Pesti Hirlap, 1842. augusztus (166-173. szám)

1842-08-14 / 169. szám

történt nyilatkozásokut, a' magyar nemesség állandóan akar aránylag a’ nép házi adójához járulni ’s változatla­nul adózni minden időben és rendesen: itt tehát lényeges különbségre találunk az angol megtett 's a’ magyar czél­­ba vett rendszabása között. — Csendes. NÉHÁNY SZÓ AZ ARTÉZI KUTAKRÓL. A’ ki jó tiszta egészséges vizet szokott inni, ezen jót akkor érzi tulajdonkép egész nagyságában, ha azt hosszabb ideig nélkülözni kénytelen. — Ezt tapasztal­tam én közelebbi Pesten létemkor, hol egy órányi távol­ságra valók kénytelen küldeni, hogy tűrhető ivóvizet kapjak. — Akaratlanul is azon gondolatra jöttem, hogy Pest és Buda 120 ezer lakossal biró városok— kivált az előhaladáson, virágzáson annyira iparkodó város mint az első — hogyan elégedhetnek meg rosz­kút- és a’csa­tornáktól eldögleletesített dunavízzel ivóvízül a’ nélkül, hogy kísérleteket tennének, a’természettől mesterségesen ’«kényszerítve megnyerni azt, mit tőlük ez annyira meg­tagadott.— Valóban csak a’ megszokás azon eredménye, miszerint az ember a’ roszat is jónak, vagy legalább tűr­­hetőnek találja, teheti azt, hogy ott olly ivóvízzel is meg­­elégülnek, mellyet másutt mosásra is alig használnának, így volt ez Debreczenben is; de ezen szükségen némi­leg segítve van azáltal, hogy a’ város kellő közepén egy forráskútat fúrtak, melly most is már szinte a­ fél várost ellátja jó ivóvízzel. — Úgy hiszem, a’ közönség javára történik, ha iránta ez­úttal némi tudósítást teszek. Hol van olly nagy szükség ártézi kútakra, mint épen honunk legnagyobb részében, ’s hol tettek iránta olly kevés lépést, mint nálunk ? Egy-két el nem sült kísérlet mindenkit elijesztett hasonló kísérletektől, 's a' hol el­kezdik is, már előre aggódnak ’s mindig rettegnek, hogy nem lesznek szerencsések. Más részről még az ezek körül megkívántató munkálatok technicája nálunk nincs annyira kifejlesztve, hogy egész bizonyossággal lehetne kisérletet tenni, 's a’ hol mindjárt nem boldogulnak, ott ismét szerencsét próbálni. — A’ hol néhány ölnyire vi­zet nem találtak, vagy egy pár ezer forintot rá költöttek, legkisebb akadálynál a’ munkát azonnal rendesen abban hagyták. Nálunk Debreczenben is igy volt ez először, mígnem a’ szilárdság kieszközlé, hogy az óhajtott czél egy részben eléressék, ’s azon köz előítélet, hogy a’ nagy térségeken és homoktalajon forrást nem fúrhatni, legyőzetett. — A’ közönség nagy részének az artézi ku­takról helyes fogalma épen nincs; a' többség ezek alatt mesterséges ugró kutakat képzel, holott nem egyebek, mint lefurás által bizonyos mélységre bocsátott csövek, mellyeken a’ földalatti forrásvizet vagy a’ föld színére vagy ezen alól olly magasra fakasztják fel, hogy azok­ból könnyen meríthetni. — Kezein közt van egy igen jeles német technicus levele, ki noha maga már több illy kútat szép sikerrel készített, mégis az efféle kutak léte­­sithetését maga a’ hegyek közelségétől föltételezi, s­ mi helytelen hiedelem. Azonban olly sokat írtak már erről, hogy én csupán ezen figyelmeztetésre szorítkozván, a’ mi fúrt kútunk történetét adom elő. — Ezelőtt kilencz évvel keletkezett itt az ártézi kút­­ létesítése iránt, még pedig az itteni ref. collegium költsé­gén ’s épülete előtt teendő kísérlet eszméje. Durva ké­­születü erőművel egy tudatlan kalandor a’ munkát meg­kezdte, de ez már 6 ölnyi mélységen megakadt, ’s a’ mester jónak találta odább állani. — 6 év előtt a’ város által egy másik mester bízatott meg a’ munkával, ki Fe­hér vármegyében már 3 —4 olly kútat némi sükerrel ké­szített, ’s ő ugyanazon téren uj kísérletet ten. 8 ölnyi mélységnél a’ fabélésű csöveket az igen kemény agya­gos föld miatt nem tudták led­b verni; de a’ fúrás több­féle földrétegen át, bélés nélkül, 30 ölig folytattatott. Mintegy 12 ölnyi mélységről nagyon erős vasas érczes víz fakadt fel, mellyet továbbá bélelt cső nélkül le nem győzhetvén, a’ bélelést a’ facsöveken keresztülbocsátott vascsövekkel kellett volna folytatni; de félreértés, aggodalom, idétlen, helyenkivüli takarékosság miatt ezen kísérlet is megakadt ’s félbenmaradt. Becsületére válik a’ helybeli elöljáróságnak, hogy némelly tekintélyes­ férfiak előterjesztésére uj kísérletre határozta el magát, mellyel Steller László beszterczebányai kútmestert bizta meg, ki is azt uj czélirányos fúró­ műszerrel a’ piaczon a’ kis templom előtt megkezdte, ’s egész 33 ölnyi mély­ségig, két-két ölnyi hosszú, vaskarikákkal összekapcsolt, kívül simára gyalult, 8 hüvelyk átmérőjű tölgyfa csö­vekkel kibélelte. Azon, mélységen egy sövényrétegen tiszta ’s az egészségre jó hatású forrásra talált, melly ’ valódi földszinen alól hat lábnyira feljött. A’ vízben gy kevés kénszesz van, melly ha a’ víz kissé áll vagy melegszik, azonnal elpárolog. Most már a' csőre szivár­vány van alkalmaztatva; ’s bár nappal ’s éjjel több eze­­ren merítnek belőle, mégis mindig elég vize volt; mi­nélfogva e’ helyen a’ továbbjutás abban hagyaték, ’s egy másik készithetéseig ez látja el vízzel a’ f­élvárost. Stel­ler ur a’ városnak egy magasabban fekvő tájékán kez­dett másikhoz, 's azon vascsöveket, mellyek a’ második kísérlethez készíttettek, nagy gyorsasággal 27 ölnyire szállttá le a’ földbe; de mivel a’ csövek elfogytak, a’ munka is megakadt, ’s folytatásra vár, hacsak az inga­tag akarat ’s a’ valóban igen érdemes mester jutalmazá­sában! fösvény gazdálkodás akadályt nem tesz. E’ sorok írója naponkint szemlélte azon akadályokat, amellyeket le kellett Steller urnak győznie , ’s az egész közönséggel együtt meggyőződék ügyességérül. Legnagyobb­aka­is­dályul azon homokrétegek voltak, mellyek még Sz­öl­­­­nyi mélyen sem szűntek meg, és annyira a’ csőhöz ta­padtak, hogy néha 200 mázsányi teher vala szükséges, miszerint a’ csövek csak egy pár hüvelyknyivel is alább sűlyedjenek,—másokat, mint t. i. a’ fúrónak 25 ölnyi mély­ségen történt eltörését és szerencsés kivételét, nem is em­lítvén. Ha tehát ez itt Debreczenben lehetséges volt, kér­dem : miért ne volna Pesten is lehetséges, hol a’helyez­tetés minden esetre sokkal alkalmasb? miért ne szerez­tetnék meg egy ollyan városnak azon nagy jótétemény ? vagy tán a­ b. Orczy-féle udvaron nem sikerült kísérlet annyira elijesztette a’ pestieket, hogy többé azt megújí­tani ,­­s azon esetben, ha mindjárt nem sikerülne, tizszer is — ha kell­—ismételni ne merészelnék? Éhez csak el­szánt akarat kell. — Én a’ pestieket sokkal értelmeseb­beknek ’s iparkodóbbaknak ismerem minden jó iránt, hogysem azt, habár újdonság volna is, felfogni ’s léte­­sitni ne tudnák. Előre, uraim­­ előre erre nézve is! Alig lehet valami jótékonyabb a’ pestiekre nézve, mint e’ ke­vésre terjedő áldozat. — Ha egyszer egy alkalmas futó­­készület szereztetik — melly mintegy 1200 p. fiba ke­rül — ezzel évenkint, csak félig-meddig kedvező hely­zetben is, 2—4 kútat készíthetni, ’s ezenkívül csupán a’ csövek árát és a’ napszámbért kellene megfizetni, melly egy 50 ölnyi mély kútnál 1000 po­ftnál többre nem megy , és csupán egy illy kút megér száz ezereket. Úgy hallám, Pesten 12 ölnyi mélyen tiszta sövénykavics van, melly rendesen vízzel bővelkedik. Ha ez valóban igy van, úgy csekély költséggel minden udvaron tiszta vizforrás léte­síthető. Hogy a’ budai oldalon levő réteges mészkő víz­gazdag, eléggé bizonyítják a’ fürdők forrásai, és hogy a’ budai Víziváros alatt tiszta hideg vízforrás találtatni fog, kétségen kivül van, ’s azt kövön keresztülfurva elérni épen nem lenne boszorkányság. — Felszólítás nélkül nem igen örömest irok idegen tárgyról, mindazáltal ez esetben arra — Magyarország középpontjának ’s ékessé­gének jóléte iránti őszinte óhajtásommal fogva—kötelezett­nek érzem magamat. Adná a’ mindenható, hogy ne csak a’ pestiek, hanem a’ jó vízhez szokott külföldiek is ott helyben minél elébb jó ivóvizet kapjanak; én azt hiszem, hogy ennek valósítása Pestnek igen könnyű, — csak igen kevés elhatározottság, egyetértés és állhatatosság kell hozzá, és hogy a’ létesítésre szükséges eszközök előre­­látólag jól megválasztassanak. A’ lehetőség olly közel áll, hogy csak nyúlni kell utána, merem mondani, itt is bebizonyuland, mi már számtalan esetben megvalósult, hogy a’ legyőzhetlen lehetetlenségnek tartott ’s képzelt vállalat, jól 's helyesen kezdődvén, akadályokra alig talál. — P. 577 169. 8Bám. (2,°) Vál­tótörvény­széki idézés. CL 3)­­ Előbb «xibad kir. f’cc« városában lakott R«»ich János jelenlegi tartózkodása tudva­­ nem lévén, Sey Ferenc­, által ellene 1333 ft 30 kr. p. iránt a’ kir. pesti első biróságu vél­­­ tótörvényszék elütt indított váltó ügyében a‘ Váltótörvénykönyv II. rétz 214dik­ta értelmé-­­ ben neki folyó 1842. September 24-e reggeli 9 órája olly képen tűzetik ki megjelenési ha-­­­táridőül, hogy ha akkor személyesen , vagy törvénye* képvicője által meg nem jelenend,­­ az érdeklett­e értelmében törvényszékileg fog védelmére gondnok rendeltétől. Költ Pesten a’ ■ kir. első bircságu váltótörvényszék 1842 évi augustus­okán tartott üléséből. (2.)) Jelentés: CL 3) A’ m­i. magyar kir. udv. kincstár rendeletéből közhirré létezik, miképen e’ f. évi au­gustus 26. és 27d.kén, Budától 3/4-ed órányi távolságra fekvő kir. kam. Budaörs helységben 150 db 2 éves hágókos, továbbá 300 db feles­ég nemes spanyol fejű anyajuh ’s 130 darab óra a’ szokott reggeli ás délutáni órái­on nyilvános árverés utján a mosnali fizetés mellett eladatnak. Aug. 14-én 1843. Csődök. 26650. Krassó vármegyének polgári törvényszéke Paulovics Adolf vagyonában bukott lu­­gosi kalmár hitelezőinek összejövetelére i. é. augustus 19dik napját határidőül tűzvén ki, ideigleni tömeggondnoknak Csákányi Ferencz lugosi kincstári tiszttartót, perügyelőnek pedig Fehér József tiszti alügyészt nevezte. Mi is szokott kihirdetés végett tudtul adatik. Költ sz. Jakab he­todik napján 1882. évben. 27442. Heves vármegye jelentvén, hogy érsek Eger városa tanácsa a’ Lintz Blayer féle tömegen követető hitelezőknek megjelenésükre f. évi augustus 30dik napját tűzte ki, — ugyanez kihirdetés végett megiratik. Költ sz. Jakab hó 26dik napján 1842. évben. 27443. Szakolcza városa tanácsa Kellner Mihály keblebeli lakos ’s posztó készítő mester hitelezőinek csődületére i. é. augustus 26dik napját határidőül tűzvén ki, egyszersmind per­gondnokká Zlinszky Istvánt, tömeggondnokká pedig Simovics István kinevezte, ugyan­ez közhírré tétel végett megiratik. Költ sz. Jakab hó 26dik napján 1842. évben. Hivatalos tudósítások. (215) (l) Sajtó al­it vagyon, ’* a’ legközelebbi augustusi vásárra Hecken a at S.usz­­tovnál megjelennet : „Levelek Némethonból“ irta Mérey Károly. (12 rél. 8 ív csinos borit, ára 1 ft 20 kr. p. p.) A’ szerző távol mind*’ írói igényletektől ezen egyedül csak házi homályba szánt lává­iért csupán azon czélból bocsátá­s ajtó alá, hogy ezáltal igy a’ dúló elemek által végső ín­ségre jutott embertársainak fellegállétére cse­kély tehetségéhez képest sémi áldozattal járul­jon. Ez lévén egyedüli czélja munkájának, aaz annál nyugottabbas adja által hazánk nemes­­lelkű fiainak minél inkább meg van győződve hogy jámbor szándéka szives részvétre ta­lál­and. — ________ 11871 Bécsi labdanyok (Billard) Is csinosan készítve jutányosan kaphatók Pesten, országúton termék-udvarban. (.23) Hangászattanítói csőd 120 -L a* nagy-károlyi nem­zeti iskolában 200 pengő ftnyi évenkénti fizetéssel, ’* 20 p. ftnyi lak­bérrel 1842. évi augustus S-re határoztatok. A’ tanítótól kívántatik az elméleti ’’ gyakor­lati hangáslatban jártasság, ügyes játszás több hangszereken, és a’ magyar ’* német nyelv­tudás. Kötelesége lészen az ifjúságot is isko­lai órákban éneklésre, ’* orgonára tanítani. Az ezen tanítói helyt elnyerni szándékozók, jó erkölcsi magok viseletükről ’s előbbi alkal­maztatásukról szóló bizonyítványokkal ellátva a’ nevezett napon II. Károlyban reggel 9 óra­kor a’ nemzeti iskola épületében jelenjenek meg, hol ü­gyességök tsinrereit fogják adni, hogy ahhoz képest a’ N. váradi kir. iskolai főkormányhoz kineveztetés végett felajánltat­­hassanak. capfi­ Glanz János (, .)­ ezelőtt P­o­hl József vászon ’s pamut áruinak gyártára Pesten is a­nulja jól «­látott raktárét *»lódi rumnburgi és bőr vásznakkal, s­­terka sxövatsi pamut és nyomtatott cotton kendőkkel mindenféle nyers Callicos, fehérített perkail és cambriegen kelmékkel leg­illendőbb gyári áron. Áruhelye vagyon az ur téren „hét csil­lagnál“ Dumtsa féle házban. C173) Árverés visszahúzása. Cl) Tothfalusi lakos nemes Nagyháza Andrásné ugyan ottan az úgynevezett Szállásoki Hegyen levő szőlejének augustus 29-én kitűzött árve­rése ezennel vissza­huzatik. (202­­7 ” 0,­3) Vetnivaló csoda gabnama». Joggal nevezhetni ezen magvat csoda gab­­namagnak, mivel ez a’ legroszabb földben és mostoha esztendőben is 20­, jobb termés­kor pedig 30 szemet is terem, a’ mi, már 3 év óta 3 vmegyében meg próbáltatván be is bizonyult. Mérete 3 ft 12 kr. p. p. ’s kapható Mitterdorfer János fűszeráru kereske­dőnél. Pesten ur­­ulezában a’ halásznál. (2°°j Árcsökkentés: C1) (213) Müller könyvkereskedésében magyar nyelven megjelent: dl Albach Szaniszló német imádságos könyve, Uly csimmel: SZENT HANGZATOK. Imádságok keresztény katholikusok számára, szerzette Albach­ J. Szaniszló, Assisi «/.. Ferenc/. s/.cz/.etbeli miséspap. Fordította Mujánszky Antal, Esztergom érseki főmegye papja, Pest-Leopold­­külvárosi segéd. A’ hatodik eredeti kiadás után hat aczélraetszettel. Ara ezen imádságos könyvnek kötetlen 3 fi 36 kr.; kötve, fekete bőrben, arany szélekkel és tokkal 4 ft 45 kr.; épen így kötve és ékesítve acxelkapoct- és kereszttel fekete bőrben, arany szélekkel és tokkal 0 ft ezüst pénzben. Ezen kivül még díszest, kötésben ezüst kapcsokkal, bronazszal, pak­si­ emlékpénzekkel ,hat, valamint bársonyba kötött és ezüsttel ékített példányokat is lahet illő áron kapni. (lst) Üveg-gyári raktér. (2- 3) Alulirt tisztelettel ajánlja a’ t. ez. közön­­ség figyelmébe, legközelebb nyitott Kossuth János czím alatti üveggyári raktárát, herczeg Koburg dunasoron levő házában, a’ lánczhid mellett, mellyben az ujonnan épített Katarina­­völgyi üveggyár készítményei u. m. szép és tiszta, gépen vont tábla üveg schole 4 ft v. ,, ,, fejér fúrott üveg 2 ft 48 kr. úgy szintén mindennemű köszörült üveg, a’ legjutányosabb szabott gyári áron, dijat,szám­ra, vagy nagyobb mennyiségben vehetők. Pesten július 22-én 1812. 1221) Árverési hirdetés. (L 2) A’ nagy-kőrösi sörház, — hozzá épült pá­­linka-házzal, — az udvaron több szobából ál­ló lakóházzal, malommal, marha-hizlaláshoz kész­ített istállóval, ’* minden egyéb épületek­kel , gyű­mölcz-vet­eménykerttel, ’» közelfekvő egy holdegi szántófölddel, — a’ városban levő karom, ’s a’kert melletti negyedik ser­­korcs­mával — ’s átalános serméretési joggal együtt haszonbérbe adatik folyó hó­vidékén a’ hely­színén tartandó árverés utján , a’ folyó évi sz. Mihály napján kezdendő 3 — 6 évre. — Az árverni k­usnók 100 nxüst forint bánatpénzt előre betenni tartoznak. Na Veszprém vármegyének kebelében ta­nyázó egy osztály lovas katonaságnak, követ­kező 1842/3. katonai esztendőben megkíván­taté zab, széna és kenyér-részletek, úgyszinte a’ megye számára szükséges papiros és egyéb írószerek, szolgái részére pedig minden ruha­­neműek végett. September 6k­ re Veszprémben árcsökkentés fog tartatni. Mire minden ille­tők meghivatnak. Kossuth János. (1691 (2, 2) SaS* Tőkéstől eladó birkanyáj. Komárom megyében Tatához fél órányira fekvő felső kis-tagyosi pusztán 1200 darabból álló finom birka nyáj f. e. September 19-én tar­tandó nyilvános árverés utján kész pénzért vagy­­ biztos kötelezvényre el fog adatni. (1301 Juhárverés, (34­3) mellyen főmért. herczeg Batthyáni Fülöp ur Székes-Fehér vármegyében kebelezett Érdi (Hanssabégi) uradalma részéről 1 évi augus­tus havának fokán mintegy 700 darab szám­feletti öreg anya- és 200 darab bárányjuh dél­előtt az erdei majorban el fog adatni. Érd junius 27-én 1842. 130*

Next