Pesti Hirlap, 1842. július (157-165. szám)

1842-07-03 / 157. szám

UGÁ Vasárnap 159 Julius 3 1842. Pesti Hírlap. Meeielenik e’hírlap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban hazhozhordassal 5 «, borítékban 6 ft, postán borítékkal 6 fi pengő pénzben. - Előfizet- hetn hdvben a d erLaios kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-,k szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföld tartőmányokba\öldáiü kívánt példányok iránt a-megrendelés csak a’bécsi császári föpostahivatal utján történhetik. - Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, >s egy-egy hasabsorert petit 1 v betűkkel 5 pengő krajczar szamittatik. TARTALOM. Vezérczikk. (Középpontositás és könépí­tés.) Pulszky Ferencz. Zala megyének gyászmenete. Fővár, uj- dons.- Kör-gyűlés. Megyei dolgok: Esztergom (ősiség, adó és sajtószabadság tárgyában hozott határzatok , idegenkedés a’vámfizetéstől, körlevelek, országgyűlési követek díja, limitatio). Békés (főügyészi helyettesítés, türelmi taksa, több megyék és Szabadka körlevele, magyar nyelv terjesztése körüli intézkedé­sek , bitang jószágok pénztára). Vas (újabb határozat a’ népne­velés ügyében, váratlan vád a’ hírlapi levelező ellen, a’ bécs- triesti vasút nem pártoltatik ’stb.). Szepes (tisztválasztási elő- intézkedések, a’ protestáns lelkészek szavazatjoga országgyűlés­re utasítva, levelezői e'mélkodés , Béla városának heti vásárok iránti szabadalma). Mozson fa’ tisztválasztást előzte intézke­dés a’ szavazat iránt). Rövid közlés: Szepes, Gömör és Bácsból. Külföldi napló. Angol-, Frank- és Spanyolhon. Értekező: Vas­utak, Szabó Páltól. Hivat, tudós. Hird. MAGYARORSZAG és ERDELY. VezérCZÍkk. (Középpontositás és középí- t é s.) Magyarország egész Európában csaknem az egyetlen ország , melly munícipalis szerkezetét és kormányát az újabb korban is megtartotta, melly kö­zépponti politialis kormán yú országgá nem vált, szó­val: hol a’ végrehajtó hatalomnak nagyobb része a’ nemzet keblében megmaradt. Sőt, a’ mi még külö­nösebb , míg minden civilizált nemzete Európának a’ kormány politialis hatalmát szükségnek látja, és a’ középpontositást olly állapotnak nézi, melly nél­kül jóravaló kormány lehetetlen, addig mi ma­gyarok épen municipalis szerkezetünkben helyezzük a’ szabadságnak biztositékát, sőt e’ nélkül valódi* szabadságot nem is tudunk képzelni.—Vannak azon­ban köztünk is nem kevesen, kik fenhangon hirde­tik , hogy municipalis szerkezettel kormányozni le­hetetlen, hogy a’ rend eszméjével az inertia általi ellentállás nem fér össze, ’s az .X.Y.Z. könyv* hires szerzője el akarja velünk hitetni, hogy ,,a’főhatalom a’ veszteglés idejében sem bírt a’ törvényhatóságokkal“ (76. lap); hogy „hol egyszer a’ kormányzati mozgony elakasztása állandó gyakorlattá vált, ott a’ főhatalom az örökös harczban, mellyre kárhoztatva van, elébb- utóbb ellankad, ’s a’ tehetlenség által, mellynek ölében tengődik, végképen elgyengül. Illy körülmé­nyek közt száműzve van az , a’ mi kívánatos: a’ tör­vényszerű energia, 's csak ezen alternativa marad: erőtlenség vagy erőszak“ (77. lap). Ezen eszmék nem újak Magyarországban, ’s ámbár proteusi elváltozásaikban mindig más alakban tűnnek fel, hol indítványokban az országgyűlési utasítások el­törlésére, hol kísérletekben a’ megyék statutarius ha­talmának törvénytelen megszorítására, hol azon elő­ítélet terjesztésében, hogy a’ tisztválasztási kihágá­sok ’s a’ magányügyeknek a' megyéknéli gyakori elhalasztása és elmaradása a’ megyei szerkezetnek szükséges és nem akadályoztatható következmé­nyei: a’ nemzet mégis sejtvén mindig ezen indítvá­nyok végczélját, municipalis szerkezetünket az egész alkotvány éltető szellemének tekintette, ’s ahhoz mindig híven ragaszkodót;. Es épen azért, reméljük, módöt fog most is találni azon utolsó időkben, fáj­dalom ! még mindig nagyban űzött iélekvásárlások, ólombotos argumentatiók és véres tísztválasztások megszüntetésére, mellyeknek a’ nemzet szabadságá­nak ellenei, minden szinlett indignatiójok mellett is, legjobban örülnek, mert ezekben látják már előre a’ legélesebb fegyvert, mellyel a’ megyei szerkezetet megdönthetni remélik. Ezen hív ragaszkodásból azon­ban sok álokoskodó azt hozza ki, hogy a’ magyar nemzet a’ rendnek ellensége , hogy erős kormány­tól idegenkedik, ’s hogy mindig annak gyengitése volt czélja törekvéseinek. Még az „Alföldi levelek“ jeles szerzője is sok helyütt sejteti velünk azon gon­dolatot , bár azt maga népszerűtlennek nyilatkoztat­ja, hogy a’ végrehajtó hatalomnak erősítése, «’ me­gyeinek pedig szűkeib korlátok közé szorítása szüksé­ges (26. lap); megváltja: hogy „az országgyűlé­si utasításoknak nem barátja, ’s hogy a’ törvény- hozás mechanismusa hibáinak tulajdonitja nagy részben a’ végrehajtó hatalom gyengeségét“ — (Al­földi levelek 29-ik lap), ’s „tekintve a’ vélemények foederalisticai hajlamát, állapotaink jövendőjét ke­csegtetőnek nem tartja“ (Alföldi levelek 32-ik lap). Ha azonban ezen pontokra nézve nézeteiben nem osztozhatom , más részről magam is szeretném látni, „hogy a’ központi végrehajtó hatalom a’ megyei és városi testületek ellenében“ — nem ugyan „tettle- gesebb befolyást kifejtene“, hanem „hogy sike­resebb ellenó'rködést gyakorolna“ (Alföldi levelek j 30-ik lap). Magam is azt hiszem, hogy „nincs elég ok azok felett, mik eddig történtek , már diadalt ki­áltani“ (Alf. levelek 32-ik lap); magam is szeretem az erős végrehajtó hatalmat; a’ kormányerejének gyarapodását azonban, a’ megyei szerkezet rovásá­ra, mindig veszedelmesnek tartottam , ’s nem is hi­szem , hogy az egyik a’ másiknak útjában állana; nem hiszem, hogy a’ megyei körnek megszorí­tása a’ kormányt erősítené, sem hogy a’ provin­ciális élet elölése a’ középpontit élénkítené. Hiszen a’ szabad kerületek és szabad királyi városok el­lenében a’ végrehajtó hatalom szabadabban mo­zog , ’s ellenzésre in praxi nem is talál: mégis a’ közadministratio azoknál semmivel sem jobb , sőt le­het mondani, sokkal roszabb, mint a’ megyéknél. Ha tehát igaz, a’mit az X.Y.Z. könyv Írója (77.1.) mond: „hogy körülményeinknél fogva a’ kormány elgyen­gül“ : ne keressük a’ hibát a’ megyei szerkezet­ben , sem a’ centralisatio hiányában, hanem inkább az „Alföldi levelek“ Írójával, ,,a’ végrehajtó hata­lom collegialis szerkezetében.“ A’ németek a’ collegialis szerkezetnek szintolly baráti, a’ mint a’ francziák a’ centrálisadét kedvelik. Welker például *) ebben találja a’ szabadságnak legerősebb biztosítékát, ’s midőn róla szól, különö­sen kiemeli azon jó oldalát: „hogy az egyedi egy­oldalúságot, az elhamarkodást, az önkényt és az erőszakot jobban kizárja, ’s több oldalú érettebb meg­fontolást és ellenőrséget, szóval a’ törvénynek és jognak jobban megfelelő határozatokat igér. A’ col­legium tagjainak különféle ’s egyedi álláspontjaik vannak. Mindnyájoknál csaknem lehetetlen ugyan­azon előre megszeretett szenvedélyes nézet: tanács­kozásaikban tehát az egyes előadó nézeteinek gyen­géi és törvénytelenségei fölfedeztetnek, ’s a’ tagok­nak kölcsönös ellenőrködése gálolja az egyoldalúsá­got; — megvesztegetésök nehezebb és költségesebb, ’s a’ törvény és a’jog mindig közös egyesiiléspontjok-1 ‘ A’collegialis szerkezet jelleméhez tartozik azon­ban az is, hogy semmi ügy rögtön el nem intéztetik, ’s hogy a’ közös tanácskozás az ügyek gyors elinté­zését mindig meggátolja; továbbá, hogy a’ colle­gium a’ felelőséget tökéletesen kizárja. Mert hol a’ tanács nem áll homogen , önkényt összeálló ’s vé­leménykülönbségnél mindjárt eloszló egyedekből, mint például a’ franczia vagy angol ministerium, melly ugyanazért collegiumnak nem is neveztethetik, hanem állandóul megmaradó tagokból, mellyek közt a’ többség határoz, ott az egyest nem nyomhatja semmi feleletteher ; mert vajmi gyakori azon jele net, hogy épen az, ki valamelly ügynek végrehaj­tásával megbizatik, ’s ki a’ parancsot aláírta, a’ ta­nácsban épen az ellenkező véleményt védelmezte. Vannak ugyan helyzetek, a’ hol a’ kormánykér­dések eldöntésének elhalasztása és a’ felelőségnek teljességes hiánya, a’ collegialis szerkezetnek ezen két főjelleme, a’ népnek biztosítékul szolgál a’ tel­jes önkény ellen. Autocratiában például, hol a’ nem­zetnek alkotmánya nincs, ’s a’ törvény az uralkodó­nak önkényétől függ, minden forma, melly gátolja, hogy az uralkodónak akaratja tüstint törvénynyé ne váljék, melly azt a’ megfontolás és megvitatás tár­gyává teszi, mielőtt kihirdettetnék, melly az ellen- észrevételeknek helyt ád, a’ nemzetnek csak hasz­nára válhatik. Illy országokban, mint például Po­roszországban is, a’ collegialis szerkezet némileg a’ constitutio hiányát pótolja, csak ez akadályozhat­ja, hogy az autocratia zsarnoksággá ne váljék; mert a’ collegium, mellynek már fogalma is kizárja a’ fe­lelőséget, az uralkodó törvénytelen vagy jogtalan parancsainak biztosabban ellene szegülhet; mert mit az egyes hivatalnok veszedelem nélkül nem te­hetne , azt bátran ’s nagyobb tekintélylyel megteszi a’ felelőséget nem ismerő tanács, annál inkább, mert a’ közös tanácskozások jelleméhez az is tarto­zik , hogy azon meggyőződésben , miszerint többek­re támaszkodhatik ’s csak másoknak véleményét pártolja, a’ félénk is gyakran fölleli ama’ bátorságot, melly keblében különben nem honos. így magyaráz­ható azon különösség, mellyet némelly absolut or­szágokban észrevehetünk, hogy t. i. a’ nemzet a’ hivatalnokok ellenzékében bízik (Beamten-Opposi- tion) , melly az uralkodó akaratjának egyedüli ’s *) Stasttslexiwn, yoce: Collegium. gyakori korlátja, a’ törvénynek ’s igazságnak egye­düli őrje. Olly absolut országban tehát, hol inkább attól lehet félni, hogy a’ kormány mindenbe be fog avatkozni, nem attól, hogy semmit nem fog tenni, hol felülről szüntelen uj meg uj impulsus adatik: ott a’ collegialis szerkezet, hosszasabb discussióival ’s halasztgafá- saival, a’ legjótékonyabb institutio; olly országok­ban ellenben , mellyekben a’ nemzet már különben is biztosítva van az uralkodó önkénye ellen, hol a’ fejedelem a’ törvényeket nem hozza, hanem csak a’ törvényhozáshoz hozzájárul, hol a’ nemzet a’ tör­vények végrehajtása iránt ellenőrséget gyakorolhat, ’s az initiativa nem a’ kormánytól jön , ott a’ col­legialis szerkezet a’ lehető legroszabb rendszer; mert illy országokban az ügyeknek elmaradása ’s a’ hosszas halasztás, melly autocratiákban az auto- cratort rögtöni újításoktól tartóztatja, ’s időt hágy az érettebb megfontolásra, nem gátoltathatik; pedig ollyan országban, mellyben a’ törvények végrehaj­tása nem a’ kormánytól függő egyénekre, hanem magára a’ nemzetre van bizva, hol e’ szerint a’ ten- dentia megvan, a’ kiadott parancsok végrehajtását elhalasztani káros és veszedelmes, ’s a’ nemzetben bizodalmatlanságot okoz. A’ bizodalmatlanság pedig az által még növekedik, hogy a’ collegialis szerke­zet mellett erős és következetes kormányzás lehe­tetlen , a’ mi olly kormányszékeknél, mellyeknél a’ könnyen változó többség határoz , nem is lehet más­kép. Vannak ugyan minden nemzetnek életében olly időszakok, mellyekben uj, életbe-ható organicus rendszabályok nem szükségesek, ’s illyenekben a’ collegialis rendszer mellett a’ nemzet megelégedve marad; mert ezen rendszer statuscsinokat (coup d’etat) — a’ mennyire lehet — mindig ki fog kerülni, ’s jobb szereti a’ régit folytatni ’s védelmezni, el- lentállásra mindig több energiával bírván, mint te­vésre. Midőn azonban valamelly nemzet átalakulá­sának idejét éli, midőn régi formáit megváltoztatja, ’s institutióit javítja, akkor a’kormánynak minden lépése végzetteljes, akkor szükséges, hogy a’ kormány következetes legyen és erős , szük­séges, hogy legyen egy szem, melly a’ nem­zet egész állapotját felfogja, ’s hogy egy legyen a’ kéz, melly lépteit vezeti. Ha pedig ez nem történik, ha a’ collegialis rendszer mellett olly természetes szakadások a’ mozgalmat hol elősegítik, hol meg­szorítják , ’s a’ lépéseket ingadozókká teszik, akkor megszokja a’ nemzet mozgalmának vezetőit önma­gában keresni, ’s minthogy a’ tömegek a’ vezette- tés cs kormányoztatás szükségét mindig érezik, a’ kormány végre mindenütt megvan, a’ municipalitá- soknál vagy associatiókban vagy az itélőszékek- nél, csak magoknál a’ kormányszékeknél nem. — Magyarország illy állapottól, szerencséjére, még távol van. A’ collegialis rendszerrel járó nehézségek köze még az is tartozik, hogy ha e’ mellett a’ kormány­székeknél visszaélések beharapóznak, ezek csak­nem kiirthatatlanok, mert a’ kormányszék soha sem újítja meg magát egyszerre egészen, ’s uj elemek csak lassan jöhetnek a’ régieknek egyenkinti kilépé­sével uj kinevezések által hozzájok, ’s ugyanazért kevesebbségben soká maradnak; kezdetben ellenez­nek ugyan, de kifáradva a’ reménynélküli vitában, végre magok is absorbeáltatnak a’ többség által. Mind ezeknél fogva a’ collegialis rendszert az initiativára ’s nagyobb kiterjedésű terveknek kivi­telére alkalmatosnak nem tartjuk; sőt kívánatosnak látjuk, hogy egyes ember legyen a’ kormány élén az, kinek kezében a’ kormány középül. — A’ collegialis szerkezeinek azonban sok jó tulajdo­nait különféle viszonyokban szintén elismerjük, ’s hiszszük , hogy ottan leginkább czélszeríí, hol a’ törvény a’ nemzetnek egyedeivel közvet­len érintkezésbe jő, szóval a’ törvény folyto­nos végrehajtásánál ’s alkalmazásánál; mert erre nézve az érettebb megfontolás, még akkor is, ha ez által az ügyek elhalasztatnak, szintolly kívánatos, mint a’kormánynál az energia, az elhatározottság ’s az életmüves tervek felfogása, mellyeknek rész­leteit ’s a’ kivitelt jobban eszközölhetik azok, kik a’ népet ismerik, kik vele összeköttetésben élnek, ’s a’ már hozott törvény által korlátoltatnak. Még Corme- nin is, ki a’ centralisatiót annyira szereti, ’s ki ar­ról legközelebb olly fényes tartalmú röpiratot adott ki, 105

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék