Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)

1842-02-06 / 115. szám

91 is egész teljében érezteti e’ párthoz szitását, mert — mint a’ Lipcsei Alig. Zeit. egyik párisi levelezője keble megindulásával értesít — nem tartva szemei előtt az el nő „ a' rész-ehajlatlanság szoros köteles­séget, midőn Guizot szószékre lep, azonnal csend­re inti a’ kamarát, és szolgáinak megtiltja a’ köve­tek kö/t hírlapokat vagy leveleket osztogatni szét: ellenben midőn Thiers beszél, a’kamaraszolgák olly- bá veszik, mintha senki sem szólana, különféléket osztogatnak a’ követek között, ’s a' ministeri pado­kon zajos beszélgetés folytattatik, és az elnök any- nyira szenvedölegesen viseli magát, hogy a’ szóló kénytelen vala időnkint figyelmeztetni őt, intené csendre a’ ministeri padokon ülőket. Guizot, a’ békeministere, kiengesztelődni kíván­ván a’ muszka udvarral, a’ Szentpétervárban levő franczia követnek újabb utasításokat küldött, ’s azo­kat Butenieff muszka követtel is közié; mire ez tetszését nyilvánítván, azonnal készületeket tön a’ franczia udvarnál! követségi helyének elfoglalására. — Ugyancsak a’ franczia kormány utasítást küldött Schweiz! követének is, nz aargaui kolostorkérdések tárgyában , mikkel az itteni ellenzékpártiak nincse­nek megelégedve. DANIA. Orla Lehman nevezetes népszónok pőre a’ legfőbb törvényszék előtt is bevégezteted; az ellene indított vád az: hogy gyülölséget kívánt a’ dán al­kotmány ’s a’ királyi hatalom terjeszkedése ellen a’ népbe önteni. A’legfőbb törvényszék őt 3 hónapi fogságra ’s 500 tallérnyi birságra itélé; mi váratlan vala mindenkire; maga Lehman aztjegvzémeg ez Ítéletre:„nllyasmiért itéltetém meg, miről vádoltat- va nem valók; ’s a’ miről vádolta tam, azért el nem itéltetém.“ A’koronaügyvvd sem vala az elsőbiróság Ítéletével megelégedve, mert ő a’ vádlott ellen a’ vétség nagyságához illő testi büntetést követelt. Lehman haladék nélkül akar foghelyére vonulni; ezen fog­sága azonban hihetőleg nem fogja őt követi helyének a’ kamarában! elfoglalásától elmozdítani, mert csak becsületvesztést magok után huzó büntetések zárhat­nak ki valakit a’ tanácskozásokban! részvéttől.— A’ közönség nagy részvéttel viseltetik az elitéit iránt; lábfájása miatt meg nem jelö ltetvén a’ törvényszék előtt; az itelet kimondása után a’ nép ablaka alá tó­dult, ’s a’ rendőröket félretolva, az alkotmányt és Orla Lehmant élteté, ellenségeire pedig pereatot kiáltott.— Mondják, hogy a’ marseillei és párisi da­lok is elénekeltettek;két sor gyalog ezred volt fegy­verbe állisva a’ kitöiesek megakadályozására, erre azonban szükség nem vala. Mondják, hogy Falster lakosai 7000 tallért gyűjtöttek már Lehman szá­mára, ’s egy még nagyobb pénzöszveg küldetett volna Holsteinből. NÉMETALFÖLD. A’ németalföldi rendeket jeleimen azon fontos kérdés foglalatoskodtatja: van e a’ bírónak hatalma oily törvényt nem követni, melly — véleménye sze- ^ rint—az alkotmánynyal, az összes statusok alaptör- : vényével ellenkezik. E’ kérdés már a’ múlt évben is vitatás tárgya volt, de akkor tagadólag döntetvén el, most uj alakban került szőnyegre. — A’ hollandi király legközelebb a’ gelderni törvényszéknek Gen- nep őrnagy ellen kétnejüség vétke miatt hozott Ítéle­tét teljesen megsemmitvén, e’ királyi rendelet nem érdektelen hírlapi polémiára szolgáltatott alkalmat. A’ kérdés az: meddig terjedhetnek a’ királyi meg- kegyelmezés határai ? Majd nem általános a’véle­mény, hogy a’ megkegyelmezést ennyire kiterjeszte­ni nem lehet. E’ vélemény erőségéül fölhozatnak más alkotmányos országok példái,—továbbá az, hogy a’ hollandi törvénykönyvben ezen jogterjesz­tés iránt nincs világos határozat, ’s ennélfogva a’ megkegyelmezés, mint csupa kivételi jog, a’ törvény­engedte határokon túl nem terjeszthető, — ’s végre, hogy ez által a’végreh^j ó és bírói hatalmak végtele­nül összezavartatnának. (Lip. All. Z.) POROSZHON. B erli nb ől. Lisztet, múlt december 28-kán, a’ berlini magyarok is megtisztelték, és a’ zongorahős mindenikkel megelőző nyájassággal fogott kezet; egyik szepességi magyar barátunk pedig német aj­kon , de magyar szívvel e’ rövid és nyomos beszélyt tartá: ,,Mikor önt a’ hon fiai tisztelve köszöntötték, nem részesülhettünk a’ közörömben, mellyet a’ Du­nán fővárosunkba vitt; és midőn önt a’ magyar ifjú­ság örömittasan fogadta körébe, mi nem valánk ott, mert közülünk már akkor sokan messze éltek a’ ha­zától. De azon pesti nap utóhangja a’ távolban is megragadta keblünket, ’s örültünk, hogy a’ dús szel­lemű művész mienk. Most már önhez közel lenni ’s forrón köszönteni nekünk is jutott. — Üdvözöljük önt! — nem a’ hazában ugyan, hanem hazafi lélek­kel. Eljöttünk, hogy ismételjük azt. mit a’ magyar büszke lelkesedéssel’s tiszta öntudattal vallott: hogy a’ művészet nemtője már eljutott a’ hős nemzethez is. És megjöttünk, azon örömünket hirdetendők hogy kegyed mienk — nrenk! kit Europa elismerve becsül; ki minden lelket meghajol; és mienk! kit minden föld örömmel fogad.“ E’ szókra röviden, de j érzékeny hangon válaszolt az ellágyult művész, és a’ szónokot megcsókolta. Aztán beszédbe eredt Ma­gyarországról ’s porosz egyetemi tárgyakról; emlí­tette, hogy hazánkat nem sokára meglátogatja, és hogy e’ magyar szívességet többre becsüli a’ tegna­pi tapsnál. Előhozta Schellinget is, ’s midőn tudtára adták, hogy a’ hires férj fiú dec. 27-kei concertjében jelen volt, naeyon fölvidult, ’s különös örömét sza­vakban is nyilvánitá. Hogy Liszt, lelkében csupa magyar, arról nem kételkedhetik, ki e’ jelenetnek tanúja volt. Januar 5 kén csakugyan megjelent Schel- ling előadásán, grófT. által (Erdélyből) vezetve. Ele­inte feszült figyelemmel ’s redőzött homlokkal hall­gatta a’ vendég művész a’ fenjáró bölcs szavait; de később meghanyatlott figyelme, és szemhéjai szinte becsukódtak; másodszor-harmadszor is neki fogott, de elébbi szerencsével,’s végre a’ serény t dlu hall­gatóságon legeltette szemeit. (Liszt, Schilling órája után azt mondja, hogy: „majd elaludt,“ ’s hozzátette: „hogy a’ philosophiát és theologiát mennyben kelle­ne tanitni.e’ földre anatómia való, mert itt testeket le­het találni “) Illy emberpár nemünk kevélysége, mind­kettő lángelmével a’ gondolkodás és művészet me­zején;’s vajmi külömbség amannak szemlélődései ’s imennek húrrezgései közt! Egy Liszt fölfejti képze- ményeinket, gondol tinkat, sejtelminket,’s egy lát- hatlan világot varázsol körünkbe. Csak egy pillanat, és a’ múltba halt minden kedves képek elünkbe tá­madnak , ’s érzeményink özönébe olvadnak szét De a’ jelen, minden nyomasztó terheivel, minden kor- látival összeomlik, mert ő egyszerre fölhasználja azt. Hallgatóinak önkénytes ura, mindenkit megkap észben, szívben, lábban, és sebes áradáskint söp­ri el még csak gondolatinkat is — és ha megcsilla­pult a’ bájvihar, alig tudjuk magunkat visszanyerni. — Egy Schelling pedig magához utasítja az embert, hogy figyelmével ne csapongjon, ’s nagy gondola­tokba mereng; és a’ gondolkodó világ rendszerén végig tekintve .gazdag tehetséggel taglalja an iák szüleményeit. 0 hálót köt, mintegy munkás pók, mellyet századok fognak bontogatni, ha majd földi pályájáról lelépendeit, mert gondolatszikrái a’ szel­lemi élet oceá fiába hullanak. Berlin, jan. 14. 1842. Vályi Pál. 115. szám. (19) Hivatalos tudósítások. Febr. 6-án 1842* 0) Davidssohn LI. S. elleni csődper. Határnap Peat martina 14. 1842. 2118. Peat városa tanácsának tudósitáaa szerint Davidssohn H, S. vegyonbukott kebel­béli nagykereskedő hitelezői csődületének határnapja 1842. éri martius 14kére tűzetvén ki, ’a perügyelővé Barabás Dániel hites ügyvéd, tömeggondnokká pedig Pollák Ber- náth helybeli nagykereskedő rendeltetvén, ugyan ez kihirdetés végett megiratik. Költ Bol­dogasszony hó 18dikán 1842. évben. (28) Arszenovic* Miklós elleni csődperben tönieggondnok kugler Lórincz. 2627. Torontál vármegye törvényszéke jelentése szerint tudatul adatik, hogy minek­utána Ar.zenorics Miklós török-becsei kereskedő ellen indított csődperben tömeggondnok­nak rendelt Rankovics József uradalmi kasznár e’ tisztet elvállatni nem akarta, Kugler Lórincz szinte uradalmi kasznár a’ fennevezett csődületben tömeggondnokká rendeltetett Jégyen. Költ Boldogasszony hó 18dik napján 1842. évben. (21) (O Piovárts Péter és neje — Susana elleni csődp. Határnap Pelsőcz február 21. 1842. 2113. Gömör vármegye törvényszékének jelentése szerint varbóczi lakos Piovárts Péter és neje Piovárts Susanna ellen csődűleti per indíttatván, az illető hitelezők megjelenésére 1842 évi február 21ik napja tüzelett ki határidőül, és tömeggondnokká Szügyi Fe- rencz táblabiró, perügyelívé pedig Vitziány József hites ügyvéd neveztettek. Mi is hireszteltetés vegeit adatik tudatul. Költ Boldogasszony hó 18ík napján 1842. évben. (22) 0) Árvay Ferencz és C/.obel Amália elleni csődp. Határnap Pelsőcz február 23. 1842. 2414. Gömör vármegye je’entése szerint rima-szombathi lakos ’s kereskedő Array Fe- rencz és neje Czobel Amália hitelezői csődületének határnapja 1842. évi február 23kára tűzetvén ki, és ideigleni tömeggondnokká Lenner Ferdinand rima-szombathi tanácsos, perügyelővé pedig Vladár Antal hites ügyvéd rendeltetvén, —ugyanez közhírré tétel végett megiratik. Költ Boldogasszony hó 18dik napján 1842. évben. (23) U) Agonás József ’s neje Hoffmann Mária ell. csődp. Határnap Pelsőcz február 21. 1842. 2415. Gömör vármegye jelentven, hogy rozsnyói lakos Agonás József, ’s neje Hoff­mann Mária hitelezőinek csődületére 1842 évi február 21 ik napja tűzetett ki határidőül, és ide'gleni tömeggondnokká táblabiró Madarász András, perügyelővé ped g Englér András hites ügyvéd neveztettek. Mi is kebelszerte közhírré tétetik. Költ Boldogasszony hó 18dik napján 1842. évben. (24) Bohka Mátyás elleni csódper Határnap Pelsőcz február 21. 1842. 2416. Kebelszerte leendő kihirdetés végett ezennel tudatul adatik, hogy Gömör vár­megye törvényszéke Bobka Mátyás kövei lakos ellen csődületet rende'vén, a’ hitelezők­nek megjelenésére f. é. február 21ik ’s több alkalmas napjait tűzte ki — ’s tömeggond­nokká rendes esküdt Frenya Ráfáelt — perügyelővé pedig Ján Márton hites ügyvé­det nevezte. Költ Boldogasszony hó 1 Sík napján 1842. évben. (26) (O CD (') Krcichl Janos elleni csódper. Határnap Kecskemét martius 4 1842. 2441. Pest vármegye első alispánjának jelentése szerint — közhírré tétel végett raeg- iratik _ hogy Kecskemet mvárosának tanácsa Kreichl János ellen leendő esődper megnyi­t ására folyó évi martina 4 lik napját tűzte ki, pergondnokká tiszteletbeli aliigyészt nemes Kun Lászlót — tömeggondnokká pedig nemes Kozma Jánost nevezvén ki Költ Boldogasszony hó !8dik napján 1812. évben. (25) S/,erec*eny József elleni csodp. megszüntetése. (0 2417 Gömör vgye törvényszéke jelentése következtében szokott kihirdetés végett meg­iratik, hogy vagyonbukott rozsnói lakos Szerencseny József hitelezői a’ csődtömeget egymás közt felosztván, a’ csődper megszüntettetek. Költ Boldogasszony hó ISdik napján 1842. évben (20) (1) Dikk Farkas elleni csődp. Határnap 8. A. Ujhely martius 3. 1842. 2412. Zemplén vármegye jelentése szerint néhai Dikk Farkas mádi izraelita hitelezői csődületének határnapja 1842. évi mart. 3ra tűzetvén ki , ide'gleni tömeggondnokká Ká- litzky István Mád városa birája, perügyelővé pedg Barna Mihály hites ügy vél ren­deltetvén, — ugyanez kihirdetés végett megiratik. Költ Bo'dogassz. hó 18. napján 1812. érben. (27) CD Nikolics Sándor elleni csődper. Határnapok Nagy-Becskerek február 21. 22. 23dik 1842. 2626. Torontál vármegye jelentése szerint ezeniel megiratik, hogy Nagy-Becskerek mezővárosának tanácsa által vagyonában megbukott Nikolics Sándor kereskedő ellen cső­dületi per rendezetett, ’s a’ hitelezők megjelenésére folyó évi február 21. 22. es 21dik napjai tűzettek ki •— azzal, hogy perügyelőnek Vukov István — tömeggondnoknak pedig Száríts Pál város kapitánya rendeltetett. Költ Boldogasszony hó 18. napján 1842. évben. (291 Schmidt Mátyás ős neje Somogyi Borbála el. csődp. (O Határnap Pest martius 2. 1842. 2809 Pest városa törvényszéké jelentése szerint vagyonúkban megbukott Schmidt Má­tyás kovács mester és felesége született Somogyi Borbála ellen csődület ind Itatott, ’s a’ hitelezők megjelenésére f. é. martius 2dik napja határidőül tűzetett ki azzal, hogy per­ügyelőnek Szajbely Frigyes hites ügyvéd neveztetett. Mi is kihirdetés végett megira­tik. Boldogasszony hó 18kán 1842. (14) 13) Arszenovics Miklós és nője Anna elleni csődp. Határnapok Nagy-Becskerek martius 2. 3. és 4dik 1842 1622. 1842. Torontál megye törvényszéke, miután megyéjebeli Török-Becse mezőváro­sában lakozó kereskedő Arszenovits Miklós és nője Anna adósságaik letisztázhatási tehetet­lenségüket törvényszékéhez benyújtott folyamodványuk által önkent felfedeztek , az 1840.k évi 22d. törv. ez. értelme szerint öszres vagyonukra csődöt határozván, minden hitelezőik­nek törvényszéke előtt leendő megjelenésükre folyó 1842. évi martius hó 2ik 3«k és 4ik napjait határidőül kitűzte: pergouinoknak megyebeli tiszteletbeli alügyészt Dániel Jánost — tömegügynöknek pedig a’ törökbecsei uradalom számtartoját Rankovics Jó­zsefet nevezte ki. Miről mindazok, kik e’ csődtömeghez bármeliy jogcziui alatt követe­léseket tartják, azoknak védlésére figyelmeztetve szokott modu országos híreszteléssel fel- sóbbileg kegyesen értesittetni rendeltetnek. — (X. fentebb (28) alatt). (3) (3) Kubik József és Mária elleni csődper. Határnap Pest martius 1. 1842. 659. 1842. Pest sz. kir. városa törvényszéke által miután hivatalos bejelentés szerint néhai Kubik József és Maria vagyonúkban fogyatkozás mutatkozott volna , min len hitelezői­nek csődülete bíró.lag elrendeltetett, és pergondviselőnek Bertalanfy Ignácz hites ügy­véd kineveztetett. Azok tehát kik e’ csődtömegen bármilly jogezim alatt követeléseket tá­masztanak, felszólittatnak : hogy f. 1842. évi martius lsö napján mint e’ végre kitű­zött határnapon Pest városa törvényszéké előtt vagy személyesen, vagy törvényes ügyviseló- jök által megjelenvén, jogaik védelmezésére mini azt, a’ mit a’ törvény e’ részben magálla- nilott, eszközlésbe venni el ne mulaszszák — későbbi követeléseknek helye nem adatván. Mitől országos híreszteléssel mindenki figyelmeztetni felsöbbdeg kegyesen rendeltetett. (204) (3) Szailcr Károly elleni csódper. Határnap Pest martius 7. 1842. 44358. 1841. Pest az. kir. város törvényszéké által, miután Szailer Károly kebelbeli mészáros mester fizetésbeli tehetlen’égét bejelentette, minden hitelezőinek caődje elrendel­tetvén, perügyelőül Körmendy István hites ügyvéd kinereztetett, és az illető h telezők összehívására 18<2ik évi martius 7dike határidőül kitüzetett. Meily napon Pest várói törvényszéké előtt mindazok, kik e’ csődtömegen bármilly jogezim alatt követelé­seket támasztanak, vagy személyesen, vagy törvényes ügyviselőjök által megjelenni, és követeléseiket tárgyaló vádleveleiket szükséges tanúsítással ellátva legfólebb 3 nap alatt a’ kitűzött határidőtől számítva két példányban beadni felszólittatnak: később bejelentendő keresetek a’ csődperből kirekesztendők. Mi is törvényszerű honszerti híreszteléssel köztu­domásul tétetni k. rendeltetik. 22*

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék