Pesti Hirlap, 1842. szeptember (174-182. szám)

1842-09-18 / 179. szám

kintetben­ tartása mellett — a’ helybeli körülmények­­hez képest meg ne szoríttas­sanak. A’ KK. és RR. azon okból, mivel a’ birtokosok a’ fenálló törvények által saját helyeiknek mások kirekesztésének­ hasz­­nálhatására nézve, ha azokat bekerítsd tetszik, elég­gé vannak biztositva, uj törvényt alkotni fölösleges­nek találták.—Alsó-Fejér követe inditványozá: meg­­bizatni a’ rendszeres választmányt, hogy a’ szemel­vények (excerpták) közt következő 8 tárgyban szer­­kesztessen törvényjavaslatot: 1) Hogy ezután a’ törvényhatóságok első altisztéi közül nem az idő­sbik vegye által, főtisztek nem-léte vagy be nem folyha­­tása esetében, a’kormányt, hanem a’ ki arra vá­­lasztatik. 2) Törvényhatósági táblabirák czélszerűbb választásáról és hatóságok szabályozásáról. 3) A’ törvényhatóságokbeli alsószékek eltörléséről. 4) Esketések készülése körüli visszaélések megelőzé­séről. 5) Perfolyamatról, mellyben különösen a’ legrövidebb perek útja kijeleltessék ; a’ folyamodás (recursus) és ügyvédvisszahivás (procuratoris revo­­catio) szabályoztassék, és a’ törvénykezésbeli szem­betűnőbb visszaélések és anomáliák megigazittassa­­nak. 6) Gazdasági rendőrségről. 7) Közjövedel­mek vásárlása körüli hűtelenség és hivatalnál fogva elkövetett megkárosítások esetei kitudhatása és megbüntetése felől. 8) Alapítványi (fundationa­­lis) adósságok fölvétele módjáról. A’ KK. és RR. ezen indítványt elfogadván, a’ rendszeres választ­mányra bízták, hogy ezen nyolcz pont alatt elősorolt tárgyak felől hová hamarabb véleményt adjon be, az öt elsőbbet az eddig ellátott törvényjavaslatokkal összeköttetésbe hozva kívánván minél előbb erősítés alá küldeni. Továbbá indítványba hozaték, hogy miután már a’ RK. és RR., egyik országosan megál­lított törvényjavaslatukban, a’ haza minden rendű lakosit fekvő javak szerezhetése és birhatása teljes jogával ruházták fel, igen czélszerű lenne azon in­gatagság megszüntetésére, melly az ősiségből ve­­rés útján szerzett birtokokra háramlik , valamint a’ statusgazdasági tekintetben innen eredő káros kö­vetkezmények elhárítására nézve is, kiszemelőleg rendelkezni.­­ Melly indítvány következésében a’ törvénykezési tárgyak kidolgozására kinevezett rend­szeres bizottmány arra utasíttatott, hogy ezen tár­gyat is munkálat alá vevén, az adásvevés állandó biztosításáról kiszemelőleg dolgozzon ki tervet, a’ törvényhatóságokkal közlendőt. — E’ határozat el­len Küküllő megye követei utasitványuk nyomán óvást jelentettek. (Érd. Hiradó utáni) Megyei dolgok. Ny­itrából,­­ sept. 6. Tudósítást teszek Nyitrá­­nak egy nagy (?) napjáról, mellyel majdnem ad normám Csenger és Tyúkod szatmári modorban megvédelmeztük (uram! bocsásd bűnömet) a’ consti­­tutiót!! — Aug 29-kén közgyűlésünk volt főispáni el­nöklet alatt. Elmondom, mi előzte meg e’ nagy napot, mi történt rajta, ’s milly jövendőt hagya ma­ga után Nyitra megyében. A’ júniusi közgyűlés választmánynak adta ki az­­ ismeretes szatmári 12 pontot, kivált az adó és ősiség kérdései miatt. A’ választmány, Bgy elnöklete alatt, mind a’ 12 pont iránt igen szabadelmű véleményt dolgozott ki, mellynek fölvétele ezen köz­gyűlésre vala kitűzve. — És e’ gyűlés ábrázata meg­lepő volt. — Tudja kegyed, hogy a’ „házi adó“ szó­tól némelly erszények igen borzadnak, ’s hogy ily­­lyenkor az erszényláz fedezésére a’ constitutio ■,igen alkalmas arczpirositó, a’ szegény értetlen tö­meg pedig igen jó eszköz. — Elmondom, mikint va­lónk. Minthogy 4 rendőr-szolgabiró választása is e’ közgyűlésre vala kitűzve, a’ választás ürügyül szol­gált némelly uraknak a’ c o r t­e­s sereget bemenet­­tetni, — azon eleven physicai erőt, mellyről gyű­lésen kivül leginkább gr. K. L. uradalmi ügyvéde B—i J— magyar vendégszeretettel gondoskodott, ’s mellynek utasításba adaték, hogy ha a’ 12­0 pont szőnyegre hozatik, és a’ nevezett küldöttség­­ tagjai közöl akár a’ nagyhírű B—y, akár pedig Bay J— fiatal tiszteletbeli ügyvéd, szabadel­­műleg és pártolólag mellettük szólani kezd, azon­nal rohanják meg, ’s a’ szólónak nyelvmoz­gatási természetes jogát ablakon­ kivetés, vagy főbeverés által semmisítsék meg. Illy instructióval tódult az érintett eleven erő a’ gyűlés első napján megyénk teremébe. ’S találkozott többek között va­lami T— T—, ki — miután a’ 12 pont legelői vitatásra került — eleven támasztékai közötti bátorságának hatalmas érzetében felállott, és mon­­dá: ,,E’ 12 pont, tek. RR.! tizenkét veszede­lem, ’s egyenesen alkotmányunk meggyilkolásá­ra intéztetik. Különösen , ha az ő­s i­s­é­g eltöröl­tetnék , mindenkinek joga lenne földbirtokot sze­rezni , ’s ha a’ nemtelen is szerezhet földet, a’ köztanácskozásokban ő is részt vehet, ’s ha minden­ki szabadon szólhat a’ közügyekben, alkotmányunk bizonyosan összedől.“ így fejezé be körmönfont okoskodásának egyik szarvát. Hasonló hévvel tört ki az adó ellen is , és miután a’ tömegre nézve, bölcs politicai tapintattal,nyomatékosan megjegyezte, hogy a’ magyarnak törvényei az alkotmányelleni tár­gyak és pontoknak vitatgatását, sőt csak megemli- I­tését is nem csak megye-, hanem országgyűléseken­­ is tilalmazzák, a’ 12 pont elfogadása pedig szabad­ságunkat, alkotmányunkat romba döntené, megsemmisitné, consequentia végett kéri a’ t. Khat és RRet (persze ő nála: a’ cortességet), hogy a’ 12 cha­­rybdist bölcs ellenzéssel elkerülni méltóztassanak. ’S ezzel kész lön syllogismusának másik szarva is*). — A’derék Bgy főispánunk terem melletti szo­bájában hallgatá e’ finom bölcselkedést. Rudnyánszky János azonban az úgynevezett morális testülethez­­kívánt szólani; hanem alig mondhatta el a’ „tek KK. és RR.“ szokott szünet, hatályos „ki vele!“ zúgott szegény fejére. És ha ismeretes cortesek és baráti nem környezik, kétségkívül agyonzuzatott vagy az ablakon egy emeletről kitiszteltetett volna. De ekkér mégis sükerült neki szinte a’ főis­pán szobájába illannia, hol egész délutáni egy óráig volt contumacián. — A’ „ki vele!“ szóra a’ terem jobb ajtaján fris argumentumok tódultak be in mássá, mig a’ bal ajtó menekvésre nyilt meg a’ székek­ és zöld asztalon keresztül-kasul hágók­és szabadulóknak. Néhány szándékos és véletlen ütlegen ’s ártatlan oldaldöfésen kivül azonban több garázdaság nem történt. Ezután a’ vészes zaj csillapodni kezdvén, további vitatás nélkül, végzésül mondaték ki, hogy a’ 12 pont el van döntve. — ’S ezen vonások öszvegében láthat­­j­ni történeti hű képét e’ nevezetes napnak és előzményeinek. — A’ 2-ik nap szinte földe­rült, ’s ekkor a’ corteseknek azon része is becső­­dült teremünkbe, melly tegnap mintegy arriére-garde gyanánt kivül maradt,’s csupán a’ „ki vele!“ jelszó­ra tört be a’ jobb oldal ajtón. Főtárgy a’ rendőri bi­­rák választása volt, ’s ez felkiáltással egy órane­gyed alatt végbemenvén, rövid idő múlva a’ kielégí­tett tömeg a’ teremet odahagyá. — Ezután követke­zett a’ testvérmegyék leveleinek olvasása, különösen a’ turopolyai esemény, Szabadka körlevele, Fejér­nek a’ vasutak, gőzösök és csatornák, Torontáliak az országos választási hivatalok iránti felszólításai, Beregnek a’ vegyes házasságok, Vasnak a’ népne­velés, ’s Trencsin ’s pontnak a’ vontatók iránt kül­dött ismeretes levelei; de bezzeg, nem a’ tegnapi cortes-hévvel vitatva! — ’Se’ pontnál látom helyén, Nyitra megyének jövendőjéről, a’ jelennek jellemzé­se által, egy­­-ik képet adni a’ tisztelt olvasók kezei­be. Előrebocsátva, hogy a’ éortesség már nem disztelentté a’ tanácskozási teremet, az említett levelek egyenkint felolvastattak, és a’ bennük elő­terjesztett kérelem vagy felszólítás egyáltalán pár­­j­­­o 11 a t­o 11, ’s ő felségéhez a’ repraesentáló megyék­kel együtt szinte tüstint felírás határoztatott. De ezen pártolás, ezen felirási határozás a’ nélkül tör­tént, hogy az említett levelek csak legkevesbbé is megvitattattak volna. ’S bennem ezen sajátságos po­­litica azon sejtelmet gerjeszté, hogy Nyitra az után­zást egy kissé szereti. És úgy van , hallanak és ol­­­­vasnak itt-ott egyet-mást az idevalók is; hallják in ! specie, hogy a’ magyar sokáig aludt, ’s most ébred,­­ szemeit törli és mosdik, és hallják, hogy néhányan reggelenkint tesznek valami jót, midőn felöltöztek, ’s mind ezekből azt a’ következést vélik húzhatni, hogy tehát nekik is haladniok kell; de az alap nem igen mutatkozik, hogy igazolná, hogy nevelné ezen haladási ösztönszerű szükséget. Itt a’ s­z­a­b­a­d­s­á­g alatt egy hasonlíthatlanul nagyobb rész mentessé­get ért; ezért örült eme’ nagy rész a’ diadalnak, melly úgynevezett adó szabadságát a’ 12 pont megbuk­tatása által kivítta. — Főakadálya itt a’ haladásnak: j­ör, hogy egyetlenegy egyed sincs az egész megyében ki amalgamaul szolgálhatna, vagyis ki egy testté for­raszthatná ügyes politicai tapintata által a’ szerteszét magánykodó elemeket, és 2-or főakadály: a’nem­zetiség meleg érzetének és magyarnyelvűségnek szörnyen érezhető hiánya. Itt nem csak közszellem, de mondhatom: semmiféle szellem sem uralkodik privát körökben, magánosak között. Egy hölgy bi­zonyos társaságban fülem hallatára kigúnyolt egy magyarul beszélő fiatal embert. Pedig a’ nyilvános élet csupán a’ magányélet kisugárzása, fejleménye­­ szokott lenni. Hol még az ifjúság — különösen a’ fiatal ügyvédeket értem — úgy­szólván semmit sem olvas, hol még az ifjúság sem barátkozott meg a’ kor eszméivel, és hol mégis ezen ifjúság j­átsza (felette jó szó)a’ vezérszerepet,ott— hiába mondák sokan a’ gyűlés 3-ik napján, ott nem lehet a’ 12 pontnak jövendője, legalább nem lehet közel jövője! — Nyitrán, magyar lapot járató egyetlenegy társulatocska, sőt egyetlenegy ifjú ember sincs. A’ tizenkét pengőforintos részvényű casino, úgy szólva senkitől nem látogatott ’s felette kevés részvényest számláló intézetecske. Majd el is fe­­lejtem, hogy a’ 2-ik napon előkerült országos érdekű tárgyakból a’ vontatók ügye volt az, melly nagyon is megvitattaték. Mondatott a’ többi közt, hogy csupán az actualis tisztviselők kapjanak ezután vontatót. Ez, csekély nézetem sze­*) Ezen T— T— egykor Nyitra megyének — mint mondják — egyetlen liberalistája és egyetlen indítványozója volt. mint, practice következetlenségre vezet; mert ha p. o. egy tiszteletbeli hivatalosan kiküldetik több mérföldekre, gyalogolni bizony sem a’ haza, sem ma­gánosak javáért nem nagy kedve lesz. Egyébiránt e’ tárgy végzés nélkül maradt, hanem a’ küldöttségnek — melly, notandum! már egyszer kidolgozta — újabb , bölcsebb véleményadás végett ismét kiada­tott.­’Hanem mégis, a’­küldöttséget vezérlendő 3 szempont között kitűzetitt az is, hogy a’ tiszte­letbeliek csakugyan ne kapjanak vontatót. — Harmadik napon, a’ gyűlés 1-nő reggelén tör­tént kihágások ellen szó emeltetett, a’ végzés ellen (a’ 12 pont iránt) óvás emlitteték, ’s a’ kihágók, fő­leg az anyagi erőt vezérlő intelligentia ellen szigorú vizsgálat határoztatott. Bezzeg, a’ vészterhes fellegek muzsikaszóval f­elvonulta után volt szónok akármennyi, voltak csinált virágokkal felbokrétázott beszédek. De mégis, mondhatom, a’ kihágások rászalásában közegyetértés nyilvánult. Né­mellyek a’vizsgálat ellen szavaztak —mint ők mondák — azon szempontból, hogy ez csak egye­temes ingerültségre vezetne; de az elnök főispán vizsgálat mellett monda ki a’ nagy többség akaratát, ’s ez által kibékülének azok is, kik az e’ sorok elején megjelelt végzés kijelentését időelőttinek, törvényellenesnek tárták. A’ többi na­pok nem nyújtottak valami érdekest azonkívül, hogy a’ nemzeti színházra kiszabott illeték beszedetése elrendeltetett *). Szabolcsból. IV.­Kálló, sept. 4. Augustus 29-kén tartott közgyűlésünk tárgyai közül: 1) A’ nm. h. tanács egy úrbéri rendbeszedő perben bizonyos számú zsellérekre nézve úgy nyilatkozott: mikép a’ nem-urbériségre nézve nem elég annyit bizonyítani, hogy azon zsellérek udvartelki vagy majorságbeli földeken épültek, hanem szükség tisztára hozni azt is, hogy időszakonkint változó szolgálatok mellett leirat­­tak, ’s a’ közadórovatba nem jöttek be. Szót emeltek többen,’s a’leiratot az 1836: VIII.cz. 12. §nak világos szavaival, mellyek az udvartelki ’s majorságbeli föl­deken épült zselléreket minden bővebb bizonyitgatás említése nélkül földesúri szabad egyezésre hagyják, ellenkezőnek látták, az abban felállított elvet pedig a’ birtok biztosságát veszélyeztetőnek; ’s ennek nyo­mán a’ leirat ellen ő felségéhez felírást inditványo­­zának. Voltak ugyan , kik a’ leiratban sérelmet nem láttak , ’s mert a’ földesúr a’ majorságbeli földekből is alkothat úrbéri zselléreket, természetesnek is ta­­lálák annak szükségét, hogy a’ zsellérhelyek mi­­ nősége a’ leirat szerint kimutattassék, a’ többbség azonban a’ fentebbi értelemben felírást határozott. ( 2) A’ nm. h. tanács a’ vallásbeli átmenet iránt ho­zott határozatunkat megsemmisíti, ’s bennünket e’ tárgybani fölsőbb rendeletek megtartására utasít. Erre hideg komolysággal határozatilag kimondatott, mikint alkotmányos hatóságunk végzéseit nem fel­sőbb rendelmények, hanem hazánk törvényei sza­bályozzák ; ’s minthogy a’ vallásbeli átmenet iránti határozatunkat mind a’ lélekismeret szabadsága, mind az egész honnak országgyűlésen megállapí­tott véleménye az 1791: 26 törvénynyel sokkal megegyezőbbnek erősíti a’ hatheti oktatásnál, azért mi törvényre alapított határozatunk mellett to­vábbá is megmaradunk; ő felségét pedig alázatos felírásunkban megkéretni határoztuk az iránt, hogy okaink méltánylása mellett fenálló határozatunkat helybehagyni, vagy legalább igaztalansága ’s tör­­vényellenisége felől törvényeinkből merített alap­okokkal bennünket meggyőzni méltóztassék. ( 3) Varasd megyének az elnyomatott bosnyák kereszté­nyek ügye és a’ sajtó tárgyábani sérelme pártolá­sára felhívó levele tárgyalás alá kerülvén, tompa zaj szakítá félbe a’ latin olvasást, ’s a’ zajból szó emelkedett, a’ felolvasást tiltó határozatunkra hivat­kozó ; erre azonban viszonoztatok, mikint idézett határozatunk Verőcze megye latin levelére hozatott, mert Verőczét Magyarország egyik megyéjének tart­juk ; de Varasdra, mint horvát­ ’s nem magyaror­szági megyére, a’ határozat nem alkalmazható. A’ le­vél csakugyan fel is olvastatott, ’s általában pártolást nyert, de Varasd megye megkéretni határoztatott, hogy hozzánk küldendő leveleit, több felhívott okok­nál fogva, ezentúl magyar nyelven szerkesztetni szí­veskedjék. ( 4) Turopolya közönségének felszólí­tása általános viszhangra talált, ’s pártoló felírásunk­ban különösen kiemelendjük, hogy a’ magát úgyne­vezett illyr pártnak nemzetsértő törekvései ellené­ben ő felsége hathatósan intézkedni méltóztassék; Turopolyát pedig részvétünkről tudósitandjuk, nem elnökileg, mint eddig szokásban volt, hanem me­­gyeileg; ’s ez alkalommal egyszersmind határozatul *) Michin már lapjaink mai száma csaknem sajtó alá kerülne, veszszük rendszerinti tisztelt levelezőnknek Batthyányi Fer­­dinánd főjegyző úrnak e’ gyűlésrőli tudósítását. A’ nyitrai gyűlés azon jelek közé tartozik, mellyek — ha nem lehet is róluk mindent mondani, mit lehetne — bizonyosan elég adatot szolgáltatnak a’ gondolkozó értelmességnek jelent­ős jövendőt megérteni. — Azért hát nem lesz felesleges azon gyűlésnek egy második leírását is közrebocsátanunk, melly alkalomra halaszjuk egyszersmind saját észrevételein­ket is. — S­z­e­r­k.149*

Next