Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-08-04 / 62. szám
És hogy illyenek ne maradjanak, azon fontos köz nemzeti szempontoknál fogva, mellyeket lapjaink 49 ’s 60-ik számában kimutatni törekedénk, a’harmadik illynemű vállalat, a’pozsony-nagyszombati vasút iránt t. i. ismét és újólag részvétre hivunk fel mindenkit, a’ ki tehet. Az igazgató-választmány szives volt minket is egy aláírási ívvel megtisztelni, ’s nekünk különös örömünkre válnék tudatni olvasóinkkal az aláírók neveit; valamint örömünkre válik tudatni, hogy Pozsonyban, ifj. gróf Zichy Ferencz elnöklete alatt, aláírásgyűjtésre választmány alakult, Nagyszombatban egy hasonló már huzamosb idő óta működik, ’s ns Pozsony vgye utóbbi közgyű lésében az ország minden megyéit, ns Pozsony városa pedig a’ királyi városokat részvétre szólítani határozók. Fővárosi újdonságok. Iszonyú szerencsétlenséget kell hirtenünk, olly iszonyút, minőt a’ sorsnak nehéz átka ritkán szokott a’ halandókra róni, nehogy önsúlya alatt eltemettessenek. Egy atya elvesztő fiát, ’s három hét óta a’ legkínosb bizonytalanság faggatja szivét, mert még most sem tudja, életben vane vagy meghalt e az ? Három hét óta semmit sem tud felőle; csak azon rettenetes bizonyosság lebeg rémkép gyanánt átsirt napjain s álmatlan éjein keresztül, hogy nincs fia — ’s olly hosszú idő óta—egy atyának örökkévalóságnak tetsző idő óta—semmi legkisebb reménysugár, melly keble zivataréjét földerítené, egy hajszálnyi hír sem, mellyhez aggott szíve szakadt fonalát köthetné! Tegnapelőtt volt nálunk a’ szerencsétlen apa, t. Dobozy Antal ur Borsodból, ’s kényes szemekkel ’s fájdalom- ’s keservtől fojtott hangon beszélő el, hogy fia julius 10-kén egyszerre eltűnt ’s azóta nyomába sem akadhatni többé. A’ fiú 19 éves, nyúlánk szőke volt, fejének bal részén szilvaforma, többi hajánál fehérebb folt vala látható. Patakon és Miskolczon mindig a’ legkitűnőbb tanuló volt, ’s Pesten első évi turista levén, igen jól viselte magát, és szelíd erkölcse ’s példás magaviseletéért mindenkitől szerettetett. Eltűnéséről nem tud egyebet, minthogy julius 10-kén délelőtt atyjának levelet irt, mellyben panasznak vagy komolyságnak semmi nyoma; délután estve felé átment Budára. Hraskó krisztinavárosi káplán úrhoz, hol 8/2 óráig mulatván, attól érzékenyen elbúcsúzott. Azóta nem tudatik, hol van? Buda és Pestvárosi hatóságok mindenütt kerestetek, még ispotályokban is, révészek és egyéb tudomással birkazó személyek kérdeztettek— de mind hiába. Az igen szerencsétlen atya nevében kérjük tehát mind azokat, kik az elveszett fiúról valamit tudnának vagy hallottak volna, lennének szívesek az atya megnyugtatására hivatalunkhoz, vagy pedig t. Borsod vármegyéhez hírt adni, valamint bizodalmasan bátorkodunk egyszersmind felszólítani többi szerkesztőtársainkat is, méltóztatnának e’ szomorú eseményt közönségesb elterjedés végett becses lapjaikban közleni. — Leyritzné asszonyság leánynevelőintézetében a’ félévi próbatétek, mellyeken városunk buzgó polgármesterént, Tölgyessy János és számos úri vendégen kivül magunknak is szerencsénk volt jelen lenni, múlt héten tartattak, 's mindenkit teljesen kielégitének. A’ nevezett intézet már harnancz év óta működik városunkban, ’s érdemeihez tartozik, hogy a’ szükséges tudományok mind magyar nyelven oktattatnak, 's a’ nyelvünkkel még meg nem barátkozott kisaszszonykák számára magyar tanító tartatik. Pirulnunk kell ugyan, midőn Magyarhonban egy magyar intézetet azért kell dicsérnünk, mivel abban magyar kisasszonyok magyarul taníttatnak, de mihez nem kell még szoknunk,hány vendéglőt kell megdicsérnünk, ha magyar étlajstromot készít, hány fűszerárust magasztalni, ha boltja fölött magyar felírást ragyogtat ’s hány énekesnőt megtapsolni, ha a’ színpadról egy magyar ,jó reggelt“ kornyikál fülünkbe? — mielőtt a’ babelnyelvüségből ’s még valamiből kibonyolódhatunk, ’s nemzetiségünk illő fénypontját elérheti. —Bannholczer úr, a’ német színház tagja, három physical mutatványt szándékozik aláírás útján a’ városi redoutteremben adni, ’s a’ harmadik előadást a’ pesti szegénygyermek-kórház javára szenteli. A’ czél’s a’ szándék egyaránt nemes, ’s bő pártolást igényel. Megyei dolgok. Szabolcsból, jul. 21. A’ főispán ő exja elnöklete alatt mai napon tartott közgyűlésünk eredményei következő pontokban foglaltatnak: 1) A’ mennyiben ezen gyűlés a’ tisztválasztást megelőzőleg azon czélból hivatott egybe, hogy az előbbi idők szomorú emlékű zivatarain okulva, az illy választás alkalmával elkövettetni szokott csapongások, viszszaélések ’s lehető kihágások korlátozására czélszerű szabályok hozassanak, tehát a’ múlt tisztujitáskor is olly üdvös, czélraható ’s legfelsőbb helyről érkezett parancsolat ’s erre a’ megye által hasonszellemben hozott határozatok fölélesztetvén, ’s emlékezetbe hozatván, több ezer példányban ujranyomatni, ’s a’ nemesség közt kellő tudomás és ahhoz alkalmazás végett kiosztatni rendeltettek.(2) Határoztatott, hogy a’ legközelebbi országgyűlési költségek beszedése alkalmára eszközlött nemesi összeírás egy, most kinevezett küldöttség által rendbe szedetvén , használtassák a’ tisztujitáskori szavazatoknál.(3) Szavazhatási jog, a’ kebelbeli nemeseken kivül, a’ szomszéd megyékből csak azoknak engedtetik, kik itten vagy birtokosok, vagy különben is táblabirák; a’ Hajdúkerületből pedig , kik szinte táblabirák, vagy személyes részt venek a’ nemesi segélyezésekben ; ’s ez még idejében lehető értesülhetés végett elnökileg az illető szomszéd hatóságokkal közöltetni fog. — Ezen pontnál több oldalról hangzott azon kívánat, vajha Pest és Bihar megyék példáira a’ tisztesrendűek és a’ kebelbeli szabadalmas Nyáregyház város küldöttei is felruháztatnának szavazatjoggal, mire az alkotmányhoz szorosan ragaszkodó többség ezen tárgyat országgyűlésre tartozónak nyilatkoztató. — 4) Olvastatott a’ nagymélt. helytartó-tanácsnak intézvénye, melly szerint e’ megyének tudtára adatik, hogy az újabb mezőrendőri törvények értelmében felsőbb helyen szükségesnek találtatván még négy ’s a’ többiekkel egyenhatáskörű szolgabirói hivatal felállítása: ez ollyformán rendszeresittetik (második eset az országban), hogy az ezen ujdon hivatalra esküitek nélkül választandó szolgabirák a’ házi pénztárból fizetendő 150 párt évdíjjal láttatván el, az e’ megyében eddig létezett négy adóhajtóbiztosi hivatal ennekutána megszünendik. — Ez utóbbi rész csak rendén van, mert a’ megye is illy föltét mellett kérte ajánlólag a’ négy szolgabirák rendszeritését, de hogy a’ többiekkel egyenlő hatáskörű szolgabirákat, miután csak esküttel tehetnek ’s alkothatnak bíróságot, esküit nélkül adjanak, ezt senki meg sem gondolta! Emelkedtek is szózatok, ’s több felől hivatkozván a’ mezőrendőrségről szóló IX-ik törv. czikk 3. §-ra, e’ mellett pedig ezen törvény születésénél kifejlett elveket is felhozván, néhányan úgy vélekedtek, hogy a’ mennyiben magából a’ törvényből ’s a’ dolog természetéből következtethetni, hogy szolgabiró mellé eskütt is kell, tehát addig is, mig az e’ részbeni szükség fölterjesztése után a’ kormányszéktől négy eskütt is rendszeresittetnék, a’nemesi vagy más valamelly pénztárból (ha van) húzandó évdij mellett a’ négy eskütt szinte megválasztassék. — Mire az ellenvéleményü nagyobb rész a’ pénztárakra való kiereszkedést mellőzvén, ’s hitüket jelentvén a’ felől, hogy bizonyosan fognak találkozni becsületüknek örvendő ifjaink közt, kik ezen eskütti tisztes hivatalt ingyen is elvállalandják, most az eskütteket csak tiszteletbelieknek kívánták választatni. Azonban főispán ő exja a’ maga főispáni körébe vágónak találván azt, hogy tiszteletbeli hivatalra a’ megye válaszszon, oda nyilatkozott, hogy valamint ő exja a’ UK. jogait szentül és sértetlenül teljes épségben kívánja minden megszorítás nélkül fentartani, úgy ő exjának is megengedhető, ha e’ részben, mint hivatala jogainak hű űrje, a’ BB. ebbeli kívánságának nem engedhet. — Mit is teljes méltánylással elismervén a’ megye rendei, több vita után egy táblabiró úgy kívánta közölni a’ vágást, hogy: jól van, tehát a’ nagymélt. főispán ő exja nevezze ki előbb a’ tiszteletbeli eskütteket, ’s azután a’ megye ezen kinevezettek közül válaszszon négyet a’ négy szolgabiró mellé, és igy szerinte mind a’ főispáni jog sértetlen, mind azon törvényszerű és kivált e’ megyében háborithatlanul élő szokás, miszerint a’ megye minden biráit maga választja — teljes épségében fenmaradand.—Erre ismét ő exja azt felelvén, hogy: egyre megy, mert a’ választás igyis csak megesnék , mit rendszerités előtt tenni, felsőbb rendeletek állván ellen, teljességgel nem lehet, annálfogva úgy látja legczélirányosabbnak, ha a’ RR. ettől most elállván, várnák el az időt, midőn ezen négy eskütti hivatal is rendszeresítve leend; addig pedig majdan általa (ő exja által) a’RR., kikhez való hajlandóságuk és bizodalmuk kitapogatása után nevezendő tiszteletbeli esküitek közül, előrebocsátandó magány tanácskozás közben a’ rendekkel egyetértve, rendeljék el, hogy kik fognak amaz ujdon rendszeresített szolgabirák mellett mint esküttek hivataloskodni, — ’s ez jön a’ megállapodás! *).—5. A’ nádudvari járás csendbiztosa, némelly ellene törvényszékileg kifejlett eljárási és tilos egyezkedési vétségek iránt vonatván kérdőre, ’s azokra nézve nyilatkozatát ’s illetőleg mentegetőzését beadván, a’ mennyiben abból inkább tudatlansági mint konok vétségből eredeti hivatalbeli kezelés tűnnék ki, a’ BB. elegendő, de minden esetre elismert legkisebb büntetésnek ítélték, őt ezen tényért jegyzőkönyvileg megróni, annak érintése mellett, hogy a’ megye által különben is hivatalra alkalmatlannak ismertetvén, szükségtelen volt fenemlített nyilatkozata végén a’ hivatalróli lemondás.— 6) Az első alispán szóval előadta, mikint a’ tartományi főbiztosság útján már értesülve lévén ezidén beállandó szokott katonai gyakorlatok alkalmával megyénkben két ezrednek leendő összevonulása felől, erre nézve azon esetre, ha ez iránt a’felsőbb parancsolat időközben érkeznék meg, a‘ megye gondolkodását ’s kívánságát óhajtja tudni; mire a’ BB. részint azért, mert már a’ múlt évben két ezred elfogadása iránt felsőbb helyen is kijelentett hajlandóságukhoz képest következetesek kivántak maradni; részint pedig azért, mert az egyik ezred által mindennek piaczi áron készpénzért eszközlendő vásárlásából a’ szegény adózókra és termesztőkre tetemes hasznot remélnek háramlani,— a’ két ezredet elfogadólag nyilatkoztak.— 7) Nyíregyház város főjegyzője Galanek, testvérével, és szinte ottani lakos Jéger családja részére nevelt,—az előbbiek ugyan Galán f s az utóbbi pedig Vadászi-ra leendő magyarosítása végett magokat ajánltatni kérvén, ajánltatni rendeltettek. — Szivünkből óhajtjuk, hogy a’ nevezett szabadalmas város több lakosai lelkes főjegyzőjüknek példáját ne csak nevök, de szellemek és nyelvök magyarosítására nézve is kövessék. 2 8) Némelly ki- és betáblázások után , főispán ő exja újra megemlítvén , mikint ezen gyűlés különben is mint tisztujitást megelőző, csak erre vonatkozó rendszabályok életbehozására lévén intézve, ezúttal azt befejezettnek nyilvánító , ’s minthogy a’ holnapi napon tartandó jegyzőkönyvi hitelesités alkalmával alkalmasint kisebb számra olvadandónak hitte a’ RB. gyülekezetét, kinyilatkoztató, hogy a' tisztválasztást august. 5-ként*) tartandja, mire harsogó ,,éljen!“ közt a’nagy számi közönség eloszlott. — Végezetül említésre méltók még egy víg szeszélyű táblabirónak gyűlés oszlása közben, székeikből kikelt alispánok előtt, a’két szék karját megfogva, ejtett ezen szavai: „Ez a’ két szék kiadó!“ — Szabolcsfi. Ungvár, jul. 19. Főispánunknak egy hivatalos levele gyüjté ma össze megyénk rendeit, örömmel értették ebből , míg anak azon törvényszerű rendeletét, miszerint tisztujitásunk határnapjául jövő august 9-két kitűzni, ’s a’ különben ugyanazon hó 2kán tartatni fogott évnegyedes közgyűlést — olly végből, hogy akkor a’ tisztujitáshoz szükséges előkészületek és szabályok elrendeltessenek — fikára áttenni méltóztatott. — Fölmelegité kebleiket azon édes gondolat, hogy földerülend ismét egy nap , mellyen szabadságaik egyik legjelesbikét gyakorolhatandják. Vajha pedig ezen napot — mellyet rokon különböző érdekekből óhajtva és rettegve várnak— a’közjó iránti elhatározott erős buzgalom, összehiván mindnyájunkat a’szeretet ’s türelem templomába , szentelné föl olly dicső ünneppé, mellynek fényét felekezeti vagy más alacsony érdekek ne homályositnák!—vajha ez ünnep azon néposztálynak is, mellynek rovására fognak annak poharai ürittetni, valóságos hasznára váljék! —E’napokban megyénknek egy, gonosztettei miatt börtönébe több ízben bezárt ’s fenyített lakosa , utóbbi csínai következtében egyedül csukatván el, néhány napi magányléte után magát nyakkendőjénél fogva fölakasztotta. Úgy vélem , ez is figyelmet érdemlő eset az uj börtönrendszer tervével foglalkozók előtt. — Kovács Károly: Baranyából. Pécs, jul. 27. F. h. 7.-én tartott kisgyűlésünk alkalmával az arató- és nyomtatórész megállapításának szüksége jött szóba, ’s ámbár az árszabások elhatározása egyedül közgyűlés körébe tartozandónak nyilváníttatott, azonban, mivel e rögtöni elintézést kívánó tárgyat elhalasztani nem lehetett, ,,a’jelen idő és szükség tekintetéből, minden jövendőre nézve innen vonható következés nélkül , az idei terméshez alkalmaztatólag aratók ’s nyomtatókra nézve 12-ed, cséplőkre nézve pedig 13-ad rész állapíttatott meg.“—Ugyanazon kisgyűlésen felolvastatott a’ cs. kir. főherczeg nádor levele, mellyben felszólítja a’ megyét ,hogy miután a’ nemzeti színház tárgyában az 1840 évi 44. sz. rendeletéhez képest kiküldött országos választmány azt nyilatkoztatná, hogy az eddig ezen országos ajánlat fejében begyűlt pénzek még csak az adósságok fizetésére sem volnának elegendők, ’s igy ezen intézet fentartására azon pénzek befolyása felette szükséges volna, ezen megye is e’ részbeni tartozása beszedése és lerovásáról haladék nélkül gondoskodjék.“ — Ezen tárgy elintézése a’ jövő (augustus 16-kán tartandó) közgyűlésre halasztatván, a’ járásbeli főbíróknak meghagyatott, hogy az országos költségekhez járulók összeírását, a’ mennyire még bevégezve nem volna , elkészítsék, ’s ugyanazon közgyűlésre beadják **). Az érdekesebb tárgyak több *) Az uj szbirák hajdúiról, mint különben is a’ megyei tisztviselőség tekintélye szerzőiről, szó sem vala; pedig ezeket sem lehet felsőbb engedelem nélkül szaporítani. *) Épen uz szine változására. **) Közel éve már, hogy az országgyűlésnek vége van, és az ottani ajánlatok nem csak legnagyobb részben beszedetlenek, de még sok helyütt csak kivetve sincsenek. Baranya e' részben, fájdalom ! nem egyedül áll. •— És ne kiáltsuk e ismét el ismét, hogy a’hozzájárulásunkkal alkotott törvény iránti tiszteletlenség a’ szabadságot compromittálja'( mert hiszen szabadnak lenni nem mást tesz, mint csak befolyásunkkal hozott törvénynek engedelmeskedni; de ennek aztán engedelmeskedni , lelkismeretes pontossággal. Vessünk, uraim! vállat vállhoz, ’s töröljük le magunkról a’ teherrel járó tömények teljesitésébeni hanyagság ’s tiszteletlenség jellemfoltját; legyen meg bennünk a’ becsületes verseny ösztöne e’ részben is akármelly testvér törvényhatóság fényes példája mögött is hátra nem maradni; és ha letörlöttük, ellenségeink is kénytelenek lesznek megvallani. 518