Pesti Hirlap, 1842. július (157-165. szám)
1842-07-10 / 159. szám
Vasárnap 159 Julius 1io 1842. Pesti Hírlap. Megjelenik e’ hírlap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 ft, postán borítékkal 6 ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért petit betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. TARTALOM. Kinevezés. Iskola-engedelmezés. Vezérczikk. (Középpontosítás és középítés III.) Pulszky Ferencz. Adakozás. Fővár, ujdons. Köszönet és kérelem Kliegl ügyében. Megyei dolgok: Turocz (főispáni székfoglalás, közvelelek, tisztujitási intézkedés), T re n csin (czáfolat a’ Világnak), Nyitra (törvényszéki dolgok). Zágráb (még egy tekintet a’tisztválasztásra). Királyi városok köréből: Szeged (királyi biztos reméltetik, épületes jelenések az adókivetési vegyes választmány nyilvános üléséből; Szabadka és Sopron körlevele, a’ bot mint végrehajtó biró). Pécs (a’ tanács felszólítása a’ szegények ügyében, haladás a’nemzetiségben). Külföldi napló: Angol-, Frank-, Spanyolhon, Oláhország. Értekező: Levéloydlás czím nélkül XVII. Csendes — Fiumei levelek I. Hivat. tudós. Hird. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Kinevetés. A’ am. magy. kir. udv. kamara a’ diósgyőri kamarai pénztárellenőrségi hivatalra Hanczeli Jánost, eddigi rakomarai kamrai ispánt, méltóztatott emelni. Iskola-engedelmezés. A’ nm m. k. helytartó-tanácsnak folyó 1842-ik évi május 17-ikén 16,877 szám alatt kelt kegy. intézvényénél fogva szabadalmazott Érsek-Újvárvárosában egy kisebb gymnasium felállítása kegyesen megengedtetvén, az e’ folyó évi octob. 1-ső napjával megújulandó iskolai évben meg fog nyittatni. Ez tehát az illető szülők értesitése végett ezennel közhírré tétetik.— Költ Érsek-Ujvár 11. jul. 5-kén 1842. Vezérczikk. (Középpontositás és középités III.) Midőn kérdezzük, hogy mi az , mit mi a’ nemzetiség neve alatt értünk ,s akkor a’ régi görög azt feleli: ugyanazon isteneket imádni, ugyanazon nyelvet beszélni. Nála az Olymp istenei, a’ vallásos díszmenetek, a’ nagy versenyjátékok, az amphietyonok ülései ’s a’ közös nyelv az egység ideáját minden politicai eldarabolások mellett is megtartották. A’ ki más isteneket imádott, az barbár volt előtte, lett légyen bár a’ civilisatio olly magas fokán, mint az aegyptusi vagy persa. A’ rómaiak a’ nemzetiségnek ugyanazon értelmezést adák, ’s a’ mint birodalmok terjeszkedett, a’ meghódított nemzetek isteneit a’ magok vallásába mindig bevették, a’ lakosokat pedig római nyelvre erővel is kényszeriték. Ezen értelmezésnek egyik fele azonban megszűnt, midőn a’ kereszténység, ezen világvallás feltűnt , melly nemzetekhez többé kötve nem volt, mind a’mellett, hogy a’nemzetiség által mindig módosíttatott; a’régi eszme azonban legalább utóhangban megmaradott a’ nemzetek védszenteiben , kik által ezek egymástól különböztek. Eleink ezt annyira érezték, hogy az arany bulla, a’ magyar szabadságlevél 1-ső czikkében azt rendelők, hogy a’nemzet Szent István napján Székes-Fejérvárott megjelenvén, a’királylyal a’ kereszténységet behozó , az országalapitó Istvánnak ünnepét ülje. Hasonlót látunk a’ cseheknél is, kiknek nemzetisége Nepomuk Sz. János tiszteletében középül. A’ reformatio által azonban a’ régi eszmének ezen utóhangja is elenyészett, ’s a’ közös nyelv maradt a’ nemzetiségnek egyetlen köteléke. Azok, kik ugyanazon nyelvet beszélik, atyafiaknak ’s egy test részeinek tekintik magokat, még ha annyira el volnának is darabolva, mint a’németek, ’s a’hajlam megmarad bennök mindig egy nagy egészszé összeforrni. A’ három scandináv ország sokak által tervezett egyesülése , a’ német egységnek eszméje , melly magának a’ közvéleménynél úgy, mint a’ kormányoknál a’ legitimitást kivítta, ’s az oroszok panszlavismusa legjobb tanúságul szolgálnak. Hazánknak nyelvviszonyai ismeretesek, ’s e’lapokban is többször volt szó rólok, semhogy ezen kérdést egész terjedelmében még egyszer megvitassuk. Legyen elég megemlíteni, hogy a’ francziák ereje leginkább a’nemzeti,egységben rejlik, ’s hogy a’ német egység eszméje ezen nemzetnek legutolsó időkben is legerősebb védfala volt a’ francziák berontása ellen. Carmenin sokszor érinti többször említett munkájában, hogy a’ nyelvbeli egység Francziaország erejének nevezetes oka, mert a’nyelv a’ nemzetiségnek legerősebb köteléke, ha a’ világon csak egy nyelv volna, rövid idő múlva több nemzet sem volna, mint egy. (De la Centralisation, 45 lap.) Van azonban a’ nemzetiségnek még egy más kelléke is, mellyet némelly nemzet már kivitt magának, ’s mellyet mások epedő szemekkel várnak; ez pedig a’ közös törvény, a’ törvény előtti egyenlőség ’s a’ törvénykezés egysége. Mert mig valamelly országnak lakosai ezen kötelékekkel össze nem főzettek, addig nem váltak életműves egészszé, addig az idegen elemek nem szívathattak még föl a’ nemzet által, addig a’statusban több kisebb status létezik, külön törvénynyel, külön törvénykezéssel, mellyek a’ kormány egységét ’s ugyanazért a’ kormány erejét ’s következéskép föllépését még akkor is nehezítenék, ha az kevés kezekben középülne. A’jobbágynak Magyarországban csaknem minden ügyei uriszéktől sedriához ’s consiliumhoz hivatnak föl; a’ polgároknak egy része pereit városi tanácsától a’ személynök-székhez viszi föl, más része a’ tárnokszékhez és hétszemélyes táblához; a’ nemesség végre megyei bíróságától a’ királyi curiához, de más esetekben (visszahelyezés stb.) a’ cancellariához. E’ szerint tehát az igazságkiszolgáltatásban nem is lehet egység, mert a’ törvénykezés sehol sem középül, ’s nincs biztosítás, hogy a’többféle legfelsőbb bíróságok többféleképen nem magyarázzák a’ törvényt, ’s különbözőleg nem fogják föl a’ törvény szellemét. Ez pedig nem olly csekélység, a’mi ilyennek látszik; mert addig, mig valamelly homályos törvény törvényhozás útján nem változtattatik meg, addig azt csak a’ birói székek magyarázhatják, nem pedig a’ törvényhozás akármellyik egyes része. ’Silly értelemben a’törvényeknek végrehajtói a’ bíróságok; sőt az amerikai szövetséges statusokban a’ statusok törvényhozásának ellenőrei és stanitarius hatalmuk korlátozói is. A’ statusok t. i. egyenkint is birnak törvényhozási jogokkal a’ magok körében, a’birák azonban, kik a’középponti hatalom által egyenesen, még pedig tekintet nélkül politicai színekre neveztetnek, csak az egyesült, nem az egyes statusok törvényei által köteleztetvék; ’s azért ha valaki a’ pennsylvaniai, vagy marylandi, vagy akármelly más status által jogait megsértve érezi, ’s az ügy perre kerül, akkor a’biró, ki csak a’congressuson hozott törvényekre figyelmez, az egyes statusok statutarius hatalmának kinövéseit ítéletében korlátozza, ’s ez által azon legerősebb kötelékké válik, melly a’ statusokat egy egészbe összevonja. Igaz ugyan, hogy azon alkalmatlanságok elkerülésére , mellyek abból erednek, hogy nincs olly törvényszékünk, mint a’ franczia cour de cassation, melly kizárólag a’ formahibák fölött ítélne, ’s ezáltal a’törvénykezésben az egységet megtartaná,— a’ felség legfelsőbb megtekintési joga szolgál, mellyet a’ felség a’ cancellaria által gyakorol; ez azonban nem pótolhatja ki azon hiányt, mert elmerülve egyéb igazgatási és kormányzási munkáiba, figyelmét kirekesztőleg ezekre nem fordíthatja, ’s bármilly tiszta legyen is szándéka, mégis el nem kerülheti azt, mi minden kormányszék természetéből következik , hogy t. i. nála a’politicai nézetek a’ törvénykezésiek felett túlsúlylyal ne bírjanak, ’s hogy e’ szerint az alsóbb bíróságok ítéletei nemcsak vagy jóváhagyassanak , vagy megsemmisíttessenek; tekintettel az ítélet formájára, nem pedig igazságos vagy igazságtalan voltára, hanem sokszor az igazság érdekében meg is változtatnak; azaz a’ kormányszék által uj ítélet hozatik, melly által a’ törvény is magyaráztatik; miből természetesen örökös súrlódás következik a’ nemzettel és számtalan sérelem, annál inkább, mert a’ nemzet a’ törvények birói magyarázatát is féltékenység nélkül nem láthatja a’kormánynak , a’ törvényhozás hasonfelének kezében. Ugyanazért a’ mandátumok soha sem voltak népszerűek, ’s csak általános szükségük tartja fen azokat addig, mig formahibák felett ítélő legfelsőbb birói szék nem fog fölállittatni. Hogy pedig a’ törvényhozásnak, hogy az egész nemzetnek ez a’ tendentiája, azt az újabb törvények, például a’ váltótörvény és a’ szóbeli perekről szóló czikkely világosan bizonyítják, hol a’ mandátumok kiadása egyenesen el van tiltva;’s hogy ez nemcsak féltékenységből történt, vagy épen azon vágyból, hogy a’ kormány ereje gyengittessék, hanem hogy ez volt a’nemzet tiszta kívánsága, mutatja a’ mindennapi élet, hol a’ kötelezvényekben az adós olly gyakran lemond a’ birói parancsokról. A’törvénykezés egységének díja’s annak különbsége a’ polgári osztályok szerint magában ugyan elégséges egy választófal, melly által a’ különböző osztályok érdekei egymástól elkülönöztetnek, a’ különböző ellentétes elveken alapuló igazgatási rendszer azonban ezen két különböző osztályt még inkább alakítja két egymás mellett élő nemzetté, mellynek egyike sem volt képes eddigelé a’ másikat erővel elnyomni, sem békés után a’ másikkal összeolvadni. A’ városokban a’ polgár politicai tekintetben semmi, a’ választottpolgárság maga egészíti ki magát , ’s igy önmagában hordozza a’ megromlás magvát; a’ tanácsnok minden életfogytáig viseli hivatalát , ’s azért csak addig hízeleg a’ választott polgárnak, mig meg nem választatott, a’tisztujitás után nem gondol vele , nem az egész választó testület ellenőrségével , nem a’ polgárság érdekével, ő határoz, ő hajt végre. Megyéknél ellenben a’nemes nem csak választó, hanem a’ közdolgok igazgatásában tettleges résztvevő is; nincs politicai jog, mellyet ő nélkülözne, ’s tisztviselői csak a’ gyűlések határozatának három évi választások által gyakran megújított végrehajtói. Illy különböző igazgatás századok lefolyta alatt természetesen különböző ’s egymással meg nem férő jogállapotot — melly mind a’ kettőben fénypontokkal ’s árnyékoldalakkal bir — hozott be a’városokba és megyékbe, azoknál titkos igazgatást, ezeknél nyilvánosságot, azoknál czéhrendszert, ezeknél iparszabadságot, azoknál a’ kereskedési jogok megszorítását, ezeknél szabad kereskedést, azoknál azonban rövid törvényhozást is, ezeknél hosszadalmast, azoknál biztos földbirtokot, ’s örök adásvevéseket, ezeknél ingadozó birtokot és zálogrendszert, ’s mig igy a’ városban a’ föld is, a’ menynyiben csak lehetett, ingóvá tétetett, a’ megyékben az ingó is, habár ritkábban, hitbizomány által ingatlanná vált; — mig a’ megyékben a’ szabadság kifejlődött ’s a’ birtokbiztosság czélszerűtlen törvények által megszorittatott, addig a’ városokban a’ szabadság elhanyaglásával a’ polgárok anyagi jólétének biztossága vétetett kirekesztőleg tekintetbe. Illy ellentételek egymás mellett ’s illy ellenkező elvek ellenkező ’s ellentételes gondolkozás módot is szültek, ’s a’ polgár és nemes közt nemcsak a’ polgári jogokra , hanem minden politicai fogalmakra nézve is korlátokat emeltek, mellyeknek megszüntetése minden hazafinak legbuzgóbb óhajtása , hogy a’ városok ’s a’ polgárság Magyarországban ne maradjanak idegen elem, melly épen azért nagyobb befolyást soha nem nyerhet, hanem olvadjanak öszsze a’ nemességgel hasonló institutiók, közös törvények ’s ugyanazon törvénykezés által. Ha már a’ városi kérdést ezen szempontból fölveszszük, akkor nem fog senki azon csodálkozhatni, hogy a’ nemesség, mellynek eddigelé a’ nemzet részéről törvényhozásba kirekesztőleg van befolyása , hatalmát — mellyről meg van győződve, hogy azt a’ nemzetiség érdekében kezelte — csak akkor akarja mással megosztani, midőn tudni fogja, hogy az ugyanazon elvekből fog kiindulni. ’S azért kívánja ő előbb a’ városok belső szerkezetét szabad institutióinkkal ’s az által nemzetiségünkkel öszhangzásba hozni, mielőtt nekik a’ közdolgokban tettleges befolyást engedne. Hogy pedig ezen sokszor használt okfő nem a’ kérdés elhalasztására hozatik föl, hanem a’ nemzetiség és szabadság érdekében, hogy a’ városi szerkezet az, ’s nem a’ polgári osztály, mi ellen a’ nemesség kikel, ezt bizonyítják az országos és kerületi választmányok, mellyekben minden nagyobb nevezetességű törvények initiáltatnak, ’s mellyekben a’városok követei a’megyeiekhez úgy állnak, mint öt a’ tizenhathoz, hol tehát a’ polgárság részvéte nem illusorius. Még nagyobb az örvény, melly a’ szabadalmas és a’ szabadalmakat nélkülöző osztályok közt létezik , ’s habár az 1825-ki országgyűlés óta több előkészületek létettek a’ tátongó örvény áthidalására , habár azoknak száma napról napra nő, kik nem merik többé Werbőczivel a’ magyar nemzetiséget a’ nemesség kirekesztő szabadalmává tenni, kik érzik a’ szükséget a’ vésztől hányatott constitutionalis sarkába több izmos evezőket befogadni, mégis találkoznak most is a’ sötét középkornak olly hősei, kik nem szégyenük fenhangon kiáltani, hogy „mig a’ magyar nemes magyar marad, szűz vállait nem veti az adó járma alá!“ Ezen szűz vállak pedig elviselték régibb időben a’ kamranyereség (lucrum camerae) név alatt ismeretes adót, el Mátyásnak adóját, el a’ török alatt a’ karácsot (főtéri adó), sőt legújabb időkben az úrbéri telektőli adóztatást is; miről azonban ezen bölcsek természetesen mit sem tudnak, kik 109