Pesti Hirlap, 1842. december (200-208. szám)
1842-12-29 / 208. szám
Pestre küldessenek át’ természettudományi társulat elnökéhez. A’ legjobbnak talált feleletek az orvosok és természetvizsgálók Temesvárott tartandó gyűlésében fognak fölolvastatni ’s megjutalmaztatni. — Vajda Péter: Kisfaludy-társaság* A’ Kisfaludy-társaság által 1843-ra kitűzött kör. aestheticai kérdésre: ..Mutattassék meg, miben áll Sophocles mindegyik színművének cselekvénye, úgymint, eleje, fordulata ’s feloldása, és vonassák ki abból a’ színműi cselekvény elmélete,“ — nov. 20-ikáig , mint a’ beküldés határnapjáig, két pályamunka érkezett, következő jeligékkel: 1) A’ nemzeti költésnek, a’ nemzet kebelében lehet, ’s kell szárnyára kelnie. (Kölcsey.) 2) Miként a’ természetnek , úgy a’ művészetnek is vannak örök törvényei. (B.) — Ugyanaz 1843 ra kitűzött költői feladatra: „Kívántatik egy, a’ nemesi társaságok hangján nemesb örömöket ’s magasb polgári és emberi irányokat kifejező körének.“A nov. 20-ikaig, mint határnapig, huszonnégy pályamunka érkezett, köv. jelszavakkal: 1) Szittyahonnak jeleméke, Ilarcz fölött már szende béke. 2) Zddó jeligével. 3) Mégsem eltűnt minden reményem. 4) Öröminknek mámorában, A’ magosb vagy el nem némúl. 5) Magos dalt zengenék, Emelni lelkeked (Bajza.) 6) Egy dalt, melly egyszerűen, Egy dalt, melly égi hévvel A’szívhez szóljon. (Kölcsey.) 7) Adjon isten szebb jövendőt Árpád nemzetének ! (Garay.) 8) Neked élni kell oh hon! (Kölcsey.) 9) Ég leánya, szerelem,Légy te síromig velem! (Bajza.) 10) De néked élni kell oh hon! (Kölcsey.) 11) Sit pia, sit prudens, pulchra, pudica, potens 12) Ez az élet úgy sem sok, Használják az okosok. (Csokonai.) 13) Menni szabad. 14) Ila szebb örömre találsz, Ne élj a’ ridegben. (Kisfaludy K.) 15) Édes hazám, légy oh üdvöz! Áldás neked ’s békesség! (Kisfaludy S.) 16) Itt borunkat kedvvel iszszuk, Távol elkerül a’ gond! (Bajza.) 17) Minden órának leszakaszd virágát (Berzsenyi.) 13) Inesse quin etiam feminis sanctum aliquid et providum putant, nec aut consilia eorum adspernantin, aut responsa negligent. (Tacit. Germ. 8.) 19) Gyászemlékü vidék, mi sok ínség kútfeje lettél! (Kisfaludy K.) 20) Nagyot iszik a’hazáért’s fölamt. Csakhogy egyszer tenne is már valamit.(Vörösmarty.) 21)Hazám! Hazám! (Kölcsey.) 22) A’dal hatalmát add nekem, sors, ’S megfizetés ez egy életemre!(Vörösmarty.) 23)...hazád őrcsillagzata Szülötte bűnein leszáll. (Kölcsey.) 24) Válj egy karrá, egy lángozó kebellé. (Gaal.) — A’ jeligés levélkék, a’ jelen volt tagok pecséteivel lezáratva, a’ helyettes elnöknél őriztetnek; a’ pályamunkák pedig, bírálat végett, az e’végre választott tagoknak adattak ki. Biralókul választattak, az aestheticai pálya Sierdáéhoz Jrkiss Móricz, Sehedius Lajos és Szemere Pál; a’ költői feladathoz pedig: Bajza József, Ilattay László, Erdélyi János, Schedel Ferencz és Vörösmarty Mihály. — Az eredmény 1843-ki febr 6-kén , a’ Kisfaludy-társaság közülésében fog közzé tétetni. — Pesten, a’ Kisfaludy-társaság üléséből, nov 30-kán 1842. Nagy Ignácz m. k., segédtitoknok. KÜLFÖLDI NAPIÓ. Fridrik ausztriai főherczg Londonból Portsmouthba utazott, hogy onnét Berna gőzösön honába visszatérjen. New-yorki tudósítások szerint Éjszak Amerikában a’ congressus megnyitási ideje közeledvén, gyakori gyülekezetek tartatnak a’ vámjegyzék ellen. Az angol sajtónak jóslata, hogy az érdeklett vámjegyzékben tetemes leszállítások fognak történni, hihetőkép teljesülend. A’ Times, Globe és Sun a’ spanyol eseményekről felferdített franczia telegrafi tudósításokat „alacsony börzecsel“-nek nevezik, és jósolják, hogy az illy telegraffali visszaélések a’ franczia kormány tudósításainak minden hitelességét elveendik. A’ tánczvigalom, melly nem rég Londonban a’ Guild csarnokban az Angliában tartózkodó lengyel menekvők javára adatott, 500 font sterlingnél több tiszta hasznot hozott. A’ „lengyelbarátok irodalmi társasága“ e" jó eredményt a’ London fogadóban megünnepelte , Stuart lord elnöksége alatt. Lord Hill, az angol szárazföldi seregek hajdani főtábornagya, Hardwicke Grange nevű falusi jószágán decemb. 10-kén meghalálozott. Angliában a’ queens-bench törvényszék december 7 kén egy pörben hozott ítéletet, mellyet Howard ügyvéd Stokdale nevében kezdett az alsóház hivatalnokai ellen, kik annak lakásába, bár az alsóház parancsára, bementek erőszakkal. Az ítélet által a’ hivatalnokok a’ törvénytelen erőszak miatt 100 ftsterlingben elmarasztaltak. — Minő furcsa eset! a’ hivatalnokok parancs szerint erőszakoskodtak, mégis elmarasztaltak. Az angol catholeusok, úgy látszik, élénkebb közlekedésben vannak Rómával, mint valaha. Dr. Wiseman , ki nem rég jött vissza Rómából, pápa ő szentségétől egy feszületet hozott a’középangliai catholicus egyház körül érdemeket szerzett Hardmannak, ’s egy pápai bűnbocsánatlevelet, melly az ő negyedízigleni rokonaira is kiterjesztetik. Déli - Izlandban, nevezetesen Tipperary grófságban, nem rég néhány földesúr kegyetlenül meggyilkoltatott. A’ Times egy egész czikket közöl ezen szomorú jelenetről, de a’ történteket nem tulajdonitotta többé O’ Connellnek, mint két év előtt, hanem inkább a’ kisebb haszonbérlők használlásának az őket kitúrni akarók ellen. Malcolm őrnagy, ki a’ chinai szerződést Angliába hozta, csak 14 napig mulat Londonban azután külügym Ministeriumi rendeletekkel Aegyptuson át Chinába visszatérend. Német, franczia és angol lapok sokat beszélnek az Orleans herczegné ’s e’ franczia királycsalád közötti feszültségről. Egy párisi levelező azt adja ezen sajátságos helyzet okául , hogy a’ szellemdús herczegné férje fölött némi szellemi felsőbbséget gyakorolván, azt több ízben intette , hogy a’ jelen rendszerbe, melly jövendőjét könnyen veszélyeztetné , ne hagyja magát atyja által belevonni. Lajos Fülöp, ki családjában soha sem látott más politicai, mint saját magáét, ’s mindig határtalan engedelmességre talált, nem feledheté a’ herczegné ellenszegülését. ..A’ herczegné—mond a’ levelező— egészen visszavonulva, csupán gyermekei nevelésének él. Gyenge egészsége nem igen fogja engedni valaha politicai szerepet játszania, ’s magát az ellenzék fejévé fölvetnie; de jöhetnek idők és körülmények, hogy épen szenvedő helyzete gerjesztené sympathiát, ’s akaratján kívül ellensúlyul fog Nemours régenssége ellen használtatni.“ — A’Moniteur egy királyi parancsot közöl, melly- ben a' könyvek, kőnyomatok és festvények bevielén és átmenetén könnyittetik. Ekkorig az idegen vagy holt nyelven írt könyvek sokkal több határponokon bocsáttattak be, mint a’ franczia nyelven külföldön írottak. Franczia utánnyomati művekre nézve még az átmenet sem volt megengedve. A’ Francziaországban nyomatott munkáknak ismétt bevitelére a’ belügyminister engedelme kívántatik . Az átmeneti vám eltörlése által leginkább schweizhezi kereskedési közeledés czéloztatik. A’ legújabb statisticai tabellák szerint, Schweiz legnagyobb átmeneti kereskedést űz Francziaországgal, évenkint 75 — 80 millióig, tehát egyedül majd annyit, mint Nagybritannia, a’ német vámszövetség Sardinia ’s az egyesült statusok. Egy párisi levelező a’franczia lapoknak Esparterro elleni kitöréseiben , mintha az Barcelonában a’legnagyobb kegyetlenségeket vitte volna véghez, egy kis Thier-politicát lát. „Thier pártja — úgy mond s vele a’ párisi erősség egyéb barátai dühöngnek,hogy Espartero tettleg megmutatta, milly veszélyes a’ várerösség forradalom idején a’ nagy városokra nézve. A’ párisi erősség ezenségeinek ekkorig mint axiómát vetették ellen, hogy egy kormány nem is jöhet a’ gondolatra, főváros ellen , mellynek falai a’ nemzet kincsét és gazdagságát rejtik , erőszakot, bombákat, ágyúgolyókat használni. Ezen axiómát a’ barcellonai eset megczáfolta. Igen természetes tehát, hogy Esparterót és kormányát minél feketébb színekkel kell festeni, ’s mintegy hihetetlenné tenni, hogy példáját a’ franczia kormány valaha követendné. Straszburgi tudósítások szerint a’spanyol esemé-lyek következtében a’ franczia hadsereg számának eresbitése, mi már újévre hirdetve is vala, fölfüggesztetett. A’ hadsereg áll jelennen 430 ezer főből, szükség esetére azonban 560 ezerre növelhető. Mig a’ spanyol és angol lapok, némellyek a' francziák közül is, Lesseps barcellonai franczia consult erősen vádolják, mintha a’ legújabb spanyol forradalomnak eszközlője ’s Barcellona ágyúztatásának oka ő lett volna, addig a’franczia kormányfőt a’ becsületrend lovagévá nevezé, ’s viselete fölötti legnagyobb megelégedését jelenté ki. Palermói hírek szerint az Aetna nov. 27-kén éji Hérakor kezdett tüzet hányni. Néhány nappal előbb már Cataniában és vidékén erős földlökéseket éreztek a’ lakosok, ’s reszkettek, hogy a’ kiömlő láva elpusztítja városukat. Ez azonban az ISIS-ks lávafolyam irányát követé. Luzerni tudósítás szerint Schweizban új szövetségi elnök Rüttimann Rudolf lett, ki előbb németalföldi katonai szolgálatban volt, ’s magát mint jeles haditiszt kitünteté , egyszersmind Luzern városban helyhatósági hivatalt viselt. 1839 ben szövetségi ezredessé, 1841 ben pedig Luzern cantonban az alkotótanács elnökévé neveztetett. Mindezen hivatalokban annyi becsületességet és szerénységet mutatott, hogy polgártársai tiszteletét és szeretetét bizonyosan mint szövetségi elnök is birni fogja. Alsó-Rajna vidékről írják, hogy a’ községrendszer iránti törvényjavaslat, melly a’ porosz kormány által a’ rajnatartományi választottsági tagok elibe terjesztetett, szónokoknál fogva, hogy az által a’ rendek kívánsága, a’ községi tisztviselő szabad választatására, nyilvánosságra é s azoknak a’ kormány gyámság alóli emancipátiójára nézve épen nem teljesittetnék, majd egyhangúlag elvettetett. A’ bajor képviselő-kamara a’ Goethe házának és gyűjteményének közköltségein megszereztetése iránti törvényjavaslatot, mellyről már lapjainkban bővebb említést tevénk, december 16 -ai ülésében egyhangúlag elfogadta. Lipcsei tudósítások szerint a szászországi második kamarában azon törvényjavaslat, hogy 20 nyomtatott ívet túlhaladó iratok a’ censura alól jövőre fölmentessenek, aligha változtatás nélkül el fog vállaltatni, azon oknál fogva, hogy azzal a’ dolgon 24 óránál továbbra segítve nem leendne. A’ törvényjavaslat ugyanis 1. § -ban azt mondja, hogy a’ 20 nyomtatott ívet túlhaladó iratok censura alá nem vettetnek; a’ 2-ik §-ban ellenben azt rendeli, hogy minden illy műből, mielőtt kibocsáttatnék, egy nyomtatott példány adassék térítvény mellett a’ censor testületnek, ’s csak annak által-adása után 24 óra múlva szabad a’művet kibocsátani, ha tudniillik a’ censor-testület annak letiltását szükségesnek nem találandja. — Ehhez commentár nem szükséges. Scheswig-Holsteinből írják, hogy Lorenzen követ ügyében a’ dán nyelveni felszólalás végett a királyi válasz az országgyűlés rendeihez december 6 -án megérkezett. Lorenzen panasza az elnök általi rendreutasítást illetőleg alaptalannak találtatott, minthogy, az elnök rendeletének az országgyűlési tagok engedelmeskedni tartoznak. Egyszersmind azonban kimondatik a’ királyi válaszban, hogy a’ szabadság, dán nyelven beszélem, az ország ísülés határozatától nem függ. A’ királyi leirat nagy mozgalmat okozott a’ rendek között, különféle nyilatkozatok történtek a’ dán nyelv iránti homályos kifejezés fölött, és sokan a’ tanácskozási teremet elhagyni szándékoztak. Az elnök eloszlata a’ gyűlést. A’ december 7-kei ülésben egy választmány neveztetett a’ leirat megvizsgálására. A’ mozgalom a’ közönség között is elterjedett, ’s a’ leiratot átnyújtó királyi biztos, ki világosan kijelenté, hogy bár Schleswig és Holstein herczegségek a’ dán monarchiához tartoznának, önálló statuok lenni meg nem szűntek, ’s a’dán nyelvet azokra kényszeríteni nem lehetne, fáklyás zenéveli megtiszteltetést nyert. SZERBIA. Az augsb. Allg. Zeitungnak egyik belgrádi levelezője ezeket írja: „Legújabb hírek szerint, mellyeket Kramil pasa Konstantinápolyból dec. 10-kén kapott, a’ porta megkisérlelte a’ szerbiai kérdést Oroszország kezéből, ki abban egyedül akart határozni , kivenni, ’s a’ nagyhatalmaknak átadni. Az angol és frank követek nem késtek a’ portát vigasztaló nyilatkozatokkal megnyugtatni, ’s rendelést tettek, hogy udvaraiktól a’ szükséges utasításokat megkaphassák; sőt meglehet, hogy ezek már kezüknél vannak, csak időt kívánnak nyerni, mig a’ Szerbiában történtek által fötingerlett orosz hatalom egy kissé Jpcrillapaland. Strafford Canning egyszersmind tudtára adá a’ belgrádi angol consulnak, ki még mindig Konstantinápolyban tartózkodott, hogy rendeltetése helyére menjen, és hivataloskodását kezdje meg. Hasonló utasítást kapott a’ franczia consul is Bourqueneytől. Ezen utasításuk következtében a’ consulok Sándor fejedelemnek, Vucsicsnak és Petroniewicsnek udvarlására voltak, és hivatalukat újra megnyitottak. A’ belgrádi orosz párt nem kételkedik, hogy Oroszország azon esetre, ha Szerida java kívánná’s az előbbi rend vérontás nélkül vissza nem állíttathatnék , annál inkább engedni fog, minthogy Ausztria is a’ „status quo“ fentartását jelen körülmények közt szükségesnek hiszi Azonban figyelmet érdemel, hogy Hoterieff Konstantinápolyban a’ többi hatalmiknak Szerbia ügyeibei beavatkozási jogát egyáltalában el nem ismeré , ’s a’portának értésére adá, miszerint csak Lieven tábornok megérkezését várja, kitől néhány fölvilágositást kíván, hogy azután a’ szerb restauratio kérdését a’ portával elintézze. Liefen már dec. - k én elindult Konstantinápolyba, ’s oda sokkal hamarabb megérkezendik, mint az angol és franczia követek utasításai. A’ szerb kormány azért még mindig nyugtalanságban van, és pedig annál inkább, minthogy a’ sz. pétervári cabinethez intézett néhány iratai fölbontatlanul visszaküldittek. Athanaszkovics ausztriai consulnak Bécsből visszaérkezései naponkint várják. — A’ „Narodne Novine“ szerb lap közli a’ szerb rendek legutbbi tanácskozásainak eredményeit. A’ hozott 21 rendszabályok közül a’ nevezetesebbek röviden ebből állanak . Az országgyűlési rendek évenkint egyszer összegyűlnek, magoknak elnököt választunk , ’s az ország ügyei fölött tanácskoznak ; — minden országgyűlés alkalmával megvizsgáltatik a’ statu-pénztár, ’s a’ hiányt az illető hivatalosoknak pótolni kell; — az adó mennyisége csak a’ rendek megegyezésével változtathatik meg; — a’ só ára meg fog a’ kormány által határoztatni, ’s a’ haszonbérlők ezt megtartani köteleztetnek; minthogy —a’robot az usztáv által eltöröltetvén — a’ közszolgálat még fönmaradt, a’ kormány a’ nyilvános országutakat jó karban fogja tartani; a’ kormány minden helységben, hacsak lehet, iskolát állitand föl; — a’szerb statushivatalnokoknak idegen országban jószágot birni nem szabad; a’ statushivatalnokok az usztáv 60-ik szakasza szerint birtokaiktól adót fizetnek; a’ fejedelem csak 208 .