Pesti Hirlap, 1842. október (183-191. szám)

1842-10-27 / 190. szám

jobb kikötője mellett, honunk behozatali kereskedé­sét ez áruczikkekben egészen bírja! miért ? mert az egész monarchia adás-vevésének folyama oda irá­­nyoztatott; irányozzuk hazánk adás-vevési folyamát Fiuménak,’s az szintolly—de mit mondunk?—sokkal nyereségesebb világpiacz lesz ránk nézve, mint a­mint bármilly nem is képzelhetett kedvezések mellett, külföldi kikötő valaha lehetne.­­ Vagy talán azt gondoljuk, hogy honi termékeink nem eléggé világ­kereskedési czikkek , miszerint Fiuménknak világ­­piaczi fontosságot tulajdoníthassanak ? ámde ezen ellenvetést épen Triestnek példája czáfolja meg leg­világosabban, miután tudva van, hogy Triest jobbára most is csak magyar termékeket küld ki, ’s ezért birja honunk behozatali kereskedését. Olvasgassuk a’ Triestben megje­lenő „Ausztriai Lloyd“ vallomásait, és látni fogjuk, mikint az, hogy honunk világkereskedési termékekkel bő mértékben bir, nemcsak kétségbe nem hozatik, sőt Triest az emelkedő Velencze ellenében jövendőjének minden reményét egyenesen a’ magyarhoni termékekbe helyezi; olvassuk meg egy triesti értelmes kereskedő illy czímű munkáját: „Triest’s und Österreichs Antheil am Welthandel während der letzten lofah­­r­e“ — és ismét azon elismeréssel találkozunk, hogy mihelyt Magyarhon termékeinek Triestbe szállítását vasutak és folyamszabályozások könnyítendők, Triest ez által első rendű gabnapiaczczá változandik; ’s Ma­gyarország termékeinek a’ rendes tengeri kereske­dés bizonyos. — Miután tehát termékeink világke­reskedésre alkalmasok, miután azon kikötő, melly­­be ezen termékeink adás-vevési folyamát vasutak ál­tal szivárogtatandjuk, épen ez által viszfuvart is nyerend, tehát világkereskedési piaczczá is válandik; miután nekünk magunknak saját tengerpartunkon olly kikötőnk van, melly kereskedésünk kellékei­nek — ha önérdekeinket felfogni képesek leszünk— teljesen megfelelhet; miután végre Fiume a’ ke­reskedővilágban már most sem ismeretlen, azt te­hát honunk valódi kikötőjévé emelni sokkal köny­­nyebb, mint egyelőre talán gondolnék : minden rész­­rehajlatlan biráló el fogja ismerni, hogy a’ ki min­ket triesthezi csatlakozásra, —­ tehát (a’ mi mind­egy) saját tengerpartunk semmivétételének öngyil­kos lépésére ösztönöz, nekünk pedig sajátunkhoz­ vonzalmunkat gúnyosan szemünkre veti, az vagy nem tudja, mit cselekszik, vagy pedig irántunk ellen­séges indulattal viseltetik. — Mi bennünk a’ magyar nemzeti érzelem nem nyomhatja el annyira az em­bert, hogy Triest virágzásának ne örvendenénk , ’s gazdag jövendőt ne óhajtanánk. Öntse ki tölibe a’ gondviselés áldásainak bőségszaruját; — de hagyjatok minket is kifejteni; ne kívánjatok sze­münk fényének — tengerpartunknak, tehát kereske­dési önállásunknak — romlásán emelkedni. Triest­nek a’ bécsi vasút által nélkülünk is van jövendője; nekünk Fiume nélkül önálló nemzeti kereskedési jö­vendőnk nincs: — azért hát isten őrizzen, hogy Du­nánktól Triesthez’s nem Fiuméhoz építenénk vas­u­t&t ! f . nyilatkozat a* Pesten felállítandó fő­iskola ügyében. Ki felülemelkedve önzési si­­­lányságokon, önámitásokon és előítéleti elfogultságo­kon , általában honunknak, különösebben pedig ho­nunk protestánsainak érdekei felett komolyabban el­mélkedett, czélokat és eszközöket, minden oldalról tekintve, józanul egybevetett, az a’ Pesten felállí­tandó főiskola üdvei és mellőzhetlen szükségessége felől egy pillanatig sem fog kételkedni. És nem is ezek azok, kiknek ez kis czikk szól, mert ezekre nézve az fölösleges; sem nem azok, kik különféle okokból látni nem akarnak, mert ezek nem okot, hanem ürügyet keresnek ügyet ronthatni; ’s azért olly felületes és gyanúsító czikkeket,mint minek egy bizonyos magát par excellence v.catholicusnak hirdető, de vajmi kevés ember által olvasott lapban megjelentek! átallanám czáfolatra méltatni*).Hanem azoknak íratott e’ czikk, kik bár lelkesek , nem ve­­hetének időt magoknak, közelebbről megismerkedni azon érdekekkel és czélokkal, mik a’ pesti főoskola felállításában, általánosság és egyediség tekintetei­ből kitűzettek, ’s az eszmét első felkapásában hi­básan ’s csak egyoldalúlag fogák fel. E’ sorban ál­lának még csak imént is nem csak a’ „Világ“ szemle­tartója , sőt magok Somogy megyének honfi-buz­galomról ismeretes rendei is. E’ tisztelt férfiak azon valószines tévedéssel fogák fel a’ Pesten felállítandó főiskola eszméjét: „hogy az egye­tem akar lenni’ már pedig Pesten állván egy egyetem, melly min­den felekezetnek nyílva áll, ha honunknak „egye­süljünk!“ a’jelszava, nem fölösleges, sőt nemzet­ellenes mozgalom e, más újat állitni fel mellé? nem czélszerűbb e a’ már fenál­lóban egyesülnünk, ’s azt külön theologiai karokkal, korhoz és haladáshoz al­kalmazandó tanítási rendszerrel ellátva úgy rendez­ni el, hogy az mindenfelőli kívánatnak teljesen meg­felelhessen ?“— Sapienti pauca! Lelkeseknek ur­­intés is elég ott, hol a’ gyáváknak és ármányosoknak kötetnyi polémiák is kevesek. Legyen szabadnom e’ tisztelt férfiakat, megkérve a’ bővebb értesülésre, azon számos nyilvánításokra utasitni, mik a’ főisko­lát tervezők ’s mások által is a’ főiskola érdekében a’ közönség eleibe adattak. Átlátandják ezekből: mi­kint a’ pesti főiskola egyetemnek nem is tervez­tetett; mikint ezen munkába vett intézet, annyira leöltve minden felekezetességet, mennyire csak je­len körülményeinkben leöltni lehet, épen a’ legnem­­zetszerűbb egyesülésnek és haladásnak szolgál mind alkalomul mind műszerül; mert hiszen az emberiség nagy szeretet-láncra fűzésében, szökést nem ismerő természet rende szerint, legelőbb is a’ legközelebb álló ’s legrokonabb lánczszemeknek szükség kap­­csoltatniok; e’ szerint, kik e’ főiskolában felekeze­­tességi és elkülönzési irányt vélnek sejteni, épen megfordítva Wieland ismeretes szavait: az erdőtől nem látják a’ fákat! Mi pedig e’ főiskola érdekeinek egyedi sajátságát és a’ már fenálló egyetem elren­dezését illeti: e’ részben épen úgy bánnak velünk a’ jóakaratos tanácslók, mint az fogna bánni, ki az al­kalmas lakházat épitni szándékozót felvinné a’ Szent- Gellért csúcsára, ’s onnan megmutatni neki Buda­pest pompás és terjedelmes házait, így szólván: mi végett bajlakodnál, barátom! uj építkezéssel? Im fek­szik itt ház előtted elég, melly mind kényelmes szál­lást nyújthat neked, mihelyt fekvés, felosztás ’s egyéb körülmények iránt. Ízléseddel, czélaiddal és kivánatiddal, a’bér és netalán uj elrendezési fölté­­s,tek­i-mint pedig, a’tulajdonosokkal tisztába jőni bírsz. Könnyebb és olcsóbb leend rontanod, bonta­nod ’s javitnod kész végin, mint alapból újat épitned. — Valljon nem azt felelendné e a’ tanácslott mind ezekre: reg ismerem én, barátom! Budapest szállá­sait; körülményeimnek és érdekeimnek nem felel meg egy is. Meglehet ugyan, hogy az alkalmazás nem fogna tán épen lehetetlen lenni, de kétségen kívül vesződségesebb új építkezésnél és sokkal biz­­talanabb, mert tulajdonosi engedély mellett és min­den fáradozásom, költekezésem után is, bizony csak vendég maradnék én a’ szálláson! Köszönöm taná­csodat, de el nem fogadhathatom! ’S e’feleletet aligha megbirnák tanácsló uraink czáfolni; miután magok m­egvallják, hogy a’ fenálló egyetem, száza­dok óta békáiban sinlődik, ’s ezeket lerázni, kor­szerű és haladó irányokkal felváltani szükséges, mi­előtt az kielégitő intézetté válhatnék. ’S olly könnyű tatarozási munka e ez, tisztelt urak ? Olly bizonyosak e abban , hogy a’ békeviselés­­századaihoz még nem jövend ráadásul egy-kettő ? Én a’ kajta holdvi­lágot senkinek sem ajánlanám pék-szarvas (kipfli) helyébe, már csak azért is , mert — éhesnek igen magasan áll! — Legyenek szívesek azok, kik ho­nunknak lelkesbejei közé tartoznak, kiket tisztelvén, nem örömest hinnék elveszteknek a’ pesti főiskola szent ügyének, időt és fáradságot venni magoknak elmélkedésre ’s önértesülésre a’ tárgy felett; addig pedig kegyesen hinni azt, hogy a’ munkába vett pesti főiskola, a’ már létező pesti egyetemnek sem vetély­­társa nem leend, sem az emezt fölöslegessé nem te­­endi; de egyszersmind azt is, hogy a’ már fenálló egyetem, a’magyar protestánsoknak, a’felállítan­dó főiskolában elérni kívánt érdekeiket, miket lel­kes protestánsnak nem ismerni, nem érzeni szégyen, más hitfelekezetűnek pedig méltatni illő és igazsá­gos , jelen körülményeink és állásunk után mérve a’ lehetőséget, sem czéljaikban sem eszközeikben, nem fogja teljesen kielégíthetni! — Azonban vannak, kik kétkednek a’ tervezett pénz-öszveg egybegyülhe­­tésében. Én nem! mert ha a’ már eddig közhírré tett ajánlatokhoz még azokat vetem , miknek aláírási­­íveik még be nem érkezvén, nem hirdettethettek, de mik felől már, mint helyettes elnök értesítve vagyok, olly öszveg kerül ki, melly reményemet, hitemet méltán éleszti, illy nagy vállalat sikerültét pedig, semmi józan, egy pár, főkép kissé, mostoha év le­folyásától felfüggesztni nem fogja. És ha bármikor is e’ vállalatnak, épen részvét hiánya miatt — mert hogy erőnk van hozzá, épen adakozási jegyzékeink bizonyítják, mik, habár igen számos nevezetes birtokúak hiányzanak is még azokból, mégis szép eredményt mutatnak — mondom : épen részvét és ebből eredő pénz­hiány miatt kellene megbuknia: valóban a’ bukás nem az ügynek, melly szent, kor­szerű’s olly szükséges, mint példaszó szerint a’ falat kenyér, hanem korunknak és ivadékának fog­na lenni örök gyalázatja! De élnek, élni fognak ha­zánkban a’ lelkesek , ’s általok minden kajánság da­czára, létesüln a’ pesti főiskola ! — Fáy András. Figyelmeztetés a’ magyar dohányter­mesztők érdekében. A’cs. k. ausztriai dohány­gyárak főigazgatósága, tekintetbe vévén azon számos rövidségeket, mellyek a’ cs. k. gyárakba szüksé­ges do­­hánynak árverés utján beszerzéséből a’ termesztőkre há­ramlatok, már több évek előtt szükségesnek találta az ország négy külön részeiben, nevezetesen Pesten, Deb­­reczenben, Tolnán és Szegeden raktárakat ’s megbi­­zottságokat állítani, mellyek május és június havaiban évenkint minden kivétel nélkül mindenkitől, ’s így a’ ki­sebb termesztőtől is bármilly mennyiségű dohányt szabott áron átvesznek , ’s a’ legközelebbi k,­sóház által kifizet­tetnek. — Minthogy e’ hasznos és czélszerű intézkedés, melly a’ termesztők nagy részét uzsorások és nyerész­kedők nyomása alól felmenti, a’ közönség előtt eléggé tudva nincsen, ezennel mind azon feltételekkel együtt közhírré tétetik, mellyek a’ fent érintett főigazgatóság által e’ tárgyban kiköttettek. ( 1) Mint érintett, az érintett bizottságok, bárkitől is, minden különbség nél­kül , bármilly mennyiségű dohányt is elfogadnak, csak­hogy 3) a’ dohány min­den csalási fogások nél­kül legyen csomózva és hálózva , a’ forráson és izza­­dáson keresztülment, ’s gyártásra tökéletesen alkalma­tos. — 3) Ki nem válogatott dohányért, melly között harmadrésznyi levelek foglaltatnak, az első osztályú ár fizettetik; — a’ kiválogatás után maradt közönséges do­hányért a’ 3-ik osztályú ár, melly az 1-sőnél csak egy forinttal kevesebb; — a’ jégverte ’s szétszaggatta hibás dohányért pedig az első osztályú árnak fele. — 4) Váczi, debrői, debreczeni és n.-károlyi dohányért Pesten eladva egy forinttal pengőben több fizettetik mint Debreczenben. ( 5) A’ dohány minéműségének meg. Ítélése a’ gyár tisztjét illeti, ki a’ kitűzött helyeken tar­tózkodik , ki ellen a’ felebbvitel azon főtisztet illeti, ki a’ felnevezett négy rendbeli eladóhelyet (a’ főm. kir. udv. kamarától küldve) évenkint egypárszor bejárja, ’s Pesten Ferencz-külvárosban , a’ 4 ik sz. alatti tiszti épületben lakik. Ki ennek ítéletével sem elégednék meg, nyitva áll előtte a’ felérintett gyári főigazgatósághoz folyamod­ni. ( 6) A’ felek nagyobb biztosításául, a’ dohány át­vétele és megmérése megyei tisztviselő jelenlétében tör­ténik. — 7) Az átadott dohánym­ennyiségről az eladó helyben téritvényt kap , mellyre az illető kir. sóházi hi­vatal az árt azonnal kifizeti. — A’ legközelebbi 1843- ik évre a' következő szabott árak határoztattak : Pécsi, szegedi és n.-károlyi levélért: 1-ső oszt. ár 5 frt 34 kr, 3-ik oszt. ár 4 frt 34 kr/3-ik oszt. ár 3 frt 43 kr p. p. Debreczeni levélért helyben: 1-ső oszt. ár 5 frt 45 kr, 3-ik oszt. ár 4 frt 45 kr, 3-ik oszt. ár 3 frt 53 x/1 kr. Debreczeni, váczi és debrői levélért Pestre szállítva: 1-ső oszt. ár 6 frt 45 kr, 3-ik oszt. ár 5 frt 45 kr, 3-ik oszt. ár 3 frt 53’/2 kr. N.-Károlyi levélért szinte oda szállítva: 1-ső oszt. ár 6 frt 34 kr, 3-ik oszt. ár 6 frt 34 kr, 3-ik oszt. ár 3 frt 43 kr mind pergő pénzben__ Örvendeni fogunk, ha ezen intézkedés közhirrététele do­hánytermesztéseinknek legalább egy részét a’ nyerész­kedők nyomásától megmenti, ’s azon nyereséget is, mellyet különben érdemetlenül ezek tesznek el, magok­nak tarthatják meg. — Egyes távolabb lakókra nézve illy közvetlen eladás nehéznek látszik ugyan, de ha egész községek kezet fognak, ’s aránylagosan viselt költségen összes terméseiket a’ kitűzött bizottsági he­lyekre vitetik , helybeli eladásukhoz képest a’ szállítási költség haszonnal fog nekik megtérni.—Nehezíti ugyan még ezt azon sajnos körülmény, hogy a’szegényebb termesztő szorult helyzetében az eladási időt bevárni nem képes, hanem sokkal becsesb termesztményét szük­ségében elvesztegetni kénytelen, de remélhetni, hogy a’ kincstár e’ bajnak elhárítására a’ közérdek tekintetéből valamelly rendszabályról fog gondoskodni. — Addig is óhajtható volna, hogy a’ dohánytermeszt­ő jobbágyság és kertészszállitmányok ebbeli állapotára ’s nevezetesen az alkura és dohányeladási szerződésekre az illető t. ez. földesurak felügyelnének , mint ez cs. k. főherczeg ná­dor ő fensége aradi jószágain szintolly példás nagylelkű­séggel, mint jótékony sikerrel történik.—Pesten, oct. 19. 1843. — Török János, mint a’m. gazd. egyesület előadója. A’m. gazd. egyes, kertészeti szak­osztálya oct. 19-kén ülést tartván, örömmel ta­pasztala középponti kerti vállalatának folytonos gyara­podását , miután a’ szakosztályi jegyző jelentéséből is­mét 66 részvény-aláirásokról értesült.­­ Előadatván mind azon hivatalos jelentések, mellyek az e’ végre fel­szólított fiók gazd. egyesületektől a’ gyümölcstenyésztés előmozditása körül szerzett érdemeikért emlékpénzekkel megtisztelendő hazafiak iránt érkeztek, huszonegy aján­lott közül nyolet választatott ki, kiknek a’ f. é. novem­ber hava 10-kén a’ nemzeti casino teremében tartandó közűidéből a’ díszpénzek ki fognak osztatni, a’ többi szinte méltánylást érdemlő férfiak és gyümölcstenyésztők pedig fel fognak szólittatni, hogy dicséretes és közhasz­­­mi munkásságukat tovább is folytatván, alkalmat nyújt­sanak az egyesületnek e’ szerény kitüntetés nyilvánitása által a’ munkás polgárt szívesen méltányló haza szíves elismerését kifejezni. — A’ német bánsági határezred ja­­bukai hires gyümölcskertének lajstroma használat végett bemutattatott.­­ Végre, miután a’ már megszerzett or­szágos kertben ez ősszel a’ faiskola megalapítása elha­tároztatott, czélszerűnek találó a’ szakosztály, hogy még ez őszszel aránylagos magvetés mellett vadfák kiül­tetése is történjék, hogy így a’ vállalat élvezetébe annál rövidebb idő alatt lépni lehessen, melly czélra Frauen- hogy Fiuméban ez s ez hónapban, ennyi meg ennyi ezer forinttal több volt a’ kivitel, mint a’ behozatal, tehát a’ mér­leg nyereségesen áll. — Igen ám, mert a’ behozatal mind Triestből jött! — S z e r­k. •*) Azok a’ tervezett fő­iskola ügyének bizony nem is árthattak. Azon vidékrő­l (from that quarter, mikint az angol mondja") alig ha csak egy garas remélni valója is volt a’ re­form­ főiskolának. — Sőt vannak regiók, melyeknek ellenzé­se legjobb bizonyság arra, hogy az eszme jól ,s a’ kitűzött czélra helyesen volt gondolva. — S­z­e­r­k. 756

Next