Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)

1842-02-17 / 118. szám

ról szóló jelentésére nézve következő­ észrevéte­lek fordultak elő: 1) A’ szomolnoki vámra nézve óvás tetetett, ’s a’ királyi fiscusnak azon követelt jo­ga, miszerint a’ királyi kincstári uradalmakban ma­gát minden szabadalomlevél nélkül vámszedési jo­gok gyakorlatába helyezhetné , el nem ismerhetőnek és azért az 1732-ik és 1757. évi k. rendeletek tör­vényellenieknek nyilváníttattak; de mivel 1757. évtől fogva az elévülés ideje már régen betelt, a’ mostani vámszedési gyakorlat iránt észrevétel nem létethetett. 2) A’ szabad k. Lőcse városa által eddig gyakorlott vámszedési jog iránt hozott ítélet köröz­tetni rendeltetett, olly hozzáadással, hogy a’ kebel­beli adózók figyelmesekké tétessenek, miszerint a’ rajtok eddig törvénytelenül gyakorlott vámszedés birói kép megszüntetett, és Lőcse városa ezentúl csak a’ megye által most megállapított vámdíj köve­telésére hatalmaztatott, — minden másnemű, akár hid, akár kapu-fel­húzás, akár pedig városbani ra­kodás czíme alatti vámszedéstől eltiltatván. *) 3) A’ szepesváraljai 16 városi vám tökéletesen megszünte­tett, mi szinte köröztetni rendeltetett. 4) A’Késmárk és Lőcse városokban, nemkülönben Remete bánya­városában és Markusfalván létező vámok díjjegy­zékére nézve elvül állapíttatott meg, hogy gyalog embertől, akár belföldi, akár külföldi, akár zsidó, akár keresztény legyen, semmi díj sem követeltet­­hetik. A’ galicziaiak ’s belföldiek, zsidók és keresz­tények közt eddig divatozott különbség megszünte­tik , ’s az egész megye kebelében és az e’ megye­beli városokban, megyei adózó, ki azonkívül, hogy az útkészités körül amúgy is eléggé fáradoz, és vám­mentességet méltán követelhet, még a’ szaba­dalomlevelek által is kivétetik, vámot sem szeke­rétől, sem marhájától nem fizet. — G. H. Erdélyi országgyű­lés. 1842-ik évi jan. 17. emlékezetes nap lesz évköny­veinkben; mert ekkor inditványoztaték sikerrel a’ magyar nyelvnek nemzetiségünk érdekének megfe­lelő kiterjedésben közállományi (diplomaticai) polct­­ra emelése. Az indítványt tévé önkeble sugallatával egyező utasitványa nyomán lelkesen Zaránd megye követe Kozma Dénes, ’s utána mindjárt Alsófe­jér érdemdús követeli. Kemény Dénes törvény­­javaslat alakba szerkesztve. A’ két javaslat közt két árnyéklati különbség volt. 1-ször Zaránd azt kívánta , hogy a’ magyar nyelv mindjárt a’ törvény­­czikk kihirdetésével, vagy azon reményben, hogy ezen törvényczikk még a’jelen országgyűlésre meg­erősítve leérkezendik és törvénykönyvbe iratik, ezen hongyülés végzetével egész Erdélyben közállomá­nyi nyelvvé legyen; Alsófejér pedig azt, hogy a’ új szász nemzetre, és némelly részleteire, a’ nem ma­gyar ajkuakra, t. i. görögegyesült hitüekre vonatko­zólag csak 10 év után váljék általánosan kötelező erővel közigazgatási nyelvvé. Mindkét megye meg­egyezett abban , hogy a’ nemes szász nemzet kebel­beli ügyei kezelésénél anyai nyelve használatában ne legyen korlátolva, mit korlátolni senki, de sen­ki sem is akart. 2-szor Zaránd azt kívánta, hogy a’ magyar nyelv ügyében fölterjesztendő törvényezikk magyar nyelven legyen szerkesztve ; Alsófejér pe­dig azt, hogy a’ jelen czikk még latinul h­assék, ne­hogy formaságból ismét akadályt szenvedjen felül­ről. Mindkét megyét többen pártolák. Az első ágra nézve még két külön vélemény fejlett ki, egyik még egy módosító árnyéklattal, t. i. kir. hivatalos gróf Teleki Domokos, többektől ’s az eredmény sze­rint a’ többségtől pár­toltál­va , javasló, hogy az el­lenhatás és gyanús színnel festés kikerülésére a’ is szász nemzet hagyassák meg az 1791-beli 31-ik tör­­vényezikben ’s fenálló gyakorlaton alapuló status quo mellett minden határidő kitűzése nélkül, mit többen azon nyilvánosan kifejezendő magyarázattal pártoltak, hogy a’status quo alatt csupán a’ ma­gyar és latin nyelv értetik, mellyeknek akármellyikét szabadon használhatandja a’ új szász nemzet ő fel­ségéhez és a’ k. főkormányhoz intézendő felirataiban ’s a’ törvényhatóságokkal­ levelezéseiben. Negye­dik vélemény volt a’ új szász nemzet 20 képviselőjé, kik készséggel pártolák, hogy a’ magyar és székely nemzetekre nézve a’ magyar nyelv közállományi nyelvvé tétessék, de egyetsmind a’ három nemzet jogegyenlőségéből indulva ki, követelők, hogy ezen­túl 1-er a’ törvényezikkek ne csak magyar, hanem egyszersmind német nyelven is legyenek szerkeszt­ve , de úgy, hogy a’ magyar szerkezet legyen di­­plomatikai erejű. 2-szor: A’ kir. főkormány rendele­teit a’ magyar és székely törvényhatóságokhoz ma­gyar, a’ szászokhoz német nyelven intézze. 3 szór. magyar és székely törvényhatóságok kötelezettek legyenek a’szász törvényhatóságok német nyelvű át­írását elfogadni. — E’ véleménytől némileg eltért szászvárosi követ Lészai Antal és követtársa né­zete, kik utasitványuk nyomán pártolók, hogy a’ h­it latin nyelv helyett a’magyar legyen közállományi,’s csak annyit követeltek, hogy a’ szász nemzet tagjai kérelmeinek német záradékait a’kir. főkormány ’s a» *) Egy fuvaros, hid, kapu-felhuzás és rakodás czíme alatt, 18 pengő kit volt köteles fizetni. •— G. H. I magyar és székely törvényhatóságok fogadják el, [I I úgy a’ honi főszámvevő-hivatal a’ német nyelven ké- I szült házi (allodialis) számadásokat, egyebekben a’ I ns szász nemzet maradjon in statu quo. Ezen el­ágazás szülte a’ négy napi vitatást; mert egyébiránt az elv mellett olly nagy többség mutatkozik, hogy csaknem felkiáltással ki lehet vala mondani. Elnöki kijelentéskor első kérdésül tűzetett, hogy a’ ma­gyar nyelv ügye ő felsége kir. megerősítése alá ter­jesztendő törvényezikkbe írassák e­l A’ már közlett okokból ellenmondás nélkül elhatároztatott, hogy irassék törvényezikkbe. Második kérdés volt: mi nyelven legyen szerkesztve ezen törvényezikk? Nagy többséggel határozattá lett, hogy latin nyelven. Har­madik : mi foglaltassák ezen törvényezikkbe? Erre a’ határozat a’ hitelesített jegyzőkönyv szerint ez: 1-ször: A’magyar nyelv, ő felsége kegyes megegye­zése hozájárultával, ezen nagyfejedelemségben köz­állományi nyelvé tétetik, mellyhez képest 2-szor A’ törvények ezentúl csupán magyarul szerkesztesse­­nek. 3-szor: A’királyi kormányszék , a’ k. tábla, a’ kincstári tanács és ezek kormánya alatt álló minden hivatali ágazatok egymás között és a’ törvényhatósá­gokkal folytatandó levelezéseikben egyáltalában ma­gyar nyevvel éljenek; jegyzőkönyveiket ’s illetőleg ítéleteiket, számadásaikat, ’s általában minden iromá­nyaikat bevezetéseikkel és befejezéseikkel egyetem­ben, magyar nyelven írják. Az országgyűlés is nem­csak jegyzőkönyvei szerkesztésében , hanem a’ k. biztossal folytatandó értekeződéseiben, és őfelségé­hez intézendő alázatos felirataiban is a’ magyar nyelv­vel éljen. A’ k. meghívó levelek, kir. javaslatok, k. leiratok és kir. biztostól országgyűléshez intézett,be­szédek és megtalálások (insinuatum), valamint a’ kir. parancsolatok, adomány- és kiváltságlevelek ’s minden más a’ felséges udvartól, vagy az előbb em­léétt dicasteriumoktól eredő irományok magy­ar nyel­ven keljenek. Minden hivatalos pecsétek és e’ ha­zában verendő pénzek közirásai is magyarul legye­nek. 4-szer: A’ magyar és székely nemzet kebelében minden polgári törvényszékek, tiszti hivatalok és gyűlések, kirekesztőleg magyar nyelvvel éljenek mind tanácskozásaikban, mind jegyzőkönyveik szer­kesztésében , mind minden irományaikban , az ő fel­sége szentséges személyéhez intézett felirataikat is ki nem véve. 5-ször: A’ szász nemzet keblében az 1791-beli 31-dik törvényczikkelyen alapuló status quo, melly szerint a’ dicasteriumokkal és a’ tör­vényhatóságokkal magyar vagy diák nyelven leve­leztek , meghagyatik. A’ királyi leiratok mindazál­­tal, valamint a’ kormányszéki rendeletek is, ezen országgyűlés berekesztése után a’ szász nemzethez is magyarul fognak íratni, valamint a’ kir. táblai, kincstári ’s magyar és székely törvényhatósági elő­adódó levelezések is. 6-szor : A’ főhadivezérség és az erdélyi ezredek fő- és alkotmányai a’ kir. kor­mányszékkel és a’ magyar és székely nemzet kebe­­lebeli minden elöljáróságokkal magyarul levelezze­nek , és az erdélyi ezredeknél magyar kormányszék használtassanak. 7-szer: Az egész hazában levő min­den r. catholicus, ev. református, unitárius, unitus és disunitus egyházi törvényhatóságok a’ világiakkal e’ törvény kihirdetése után mindjárt, egymás közt pedig az egyházi törvényhatóságok közül a’ nem ma­gyar ajkúak ezen országgyűlés berekesztésétől szá­mítandó tiz év múlva kötelesek lesznek magyarul le­velezni , és anyakönyveiket ’s egyéb minden ezen Nagyfejedelemség határain belől szolgálandó iromá­nyaikat magyarul szerkeszteni; szintén tiz év múlva sem felsőbb sem alsóbb egyházi hivatalba, ki ma­gyarul nem tud , ne tétessék ; addig is egyéb tulaj­donságok egyenlősége esetében (caeteris paribus) magyarul tudóknak elsőségük legyen. A’ szász nem­zet kebelében­ lutheránus egyházi hatóságok pedig anyanyelvűk egymás közti használhatásában meg­hagyatnak , ugyanez értetvén a’ magyar nemzet kebelében lakó szász papoknak a’ szász nemzet ke­belében lakó elöljáróikkal­ levelezéseire nézve is. A’ káptalani és conventi kiadások bevezetései ’s be­fejezései ezen törvény kihirdetésétől fogva magyarul írassanak. 8-szor: A’ szászoknak nemzetök keblé­­beni iskoláikat kivéve minden más e’ hazabeli neve­lő-intézeteknél, a’ katonáikat is odaértve, minden tudományok magyarul fognak tanittatni. Ezen rend­szabály mindazáltal az egyesült hitű növendékek is­koláira nézve csak tiz év múlva leszen kötelező. Melly czélra vezetőleg arról, hogy az egyesült hi­­tűek balázsfalvi iskolájánál, ’s a’ többiek közül is azoknál, mellyek jövedelme hordozhatja, magyar nyelvtannak haladék nélkül állittassék, valamint ar­ról is, hogy a’ papságra készülő nem-egyesült hi­­tűek a’ magyar nyelvben is szükséges tanítást nyer­jenek , ő felsége kegyelmesen gondoskodni fog ad­dig is, mig e’ felől, valamint az oláh köznép ma­gyarul tanítása felől is, a’ népiskolák törvényhozás utjáni elrendezése alkalmával bővebb gondoskodás leszen. — Az 5-ik pont ellen a’ új szász nemzet 20­1 követe, mint már irtuk, óvást jelentett, jogot tart­ván fel ellenokaikat mind jegyzőkönyvbe íratni, mind­et a’ felirathoz csatolni. Hunyad megye követei, Kaku- J­esi Elek és Szabó József szintén óvást írattak jegy­zőkönyvbe utasítványok nyomán az ellen , hogy a’ magyar nyelv nem létetett egész hazára kiterjedőleg és rögtön kötelezőleg közállományi nyelvvé.—Ezen törvényczikket a’ RR. egy felirat mellett terjeszten­­dik ő felsége kir. klmes megerősítése alá , megkér­vén benne, hogy azon czikket méltóztassék még ezen országgyűlésre megerősítve lekü­ldeni. —A’ febr. 4-kei országos ülésben tárgyaltattak a’ hódo­lati , úgy a’ rendszeres biztosságok tárgyában­ tör­vényezikkek ’s feliratok, ’s a’ kir. főkormánynak átküldettek. A’ hódolati törvényezikket kisérő fel­irat azon pontjára, hol a’ visszacsatolt részek érin­tetnek , Kraszna megye követei, utasitványuk nyo­mán ujiják első megjelenésük alt­almával tett óvásu­kat. A’ RR. újból ragaszkodtak akkori határzatuk­­hoz , miszerint nézetöket akkor, midőn a’ tárgy ex thesi szőnyegre kerülend, fölfejtik. (Érd. Hir.) Vidéki levéltárcza T­em­es­vár. (Lyceum) Nov. első napjaitól nyit­­vák a’temesvári püspöki lyceum ajtai; — az épüle­­egyszerű, ’s csinos külsejével fölékesité ugyan a’ há­rom szögletes úgynevezett növendéktért, de belseje koránsem az, mit az új kor létesítette intézetektől min­­den magyar kebel méltán várhatott. — Nem ismétlem azokat, miket e’lapokban az intézet ügyében ava­­tottabb kezek már elősoroltak; csak néhány észre­vétellel kisérem az ügyet, hogy e’részben meghiú­sított jámbor óhajtásim az olvasó közönség tudomá­sával némileg enyhittessenek.— Kétséget nem szen­ved, hogy dicső ajánlatok tétettek, mellyeket az or­szágosan tisztelt Csanádi püspök által czélba vett in­tézet gyámolitására törvényhatóságok *) úgy, mint egyesek ritka lelkesedéssel áldoztak. — Örült az egész Bánság, hogy saját felügyelése alatt kebelé­ben neveltetheti gyermekét, kit eddig nevezetes köl­tséggel messze vidékre küldött. — örült, hogy ha­­zafias áldozatokból emelkedett intézetben ak­kor ki­­vánatihoz szabott nevelési rendszer az adakozók köl­csönös értekezésével fog meghatároztatni; öröme azonban csalóka fény volt; mert az alapkő letete­tett , az intézet fölépült, megnyittatott, és a’ tanítók is belehozattak, a’ nélkül hogy a’ tetemes áldozato­kat tevő törvényhatóságok és magános egyedek akár a’ tanítási rendszer meghatározásában, akár pedig a’ tanítók kinevezésében te­tleges részvétre hivattak volna. — W­i­n­k­­­e­r I­m­r­e: Temesvár. Városunkban „Literalisch-musika­­lischer Salon“ czím­ alatt egy, ferde irányokat követő társaság alakult. Czélja:h­etenkint kétszer „Humoris­tische Vorlesung-okat tartani; csütörtökön zene, pénteken kártya, a’ többi napokon rendesen ivás.“ Dicső! E’ salonban a’ tanácskozások német nyelven folynak, ’s a’ német művészet hő tisztelőket szám­lál, kik nem rég egy 40 pftnyi ezüst koszorúval ju­talmaztak egy — tűrhetőnek mondható — német szí­nésznőt, ’s az ingyen osztogatott bemeneti jegyek­kel igen jól számítottak, mert taps- és füzérözön sem hiányzott. Szép a’ művészetet méltánylani, de ne tegyük ezt nemzetis­gelleni nézeteknél fogva, méltatlanra pedig épen ne legyünk pazarok Bennün­ket csak az szomorít, hogy ezen egyesület fő sze­repvivői közt magyar ifjakat látunk olly városban, hol egy hanyag lépes nyelvünket könnyen koczkáz­­tathatja. Törekedjünk tehát el salont magyar olvasó­­­társasággá alakítani, igyekezetünket elősegitni — hiszem — megyénk több lelkes polgárai kötelessé­güknek tartandjak. — K­ö­vér V­i­n­c­z­e, Selmecz. Magyar társaságunk múlt évben nem kis változásokon ment keresztül, ’s már aggódni is kezdettünk további sorsa felett. Azonban aggodal­munkat I. Suhajda Lajos ur megszünteté , kinek ta­nácsára a’ bányászi gyakornokok közül választánk ideiglenes elnököt; az ő buzdításának köszönhetjük azt is, hogy az eleinte csak 30 tagból álló társaság most már 66 ot számlál; különben, ha e’tisztelt férfiú meleg részvéttel nem ápolja a’ hanyatló társa­ságot, már eddig kétségkül eloszlása bekövetkezett volna. — De e’ mellett fenáll még a’ szláv iskola is, melly, hanem csalatkozunk, elnök nélkül foly­tatja munkálkodását, ’s ez a’ tanítók tudta ’s meg­egyezésével történik e? nem tudjuk; hanem mi is­mét és újra kijelenthetjük, hogy az — a’homileti­­cai gyakorlatoktól egészen elkülönözve — még most is fenáll; ’s midőn ezt őszintén kimondjuk, távol vagyunk gyanusitgatások terjesztésétől, ’s korán sem szándékunk „Durch Unterschieb der Tendenzen etwas beweisen zu wollen.“ — x—y. KÜLFÖLDI NAPLÓ. Az éjszak amerikai egyesült tartományok con­­gressusában a’ bukásokat fenyitő törvények eltörlé­se a’ torykká vált whigek szótöbbségével keresztül­ment , mit azonban a’ praesidens vétója aligha meg nem akadályozand. — Az angolok elleni háború-fe­nyegetőzések valamennyire lecsilapultak.— Brazíli­ának egész éjszaki határhosszában lázadás jelei mutatkoznak. *) Temes megye a’ bitang marhák pénztárából 10 ezer, Temes­vár városa pedig 50 ezer ftot ajánlott. •— W. I.

Next