Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)

1842-02-17 / 118. szám

Csütörtök Februarius 17. 1842, Megjelenik e’ hírlap minden héten kétszer : csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 ft, postán bontókkal 6 ft pengő pénzben. — Előfizet­hetni helyben I., a n d c r e r L aj os kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba ’* egyéb külföldi tartományokba küldetni kiránt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahiratal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek ’s egyegy hasábsorért petit betűkkel 5 pengő krajezár szánu'ttatik. TARTALOM: Hermina fííherczegasszony j-. Kine­vezések, halálozások. D e ss e wf f y retjuiemje.Vezérczikk. (III. A’ c e n t r a 1 i s a 1 i o következményei.) Puls z k y Ferenc* tői. Az ,Allg. Zei(g.! — Magy.tud. társ.Művészi egylet. Nemzeti színház. Megyei dolgok .'Veszprém (szóbeli per, vegyes házasság, bankjegyek, adózás, tör­vényszéki biróválasztás.jBékés (érdekes adatok a’ bün­tetőjog köréből.) Vas (tisztviselők leköszönése miatti felakadás.) Pótlék a’ szepesi gyűléshez, (testi büntetés, vámszabályozás.) Erdélyi országgyűlés. Vidéki le­vél tár cza. Temesvár (lyceum, német salon.) Sei­me ez (magy. társ. és szláv iskola.) Külf. napló. Angol-, Franczhon. Értekező: Lényeges és utolsó felvilágosí­tások bankügyben. (Vége.) FogarasiJán. —B. Cor- vaja terve földmivelési ’s műipari takarékpénztárról. Trefort Ágoston. Megyei régiség. Iliv. tud. Ilird. ....... M11 IBS - .-HT’™ilL" Mg" '!ggr«!rv«»»»»™ESg M AGYARORSZÁG és ERDÉLY. A’siralmas csapás, melly cs. k. íohercaegná­dorunk fenséges háza felett néhány nap óta fe­nyegetőzve lebegett, csakugyan kérlelhetlenül elkövetkezék. Ö cs k. fensége läermllia főherczegasszony, István fűhereze­gő n kikertes tv éré, nincs többé!! Ifjú életét sem a’ tudomány megfeszített erőködé- sei, sem az anyai gond ápoló karjai, sem mil­liók könyörgő fohásza nem vala képes megtar­tani. Kimúlt Bécsben , vasárnap, februarius 13-kán, kevés napi betegség után ; ’s kora ha­lála a’cs. k. uralkodóházat, különösen pedig már sok hasonló csapást szenvedett fenséges atyját kimondhatlan gyászba boritá. 0 cs kit*, fenségük—Já n os és István főlierczegek sí etve Budára érkeztek, egyik a’ testvér kese­rű bánatában testvérikig megosztozandó, másik a’szenvedő atyai szívnek élő kincse eleven ké­pével nyújtandó vigasztalást. E’ nemzet pedig, mellyet a’szeretet’s ragaszkodás érzelmein ki­vid , mellyel királyai házához a’ hű magyar mindenkor viseltetik , jó ’s bal szerencsében együtt leélt negyvenhat év viszontagságai fen­séges nádorához mintegy családias kötelékkel Csatolnak, atyai fájdalmában is családias rész­véttel osztozik , ’s még soká áldandja emléke­zetét a’ korán hunytnak, ki rövid életében a’ jótékonyság’« magasztos emberszeretet angya­la gyanánt tiint föl közöttünk. U es. ’s apóst. kir. Felsége Markovics József rozsnyói kanonokot belieli apáttá, Steinhäuser An­tal kun-szent-márloni plébánost typultliai apáttá, Fe­jér Jánost nyugalmazo'.t plébánosok intézete előjá- róját egri fó'káplalani tiszteletbeli kanonokká, Bor- bola Miklós nagyváradi egyesült-görög székesegy­házi őrkanonokot éneklőkanonokká ’s helyébe Er­délyi Vazul iskoláskanonokot ó'rkanonokká; Kiss Miklós somogy-megyei tiszteletbeli aljegyzőt pedig a’ m kir.Helytartó-Tanács tiszteletbeli fogalmazójá­vá méltóztatottlegkegyelmesebben kinevezni. (H—k.) A’ nm. m. kir. h.tanács Schwartzer Károlyt a’ si­ket-némák váczi intézeténél tanítóvá alkalmazó. (H.) Főtiszt. Báthory Gábor ur, a’ dunamellékire­form. egyházkerület superintendense ’s a’ hittudo­mány tanóra-, f. hó 12-kén éjjeli 11 órakor, életé­nek 88-ik évében, N.Kőrösön meghalt. Bölöni Farkas Sándor erdélyi kormányszéki fo­galmazó, a’ m. t. társ. levelező tagja f hó 2-kán estvéli 8 órakor közhasznú becses éltet tüdővész kö­vetkeztében bevégezte. A’ néhai „Ejszakamerikai utazás“ czimii becses munkájáért 1835-ben a’ m. t. társaságtól 200 darab arany jutalmat nyervén , ezt erdélyi irók jutalmául alapitváuyképen visszaajándé- kozta. Erdély történeteit tárgyazó nagybecsű mun­káját kéziratban hagyta hátra. A’ kolozsvári casino és fegyveroskola alapítására gyakorlott nagy befo­lyása ismeretes, mi országszerte kihatott. Az unitá­rius statusnak, mellynek buzgó hive volt, íőkép az Augustinovics-alapitvány közüli sikeres fáradozásá­val uj éltet ígérő hasznot tett; végrendeletében köny­veit és pénzét a’kolozsvári unitar. főiskolának hagy­ta. A’ néhai érdemteljes férfiú halálát mindenek, kik ismerték, méltán fájlalják. (Érd. Hiradó.) Néhai cserneki és tarkői gr. Dessevvffy Aurél felett, ki családjának, barátinak és tisztelőinek mély fájdalmára f. e. febr. 9-kén inegbalálozotf, azon országos választmány, mellynek az üdvezült jeles és tisztelve-szeretett tagja volt, halotti szent mise áldozatot fog tartatni, mellyre f. e. febr. 17-kén reg­geli 9 órára a’ sert'iták templomába az üdvezültnek minden baráti és tisztelői meghivatnak, — Költ Pesten febr. 13-kán 18-12. Vezérczikfe. (in. A’ centralisatio követ­kezményei *). Midőn a’múlt számban a’ közép- pontositás okait vizsgáltuk, jó következményeit na­gyobb részben már említettük, a’kéjelmesebb kor­mányzást , t. i. a’ nép szükségeinek látszólag köny- nyebb megismerhetését és az igazgatás gyorsaságát. Hozzá járul még, hogy a’ középpontositási rendszer, mint az egyenlőségnek előmozdítója, a’ nép szenve­delmeinek hízelkedik; hogy az egyformaság által, mellyet mindenütt behoz, az észnek némileg postula- tuma, melly a’ szabályt mindenütt határozottnak ’s biztosnak ’s mindenütt egyenlően kiterjedőnek kí­vánja. A’ központosítás végre a’nemzet hiúságának szolgál, ’s ez által a’ nemzetiség barátinak kínálko­zik, midőn az ország minden észtehetségeit a’ fő­városba vonja, azon egyetlen térre, mellyen a’nem­zetnek a’ középpontositás által mindig a’ fővárosra irányzott figyelmét magokra vonhatják, ’s erejűknek illő hatáskört találhatnak. Az ország értelmisége igy vonatik össze egy tömegbe, mellyben a’ fénye­sebbnek sugaraiban a’ fénytelenebb is jobban kitű­nik, ’s a’ fényesebbek együttléte sugárkoszorút he­lyez a’ hazának fejére. Ezt látjuk Rómában Augus­tus alatt, ezt Franczhonban XIV. Lajos és Napole­on alatt; ’s ezen udvarok vakitó világa előtt amott a’ széles Göröghon- ’s gyarmatainak, itt Olaszor­szág fejedelemségeinek ’s a’német udvarok-’s egye­temeknek egymástól elszigetelt tudósai, nagyobb beesők mellett is, elhomályosodtak. A’ középpontositási rendszer azonban, bár hogy’ kínálkozz ék fejedelmeknek és nemzeteknek, végtére mégis mind az or­szág bátorságára, mind a’ nemzet szabad­ságára vészthozó. A’ középpontositási rendszernek legközelebbi szükséges következménye egy hivatalnok-sereg , melly a’ kormány kinevezésétől függ, ettől veszi pa­rancsait, ez által mozdittathatik el, ’s csak ennek felelős. A’ mint a’ középpontositás valamelly kor­mánynál vezérelvvé lett, azon pillanattól növekedik évről évre, sőt lehet mondani, napról napra a’ hiva­talnokok száma, még akkor is, ha a’ kormány ezt nem kívánná. Mert a’mint a’testületektől, rendek­től vagy előjogos egyedektől igazgatási befolyásuk ’s autonómiájuknak egy része elvétetik, ezek a’ ki­váltságos állással összekötött kötelességeknek is vagy hanyagul vagy épen nem felelnek meg, ’s ha­bár a’ kormány számukra némi befolyást meg is kí­vánna menteni, mégis kényíelenitletik a’ hanyag­ságból önkényt következő rendetlenség miatt minden igazgatási hatalmat kezeikből kivenni,’s a’helyható­sági, testületi vagy patrimonialis kormányzást fize­téses függő hivatalnokokkal felváltani. — Az auto­nómia megcsonkításának ezen következményeit se­hol sem látjuk ollyóriási példákban, mint a’ régi vi­lágban a’római köztársaság végidejében, midőn ezen hatalmas ország a’ kisebb kelet-európai fejedelme­ket pártfogás színe alatt némi függésbe hozta, ’s ud­variaknál előbb csak külviszonyaikat legátusok ál­tal rendezgeté ’s igazgattatá; majd a’ fejedelmek zsarnoksága által veszélyeztetett közbátorság fen- tartása végett a’beligazgatásba is nagyobb befolyást nyertek, melly a’ legátus tekintetének fentartására szolgáló katonai erő által még inkább növekedett, mig végre a’ tökéletes gyámságra került királyok vagy függetlenségök visszanyerésére indított egye­netlen háborúban legyőzettek, vagy szünetlen bel- háborúkba keveredve, országukban a’ rendet fen- tartani képtelenek lévén, a’ hatalmas köztársaság­nak színuraságukat is átadni kénytelenittettek. így *) E’ C7,ikk olvasásából annyi tanulmányt, annyi éldeletet me­nténk, hogy el nem mulaszthatnék tisztelt barátunknak legőszintébb köszönetiinket kifejezni azon szívességéért, miszerint országos kiildöttségi tömérdek foglalatosságainak fáradalmai között is időt vön magának , roppant tndomány- nyal, mély statiisbölcseséggel ’s különös practical tapin­tattal Írott nagybecsű, érdekteljes értekezésével lapjaink szerény hasábjait díszestteni. — Szerk. vitetett Róma sokszor önkénytelenül a’hódítások me­zejére, mig végre olly terjedelmessé lön, hogy a’ birodalmat sem belül kormányozni, sem külről meg­támadások ellen védelmezni nem lehetett, ’s önsúlya alatt összeomlott. Hasonló történik most is Ázsia színpadán; az angol kelet-ind társaság az óriási fél­sziget minden hatalmasságaival háborúba kevere­dett, hogy a’ gazdag Bengal tartományt védelmezze ’s kereskedését biztosítsa; ’s habár a’ legyőzött fe­jedelmeket adó mellett országaik birtokában örömest meghagyta, mégis a’ szünetlenül ellene forralt ter­vek ’s ármánykodások megszüntetésére kénytelen volt ezen fejedelmek erejét gyöngíteni, udvaraik kö­rül angol sereget tartani, a’ zsarnokul nyomott né­pek védelmére követei által a’ beligazgatásba is be­folyni , ’s végre a’ szünetlen háborgások elmellőzé- sére, a’ fejedelmek ármánykodásainak megbünteté­sére, a’ közvetlen kormányt is átvenni. így terjedett, igy terjed még most is ezen óriási birodalom. Keres­kedésének kiterjedése ’s birtokának bátorsága kény­szerűé a’ társaságot, hogy fegyvereit Ceylon szige­tétől a’ himalajai havasokig vigye, ’s az esemé­nyeknek már többé nem ura, hanem inkább szolgá­ja most egy oldalon az Oxus és Jaxartes, másikon a’ Hoangho és Jancse Hiang felé nyomul, mint ke­vés idővel előbb a’ Buremputer és Indus felé nyo­mult ; szünetlen hódításaiban nem tudván többé ön­magát megállítani a’ nélkül, hogy egész hatalmát ne koczkáztassa, mig végre— mint Róma — önsúlya alatt összeroskadand. A’ mi a’ régi időkben ’s Ázsiában még most is olly óriási idomban történik, ugyanaz történik ki­sebb vagy nagyobb arány szerint minden országban, hol a’ központosítás egyszer megkezdetett. A’ mint a’ rendek, testületek és helyhatóságok jogai meg- szorittatnak, a’mint elfogadtatik azon elv, hogy az igazgatásra csak a’ kormánytól közvetlenül függő ’s neki felelős hivatalnokok alkalmasak, akkor meg­kezdődik a’ mozgalom, melly csak ott szűnik meg, hol minden előjogok és szabaditékok eltörlése után az egész nemzet egyenlő, political életet nélkülöző, egymáshoz csak a’ szolgaság érzete által kapcsolt egyedek tömegéből áll, mellynek fölibe a’ közép­ponti hatalomtól mindenben függő hierarchiai hiva­talnok-sereg helyeztetik. Kezdetben ugyan csak az autonómia, a’ statutarius hatalom támadtatik meg , hogy ez által az ország törvényhozásában az egység ’s egyenlőség meg ne zavartassék: de a’ mint a’ helyhatósági ’s testületi jogok megszorittatnak, meg­szűnik a’ testület külső tekintete is, ’s vele a’ testü­leti tagok részvéte. A’ fizetéstelen vagy csekély fi­zetésű testületi tisztviselők, kiknek hatásköre meg- szorittatott, külső tekintetűk megszűntével becsület­ből szolgálni nem akarnak, vagy hivataloskodásu­kat fizetésük csekélységével hozzák arányba. Ez ál­tal a’ központi hatalom rövid idő múlva kénytelenít- tetik a’ tisztviselők helyébe tőle függő, ’s már nem többé a’ testület, hanem az ország által ’s ugyan­azért jobban fizetett hivatalnokokat kinevezni, an­nál inkább, minthogy a’ testületi tagok, jogaik’s ha­táskörük megszorítása utána’testületi terheket visel­ni , azon hivatalnokokat, kiknek kinevezésében ré- szök nincs, fizetni, a’középületeket és intézeteket, mellyek felügyelésök alól kivétettek, fentartani vo­nakodnak , ’s igy végre minden hivatal, intézet, bör­tön ’s egyéb középület, utak és hidak fentartására szükséges költség, a’ felügyelésre megkívánt sze­mélyek ’s a’ felettei egész intézkedés országossá ’s központosítottá válik, az egész kormány és igazga­tás a’ középponti hatalom hivatalnokainak kezébe kérül, ’s a’ testületek politicai jogainak köre az egyenlőség látszólagos diadala mellett naponkint megszorul, melly egyenlőség azonban — mint már felebb emliténk — nem más, mint a’ szolgaság egyenlősége. A’ régi görögök, kik, mind a’ mellett hogy al­kotmányaik még nagyobb változatossággal birtak, minta’ mieink, a’most divatozó politicai felosztá­sokkal mégsem törődtek, ’s kiknél a’monarchia, aristocratia és democratia, minden árnyéklataival együtt nem csak az országférfiak agyában, hanem tettleg is létezett, csak egy fogalmat tartottak szük­ségesnek az alkotmányok jellemzésére: tudnillik fo­galmuk szerint azon ország volt szabad, mellyben a’ tisztviselők, habár örökösök ’s választástól nem függők, eljárásukról a’ népnek számot adni kényte- 27

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék