Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-01-01 / 105. szám
gaegyházi March Dávid ur küldöttség kíséretében teremünkbe lépvén, felolvastatott a’ kinevezéséről megyénket tudósító k. rendelet, utóbb az ő asga .által felmutatott főispáni adománylevél, ’s végre a’ beiktatási ünnepélytől felmentő parancs ’s az «ízzel megküldött hitforma, melly szerint történt felesketése után ő nsga helyet foglalván , a’ főszolgabírók által háromszor székestől fölemeltetett, ’s mint valóságos főispán, a közönségnek bemutattatott. — Ezután ő nsga erőteljes beszédében a’ Bet birodalomra ’s barátságra szólitá, ’s részéről ajánlá, hogy legnagyobb boldogságát nem dicsvágyban, hanem a’ közönség kivánatainak előmozdításában találandja. A’ beszédére következett harsány ,,éljen“ kiáltásokat asgos Stankovich János megyés püspöknek a’BB. részéről, Balogh Kornél tiszteletbeli főjegyzőnek pedig a’ tisztikar nevében, ’s végre Milkovich József alszolgabiró uraknak jeles szónoklatú üdvözletei váltak föl; mellyek későbbi indítvány következtében a’ megyei levéltárba bekéretni határoztalak. — Ezen tisztelgések után ő asga által 119 vidéki ’s nagy részben kormányférfiak táblabirákká neveztettek, kik is mindnyájan „éljen“-nel fogadtattak; de a’ tiszteletnek téljes”-nel nyilvánított jelei legélénkebben Deák Antal és Ferencz hazánkfiai neveztetésénél mutatkoztak. Ezzel az első napi ülés befejeztetett. — Másnap folytattatván a’ közgyűlés, első alispán ur e’ megyének ismételve tett felterjesztései következtében a’ tisztválasztás minél előbbi megtartását kérte, minek teljesítése a’ jövő tavaszra halasztatott; részint azért, mert akkorra a’megyével közelebbről megismerkedhetik, részint pedig, mert a’ Dunán túl lakó nagyszámú nemesség akkor könnyebben általkelhet. — Gr. Viczay Károly a' törvényszéki bírákat törvényeink értelmében, más megyék példájára ’s megyénknek már 1816-ban kelt határozatára hivatkozva, közgyűlés által neveztetni indítványozó. Ezen lelkes indítványra Zmeskál István aljegyző úgy nyilatkozott: „hogy ő igen is kedvelője a’ szabadságnak, de nem a’ szabadság fattyú növéseinek, ’s igy az elnököt kinevezési törvényes jogától megfosztani nem kívánja; mert — úgymond — bennünket erre törvény nem hatalmaz.—Mire S. P. tbiró által felolvastatván az 1613. 24 t. sz., miután Z. J. urnak nézetei több szólók közt csak egyetlenegy pártolóra sem találtak, elfogadtatott az indítvány,— ’s a’vélemények egyedül az életbeléptetés idejére nézve, leginkább a’ Dunán túl lakó nemesség tekintetéből különbözvén, ennek és a’választási módoknak tervezése végett küldöttség neveztetett. — Gróf Zichy Otto hazánknak, leginkább az éjszaki nagy hatalom elleni biztosítására, nemzeti őrseregnek felállítását ’s a’ többi megyéknek is e’ végett körlevelek általi felszólítását javasolván,— a’ tanácskozások vezérfonalául szolgálandó tervének irásbani benyújtására kéretett. — Kisfaludy Dániel tiszteletbeli eskütt előterjesztésére, ő felségének, nyert főispánunkért köszönet határoztatok. —• Balogh Kornél tsztelt főjegyző a’földszinti nedvesség miatt czélszerűtlen levéltárunkat nem csak az új törvények értelmében , de az igazság kinyomozására is szükségessé vált letartóztató fogházakká változtatni, levéltárrá pedig a’ cancellaria melletti kisebb teremet fordittatni, ’s e’ helyett egy urnák a’ dolgozóházra gyűjtött 9000 vízból ’s még gyűjtendő adakozásokbóli építtetését indítványozó, minek megvizsgálására küldöttség neveztetett. — Névtelen adakozók által a’ megyei adózók közti kiosztás végett 120 példányban beadott „Mezei Naptárt“ a’ BR. az adózók nevében szívesen fogadók, ’s szolgabiráik által kiosztatni rendelők. — Ho 11ósy .János főügyvéd kivánata, miszerint gazdálkodás tekintetéből is a’ megyei raboknak majdnem első minőségű fehér kenyere olcsóbbra, de mégis jól kisültre’s az egészségnek nem ártalmasra változtatnék, figyelembevétel végett a’ gazdálkodó választmányhoz utasittatott. — A’ marhahús ára 13, 12 és 11 krra emeltetett. — Jövő közgyűlésünk határnapja jan. 10-ke.—Szabó Kálmán. Nyitrából, dec. 19. E’ lapok 81.számában említve volt, hogy megyénkei most lefolyó közgyülekezetünk első napját, a’jövő 1842 évre 24 törvényszéki bírónak titkos szavazattali megválasztására tűzték ki; mielőtt azonban ehhez fognának tárgyalás alá vétetett a’ nm.h. tanácsnak időközben érkezett k. intézvénye, mellynek tartalma szerint: értésére esvén a’ tisztelt főhelynek, hogy a’ megyeiei az itélő túráknak, az egész megyei nemességből leendő választását, nem figyelmezve arra, vallyon a’ választandók már táblabirói czímmel felruházva legyenek, titkos szavazással eszközlésbe venni, a’ törvényszékeket teljes nyilványosság mellett tartani, és így a’ törvényszékeknek és bíráskodásnak, a’ törvények ’s országszerte divatos szokás által megalapított rendszeren változást tenni szándékoznak. Minthogy pedig az 1791. 67. ’s 1827. 8 kétségtelen értelme szerint a’ törvényszékek elrendezése iránti intézkedések kizárólag a törvényhozás útjára tartoznának; az 1840. 5. által a’ javító ’s büntető rendszer iránt országos válaoztspány összetetttgatott, végre az 1791. 12. a’ törvényszékek rendszerét ’s formáját országgyűlésen kívül megváltoztatni tiltaná, tehát az 1723. 102. ’s 1791.141k. fogva e’ tárgyban jelentés kívántatik, azzal, hogy a’ BR. további felsőbb rendelésig, végzésük foganatba vételétől tartóztassák magokat. — Ezt követé a múlt gyűlési végzésnek felolvasása, ’s ez után tb. B. I-n előadása, azt javasló , hogy a’ mn. h. tanácsnak, kívánt értesítésül, küldessék fel a’ múlt gyűlési végzés, azon felvilágosítással, miszerint a’ BR. közül már a’ múlt gyűléskor sem volt senki, ki a’ választható nemes alatt, törvénykivánta tulajdont nem értett volna; — hogy a’ választhatónál nem nélkülözhetlen szükségü a táblabirói czím, —hogy abban, ki lehet bíró, legtanácsosabb követni az 1836. 10. törvényt, ’s hogy a’ bírák választása az 1613. 24. szerint a’ BR. jogaihoz tartozván, ez által, valamint az itt ez előtt is szokásban volt nyilványosság folytatása által sem történend lényeges változás a’ törvényszéki rendszerben., E’ nézetek általános pártolást nyervén, az elnök első alispán tisztába hozandónak tanácssá azon körülményt: valljon a’ BR, a’ törvényszékek teljes nyilványoságát óhajtják e, vagy ezt az ítéletre nézve megszorítani kívánják? ebben sokan a’ múlt gyűlési végzésnek felforgatását látták, mások csak ismét felvilágosítását, mikint az némi részeiben már fentebbiek által is történt; hévvel ’s erővel folyt a’ csata, hanem a’ legelső ágyutelep villámtüzü eldörgése után, férfias fegyverekkel nemesen harczoltak a’ felek, míg végre a’ hoszszu küzdés az utolsót vétőknek tarta fel a’ diadalt, ’s végzéssé jön, hogy mindennemű perek tárgyaltatásának ideje, — sőt az elnöki resummé alatt is, jelen lenni akárkinek szabad, az itélethozásra azonban a bírák külön terembe vonuljanak. És ezekhez képest a’ nm. h. tanácsnak felterjesztés küldetni határoztatván, a’ választás jövő napra halasztatott. December 16 án a’ 377 szavazó az elnök elibe zöld asztalra tette le a’ 24 nevet tartalmazó czéduláját, mellyek összekevertetvén, ’s az alispánok által felváltva olvastatván, a’ táblabirákul kitűzötteknek neveikhez, a’jegyzők számszerint jegyezték a’ voksok számát; ezen munkának csak decemb. 17. lett vége, ’s jövő évre törvényszéki bíráknak választattak: Babóthy László 368, Thuróczy Tádé 365, Majláth Imre 356, Bartakovics Auguszt 318, Bossányi Ferencz 301, Ocskay Ágoston 291, Deseő Sándor 276, gr. Desasse Antal 275, Bartakovics János*267, Jánoky György 262, nyitrai kanonok Greguska István 258, Thuróczy Ferencz 252, Szentkereszty Károly 248, Kamánházy Sándor 248, Ocskay Lajos 231, Mottesiczky István 228, Borcsiczky István 224, idősb Beznák Ignácz 213, Uzovics Sándor 201, Bacskády Ignácz 183, ifjabb Majthényi Flóris 182, gr. Nyáry Rudolf 182, Juhász Pál 172, Keller Antal 164 szavazattal. December 18 án a’ megválasztott törvényszéki bíráknak, az e’ megyében divatozó három ülésekre (polgári-fenyítő- számvételi) felosztása lővén szóba, több tervek kerültek szőnyegre; a’ felelőssége végett — nézetünk szerint — legtanácsosabb elnöki felosztásban nem bíztunk, ’s a’ meghányt vetett módokból végre a’ sorshúzást választottuk; a’ nevek 24 külön papírdarabra írattak, egy borzas kucsmába behajthattak, ’s innen — tudni illik az ősszerü kucsma mélyéből buktatva elő Themis felkentjei tisztes neveit, constituáltuk törvényszékeinket, épen olly móddal, mint midőn —• „tisztelet, becsület, de igazság is“ — a' véletlentől igazságot reménylő szerelmes leány, kedvenczeinek neveit papírdarabokra írva, agyag-golyócskákba szúrja,’s ezeket vízzel megtöltött tálba vetvén, epedve várja az agyagból kibontakozott első czédulának felbukkanását, melly annak nevét rejti belsejében, kire a’ sors határozata vár, vele élte pályáját karöltve leizzadni. A’ választottak közül Juhász Pál ’s Keller Antal, főispáni kinevezés utján táblabirák nem lévén, az elsőnek távollétében, a’ másik — eddigi ügyészségeiről lemondva, — bírói hittel lekötelezhetett; továbbá határoztatok, hogy a’ két hétig tartó törvényszéki időszak alatt, nem — mikint eddig — naponkint, hanem csak minden hétfőn tartassák kisgyűlés; hogy a’törvényszék reggeli 9 órától délutáni 1-ig összeüljön;—hogy a’ választottak mindenike, törvényes akadályoztatásán kívül, megjelenni köteleztessék, az akadályozottak az elnököt jó korán értesítsék; — az ok nélkül kimaradók, mint érdemetlenek a’ közbirodalomra, a’ törvényszéki birák sorábul ki hagyassanak. Egy, tiszteletbeli szolgabiró előtt végződött szóbeli per iránt jött olly tartalmú rendelet, hogy az 1836. 20. által, a’ nemesek szóbeli pereiben, a’ bíróság járási (kerületi) szolgabiró ’s esküdve bízatván, a’ minden tekintetben nem törvényes bírónak eljárása megsemmisíttelik, melylyet a’ BR., úgymint törvényszerűt, ’s azon alkotmányos elvet, hogy kiki ön választott bírája által ítéltethessék, magában rejtőt, elfogadták, ’s a’ szóbeli perekre nézve tovább azt rendelek, hogy az idézés ’s megjelenés közt az alperesnek 7 nap engedtessék,’s az ítélet csak 8-ik napon mondassék; — az idézés (az adósnak állandó lakása helyén, a’ mennyibe, lehet, személyesen, ellenkező esetre törvény értmében történjék; a’ 200 p. fton túli summáritm bírói díj járjon ; — az idéző ’s végrehajtást bejelentő levél átadásáért az eskütt, szegényektől semmit, módosabbaktól 1 p. ftot követelne”; a’ végrehajtó bírónak naponkint 1 p. ft. jár, előfogati bért pedig csak a’ kerületi eskütt lakásától számíthat; — a’ kerületi szolgabirónak bírói eljárásban akadályozása esetére, a’ közelebbi kerületi szolgabíró ítéljen. A’ megyei járások a’ valóságos és fizetéssel ellátott szolgabirák közt, szolgabirói kerületekre osztatni rendeltettek; a’ biztosi, adóbeli tárgyak, utak, mindennemű munka ’s egyéb kivetések, valamint a’ főfelügyelés, a’ főbíróknak meghagyatván. Ezen közgyűlésünknek egyik öröm-jelenetéül jegyezzük fel, Szakolcza sz. kir. város képviselőjének Smazsenka főjegyzőnek feltűnését, ki magát a’ Bének ékes magyar szóval mutatá be; csak fel urak otthon is,’s mindnyáján magyarul, a’ haza szélén ennél tartósabb ’s jellemzőbb határvonalt nem húzhatnak. (Vége követ.) — Batthyányi Ferdinánd: Zemplénből. A Berettő, dec. 22. Emberségesen megültük Ujhely városát (12—20.) ’s a’ „vivat!“-ok boldogító öntudatával tértünk meg az ősi tűzhely arcadiai üdveihez. ’S line asztalnál ülök megint , ’s zöld szőnyegén végig tánczoltatom a’ lemult képeket. Infandum, regina!... Az év lefoly, de én férfiasan akarok megfelelni parolámnak; jövőnek fellegfátyola mögött sok lomha levelezői titok tanyáz. Dologra. — 12-kén jött meg uj főispán-helyettesünk, ’s másnap elfoglalá székét. Kezdetben némi fogultság fátyolozá el hangját, majd sok erővel terjeszkedett ki korszerű ’s hosszas anyaga fölött. Bizalmas törvényesség ’s az anyagi érdekek magasztalása volt az, kellő érintésekkel a „tiradás népszónokok“ idétlen álmodozásaira. A’ rövid gyűlést egy pár nyomatéktalan tárgy felolvasása ’s hoszszu ebéd követte.—Másnap több érdektelenség közt szőnyegre kerülvén 1) gr. Vandernath lemondása az ismert L.M. fősz.bíró ellen nyomozandó választmány elnökletéről (P. H. 86 sz.) ’s 2) egy helytartósági levél ugyanazon ur (L. M.) panaszai következtében, mellyben a’ vizsgálatul kinevezett választmány elleni kifogásai (gyülésileg érvény- ’s törvényteleneknek találtattak) a’ megye vizsgálata alá utasíttatnak, a’ bevégzett nyomozás felterjesztendésével. Millyjeazonnal loyalitásunk ragyogtatására! Le köszöntetvén ugyanis szép szerével az eddig működött választmány jelenlevő tagjai a’ távollevők felszólítása nélkül, az egész feloszlatott, ’s helyébe „hitelesítő“ hatalommal uj választmány neveztetett, a’két jelenlevő fél megegyezése, a’ helyszínén kikéretvén. A’tiszta hosszú napot csengéseink tölték ki, hogy ez uj választmány elnökletét főisp. helyettesünk vállalja fel, mitől ez azonban „a’ személyek és ügyek előleges ismerete nélkül“ vonakodott, a’megyei bizalomnak megfelelni később ígérkezvén. Illy nyúlánk viták folytak át más napunkra is, midőn jegyzőkönyvi hitelesítéskor azon kérdés fordult elő, valljon a’ hitelesítő nyomozat bevégeztével a’ fénforgó tárgy a’ nagygyűlés elébe terjesztessék e, vagy egyenesen a’ törvényszék elébe utasittassék. A’ baloldal, a’jelenleg is garázdálkodó anyagi erőre utalva, és senkinek polgári állását illy hatalom által veszélyeztetni nem akaró, az utóbbi pártolata mellett elesett — Örömünk leend tehát ismét és ismét napokat tölteni el, az érdekes tárgy fölött, mind addig, mig a’ „kurta szám a’ három“ megrendülend „ítélni,“ nem „holtakat“ ugyan, de „eleveneket.“ ’S a* czél talán úgy is csak ez. — Mindez még is csak előzménye vala a’ következőknek. —• 3) Felolvastatott az augustusi gyűléseken kirendelt választmány jelentése 1.sz.biró és k. eskütt, Vályi Lajostól megtámadásának (P IL 33. sz.) vizsgálatáról. Örök emlékű nap , miért nem adhatom hű rajzodat ! Bírók vállalák fel itt a’ prókátorkodásnak szerepét, ’s bár a' tény felelősége, meztelenül, mint elmondva volt, a panaszkodó fél folyamodására hárult; bár e’ két érdemes tagtól alá sem irt , úgynevezett nyomozatnak hiányteljes bénasága csaknem általánosan elismerve jön. — nequid azonban detriment auctoritas publica capiat, az ügy eldöntetett. — Röviden, a' megye közgyűlése privat egyezgetések teré jön, ’s felszólitgatva, dorgálva, dicsérve az illető feleket,— a' mint egy elvidegen, de sokszor szellemgazdag valaki „privatim'* mondó, az utolsó boszorkányt meg ég été. Gyümölcse azon épületes közvetítő szellemnek, minek oltárán moscusfellegek közt bálványozzátok az erőtlenséget, e’ „jóságos“ kereszténykedésnek, mellynek „józan“ elve: a'kecske is jól lakjék, s a’ káposzta is épen maradjon. Azért jön, hogy itt is, mint ezer máshol, a' tények kellő ismerete nélkül — én, Kazinczy Gábor, ismétlem azt — pacificálgatánk; magányügy bevégezhető igy —meleghidegen; a közdolgok terén csak erényes polgár s elismert bűnös állhat,’s rágalomnak vagy bűntettnek fenyítetni kell. Istenemre! személypártosságnak nem