Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)

1842-06-26 / 155. szám

páni elnöklet alatt megbízott választmányunk véle­­ményes jelentését beadá; a’ válaszmány a' vámszö­­vetségi eszmék megpenditésétől ugyan nem idegen, de mégis, miglen az adózás állapo­ta vol­­také­pen rendszeritve nem lesz, — a' ki­vitelt ’s iránta való határozást időelőt­­t­i­n­e­k véli; azonban az örökös tartományokkal úgy, mint a' külfölddeli kereskedési viszonyok kiegyenlí­tését annyira sürgősnek és közérdekűnek tartja, hogy e’kérdést a’legközelebbi országgyűlésen, mint a’ törvényhozást illető egyik legnevezetesebb tár­gyát, az előlegesek közé sorozandónak látja; — Ba­ranya Urei e’ nézeteket tökéletesen magokéivá te­vén, hogy a’ magyar kereskedés jelen nyomasztó helyzetéből virágzó állapotba juttassák , és a' bel­­ipar előmozdításának terjedelmes munkája hosszú időkre el ne halasztassék, ő felségét egy alázatos felírásban megkérni rendelték : kegyeskedjék a’ a’jövő országgyűlési k. előadásaiban módot nyújtani, melly szerint Magyarhon kereskedési érdekeinek mostani nyomasztó állapotukból­ kiemelése eszkö­zöltethessék ; egyszersmind küldendő követeiknek utasításul kitűzték, hogy, midőn külkereskedési vi­szonyaink országgyűlési szabályozásáról leend szó, és a’ törvényhozás az ország törvényes önállásának ’s jogszerű javának szempontjából induland, akkor ha hazánk bárminő kereskedési szerződésre lép­ne, ennek mérlegében, a’ kölcsönös érdekek és szo­ros viszonyosság elvei szerint, a’közjóra munkál­kodjanak. ( 15) Zombor város tanácsának levelé­re , mellyben több kebelbeli polgárainak abbeli pa­naszát közlé, hogy szab. Mohács városa által tőlök karó­ pénz szedetett, vizsgálat rendeltetvén, a’ be­adott jelentésből kiderült, hogy a’ panasztott eset csakugyan megtörtént, ’s hogy a’ meghallgatott föl­­desuradalom karópénz-szedésre magát régi gya­korlatnál fogva jogosítottnak mondja. Minek követ­keztében határoztatok, miután az 1836: 33­­.cz. ere­jénél fogva jogi tekintetben a’ sz. kir. városok pol­gárai szintégy, mint a’ nemesi rend, minden hely­pénzfizetéstől szabadok volnának, e’ czím alá eső partbér és karó­ pénz fejében tett sarczolás törvény­telen lévén, ennek visszaadására Mohács városa kö­telezetik, ’s jövendőre nézve a’sz. kir. városok pol­gáraitól illy czím alatti pénzszedéstől letiltatott; mint­hogy pedig a’ tiszti jelentés szerint a’ part-pénz sze­désre az uradalom magát jogosítottnak állítja, vá­lasztmány küldetik ki, hogy az uradalom hozzájáru­lásával kitanulván, hogy Mohács városa e’jogát mi­re alapitja, ’s ezt mióta, és milly tariffa szerint gya­korolta? jelentést tegyen (Folytatjuk) — Hainer Ignácz. Rövid közlés. Frosony megyének f. hó 20-ikán tartott tisztválasztása alkalmával a’ tisztikar ekként alakult: Alispánok: 1. Sőtér Ferencz, 2. Nagy István. Főjegyzők: 1. Kroner Lajos; tiszte­letbeli: gr. Zichy Alfréd. Aljegyzők: 1. Kálóczy Miklós,2. Bászel Ferencz; tiszteletbeli: Lorsich Fe­­rencz. F­ő­ü­g­y­é­s­z: Csepcsány­i Gábor; a­l­ü­g­y­é­s­z: Mollnár Leopold ; tiszteletbeli: Heinrich Leopold. F­ő­­adószedők: Bikkesy Károly, Mészáros Ferencz. Számvevő: Bogdány József. Lev­él­tárnok: Mollnár István. Mosonyi jár. fősz.biró: Modrovich Károly; alsz.biró: Seper Antal. Esküttek: Trásy Győző és Pintér Miklós. N e z s i d e r i jár. fősz.bi­ró : Hardy István; alsz.biró: Tóth József. Esküt­tek: Mollnár Zsigmond és Mieszl Ferencz. Uti­­biztosok: Szalay János és Tegyei Alajos. Vár­nagy: Sefcsik József. — Az orvosok, mérnökök, se­bészek , hivatalaikban megerősittettek. Részletesben jövő számunkban. Igazítás Lapjaink 1­54. számában ezeket kérjük ki­igazítani: a’Tartalom 10. sorában mozgalmak helyett malmok,— az első lap 3. hasábján a’ 18. sorban, 100,000 helyett 10,000,— a’ 7-ik lap 1-ső hasábján pedig a’ 6-ik sorban: szólni — nem csak morogni — helyett: szólni nem — csak morogni —. KÜLFÖLDI NAPLÓ. Az angol birodalom minden részeiből aggasztó hirek érkeznek az iszonyú népszükség felől, mely­­lyen a’ legbőkezűbb magánvadakozás sem képes segíteni. Ir­honban olly nagy a’burgonya ára, hogy Clare grófságban már zavarok is történtek. Az éhező nép egy malmot rabolt ki. A’ rendőrség próbálta azt lecsillapítani jószerűen , de mit sem használt, végre a’ tömegre tüzet adott, ’s két em­bert megölt, többeket pedig megsebesített.— Cork­­ban egy burgonyatár hasonlóképen kiraboltatott. Június 13-kán Old Baileyben a’ középponti büntetőtörvényszék megkezdte az esküttbirák feles­ketésével üléseit. A’ 300 vádlott között, kik felett ez­úttal a’ törvényszék Ítéletet hozand, legelől áll Joh­n F­ranc is, a' királyné élete elleni merény elkövető­je. Az eskü­ttszék figyelmessé tétetett azon körül­ményre, hogy bár III. Eduard 25-ik törvénye, mely­­lyen a' vád alapul, betűszerint csak a’ királyról szól, azt minden esetre ki kell az országló királynéra is terjeszteni. A’ franczia egyetem és papság közötti viszály még mindig foly röpiratokban ’s a’ hírlapokban. Míg az Univers religieux párthívei a’ ministe­­riumot a’ világi tudományok iránti elfogultságról vá­dolják , a’ Constitutionnel azt veti Guizot­­nak szemére , hogy a’ papi befolyás iránt felette en­gedékeny. — A’Journé des Débats előlegesen értésére adja a’ papságnak, hogy az egyetem őket nem zárja ki a’ világiak neveléséből, csak azt kí­vánja: vessék magukat alá a’ csődvizsgálatnak. De ezt ők nem akarják — mond a’ Revue de Paris — tehát nem a’ tanítási szabadság utáni vágyban fekszik a’ bibe , hanem szeretnék kizárólag az egész tanitást magukhoz keríteni. V o­d r­y szinte igy nyi­latkozik a’ Journal Independant júniusi füze­tében: ,,A’ ,tanítási szabadság­ lobogója, melly a’ viszályra kitűzetett — úgy mond — nem fejezi ki annak valódi okát; a’ dolog inkább a’ körül forog, hogy az egyház a’ nevelés ügyét kezébe kapja, ’s annak ismét buzgó keresztényi irányt adhasson.“ Madridból sürgöny által érkezett tudósítás szerint: június 11-kén a’ spanyol ministerium nem volt ugyan m­ég egészen megalakítva, de közhiede­lem , hogy Almodovar gróf, Land­ero, Ra­mon, Calatrava, Laborada és Vad­illő fognak a’ ministerium tagjai lenni, Rodil praesi­­denssége alatt. Bajorországban a’ müncheni érsek egy,má­jus 27-dikéről kelt körlevelében kihirdette, hogy a’ spanyol egyházért pápa 5 szentsége nevében és pa­rancsára nyilvános egyházi könyörgések fognak tar­tatni. A’ szorgalmas imádkozóknak, kik ezenfelül 14 nap alatt meggyónnak és szívből megbánják bű­neiket , ’s ugyanez idő alatt a’ püspök által kijelölt templomban háromszor megjelennek, és ott a’ fő­­pásztor útmutatása szerint a’ béke és egység fentar­­tásáért buzgón imádkoznak , pápa ő szentsége tel­jes búcsút és bűnbocsánatot igér. — ANGOLHON. A’ választási megvesztegetések megszüntetése iránti bilmnek, mellyet Russell az alsóház junius 6-kai ülésében bejelentett, lényeges pontjai követ­kezők : A’ kérelemlevelekben, mellyekben meg­vesztegetésről panasz létetik , a’ megvesztegetettnek neve is kitétessék. — A’ vádlott választóknak sza­badságukban álland az illető választmány előtt sza­vazatukat védelmezni; ha ezt nem tehetik, ’s a’ vá­lasztmány jelentést tesz, hogy csakugyan történt megvesztegetés, választási jogukat elvesztik. A’ hol a’ megvesztegetés tökéletesen kiviláglik, egyes megvesztegetettek, kik a’ fölfedezést tették, büntetés nélkül maradhatnak. A’ parliamenti tagoknak és ügynökeiknek maguknak kell a’ választmány előtt megjelenni. — Hogy a’ két kijelöltnek egymás közti megegyezése, vagy a’ kérelem visszavonása által a’ megvesztegetés el ne takartathassék , a’ választ­mánynak kötelessége lesz hivatalos uton a’ nyomo­zás folytatását eszközölni, ’s e’végre egy külön ügy­véd fog rendeltetni. A’ költségeket a’ vétkesnek ítélt tag fogja viselni. — Azon esetre is egy különös el­járási módot javasol lord John, midőn a’ dolog a’ körül forog, hogy választási joguktól egész válasz­tó testületek fosztassanak meg. — Ezen esetben az elővizsgálatokat egy választmány fogja tenni, melly 4—5 alsóházi tagból és 3—4 pairből álland, egy a’ kormány által nevezett pair elnöksége alatt. A’ nyomozás eredménye mind a’ két háznak elibe ter­jesztetik , ’s ezek összesen fognak abban törvény­­hozás útján határozni. — Végre inditványozá még a’ nemes lord, hogy a’ megvesztegetések elleni tisztitó eskü, melly csak a’hamis esküvést szaporítja,eltö­röltessék, és hogy: a’ szavazat áruba bocsátása akár készpénzért, akár más adományért történjék, az mindenkor megvesztegetésnek tekintessék és a’ sze­rint büntettessék. — Nem ártana, ha mi magyarok is gondolkoznánk illyféle törvényről a’ tisztválasztási költekezések korlátozására. Üdvös intézetekre, vas­­utakra és más szükségesekre soha sincs pénzünk; fohászkodunk, ha a’házi adóra csak godolunk is: tisztválasztásokra mégis százezereket költünk, bár megérzi zsebünk éveken át. — De azért nem követ­kezik ám ebből, uraim! hogy a’ szabad választás nem jó, ’s a’polgári szabadságnak nem egyik leg­nagyobb garantiája — mint azt némellyek különös logicájokkal szeretik állitgatni — hanem az követ­kezik, hogy — mint felebb mondám—alkossunk tör­vényt a’ megvesztegetések ellen, ’s terjeszszük azt ki más ez irányban kívánatos intézkedésekre is. FRANCZHON: Mind a’ két táborból, a’ ministeriuméból úgy , mint az ellenzékpártéból, felszólítások mennek a’vá­lasztókhoz, hogy ne higyenek elleneiknek , arany hegyeket ígérnek azok , de szavaik utóbb sem telje­sülnek A’Journ. des Dél. hízelkedik a’válasz­tók bölcseségének, kik az előbbi többséget terem­tették ; azokat Franczhon szabaditóinak nevezi, ’s a’ mit az ellenfél azoknak haszonleséséről ’s kicsi­nyes vetélkedéseiről beszél, mind rágalomnak nyi­latkoztatja. Felszólítja őket, hogy az előbbi több­séget újra válaszszák meg, melly Franczhonnak egy, a’ véleményszabadságot még a’ választási re­form kérdésében is tisztelő ’s csak a’ magányérdek­nek a’ közjó alá rendelését követelő ministerium alatt két év óta — mondhatni — „kormányt“ adott. Végre felszólítja a’ választókat, hogy őrizkedjenek Thiers­től, ’s gondoljanak Dufaure és Passy önzésnélküli politicájára. Ellenben a’ National határozatlan vádak helyett a’ fenálló rendszernek a’ társaság külön részeire gyakorlott hatását vette tag­­lalat alá. „Van e a’ polgároknak csak egy osztálya — úgy mond— melly a’ ministerium ellen ne panasz­kodnék? A’ status vagyona ’s a’ közjövedelmek for­rásai nincsenek e mindenütt veszélyeztetve ? a’ ter­hek nem az elnyomásig nagyok e? Tekintsetek dél fe­lé: miilyen a’ borterm­eztők sorsa? a’ takácsok, a’ répaczukor-termesztők, a’ baromtenyésztők minő helyzetben vannak? Mindezeket csak hitegeti a’ mos­tani többség és ministerium, mitt tett azonban éret­tük? — Semmit!“ Illy modorban kérdezősködik még tovább a’ National, mig a’Journ. des Déb. el ménczkedik az ellenzékpárt jajveszékelései fölött, a’radical Rigorist pedig a’párisi választó testű­­leteknek udvarol. NÉMETFÖLD, Würtemberg. A’ képviselői kamara junius 10-ikei ülésében a’ vám- és kereskedési bizottság je­lentést tett Werner követnek egy „kivándorlási és gyarmatositási egyesület“ alakítása iránt tett in­dítványa felett. A’ követ javaslá, hogy a’ kormány keressék meg, miszerint a’ kivándorlásokkal, kivált újabb időkben , járni szokott kellemetlenségek meg­szüntetésére ’s általában a’ kivándorlások rendsze­resítésére egy kivándorlási egyesület alakulását esz­közölje; más német kormányokkal magát e’ czél fe­lett kölcsönös egyetértésbe tegye; az egyesületet ne csak pártfogolja, hanem annak részese legyen, ’s az ügy előmozdítására a’ hajóba­ szállási és kiszállási helyeken consulokat tartson. A’ kamara hangos fel­kiáltással járult a’ bizottság véleményéhez , hogy az érdeklett indítvány pártolás végett a’ kormány elibe terjesztessék. — Stuttgartban bizonyos körnek tagjai több napok óta beszélték, hogy a­ belügymi­­nisterhez a’ kath. egyházügyet érdeklő kemény tar­talmú irat fog érkezni nem sokára. A’ levél — melly az említett kör emberei közt rég forgott már kinyom­tatva — nagy kerülgetés után Frankfurton át csakugyan megérkezett álnévvel, és S­c­h­l­a­y­e­r belügyminister parancsára hírlapok utján nyilvános­ságra bocsáttatott. Tartalma nem egyéb hiú fenyege­tőzéseknél a’ minister ellen, azon szavai miatt,hogy a’ rottenburgi püspököt, ha az egy catholicus papnak a’ status általi elbocsáttatását elfogadni ’s az elbo­csátott helyébe kinevezettet hivatalába egyházilag beiktatni vonakodnék, mint a’ status törvényeinek ellenszegülét fogná tekinteni, ’s vele a’ szerint cse­lekedni. — Felhozatik abban a’ kölni érsek esete is, ’s felszólittatik a’ minister, hogy fontolná meg, mi­­kint Dunin Márton jelennen ismét érseki széké­ben ül ’s a’ ministerek, kik az ellene kibocsátott 1837-iki rendeletet aláírták, nincsenek többé magas hivatalaikban. — Illyféle fenyegetőzések más orszá­gokban is történnek, mióta a’ vegyes házasságok kérdése szőnyegen forog ; de korunkban azoktól többé senki sem fél. Alacsony eszközök használata legbizonyosb jele az ügy feletti kétségbeesésnek.­­ Meg kell jegyeznünk még, hogy a’ würtembergi képviselői kamara junius 15-ikei ülésében az emlí­tett anonymus levél ellen több catholicus követek ki­keltek, ’s azt megvetésreméltó szemtelen firkálat­­nak nyilvánították. Baden. A’második kamara üléseiben folyvást tartanak az egyes választások érvényes­ vagy ér­vénytelensége fölötti tanácskozások. Hosszas és he­ves vita volt Mathy-nak a’ konstanzi követnek vá­lasztatása fölött. Némellyek felhozák az ellen, hogy Mathy 1836-ban a’ zavargó kézművesekkeli szö­vetkezés miatt Bernben a’ kormány által nyomozás alá vétetett ’s a’ cantonból kitiltatott; illy egyednek pedig nem lehet helye a’ képviselői kamarában, az­ért ők a’választás ellen szavaznak. Mathy nem tagadá, hogy nyomozás alatt volt, de megmutatá , hogy ezt az ellene gerjesztett gyanú alóli kitisztul­­hatás végett önmaga kívánta, és ennek következté­ben az alól föl is mentetett biróilag. W­e­­­eker­ kü­lönösen az elv ellen kelt ki, melly az indítványnak, hogy Mathy az ellene felhordott régi dolgok miatt a’ képviselők sorából zárassák ki, alapul­­szolgál. „Majdnem egyhangúlag keltünk ki — úgymond a’ kormánybiztosoknak egy illyféle indítványa ellen, és felállítottuk az elvet, hogy bizonyos vétkek és bizonyos büntetések miatt, ha azok mint biróilag elismert és elitélt tények állanának is, senkit a’kép­viselőségből kizárni ne lehessen . A’ választás vég­re is érvényesnek jelentetett; ellenben I­tzs te­in­nak , Schwetzingen és Philipp­sburg köve­tének választatása érvénytelennek nyilváníttatott. — 11 z s t e i n a’ már megtörtént szavazat után szót emelt, ’s közvélemény előtti önigazolására, minthogy ez írásban a’censura miatt nem történhetett, fölfede­­zé a’ kamara előtt élő szóval a’ hivatalosak alacsony rágalmazásait, mellyekkel ezek a’ választókat elle­ne fölégerelni törekedtek. 453

Next