Pesti Hirlap, 1842. október (183-191. szám)
1842-10-27 / 190. szám
jobb kikötője mellett, honunk behozatali kereskedését ez áruczikkekben egészen bírja! miért ? mert az egész monarchia adás-vevésének folyama oda irányoztatott; irányozzuk hazánk adás-vevési folyamát Fiuménak,’s az szintolly—de mit mondunk?—sokkal nyereségesebb világpiacz lesz ránk nézve, mint amint bármilly nem is képzelhetett kedvezések mellett, külföldi kikötő valaha lehetne. Vagy talán azt gondoljuk, hogy honi termékeink nem eléggé világkereskedési czikkek , miszerint Fiuménknak világpiaczi fontosságot tulajdoníthassanak ? ámde ezen ellenvetést épen Triestnek példája czáfolja meg legvilágosabban, miután tudva van, hogy Triest jobbára most is csak magyar termékeket küld ki, ’s ezért birja honunk behozatali kereskedését. Olvasgassuk a’ Triestben megjelenő „Ausztriai Lloyd“ vallomásait, és látni fogjuk, mikint az, hogy honunk világkereskedési termékekkel bő mértékben bir, nemcsak kétségbe nem hozatik, sőt Triest az emelkedő Velencze ellenében jövendőjének minden reményét egyenesen a’ magyarhoni termékekbe helyezi; olvassuk meg egy triesti értelmes kereskedő illy czímű munkáját: „Triest’s und Österreichs Antheil am Welthandel während der letzten lofahre“ — és ismét azon elismeréssel találkozunk, hogy mihelyt Magyarhon termékeinek Triestbe szállítását vasutak és folyamszabályozások könnyítendők, Triest ez által első rendű gabnapiaczczá változandik; ’s Magyarország termékeinek a’ rendes tengeri kereskedés bizonyos. — Miután tehát termékeink világkereskedésre alkalmasok, miután azon kikötő, mellybe ezen termékeink adás-vevési folyamát vasutak által szivárogtatandjuk, épen ez által viszfuvart is nyerend, tehát világkereskedési piaczczá is válandik; miután nekünk magunknak saját tengerpartunkon olly kikötőnk van, melly kereskedésünk kellékeinek — ha önérdekeinket felfogni képesek leszünk— teljesen megfelelhet; miután végre Fiume a’ kereskedővilágban már most sem ismeretlen, azt tehát honunk valódi kikötőjévé emelni sokkal könynyebb, mint egyelőre talán gondolnék : minden részrehajlatlan biráló el fogja ismerni, hogy a’ ki minket triesthezi csatlakozásra, — tehát (a’ mi mindegy) saját tengerpartunk semmivétételének öngyilkos lépésére ösztönöz, nekünk pedig sajátunkhoz vonzalmunkat gúnyosan szemünkre veti, az vagy nem tudja, mit cselekszik, vagy pedig irántunk ellenséges indulattal viseltetik. — Mi bennünk a’ magyar nemzeti érzelem nem nyomhatja el annyira az embert, hogy Triest virágzásának ne örvendenénk , ’s gazdag jövendőt ne óhajtanánk. Öntse ki tölibe a’ gondviselés áldásainak bőségszaruját; — de hagyjatok minket is kifejteni; ne kívánjatok szemünk fényének — tengerpartunknak, tehát kereskedési önállásunknak — romlásán emelkedni. Triestnek a’ bécsi vasút által nélkülünk is van jövendője; nekünk Fiume nélkül önálló nemzeti kereskedési jövendőnk nincs: — azért hát isten őrizzen, hogy Dunánktól Triesthez’s nem Fiuméhoz építenénk vasut&t ! f . nyilatkozat a* Pesten felállítandó főiskola ügyében. Ki felülemelkedve önzési silányságokon, önámitásokon és előítéleti elfogultságokon , általában honunknak, különösebben pedig honunk protestánsainak érdekei felett komolyabban elmélkedett, czélokat és eszközöket, minden oldalról tekintve, józanul egybevetett, az a’ Pesten felállítandó főiskola üdvei és mellőzhetlen szükségessége felől egy pillanatig sem fog kételkedni. És nem is ezek azok, kiknek ez kis czikk szól, mert ezekre nézve az fölösleges; sem nem azok, kik különféle okokból látni nem akarnak, mert ezek nem okot, hanem ürügyet keresnek ügyet ronthatni; ’s azért olly felületes és gyanúsító czikkeket,mint minek egy bizonyos magát par excellence v.catholicusnak hirdető, de vajmi kevés ember által olvasott lapban megjelentek! átallanám czáfolatra méltatni*).Hanem azoknak íratott e’ czikk, kik bár lelkesek , nem vehetének időt magoknak, közelebbről megismerkedni azon érdekekkel és czélokkal, mik a’ pesti főoskola felállításában, általánosság és egyediség tekinteteiből kitűzettek, ’s az eszmét első felkapásában hibásan ’s csak egyoldalúlag fogák fel. E’ sorban állának még csak imént is nem csak a’ „Világ“ szemletartója , sőt magok Somogy megyének honfi-buzgalomról ismeretes rendei is. E’ tisztelt férfiak azon valószines tévedéssel fogák fel a’ Pesten felállítandó főiskola eszméjét: „hogy az egyetem akar lenni’ már pedig Pesten állván egy egyetem, melly minden felekezetnek nyílva áll, ha honunknak „egyesüljünk!“ a’jelszava, nem fölösleges, sőt nemzetellenes mozgalom e, más újat állitni fel mellé? nem czélszerűbb e a’ már fenállóban egyesülnünk, ’s azt külön theologiai karokkal, korhoz és haladáshoz alkalmazandó tanítási rendszerrel ellátva úgy rendezni el, hogy az mindenfelőli kívánatnak teljesen megfelelhessen ?“— Sapienti pauca! Lelkeseknek urintés is elég ott, hol a’ gyáváknak és ármányosoknak kötetnyi polémiák is kevesek. Legyen szabadnom e’ tisztelt férfiakat, megkérve a’ bővebb értesülésre, azon számos nyilvánításokra utasitni, mik a’ főiskolát tervezők ’s mások által is a’ főiskola érdekében a’ közönség eleibe adattak. Átlátandják ezekből: mikint a’ pesti főiskola egyetemnek nem is terveztetett; mikint ezen munkába vett intézet, annyira leöltve minden felekezetességet, mennyire csak jelen körülményeinkben leöltni lehet, épen a’ legnemzetszerűbb egyesülésnek és haladásnak szolgál mind alkalomul mind műszerül; mert hiszen az emberiség nagy szeretet-láncra fűzésében, szökést nem ismerő természet rende szerint, legelőbb is a’ legközelebb álló ’s legrokonabb lánczszemeknek szükség kapcsoltatniok; e’ szerint, kik e’ főiskolában felekezetességi és elkülönzési irányt vélnek sejteni, épen megfordítva Wieland ismeretes szavait: az erdőtől nem látják a’ fákat! Mi pedig e’ főiskola érdekeinek egyedi sajátságát és a’ már fenálló egyetem elrendezését illeti: e’ részben épen úgy bánnak velünk a’ jóakaratos tanácslók, mint az fogna bánni, ki az alkalmas lakházat épitni szándékozót felvinné a’ Szent- Gellért csúcsára, ’s onnan megmutatni neki Budapest pompás és terjedelmes házait, így szólván: mi végett bajlakodnál, barátom! uj építkezéssel? Im fekszik itt ház előtted elég, melly mind kényelmes szállást nyújthat neked, mihelyt fekvés, felosztás ’s egyéb körülmények iránt. Ízléseddel, czélaiddal és kivánatiddal, a’bér és netalán uj elrendezési föltés,teki-mint pedig, a’tulajdonosokkal tisztába jőni bírsz. Könnyebb és olcsóbb leend rontanod, bontanod ’s javitnod kész végin, mint alapból újat épitned. — Valljon nem azt felelendné e a’ tanácslott mind ezekre: reg ismerem én, barátom! Budapest szállásait; körülményeimnek és érdekeimnek nem felel meg egy is. Meglehet ugyan, hogy az alkalmazás nem fogna tán épen lehetetlen lenni, de kétségen kívül vesződségesebb új építkezésnél és sokkal biztalanabb, mert tulajdonosi engedély mellett és minden fáradozásom, költekezésem után is, bizony csak vendég maradnék én a’ szálláson! Köszönöm tanácsodat, de el nem fogadhathatom! ’S e’feleletet aligha megbirnák tanácsló uraink czáfolni; miután magok megvallják, hogy a’ fenálló egyetem, századok óta békáiban sinlődik, ’s ezeket lerázni, korszerű és haladó irányokkal felváltani szükséges, mielőtt az kielégitő intézetté válhatnék. ’S olly könnyű tatarozási munka e ez, tisztelt urak ? Olly bizonyosak e abban , hogy a’ békeviselésszázadaihoz még nem jövend ráadásul egy-kettő ? Én a’ kajta holdvilágot senkinek sem ajánlanám pék-szarvas (kipfli) helyébe, már csak azért is , mert — éhesnek igen magasan áll! — Legyenek szívesek azok, kik honunknak lelkesbejei közé tartoznak, kiket tisztelvén, nem örömest hinnék elveszteknek a’ pesti főiskola szent ügyének, időt és fáradságot venni magoknak elmélkedésre ’s önértesülésre a’ tárgy felett; addig pedig kegyesen hinni azt, hogy a’ munkába vett pesti főiskola, a’ már létező pesti egyetemnek sem vetélytársa nem leend, sem az emezt fölöslegessé nem teendi; de egyszersmind azt is, hogy a’ már fenálló egyetem, a’magyar protestánsoknak, a’felállítandó főiskolában elérni kívánt érdekeiket, miket lelkes protestánsnak nem ismerni, nem érzeni szégyen, más hitfelekezetűnek pedig méltatni illő és igazságos , jelen körülményeink és állásunk után mérve a’ lehetőséget, sem czéljaikban sem eszközeikben, nem fogja teljesen kielégíthetni! — Azonban vannak, kik kétkednek a’ tervezett pénz-öszveg egybegyülhetésében. Én nem! mert ha a’ már eddig közhírré tett ajánlatokhoz még azokat vetem , miknek aláírásiíveik még be nem érkezvén, nem hirdettethettek, de mik felől már, mint helyettes elnök értesítve vagyok, olly öszveg kerül ki, melly reményemet, hitemet méltán éleszti, illy nagy vállalat sikerültét pedig, semmi józan, egy pár, főkép kissé, mostoha év lefolyásától felfüggesztni nem fogja. És ha bármikor is e’ vállalatnak, épen részvét hiánya miatt — mert hogy erőnk van hozzá, épen adakozási jegyzékeink bizonyítják, mik, habár igen számos nevezetes birtokúak hiányzanak is még azokból, mégis szép eredményt mutatnak — mondom : épen részvét és ebből eredő pénzhiány miatt kellene megbuknia: valóban a’ bukás nem az ügynek, melly szent, korszerű’s olly szükséges, mint példaszó szerint a’ falat kenyér, hanem korunknak és ivadékának fogna lenni örök gyalázatja! De élnek, élni fognak hazánkban a’ lelkesek , ’s általok minden kajánság daczára, létesüln a’ pesti főiskola ! — Fáy András. Figyelmeztetés a’ magyar dohánytermesztők érdekében. A’cs. k. ausztriai dohánygyárak főigazgatósága, tekintetbe vévén azon számos rövidségeket, mellyek a’ cs. k. gyárakba szükséges dohánynak árverés utján beszerzéséből a’ termesztőkre háramlatok, már több évek előtt szükségesnek találta az ország négy külön részeiben, nevezetesen Pesten, Debreczenben, Tolnán és Szegeden raktárakat ’s megbizottságokat állítani, mellyek május és június havaiban évenkint minden kivétel nélkül mindenkitől, ’s így a’ kisebb termesztőtől is bármilly mennyiségű dohányt szabott áron átvesznek , ’s a’ legközelebbi k,sóház által kifizettetnek. — Minthogy e’ hasznos és czélszerű intézkedés, melly a’ termesztők nagy részét uzsorások és nyerészkedők nyomása alól felmenti, a’ közönség előtt eléggé tudva nincsen, ezennel mind azon feltételekkel együtt közhírré tétetik, mellyek a’ fent érintett főigazgatóság által e’ tárgyban kiköttettek. ( 1) Mint érintett, az érintett bizottságok, bárkitől is, minden különbség nélkül , bármilly mennyiségű dohányt is elfogadnak, csakhogy 3) a’ dohány minden csalási fogások nélkül legyen csomózva és hálózva , a’ forráson és izzadáson keresztülment, ’s gyártásra tökéletesen alkalmatos. — 3) Ki nem válogatott dohányért, melly között harmadrésznyi levelek foglaltatnak, az első osztályú ár fizettetik; — a’ kiválogatás után maradt közönséges dohányért a’ 3-ik osztályú ár, melly az 1-sőnél csak egy forinttal kevesebb; — a’ jégverte ’s szétszaggatta hibás dohányért pedig az első osztályú árnak fele. — 4) Váczi, debrői, debreczeni és n.-károlyi dohányért Pesten eladva egy forinttal pengőben több fizettetik mint Debreczenben. ( 5) A’ dohány minéműségének meg. Ítélése a’ gyár tisztjét illeti, ki a’ kitűzött helyeken tartózkodik , ki ellen a’ felebbvitel azon főtisztet illeti, ki a’ felnevezett négy rendbeli eladóhelyet (a’ főm. kir. udv. kamarától küldve) évenkint egypárszor bejárja, ’s Pesten Ferencz-külvárosban , a’ 4 ik sz. alatti tiszti épületben lakik. Ki ennek ítéletével sem elégednék meg, nyitva áll előtte a’ felérintett gyári főigazgatósághoz folyamodni. ( 6) A’ felek nagyobb biztosításául, a’ dohány átvétele és megmérése megyei tisztviselő jelenlétében történik. — 7) Az átadott dohánymennyiségről az eladó helyben téritvényt kap , mellyre az illető kir. sóházi hivatal az árt azonnal kifizeti. — A’ legközelebbi 1843- ik évre a' következő szabott árak határoztattak : Pécsi, szegedi és n.-károlyi levélért: 1-ső oszt. ár 5 frt 34 kr, 3-ik oszt. ár 4 frt 34 kr/3-ik oszt. ár 3 frt 43 kr p. p. Debreczeni levélért helyben: 1-ső oszt. ár 5 frt 45 kr, 3-ik oszt. ár 4 frt 45 kr, 3-ik oszt. ár 3 frt 53 x/1 kr. Debreczeni, váczi és debrői levélért Pestre szállítva: 1-ső oszt. ár 6 frt 45 kr, 3-ik oszt. ár 5 frt 45 kr, 3-ik oszt. ár 3 frt 53’/2 kr. N.-Károlyi levélért szinte oda szállítva: 1-ső oszt. ár 6 frt 34 kr, 3-ik oszt. ár 6 frt 34 kr, 3-ik oszt. ár 3 frt 43 kr mind pergő pénzben__ Örvendeni fogunk, ha ezen intézkedés közhirrététele dohánytermesztéseinknek legalább egy részét a’ nyerészkedők nyomásától megmenti, ’s azon nyereséget is, mellyet különben érdemetlenül ezek tesznek el, magoknak tarthatják meg. — Egyes távolabb lakókra nézve illy közvetlen eladás nehéznek látszik ugyan, de ha egész községek kezet fognak, ’s aránylagosan viselt költségen összes terméseiket a’ kitűzött bizottsági helyekre vitetik , helybeli eladásukhoz képest a’ szállítási költség haszonnal fog nekik megtérni.—Nehezíti ugyan még ezt azon sajnos körülmény, hogy a’szegényebb termesztő szorult helyzetében az eladási időt bevárni nem képes, hanem sokkal becsesb termesztményét szükségében elvesztegetni kénytelen, de remélhetni, hogy a’ kincstár e’ bajnak elhárítására a’ közérdek tekintetéből valamelly rendszabályról fog gondoskodni. — Addig is óhajtható volna, hogy a’ dohánytermesztő jobbágyság és kertészszállitmányok ebbeli állapotára ’s nevezetesen az alkura és dohányeladási szerződésekre az illető t. ez. földesurak felügyelnének , mint ez cs. k. főherczeg nádor ő fensége aradi jószágain szintolly példás nagylelkűséggel, mint jótékony sikerrel történik.—Pesten, oct. 19. 1843. — Török János, mint a’m. gazd. egyesület előadója. A’m. gazd. egyes, kertészeti szakosztálya oct. 19-kén ülést tartván, örömmel tapasztala középponti kerti vállalatának folytonos gyarapodását , miután a’ szakosztályi jegyző jelentéséből ismét 66 részvény-aláirásokról értesült. Előadatván mind azon hivatalos jelentések, mellyek az e’ végre felszólított fiók gazd. egyesületektől a’ gyümölcstenyésztés előmozditása körül szerzett érdemeikért emlékpénzekkel megtisztelendő hazafiak iránt érkeztek, huszonegy ajánlott közül nyolet választatott ki, kiknek a’ f. é. november hava 10-kén a’ nemzeti casino teremében tartandó közűidéből a’ díszpénzek ki fognak osztatni, a’ többi szinte méltánylást érdemlő férfiak és gyümölcstenyésztők pedig fel fognak szólittatni, hogy dicséretes és közhaszmi munkásságukat tovább is folytatván, alkalmat nyújtsanak az egyesületnek e’ szerény kitüntetés nyilvánitása által a’ munkás polgárt szívesen méltányló haza szíves elismerését kifejezni. — A’ német bánsági határezred jabukai hires gyümölcskertének lajstroma használat végett bemutattatott. Végre, miután a’ már megszerzett országos kertben ez ősszel a’ faiskola megalapítása elhatároztatott, czélszerűnek találó a’ szakosztály, hogy még ez őszszel aránylagos magvetés mellett vadfák kiültetése is történjék, hogy így a’ vállalat élvezetébe annál rövidebb idő alatt lépni lehessen, melly czélra Frauen- hogy Fiuméban ez s ez hónapban, ennyi meg ennyi ezer forinttal több volt a’ kivitel, mint a’ behozatal, tehát a’ mérleg nyereségesen áll. — Igen ám, mert a’ behozatal mind Triestből jött! — S z e rk. •*) Azok a’ tervezett főiskola ügyének bizony nem is árthattak. Azon vidékről (from that quarter, mikint az angol mondja") alig ha csak egy garas remélni valója is volt a’ reform főiskolának. — Sőt vannak regiók, melyeknek ellenzése legjobb bizonyság arra, hogy az eszme jól ,s a’ kitűzött czélra helyesen volt gondolva. — Szerk. 756