Pesti Hirlap, 1842. szeptember (174-182. szám)
1842-09-18 / 179. szám
kintetben tartása mellett — a’ helybeli körülményekhez képest meg ne szoríttassanak. A’ KK. és RR. azon okból, mivel a’ birtokosok a’ fenálló törvények által saját helyeiknek mások kirekesztésének használhatására nézve, ha azokat bekerítsd tetszik, eléggé vannak biztositva, uj törvényt alkotni fölöslegesnek találták.—Alsó-Fejér követe inditványozá: megbizatni a’ rendszeres választmányt, hogy a’ szemelvények (excerpták) közt következő 8 tárgyban szerkesztessen törvényjavaslatot: 1) Hogy ezután a’ törvényhatóságok első altisztéi közül nem az idősbik vegye által, főtisztek nem-léte vagy be nem folyhatása esetében, a’kormányt, hanem a’ ki arra választatik. 2) Törvényhatósági táblabirák czélszerűbb választásáról és hatóságok szabályozásáról. 3) A’ törvényhatóságokbeli alsószékek eltörléséről. 4) Esketések készülése körüli visszaélések megelőzéséről. 5) Perfolyamatról, mellyben különösen a’ legrövidebb perek útja kijeleltessék ; a’ folyamodás (recursus) és ügyvédvisszahivás (procuratoris revocatio) szabályoztassék, és a’ törvénykezésbeli szembetűnőbb visszaélések és anomáliák megigazittassanak. 6) Gazdasági rendőrségről. 7) Közjövedelmek vásárlása körüli hűtelenség és hivatalnál fogva elkövetett megkárosítások esetei kitudhatása és megbüntetése felől. 8) Alapítványi (fundationalis) adósságok fölvétele módjáról. A’ KK. és RR. ezen indítványt elfogadván, a’ rendszeres választmányra bízták, hogy ezen nyolcz pont alatt elősorolt tárgyak felől hová hamarabb véleményt adjon be, az öt elsőbbet az eddig ellátott törvényjavaslatokkal összeköttetésbe hozva kívánván minél előbb erősítés alá küldeni. Továbbá indítványba hozaték, hogy miután már a’ RK. és RR., egyik országosan megállított törvényjavaslatukban, a’ haza minden rendű lakosit fekvő javak szerezhetése és birhatása teljes jogával ruházták fel, igen czélszerű lenne azon ingatagság megszüntetésére, melly az ősiségből verés útján szerzett birtokokra háramlik , valamint a’ statusgazdasági tekintetben innen eredő káros következmények elhárítására nézve is, kiszemelőleg rendelkezni. Melly indítvány következésében a’ törvénykezési tárgyak kidolgozására kinevezett rendszeres bizottmány arra utasíttatott, hogy ezen tárgyat is munkálat alá vevén, az adásvevés állandó biztosításáról kiszemelőleg dolgozzon ki tervet, a’ törvényhatóságokkal közlendőt. — E’ határozat ellen Küküllő megye követei utasitványuk nyomán óvást jelentettek. (Érd. Hiradó utáni) Megyei dolgok. Nyitrából, sept. 6. Tudósítást teszek Nyitrának egy nagy (?) napjáról, mellyel majdnem ad normám Csenger és Tyúkod szatmári modorban megvédelmeztük (uram! bocsásd bűnömet) a’ constitutiót!! — Aug 29-kén közgyűlésünk volt főispáni elnöklet alatt. Elmondom, mi előzte meg e’ nagy napot, mi történt rajta, ’s milly jövendőt hagya maga után Nyitra megyében. A’ júniusi közgyűlés választmánynak adta ki az ismeretes szatmári 12 pontot, kivált az adó és ősiség kérdései miatt. A’ választmány, Bgy elnöklete alatt, mind a’ 12 pont iránt igen szabadelmű véleményt dolgozott ki, mellynek fölvétele ezen közgyűlésre vala kitűzve. — És e’ gyűlés ábrázata meglepő volt. — Tudja kegyed, hogy a’ „házi adó“ szótól némelly erszények igen borzadnak, ’s hogy ilylyenkor az erszényláz fedezésére a’ constitutio ■,igen alkalmas arczpirositó, a’ szegény értetlen tömeg pedig igen jó eszköz. — Elmondom, mikint valónk. Minthogy 4 rendőr-szolgabiró választása is e’ közgyűlésre vala kitűzve, a’ választás ürügyül szolgált némelly uraknak a’ c o r tes sereget bemenettetni, — azon eleven physicai erőt, mellyről gyűlésen kivül leginkább gr. K. L. uradalmi ügyvéde B—i J— magyar vendégszeretettel gondoskodott, ’s mellynek utasításba adaték, hogy ha a’ 120 pont szőnyegre hozatik, és a’ nevezett küldöttség tagjai közöl akár a’ nagyhírű B—y, akár pedig Bay J— fiatal tiszteletbeli ügyvéd, szabadelműleg és pártolólag mellettük szólani kezd, azonnal rohanják meg, ’s a’ szólónak nyelvmozgatási természetes jogát ablakon kivetés, vagy főbeverés által semmisítsék meg. Illy instructióval tódult az érintett eleven erő a’ gyűlés első napján megyénk teremébe. ’S találkozott többek között valami T— T—, ki — miután a’ 12 pont legelői vitatásra került — eleven támasztékai közötti bátorságának hatalmas érzetében felállott, és mondá: ,,E’ 12 pont, tek. RR.! tizenkét veszedelem, ’s egyenesen alkotmányunk meggyilkolására intéztetik. Különösen , ha az ős iség eltöröltetnék , mindenkinek joga lenne földbirtokot szerezni , ’s ha a’ nemtelen is szerezhet földet, a’ köztanácskozásokban ő is részt vehet, ’s ha mindenki szabadon szólhat a’ közügyekben, alkotmányunk bizonyosan összedől.“ így fejezé be körmönfont okoskodásának egyik szarvát. Hasonló hévvel tört ki az adó ellen is , és miután a’ tömegre nézve, bölcs politicai tapintattal,nyomatékosan megjegyezte, hogy a’ magyarnak törvényei az alkotmányelleni tárgyak és pontoknak vitatgatását, sőt csak megemli- Itését is nem csak megye-, hanem országgyűléseken is tilalmazzák, a’ 12 pont elfogadása pedig szabadságunkat, alkotmányunkat romba döntené, megsemmisitné, consequentia végett kéri a’ t. Khat és RRet (persze ő nála: a’ cortességet), hogy a’ 12 charybdist bölcs ellenzéssel elkerülni méltóztassanak. ’S ezzel kész lön syllogismusának másik szarva is*). — A’derék Bgy főispánunk terem melletti szobájában hallgatá e’ finom bölcselkedést. Rudnyánszky János azonban az úgynevezett morális testülethezkívánt szólani; hanem alig mondhatta el a’ „tek KK. és RR.“ szokott szünet, hatályos „ki vele!“ zúgott szegény fejére. És ha ismeretes cortesek és baráti nem környezik, kétségkívül agyonzuzatott vagy az ablakon egy emeletről kitiszteltetett volna. De ekkér mégis sükerült neki szinte a’ főispán szobájába illannia, hol egész délutáni egy óráig volt contumacián. — A’ „ki vele!“ szóra a’ terem jobb ajtaján fris argumentumok tódultak be in mássá, mig a’ bal ajtó menekvésre nyilt meg a’ székek és zöld asztalon keresztül-kasul hágókés szabadulóknak. Néhány szándékos és véletlen ütlegen ’s ártatlan oldaldöfésen kivül azonban több garázdaság nem történt. Ezután a’ vészes zaj csillapodni kezdvén, további vitatás nélkül, végzésül mondaték ki, hogy a’ 12 pont el van döntve. — ’S ezen vonások öszvegében láthatjni történeti hű képét e’ nevezetes napnak és előzményeinek. — A’ 2-ik nap szinte földerült, ’s ekkor a’ corteseknek azon része is becsődült teremünkbe, melly tegnap mintegy arriére-garde gyanánt kivül maradt,’s csupán a’ „ki vele!“ jelszóra tört be a’ jobb oldal ajtón. Főtárgy a’ rendőri birák választása volt, ’s ez felkiáltással egy óranegyed alatt végbemenvén, rövid idő múlva a’ kielégített tömeg a’ teremet odahagyá. — Ezután következett a’ testvérmegyék leveleinek olvasása, különösen a’ turopolyai esemény, Szabadka körlevele, Fejérnek a’ vasutak, gőzösök és csatornák, Torontáliak az országos választási hivatalok iránti felszólításai, Beregnek a’ vegyes házasságok, Vasnak a’ népnevelés, ’s Trencsin ’s pontnak a’ vontatók iránt küldött ismeretes levelei; de bezzeg, nem a’ tegnapi cortes-hévvel vitatva! — ’Se’ pontnál látom helyén, Nyitra megyének jövendőjéről, a’ jelennek jellemzése által, egy-ik képet adni a’ tisztelt olvasók kezeibe. Előrebocsátva, hogy a’ éortesség már nem disztelentté a’ tanácskozási teremet, az említett levelek egyenkint felolvastattak, és a’ bennük előterjesztett kérelem vagy felszólítás egyáltalán párjo 11 a to 11, ’s ő felségéhez a’ repraesentáló megyékkel együtt szinte tüstint felírás határoztatott. De ezen pártolás, ezen felirási határozás a’ nélkül történt, hogy az említett levelek csak legkevesbbé is megvitattattak volna. ’S bennem ezen sajátságos politica azon sejtelmet gerjeszté, hogy Nyitra az utánzást egy kissé szereti. És úgy van , hallanak és olvasnak itt-ott egyet-mást az idevalók is; hallják in ! specie, hogy a’ magyar sokáig aludt, ’s most ébred, szemeit törli és mosdik, és hallják, hogy néhányan reggelenkint tesznek valami jót, midőn felöltöztek, ’s mind ezekből azt a’ következést vélik húzhatni, hogy tehát nekik is haladniok kell; de az alap nem igen mutatkozik, hogy igazolná, hogy nevelné ezen haladási ösztönszerű szükséget. Itt a’ szabadság alatt egy hasonlíthatlanul nagyobb rész mentességet ért; ezért örült eme’ nagy rész a’ diadalnak, melly úgynevezett adó szabadságát a’ 12 pont megbuktatása által kivítta. — Főakadálya itt a’ haladásnak: jör, hogy egyetlenegy egyed sincs az egész megyében ki amalgamaul szolgálhatna, vagyis ki egy testté forraszthatná ügyes politicai tapintata által a’ szerteszét magánykodó elemeket, és 2-or főakadály: a’nemzetiség meleg érzetének és magyarnyelvűségnek szörnyen érezhető hiánya. Itt nem csak közszellem, de mondhatom: semmiféle szellem sem uralkodik privát körökben, magánosak között. Egy hölgy bizonyos társaságban fülem hallatára kigúnyolt egy magyarul beszélő fiatal embert. Pedig a’ nyilvános élet csupán a’ magányélet kisugárzása, fejleménye szokott lenni. Hol még az ifjúság — különösen a’ fiatal ügyvédeket értem — úgyszólván semmit sem olvas, hol még az ifjúság sem barátkozott meg a’ kor eszméivel, és hol mégis ezen ifjúság játsza (felette jó szó)a’ vezérszerepet,ott— hiába mondák sokan a’ gyűlés 3-ik napján, ott nem lehet a’ 12 pontnak jövendője, legalább nem lehet közel jövője! — Nyitrán, magyar lapot járató egyetlenegy társulatocska, sőt egyetlenegy ifjú ember sincs. A’ tizenkét pengőforintos részvényű casino, úgy szólva senkitől nem látogatott ’s felette kevés részvényest számláló intézetecske. Majd el is felejtem, hogy a’ 2-ik napon előkerült országos érdekű tárgyakból a’ vontatók ügye volt az, melly nagyon is megvitattaték. Mondatott a’ többi közt, hogy csupán az actualis tisztviselők kapjanak ezután vontatót. Ez, csekély nézetem sze*) Ezen T— T— egykor Nyitra megyének — mint mondják — egyetlen liberalistája és egyetlen indítványozója volt. mint, practice következetlenségre vezet; mert ha p. o. egy tiszteletbeli hivatalosan kiküldetik több mérföldekre, gyalogolni bizony sem a’ haza, sem magánosak javáért nem nagy kedve lesz. Egyébiránt e’ tárgy végzés nélkül maradt, hanem a’ küldöttségnek — melly, notandum! már egyszer kidolgozta — újabb , bölcsebb véleményadás végett ismét kiadatott.’Hanem mégis, a’küldöttséget vezérlendő 3 szempont között kitűzetitt az is, hogy a’ tiszteletbeliek csakugyan ne kapjanak vontatót. — Harmadik napon, a’ gyűlés 1-nő reggelén történt kihágások ellen szó emeltetett, a’ végzés ellen (a’ 12 pont iránt) óvás emlitteték, ’s a’ kihágók, főleg az anyagi erőt vezérlő intelligentia ellen szigorú vizsgálat határoztatott. Bezzeg, a’ vészterhes fellegek muzsikaszóval felvonulta után volt szónok akármennyi, voltak csinált virágokkal felbokrétázott beszédek. De mégis, mondhatom, a’ kihágások rászalásában közegyetértés nyilvánult. Némellyek a’vizsgálat ellen szavaztak —mint ők mondák — azon szempontból, hogy ez csak egyetemes ingerültségre vezetne; de az elnök főispán vizsgálat mellett monda ki a’ nagy többség akaratát, ’s ez által kibékülének azok is, kik az e’ sorok elején megjelelt végzés kijelentését időelőttinek, törvényellenesnek tárták. A’ többi napok nem nyújtottak valami érdekest azonkívül, hogy a’ nemzeti színházra kiszabott illeték beszedetése elrendeltetett *). Szabolcsból. IV.Kálló, sept. 4. Augustus 29-kén tartott közgyűlésünk tárgyai közül: 1) A’ nm. h. tanács egy úrbéri rendbeszedő perben bizonyos számú zsellérekre nézve úgy nyilatkozott: mikép a’ nem-urbériségre nézve nem elég annyit bizonyítani, hogy azon zsellérek udvartelki vagy majorságbeli földeken épültek, hanem szükség tisztára hozni azt is, hogy időszakonkint változó szolgálatok mellett leirattak, ’s a’ közadórovatba nem jöttek be. Szót emeltek többen,’s a’leiratot az 1836: VIII.cz. 12. §nak világos szavaival, mellyek az udvartelki ’s majorságbeli földeken épült zselléreket minden bővebb bizonyitgatás említése nélkül földesúri szabad egyezésre hagyják, ellenkezőnek látták, az abban felállított elvet pedig a’ birtok biztosságát veszélyeztetőnek; ’s ennek nyomán a’ leirat ellen ő felségéhez felírást inditványozának. Voltak ugyan , kik a’ leiratban sérelmet nem láttak , ’s mert a’ földesúr a’ majorságbeli földekből is alkothat úrbéri zselléreket, természetesnek is találák annak szükségét, hogy a’ zsellérhelyek mi nősége a’ leirat szerint kimutattassék, a’ többbség azonban a’ fentebbi értelemben felírást határozott. ( 2) A’ nm. h. tanács a’ vallásbeli átmenet iránt hozott határozatunkat megsemmisíti, ’s bennünket e’ tárgybani fölsőbb rendeletek megtartására utasít. Erre hideg komolysággal határozatilag kimondatott, mikint alkotmányos hatóságunk végzéseit nem felsőbb rendelmények, hanem hazánk törvényei szabályozzák ; ’s minthogy a’ vallásbeli átmenet iránti határozatunkat mind a’ lélekismeret szabadsága, mind az egész honnak országgyűlésen megállapított véleménye az 1791: 26 törvénynyel sokkal megegyezőbbnek erősíti a’ hatheti oktatásnál, azért mi törvényre alapított határozatunk mellett továbbá is megmaradunk; ő felségét pedig alázatos felírásunkban megkéretni határoztuk az iránt, hogy okaink méltánylása mellett fenálló határozatunkat helybehagyni, vagy legalább igaztalansága ’s törvényellenisége felől törvényeinkből merített alapokokkal bennünket meggyőzni méltóztassék. ( 3) Varasd megyének az elnyomatott bosnyák keresztények ügye és a’ sajtó tárgyábani sérelme pártolására felhívó levele tárgyalás alá kerülvén, tompa zaj szakítá félbe a’ latin olvasást, ’s a’ zajból szó emelkedett, a’ felolvasást tiltó határozatunkra hivatkozó ; erre azonban viszonoztatok, mikint idézett határozatunk Verőcze megye latin levelére hozatott, mert Verőczét Magyarország egyik megyéjének tartjuk ; de Varasdra, mint horvát ’s nem magyarországi megyére, a’ határozat nem alkalmazható. A’ levél csakugyan fel is olvastatott, ’s általában pártolást nyert, de Varasd megye megkéretni határoztatott, hogy hozzánk küldendő leveleit, több felhívott okoknál fogva, ezentúl magyar nyelven szerkesztetni szíveskedjék. ( 4) Turopolya közönségének felszólítása általános viszhangra talált, ’s pártoló felírásunkban különösen kiemelendjük, hogy a’ magát úgynevezett illyr pártnak nemzetsértő törekvései ellenében ő felsége hathatósan intézkedni méltóztassék; Turopolyát pedig részvétünkről tudósitandjuk, nem elnökileg, mint eddig szokásban volt, hanem megyeileg; ’s ez alkalommal egyszersmind határozatul *) Michin már lapjaink mai száma csaknem sajtó alá kerülne, veszszük rendszerinti tisztelt levelezőnknek Batthyányi Ferdinánd főjegyző úrnak e’ gyűlésrőli tudósítását. A’ nyitrai gyűlés azon jelek közé tartozik, mellyek — ha nem lehet is róluk mindent mondani, mit lehetne — bizonyosan elég adatot szolgáltatnak a’ gondolkozó értelmességnek jelentős jövendőt megérteni. — Azért hát nem lesz felesleges azon gyűlésnek egy második leírását is közrebocsátanunk, melly alkalomra halaszjuk egyszersmind saját észrevételeinket is. — Szerk.149*