Pesti Hirlap, 1842. augusztus (166-173. szám)
1842-08-14 / 169. szám
történt nyilatkozásokut, a' magyar nemesség állandóan akar aránylag a’ nép házi adójához járulni ’s változatlanul adózni minden időben és rendesen: itt tehát lényeges különbségre találunk az angol megtett 's a’ magyar czélba vett rendszabása között. — Csendes. NÉHÁNY SZÓ AZ ARTÉZI KUTAKRÓL. A’ ki jó tiszta egészséges vizet szokott inni, ezen jót akkor érzi tulajdonkép egész nagyságában, ha azt hosszabb ideig nélkülözni kénytelen. — Ezt tapasztaltam én közelebbi Pesten létemkor, hol egy órányi távolságra valók kénytelen küldeni, hogy tűrhető ivóvizet kapjak. — Akaratlanul is azon gondolatra jöttem, hogy Pest és Buda 120 ezer lakossal biró városok— kivált az előhaladáson, virágzáson annyira iparkodó város mint az első — hogyan elégedhetnek meg roszkút- és a’csatornáktól eldögleletesített dunavízzel ivóvízül a’ nélkül, hogy kísérleteket tennének, a’természettől mesterségesen ’«kényszerítve megnyerni azt, mit tőlük ez annyira megtagadott.— Valóban csak a’ megszokás azon eredménye, miszerint az ember a’ roszat is jónak, vagy legalább tűrhetőnek találja, teheti azt, hogy ott olly ivóvízzel is megelégülnek, mellyet másutt mosásra is alig használnának, így volt ez Debreczenben is; de ezen szükségen némileg segítve van azáltal, hogy a’ város kellő közepén egy forráskútat fúrtak, melly most is már szinte a fél várost ellátja jó ivóvízzel. — Úgy hiszem, a’ közönség javára történik, ha iránta ezúttal némi tudósítást teszek. Hol van olly nagy szükség ártézi kútakra, mint épen honunk legnagyobb részében, ’s hol tettek iránta olly kevés lépést, mint nálunk ? Egy-két el nem sült kísérlet mindenkit elijesztett hasonló kísérletektől, 's a' hol elkezdik is, már előre aggódnak ’s mindig rettegnek, hogy nem lesznek szerencsések. Más részről még az ezek körül megkívántató munkálatok technicája nálunk nincs annyira kifejlesztve, hogy egész bizonyossággal lehetne kisérletet tenni, 's a’ hol mindjárt nem boldogulnak, ott ismét szerencsét próbálni. — A’ hol néhány ölnyire vizet nem találtak, vagy egy pár ezer forintot rá költöttek, legkisebb akadálynál a’ munkát azonnal rendesen abban hagyták. Nálunk Debreczenben is igy volt ez először, mígnem a’ szilárdság kieszközlé, hogy az óhajtott czél egy részben eléressék, ’s azon köz előítélet, hogy a’ nagy térségeken és homoktalajon forrást nem fúrhatni, legyőzetett. — A’ közönség nagy részének az artézi kutakról helyes fogalma épen nincs; a' többség ezek alatt mesterséges ugró kutakat képzel, holott nem egyebek, mint lefurás által bizonyos mélységre bocsátott csövek, mellyeken a’ földalatti forrásvizet vagy a’ föld színére vagy ezen alól olly magasra fakasztják fel, hogy azokból könnyen meríthetni. — Kezein közt van egy igen jeles német technicus levele, ki noha maga már több illy kútat szép sikerrel készített, mégis az efféle kutak létesithetését maga a’ hegyek közelségétől föltételezi, s mi helytelen hiedelem. Azonban olly sokat írtak már erről, hogy én csupán ezen figyelmeztetésre szorítkozván, a’ mi fúrt kútunk történetét adom elő. — Ezelőtt kilencz évvel keletkezett itt az ártézi kút létesítése iránt, még pedig az itteni ref. collegium költségén ’s épülete előtt teendő kísérlet eszméje. Durva készületü erőművel egy tudatlan kalandor a’ munkát megkezdte, de ez már 6 ölnyi mélységen megakadt, ’s a’ mester jónak találta odább állani. — 6 év előtt a’ város által egy másik mester bízatott meg a’ munkával, ki Fehér vármegyében már 3 —4 olly kútat némi sükerrel készített, ’s ő ugyanazon téren uj kísérletet ten. 8 ölnyi mélységnél a’ fabélésű csöveket az igen kemény agyagos föld miatt nem tudták ledb verni; de a’ fúrás többféle földrétegen át, bélés nélkül, 30 ölig folytattatott. Mintegy 12 ölnyi mélységről nagyon erős vasas érczes víz fakadt fel, mellyet továbbá bélelt cső nélkül le nem győzhetvén, a’ bélelést a’ facsöveken keresztülbocsátott vascsövekkel kellett volna folytatni; de félreértés, aggodalom, idétlen, helyenkivüli takarékosság miatt ezen kísérlet is megakadt ’s félbenmaradt. Becsületére válik a’ helybeli elöljáróságnak, hogy némelly tekintélyes férfiak előterjesztésére uj kísérletre határozta el magát, mellyel Steller László beszterczebányai kútmestert bizta meg, ki is azt uj czélirányos fúró műszerrel a’ piaczon a’ kis templom előtt megkezdte, ’s egész 33 ölnyi mélységig, két-két ölnyi hosszú, vaskarikákkal összekapcsolt, kívül simára gyalult, 8 hüvelyk átmérőjű tölgyfa csövekkel kibélelte. Azon, mélységen egy sövényrétegen tiszta ’s az egészségre jó hatású forrásra talált, melly ’ valódi földszinen alól hat lábnyira feljött. A’ vízben gy kevés kénszesz van, melly ha a’ víz kissé áll vagy melegszik, azonnal elpárolog. Most már a' csőre szivárvány van alkalmaztatva; ’s bár nappal ’s éjjel több ezeren merítnek belőle, mégis mindig elég vize volt; minélfogva e’ helyen a’ továbbjutás abban hagyaték, ’s egy másik készithetéseig ez látja el vízzel a’ félvárost. Steller ur a’ városnak egy magasabban fekvő tájékán kezdett másikhoz, 's azon vascsöveket, mellyek a’ második kísérlethez készíttettek, nagy gyorsasággal 27 ölnyire szállttá le a’ földbe; de mivel a’ csövek elfogytak, a’ munka is megakadt, ’s folytatásra vár, hacsak az ingatag akarat ’s a’ valóban igen érdemes mester jutalmazásában! fösvény gazdálkodás akadályt nem tesz. E’ sorok írója naponkint szemlélte azon akadályokat, amellyeket le kellett Steller urnak győznie , ’s az egész közönséggel együtt meggyőződék ügyességérül. Legnagyobbakaisdályul azon homokrétegek voltak, mellyek még Szölnyi mélyen sem szűntek meg, és annyira a’ csőhöz tapadtak, hogy néha 200 mázsányi teher vala szükséges, miszerint a’ csövek csak egy pár hüvelyknyivel is alább sűlyedjenek,—másokat, mint t. i. a’ fúrónak 25 ölnyi mélységen történt eltörését és szerencsés kivételét, nem is említvén. Ha tehát ez itt Debreczenben lehetséges volt, kérdem : miért ne volna Pesten is lehetséges, hol a’helyeztetés minden esetre sokkal alkalmasb? miért ne szereztetnék meg egy ollyan városnak azon nagy jótétemény ? vagy tán a b. Orczy-féle udvaron nem sikerült kísérlet annyira elijesztette a’ pestieket, hogy többé azt megújítani ,s azon esetben, ha mindjárt nem sikerülne, tizszer is — ha kell—ismételni ne merészelnék? Éhez csak elszánt akarat kell. — Én a’ pestieket sokkal értelmesebbeknek ’s iparkodóbbaknak ismerem minden jó iránt, hogysem azt, habár újdonság volna is, felfogni ’s létesitni ne tudnák. Előre, uraim előre erre nézve is! Alig lehet valami jótékonyabb a’ pestiekre nézve, mint e’ kevésre terjedő áldozat. — Ha egyszer egy alkalmas futókészület szereztetik — melly mintegy 1200 p. fiba kerül — ezzel évenkint, csak félig-meddig kedvező helyzetben is, 2—4 kútat készíthetni, ’s ezenkívül csupán a’ csövek árát és a’ napszámbért kellene megfizetni, melly egy 50 ölnyi mély kútnál 1000 poftnál többre nem megy , és csupán egy illy kút megér száz ezereket. Úgy hallám, Pesten 12 ölnyi mélyen tiszta sövénykavics van, melly rendesen vízzel bővelkedik. Ha ez valóban igy van, úgy csekély költséggel minden udvaron tiszta vizforrás létesíthető. Hogy a’ budai oldalon levő réteges mészkő vízgazdag, eléggé bizonyítják a’ fürdők forrásai, és hogy a’ budai Víziváros alatt tiszta hideg vízforrás találtatni fog, kétségen kivül van, ’s azt kövön keresztülfurva elérni épen nem lenne boszorkányság. — Felszólítás nélkül nem igen örömest irok idegen tárgyról, mindazáltal ez esetben arra — Magyarország középpontjának ’s ékességének jóléte iránti őszinte óhajtásommal fogva—kötelezettnek érzem magamat. Adná a’ mindenható, hogy ne csak a’ pestiek, hanem a’ jó vízhez szokott külföldiek is ott helyben minél elébb jó ivóvizet kapjanak; én azt hiszem, hogy ennek valósítása Pestnek igen könnyű, — csak igen kevés elhatározottság, egyetértés és állhatatosság kell hozzá, és hogy a’ létesítésre szükséges eszközök előrelátólag jól megválasztassanak. A’ lehetőség olly közel áll, hogy csak nyúlni kell utána, merem mondani, itt is bebizonyuland, mi már számtalan esetben megvalósult, hogy a’ legyőzhetlen lehetetlenségnek tartott ’s képzelt vállalat, jól 's helyesen kezdődvén, akadályokra alig talál. — P. 577 169. 8Bám. (2,°) Váltótörvényszéki idézés. CL 3) Előbb «xibad kir. f’cc« városában lakott R«»ich János jelenlegi tartózkodása tudva nem lévén, Sey Ferenc, által ellene 1333 ft 30 kr. p. iránt a’ kir. pesti első biróságu vél tótörvényszék elütt indított váltó ügyében a‘ Váltótörvénykönyv II. rétz 214dikta értelmé- ben neki folyó 1842. September 24-e reggeli 9 órája olly képen tűzetik ki megjelenési ha-táridőül, hogy ha akkor személyesen , vagy törvénye* képvicője által meg nem jelenend, az érdeklette értelmében törvényszékileg fog védelmére gondnok rendeltétől. Költ Pesten a’ ■ kir. első bircságu váltótörvényszék 1842 évi augustusokán tartott üléséből. (2.)) Jelentés: CL 3) A’ mi. magyar kir. udv. kincstár rendeletéből közhirré létezik, miképen e’ f. évi augustus 26. és 27d.kén, Budától 3/4-ed órányi távolságra fekvő kir. kam. Budaörs helységben 150 db 2 éves hágókos, továbbá 300 db feleség nemes spanyol fejű anyajuh ’s 130 darab óra a’ szokott reggeli ás délutáni óráion nyilvános árverés utján a mosnali fizetés mellett eladatnak. Aug. 14-én 1843. Csődök. 26650. Krassó vármegyének polgári törvényszéke Paulovics Adolf vagyonában bukott lugosi kalmár hitelezőinek összejövetelére i. é. augustus 19dik napját határidőül tűzvén ki, ideigleni tömeggondnoknak Csákányi Ferencz lugosi kincstári tiszttartót, perügyelőnek pedig Fehér József tiszti alügyészt nevezte. Mi is szokott kihirdetés végett tudtul adatik. Költ sz. Jakab hetodik napján 1882. évben. 27442. Heves vármegye jelentvén, hogy érsek Eger városa tanácsa a’ Lintz Blayer féle tömegen követető hitelezőknek megjelenésükre f. évi augustus 30dik napját tűzte ki, — ugyanez kihirdetés végett megiratik. Költ sz. Jakab hó 26dik napján 1842. évben. 27443. Szakolcza városa tanácsa Kellner Mihály keblebeli lakos ’s posztó készítő mester hitelezőinek csődületére i. é. augustus 26dik napját határidőül tűzvén ki, egyszersmind pergondnokká Zlinszky Istvánt, tömeggondnokká pedig Simovics István kinevezte, ugyanez közhírré tétel végett megiratik. Költ sz. Jakab hó 26dik napján 1842. évben. Hivatalos tudósítások. (215) (l) Sajtó alit vagyon, ’* a’ legközelebbi augustusi vásárra Hecken a at S.usztovnál megjelennet : „Levelek Némethonból“ irta Mérey Károly. (12 rél. 8 ív csinos borit, ára 1 ft 20 kr. p. p.) A’ szerző távol mind*’ írói igényletektől ezen egyedül csak házi homályba szánt láváiért csupán azon czélból bocsátás ajtó alá, hogy ezáltal igy a’ dúló elemek által végső ínségre jutott embertársainak fellegállétére csekély tehetségéhez képest sémi áldozattal járuljon. Ez lévén egyedüli czélja munkájának, aaz annál nyugottabbas adja által hazánk nemeslelkű fiainak minél inkább meg van győződve hogy jámbor szándéka szives részvétre találand. — ________ 11871 Bécsi labdanyok (Billard) Is csinosan készítve jutányosan kaphatók Pesten, országúton termék-udvarban. (.23) Hangászattanítói csőd 120 -L a* nagy-károlyi nemzeti iskolában 200 pengő ftnyi évenkénti fizetéssel, ’* 20 p. ftnyi lakbérrel 1842. évi augustus S-re határoztatok. A’ tanítótól kívántatik az elméleti ’’ gyakorlati hangáslatban jártasság, ügyes játszás több hangszereken, és a’ magyar ’* német nyelvtudás. Kötelesége lészen az ifjúságot is iskolai órákban éneklésre, ’* orgonára tanítani. Az ezen tanítói helyt elnyerni szándékozók, jó erkölcsi magok viseletükről ’s előbbi alkalmaztatásukról szóló bizonyítványokkal ellátva a’ nevezett napon II. Károlyban reggel 9 órakor a’ nemzeti iskola épületében jelenjenek meg, hol ügyességök tsinrereit fogják adni, hogy ahhoz képest a’ N. váradi kir. iskolai főkormányhoz kineveztetés végett felajánltathassanak. capfi Glanz János (, .) ezelőtt Pohl József vászon ’s pamut áruinak gyártára Pesten is anulja jól «látott raktárét *»lódi rumnburgi és bőr vásznakkal, sterka sxövatsi pamut és nyomtatott cotton kendőkkel mindenféle nyers Callicos, fehérített perkail és cambriegen kelmékkel legillendőbb gyári áron. Áruhelye vagyon az ur téren „hét csillagnál“ Dumtsa féle házban. C173) Árverés visszahúzása. Cl) Tothfalusi lakos nemes Nagyháza Andrásné ugyan ottan az úgynevezett Szállásoki Hegyen levő szőlejének augustus 29-én kitűzött árverése ezennel visszahuzatik. (2027 ” 0,3) Vetnivaló csoda gabnama». Joggal nevezhetni ezen magvat csoda gabnamagnak, mivel ez a’ legroszabb földben és mostoha esztendőben is 20, jobb terméskor pedig 30 szemet is terem, a’ mi, már 3 év óta 3 vmegyében meg próbáltatván be is bizonyult. Mérete 3 ft 12 kr. p. p. ’s kapható Mitterdorfer János fűszeráru kereskedőnél. Pesten urulezában a’ halásznál. (2°°j Árcsökkentés: C1) (213) Müller könyvkereskedésében magyar nyelven megjelent: dl Albach Szaniszló német imádságos könyve, Uly csimmel: SZENT HANGZATOK. Imádságok keresztény katholikusok számára, szerzette Albach J. Szaniszló, Assisi «/.. Ferenc/. s/.cz/.etbeli miséspap. Fordította Mujánszky Antal, Esztergom érseki főmegye papja, Pest-Leopoldkülvárosi segéd. A’ hatodik eredeti kiadás után hat aczélraetszettel. Ara ezen imádságos könyvnek kötetlen 3 fi 36 kr.; kötve, fekete bőrben, arany szélekkel és tokkal 4 ft 45 kr.; épen így kötve és ékesítve acxelkapoct- és kereszttel fekete bőrben, arany szélekkel és tokkal 0 ft ezüst pénzben. Ezen kivül még díszest, kötésben ezüst kapcsokkal, bronazszal, paksi emlékpénzekkel ,hat, valamint bársonyba kötött és ezüsttel ékített példányokat is lahet illő áron kapni. (lst) Üveg-gyári raktér. (2- 3) Alulirt tisztelettel ajánlja a’ t. ez. közönség figyelmébe, legközelebb nyitott Kossuth János czím alatti üveggyári raktárát, herczeg Koburg dunasoron levő házában, a’ lánczhid mellett, mellyben az ujonnan épített Katarinavölgyi üveggyár készítményei u. m. szép és tiszta, gépen vont tábla üveg schole 4 ft v. ,, ,, fejér fúrott üveg 2 ft 48 kr. úgy szintén mindennemű köszörült üveg, a’ legjutányosabb szabott gyári áron, dijat,számra, vagy nagyobb mennyiségben vehetők. Pesten július 22-én 1812. 1221) Árverési hirdetés. (L 2) A’ nagy-kőrösi sörház, — hozzá épült pálinka-házzal, — az udvaron több szobából álló lakóházzal, malommal, marha-hizlaláshoz készített istállóval, ’* minden egyéb épületekkel , gyűmölcz-veteménykerttel, ’» közelfekvő egy holdegi szántófölddel, — a’ városban levő karom, ’s a’kert melletti negyedik serkorcsmával — ’s átalános serméretési joggal együtt haszonbérbe adatik folyó hóvidékén a’ helyszínén tartandó árverés utján , a’ folyó évi sz. Mihály napján kezdendő 3 — 6 évre. — Az árverni kusnók 100 nxüst forint bánatpénzt előre betenni tartoznak. Na Veszprém vármegyének kebelében tanyázó egy osztály lovas katonaságnak, következő 1842/3. katonai esztendőben megkívántaté zab, széna és kenyér-részletek, úgyszinte a’ megye számára szükséges papiros és egyéb írószerek, szolgái részére pedig minden ruhaneműek végett. September 6k re Veszprémben árcsökkentés fog tartatni. Mire minden illetők meghivatnak. Kossuth János. (1691 (2, 2) SaS* Tőkéstől eladó birkanyáj. Komárom megyében Tatához fél órányira fekvő felső kis-tagyosi pusztán 1200 darabból álló finom birka nyáj f. e. September 19-én tartandó nyilvános árverés utján kész pénzért vagy biztos kötelezvényre el fog adatni. (1301 Juhárverés, (343) mellyen főmért. herczeg Batthyáni Fülöp ur Székes-Fehér vármegyében kebelezett Érdi (Hanssabégi) uradalma részéről 1 évi augustus havának fokán mintegy 700 darab számfeletti öreg anya- és 200 darab bárányjuh délelőtt az erdei majorban el fog adatni. Érd junius 27-én 1842. 130*