Pesti Hirlap, 1842. november (192-199. szám)

1842-11-17 / 196. szám

tartatik fen fegyveres erő , börtönözés és deportatio által. Peel Robert — mond a’ szónok — személye­sen igen tisztelem, mint érdemes atyjának— ki a’ műipar előmozdítására az első lépést teve — méltó fiát; azonban még sokat kell tennie, hogy kormánya jogosítva legyen egy­ olly férfiú pártolására, ki fe­ledve minden pártérdeket, egyedül az egész ország­nak javát tartja szemei előtt. Vámjegyzékbeni módo­sításai nem elegendők. A’ változó scalák és általá­nos felszámítások hibás rendszere, megtartatott uj gabnatörvényében, ’s azáltal a’ gabnabevitel Angliá­ba egyedül Európára szorittatván, Amerikának nagy mennyiségű gabnája,me­lyért olly örömest cse­rélne angol szöveteket és gyárműveket, egészen ki­záratott. Ezen rendszernek köszönhető az egyesült amerikai státusok ellenséges vámjegyzéke is.“ — Dr. Bowring a’ politicai pártok helyzetét taglal­­gatá, és megjegyzé, hogy a’ régi nevezet „whig“ és ,,t­o r­y“ már csak üres hang; a’ mi most forrás­ban van, az egy chemiai feloszlatásra mutat, a’ né­p és egy oligarcha-párt között. Ő — úgy mond — London­ban hallá nem rég, miszerint 40 alsóházi tag a’ földművelő pártból elpártolni készül P­e­e­­ Ró­berttel ; azonban ha a’ ministerelnök bátor elhatá­rozottsággal a’ haladás és kereskedési szabadság híveihez csatlakozni kívánna, biztosan számolhatna gazdag pótlékra az ellenzék soraiból. (Tetszés.) — „Én — mond a’ szónok — egy minister szekeréhez sem vagyok lánczolva; de legtovább mennék azzal, ki a’ nép javára legtöbbet tenni késznek mutatkoz­nék.“ — Thompson szokott hévvel szórta villá­mait minden , de főkép a’ kenyéregyedáruság ellen, ’s beszélt a’ szabad kereskedés mellett. Boszúsan utasitá vissza a’ földművelők állitásart, hogy a’ nép­szükség a’gépek, Watt, Bolton és Arkwright találmányai, szóval a’ szellemnek az anyag feletti győzelme által idéztetett elő. „Épen ezen találmá­nyok által — úgy mond — a’ munka, termesztés és kenyér millióra szoroztatott, csak egyre van szük­ség : a’ kereskedésnek leszedni bilincseit.“ — Cobden óvást tett a’ Tim­esnek gyanusitgatása ellen, mintha az egyesület 80 ezer font sterlingjének nagy része az ő megválasztatására pazaroltatott vol­na ; költsön az ellenfél — úgy mond — 50 ezer font sterlinget, Bury választósága mégsem fog egyed­­árust küldeni követéül.—A’ meetingnek több illynemű határozatai harsány felkiáltással elfogadtattak. A’ tory-sajtó mindent elkövet, hogy a’gabnatörvény el­­leni társaság határozatainak morális hatását gyen­gítse; az érdeklett szónokokat zsoldos fecsegőknek ’s az egész meetinget bohózatnak nevezi. — Csak a’ bohózat, melly rendszerint vigan szokott végződni, Anglia színpadán gyászosan ne végződjék. FRANKHON. A’ párisi közönség ekkorig kételkedett, hogy Thiers Lilléből visszajött volna P­ár­is­ba; most azonban elhiszi azt, mert a’ Co­n­s­t­i­t­u­ti­on n­el mondja. A’ mit azonban az említett lap nem mond, de más részről mégis tudatik, az, hogy Thiers megérkezte után tüstint a’ királyhoz hivatott,’s azzal a’ belgiumi vámegyesület felett hosszas tanácsot tartván, az iparűzők lármáját nevetségesnek mondá, és erősité, miszerint ő — Thiers ur — ha minister volna­ a’ vámegyesületi kérdést bátran a’ kamarák elibe terjesztené. E’ hírnek valószinüséget ad a’ Journ. des Débats köpönyegforgatása. A’ mini­ster lap már előbb kijelenté, hogy e’kérdést szük­séges elhalasztani, most pedig azt mutogatja, hogy a’ kérdés éretlensége nem elegendő ok annak elha­lasztására, mert ellenkezésre minden esetre lehetett számítani, ’s a’ mi ekkorig mutatkozott, nem az or­­szág törvényes képviselőinek ellenzése, melly előtt a’ cabinetnek vissza kellene vonulnia. Leginkább ki­tűnik a’ ministeri lapnak nagy következetessége (!) abból, hogy midőn az elbenfi fölirást ’s a’Fül­esi­­­r­on házánál egybegyült követek határozatát a’ vámegyesület ellen törvénytelennek mondja, Reims városnak ugyan e’ tárgyban épen olly módon készült ellenkező értelmű föliratán örömét jelenti ki. — A’ Revue des deux Mondes szinte nagy buzga­lommal lépett föl a’vámegyesületi ügy mellett, egy kimeritő értekezést közölt Faucher Leon után Belgium kereskedési mozgalmáról, a’ dolog kivi­telét azonban jelennen nem reméli. Mig a’ ministeri sajtó általában a’ közönségnek az egyesülés módja iránti fölvilágositását tűzte ki föladatul: a’ szabadel­­mü sajtónak egy része erősen korholja a’ ministerium habozását, az iparellenzék irányában. Többek közt a’ National azt mondja: a’ mire vonakodásunk és veszteglésünk következtében Belgiumban legtöbb kinézés van, ez egy orangistai forradalom. Az egyesülés elleneinek egyetlen oka van, mi egy kis fi­gyelmet érdemel, hogy tudnillik az egyesülés által a’ pillanat, midőnt el fiam, nehogy öngazdagságában megfuladjon, karjaink közé vetné magát, bizonytalan időre elhalasztatik. De az nem áll, hogy annak az egyesülésnél velünk nem marad fen egyéb út, mert segíthet magán Németország vagy Holland által, és így ez egyetlen ok is megszűnik erős lenni. Francatia jellemrajsvonalak. D­u p i­n az idősbik. Így lehet őt szétbonczolni: Szívig, egy törvényczikk; alsó testéig, a’ chartának egy czikke; bokáig egy czikk a’ „Constitutio­n­n­el“-ben. Hogy az országgal lépést tarthasson, patkós faczi­­pőket húz föl, a’ hatalom által ellenében glacéker­­tyűket, mint egy udvaroncz. A’ városban kemény hangon beszél, az udvari körökben nyájasan mo­­solyg. Nagyobb körökben feszes és gőgös, négy­szemközt mindjárt megadja magát. Nyelve távolról sért, pillanata megenyhíti a’sebet közelebbről. Mig kamara-elnök vala, mindig háromnegyed taestust vert asztalán, jobbra a’ királyért, balra a’ nemzet­ért, középen szelid collegáinak fejére. Egy kissé nép-tribun, nagy mértékben ügyvéd, furfangos tör­vénymagyarázó, bőbeszédű, pedáns, senkinek sem barátja, sem ellensége. Egyedül öneredetiségét sze­reti , ’s pénzesládája szép szemeivel kaczérkodik. Sem népszerű, sem népszerűtlen, egy félig kinyalt medve, ki magáról sokat fecsegtet, a’ nélkül hogy rá nézve ártalmas lenne. Egy ministeriumnak sem árt, mert ez nem volna jó politica; de egynek sem szol­gál őszintén, mert az — ügyetlenség volna. Granier de Cassagnac — a’ „Globe“ szerkesztője. — Ideges grinyos szellem, tele para­doxonokkal, bohósággal és értelemmel; majdnem eredeti, ügyes az elménezkedésben, álokoskodásban és ostorozásban. A’ gyarmati termesztők, kiknek ér­dekeit védi, a’ négerek verítékéből fizetik őt, hogy egy lapot írjon, mellyben testvéreit Guizot­­nak, a’ minotaurusnak, föláldozza. Guizot, Richelieu szellemének paródiája, Calvin testében. Hirtelen hirre kapott szónok, ki hugenottei daczos ábrázattal boszulja meg magát, hogy kénytelen vala politicai állását porban csúszva kiküzdeni. Egy ideolog, ki képes volna a’ világot mind a’ négy szögletén meggyujtani, hogy dicsvá­gyának gyümölcseit megmenthesse. A’jelen század­nak legnagyobb és legmegvetésreméltóbb hölyfe. Egy philosophus, ki a’ világnak ura szeretne lenni, hogy azt egy vesszővel kormányozhatná. Xerxes, a’ kevély bolond, hasonlíthatott hozzá, midőn a’ hul­lámzó tengert megkorbácsoltatá. Victor Hugo: Az irodalomnak szilaj vadkan­ja, arra kárhoztatva, hogy ön-lángelméjének meze­jét lepusztitsa. Hatalmas vezetője a’ regényes csor­dáknak, mint győző berontott az academiába , mi­­kint a’ barbar gallusok Rómába, hogy ott a’ classi­­cus föld tehetetlen senatorait arczul verjék, és sza­­kállaikat megrángassák. Művei hasonlítanak B­er­­lioz symphoniáihoz, játszva Musard által. 1­ 815 196. szám. (590) árverési hirdetmény. (3, 3) Váltói foglalás következésében Pest megyei Káva helységben f. hó 22-én mindennemű ingóságok, u­. m.: butorok , gabnanemű­k, négy ló ’s hintó, mintegy 30 akó bor, ’stb. birói ár­verés utján kész fizetés mellett el fognak adótni; venni szándékozók reggeli 10 órára Puky Si­mon ur udvarházába hivatnak meg. Gyomron October 19-én 1842. Szilassy István, t. Pest vmegye szolgabirája, mint kiküldött végrehajtó bíró­(599) Váltóügy­véd visgálati hirdetés. (2, 3) A’ tek. kir. váltófeltörvényszék által a’ legközelebbi visgálat a’ váltó- és egyéb hiteltör­vényekből, jövő 1843diki év elejére azon határozattal tűzetik ki, hogy a’ hiteltörvények már két év óta lévén életben, ezentúl a’ visgálandóktól a’ szükséges gyakorlatban­ jártasság is múl­hatatlanul megkivántatandik. Ennélfogva a’ kegyelmes kir. utasítás értelmében, a’ visgálandók az eddig megkívánt bizonyítványokon kívül, folyamodásuk mellé arról is hiteles tanúlevelet kö­telesek csatolni, hogy vagy valamellyik váltótörvényszéknél, vagy valamelly váltóügyvéd mel­lett legalább fél esztendeig gyakorlászkodtak. A­ legközelebbi visgálatérti folyamodás ideje folyó évi december 19dikétől, jövő 1843ik évi januar. 3 dikáig terjed. Költ Pesten a’ rek. kir. váltófeltörvényszéknek 1842. nov. 7dikén tartott üléséből. Fogarasy János, váltófeltörvényszéki tanácsjegyző. Nov. 17-én 1842. (6°D Váltósemmisítési hirdetmény. (3, 3) A’ pesti kir. első bírósága váltótörvényszék által, Deuts A. folyamodására közönségesit­­tetik, miszerint itt helyben 1842ik évi augustus 30k án kelt, kelettől 3 hónapra fizetendő 654 v.­ttról szóló és a’ folyamodó által elfogadott, kibocsátó és rendelményes nélküli váltó, mellyet a’ folyamodó nemes Liptó megyebeli sz. Miklós óvárosában lakos Langfelder Jánosnak Baczeli Jánostól küldött, eloroztatván, a’ váltó birtokosa ezennel felszólíttatik, hogy magát folyó évi november 30dik napjától számítandó 45 nap alatt ezen váltótörvényszéknél jelentse, különben az érintett váltó megsemmisitettnek fog kijelentetni. Költ Pesten a’ kir. első bírósága vál­tótörvényszék 48421k October 3ldik tartott üléséből. C­sődök: 39637. Zemplén vármegye jelentése szerint, hernád-németi lakos Kardos János és neje Szentpéteri Klára hitelezői csődületének határnapja 1849. évi dec. tsejére tűzetvén, ’s tömeg­gondnokká ifj. Szabó Gábor esküdt, pelügyelővé pedig Barna Mihály hites ügyvéd ren­deltetvén, ugyanez kihirdetés végett megiratik. Költ Mindszent hó 25dik napján 1842. évben. 39406. Torontál vármegye polgári törvényszéke Sztojákovics Kristóf megyebeli nagy­­szent­miklósi kereskedő, ellen csődületet rendelvén, az illető hitelezők megjelenésére folyó évi dec. 12. 13. és 14ik napját határidőül tűzte ki, pelügyelőnek Bobor György tiszti alügyészt, tömeggondnoknak pedig Pruki József nagy-szent-miklósi uradalom számtartóját nevezvén.­­ Mi is közönségesités végett tudtul adatik. Költ Mindszent hó 25dik napján 1842. évben. Hivatalos tudósítások. («10 . Kilián ’s társánál 3. Pesten a’ váczi-utczában Parkfrieder-házban találtatik: A’ Magyarok története. Horváth Mihály: Iső szakasz 8 rét. Pápán 1842. fűzve 40 kr. p. p. C6,3) Épen most hagyá el a’ sajtót. C8,3) E m­­­­én) Zsebkönyv 1843. 6 arczélmetszettel. Ára finom borítékba kötve 4 ft vörös habselyembe kötve 5 ft pengő TARTALOM. Császár Ferencz: Álom és valóság II. — Föltétel. Frankenburg Adolf: Irma, én és a’ halál (aczélmetszettel). Gaal: Az özvegy (aczélmetszettel). — Az osz­­trolenkai tölgy (Népmonda után). — A’ lengyel lyánka 1831ben. — A’ lengyel ifjú 1831ben. — A’ magányos szív. — Platter Emilia grófnő sírjára. Garay János: Kent fegyvernöke. (Ballada). — Unió. — A’ kosarat vivő uszkár. — Én és a’ festő. — Sirvers. Keresztúry: Hasonlítás. Kunoss: Ne csüggedezz. •— A’ puszták fia (aczélmetszettel). Lakner Sándor: Leel. — Nemzetiség. Nagy Ignácz: Fenékvár (aczélmetszettel). Ney: Az utas. — Az orvos (aczél­metszettel). Riskó Ignácz: Búcsuhangok a’ hitszegőhez. — Száműzött. Szerestey László: Hegyi dal. Szemere Miklós: A’ lovag szerelme. Vachot Imre: Pötöle Gyárfás (Jellem és pályakép). Vachot Sándor: Leliához. Vidor Emil: A’fehérvári templomban. — Az életből. Zichy Antal: Hódolat. Heckenast Gusztáv, könyváros és kiadó váczi-utcza. N­ul­l .578¡ Kilián ’s társánál (37­3) Pesten a’ váczi-utczában, Parkfrieder-házban, épen most jelent meg. A’ valódi szakácsság vagy­ legújabb alapos és teljes Pesti szakácskönyv. Második tetemesen m­egbővített és javított kiadás. Olly gyűjtemény melly 2000 biztos és több évi tapasztalás által bebizonyult szabályt foglal magában, miszerint minden rendű s rangúak a’ hús és böjti ételeket, mint szinte a’ legjobb ’s legjelesb cseme­géket, süteményeket, kocsonyát, aludt­ lét, befőtt gyümölcsöt, levet, fagylaltat, likőröket ’stb. legalkalmasabban, legolcsóbban és legizletesebben készíthetni. Saját tapasztalata és sokféle kísérletek után érthető ’s könnyen folyó nyelven kiadta egy a’ szakácsságban különösen jártas Magyar­ gazdasszony. Nagy 8rét. 544 lapnyi, kemény kötéssel, ’s a’ sarka vászonban bor. kötve 2 ft p. p. (600) Előfizetési hirdetmény: 129 3) A' közeledő év végével figyelmeztetjük a’ t. ez. közönséget, hogy lapunk a' jövő 189 3. évben is folytattatni fog. Alakja, terjedelme, iránya változatlan maradt. Ara helyben a’ régi lesz, fél évre 2 ft 40 kr. egész évre 5 ft 20 kr. a’ postán ellenben boriték alatt fél évre 3 ft 40 kr. egész évre 7 ft 20 kr. ezüst pénzben, melly áremelést a’ postai, állatunk csak utóbb megismert rendszabások okozzák. Az örökös tartományokba járó példányokra az előfizetés Bécsben a' főpostahivatalnál, hazánkban minden "postahivatalnál, Pesten pedig szerkesztői hi­vatalunkban történik , melly ezuntal is a’ reform, papiakban földszint leend. Pesten november 5-én 1842. A’ prof. egyh­. és isk. lap szerkesztősége. 1842

Next