Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-02-23 / 224. szám
csak úgy vállalhatja el a’ megbízást, ha magára nézve a’ jutalomérti versenyzésről lemond. Az iparegyesület reméli, hogy a’ tapasztalásból levont tanulság nyomán megállított jelen szabályok a’ közhasznú vállalata iránti bizodalmát, mellyel már első alkalomkor is találkozni szerencsés volt, nagy mértékben növelni fogják; ’s azért a’ honi müipar minden rendű képviselőit újólag is bizodalmasan felszólítja, hogy a’ kitűzött czélhoz minél terjedtebb részvéttel járuljanak, a’ honi müipar minden barátját pedig megkéri, hogy ezen felszólításra a’ körébeni iparműveseket figyelmeztetni, ’s őket műiparos tehetségeik kitüntetésére hathatósan buzdítani méltóztassanak. Költ az iparegyesület igazgató választmányának 1843-ki február 10-kén tartott üléséből, try Rem.di sxvilius. Alulirt, kit.cz. Vieuxtempsur jeles hegedű-virtuoznak a’ nemzeti színházban adott hangversenyei előtt,annak sehol másutt, mint a’ nemzeti színpadon föllépendését kihirdettetém, most, miután a’fentisztelt művész, hangversenyeinek a’ nemzeti színházban bevégezte után, műelőadásit — hihetőleg azok kedvéért, kiket tán örömestebb hallják másutt, mint a’ nemzeti színházban — a’ felnevezett színpadon kívül folytatni szándékozik, kényszerítve látom magamat — az ámítás gyanúja alól kitisztítandó— a’ t.cz. közönséggel tisztelettel tudatni, hogy valamint akkor nyilatkozatom nem kizáró szerződésen, hanem Vieuxtemps urnak azon állításán alapult, hogy a’ t. ez. művész e’ folyó hó 16-nál tovább Pesten semmikép sem mulathatván, ’s annak következtében, az azon idő alatt adandó mind a’ négy versenyére velem alulírottal szerződvén, — nehogy a’ t. ez. közönség, még több rendbeli ’s másutt adandó versenyeire számítva, az öt hallhatás gyönyörétől, hiedelme által megfosztassék, h úgy most a’ tisztelt művésznek azon idő alatt változott körülményei időzést engedvén, miután négy versenyét a’ nemzeti színházban előadta, én őt más helyről kizárólag a’ nemzeti színházba nem kényszeríthetném, de nem is tenném — kényszerítő eszközökkel soha sem kívánván nemzeti ügyet érdekesíteni, mellynek a’ jobbak előtt a’ nélkül is meg kell lenni illő becsének — ezennel, mind a’ tisztelt művésznek következetlenség, mind magamnak ámítás gyanúja alóli felmentésére , a’ körülmény tudatása után, kérem tisztelettel a’ dolgot nem nekünk, hanem közbe jött körülménynek tulajdonítani , melly különben is a’ t. ez. közönségre nézve annál örvendetesebb, minthogy uj alkalmat ád a’ nagy művész fényes tehetségében továbbra is gyönyörködni. — E’ gyönyört ugyan, bármelly kitelhető áldozatokkal is óhajtottam volna a’ nemzeti színház mélyen tisztelt közönsége számára továbbra is biztosítani a’ t. ez. művésznek lehető legkedvezőbb föltételekkel, — sőt egy bérfolyamos előadás, vagy déli 12 órakor adandó versenyek esetére az egész tiszta jövedelem átengedésével is ajánlván a’ nemzeti színpadot, ha a’ művésznek már meghatározott akarata legforróbb vágyamat létesülni engedte volna; mi nem lehetvén, számomra nincs egyéb hátra, mint e’ nyilatkozatom folytában, a’ tisztelt művésznek ujabbi versenyeire olly bő részvétet óhajtani, mint a’ millyet művészetének tökélye valóban érdemel; hogy folyvást olly nagyszerű lelkesedést ébreszszen, minővel a’ nemzeti színház mélyen tisztelt fényes közönsége becsűlé meg jeles tehetségeit. — Pest, febr. 12-ikén 1843. —Bartay Endre, igazgató. Nyilatkozat. Alulírott, ígéretemhez képest, minden álhirek ’s ámítások megczáfolására, mellyek a’ t. közönségnél ellenem terjesztettek, kénytelenítve látom magamat közhírré tenni a’ magyar színház igazgatóságával kötött szerződésemet, melly szó szerint fordítva ekkép hangzik: Szerződés színházigazgató Bartay ur és Vieuxtemps H. között. 1) Bartay ur lekötelezi magát, 14—16 nap leforgása alatt négy, a’ magyar nemzeti színházban adandó hangversenyek elrendezésére , mellyekben Vieuxtemps ur magát hallatni fogja. — 20 E’ négy, bérszünetben ’s fölemelt árral adandó hangversenyeknek egész (brutto) bevétele felosztatik úgy, hogy egyik fele Vieuxtemps urnak essék, másikából pedig Bartay ur minden költségeket fedezni köteles legyen.— 13) Vieuxtemps urfentartja magának, hogy azon esetben, ha a’ reá eső jövedelemnek fele legalább 300 frtp. pénzt nem tenne, ezen szerződéstől visszaléphessen; valamint szinte ennek megszüntetése azon esetben is, ha föltételei meg nem tartatnak, magából értetik.— Januar. 19-kén 1843. — Baray m.k., Vi euxtemps m. k. Hogy e’ szerződésben azon föltételről, mellynek megszegésével vádoltatom, mintha t. i. Ígértem volna csak a’ magyar színházban adni hangversenyeimet, szó sem foglaltatik, világos; sőt ki a’ szerződésnek egyes pontjait figyelemmel olvassa, át fogja láthatni azt is, hogy illy föltétel a’ szerződés pontjával világos ellenkezésben áll; minthogy a’ magyar színház igazgatósága nem tudható, fog e olly részvéttel viseltetni irántam a’ tisztelt közönség, ’s meglátogatandja e olly számmal hangversenyemet, hogy a’ bevételnek fele a’ kikötött 300 p.frtra rúgjon ? én pedig ellenkező esetre (ha t. i. a’ féljövedelem 300 p.irtot nem tenne) fentartám magamnak a’jogot visszaléphetni a’ szerződéstől , ’s igy természetesen máshol adhatni hangversenyeimet. Jogosítva érezvén tehát magamat e’ szerint négy hangversenyadás után máshol kezden meg előadásaimat, anynyival kevesbbé tartattam vissza olly ajánlatok elfogadásától , mellyek nekem kedvezőbbeknek látszottak, mennyivel kevesbbé gyanithatom, hogy ezen lépésem által a’ közönség nézeteit sértendem; ’s mennyivel inkább tudtam , hogy mind azon művészek, kiknek eddig szerencséjök volt Pest városa. közönsége előtt fölléphetni — maga a’ híres magyar művész Liszt Ferencz is — nem kizárólag a’ magyar színházban adák hangversenyeiket, és a’ közönségnek rászalását magokra mégsem vonták. Ez azon nyilatkozat, mellyel a’ tisztelt közönségnek ’s önmagamnak tartoztam. — Vieuxtemps. ff. Fővárosi újdonságok. Múlt hetekben egy bizonyos házban gyalázatos botrány adta elő magát , melly szomorú bizonysága annak, miszerint a’ vagyonosabb polgári osztályban is találkoznak egyének, kik műveltség ’s szelidebb emberi érzet hiánya miatt, a’ legembertelenebb durvaságokra képesek vetemedni. A’ velünk igen hiteles tudósítás nyomain közlött rút történetmez:— Az érintett háznak egyik lakója I.— aszszony, házi urát bizonyos albérlési kérdések elintézése végett biró elébe idéztetvén, e’ vakmerőségért — mert hogyan is lehet házuk felség sértése nélkül egy házbirtokost megidéztetni’s törvény elébe állítani?! — a’ házi ur nagyreményű fia szörnyen megharagudott, ’s midőn I.— asszony ügyének tárgyalása végett épen bíróhoz menni készülne, amannak szállására berohan, az ajtót elcsukja, ’s I.— asszonyt, leányaival együtt, a’ legbetyárosabb szitkok mellett erősen megtaszigálja, megrugdossa , vérig karmolja és agyba főbe veri egy pár olly izmos tenyérrel, minek a’ hires félszemü óriás — Polyphemusnak sem váltak volna szégyenére. De még ez mind nem elég! Az albérlési kérdések illy rögtöni ’s biró nélkül történt eldöntése után, ezen uj Polyphemus , védetlen, gyönge ellenem kivívott győzelmével be nem érte, hanem pro superabundant még egy legényt is hivott segélyül, ki a’ nők sikoltásaira véletlenül (?) a’ lakás üvegajtajánál termett. Ezt ökölkösünk a’ szobába ereszti, ’s a’borzasztó kakasviadal folytatására ingerli, biztatja! A’ nemtelenül lelkesített legény, büszke elszántsággal engedve a’felhívásnak, I.— asszony egyik leányát hajánál fogva hurczolja ki az udvarba, itt a’ földre veti, lábával tiporja’s erősen ütlegeli; azután az 50 éves I . asszonyt vevén elő, e’ tehetlen öreget is szinte sárba tiporja, ’s addig veri, mig ennek albérlője által, a’ könnyen megtörténhetett agyonveretéstől is fölemelt bottal nem akadályoztatik. A’ dolog — miután a’ sértett nők az illető hatóságtól elégtételt nem nyerhettek — most egy magas állású személy megbirálásától függ. ------A’ büntetőtörvény kidolgozásával megbízott országos választmány fogházjavitási rendszerének szellemében, ’s korszerű kivonatai szerint, egy nagyszerű tervrajzot készite Cassano József, Pesten lakó olasz architectus. Az ő remek dolgozatában, a’ börtönök elrendezése igen czélszerű, ’s részint az éjszakamerikaiak mintájára , részint eredeti terv után van alkotva. Illyesmit csak magasra képzett műértelem, széles tapasztalás és mély, fáradalmas Studium idézhet elő.Cassanour az építészetnek olly magas művészi tökélyű mestere, hogy valóban hazánk küldíszének érdekében lehetlen nem óhajtanunk, bár minél szélesb körben nyílnék alkalma, művészetét honunkban — mellyet már magáénak is fogadott — gyakor- tani! Az említett tervrajz szerint a’ fölépítendő fogházak nem igen sokba kerülnének, mi a’ művész tervének elfogadását szinte ajánlatossá teszi, ’s benne különösen a’ Perkins-féle vizfütés, mint minden eddigi szobasütéseknél olcsóbb és czélszerűbb, különös tekintetet érdemel. — Vajha a’ szép terv csak kis ideig maradna papíron,s minél hamarabb létesülvén, mostani életölő börtöneinket, az embertelenség ezen kínos poklát, a’ feledés örök homályával borítaná el, ’s idves sikerrel tenné meg javító hatását!-------Azon ifjú ember, ki minapi tudósitásunk szerint , a’ magyar nyelvet saját szótárában csak appendixnek tartja, elnyerte azon hivatalt, mellyért folyamodott, nem annyira nemzetiségünk körül szerzett hazafias érdemeinek jutalmául, mint inkább annak reményében, hogy—mint ez az illetőelsőbbség által megrovólag tudtára is adatott — netalán fiatalkori könnyelműségből tevén az ismert nemzetellenes irányú nyilatkozatot, jövőre illyesmitől óvakodni fog, ’s a’ magyarságnak nem ellene, de sőt barátja leend. úgy legyen hát, hogy a’ bor gyöngyhabjakint ne enyészszék el a’„Fóti dal“lelkes költőjének ezen méltányos kivánata: „Minden ember legyen ember és magyar, a’ kit e’ föld hord ’s egével betakar!“-------E’ napokban bizonyos ur és asszonyság egy külvárosi vendéglőben szállván meg, mindjárt a’ bő estelizés után egész kényelemmel lefeküdtek. Reggel azonban csak hűlt helyüket lehete találni. Ez ingyen utazók a’ potomra felfogadott chambre á coucherból a’ fogadós csinos ágyneműivel együtt már hajnalban elszöktek. — Nemkülönben van itt egy ragadozó faja az arszlánoknak, kikre sok panasz hallatszik a’miatt, hogy kivált most farsangon a’ redoutépület népes éttermeiben igen jól esznek és isznak, de fizetésre kerülvén a’ dolog, a’ sok különféle parancs által megzavart garonok figyelmét kijátszók, ’s a’helyett, hogy erszényeiket megoldanák, annak idejében a’ sokaság közül ügyesen elosonnak. Kölcsön fejében igy csalja egy ember a’másikat, ’s némellyek — hihetőleg Shakespeare embergyűlőlő Timonának állítását követve, — igy hálálják meg igen-igen bőkezű, minden önzéstől ment fővárosi német fogadósaink szives vendégszeretetét!-------Minap egy falusi gazdaember fővárosunkba érkezvén, ügyvéd barátja illyelmés szavakkal kivált Vieuxtemps hegedűvirtuóz hangversenyébe : „Jőjön barátom, a’ pusztán úgy is elég báránybégést hallott, most hát azt hallgassa meg, hogy szól a’ bélel“ — — A’ Regélő múlt számában egy különös magyar ruhás kép közölteték, mellynek érdekes magyarázatából örömmel érték meg, hogy a’ kép ama’ három előkelő törököt ábrázolja, kik tavai fővárosunkon a’ bécsi török követséggel átutazván, a’ Regélőben közlött minta szerint Kostyál Ádám urnái készíttették és viselték általuk igen megkedvelt nemzeti öltözetünket , melly magának a’ török szultánnak is annyira megtetszett, hogy legújabban szinte Kostyálnál rendelt meg saját számára egy igen díszes magyar öltözetet. — Hejh! a’ múlt századokban esett volna csak jól illyféle török sympathiákat tapasztalnunk; de akkor ők vetköztettek ki minket nemzeti ruháinkból, még az erdélyi fejdelmeket is saját turbán- és kaftányok alá bújtalak; — most pedig, lássa az ember, nézze a’ magyar ember!— a’ török, keleti vérrokonunk kezdi viselni nemzeti öltözetünket, midőn már min magunk elhagytuk azt, ’s a’ költőkinterút idegennel cseréltük föl.“ így változik minden az ég alatt !------Nem kevesbbé érdekes Garaynak a’ föntebbihez mellékelt ama’ tudósítása, miszerint a’ Regélőnek Konstantinápolyban is van magyar előfizetője. Lám hova nem terjeszti ki már szárnyait a’ magyarság geniusa, melly eddigelé nagyobbára csak a’ honi tűzhely önmagában emésztődő lángjai ’s tömérdek hamva és füstje körül mintegy fuldokolva repkedett! — De van nekünk egy idegen büzű chinesei lapunk, mellyre a’ chinai párduczok, a’pekingi mandarinok és az összepréselt lábacskájú ’s hosszú körmü chinai salonhölgyek bízvást előfizethetnének, mert annak gyönyörű tükréből nem csak saját mennyei szépségük és csecsebecsés öltözeteik körülményes leírását olvashatnák, hanem a’ magyar kasztrendszer chinai választó falait is meglepve láthatnák. -----------Ezen hirlap többi közt igen gyakran: ad vocem et tractum utánozza, sőt egy kis magyar színezéssel másolja a’ franczia Charivarit, mind szóban mind képekben; — de tán azt hiszi, hogy a’ Charivarit senki sem ismeri Budapesten, mert még nem vettük észre, hogy ezen másolást indicálta volna. — — A’ hírnek kegyelmes szele azt is füleinkbe sugá, mikint az utczák sarkfalaira ragasztandó gőzhajózási hirdetményekben ezentúl a’ magyar nyelv is (!) használtatni fog! A’ milly gyorsan haladtak eddig elő magyar hazánkban a’ gőzhajók, ép olly lassan, olly haladékosan hozaték ez, inkább fájdalmat mint örömet gerjesztő határozat. Valóban ha a’ Dunát magyar hazánk könycsepjének nevezte a’ költő..., e’ mellett hajóink idegen szagu gőze nemzetiségünk sóhajtásait méltán képezhetné!............. Testgyakorló-iskola. Az itteni testgyakorlati példányiskolának részvénytársasága, folyó hó 26-ik napján, vasárnap délelőtti 10 órakor tartandja ez évi téli közgyűlését a’ nemzeti casinóban , mélt. gróf Károlyi György ur elnöklete alatt. Tárgyaltatni fognak különösen: 1) a’múlt évi sept. 16-a óta tartatott közgyűlések jegyzőkönyvének elolvasása. 2) A’pénztár állapota. 3) Két rendbeli tervek előadása, egy ezen intézet számára előteremtendő alapítvány iránt. 4) Ezen iskola eddigi állapotának előterjesztése. 5) Egy ezen intézet iránt részvétre buzdító felhívásnak elolvasása. Mellyre minden t. ez. részvényes urak és az ifjúság művelődésének barátai tisztelettel meghivatnak. — Vereby József, egyesületi jegyző. Tudomásul, Stockinger Dénes ungvári segédlelkész ur a’ munkácsi uradalom ügyészének M.Burnok e’ lapokban közlött czáfolatára már huzamos idő előtt egy viszonczáfolatot küldött be, mire nézve több rendbeli tudakozódásai következtében kötelességünkben áll őt ’s barátait értesíteni, hogy a’ viszonczáfolat kezünkhöz jutása teljességgel nem késett; de annak közrebocsátásában akadályozva vagyunk. Megyei dolgok. Somogy Kiós. Kaposvár, febr. 9. *) Évnegyedes közgyűlésünk f. hó 1-jén tartatott, mellyre, mivel a’ tisztválasztási törvényes határidő eltelt, ennek tisztelt főispánunk ö exeja által kitűzendő határnapja iránti kandiságból kitünöleg nagy számmal jelentek meg a’ RR., kik érdemes első alispánunknak azon jelentését, hogyö exejának a’ tisztválasztás megtartásáról szóló levele megérkezett,—harsány éljenekkel üdvözölték. És csakugyan tüstint felolvastatott főispán ő exójának a’ közönséghez intézett hivatalos levele, mellyben a’ megye Rveit jövő mart. 30- kán tartandó tisztválasztásról értesíti; egyszersmind pedig őket a’ nemesi lajstrom kiegészítésére ’s a’ jó rend fentartása végetti intézkedésekre felszólítja, melly felszólítást a’ BR. hálás köszönettel fogadván, a’ nemesség összeírására azonnal járásonkint 3 tagból álló választmányt küldöttek ki, mellyek f. hó utoljáig munkálataikat befejezni, ’s a’ teljesített összeírásokat első alispán elnöklete alatt a’ nemesi lajstrom elkészítésével megbízott választmánynak bemutatni tartoznak, melly azonnal összeülvén, a’ szavazók lajstromát elkészítendi. — Mi a’jó rend fentartására szolgáló előkészületeket illeti, e’részben az 1839. nov. 2-kai közgyűlésen készített titkos szavazási rendszer, mint legczélirányosb, vétetett sinórmértékül, ’s ez úttal is a’ BR. által némi változással elfogadtatott, jelesen a’ megbízás vagyis credentionalisok általi szavazásra nézve, miután az sem törvényen , sem törvényes szokáson nem alapul, és sok kedvetlenségek szülő anyja , olly módosítást tőnek, hogy azzal egyedül a’ nemesi özvegyek és az országos hivatalokat viselő személyek élhessenek, kik hivataluknál fogva meg nem jelenhetnek; mindkét eset *) Bocsánat e’ közlés későlméért, mert jókor elkészített közlésem eltévedvén, azt újra pótolni valék kénytelen; — csak igaz marad, hogy nem minden alkalom biztos. — Z. A. 31** 123