Pesti Hirlap, 1842. december (200-208. szám)

1842-12-01 / 200. szám

nabbul állított velem ,együtt a‘ koz’ mepgyaláztatás szényi*nszekére *). — És hogy Ülj kimés«» csekély magamra nezve sem lett volna felesleges, — ezt az eseménynek következő hu előadásával világosítom. — 1­. faluban igenis tein­plom­üinnep volt; a’ nép mulatott,— é­s e’mulatságban a’ mellettem lévő uradalmi h­adu , p .­i l­a­k­o­s K. M. m­­e­g­h­i­v­á­s­a következtében részesülendő, a’ faluban meg­jelent, — ott azonban néhány legények által megve­­retven, ’s e’ közben két gyűrűjétől, óralánczától és zsebkendőjétől,megfosztatvan, — másnap előttem panaszt tett. —­ ti a'panaszt szenvedőket a’p­ri bitó által magam elébe rendeltem, —’s miután ren­delésemre megjelenni nem akartak, őket az itteni fogház védiéit szolgáló uradalmi két hajdú által be­­kisértettem , de szabad lábon, — nem kötöz­ve, — nem meglánczol­va.— Ezután a' panasz körülményes vizsgálatához hozzá kezdettem, — de azt dé­lelőtt be nem végezhetvén, — azalatt, míg ebédeltem, — a’ vádlott legények megszöktek, — kiket is másodszor előidézvén, nehogy ismét elszök­hessenek, a’ vizsgálat befejezéseit­lanezra tetettem. — A’ tett vizsgálat után, melly közben 8 reszrehaj­­atlan tanúdat, ’s ezek között 3 pr s ére­ttebb korú lakosokat, úgy a vádlottakat is elegendőleg kihall­gattam, — meggyőződvén a’ felől, hogy a’pa­­­­liasztó hajdú P. faluban, a’ szabad ég alatt fel­állított leveles színben, tisztességesen mu­latott, — hogy magának elébb polkát, aztán ke­ríti g őt huzatod, — hogy e’ közben G J. ifjú a’ ze­nét elhagyatta, mondván a’hangászoknak: „hogy addig ne huzzanak a’ hajdúnak, még nem fizet,“ — midőn ped­g ezek a’ hajdú biztosítására , hogy meg fog fizetni, a’ zenét folytatták volna, akkor G. J. a’ hajdút tanezában tette­gesen akadályozta; — mire ez őt magátol eltaszitván , K. B. legénytől kemény arc­­ulcsapással illettetett, — majd több legények által a’ földre rántatott,— itt megöklöztetett és rug­dostatok , — ’s midőn kezeik közül kiszabadulván,­­ az őt meghivó gazdának házához menekült, itt má­sodszor is megtámadtatott, érzékenyen megve­retett, — ’s e’ közben, két gyűrűitől, óralánczától, és zsebkendőjétől megfosztatott,—mindezekről,mon­­­­dom, meggyőződvén, a’ bűnösöknek talált legénye-­t két mérsékelt büntetés alá vetettem.— Igenis mér­­­sékelt és nem túlságos büntetés alá,— mert­­ az ifjú G. J t, a’ verekedés indítóokát, minthogy édes anyja által rögtön megfenyittetett, e *fenyiten betudás* nejlett, minden távatat­i büntetés nélkül szabadon bocsátottam; — továbbá K. B t, ki az ar­­i czulcsapást tette, de a’ verekedésben több részt­­ nem vett, — egy napi árestomra és 2 órai rövid vasra iteltem; — és csak azon kétszeresen­­ vétkes legényeket, kik a’ másodszori, a’háznál történt megtámadásban részesültek; büntettem 12 s illetőleg 16 palotaütésekkel. — Ezek közül egy, K A­, igaz hogy büntető-ét még ez ideig meg nem kaphatta, azért, mert hozott izelelem végrehajtása elől másodszor is megszökött, — és a’ helységbeli bíró által be nem állíttatott, de az ítéletnek más része is van még foganat nélkül, t. i. a’ hajdú kszat­­lanitas*.— Bocsánat a’már eddig is hosszas előadás­ért! — de én a’ journalisticai rövid stylben gyakor­lott nem­ vagyok; — és e’ mellett azt hiszem, hogy ártatlan em­bert, kivált az aronymitás álarcza alatt, néhány szavakkal is könnyű gyanúst­ani, de nem könnyű az illy nemtelen inst­­undok által m­gsértett­­nek jelleme tisztaságát derűre hozni. Szabad legyen az­ rt, az esemény hű előadása után, igazolásomat még a' következőkben kifej­eni: — A’ névtelen vád­ló előadásából kettős vad támasztható ellenem: t. i. hogy a* paraszlo hajdú, hozzám leven hivatalos szol­galatra rendelve, mintha ügyé ben részrehajlatlanul , jogszer­üteg nem bíráskodhattam v­o’na , — és a’ szemtelenül állított kávé-czukorral való vesztegetés. — Az «Istire nezve úgy vélekedem, hogy vala­mid tig a’ f­öldesur, vagy annak megbízottja, az uradalmi jobbágyoknak és szolgáknak törvényes első biraj­i leend, — mindaddig ez ellenvetést elle­nem felhozni nem leheti*).— Miért hát valljon kihez uta­sithatsm a’ panaszkodó hajdút elégtétel eszközlé­st ért ? Megyei tisztviselőhöz nem­; — mert ez áttal az urad-dlami­iatt vérbirósági kiváltságon alapult ’s folytonos gyakoribbal erősített törvényes jogait com­­promittaltam volna *c*).— Hivatalos tiszttársaimhoz ismét nem; — mert ezek i­as nen­ü munkálkodással lévén elfoglalva, —midőn a' kisebb tekintetü bűn­esetek es magánjogit keresetek elintézése ream bí­zatott­, — a’ tárgyalás kötelességét magamról annál *! Erre kötelességünk megjegyezni, mikht annak, hnny czáfo­.a tir nevének kezdő bellii a kérdéses hírlapi czikkben kitéve ninc­enek , sem a’ közlő sem a­ szerkesztőséti nem oka , há­rom má- akadály, melly ha'alm­unk karén felöl va-'.-szerk. **) Ebben nincs szerencsénk M.B­orral egyetérteni. Mi nem ismétü­nk lenénül,, melly a/. irodalmi ü­gyé­zekn k maiink saját er­etl­leges személy­ükben büntetőhatalmat adott ind­ít •. S '/ e­­­k. **♦) Nekünk nay lá­szik, hogy az uradalom vérbirósági hatalma gyakorlatának vannak törvényes formái, 's hogy azokat mel­lőzve, e hatalmat egyes szem­évben még maga a' földal­­ur sem gyakorolhatja, annál kevesbbé lisztje,avvagy ügyvé­de. — Ü z e r k. kevesbbé háríthatám el, — mert az uradalom ál­tal felfogadott, ruházott és fizetett pa­­naszkodót saját szolgámnak nem tekinthetem. — De talán cs*k azt se m­ mondhatni, hogy úriszéki el­látás alá tellett volna az ügybocsátanom.— Mert ha e’ ISO ú*«ta birtokú helységekből adó nagy kiter­jedésű uradalomban minden illy csekelyszerü bün­tettek úriszéki tárgyalás alá tartatnának föl, akkor itt az úriszékeknek félbeszakadás nélkül, folytonosan kellene együtt ülni, — de e’ mellett, a' kisebb künn*, vádlottak sem igen köszönhetnék meg, ha csekély kihágásuk miatt, több napokig, hetekig, hőt — mart az uriszék folytonosan egyben nem ülhet — hónapokig is tartható arestomot szenvedné­nek,— jól megjegyezzük, nem büntetés, hanem ítélet előtti letartóztatás czíme alatt*). —Ez okok­nál fogva azt hiszem, hogy nekem a’ panasz elinté­zésébe bocsátkozni, nem annyira jogom, mint in­kább egyenes hivatalos kötelességem volt; — hogy pedig a’ bíráskodást érdemileg tekintve, rész­­rehajlólag nem ítéltem, — azt a’ hit alatt k kérdezett és a’ vádlottakkal szembeötlő­­ tanuk vallomásával igazolt bűntettnek az aránylag csekély és nem túl­ságos bű­ntetéssel való elfogulatlan egybevetése el­lene mondhatatlanul bizonyítja. — A’ mi végre a’ ká­­vé-czukorral állított megvesztegest illeti: ezen al­jas gyanúsítás ellenében eszembe jut­­. szerkesztő urnak a’ „Kelet népére“ adott feleleteben előforduló ama’ mondása: „hogy az á la Fouquier-Tinvilre tett gyanúsításokat valamint bizonyítani, úgy viszont azokra felelős vajmi nehéz! * — Hogy az anony­­mus közlő is e’ piszkos insinualiót legkevesbbé sem bizonyíthatja, nem csak ártatlanságom önérzete mon­datja velem, de teljesen kiviláglik onnan is, hogy ő e’ gyanúsítás alapját, czikkében e’két szóba fog­lalja: „mint mondják“* **). — Tehát mende­monda ’s nyomorult pletyka a’ kútfő, mellyből ábr­­ezos ur merített, — ha ugyan — a’ mi valószínűbb — saját rágalmazó keblében nem szülemlett gyanú­sítása. — És így nincs anonymus urnak semmi bi­zonyítványa ; ’s tiszta kezekkel tett eljárásomra tá­maszkodva, nyílt homlokkal ’s kereken kijelentem, hogy nem is lehet. — És én mégis fájdalommal ér­zem, hogy köt­nyelír­űlég ’s ross szándékból oda vetett gyanúja alól kitisztulnom vajmi nehéz!***)— Mert valljon rövid-egyenesen tagadjam e a’ nem bi­zonyított állitást ? — De hiszen erre mindenki viszo­nozhatná . ..si fecisti, nega.“ — Vagy talán t. szer­kesztő úrral nemes-büszkén szóljak? ekként: „Kér­kedés keblünkhöz bizony nem fér, ’s gyarló szenté­lyünkbe bizony nem vagyunk szerelmesek: de annyi nemes önérzetre mégis csak jogunk van isten és vi­lág előtt, hogy illy insinuatiókon magunkat,mind az ön­ismeret, mind a’ közvélemény előtt felülemelkedve érezhessük.“­ De erre is megjegyezhetné anonymus azt hogy az önérzetre hivatkozás a’ negativus védel­met a’ positivitás erejére föl nem emelheti. — Vagy talán arra hivatkozzam, mikint a' panasz elintézése napján septemb. 21 -en készült jegyzeményem nyil­ván mutatja, hogy K. A. még behozandó, — vagy­is holly azért nem kapott büntetést?mert megszökött. — De erre is kész lehet az ellenvetés : „az írás az író ellen igen , de mellette nem bizonyíthat.“ — Mi­­kint hárítsak el tehát minden gyanút? — mikint hoz­zam tisztába homály alá vett jellememet?------Van mégis — hala az egeknek ! — van e’ jelen esetben egy történetes körülmény, — mellyet megra­gadva, — a’negatio védfala megöl a‘posiivus vé­delem sík mezejére léphetek. — Van egy olly körül­mény , mellyből logical szigorú következtetéssel, vé­delmemre czalölhatlan erő­séget menthetek. — És e’ köd­t'igény az , hogy a’ büntetését még ki nem ál­lott 17 éves K. An*a­, testvér, — még pedig atyai gyámság alatt, együtt élő ’s gaz­dálkodó testvér, a’ testi büntetés aláve­tett K. Józseffel, K Jánossal, — és csu­pán egy napi fogságra ítélt K. Boldi­zsárral. — E’ körülményből következik, hogy miután K. A.nak magának semmije, és így a’ vesztegetésre módja nincs, és nem lehet, — ha a’ vesztegetés a’ szülők részéről történt volna, akkor mind a’ 4 testvérnek meg kellett vala menekülni a’ büntetéstől;— úgy de barma meg nem menekült, sőt anonymus ur elferdítése szerint, méltatlanul szen­vedett , és igy a’ - ikre nézve sem állhat az aljas insinualio. — Remélem, ezen erősségem csak ny­om­hat valamit a’ la'ban, a' közvélemény itéle­zéke előtt is, mert mint logicai következtetés dönthetetlen erős­ség. — És most — nincs egyéb hátra, mint önt ar­ra kérnem ’s felszólítanom, hogy a’ mennyiben ne­kem is személyes becsületem, életemnek legdrágább kincse, — ezen ejtett kérelmemet ott, hol rágalmaz­­ta­tam, haladék nélkül helyrehozni, — e’ czáfolato­­mat lapjaiba fölvenni, — az anonymus granulálóról pedig a* leplet, melly őt, a’ megholt Csónak , egy névtelen ellenében használt bélyegző szavaról ’s en­nek érdemlett súlyától egyedül védheti,— lerántván, őt a’ köz megszégyedltsések átadni szíveskedjek*); — részemről azt, hogy ő anonymitásának közelebb­ről is szemébe tekinthessek, — ’s becsületemnek mi joggal tett igazolása iránt, amúgy barátságosan kér­dést tehessek, nyilván fentartván. — Miticzky József, uradalmi ügyész. EGYESÜLETEK. A’kisdedóvó intézeteket Magyarorszá­gon terjesztő egyesület folyó novemb. hónap 13-kán Pesten a megyeház teremében rendkívüli köz­gyűlést tartott, mellyet egyesületi elnök Fentetics Leo­nr. velős beszéddel nyitván meg, **) ebben élénken raj­zólé a' kisdedóvás fontots­ágát, melly ha közönségesen elterjedhetne, a’ nép erkölcsiségére, munkásságára ’a a’ nemzet erejére olly jótékonyan fogna hatni; ’a valamint tisztelt elnök úrnak tartalomdús előadásából ’s egyéb adatokból, úgy különösen az e’ gyűlésre megjelent ta­gok ’a ügybarátok csekély számából szomorúan győző­dött meg az egyesület azon közönyösségről, mellyel e’ szent ügy iránt a’ hazafiak legnagyobb része viseltetik. Jelesen azon 112 hazafiak közül, kik részint alapítvá­nyok, részint évenkinti részvény-adakozások gyűjtéséül egyenkint ’s levelekben kérettek meg, csupán a’ követ­kezők válaszoltak kedvezőleg, ’s közremunkálati részvé­tet ígérve, név szerint : Antal Mihály n. casinoi künyvtárnok Pesten, Bal­ás Albert tb. ’s hites ügy­véd Aradban, Bezerédj István tb. Tolnában, Dengeleghy Károly tb. ’s h. ügyész Beregben, Fábián Gábor tb.’s h. ügyész Aradban, Feste­tics Leo gr. Pesten, Hajnik Pál tb. ’s h. ügy. Pesten, Horváth Dénes gazdatiszt Szalmárban, Horváth Mihály magyar academiai rendes tag E­cs­ibén, Keblovszky Lajos h. ügyvéd Dömörben, Kis Károly m. academiai r. tag Pesten, Kossuth Lajos tb. Pesten, Lovász Miklós fősz.t­ró Tor­nában, Ma­rton József h. ügyvéd Pesten, Puskás Tivadar tb.’s főbíró Felső-Bányán, Sey József tstb. Baranyában, Si­m­­on Floren­t­h ügyvéd’s vál­­­­tójegyző Pesten, Szentimrey György tb. Abaujban, Szentkirályi Móricz alispán Pesten, Szobosz­lai Pap István euper.nt nilea, B harbap, Tóth Mihály profess. Xógrádban, Z­e­y­k D­á­n­­­e­s kir. tan. Erdélyben, kiknek ezennel halás köszönetét fejezi k: az egyesület. — Nem csekély aggodalmat szült az egye­sületben azon szomorú tapasztalás is, miszerint olly vi­dékeken, hol már kisdedóvó-intézet létezik, vagy leg­alább keletkező télben van, a­ központ iránt, honnan a’ kisdedóvás terjedése hazaszerte ezéroztatik,’s hol különösen a’ vidékekre küldhetendő kiadódó vők k­é­p­ez­t­e­t­n­ek, a’ részvét nagyobb m­értékben hülydez, mint olly vidékeken, hol annak eszméje tán keve­bbé ismeretes. Illy szomorú tapasztala­toi met licit adatok nyomdokán tehát higgadt elmével számot vetvén az egye­sület, egy időre, m­i ügyét a’ közönség melegebb von­zalommal fogja átkarolni, lemond azon nagyszerű remé­nyekről, mellyek tennivalói hosszú sorára a jövendőből biztató sugarakat lövelnek. Jelesen reményié az egye­­sület, hogy mihelyt pénzereje ’s a’ körülmények kedve­zőig fejlendnek ki a’ kisdedóvó- ’s példány-intézetet Tolnáról Pestre hszandja, hol azt mindenki könny­ebben megszemlélhesse, ’s magának a’ kisded­óvás eredeti esz­méjéről tiszta fogalmat szerezhessen, egyszersmind ol­y ifjak, kik magokban a’ kisdedóvás pályájain­k va­ást éleznek, annak kevésből álló fanjait és fogásait olcsób­ban salátáikká tehessék Reményié továbbá az egyesület, hogy a' példány­ intézetében kiképzendő növendékek se­gély díjait éven kint szaporitaadja, 's pénzerejének növe­­kedtével azoknak számát évenkint szinte nevelem!!. Végre közeledni hitte feladásai leglobbikém­k megold­ha­tását, miszerint reményié, hogy olly helyekért, Imi párto­ló kezek hiányzanak, aj kisdedóvó-id­ézetek feláll­­árá­val a’ nemzetiséget terjeszteni szerencsés­­eszekt. ’S va­lóban ha valaki a’ kisdedóvás m­araszt teljes gyümölcsei­vel, a' nép munkásságával, vallásos jó erkölc­c­el 's tör­vény iránti tiszteletével nincs megelégedve, számolja e­­zekhez a’ nemzetiség terjedését, melly kisdedóvó-’ntéze­­tek által a' gyermek évek első zsengéjében legfogana­­tasban eszközöltetik, ’s lehetlen lesz meg min győződ­nie, in kép a’ nemzedékünket naponkint közelebbről fe­nyegető bűzisereget a nemzetiségünk elleni kaján törek­véseket csak a k'sdedovas, mint a' népnevelés gyökeres reformja fogja csirájában elfojthatni Bunyit )ehedett volna kellő részvét segélyével a’ kisdedovó egyívűjét, m­­er­ az el­ső hat év alatt részvéttel buzgótt ba­jnfi keblek hid­­fedezése miatt hatáskörét szűkíteni kénytelen Ugyanis ») Tolnai képző-intézetét a’ körülmények változta­toak Ó-Budára határozó hozatai, és pedig nem saját telk­ie, hanem kibérlendő házba; ’s e’szándék teljesültét is fő­leg a’ t. iradalmi tisztség kegyességétől és a’ városi közönség szíves részvételétől föltételezi. b) .Segélydíjas *i Bármi alaposak lennének is r­en tekintetek a’ törvényhozó előtt, m­ig törvénynem hozzuk, J­­uriszék bírói hatalmát eg­yrs szen­ély csakugyan nem gyakorolhatja. — Szerk **) Mi be kell jegyeznünk, mikint a'közlő­s­ég erősebb 's po­­sitivumabb kifejezésekkel is é­l; de m­ellieket mi még a’ tény v­alódisága esetére sem véltünk fölvehetőknek —Szerk. ***) Ezt na nem tartjuk. A' közlő által i­ntinuált tény nem vala­mely nemlegesség, n­’m­ oltván, mit ha való volna,bizonyitni lehe­ten volna; ’s ha közlő ur ezen categoricu­s c­áfolat el­lenében álltását be nem bizonyítja, N­ — ur a' közvélemény előtt bizony­nyal olly tisztán áll, mint csak ember állhat. — Szerk. *) Erre nézve előbbi vámunkban nyilatkozónk. — Szerk. **) A’ beszéd főbb részeit a’ közrendjük. —Szerk, 192

Next