Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-06-26 / 155. szám
páni elnöklet alatt megbízott választmányunk véleményes jelentését beadá; a’ válaszmány a' vámszövetségi eszmék megpenditésétől ugyan nem idegen, de mégis, miglen az adózás állapota voltaképen rendszeritve nem lesz, — a' kivitelt ’s iránta való határozást időelőttinek véli; azonban az örökös tartományokkal úgy, mint a' külfölddeli kereskedési viszonyok kiegyenlítését annyira sürgősnek és közérdekűnek tartja, hogy e’kérdést a’legközelebbi országgyűlésen, mint a’ törvényhozást illető egyik legnevezetesebb tárgyát, az előlegesek közé sorozandónak látja; — Baranya Urei e’ nézeteket tökéletesen magokéivá tevén, hogy a’ magyar kereskedés jelen nyomasztó helyzetéből virágzó állapotba juttassák , és a' belipar előmozdításának terjedelmes munkája hosszú időkre el ne halasztassék, ő felségét egy alázatos felírásban megkérni rendelték : kegyeskedjék a’ a’jövő országgyűlési k. előadásaiban módot nyújtani, melly szerint Magyarhon kereskedési érdekeinek mostani nyomasztó állapotukból kiemelése eszközöltethessék ; egyszersmind küldendő követeiknek utasításul kitűzték, hogy, midőn külkereskedési viszonyaink országgyűlési szabályozásáról leend szó, és a’ törvényhozás az ország törvényes önállásának ’s jogszerű javának szempontjából induland, akkor ha hazánk bárminő kereskedési szerződésre lépne, ennek mérlegében, a’ kölcsönös érdekek és szoros viszonyosság elvei szerint, a’közjóra munkálkodjanak. ( 15) Zombor város tanácsának levelére , mellyben több kebelbeli polgárainak abbeli panaszát közlé, hogy szab. Mohács városa által tőlök karó pénz szedetett, vizsgálat rendeltetvén, a’ beadott jelentésből kiderült, hogy a’ panasztott eset csakugyan megtörtént, ’s hogy a’ meghallgatott földesuradalom karópénz-szedésre magát régi gyakorlatnál fogva jogosítottnak mondja. Minek következtében határoztatok, miután az 1836: 33.cz. erejénél fogva jogi tekintetben a’ sz. kir. városok polgárai szintégy, mint a’ nemesi rend, minden helypénzfizetéstől szabadok volnának, e’ czím alá eső partbér és karó pénz fejében tett sarczolás törvénytelen lévén, ennek visszaadására Mohács városa kötelezetik, ’s jövendőre nézve a’sz. kir. városok polgáraitól illy czím alatti pénzszedéstől letiltatott; minthogy pedig a’ tiszti jelentés szerint a’ part-pénz szedésre az uradalom magát jogosítottnak állítja, választmány küldetik ki, hogy az uradalom hozzájárulásával kitanulván, hogy Mohács városa e’jogát mire alapitja, ’s ezt mióta, és milly tariffa szerint gyakorolta? jelentést tegyen (Folytatjuk) — Hainer Ignácz. Rövid közlés. Frosony megyének f. hó 20-ikán tartott tisztválasztása alkalmával a’ tisztikar ekként alakult: Alispánok: 1. Sőtér Ferencz, 2. Nagy István. Főjegyzők: 1. Kroner Lajos; tiszteletbeli: gr. Zichy Alfréd. Aljegyzők: 1. Kálóczy Miklós,2. Bászel Ferencz; tiszteletbeli: Lorsich Ferencz. Főügyész: Csepcsányi Gábor; alügyész: Mollnár Leopold ; tiszteletbeli: Heinrich Leopold. Főadószedők: Bikkesy Károly, Mészáros Ferencz. Számvevő: Bogdány József. Levéltárnok: Mollnár István. Mosonyi jár. fősz.biró: Modrovich Károly; alsz.biró: Seper Antal. Esküttek: Trásy Győző és Pintér Miklós. N e z s i d e r i jár. fősz.biró : Hardy István; alsz.biró: Tóth József. Esküttek: Mollnár Zsigmond és Mieszl Ferencz. Utibiztosok: Szalay János és Tegyei Alajos. Várnagy: Sefcsik József. — Az orvosok, mérnökök, sebészek , hivatalaikban megerősittettek. Részletesben jövő számunkban. Igazítás Lapjaink 154. számában ezeket kérjük kiigazítani: a’Tartalom 10. sorában mozgalmak helyett malmok,— az első lap 3. hasábján a’ 18. sorban, 100,000 helyett 10,000,— a’ 7-ik lap 1-ső hasábján pedig a’ 6-ik sorban: szólni — nem csak morogni — helyett: szólni nem — csak morogni —. KÜLFÖLDI NAPLÓ. Az angol birodalom minden részeiből aggasztó hirek érkeznek az iszonyú népszükség felől, melylyen a’ legbőkezűbb magánvadakozás sem képes segíteni. Irhonban olly nagy a’burgonya ára, hogy Clare grófságban már zavarok is történtek. Az éhező nép egy malmot rabolt ki. A’ rendőrség próbálta azt lecsillapítani jószerűen , de mit sem használt, végre a’ tömegre tüzet adott, ’s két embert megölt, többeket pedig megsebesített.— Corkban egy burgonyatár hasonlóképen kiraboltatott. Június 13-kán Old Baileyben a’ középponti büntetőtörvényszék megkezdte az esküttbirák felesketésével üléseit. A’ 300 vádlott között, kik felett ezúttal a’ törvényszék Ítéletet hozand, legelől áll John Franc is, a' királyné élete elleni merény elkövetője. Az esküttszék figyelmessé tétetett azon körülményre, hogy bár III. Eduard 25-ik törvénye, melylyen a' vád alapul, betűszerint csak a’ királyról szól, azt minden esetre ki kell az országló királynéra is terjeszteni. A’ franczia egyetem és papság közötti viszály még mindig foly röpiratokban ’s a’ hírlapokban. Míg az Univers religieux párthívei a’ ministeriumot a’ világi tudományok iránti elfogultságról vádolják , a’ Constitutionnel azt veti Guizotnak szemére , hogy a’ papi befolyás iránt felette engedékeny. — A’Journé des Débats előlegesen értésére adja a’ papságnak, hogy az egyetem őket nem zárja ki a’ világiak neveléséből, csak azt kívánja: vessék magukat alá a’ csődvizsgálatnak. De ezt ők nem akarják — mond a’ Revue de Paris — tehát nem a’ tanítási szabadság utáni vágyban fekszik a’ bibe , hanem szeretnék kizárólag az egész tanitást magukhoz keríteni. V od ry szinte igy nyilatkozik a’ Journal Independant júniusi füzetében: ,,A’ ,tanítási szabadság lobogója, melly a’ viszályra kitűzetett — úgy mond — nem fejezi ki annak valódi okát; a’ dolog inkább a’ körül forog, hogy az egyház a’ nevelés ügyét kezébe kapja, ’s annak ismét buzgó keresztényi irányt adhasson.“ Madridból sürgöny által érkezett tudósítás szerint: június 11-kén a’ spanyol ministerium nem volt ugyan még egészen megalakítva, de közhiedelem , hogy Almodovar gróf, Landero, Ramon, Calatrava, Laborada és Vadillő fognak a’ ministerium tagjai lenni, Rodil praesidenssége alatt. Bajorországban a’ müncheni érsek egy,május 27-dikéről kelt körlevelében kihirdette, hogy a’ spanyol egyházért pápa 5 szentsége nevében és parancsára nyilvános egyházi könyörgések fognak tartatni. A’ szorgalmas imádkozóknak, kik ezenfelül 14 nap alatt meggyónnak és szívből megbánják bűneiket , ’s ugyanez idő alatt a’ püspök által kijelölt templomban háromszor megjelennek, és ott a’ főpásztor útmutatása szerint a’ béke és egység fentartásáért buzgón imádkoznak , pápa ő szentsége teljes búcsút és bűnbocsánatot igér. — ANGOLHON. A’ választási megvesztegetések megszüntetése iránti bilmnek, mellyet Russell az alsóház junius 6-kai ülésében bejelentett, lényeges pontjai következők : A’ kérelemlevelekben, mellyekben megvesztegetésről panasz létetik , a’ megvesztegetettnek neve is kitétessék. — A’ vádlott választóknak szabadságukban álland az illető választmány előtt szavazatukat védelmezni; ha ezt nem tehetik, ’s a’ választmány jelentést tesz, hogy csakugyan történt megvesztegetés, választási jogukat elvesztik. A’ hol a’ megvesztegetés tökéletesen kiviláglik, egyes megvesztegetettek, kik a’ fölfedezést tették, büntetés nélkül maradhatnak. A’ parliamenti tagoknak és ügynökeiknek maguknak kell a’ választmány előtt megjelenni. — Hogy a’ két kijelöltnek egymás közti megegyezése, vagy a’ kérelem visszavonása által a’ megvesztegetés el ne takartathassék , a’ választmánynak kötelessége lesz hivatalos uton a’ nyomozás folytatását eszközölni, ’s e’végre egy külön ügyvéd fog rendeltetni. A’ költségeket a’ vétkesnek ítélt tag fogja viselni. — Azon esetre is egy különös eljárási módot javasol lord John, midőn a’ dolog a’ körül forog, hogy választási joguktól egész választó testületek fosztassanak meg. — Ezen esetben az elővizsgálatokat egy választmány fogja tenni, melly 4—5 alsóházi tagból és 3—4 pairből álland, egy a’ kormány által nevezett pair elnöksége alatt. A’ nyomozás eredménye mind a’ két háznak elibe terjesztetik , ’s ezek összesen fognak abban törvényhozás útján határozni. — Végre inditványozá még a’ nemes lord, hogy a’ megvesztegetések elleni tisztitó eskü, melly csak a’hamis esküvést szaporítja,eltöröltessék, és hogy: a’ szavazat áruba bocsátása akár készpénzért, akár más adományért történjék, az mindenkor megvesztegetésnek tekintessék és a’ szerint büntettessék. — Nem ártana, ha mi magyarok is gondolkoznánk illyféle törvényről a’ tisztválasztási költekezések korlátozására. Üdvös intézetekre, vasutakra és más szükségesekre soha sincs pénzünk; fohászkodunk, ha a’házi adóra csak godolunk is: tisztválasztásokra mégis százezereket költünk, bár megérzi zsebünk éveken át. — De azért nem következik ám ebből, uraim! hogy a’ szabad választás nem jó, ’s a’polgári szabadságnak nem egyik legnagyobb garantiája — mint azt némellyek különös logicájokkal szeretik állitgatni — hanem az következik, hogy — mint felebb mondám—alkossunk törvényt a’ megvesztegetések ellen, ’s terjeszszük azt ki más ez irányban kívánatos intézkedésekre is. FRANCZHON: Mind a’ két táborból, a’ ministeriuméból úgy , mint az ellenzékpártéból, felszólítások mennek a’választókhoz, hogy ne higyenek elleneiknek , arany hegyeket ígérnek azok , de szavaik utóbb sem teljesülnek A’Journ. des Dél. hízelkedik a’választók bölcseségének, kik az előbbi többséget teremtették ; azokat Franczhon szabaditóinak nevezi, ’s a’ mit az ellenfél azoknak haszonleséséről ’s kicsinyes vetélkedéseiről beszél, mind rágalomnak nyilatkoztatja. Felszólítja őket, hogy az előbbi többséget újra válaszszák meg, melly Franczhonnak egy, a’ véleményszabadságot még a’ választási reform kérdésében is tisztelő ’s csak a’ magányérdeknek a’ közjó alá rendelését követelő ministerium alatt két év óta — mondhatni — „kormányt“ adott. Végre felszólítja a’ választókat, hogy őrizkedjenek Thierstől, ’s gondoljanak Dufaure és Passy önzésnélküli politicájára. Ellenben a’ National határozatlan vádak helyett a’ fenálló rendszernek a’ társaság külön részeire gyakorlott hatását vette taglalat alá. „Van e a’ polgároknak csak egy osztálya — úgy mond— melly a’ ministerium ellen ne panaszkodnék? A’ status vagyona ’s a’ közjövedelmek forrásai nincsenek e mindenütt veszélyeztetve ? a’ terhek nem az elnyomásig nagyok e? Tekintsetek dél felé: miilyen a’ bortermeztők sorsa? a’ takácsok, a’ répaczukor-termesztők, a’ baromtenyésztők minő helyzetben vannak? Mindezeket csak hitegeti a’ mostani többség és ministerium, mitt tett azonban érettük? — Semmit!“ Illy modorban kérdezősködik még tovább a’ National, mig a’Journ. des Déb. el ménczkedik az ellenzékpárt jajveszékelései fölött, a’radical Rigorist pedig a’párisi választó testűleteknek udvarol. NÉMETFÖLD, Würtemberg. A’ képviselői kamara junius 10-ikei ülésében a’ vám- és kereskedési bizottság jelentést tett Werner követnek egy „kivándorlási és gyarmatositási egyesület“ alakítása iránt tett indítványa felett. A’ követ javaslá, hogy a’ kormány keressék meg, miszerint a’ kivándorlásokkal, kivált újabb időkben , járni szokott kellemetlenségek megszüntetésére ’s általában a’ kivándorlások rendszeresítésére egy kivándorlási egyesület alakulását eszközölje; más német kormányokkal magát e’ czél felett kölcsönös egyetértésbe tegye; az egyesületet ne csak pártfogolja, hanem annak részese legyen, ’s az ügy előmozdítására a’ hajóba szállási és kiszállási helyeken consulokat tartson. A’ kamara hangos felkiáltással járult a’ bizottság véleményéhez , hogy az érdeklett indítvány pártolás végett a’ kormány elibe terjesztessék. — Stuttgartban bizonyos körnek tagjai több napok óta beszélték, hogy a belügyministerhez a’ kath. egyházügyet érdeklő kemény tartalmú irat fog érkezni nem sokára. A’ levél — melly az említett kör emberei közt rég forgott már kinyomtatva — nagy kerülgetés után Frankfurton át csakugyan megérkezett álnévvel, és Schlayer belügyminister parancsára hírlapok utján nyilvánosságra bocsáttatott. Tartalma nem egyéb hiú fenyegetőzéseknél a’ minister ellen, azon szavai miatt,hogy a’ rottenburgi püspököt, ha az egy catholicus papnak a’ status általi elbocsáttatását elfogadni ’s az elbocsátott helyébe kinevezettet hivatalába egyházilag beiktatni vonakodnék, mint a’ status törvényeinek ellenszegülét fogná tekinteni, ’s vele a’ szerint cselekedni. — Felhozatik abban a’ kölni érsek esete is, ’s felszólittatik a’ minister, hogy fontolná meg, mikint Dunin Márton jelennen ismét érseki székében ül ’s a’ ministerek, kik az ellene kibocsátott 1837-iki rendeletet aláírták, nincsenek többé magas hivatalaikban. — Illyféle fenyegetőzések más országokban is történnek, mióta a’ vegyes házasságok kérdése szőnyegen forog ; de korunkban azoktól többé senki sem fél. Alacsony eszközök használata legbizonyosb jele az ügy feletti kétségbeesésnek. Meg kell jegyeznünk még, hogy a’ würtembergi képviselői kamara junius 15-ikei ülésében az említett anonymus levél ellen több catholicus követek kikeltek, ’s azt megvetésreméltó szemtelen firkálatnak nyilvánították. Baden. A’második kamara üléseiben folyvást tartanak az egyes választások érvényes vagy érvénytelensége fölötti tanácskozások. Hosszas és heves vita volt Mathy-nak a’ konstanzi követnek választatása fölött. Némellyek felhozák az ellen, hogy Mathy 1836-ban a’ zavargó kézművesekkeli szövetkezés miatt Bernben a’ kormány által nyomozás alá vétetett ’s a’ cantonból kitiltatott; illy egyednek pedig nem lehet helye a’ képviselői kamarában, azért ők a’választás ellen szavaznak. Mathy nem tagadá, hogy nyomozás alatt volt, de megmutatá , hogy ezt az ellene gerjesztett gyanú alóli kitisztulhatás végett önmaga kívánta, és ennek következtében az alól föl is mentetett biróilag. Weeker különösen az elv ellen kelt ki, melly az indítványnak, hogy Mathy az ellene felhordott régi dolgok miatt a’ képviselők sorából zárassák ki, alapulszolgál. „Majdnem egyhangúlag keltünk ki — úgymond a’ kormánybiztosoknak egy illyféle indítványa ellen, és felállítottuk az elvet, hogy bizonyos vétkek és bizonyos büntetések miatt, ha azok mint biróilag elismert és elitélt tények állanának is, senkit a’képviselőségből kizárni ne lehessen . A’ választás végre is érvényesnek jelentetett; ellenben Itzs teinnak , Schwetzingen és Philippsburg követének választatása érvénytelennek nyilváníttatott. — 11 z s t e i n a’ már megtörtént szavazat után szót emelt, ’s közvélemény előtti önigazolására, minthogy ez írásban a’censura miatt nem történhetett, fölfedezé a’ kamara előtt élő szóval a’ hivatalosak alacsony rágalmazásait, mellyekkel ezek a’ választókat ellene fölégerelni törekedtek. 453