Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-02-17 / 118. szám
ról szóló jelentésére nézve következő észrevételek fordultak elő: 1) A’ szomolnoki vámra nézve óvás tetetett, ’s a’ királyi fiscusnak azon követelt joga, miszerint a’ királyi kincstári uradalmakban magát minden szabadalomlevél nélkül vámszedési jogok gyakorlatába helyezhetné , el nem ismerhetőnek és azért az 1732-ik és 1757. évi k. rendeletek törvényellenieknek nyilváníttattak; de mivel 1757. évtől fogva az elévülés ideje már régen betelt, a’ mostani vámszedési gyakorlat iránt észrevétel nem létethetett. 2) A’ szabad k. Lőcse városa által eddig gyakorlott vámszedési jog iránt hozott ítélet köröztetni rendeltetett, olly hozzáadással, hogy a’ kebelbeli adózók figyelmesekké tétessenek, miszerint a’ rajtok eddig törvénytelenül gyakorlott vámszedés birói kép megszüntetett, és Lőcse városa ezentúl csak a’ megye által most megállapított vámdíj követelésére hatalmaztatott, — minden másnemű, akár hid, akár kapu-felhúzás, akár pedig városbani rakodás czíme alatti vámszedéstől eltiltatván. *) 3) A’ szepesváraljai 16 városi vám tökéletesen megszüntetett, mi szinte köröztetni rendeltetett. 4) A’Késmárk és Lőcse városokban, nemkülönben Remete bányavárosában és Markusfalván létező vámok díjjegyzékére nézve elvül állapíttatott meg, hogy gyalog embertől, akár belföldi, akár külföldi, akár zsidó, akár keresztény legyen, semmi díj sem követeltethetik. A’ galicziaiak ’s belföldiek, zsidók és keresztények közt eddig divatozott különbség megszüntetik , ’s az egész megye kebelében és az e’ megyebeli városokban, megyei adózó, ki azonkívül, hogy az útkészités körül amúgy is eléggé fáradoz, és vámmentességet méltán követelhet, még a’ szabadalomlevelek által is kivétetik, vámot sem szekerétől, sem marhájától nem fizet. — G. H. Erdélyi országgyűlés. 1842-ik évi jan. 17. emlékezetes nap lesz évkönyveinkben; mert ekkor inditványoztaték sikerrel a’ magyar nyelvnek nemzetiségünk érdekének megfelelő kiterjedésben közállományi (diplomaticai) polctra emelése. Az indítványt tévé önkeble sugallatával egyező utasitványa nyomán lelkesen Zaránd megye követe Kozma Dénes, ’s utána mindjárt Alsófejér érdemdús követeli. Kemény Dénes törvényjavaslat alakba szerkesztve. A’ két javaslat közt két árnyéklati különbség volt. 1-ször Zaránd azt kívánta , hogy a’ magyar nyelv mindjárt a’ törvényczikk kihirdetésével, vagy azon reményben, hogy ezen törvényczikk még a’jelen országgyűlésre megerősítve leérkezendik és törvénykönyvbe iratik, ezen hongyülés végzetével egész Erdélyben közállományi nyelvvé legyen; Alsófejér pedig azt, hogy a’ új szász nemzetre, és némelly részleteire, a’ nem magyar ajkuakra, t. i. görögegyesült hitüekre vonatkozólag csak 10 év után váljék általánosan kötelező erővel közigazgatási nyelvvé. Mindkét megye megegyezett abban , hogy a’ nemes szász nemzet kebelbeli ügyei kezelésénél anyai nyelve használatában ne legyen korlátolva, mit korlátolni senki, de senki sem is akart. 2-szor Zaránd azt kívánta, hogy a’ magyar nyelv ügyében fölterjesztendő törvényezikk magyar nyelven legyen szerkesztve ; Alsófejér pedig azt, hogy a’ jelen czikk még latinul hassék, nehogy formaságból ismét akadályt szenvedjen felülről. Mindkét megyét többen pártolák. Az első ágra nézve még két külön vélemény fejlett ki, egyik még egy módosító árnyéklattal, t. i. kir. hivatalos gróf Teleki Domokos, többektől ’s az eredmény szerint a’ többségtől pártoltálva , javasló, hogy az ellenhatás és gyanús színnel festés kikerülésére a’ is szász nemzet hagyassák meg az 1791-beli 31-ik törvényezikben ’s fenálló gyakorlaton alapuló status quo mellett minden határidő kitűzése nélkül, mit többen azon nyilvánosan kifejezendő magyarázattal pártoltak, hogy a’status quo alatt csupán a’ magyar és latin nyelv értetik, mellyeknek akármellyikét szabadon használhatandja a’ új szász nemzet ő felségéhez és a’ k. főkormányhoz intézendő felirataiban ’s a’ törvényhatóságokkal levelezéseiben. Negyedik vélemény volt a’ új szász nemzet 20 képviselőjé, kik készséggel pártolák, hogy a’ magyar és székely nemzetekre nézve a’ magyar nyelv közállományi nyelvvé tétessék, de egyetsmind a’ három nemzet jogegyenlőségéből indulva ki, követelők, hogy ezentúl 1-er a’ törvényezikkek ne csak magyar, hanem egyszersmind német nyelven is legyenek szerkesztve , de úgy, hogy a’ magyar szerkezet legyen diplomatikai erejű. 2-szor: A’ kir. főkormány rendeleteit a’ magyar és székely törvényhatóságokhoz magyar, a’ szászokhoz német nyelven intézze. 3 szór. magyar és székely törvényhatóságok kötelezettek legyenek a’szász törvényhatóságok német nyelvű átírását elfogadni. — E’ véleménytől némileg eltért szászvárosi követ Lészai Antal és követtársa nézete, kik utasitványuk nyomán pártolók, hogy a’ hit latin nyelv helyett a’magyar legyen közállományi,’s csak annyit követeltek, hogy a’ szász nemzet tagjai kérelmeinek német záradékait a’kir. főkormány ’s a» *) Egy fuvaros, hid, kapu-felhuzás és rakodás czíme alatt, 18 pengő kit volt köteles fizetni. •— G. H. I magyar és székely törvényhatóságok fogadják el, [I I úgy a’ honi főszámvevő-hivatal a’ német nyelven ké- I szült házi (allodialis) számadásokat, egyebekben a’ I ns szász nemzet maradjon in statu quo. Ezen elágazás szülte a’ négy napi vitatást; mert egyébiránt az elv mellett olly nagy többség mutatkozik, hogy csaknem felkiáltással ki lehet vala mondani. Elnöki kijelentéskor első kérdésül tűzetett, hogy a’ magyar nyelv ügye ő felsége kir. megerősítése alá terjesztendő törvényezikkbe írassák el A’ már közlett okokból ellenmondás nélkül elhatároztatott, hogy irassék törvényezikkbe. Második kérdés volt: mi nyelven legyen szerkesztve ezen törvényezikk? Nagy többséggel határozattá lett, hogy latin nyelven. Harmadik : mi foglaltassák ezen törvényezikkbe? Erre a’ határozat a’ hitelesített jegyzőkönyv szerint ez: 1-ször: A’magyar nyelv, ő felsége kegyes megegyezése hozájárultával, ezen nagyfejedelemségben közállományi nyelvé tétetik, mellyhez képest 2-szor A’ törvények ezentúl csupán magyarul szerkesztessenek. 3-szor: A’királyi kormányszék , a’ k. tábla, a’ kincstári tanács és ezek kormánya alatt álló minden hivatali ágazatok egymás között és a’ törvényhatóságokkal folytatandó levelezéseikben egyáltalában magyar nyevvel éljenek; jegyzőkönyveiket ’s illetőleg ítéleteiket, számadásaikat, ’s általában minden irományaikat bevezetéseikkel és befejezéseikkel egyetemben, magyar nyelven írják. Az országgyűlés is nemcsak jegyzőkönyvei szerkesztésében , hanem a’ k. biztossal folytatandó értekeződéseiben, és őfelségéhez intézendő alázatos felirataiban is a’ magyar nyelvvel éljen. A’ k. meghívó levelek, kir. javaslatok, k. leiratok és kir. biztostól országgyűléshez intézett,beszédek és megtalálások (insinuatum), valamint a’ kir. parancsolatok, adomány- és kiváltságlevelek ’s minden más a’ felséges udvartól, vagy az előbb emléétt dicasteriumoktól eredő irományok magyar nyelven keljenek. Minden hivatalos pecsétek és e’ hazában verendő pénzek közirásai is magyarul legyenek. 4-szer: A’ magyar és székely nemzet kebelében minden polgári törvényszékek, tiszti hivatalok és gyűlések, kirekesztőleg magyar nyelvvel éljenek mind tanácskozásaikban, mind jegyzőkönyveik szerkesztésében , mind minden irományaikban , az ő felsége szentséges személyéhez intézett felirataikat is ki nem véve. 5-ször: A’ szász nemzet keblében az 1791-beli 31-dik törvényczikkelyen alapuló status quo, melly szerint a’ dicasteriumokkal és a’ törvényhatóságokkal magyar vagy diák nyelven leveleztek , meghagyatik. A’ királyi leiratok mindazáltal, valamint a’ kormányszéki rendeletek is, ezen országgyűlés berekesztése után a’ szász nemzethez is magyarul fognak íratni, valamint a’ kir. táblai, kincstári ’s magyar és székely törvényhatósági előadódó levelezések is. 6-szor : A’ főhadivezérség és az erdélyi ezredek fő- és alkotmányai a’ kir. kormányszékkel és a’ magyar és székely nemzet kebelebeli minden elöljáróságokkal magyarul levelezzenek , és az erdélyi ezredeknél magyar kormányszék használtassanak. 7-szer: Az egész hazában levő minden r. catholicus, ev. református, unitárius, unitus és disunitus egyházi törvényhatóságok a’ világiakkal e’ törvény kihirdetése után mindjárt, egymás közt pedig az egyházi törvényhatóságok közül a’ nem magyar ajkúak ezen országgyűlés berekesztésétől számítandó tiz év múlva kötelesek lesznek magyarul levelezni , és anyakönyveiket ’s egyéb minden ezen Nagyfejedelemség határain belől szolgálandó irományaikat magyarul szerkeszteni; szintén tiz év múlva sem felsőbb sem alsóbb egyházi hivatalba, ki magyarul nem tud , ne tétessék ; addig is egyéb tulajdonságok egyenlősége esetében (caeteris paribus) magyarul tudóknak elsőségük legyen. A’ szász nemzet kebelében lutheránus egyházi hatóságok pedig anyanyelvűk egymás közti használhatásában meghagyatnak , ugyanez értetvén a’ magyar nemzet kebelében lakó szász papoknak a’ szász nemzet kebelében lakó elöljáróikkal levelezéseire nézve is. A’ káptalani és conventi kiadások bevezetései ’s befejezései ezen törvény kihirdetésétől fogva magyarul írassanak. 8-szor: A’ szászoknak nemzetök keblébeni iskoláikat kivéve minden más e’ hazabeli nevelő-intézeteknél, a’ katonáikat is odaértve, minden tudományok magyarul fognak tanittatni. Ezen rendszabály mindazáltal az egyesült hitű növendékek iskoláira nézve csak tiz év múlva leszen kötelező. Melly czélra vezetőleg arról, hogy az egyesült hitűek balázsfalvi iskolájánál, ’s a’ többiek közül is azoknál, mellyek jövedelme hordozhatja, magyar nyelvtannak haladék nélkül állittassék, valamint arról is, hogy a’ papságra készülő nem-egyesült hitűek a’ magyar nyelvben is szükséges tanítást nyerjenek , ő felsége kegyelmesen gondoskodni fog addig is, mig e’ felől, valamint az oláh köznép magyarul tanítása felől is, a’ népiskolák törvényhozás utjáni elrendezése alkalmával bővebb gondoskodás leszen. — Az 5-ik pont ellen a’ új szász nemzet 201 követe, mint már irtuk, óvást jelentett, jogot tartván fel ellenokaikat mind jegyzőkönyvbe íratni, mindet a’ felirathoz csatolni. Hunyad megye követei, Kaku- Jesi Elek és Szabó József szintén óvást írattak jegyzőkönyvbe utasítványok nyomán az ellen , hogy a’ magyar nyelv nem létetett egész hazára kiterjedőleg és rögtön kötelezőleg közállományi nyelvvé.—Ezen törvényczikket a’ RR. egy felirat mellett terjesztendik ő felsége kir. klmes megerősítése alá , megkérvén benne, hogy azon czikket méltóztassék még ezen országgyűlésre megerősítve leküldeni. —A’ febr. 4-kei országos ülésben tárgyaltattak a’ hódolati , úgy a’ rendszeres biztosságok tárgyában törvényezikkek ’s feliratok, ’s a’ kir. főkormánynak átküldettek. A’ hódolati törvényezikket kisérő felirat azon pontjára, hol a’ visszacsatolt részek érintetnek , Kraszna megye követei, utasitványuk nyomán ujiják első megjelenésük altalmával tett óvásukat. A’ RR. újból ragaszkodtak akkori határzatukhoz , miszerint nézetöket akkor, midőn a’ tárgy ex thesi szőnyegre kerülend, fölfejtik. (Érd. Hir.) Vidéki levéltárcza Temesvár. (Lyceum) Nov. első napjaitól nyitvák a’temesvári püspöki lyceum ajtai; — az épüleegyszerű, ’s csinos külsejével fölékesité ugyan a’ három szögletes úgynevezett növendéktért, de belseje koránsem az, mit az új kor létesítette intézetektől minden magyar kebel méltán várhatott. — Nem ismétlem azokat, miket e’lapokban az intézet ügyében avatottabb kezek már elősoroltak; csak néhány észrevétellel kisérem az ügyet, hogy e’részben meghiúsított jámbor óhajtásim az olvasó közönség tudomásával némileg enyhittessenek.— Kétséget nem szenved, hogy dicső ajánlatok tétettek, mellyeket az országosan tisztelt Csanádi püspök által czélba vett intézet gyámolitására törvényhatóságok *) úgy, mint egyesek ritka lelkesedéssel áldoztak. — Örült az egész Bánság, hogy saját felügyelése alatt kebelében neveltetheti gyermekét, kit eddig nevezetes költséggel messze vidékre küldött. — örült, hogy hazafias áldozatokból emelkedett intézetben akkor kivánatihoz szabott nevelési rendszer az adakozók kölcsönös értekezésével fog meghatároztatni; öröme azonban csalóka fény volt; mert az alapkő letetetett , az intézet fölépült, megnyittatott, és a’ tanítók is belehozattak, a’ nélkül hogy a’ tetemes áldozatokat tevő törvényhatóságok és magános egyedek akár a’ tanítási rendszer meghatározásában, akár pedig a’ tanítók kinevezésében tetleges részvétre hivattak volna. — Winker Imre: Temesvár. Városunkban „Literalisch-musikalischer Salon“ czím alatt egy, ferde irányokat követő társaság alakult. Czélja:hetenkint kétszer „Humoristische Vorlesung-okat tartani; csütörtökön zene, pénteken kártya, a’ többi napokon rendesen ivás.“ Dicső! E’ salonban a’ tanácskozások német nyelven folynak, ’s a’ német művészet hő tisztelőket számlál, kik nem rég egy 40 pftnyi ezüst koszorúval jutalmaztak egy — tűrhetőnek mondható — német színésznőt, ’s az ingyen osztogatott bemeneti jegyekkel igen jól számítottak, mert taps- és füzérözön sem hiányzott. Szép a’ művészetet méltánylani, de ne tegyük ezt nemzetisgelleni nézeteknél fogva, méltatlanra pedig épen ne legyünk pazarok Bennünket csak az szomorít, hogy ezen egyesület fő szerepvivői közt magyar ifjakat látunk olly városban, hol egy hanyag lépes nyelvünket könnyen koczkáztathatja. Törekedjünk tehát el salont magyar olvasótársasággá alakítani, igyekezetünket elősegitni — hiszem — megyénk több lelkes polgárai kötelességüknek tartandjak. — Kövér Vincze, Selmecz. Magyar társaságunk múlt évben nem kis változásokon ment keresztül, ’s már aggódni is kezdettünk további sorsa felett. Azonban aggodalmunkat I. Suhajda Lajos ur megszünteté , kinek tanácsára a’ bányászi gyakornokok közül választánk ideiglenes elnököt; az ő buzdításának köszönhetjük azt is, hogy az eleinte csak 30 tagból álló társaság most már 66 ot számlál; különben, ha e’tisztelt férfiú meleg részvéttel nem ápolja a’ hanyatló társaságot, már eddig kétségkül eloszlása bekövetkezett volna. — De e’ mellett fenáll még a’ szláv iskola is, melly, hanem csalatkozunk, elnök nélkül folytatja munkálkodását, ’s ez a’ tanítók tudta ’s megegyezésével történik e? nem tudjuk; hanem mi ismét és újra kijelenthetjük, hogy az — a’homileticai gyakorlatoktól egészen elkülönözve — még most is fenáll; ’s midőn ezt őszintén kimondjuk, távol vagyunk gyanusitgatások terjesztésétől, ’s korán sem szándékunk „Durch Unterschieb der Tendenzen etwas beweisen zu wollen.“ — x—y. KÜLFÖLDI NAPLÓ. Az éjszak amerikai egyesült tartományok congressusában a’ bukásokat fenyitő törvények eltörlése a’ torykká vált whigek szótöbbségével keresztülment , mit azonban a’ praesidens vétója aligha meg nem akadályozand. — Az angolok elleni háború-fenyegetőzések valamennyire lecsilapultak.— Brazíliának egész éjszaki határhosszában lázadás jelei mutatkoznak. *) Temes megye a’ bitang marhák pénztárából 10 ezer, Temesvár városa pedig 50 ezer ftot ajánlott. •— W. I.