Pesti Hirlap, 1842. július (157-165. szám)

1842-07-10 / 159. szám

Vasárnap 159 Julius 1io 1842. Pesti Hírlap. Megjelenik e’ hírlap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 ft, postán borítékkal 6 ft pengő pénzben. — Előfizet­hetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért petit betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. TARTALOM. Kinevezés. Iskola-engedelmezés. Vezérczikk. (K­ö­­zéppontosítás és középítés III.) Pulszky Ferencz. Ada­kozás. Fővár, ujdons. Köszönet és kérelem Kliegl ügyében. M­e­­gyei dolgok: Turocz (főispáni székfoglalás, közvelelek, tisztujitási intézkedés), T r­e n c­s­i­n (czáfolat a’ Világnak), N­y­i­­tra (törvényszéki dolgok). Zágráb (még egy tekintet a’tiszt­választásra). Királyi városok köréből: Szeged (királyi biztos reméltetik, épületes jelenések az adókivetési vegyes választ­mány nyilvános üléséből; Szabadka és Sopron körlevele, a’ bot mint végrehajtó biró). Pécs (a’ tanács felszólítása a’ szegé­nyek ügyében, haladás a’nemzetiségben). Külföldi napló: An­gol-, Frank-, Spanyolhon, Oláhország. Értekező: Levél­­oydlás czím nélkül XVII. Csendes — Fiumei levelek I. Hivat. tudós. Hird. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Kineve­tés. A’ am. magy. kir. udv. kamara a’ diósgyőri kamarai pénztárellenőrségi hivatalra Han­­czeli Jánost, eddigi rakomarai kamrai ispánt, mél­­tóztatott emelni. Iskola-engedelm­ezés. A’ nm m. k. hely­tartó-tanácsnak folyó 1842-ik évi május 17-ikén 16,877 szám alatt kelt kegy. intézvényénél fogva szabadalmazott Érsek-Újvár­­városában egy kisebb gymnasium felállítása kegyesen megengedtetvén, az e’ folyó évi octob. 1-ső napjával megújulandó is­kolai évben meg fog nyittatni. Ez tehát az illető szü­lők értesitése végett ezennel közhírré tétetik.— Költ É­r­s­e­k-Uj­v­á­r­­ 11. jul. 5-kén 1842. Vezérczikk. (K­öz­éppontosi­tás és középi­­t­é­s III.) Midőn kérdezzük, hogy mi az , mit mi a’ nemzetiség neve alatt értünk ,s akkor a’ régi görög azt feleli: ugyanazon isteneket imádni, ugyanazon nyelvet beszélni. Nála az Olymp istenei, a’ vallásos díszmenetek, a’ nagy versenyjátékok, az amphietyo­­nok ülései ’s a’ közös nyelv az egység ideáját minden politicai eldarabolások mellett is megtartották. A’ ki más isteneket imádott, az barbár volt előtte, lett légyen bár a’ civilisatio olly magas fokán, mint az aegyptusi vagy persa. A’ rómaiak a’ nemzetiségnek ugyanazon értelmezést adák, ’s a’ mint birodalmok terjeszkedett, a’ meghódított nemzetek isteneit a’ magok vallásába mindig bevették, a’ lakosokat pe­dig római nyelvre erővel is kényszeriték. Ezen ér­telmezésnek egyik fele azonban megszűnt, midőn a’ kereszténység, ezen világvallás feltűnt , melly nem­zetekhez többé kötve nem volt, mind a’mellett, hogy a’nemzetiség által mindig módosíttatott; a’régi esz­me azonban legalább utóhangban megmaradott a’ nemzetek védszenteiben , kik által ezek egy­mástól különböztek. Eleink ezt annyira érezték, hogy az arany bulla, a’ magyar szabadságlevél 1-ső czikkében azt rendelők, hogy a’nemzet Szent István napján Székes-Fejérvárott megjelenvén, a’királylyal a’ kereszténységet behozó , az országalapitó István­nak ünnepét ülje. Hasonlót látunk a’ cseheknél is, kiknek nemzetisége Nepomuk Sz. János tiszteletében középül. A’ reformatio által azonban a’ régi eszmé­nek ezen utóhangja is elenyészett, ’s a’ közös nyelv maradt a’ nemzetiségnek egyetlen köteléke. Azok, kik ugyanazon nyelvet beszélik, atyafiaknak ’s egy test részeinek tekintik magokat, még ha annyira el volnának is darabolva, mint a’németek, ’s a’hajlam megmarad bennök mindig egy nagy egészszé össze­forrni. A’ három scandináv ország sokak által ter­vezett egyesülése , a’ német egységnek eszméje , melly magának a’ közvéleménynél úgy, mint a’ kor­mányoknál a’ legitimitást kivítta, ’s az oroszok pan­­szlavismusa legjobb tanúságul szolgálnak. Hazánknak nyelvviszonyai ismeretesek, ’s e’la­pokban is többször volt szó rólok, semhogy ezen kér­dést egész terjedelmében még egyszer megvitassuk. Legyen elég megemlíteni, hogy a’ francziák ereje leginkább a’nemzeti,egységben rejlik, ’s hogy a’ német egység eszméje ezen nemzetnek legutolsó időkben is legerősebb védfala volt a’ francziák be­­rontása ellen. Carmenin sokszor érinti többször em­lített munkájában, hogy a’ nyelvbeli egység Fran­­cziaország erejének nevezetes oka, mert a’nyelv a’ nemzetiségnek legerősebb köteléke, ha a’ világon csak egy nyelv volna, rövid idő múlva több nemzet sem volna, mint egy. (De la Centralisation, 45 lap.) Van azonban a’ nemzetiségnek még egy más kelléke is, melly­et némelly nemzet már kivitt magának, ’s mellyet mások epedő szemekkel várnak; ez pedig a’ közös törvény, a’ törvény előtti egyenlőség ’s a’ tör­vénykezés egysége. Mert mig valamelly országnak lakosai ezen kötelékekkel össze nem főzettek, addig nem váltak életműves egészszé, addig az idegen elemek nem szívathattak még föl a’ nemzet által, ad­dig a’statusban több kisebb status létezik, külön tör­vénynyel, külön törvénykezéssel, mellyek a’ kor­mány egységét ’s ugyanazért a’ kormány erejét ’s következéskép föllépését még akkor is nehezítenék, ha az kevés kezekben középülne. A’jobbágynak Magyarországban csaknem min­den ügyei uriszéktől sedriához ’s consiliumhoz hi­vatnak föl; a’ polgároknak egy része pereit városi tanácsától a’ személynök-székhez viszi föl, más ré­sze a’ tárnokszékhez és hétszemélyes táblához; a’ nemesség végre megyei bíróságától a’ királyi curiá­­hoz, de más esetekben (visszahelyezés stb.) a’ can­­cellariához. E’ szerint tehát az igazságkiszolgálta­tásban nem is lehet egység, mert a’ törvénykezés sehol sem középül, ’s nincs biztosítás, hogy a’több­féle legfelsőbb bíróságok többféleképen nem magya­rázzák a’ törvényt, ’s különbözőleg nem fogják föl a’ törvény szellemét. Ez pedig nem olly csekélység, a’mi ilyennek látszik; mert addig, mig valamelly ho­mályos törvény törvényhozás útján nem változtatta­­tik meg, addig azt csak a’ birói székek magyaráz­hatják, nem pedig a’ törvényhozás akármellyik egyes része. ’Silly értelemben a’törvényeknek végrehajtói a’ bíróságok; sőt az amerikai szövetséges statusok­ban a’ statusok törvényhozásának ellenőrei és stani­­tarius hatalmuk korlátozói is. A’ statusok t. i. egyen­­kint is birnak törvényhozási jogokkal a’ magok köré­ben, a’birák azonban, kik a’középponti hatalom által egyenesen, még pedig tekintet nélkül politicai színekre neveztetnek, csak az egyesült, nem az egyes statusok törvényei által köteleztetvék; ’s azért ha valaki a’ pennsylvaniai, vagy marylandi, vagy akár­­melly más status által jogait megsértve érezi, ’s az ügy perre kerül, akkor a’biró, ki csak a’congres­­suson hozott törvényekre figyelmez, az egyes sta­tusok statutarius hatalmának kinövéseit ítéletében korlátozza, ’s ez által azon legerősebb kötelékké válik, melly a’ statusokat egy egészbe összevonja. Igaz ugyan, hogy azon alkalmatlanságok elke­rülésére , mellyek abból erednek, hogy nincs olly törvényszékünk, mint a’ franczia cour de cassation, melly kizárólag a’ formahibák fölött ítélne, ’s ezál­tal a’törvénykezésben az egységet megtartaná,— a’ felség legfelsőbb megtekintési joga szolgál, mellyet a’ felség a’ cancellaria által gyakorol; ez azonban nem pótolhatja ki azon hiányt, mert elmerülve egyéb igazgatási és kormányzási munkáiba, figyelmét ki­­rekesztőleg ezekre nem fordíthatja, ’s bármilly tisz­ta legyen is szándéka, mégis el nem kerülheti azt, mi minden kormányszék természetéből következik , hogy t. i. nála a’politicai nézetek a’ törvénykezésiek felett túlsúlylyal ne bírjanak, ’s hogy e’ szerint az alsóbb bíróságok ítéletei nemcsak vagy jóváhagyas­sanak , vagy megsemmisíttessenek; tekintettel az ítélet formájára, nem pedig igazságos vagy igaz­ságtalan voltára, hanem sokszor az igazság érde­kében meg is változtatnak; azaz a’ kormányszék által uj ítélet hozatik, melly által a’ törvény is ma­­gyaráztatik; miből természetesen örökös súrlódás következik a’ nemzettel és számtalan sérelem, annál inkább, mert a’ nemzet a’ törvények birói magyará­zatát is féltékenység nélkül nem láthatja a’kormány­nak , a’ törvényhozás hasonfelének kezében. Ugyan­azért a’ mandátumok soha sem voltak népszerűek, ’s csak általános szükségük tartja fen azokat addig, mig formahibák felett ítélő legfelsőbb birói szék nem fog fölállittatni. Hogy pedig a’ törvényhozásnak, hogy az egész nemzetnek ez a’ tendentiája, azt az újabb törvények, például a’ váltótörvény és a’ szóbeli pe­rekről szóló czikkely világosan bizonyítják, hol a’ mandátumok kiadása egyenesen el van tiltva;’s hogy ez nemcsak féltékenységből történt, vagy épen azon vágyból, hogy a’ kormány ereje gyengittessék, ha­nem hogy ez volt a’nemzet tiszta kívánsága, mu­tatja a’ mindennapi élet, hol a’ kötelezvényekben az adós olly gyakran lemond a’ birói parancsokról. A’törvénykezés egységének díja’s annak különb­sége a’ polgári osztályok szerint magában ugyan elégséges egy választófal, melly által a’ különböző osztályok érdekei egymástól elkülönöztetnek, a’ kü­lönböző ellentétes elveken alapuló igazgatási rend­szer azonban ezen két különböző osztályt még in­kább alakítja két egymás mellett élő nemzetté, melly­­nek egyike sem volt képes eddigelé a’ másikat erő­vel elnyomni, sem békés után a’ másikkal összeol­vadni. A’ városokban a’ polgár politicai tekintetben semmi, a’ választottpolgárság maga egészíti ki ma­gát , ’s igy önmagában hordozza a’ megromlás mag­­vát; a’ tanácsnok minden­ életfogytáig viseli hivata­lát , ’s azért csak addig hízeleg a’ választott polgár­nak, mig meg nem választatott, a’tisztujitás után nem gondol vele , nem az egész választó testület el­lenőrségével , nem a’ polgárság érdekével, ő hatá­roz, ő hajt végre. Megyéknél ellenben a’nemes nem csak választó, hanem a’ közdolgok igazgatásában tettleges résztvevő is; nincs politicai jog, mellyet ő nélkülözne, ’s tisztviselői csak a’ gyűlések határoza­tának három évi választások által gyakran megújí­tott végrehajtói. Illy különböző igazgatás századok lefolyta alatt természetesen különböző ’s egymással meg nem férő jogállapotot — melly mind a’ kettőben fénypontokkal ’s árnyékoldalakkal bir — hozott be a’városokba és megyékbe, azoknál titkos igazga­tást, ezeknél nyilvánosságot, azoknál czéhrendszert, ezeknél iparszabadságot, azoknál a’ kereskedési jo­gok megszorítását, ezeknél szabad kereskedést, azoknál azonban rövid törvényhozást is, ezeknél hosszadalmast, azoknál biztos földbirtokot, ’s örök adásvevéseket, ezeknél ingadozó birtokot és zálog­rendszert, ’s mig igy a’ városban a’ föld is, a’ meny­nyiben csak lehetett, ingóvá tétetett, a’ megyékben az ingó is, habár ritkábban, hitbizomány által ingat­lanná vált; — mig a’ megyékben a’ szabadság kifej­lődött ’s a’ birtokbiztosság czélszerűtlen törvények által megszorittatott, addig a’ városokban a’ szabad­ság elhanyaglásával a’ polgárok anyagi jólétének biztossága vétetett kirekesztőleg tekintetbe. Illy el­lentételek egymás mellett ’s illy ellenkező elvek el­lenkező ’s ellentételes gondolkozás módot is szül­tek, ’s a’ polgár és nemes közt nemcsak a’ polgári jogokra , hanem minden politicai fogalmakra nézve is korlátokat emeltek, mellyeknek megszün­tetése minden hazafinak legbuzgóbb óhajtása , hogy a’ városok ’s a’ polgárság Magyarországban ne ma­radjanak idegen elem, melly épen azért nagyobb befolyást soha nem nyerhet, hanem olvadjanak ösz­­sze a’ nemességgel hasonló institutiók, közös törvé­nyek ’s ugyanazon törvénykezés által. Ha már a’ városi kérdést ezen szempontból föl­­veszszük, akkor nem fog senki azon csodálkozhat­ni, hogy a’ nemesség, mellynek eddigelé a’ nemzet részéről törvényhozásba kirekesztőleg van befolyá­sa , hatalmát — mellyről meg van győződve, hogy azt a’ nemzetiség érdekében kezelte — csak akkor akarja mással megosztani, midőn tudni fogja, hogy az ugyanazon elvekből fog kiindulni. ’S azért kíván­ja ő előbb a’ városok belső szerkezetét szabad insti­­tutióinkkal ’s az által nemzetiségünkkel öszhangzás­­ba hozni, mielőtt nekik a’ közdolgokban tettleges befolyást engedne. Hogy pedig ezen sokszor hasz­nált okfő nem a’ kérdés elhalasztására hozatik föl, hanem a’ nemzetiség és szabadság érdekében, hogy a’ városi szerkezet az, ’s nem a’ polgári osztály, mi ellen a’ nemesség kikel, ezt bizonyítják az orszá­gos és kerületi választmányok, mellyekben minden nagyobb nevezetességű törvények initiáltatnak, ’s mellyekben a’városok követei a’megyeiekhez úgy állnak, mint öt a’ tizenhathoz, hol tehát a’ polgárság részvéte nem illusorius. Még nagyobb az örvény, melly a’ szabadalmas és a’ szabadalmakat nélkülöző osztályok közt léte­zik , ’s habár az 1825-ki országgyűlés óta több elő­készületek létettek a’ tátongó örvény áthidalására , habár azoknak száma napról napra nő, kik nem me­rik többé Werbőczivel a’ magyar nemzetiséget a’ nemesség kirekesztő szabadalmává tenni, kik érzik a’ szükséget a’ vésztől hányatott constitutionalis sar­kába több izmos evezőket befogadni, mégis talál­koznak most is a’ sötét középkornak olly hősei, kik nem szégyenük fenhangon kiáltani, hogy „mig a’ magyar nemes magyar marad, szűz vállait nem veti az adó járma alá!“ Ezen szűz vállak pedig elvisel­ték régibb időben a’ kamranyereség (lucrum came­­rae) név alatt ismeretes adót, el Mátyásnak adóját, el a’ török alatt a’ karácsot (főtéri adó), sőt legújabb időkben az úrbéri telektőli adóztatást is; miről azon­ban ezen bölcsek természetesen mit sem tudnak, kik 109

Next