csat­lakozik, ezt* kiáltják minden emberi társaságban a’ szükségek legfőbbikének; és legyen ez jól elrendez­ve, legyenek a’ világ évkönyvei által nyújtott ta­pasztalások sajátlagos körülményeinkhez mért bölcs alkalmazásra méltatva: még nemzetiségünk, még alkotmányos életfejlemünk tekintetében is, olly gyű­rűket illeszthet ime’ nagy munka polgárzatunk lán- czolatába, mik horogkapcsul szolgálhatnának civi- lisatiónak és szabadságnak ,* olly időkben is , mely- lyekben romlottság mindent megvesztegetne, ’s pár­tos dühösség mindent megtámadna, miben a’ civili- satió, miben a’ szabadság védangyalát tisztelők. — De a’ munka nehéz, mert egyetlen alapelvben szá­zadok sorsa rejtezik. A’ kerékvágásból, mellybe egyetlen alapelv büntetőjogi helyzetünket belé so­dorja, évek meg évek hosszú sora sem képes kiso­dorni, ellenben ha az alap elv, úgy a’ bűnök és bün­tetések, mint az eljárás; úgy a’ bizonyitványi tan, mint fogházügy ’s javító disciplina tekintetében (mert e’ négy könyvből áll, nézetünk szerint, a’ büntető­jog rendszere); ha — mondók — az alapelv elhi­bázva nincs: nem kellene megütköznünk, habáraz olly különféle elemek súrlódásai közt születendő törvény, születése órájában nem hasonlítaná is a’ nem gyermekkint született Minervához; mert csak az alapelvben legyen a’ naponta fejlő élethez simuló fogékonyság: az idő bizonynyal meghozza a’ maga fejleményeit. Uly alapelvnek tartjuk mi eljárási co- dexre nézve az esküttszéki institutiót, mellyről már több ízben kimondók e’ lapokban erős hitünket, hogy nélküle nincs e‘ téren üdvösség. De senki se higye, hogy midőn esküttszéki institutióról szólunk, Amerika forogna szemeink előtt; senki se higye, hogy a’ világtapasztalás az esküttszékeket a’ népne­velés lehető leghatalmasb iskoláinak bizonyítván, azon meggyőződést akarnók emlegetni, hogy a’ kik a’ népneveletlenségnek örve alatt hajlandók volná­nak , azon eszközöket megtagadni, mellyek a’ neve­letlen népet nevelni segíthetik, azon persa fejede­lemhez hasonlitnának, ki — Malcolm szerint — mint gyámatya, kiszuratá a’ gondviselésére bízott trónörökös szemeit, hogy őt vaksága miatt uralko­dásra alkalmatlannak bizonyíthassa. Nem, uraim! mi még csak Ceylon szigetére sem akarunk hivat­kozni , mellyet hinduk és mahomedánusok és Sziam és Ava emigránsai és a’ portugallok, hollandusok és angolok egymásra következett uraságából szár­mazott minden keverék zagyva néptömegben lakja, ’s hol még is sir Johnston Sáíndor főgyarmatbi- ró az esküttszéket, bizonyos qualificatióval, minden vallás-, vér- és állapotkülönbség nélkül az egész népre kiterjesztve, 1811-ben behozta, ’s a’merész­nek látszó próbatétel, immár 30 éves tapasztalás ál­tal minden várakozást felülmúlva, jótékonynak mu­tatkozott; mert egy büntetőtörvény eredményeit ko- rónsem egyedül a’ fogházak statisticájából kell megítélni, hanem főképen azon hatásból, mellyet a’ nép erkölcsi és politicai jellemére gyakorol. — Mint mondók, mié’ példákra sem akarunk hivatkozni; sőt örökké szemünk előtt tartjuk, a’ mit lapjaink első számában mondottunk: hogy az alkotmány évezre­des boltjai alatt millió érdek nyugoszik, melly gyön­géd figyelmet ’s kíméletet követel; és azt sem akar­juk felejteni, hogy mielőtt (mindig bizonyos qualifi- catiók mellett) illy nevezetes politicai jog szélesen vett osztályokra kiterjesztetnék, több rendbeli or­szágosintézkedéseknek kell élői ‘bocsáttatniok, mik nem egyetlen országgyűlés föladatai. Azért nyíltan kijelentjük, miképen mi, hálát adva istennek, töké­letes megnyugvással néznénk ez igen nagy tekintetű mezőn nemzetünk jövendőjének elébe, ha a’ jövő országgyűlésen alkotandó büntetőtörvénykönyvbe az esküttszéki institutio elve csak úgy vétetnék is föl, hogy a’ jury-lajstrom alkotmányunk mostani állása szerint a’ kiváltságos osztályokon kívül (hová a’ nemeseket, városi polgárokat ’s a’ tisztesrendű- ek osztályát, ezek közé pedig a’ gazda-tiszt eket is számítjuk) csupán a’ szabados mezővárosok előbbkelőire, akár adó-maximumi qualificatióval, akár pedig évenkinti népválasztás emanatiójával ki­terjesztetnék. A’ többit nézetünk szerint a’ jövendő kor feladásai közé számítanék, meg lévén győződ­ve , hogy a’ mint műveltség, vagyonosság, ipar, népjellem és nemzetiség bölcs törvények által előse­gítve ’s a’ nyilvánosság érlelte közszellem karjain ápolva lesz, akkint fog fejleni az alkotmány is, ’s akkint gyürűzendik el, e’ fejleménynyel egyetem­ben, a’ polgári jogok részvéte is; mig majd egyko­ron, ha rég felejtve lesznek, kik a’ hosszú pálya sorompóján belől az első lépést megtevék, e‘ hon­nak minden gyermeke egy közös édes anya édes gyermeke leend, és mostoha senki más, mint a’ bű­nös és tehetetlen. Sőt még az említett qualificatiók határain belől is olly eljárási formákat gondolnánk csekély véleményünk szerint felállitandóknak,mely- lyek már magokban biztosítanának, hogy esküttszé­ki tag nem lehet, ki a’ műveltségnek bizonyos fo­kára nevelve nincs. — Mi általában mindenütt sze­retnek a’ politicai jogok gyakorlatát akkint intézni, hogy e’ jog maga némi erkölcsi kényszerítést fog­laljon magában a’ nevelésre. Illy intézkedéssel gon­dolnánk a’ tisztválasztási bajokon is segíthetni, ’s koránsem az 1812-ki spanyol alkotmány oligarchiái szellemű találmányával: a’ választók választásával; — mikint erről egy alkalommal bővebben fogunk szólani. Azonban a’ mi az esküttszékeket illeti: a’ tárgy sokkal fontosabb, sőt — valljuk meg őszintén — al­kalmazása, körülményeinkhez illesztése is sokkal több gondot kíván, mintsem egyetlen czikkecskében ki lehetne meríteni. Ezúttal csak annyit akartunk kijelenteni, hogy ezen institutiónak semmi más által ki nem pótolható jótékonyságáról annyira meg va­gyunk győződve, miszerint emlékezetünkben tart­ván a’ nehézségeket, mellyek egy rendszeres tör­vénykönyvnek alapelvébeni megváltoztatásával jár­nak, inkább óhajtanék, ne alkosson még a’ legköze­lebbi országgyűlés büntetőtörvénykönyvet, mint es- küttszekek nélkül alkossa; meg akartuk egyszers­mind mondani, hogy csekély belátásunk szerint ép’ azt akadályoznék, a’ mit óhajtunk, ha jelenleg esküttek lajstromával szélesre terjeszkednénk. Egyébiránt lapjaink rendszeréhez tartozik, me£ pintgatni az időnek minden literét, ’s ha aztán i vagy más tárgy , akár mert tanácskozásbavételéi ideje közéig, akár más oknál fogva is, kitűnő korszerűvé válik: mennyire csak azon tekintet gedi, hogy olvasóinkat örökké egy nótával ne un! suk, az illy korszerű tárgyat, szakadozva bár, mégis egy egészbe összeforaszthatólag, gyakrab ’s minden oldalról taglalni; ezek szerint lapja folytában a’ büntetőjogról immár sokszor szólandu ’s bizonyosan bátorságot veszünk megmondani is, miképen gondolnék nemzeti szerkezetünk sa ságai mellett meghonosíthatni az eskütszékek n; gondolatát, melly nem e’ vagy ama’ nemzetnek, nem az istentől jog- és szabadságra hivott eml nemnek közös tulajdona; ’s mellyről még Hun a’ hires historicus, a’ higgadt keblű bölcs, — ő, túlságos szabadságvágy nem gyanúsíthat, mert nában inkább óhajtott látni korlátlan hatalmú mon chát, mint respublicát; mellyről — mondók r ezen Hume is úgy ítélt, hogy a’ legfelségesebb ta mányok egyike alkalmasabb, mint más akármi, í tartani a’ szabadságot, ’s az igazságnak uralkot szerezni. Minthogy idézgetésekbe bonyolódánk, szabad gyen még végezetül a’ fenemlített ceyloni főbírói sir Johnston Sándornak, az ellenőr-tanácshoz (] ard of Control) 18l5-ben irt hivatalos jelentésé némellyeket idéznünk: „Az igazságszolgáltatás el bi módja ellen az volt a’ panasz: hogy késedéin költséges és népszerűtlen.“ (Kinek nem jut eszéb mi állapotunk?) A’ rendszer hiánya onnan ered hogy a’ lakosok igen kevés becset helyeztek igazmondás! jellembe, ’s legkisebb érdekkel sem seltettek olly rendszer iránt, mellynek kiszolgáld sában részük nem vala; továbbá hogy az europa nem csak törvénynek, hanem ténynek is bírái lev nem valának képesek eligazodni a’ tanúbizonyság hitelén; végre, hogy a’ törvényszék eljárása hős; és lialasztékos volt.“ Ezen bajokon a’ nevezett bíró csupán az esküttszékek behozatalával vélt gíthetni: meghallgatá tehát előlegesen a’ buddhis papjait és a’ braminokat, ’s tervét a’ gyarmati k mányszéknek előterjeszté; ez azonban félvén, In mivel Indiákon a’ benszülötteknek illy jogok még ha és sehol nem engedtettek, a’ merényt uj s á miatt az angol kormány helybe nem hagyja,—Jo] stont Londonba küldé, helybehagyást eszközle és a’ főbíró szemcsésen járt. — Behozattak az küttszékek, ’s az eredményről Johnston ekl ir: „Az esküttszéki ülésekben résztvevő lakosol foglalatosság közben tömérdek ismereteket szer nek; senki sem juthatván a’jury-lajstromra, ki csület ’s igazmondás (veracity) tekintetében s pos gyanút szenved, e’ körülmény a’ nép jelien re mondhatlanul jótékonyan hat, 's az erkölcsi érz met szembetünőleg neveli.“ Ki az esküttek lajst mán áll, magát a’közigazgatás tagjának tekinti, azelőtt soha nem érzett érdekkel viseltetik a’törvi ’s angol uralom iránt; — melly érdek a’ háborúk ni magokviseletében, mint ellentét az előbbeni ] zönbösséggel, igen kedvezőleg kitűnik; e’ mel pedig a’ magányéletbeni vétkek évről évre gyér nek, mit nem csak Johnston, hanem hivatalutó is főképen az esküttszékek behozatalának tulajdoi ’s jelentését azzal végzi, hogy mind ezen ked\ változások okát erős meggyőződéssel a’ jury-rei szerben találja, mellyet hindu és mahomedánus ’s szingali faj nemzedékei már olly hő ragaszkodáss olly tisztelettel szeretnek, minővel csak legked' sebb, legrégibb institutióikhoz viseltethetnek. — illy egyszerű szózat, illy körülmények közti tapa: talásból merítve, felér könyvkötetek okoskodásaiv A’ m. gazdasági-egyesület júniusi naj gyűlésének er e d m én y e i. (Vége.) XIX Jelentés tetett a' Zichy Ödön gr. városligeti kertjében tartott pról szántás eredményéről,melly szerint a’ honi ekék között b czclszerübbnek mutatkozott a' Vas megyei, a’ Fejér meg pusztai és falusi eke; a’ külföldiek között pedig az A pel Károly ur által Schwertz- és Zugmayer-féle eke bői szerkesztve módosított. Minthogy azonban az el értéke és haszonvehetösége igen viszonylagos, ’s főleg a’ földvegyület, kezelés ’stb. körülményei mól oltják , jövő évre másféle földben fog próbaszántás ef 105

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék