Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-09-25 / 77. szám
653 hát, mi ellenben, mint más világi nemesek, acquizálhatunk is, bízhatunk is (’s ez ismét ij fontos bizonyítvány nemességünk valóságára); ők szerzetesek, mi nem; ők a’ szegénység czímére vannak felszentelve, mi pedig a’ megyéére ’stb. ’stb. Mi a’ sz. bibliából felhordott szavakat illeti (I. Petr. 5, 2.), minthogy azok nem csak bennünket, hanem a' praelatusokat is érdeklik, ezek nemességét pedig tb. ur kétségbe vonni nem akarja, nekem úgy látszik, mintha hajoknál fogva vonattak volna e’ contextusba. Ezekből által láthatja tb. ur, hogy habár a’ lelkészeket és káplánokat az I. r. 2. czimében érintett „ecclesiarum rectores“ osztályába nem soroznak is, állítása mégis tetemesen sántikál. De, mederele! még azt sem engedhetjük , hogy biczegjen; mert az „ecclesiarum rectores“ nevezet alatt Werbőczy idejében egyenesen a’ plebánusok és káplánok értettek. Nem hiszi tb. ur? Ám lássa tehát azon diplomákat és más hiteles adatokat, mellyek Verböczy előtt ’s utána is keletkeztek; jelesen: Verböczy előtt IV. László király alatt Budán 1279-ik évben papi zsinat tartatván, annak egyik rendeletében (cap. 45.) ez foglaltatik: „Praesenti constitutione duximus statuendum, quod Praepositi, Canonici, Plebani et alii Ecclesiarum Rectores et Clerici universi in Praeposituris, Canoniis et Plebanatibus, Rectoriis et aliis Ecclesiis, in quibus beneficiati existunt, vei a quibus ecclesiastica recipiunt stipendia(mint a’ lelkészek és káplánok), residentiam facientes, horis canonicis ’stb. intersint“ (Battyán Leges Eccl. Hung. II. köt. 446. lap). Ugyan IV. László király, Kassa városának abbeli panaszára, hogy a’ krakói egyetemben tanuló némelly kassaiak, ezen egyetem birái ebbe idéztetvén ’s megitéltetvén, az egri püspöki megye némelly plebanusai által az apostoli széktől nyert commissio mellett executio alá is vétettek, Dionysius cardinal és esztergomi érsekhez utasított rendeletében azt parancsolja: „ideo fidelitatem vestram requirimus, eidemque firmissime praecipientes mandamus, quatenus agnitis praesentibus, omnes Plébános seu rectores Ecclesiarum e sub inhibere velitis“. — Tovább: 1400-ik évben Zsigmond császár és király Henrich nevű eperjesi plebánus helyébe választott Peteri de Septemtiliis előbb palochai plebanusról ezeket hozza fel: „per Judices et Juratos totamque communitatem de nostra civitatc Eperjes coucorditer nominatus et electus exstitit praesentatus in praedictae Ecclesiae Plebanum et rectorcm“. — 1493-ik évben (tehát épen Verböczy idejében) Hypolitus cardinal alatt tartott tartománybeli zsinatnak 2-ik czíkke azt rendeli: „praesenti constitutione statuimus, ut Archidiaconi, Vicearchidiaconi, Presbyteri et alii Ecclesiarum rectores singulis diebus dominicis et festivis moneant parochianos suos, ut infantes, quoocyus possint, ad baptisandum adferant“. Utána következő évben pedig (1494) Nyitrán tartott zsinatnak 26-ik czikkében ez foglaltatik : „Statuimus et mandamus, quod quicunque de nostra civitate, Dioecesi et Jurisdictione de bonis suis aliquid disponere voluerit, seu testari, Rectorcm seil Capellannm Ecclesiae, intra cujus degit parochiam, omnino advocet. — II. Lajos király alatt tartatott veszprémi zsinat 3-ik czikkében ezen kifejezés találtatik: „Statuitur, ut Archidiaconi, Presbyteri et alii rectores Ecclesiarum singulis diebus“ ’stb. Ugyanazon zsinat rendelései között (Péterffy Conc. Eccl. Hung. 237. lap) ezeket olvassuk: „Item Archidiaconi, Plebani, rectores Ecclesiarum aliunde advenientes Presbyteros examinent“ ’stb. És (238, lapon): „Si quis autem directe, vei indirecte disposition! ultimae voluntatis, Rectorem seu Capellanum Ecclesiae prohibuerit interessé, vei ipsum tcstatorem in seriptis testari“ ’stb. — Hogy a’ „rectores ecclesiarum“ nevezet alatt Verböczy után is a’ lelkészek és káplánok értetnek, kitetszik I. Ferdinánd 18. Decr. 10. czikkéből, hol, minekutána 1. §-ban az mondatik: „ut sicut privilegia et libertates omnium Rcgnicolarum observari et inviolata esse debent: ita etiam libertates et immunitates privilegiaque Ecclesiastica ab omnibus inviolabilitcr observentur“, az 5. §, világosan a’ lelkészekre és kisebb clerusra szorít tatik: „Plebanis etiam, et aliis Ecclesiasticis personis cujuscunque status libertas sua in omnibus observetur“. — „De hisz itt nem is emlittetnek az „ecclesiarum rectores“, mondja talán tb. ur.Kérem,kérem, édes tb. ur! ne heveskedjünk; — az idézett 10-ik czikkre igen természetesen a’ 10-ik következik; ennek fejezete pedig igy szól: „Bona Ecclesiastica ab Ecclesiis avulsa, juridice per Plébanos, iis non valentibus, per Episcopos eorum recuperentur“, és az 1. §: „Si autem Plebani, et Rectores ipsi Beneficiorum (vagy ecclesiarum) hoc faceré nollent, aut non possent, aut non auderent, tunc Praelatis quoque, et Superioribus eorumdem Beneficiorum idem semper liceat“. Íme ez világos törvény, mellyhez — mint fentebb is említem — tb. az szigorúan szeret ragaszkodni. Az előterjesztett adatok — úgy vélem — eléggé meggyőzhetik tb. urat, hogy az „ecclesiarum rectores“ nevezet alatt nem csak a’ praelatusok, hanem a’ lelkészek és káplánok is értetnek, következőleg, hogy a’ hármas-könyv I. r. 2. ez. a’ nemesi jogokat nem csak a’ praelatusokra, hanem mi ránk is terjesztette. — Végre befejezésként bátor vagyok még tb. urat figyelmeztetni azon 800 év hoszszú sorára, mellyek lefolyása alatt az egyházi rend nemesi jogainak csendes állandó leírásában volt. Ezen hoszszú gyakorlat (melly már magában törvényerejű) bizonyosan legjobb, legbölcsebb törvénymagyarázó; mert kétes esetekben a’ törvénytudók is hozzá folyamodnak tanácsért : ne nehezteljen tehát tb. ur, ha én is ezen nagy törvénymagyarázónak útmutatását követvén, tb. urnak a’ lelkészek és káplánok szavazási ügyében nyilvánított nézeteit törvény- és gyakorlatellenieknek nyilatkoztatom, ’s egyenesen kimondom, hogy sem Pest, sem akármellyik egyes megyének nincs törvényes hatalma, a’ kath. lelkészeket és káplánokat akár szavazási, akár más nemesi jogaik gyakorlásától eltiltani. ’S íme! — hogy E. th. ur szavaival éljek — illy értelemben szólottam e’ tárgyban közgyűlésünkön, ’s ez értelemben vagyok most is. — Mráz Mihály, pestmegyeházi lelkész. Évnegyedes és három évnegyedes előfizetés a Pesti Hírlapra. Közelegvén az évnek utolsó három hónapja, arra évnegyedes előfizetést nyitunk, a’ két fővárosban házhozhordással 2 firt 48 krral, postán borítékkal 3 frt 36 krral. A’ kik egyszersmind a’ jövő év első felére is, tehát három évnegyedre előfizetnek, lapjainkat a’ rendes áron (helyben 7 frt 30 kr, postán 9 frt pengő pénzben) kaphatják. — Lapjaink első félévének második kiadásából, valamint a’ második félévi számokból is, még néhány teljes példánynyal szolgálhatunk. ________________________________________________________________________ 77. szám. 186) Berta Imre ’s hitvese (*) elleni csődp. Hunap Pest oct. 23. 1841. 31828. 1841. Pest vmgye alispánja jelentése szerint, szabados Kecskemét városának tanácsa, helybeli lakos Berta Imre és hitvese javaikban megfogyatkozván, ellenek csődületi pert rendelt, mellynek határnapját folyó évi October 23kára tűzte ki, pergondnokká hites ügyvéd Bodogh Károlyt, tömeggondnokká pedig Papp Györgyöt nevezvén ki. Mi is hitelezőknek szokott figyelmeztetése tekintetéből közhírré tétetik. 189) Kötelezvény kitáblázandó. (O 32167. 1841. Gróf Eszterházy Józsefnek Buda városa tanácsához intézett, és e’ tanács által felsőbb helyre terjesztett folyamodása következtében, a’ folyamodó gróf attyja t. i. gróf Eszterházy József által Hiemer Ignácz, nem különben Hiemer János, és Anna részére 7000 ft. és ismét 7000 ft. összesen tehát 14,000 frot kiadott, és még 1802. évi febr. 19én betáblázott, két rendbeli adóslevelek, ha ezeknek tulajdonosai magokat a’ hirdetés napjától számítandó egy évi határidő alatt nem jelentendik, ugyan e’ kötelezvények kitáblázandók lesznek. (90) Gresz József 11) el. csődp. Hunap Pest oct. 25. 1841. 32197. 1841. Szabad kir. Pest városa törvényszéke által, miután Gresz József kebelbeli szabómester fizetésbeli tehetlenségét bejelentette, minden hitelezőinek csődje elrendeltetvén, tömeggondnokká Altersperger János, pelügyelőül pedig Szájbély Frigyes hites ügyvéd kineveztetett, és az illető hitelezők összehívására folyó 1841. évi oct. 25-e határidőül kitüzetett. Mi is a’hitelezők figyelmeztetése végett nyilvánittatik. C91) Kobalt örökösei — Vlasits A. Högl C. (O el. csődp. Hunap Pest dec. 13. 1841. 32198. 1841. Szabad kir. Pest városa törvényszéke által, minekutána Kobalt C. örökösei Vlasits A. Högl C. kebelbeli nagykereskedők fizetésbeli tehetlenségöket bejelentették, minden hitelezőiknek csődje elrendeltetvén, pelügyelőül Tóth Lőrincz hites ügyvéd kineveztetett, és az illető hitelezők összehívására folyó 1841. évi dec. 13-a határidőül kitüzetett. A’ mi is szinte a’ hitelezők szokott figyelmeztetése tekintetéből közhírré tétetik. (92) Cherolli György ( el. csődp. Hónap Szegzárd nov. 23. 1841. 32199. 1841. Tolna vármegye törvényszéke, miután Cherolli György paksi csizmadia értékében megfogyatkozván, ellene a’csődpert elhatározta, mellynek felvételére, ’s a’ hitelezők megjelenésére folyó évi nov. hó 23 ik napját Szegzárdon tartandó törvényszéke előtt rendelte, és pergondnokká Kiss Ferencz tiszteletbeli alügyészét, tömeggondnokká pedig Tóth János paksi uradalmi gazdasági tisztet nevezte ki; ugyan ez köztudomásul tétetni rendeltetett. (93) Kelemen János (O cs. csődp. Hunap Zala-Egerszeg nov. 24. 1841. 32785. 1841. Zala megye törvényszéke által nemes Kelemen János tárnoki helységbeli közbirtokosnak a’ végett tett önkényes folyamodására, hogy adósságai értékét felülmúlván, a’ fizetésre tehetetlen lenne, az ellene keresetet támasztó minden hitelezőinek megjelenésére, követeléseiknek bebizonyítására, valamint is a’ megbu-Sept. 25-kén 1841. kottnak cselekvő, és szenvedő állapotának hitletétel alatti nyilvánítására a’ folyó 1841. évi nov. hó 24dik napja Zala-Egerszegen a’ törvényszék eleibe határnapul olly móddal rendeltetett, hogy a’ hitelezők később beadandó követeléseinek hely adatni nem fog — perügyelőnek Légmán Elek táblabiró, és ügyész — ideigleni tömeggondnoknak pedig Horváth György táblabiró neveztetvén ki Mi is mindenkinek jogvédlési tekintetből országos híreszteléssel köztudományul tétetik. (94) Dück Fridrik () elleni csődper megszüntetett. 33105. 1841. Pest szabad kir. városa törvényszéke által közhírré tétetik, hogy Dück Fridrik ,kebelbeli kereskedő valamennyi hitelezőivel barátságosan megegyezvén, ezen egyezés következésében az 1811. febr. 20 án 1463. szám alatt rendelt csődper megszüntetett legyen. (95) Hayder János és Erzsébet (*) elleni csődp. Határnap Pest dec. 10 1841. 33106. 1841. Pest szabad kir. városa törvényszéke részéről közhírré tétetik, hogy miután Hayder János, és Erzsébet fizetésbeli tehetetlenségöket bejelentették, minden hitelezőiknek csődje elrendeltetvén , perügyelőül Tertzy Konstantin hites ügyvéd kineveztetett, ’s az illető hitelezők összehívására f. 1841. dec. Kike határidőül kitüzetett legyen. Melly napon Pest városa törvényszéke előtt mindazok , kik e’ csődtömegen bármilly jogczim alatt követeléseket támasztanak , vagy személyesen, vagy törvényes ügyviselőjök által megjelenni, és követeléseket szükséges bizonylatokkal ellátva legfelebb 3 nap alatt a’ kitűzött határidőtől számitva két példányban beadni felszólittatnak, később bejelentendő kereseteknek helye nem lévén; a’ csődületi választmány kinevezésére megjelenendő ügyviselők szükséges utasitással ellátandók. (96) Schikh József és Menyhért (ő elleni csőd). Határnap Pest november 8. 1841. 33107. 1841. Pest szabad kir. városa törvényszéke részéről közhírré tétetik, hogy miután Schikh József és Menyhért, illetőleg Steiner és társa bécsi nagykereskedők fizetésbeli tehetetlenségbe estek volna, minden hitelezőiknek csődje elrendeltetvén, pelügyelőül Pokolay Dániel hites ügyvéd kineveztetett, és az illető hitelezők összehívására , 1841. évi nov. 8. határidőül kitüzetett legyen Melly napon Pest városa törvényszéke előtt mindazok, kik e’ csődtömegen bármilly jogczim alatt követeléseket támasztanak, vagy személyesen, vagy törvényes ügyviselőjök által megjelenni, és követelésöket szükséges bizonylatokkal ellátva legfelebb három nap alatt a’ kitűzött határidőtől számítva két példányban beadni felszólittatnak; később bejelentendő kereseteknek helye nem levén. — A’ csődületi választmány kinevezésére megjelenendő ügyviselők szükséges utasítással ellátandók. (548) Árverési hirdetmény. (*) A’ pesti kir. váltó-törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy f. 1841. évi sept. 21 ik ’s több utána következő napjain a’ szokott reggeli, és délutáni árverési órákban a’színház terén 155. szám alatti házban levő boltban különnemű rőfos áru-czikkek, úgy mint: nyomatott kartonok (percail) sima, ’s nyomatott tibet-, merino-, struckszövetek, nyári nadrág-kelmék, selyem szalagok, asszonyi felöltöny, mousselins de lavie, és asphalt nemű öltönyanyagok, ’s egyéb illyféle áruk, nyilvános árverés utján készfizetés mellett, a’ legtöbbet ígérőnek el fognak adatni. — Költ Pesten September lődikén 1841. Hivatalos tudósítások: 154*