Pesti Hirlap, 1842. december (200-208. szám)
1842-12-01 / 200. szám
nabbul állított velem ,együtt a‘ koz’ mepgyaláztatás szényi*nszekére *). — És hogy Ülj kimés«» csekély magamra nezve sem lett volna felesleges, — ezt az eseménynek következő hu előadásával világosítom. — 1. faluban igenis teinplomüinnep volt; a’ nép mulatott,— és e’mulatságban a’ mellettem lévő uradalmi hadu , p .i lakos K. M. meghivása következtében részesülendő, a’ faluban megjelent, — ott azonban néhány legények által megveretven, ’s e’ közben két gyűrűjétől, óralánczától és zsebkendőjétől,megfosztatvan, — másnap előttem panaszt tett. — ti a'panaszt szenvedőket a’pri bitó által magam elébe rendeltem, —’s miután rendelésemre megjelenni nem akartak, őket az itteni fogház védiéit szolgáló uradalmi két hajdú által bekisértettem , de szabad lábon, — nem kötözve, — nem meglánczolva.— Ezután a' panasz körülményes vizsgálatához hozzá kezdettem, — de azt délelőtt be nem végezhetvén, — azalatt, míg ebédeltem, — a’ vádlott legények megszöktek, — kiket is másodszor előidézvén, nehogy ismét elszökhessenek, a’ vizsgálat befejezéseitlanezra tetettem. — A’ tett vizsgálat után, melly közben 8 reszrehajatlan tanúdat, ’s ezek között 3 pr s érettebb korú lakosokat, úgy a vádlottakat is elegendőleg kihallgattam, — meggyőződvén a’ felől, hogy a’paliasztó hajdú P. faluban, a’ szabad ég alatt felállított leveles színben, tisztességesen mulatott, — hogy magának elébb polkát, aztán keríti g őt huzatod, — hogy e’ közben G J. ifjú a’ zenét elhagyatta, mondván a’hangászoknak: „hogy addig ne huzzanak a’ hajdúnak, még nem fizet,“ — midőn pedg ezek a’ hajdú biztosítására , hogy meg fog fizetni, a’ zenét folytatták volna, akkor G. J. a’ hajdút tanezában tettegesen akadályozta; — mire ez őt magátol eltaszitván , K. B. legénytől kemény arculcsapással illettetett, — majd több legények által a’ földre rántatott,— itt megöklöztetett és rugdostatok , — ’s midőn kezeik közül kiszabadulván, az őt meghivó gazdának házához menekült, itt másodszor is megtámadtatott, érzékenyen megveretett, — ’s e’ közben, két gyűrűitől, óralánczától, és zsebkendőjétől megfosztatott,—mindezekről,mondom, meggyőződvén, a’ bűnösöknek talált legénye-t két mérsékelt büntetés alá vetettem.— Igenis mérsékelt és nem túlságos büntetés alá,— mert az ifjú G. J t, a’ verekedés indítóokát, minthogy édes anyja által rögtön megfenyittetett, e *fenyiten betudás* nejlett, minden távatati büntetés nélkül szabadon bocsátottam; — továbbá K. B t, ki az ari czulcsapást tette, de a’ verekedésben több részt nem vett, — egy napi árestomra és 2 órai rövid vasra iteltem; — és csak azon kétszeresen vétkes legényeket, kik a’ másodszori, a’háznál történt megtámadásban részesültek; büntettem 12 s illetőleg 16 palotaütésekkel. — Ezek közül egy, K A, igaz hogy büntető-ét még ez ideig meg nem kaphatta, azért, mert hozott izelelem végrehajtása elől másodszor is megszökött, — és a’ helységbeli bíró által be nem állíttatott, de az ítéletnek más része is van még foganat nélkül, t. i. a’ hajdú kszatlanitas*.— Bocsánat a’már eddig is hosszas előadásért! — de én a’ journalisticai rövid stylben gyakorlott nem vagyok; — és e’ mellett azt hiszem, hogy ártatlan embert, kivált az aronymitás álarcza alatt, néhány szavakkal is könnyű gyanústani, de nem könnyű az illy nemtelen instundok által mgsértettnek jelleme tisztaságát derűre hozni. Szabad legyen az rt, az esemény hű előadása után, igazolásomat még a' következőkben kifejeni: — A’ névtelen vádló előadásából kettős vad támasztható ellenem: t. i. hogy a* paraszlo hajdú, hozzám leven hivatalos szolgalatra rendelve, mintha ügyé ben részrehajlatlanul , jogszerüteg nem bíráskodhattam vo’na , — és a’ szemtelenül állított kávé-czukorral való vesztegetés. — Az «Istire nezve úgy vélekedem, hogy valamid tig a’ földesur, vagy annak megbízottja, az uradalmi jobbágyoknak és szolgáknak törvényes első biraji leend, — mindaddig ez ellenvetést ellenem felhozni nem leheti*).— Miért hát valljon kihez utasithatsm a’ panaszkodó hajdút elégtétel eszközlést ért ? Megyei tisztviselőhöz nem; — mert ez áttal az urad-dlamiiatt vérbirósági kiváltságon alapult ’s folytonos gyakoribbal erősített törvényes jogait compromittaltam volna *c*).— Hivatalos tiszttársaimhoz ismét nem; — mert ezek ias nenü munkálkodással lévén elfoglalva, —midőn a' kisebb tekintetü bűnesetek es magánjogit keresetek elintézése ream bízatott, — a’ tárgyalás kötelességét magamról annál *! Erre kötelességünk megjegyezni, mikht annak, hnny czáfo.a tir nevének kezdő bellii a kérdéses hírlapi czikkben kitéve nincenek , sem a’ közlő sem a szerkesztőséti nem oka , három má- akadály, melly ha'almunk karén felöl va-'.-szerk. **) Ebben nincs szerencsénk M.Borral egyetérteni. Mi nem ismétünk lenénül,, melly a/. irodalmi ügyézekn k maiink saját eretlleges személyükben büntetőhatalmat adott indít •. S '/ ek. **♦) Nekünk nay lászik, hogy az uradalom vérbirósági hatalma gyakorlatának vannak törvényes formái, 's hogy azokat mellőzve, e hatalmat egyes szemévben még maga a' földalur sem gyakorolhatja, annál kevesbbé lisztje,avvagy ügyvéde. — Ü z e r k. kevesbbé háríthatám el, — mert az uradalom által felfogadott, ruházott és fizetett panaszkodót saját szolgámnak nem tekinthetem. — De talán cs*k azt se m mondhatni, hogy úriszéki ellátás alá tellett volna az ügybocsátanom.— Mert ha e’ ISO ú*«ta birtokú helységekből adó nagy kiterjedésű uradalomban minden illy csekelyszerü büntettek úriszéki tárgyalás alá tartatnának föl, akkor itt az úriszékeknek félbeszakadás nélkül, folytonosan kellene együtt ülni, — de e’ mellett, a' kisebb künn*, vádlottak sem igen köszönhetnék meg, ha csekély kihágásuk miatt, több napokig, hetekig, hőt — mart az uriszék folytonosan egyben nem ülhet — hónapokig is tartható arestomot szenvednének,— jól megjegyezzük, nem büntetés, hanem ítélet előtti letartóztatás czíme alatt*). —Ez okoknál fogva azt hiszem, hogy nekem a’ panasz elintézésébe bocsátkozni, nem annyira jogom, mint inkább egyenes hivatalos kötelességem volt; — hogy pedig a’ bíráskodást érdemileg tekintve, részrehajlólag nem ítéltem, — azt a’ hit alatt k kérdezett és a’ vádlottakkal szembeötlő tanuk vallomásával igazolt bűntettnek az aránylag csekély és nem túlságos bűntetéssel való elfogulatlan egybevetése ellene mondhatatlanul bizonyítja. — A’ mi végre a’ kávé-czukorral állított megvesztegest illeti: ezen aljas gyanúsítás ellenében eszembe jut. szerkesztő urnak a’ „Kelet népére“ adott feleleteben előforduló ama’ mondása: „hogy az á la Fouquier-Tinvilre tett gyanúsításokat valamint bizonyítani, úgy viszont azokra felelős vajmi nehéz! * — Hogy az anonymus közlő is e’ piszkos insinualiót legkevesbbé sem bizonyíthatja, nem csak ártatlanságom önérzete mondatja velem, de teljesen kiviláglik onnan is, hogy ő e’ gyanúsítás alapját, czikkében e’két szóba foglalja: „mint mondják“* **). — Tehát mendemonda ’s nyomorult pletyka a’ kútfő, mellyből ábrezos ur merített, — ha ugyan — a’ mi valószínűbb — saját rágalmazó keblében nem szülemlett gyanúsítása. — És így nincs anonymus urnak semmi bizonyítványa ; ’s tiszta kezekkel tett eljárásomra támaszkodva, nyílt homlokkal ’s kereken kijelentem, hogy nem is lehet. — És én mégis fájdalommal érzem, hogy kötnyelírűlég ’s ross szándékból oda vetett gyanúja alól kitisztulnom vajmi nehéz!***)— Mert valljon rövid-egyenesen tagadjam e a’ nem bizonyított állitást ? — De hiszen erre mindenki viszonozhatná . ..si fecisti, nega.“ — Vagy talán t. szerkesztő úrral nemes-büszkén szóljak? ekként: „Kérkedés keblünkhöz bizony nem fér, ’s gyarló szentélyünkbe bizony nem vagyunk szerelmesek: de annyi nemes önérzetre mégis csak jogunk van isten és világ előtt, hogy illy insinuatiókon magunkat,mind az önismeret, mind a’ közvélemény előtt felülemelkedve érezhessük.“ De erre is megjegyezhetné anonymus azt hogy az önérzetre hivatkozás a’ negativus védelmet a’ positivitás erejére föl nem emelheti. — Vagy talán arra hivatkozzam, mikint a' panasz elintézése napján septemb. 21 -en készült jegyzeményem nyilván mutatja, hogy K. A. még behozandó, — vagyis holly azért nem kapott büntetést?mert megszökött. — De erre is kész lehet az ellenvetés : „az írás az író ellen igen , de mellette nem bizonyíthat.“ — Mikint hárítsak el tehát minden gyanút? — mikint hozzam tisztába homály alá vett jellememet?------Van mégis — hala az egeknek ! — van e’ jelen esetben egy történetes körülmény, — mellyet megragadva, — a’negatio védfala megöl a‘posiivus védelem sík mezejére léphetek. — Van egy olly körülmény , mellyből logical szigorú következtetéssel, védelmemre czalölhatlan erőséget menthetek. — És e’ ködt'igény az , hogy a’ büntetését még ki nem állott 17 éves K. An*a, testvér, — még pedig atyai gyámság alatt, együtt élő ’s gazdálkodó testvér, a’ testi büntetés alávetett K. Józseffel, K Jánossal, — és csupán egy napi fogságra ítélt K. Boldizsárral. — E’ körülményből következik, hogy miután K. A.nak magának semmije, és így a’ vesztegetésre módja nincs, és nem lehet, — ha a’ vesztegetés a’ szülők részéről történt volna, akkor mind a’ 4 testvérnek meg kellett vala menekülni a’ büntetéstől;— úgy de barma meg nem menekült, sőt anonymus ur elferdítése szerint, méltatlanul szenvedett , és igy a’ - ikre nézve sem állhat az aljas insinualio. — Remélem, ezen erősségem csak nyomhat valamit a’ la'ban, a' közvélemény itélezéke előtt is, mert mint logicai következtetés dönthetetlen erősség. — És most — nincs egyéb hátra, mint önt arra kérnem ’s felszólítanom, hogy a’ mennyiben nekem is személyes becsületem, életemnek legdrágább kincse, — ezen ejtett kérelmemet ott, hol rágalmaztatam, haladék nélkül helyrehozni, — e’ czáfolatomat lapjaiba fölvenni, — az anonymus granulálóról pedig a* leplet, melly őt, a’ megholt Csónak , egy névtelen ellenében használt bélyegző szavaról ’s ennek érdemlett súlyától egyedül védheti,— lerántván, őt a’ köz megszégyedltsések átadni szíveskedjek*); — részemről azt, hogy ő anonymitásának közelebbről is szemébe tekinthessek, — ’s becsületemnek mi joggal tett igazolása iránt, amúgy barátságosan kérdést tehessek, nyilván fentartván. — Miticzky József, uradalmi ügyész. EGYESÜLETEK. A’kisdedóvó intézeteket Magyarországon terjesztő egyesület folyó novemb. hónap 13-kán Pesten a megyeház teremében rendkívüli közgyűlést tartott, mellyet egyesületi elnök Fentetics Leonr. velős beszéddel nyitván meg, **) ebben élénken rajzólé a' kisdedóvás fontotságát, melly ha közönségesen elterjedhetne, a’ nép erkölcsiségére, munkásságára ’a a’ nemzet erejére olly jótékonyan fogna hatni; ’a valamint tisztelt elnök úrnak tartalomdús előadásából ’s egyéb adatokból, úgy különösen az e’ gyűlésre megjelent tagok ’a ügybarátok csekély számából szomorúan győződött meg az egyesület azon közönyösségről, mellyel e’ szent ügy iránt a’ hazafiak legnagyobb része viseltetik. Jelesen azon 112 hazafiak közül, kik részint alapítványok, részint évenkinti részvény-adakozások gyűjtéséül egyenkint ’s levelekben kérettek meg, csupán a’ következők válaszoltak kedvezőleg, ’s közremunkálati részvétet ígérve, név szerint : Antal Mihály n. casinoi künyvtárnok Pesten, Balás Albert tb. ’s hites ügyvéd Aradban, Bezerédj István tb. Tolnában, Dengeleghy Károly tb. ’s h. ügyész Beregben, Fábián Gábor tb.’s h. ügyész Aradban, Festetics Leo gr. Pesten, Hajnik Pál tb. ’s h. ügy. Pesten, Horváth Dénes gazdatiszt Szalmárban, Horváth Mihály magyar academiai rendes tag Ecsibén, Keblovszky Lajos h. ügyvéd Dömörben, Kis Károly m. academiai r. tag Pesten, Kossuth Lajos tb. Pesten, Lovász Miklós fősz.tró Tornában, Marton József h. ügyvéd Pesten, Puskás Tivadar tb.’s főbíró Felső-Bányán, Sey József tstb. Baranyában, Simon Florenth ügyvéd’s váltójegyző Pesten, Szentimrey György tb. Abaujban, Szentkirályi Móricz alispán Pesten, Szoboszlai Pap István euper.nt nilea, B harbap, Tóth Mihály profess. Xógrádban, Zeyk Dánes kir. tan. Erdélyben, kiknek ezennel halás köszönetét fejezi k: az egyesület. — Nem csekély aggodalmat szült az egyesületben azon szomorú tapasztalás is, miszerint olly vidékeken, hol már kisdedóvó-intézet létezik, vagy legalább keletkező télben van, a központ iránt, honnan a’ kisdedóvás terjedése hazaszerte ezéroztatik,’s hol különösen a’ vidékekre küldhetendő kiadódó vők képeztetnek, a’ részvét nagyobb mértékben hülydez, mint olly vidékeken, hol annak eszméje tán kevebbé ismeretes. Illy szomorú tapasztalatoi met licit adatok nyomdokán tehát higgadt elmével számot vetvén az egyesület, egy időre, mi ügyét a’ közönség melegebb vonzalommal fogja átkarolni, lemond azon nagyszerű reményekről, mellyek tennivalói hosszú sorára a jövendőből biztató sugarakat lövelnek. Jelesen reményié az egyesület, hogy mihelyt pénzereje ’s a’ körülmények kedvezőig fejlendnek ki a’ kisdedóvó- ’s példány-intézetet Tolnáról Pestre hszandja, hol azt mindenki könnyebben megszemlélhesse, ’s magának a’ kisdedóvás eredeti eszméjéről tiszta fogalmat szerezhessen, egyszersmind oly ifjak, kik magokban a’ kisdedóvás pályájaink vaást éleznek, annak kevésből álló fanjait és fogásait olcsóbban salátáikká tehessék Reményié továbbá az egyesület, hogy a' példány intézetében kiképzendő növendékek segély díjait éven kint szaporitaadja, 's pénzerejének növekedtével azoknak számát évenkint szinte nevelem!!. Végre közeledni hitte feladásai leglobbikémk megoldhatását, miszerint reményié, hogy olly helyekért, Imi pártoló kezek hiányzanak, aj kisdedóvó-idézetek felállárával a’ nemzetiséget terjeszteni szerencséseszekt. ’S valóban ha valaki a’ kisdedóvás maraszt teljes gyümölcseivel, a' nép munkásságával, vallásos jó erkölccel 's törvény iránti tiszteletével nincs megelégedve, számolja ezekhez a’ nemzetiség terjedését, melly kisdedóvó-’ntézetek által a' gyermek évek első zsengéjében legfoganatasban eszközöltetik, ’s lehetlen lesz meg min győződnie, in kép a’ nemzedékünket naponkint közelebbről fenyegető bűzisereget a nemzetiségünk elleni kaján törekvéseket csak a k'sdedovas, mint a' népnevelés gyökeres reformja fogja csirájában elfojthatni Bunyit )ehedett volna kellő részvét segélyével a’ kisdedovó egyívűjét, mer az első hat év alatt részvéttel buzgótt bajnfi keblek hidfedezése miatt hatáskörét szűkíteni kénytelen Ugyanis ») Tolnai képző-intézetét a’ körülmények változtatoak Ó-Budára határozó hozatai, és pedig nem saját telkie, hanem kibérlendő házba; ’s e’szándék teljesültét is főleg a’ t. iradalmi tisztség kegyességétől és a’ városi közönség szíves részvételétől föltételezi. b) .Segélydíjas *i Bármi alaposak lennének is ren tekintetek a’ törvényhozó előtt, mig törvénynem hozzuk, Juriszék bírói hatalmát egyrs szenély csakugyan nem gyakorolhatja. — Szerk **) Mi be kell jegyeznünk, mikint a'közlőség erősebb 's positivumabb kifejezésekkel is él; de mellieket mi még a’ tény valódisága esetére sem véltünk fölvehetőknek —Szerk. ***) Ezt na nem tartjuk. A' közlő által intinuált tény nem valamely nemlegesség, n’m oltván, mit ha való volna,bizonyitni leheten volna; ’s ha közlő ur ezen categoricus cáfolat ellenében álltását be nem bizonyítja, N — ur a' közvélemény előtt bizonynyal olly tisztán áll, mint csak ember állhat. — Szerk. *) Erre nézve előbbi vámunkban nyilatkozónk. — Szerk. **) A’ beszéd főbb részeit a’ közrendjük. —Szerk, 192