Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-06-26 / 155. szám
lesz e ez és mikor? Isten tudja! — kibeszéljük, kiürüljük ’s kipanaszoljuk magunkat a’sok váratlan és fontos jelenetek, sok reményt ’s örömet nyújtó vagy szomoritó ’s rémitő körülmények iránt. — A’ teendők helyes sorozatának szükséges és fontos voltát én is vallom; nem olly szürszálhasogatólag ’s iskolai pedantsággal ’s rebbenezességgel mint némellyek; hanem úgy lévén meggyőződve, miszerint semmi sincs a’ teendők során kivül, mit hazafi ’s polgári kötelesség elmulasztani tilt ’s tenni parancsol; és hogy semmi sincs a’ teendők sorában , mi szellemet ront, elvnek árt, haladást gátol, ’s vagy nyaktörő rohanást, vagy megoszlást és igy gyengülést okoz. És épen ezért hiszem, mikint nemcsak egy, hanem több tárgyak vannak együtt és egyszerre a’ teendők sorában. Ilyek közé számitom én azt, mi különben sok egyebeknél kevesebbé fontos, de mégis szükséges , tudnillik külföld előtt is hazánkat ’s főkint annak alkotmányi helyzetét ’s jelen polgári életét ismertetni, kivergődni már valaha a’ terra incogniták sorából, ’s lerontani és kiigazítani azon sok félszeg és balvéleményeket, mellyek felőlünk tudatlanság, elleneink gonoszsága ’s önhanyagságunk által világszerte megrögzöttek. Valamint egyénre nézve, mig mint gyermek nevelőszobában vagy intézetben él, sem czél, sem főgond tárgya, hogy a’ világ által ismertessék ’s igazán ismertessék , ellenben mihelyt azon világban vagy társaságban , mint annak tagja, rendeltetési helyét foglalja el, főfontosságuvá válik, ’s helyzete betöltése’s czéljának megfelelése föltételévé lesz az, hogy ismertessék, valóban és méltatva ismertessék: úgy nemzetnél is, míg mint kiskorúnak szűk körében csak önléte kivívása föladata, addig lehet mellékes gondja: ismerik e ’s mit tartanak róla külföldön; de midőn van már értelmi ’s anyagilag annyira kifejtve, ’s bir már annyi súlylyal, hogy a’ nemzetek világában ’s társaságában, mint annak tagja, föllépjen, akkor más nemzetekkel magát ismertetni ’s igazán ismertetni, nem tűrni el felőle ’s kisebbségére terjedett vagy terjesztett hibás véleményeket, múlhatlan kötelessége. Nemzetünket már ezen helyzetben gondolom ’s hiszem lenni, és azért kötelességnek, következűleg a’ tennivalók sorában levőnek ítélem, hogy gyökeres, rövid’s velős értekezések átal a’külfölddel sajátlagos polgári alkotmányunkat’s helyzetünket sajátságában’s a’külföld által érthető modorban megismertessük, ’s polgári alkotmányunk’s társadalmi helyzetünk következésébeni közéletünk műveit és folyamát ábrázoljuk. Továbbá, hogy fölkeresvén mind azt, mi e’két utolsó évben (messzebb hátramenni fölöslegesnek vélem) nevezetesebb külföldi lapokban honunk felől megjelent: mindent, mi azon vagy az ezentúl megjelenendő czikkekben félszeg vagy hamis, kiigazítani ’s megczáfolni, természetesen mindig legnagyobb mérséklettel, illedelemmel ’s részre nem hajló bölepültséggel. Szükséges ugyanezt tenni a’tót és illyt lapokra nézve is, ’s annyival szükségesebb, mivel ezekben igen sok hamis közlések ’s olly ellenséges declamatiók vannak, mellyek azon nemzeteknek ellenünki érzeteit ’s törekvéseit (miket megvetni ’s kicsinybe venni veszélyt szülő hiba) nagyon ingerükt. Nem kevésbbé szükséges különben is azon lapoknak figyelemmeli kisérése, mert sokat lehet azokban látni, minek eddigi nem tudása vagy figyeemre nem méltatása szintolly káros és veszélyes volt, miilyen elkerülhetlen azoknak ezentúli legnagyobb tekintetbe-vételök. — Nem kétlem, miszerint hazánkról külföldi lapokban eddig ’s már régóta küldöttek volna alapos és nemzeti ’s alkotmányos szellemben fölvilágosító ’s helyreigazító czikek, de azok nem vétettek föl, kivált olly lapokban, mellyek hozzánk szabadon járnak; de úgy vagyok értesülve, ’s az „Allgem. Zeitungéban a’ múlt és jelen évben megjelent néhány czikkekből ítélve, azt hiszem, hogy most érdekünkben i igaz ’s illedelmes czikkek bizonyosan helyt találandanak. ’stb. — Ide tegnap érkezett 149-ik lapodnak vezér czikkét nagyon szeretem. Mind az adó, mind más tárgyakat azon szempontból mutatni, ’s általában a’ körültünk ’s keblünkben levő népek nemzeti törekvéseit ’s azon tömérdek veszélyt, mi minket azoknak következésében fenyeget, ismertetni, és újra meg újra ismertetni, a’ szükségek legelsőbbei közé tartozik; csak ez által lehet távoztatni mind azon veszélyeket ’s csak így lehet azok ellen gyógy-és óvószer föltalálását’s használását eszközölni. És ezért a’ teendők közt is ez —hitem szerint —elől áll; mert tisztán látom, miszerint nemzetünkre nézve a’,,lenni vagy nem lenni“ kérdése olly élire állítva létezik most, mint soha sem inkább. A’ Bécsbe ment tót küldöttség, a’fiumei botrány ’s annyi más kórjelenetek ha magokban nem nagy fontosságúak is, de rémitő betegségre ’s annak rémitő fokig hágottságára mutatnak. Sokat késtünk, ’s félek, el is késtünk az óvó- ’s gyógyszerekkel. Nagyon szeretnék e’ tárgy iránt valamit írni, mert sokat gondolkoztam felőle, ’s itt a’távolban különböző nemzetbeliekkel és színezetűekkel jővén össze, ollyaknak jöttem tudására, miket ti talán épen nem, vagy legalább nem olly kiterjedésben tudtok. De fejem és szemem bajosan fogja a’ dolgozást engedni. — A’ fiumei vasút’s kikötőkrőli czikk is érdekes. Turnbull állítása nem egészen áll: a’Bukari öböl korán sincs a’ Borának is úgy kitéve, mint Fiume; Portoké pedig épen nem olly szűk , hogy e’ miatt alkalmas ne lenne. E’ két hely a’ természettől olly kedvezőleg van alkotva, mint — a’ dologhoz valóban értők ítélete szerint — kevés hely e’ világon; ’s ha van magyar tengermellékünknek jövendője —mit hiszek és remélek — úgy az nem Fiuméban, hanem Bukariban ’s Porto-Róban vagyon. Fiume roppant költséggel sem válhatik kérelmes és bátorságos kikötővé. Egyébiránt ama’ helyek Fiúméhoz olly közel vannak, ’s fiumei nagyobb házak Bukariban most is annyin bírnak, miszerint Fiume sem vesztene azon kikötők lábrakapása által, sőt a’ vasútnak létesülése után mostani helyzeténél hasonlithatlanul jobbra emelkednék. — Áldjon az ég! Deák Ferencz és Szepés megye. Pesten, f. hó 5-kén uj jelét láttuk azon köztiszteletnek, mellyel hazánk minden vidékű lakosai Deák Ferencz iránt viseltetnek. Néhány, Szepes megyei urak, a’ vásár alkalmával fővárosunkba érkezvén, azon óhajtást fejezték ki: engedné meg a’tisztelt hazafi, hogy Szepes megye őt mint meghitelt táblabirót egészen magáénak vallhassa, melly felszólításra a’ lelkes férfiú azonnal hajolván, Szepes megye örökös és valóságos főispánja gróf Csáky Károly előtt — ki szintén ekkor Pesten tartózkodott — a’ táblabirói hitet letette, és Szepes megye éreinek nyilvánított bizodalmukért köszönetét kijelentetni kérte. — Tudva van , hogy Szepes megyének a’ múlt országgyűléseken szőnyegre került élet-kérdések iránti nézetei sokban különböztek azon elvektől, mellyeknek a’tisztelt hazafi nemegyszer elragadó szónoklatával győzedelmet vívott ki; lehetetlen tehát nem örülnünk azon szabad nemzethez illő szellemnek, mellyet Szepes megye e’ tett által bizonyított; — lehetetlen volt örömmel nem hallanunk azon nyilatkozást, hogy Szepes megye rendei legnagyobb örömmel látandnak a’ tisztelt honfit táblabirói tisztében valósággal eljárni, és szívesen vennének tőle ítéletet saját vagyonuk ’s azoknak élete és szabadsága fölött, kik büntetést vagy fölmentést igaz bírótól várnak. Mi az ünnepélyt azon meggyőződéssel hagytuk el, hogy ember földi életében a’ legtisztább örömet akkor élvezte, midőn honfitársai az igaz és őszinte tiszteletnek, mellyel iránta viseltetnek, félre nem magyarázható jeleit adják; és azon „éljen“-ek közé, mellyek az uj szepesmegyei táblabirónak hozattak, azon óhajtásunk vegyült: adjon isten minden megyének sok olly jellemű táblabirót, mint miilyen jelenleg Szepesnek Deák Ferenczben van! —x.— S kisdedóvó-intézet Pesten, Józsefvárosban vadkecske-utczai Ferenczy-házban. — Ezen intézet az 1841-dik évben alakított egyesület, és jótékony adakozások által alapittatott, ’s minden 3—7 esztendős kisdedeknek, valláskülönbség nélkül, mindennap (vasár- ’s ünnepnapokat kivéve) reggeli 7 órától estvéli 6 óráig félfogadására nyitva áll; ’s miután itt a’ kisdedeknek magyarosodása, lelki ’s testi tehetségeik kifejlése, következőleg a’ czélszerű tanítás ’s foglalatosság által — ügyes óvó felügyelése alatt — azoknak jövendő erkölcsi ’s anyagi boldogsága eszközöltetik, kötelesnek érzi magát az egyesület, minden szülőket és gyámokat ezen jótékony intézet használására azon megjegyzéssel, hogy a’szegény kisdedek ingyen vétetnek föl, figyelmeztetni. Az intézetet a’ fent kijelölt időben mindenki meglátogathatja, ’s az intézetbe fölvett tolnai óvórendszer czélirányosságáról meggyőződhetik.—Szray Ferencz, egyesületi titoknok. Regyes dolgok. Bihariról. Válaszi, jun. 16. Alig alkonyodott le a’martius 5-kei nagy nap, mellynek virradtát egyik táblabiránk Memnon szobrakint megéneklé, és ime junius 13- és 14-kén újólag nagy napra viradtunk. Kérditek: honnan származik a’nagy napoknak e’ halmaza? Higyetek, kedvem volna felelni kérdésiekre, azonban bizonyos okok miatt jelenleg a’ felelettel adós maradok; olvassátok most közgyűlési jegyzíűkönyvünket a’ szokott commentár nélkül, és Ítéljetek!! — Megnyittatván a’ közgyűlés mélt. főisp.helytartó ur által, első alispán Beöthy Ödön ur, miután előbb a’ megyének közelebbi évnegyedes közgyűlés ótai állását tárgyazó ’s ez úttal először egészségi gyöngélkedése miatt írásba foglalt jelentése, illető előterjesztő főjegyző ur által felolvastatott volna, mintegy azt folytatandó , további figyelemre hítta föl a’ iitet, előadván: mikép köz- ’s mondhatni utczai hír szerint mélt. főisp.helyt. ur által a’ megye főjegyzője bizonyos vádirományoknak tárgyalás előtt helytelenül, sőt vétkesen a’ vádlottnak tett kiadásáért hivatalos utón nyilatkozatra szólittatott föl, mire nézve főjegyző urat a’ dolog egész kiterjedésébeni előadására a’Bt. közepett felhín szükségesnek látta olly czélból, hogy ha csakugyan hibás lépést követett el, a’ RR. kezéből vegye el büntetését, ugyszinte ellenkező esetben tette a’ RR. által helyeseltessék, ’s lakoltassék, ki hibában van; —melly felszólaás következésében főjegyző T__6.— uz előrebocsátván, mikép ha első alispán ur általi felszólitatása nem történik is, ezen dolgot a’ rendek elébe terjesztendő vala, olly megjegyzés után , miszerint éveken keresztül folytatott hivatala viselésében mindenkor a’ becsület ’s lelkismeret pályáján járt, ’s e’ részben tiszta öntudattal a’ BB. eddigi tapasztalására hivatkozva előadta: mikép csődület alatt álló nyáradi lakos nemes S.— F.— hitelezői választmányának a’ tömeg körüli munkálatról szóló jelentése, mellyben a'hitelbukott tolvajsággal, bankó-csinálással ’s még azzal is vádoltatik, hogy öszszeirás előtt a’ tömegből több holmikét elrejtett, — minthogy azon a’ bemutatás napjának elnökileg való feljegyzése sem látható, magaséra tudja melly után, a’ csődületi perhez tartozó iratok közé csúszott a’ nélkül, hogy arról valamit tudott volna , ’s miután annak a’ múlt évi julius havában tartott törvényszékem előterjesztését sem a’ pergondnok, sem a’ hitelezők nem sürgették, ő pedig róla semmit sem tudott, akkor előterjesztetlen maradt. — Kevés időre S.— F. által megkerestetvén az iránt, hogy az ellene folyamatban levő csődperből némelly adatoknak kiíratását engedné meg, miután kérelmét megtagadhatónak nem látta, írnokát a’ S.— F.— által kijelölendő okiratoknak másolatbani kiadására, mint ezt a’ hivatozó gyakorlat szerint alaposan tehette , fölszabadította; ’s mint írnokától tudja, a’ kért iratok másolatban ki is adattak. Elkövetkezvén a’ septemberi törvényszék rendes ideje, ’s ahoz képest a’készülethez fogván , az ekkor minden elnöki jegy nélkül megtalált kérdésalatti választmányi jelentést, S.— F—nek már ekkor ennek tartalma irányában készített’s bemutatott folyamodásával együtt, a’ törvényszék első napján előterjesztette, mellynek tartalmához képest a’ törvényszék kellőleg rendelkezett is. — Telt az idő, ’s r évi mart. 25-ről 39 sz. a. mélt. főisp.helyt. úrtól becsületét ’s hivatali tiszta kezelését mélyen sebző, jelenleg eredetileg bemutatott és felolvastatott olly tartalmú levelet vett, mellyben az említett választmányi jelentésnek , noha tárgyához képest rögtöni intézkedést kívánt volna , a’ júliusi törvényszéken elő nem terjesztésével, sőt a’ benne foglalt vád elcsinálhatása tekintetéből a’ vádlottnak előterjesztés előtti kiadásával vádoltatván, hír szerint mélt. főisp.helyt. ur által levele tartalmához képest a’ tisztviselőkarnak minden gyanúsitgatásoktóli megóvására való felügyelői törvényes kötelességénél fogva, előljáróilag e’ részbeni nyilatkozatra szólittatott föl, mellyre következett április 7-ről küldött ’s töredékben bemutatott és felolvasott válaszában azt adván feleletül: mikép mélt, főispáni helyt, urnak a’ tisztviselőkar becsülete megőrzésére intézett figyelmét tiszteli, ’s hiszi is, mikint felszólittatásának az volt egyik inditóoka; de kijelenti, hogy épen azon figyelemmel nem azt látja megegyeztethetőnek, hogy a’ hír mindjárt hivatalosan tárgyaltassék, hanem inkább azt, hogy a’ hírrel kedveskedőt gyanúsitgatásainak bebizonyítására a’ mélt főisp. helyt, ur felszólítani, és megnevezése által mind az alapos czáfolatra, mind pedig a’ becsületében gázoló megfenyittetésének eszközlésére módot nyújtani méltóztatott volna; mivel azonban ő maga hírből indult ki, a’ gyanúsítók és üldözők irányában magát védelemre le nem alacsonyíthatja, de a’ hírt ez után megczáfolhatónak sem tartván, a’ hírbeli vád ellenébeni nyilatkozata azon soha valóban nem értett és nem alkalmazott szavakból áll: „consola mens recti famae mendacia ridet.“ Azonban tisztelt f. i. helyt, az ezen nyilatkozattal meg nem elégedve, egy szomorú kötelesség teljesítése miatt külmegyébe utazása után’s távolléte alatt kiadó írnokát, St.— J.t, magához parancsolva, azt különnemű kecsegtetések között kívánta ellene bizonyitványadásra bírni, ’s utóbbi főszolgabíró Th. J. ur által ellene hit alatt kihallgattatni. Minek folytában az említett írnoknak bemutatott ’s ezen történet körülményes előadását magában foglaló bizonyítványa egész terjedelmében felolvastatván főjegyző úr elérzékenyült kebellel kérte a’éket, hogy azt, valljon a’ kérdésbeli irománynak előadott módoni kiadásával hivatali hitével ’s lelkismeretes kezelésével ellenkező tényt követette el, ’s vallyon annak a’júliusi törvényszéken elő nem terjesztésével hibázott el szigorúan megbírálni, ’s ártatlansága esetében minden szennytől, mocsoktól buzgón őrzött becsületének mért, főisp. helyt, ar által fentebbi módon szívvérig tett megsértetéseért elégtételt szerezni méltóztassanak. Egyébiránt nem kívánván jelenlétével a’ szavazatok szabad kijelentését legkevésbbé is gátolni , ezen ügy tárgyalásáig a’ teremből távozik, mitől azonban a’ BB. egyhangúlag tett felszólítása következtében elállván, már elhagyott székét újra elfoglalta. — E’ kérelmes előterjesztés folytán illetve a’ RR. komoly kötelességök rendkívüli fontosságától, ’s érezve a’ panaszos főjegyzőnek a’feladó megnevezése iránti kérelmének az 1805: 5.czikkelyen alapult törvényességét, ehez ragaszkodva kérték méltó 450