Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-03-26 / 233. szám

goriák szerint tetemesen növekedni fog, mivel a’ kir. vá­rosok követei által az ipar és kereskedés érdekeinek kel­lene képviseltetniök, ez pedig nyomatékos befolyást kíván; végre, mivel a’ szavazatszám meghatározásában az elosz­tás lehetsége, erre pedig a’ topographicus helyzet legtöb­bet határoz, Pest megye Ráól a’ kir. városoknak 15 sza­vazatot adni határoztak. — E’ körül midőn némi vitatkozá­sok történnének, mellyek közt Kendelényi Károly tb. különben a’ javaslatot, mint szokottan minden haladási ügyet, melegen pártolva, a’ kir. városok országgyűlési jo­ga kérdését történettanilag alaposan fejtegető,­­ különös tetszéssel fogadtatott Buda városa érdemes követének Ko­sé­d­i András úrnak, mint mindig, úgy most is a’ kölcsö­nös érdekegyesités szempontjából tett nyilatkozata, misze­rint helyesen fogván föl, hogy e’ kérdés megoldását nem a’ szélsőségekig vitt törvényhistoriai praetensiókhoz me­­revényen ragaszkodás által (mint Sopron, Kassa, Eperjes), hanem kölcsönös méltányosság útján lehet csak remélni,— őszintén kijelentette, hogy küldői a’ BB. e’ részbeni hatá­rozatát köszönettel fogadják, ’s abban megnyugszanak. A’ 15 szavazatnak a’ kir. városok közti fölosztására nézve a’választmány azon tervet fogadta el, m­elly lapja­ink 227-ik számában közölve volt, mellynél a’ töredékes szavazatnak sok ellenvetést szenvedhető eszméje az által van elhárítva, hogy minden megyének szavazata, ’s igy a’ városoké is duplicáltatván , a’ kerületezés szüksége ki­sebb körre szorul, ’s ez által az illy városkerü­letekbeni követutasitás nehézségein is könnyítve van. — Ezen terv ellenében b. E­ö­t­v­ö­s József úr különösen a’ most emlí­tett nehézségek miatt azt javaslotta, hogy a’ kir. városok­nak adandó 15 vagyis (könnyebb felosztás végett mindent kétszerezvén) 30 voks akkint osztassák fel, hogy a’ 46 k. város közül (minthogy a’ 47-ik , Bélabánya, Selmeczczel egyesülve van) a’ 14 legnépesebb város egy-egy szavaza­tot, azaz félannyit kapjon , mint egy vármegye; a’többi 32 város pedig ö1 szavazatot, azaz '/' rész annyit, mint egy vármegye. Hogy ez a’ szavazatosztásnak igen köny­­nyű ’s igen egyszerű módja, az tagadhatlan, ’s csak az a’ kérdés: valljon a’fő czélnak ’s a’fentebb kitűzött alapel­veknek megfelel e? Ezen javaslat szerint egyetlenegy vá­ros sem volna az egész országban, melly olly nyomaték­kal bírna az országgyűlésen, minővel a’ legkisebb vár­megye bir, azaz: egy város sem volna megnyugtatva, meg­elégedve, miből az következhetnék, hogy minden nyoma­tékkal , mellyet a’ városok nyernének, máshova gravitál­­nának, mint hova a’ nemzet várja ’s kívánja. E’ terv te­hát egy részről kevesebbet ád, mint tanácsos, más rész­ről ellenben még a’ legkisebb várost is olly nyomatékkal ruházza föl, miszerint országos dolgokat ép egy olly tes­tület képviselője dönthetne el, mellyet illy eldöntő nyo­­matékra qualificáltnak nem ítélhetünk; m olly testület döntene el, melly magában isoláb­an az országgyűlést ké­pező erkölcsi unitások közt helyt nem foglalhat; de foglalhat igenis, ha más hasonlókkal addig egyesittetik, mig egy er­kölcsi testület áll elő, eléggé képesített, hogy a’ nemzet képviselői közt személyesítve legyen. — A’ BR. azonban e’ kérdés nehézségeit igen átlátták, ’s a’ választmány ja­vaslatát azon hozzátétellel adák követeiknek utasításul, hogy e’ tárgyat mindjárt országgyűlés elején kerületi vá­lasztmány által initiáltassák, ’s annak javaslatát minden esetre előlegesen a’ megyével közöljék. A’ kerületbe egyesítendő városok Pest megye utasítá­sa szerint követeiket akkint választanák, mint a’ P. Hírlap említett számában is mondva volt; az utasitványozás pedig úgy történnék, hogy minden város saját képviselői nagy gyűlésében készitne utasítást, ’s azzal ellátva küldene né­pességi arányban megbízottakat közös kerületi gyűlésre, ’s az ott általános szótöbbséggel megállapitandók szolgál­nának a’ követeknek utasításul. Végezetül meghagyák a’ megye rendei, hogy az e’ tárgyban mindjárt országgyűlés elején kinevezni indítvá­nyozandó kerületi választmány a’ városi követek előadása­it különös gonddal megfontolja, 's hogy a’ városi követek közül már a’ jövő országgyűlésen nemcsak napló-birálók, hanem kerületi jegyzők is választassanak;a mihez mi még azt szeretnék adni, hogy kerületi ülésekben szavazattal fölszólitáskor a’ kir. városok nem együtt, hanem egyen­­kint szólittatnának föl nyilatkozásra; minthogy a’kir. vá­rosoknak in complexu szószólójuk nincs; ez minden eset­re némi engesztelő erkölcsi súly volna addig is , mig a’ szavazatnak csak törvény által változható számítása elin­­téztetnék. 9) Az érdekegyesités szempontja közjogi tekintetben oda vezérlé Pest megye R­eit, hogy a’ Jász-Kun, Hajdu­­fiumei, turopolyai (vagyis törökmezei—campus turcicus— mint ők magokat nevezik) és a’ XVI szepességi város ke­rületeknek úgy közigazgatási, mint törvényhozási tekin­­tetbeni rendezését utasításba adnák; ’s a’ kir. városok ügyébeni elvek nyomán, de mindenik kerületnek sajátla­­gos szükségeihez képest szerkezendő rendezés előrebocsá­tásával mindenik kerületet teljes orsz.gyűlési szavazattal fölruházni elhatároznák. Idő ’s hely szűke miatt úgy e’ határozatnak részleteit, mint az utasitás többi fontos és nagyérdekü pontjainak bő­vebb közlését jövő számunkra kényteleníttetvén halaszta­ni, most némelly pontokat csak rövid tartalmilag soro­zunk el. 10) Érdekegyesités birtokviszonyi tekintetben. Ve­zérelv: a’ birtoknak szabaddá ’s biztossá tétele. A’ birtok kétféle: nemesi és úrbéri. — A’ nemesi birtokra nézve az ősiség általában töröltessék el. — A’rejlő kir. jog (sub regium latens) ha máskép nem lehetne, váltság­gal is szüntessék meg. — A’ kir. fiscus keresvényekben is csak akkor örökösödjék, ha a’ szerzeményesnek sem szü­lői, sem maradékai, sem mellékrokonai negyed­íz i­g­­­e­n nincsenek, sem végrendelést nem tön. — Az örökvallások, a’ csalás eseteit kivéve,örökre fölbonthatla­­nokká nyilatkoztassanak.A’már folyamatban levő körök be­végzésére határidő szabassék. — A’ szerződéses zálogok a’ kötött évek lefulyta után elévülés alá essenek, ’s ha bi­zonyos idő alatt ki nem váltatnának, kiválthatók lenni megszűnjenek. — A’ bírói zálogok kiválthatása lehető leg­rövidebb időre szorittassék.— A’ praescriptiót csak tettle­ges perinditás ’s meghatározott gyors formák szerinti folytatás szakíthassa meg. — Az ősiség mellett csak két szó emelkedett, mellyeknek egyike, önvallomása szerint, halottas beszéd vala. ( 11) A’ hitr­ebizotts­ágo­k (majorátusok, senioratusok) jövendőre megszüntet­nek; a’már fenállók addig maradnak csak, m­ig a’hitre­­bizottságokra jogot tartók élnek, kik t. i. az eltörlő tör­vény kihirdetésekor már életben voltak, miszerint senki élőnek a’ törvénybe vetett bizalma meg ne hiusittassék (közakarattal határoztatott). — 12) Az ősiség eltörlése, ezer bonyodalmainál fogva, az egész polgári jog átvizsgá­lását tevén szükségessé, ha ez országos választmányi elő—­dolgozatot megkivánónak ítéltetnék is: mindazáltal az örökvallások, zálogok elidösülése , kir. birtokjog , fiscusi örökösödés ’s hitrebizottságok kérdései szentelvényileg a’ fentebbi elvek szerint már ezen országgyűlésen törvény által okvetlenül elintéztessenek. — 13) Az incapaci­­tas eltöröltessék, a’ birtokszerzési szabadság, vallás és polgárosztályzati különbség nélkül, mindenkire kiter­jesztessék, a’ki született magyar alattvaló, vagy pedig naturalizált magyar; — és pedig külföldi magyarrá csak úgy naturalizáltathatik; következőleg Magyarországban birtokot csak úgy vehet’s bírhat, ha magát az illető tör­vényhatóságnál bejegyeztetvén, bizonyos (például 10) évek óta a’honban lakik, adót fizet, a’ magyar nyelvet megtanulta, ’s külországtól­ személyes függetlenségét be­bizonyítja (közakarattal határoztatott).— 14) A’ jobbágyi örökváltság szabad alku utjáni lehetsége azzal tágittassék, hogy a’ váltság a’telekföld egy bizonyos részének átengedé­sével is megtörténhessék; de ennek maximumát országyűlés szabja meg. Ellenben ha a’jobbágyi adózások közös becsü­sök által megbecsülendő ’s törvényszék és h.tanács által fölebbvizsgálandó teljes értékének öttől százzal számított tőkéjét a’ jobbágy egyszerre lefizetni, és igy a’ földesurat tökéletesen kármentesíteni akarja, a’ földesur azt egy helységbeni minden jobbágyaitól együtt és egyszerre elfo­gadni köteles legyen: az örökváltsági törvény tehát per­missiv szabályból, a’ jobbágy kivonatára,kötelezővé emel­tessék — ’s ennek gyakorlati eszközölhetése földjövedel­­mi­ bank (Land-Renten-Bank) felállításával könnyittessék, melly a’ jobbágynak aprólékosan letörlesztendő kölcsönt adjon, miszerint a’ földesúr az egész kármentesítő tökét egyszerre megkaphassa. ( 15) Az egyházi tized töröltessék el, vagy legalább természetbeni adása megszüntessék; a’ jobbágyság azt a’ paczátákhoz mérsék­leti áron váltsa meg, ’s minden esetre a’ jobbágynak a’ tized-kibérlésben előjoga legyen. — 16) Érdekegység teherviselési tekintetben, és pedig 17) a’ megyei há­zi adót nemes és nem-nemes, személy- ’s birtokszerinti arányban állandóan együtt viselje. A’ rovatok országgyűlésen állapíttassanak meg; a’ szükségtelenek kihagyassanak; ha a’ katonaélelmezési veszteség az 1840 : III. t. sz. nyomán meg nem szüntet­hetnék, az a’ hadi adóhoz csatoltassék , a’ népnevelés el­lenben a’ házi adó rovatai közé fölvétessék. — A’ változa­tosság alá nem eső kiadások rovatai országgyűlésileg rendszerittessenek; az előre nem látható költségek rova­tára nézve szinte törvény által kiszabassék,hogy az egész­nek hányad részénél fölebb rugtatniok nem szabad; az adózás tárgyait szinte törvény határozza meg, de a’ tár­gyak közötti arány a’ megyei kivetésre tartozzék, ’s hogy a’ törvény korlátai az adókivetésben át ne hágassanak, a’ nm. h.tanács felügyelése föltsrtassék.—Mind ez egyet­lenegy szó ellenzése nélkül közakarattal el­fogadtatott. — 18) Vasutak, csatornák, országos nagy vállalatok a’ nemzet közerejével létesittessenek, erre indirect adó utján országos pénztár alkot­tassák, mellynek jövedelme kamatot képezendvén, az ország vagy papirospénz, vagy országos kölcsön utján an­nak tőkéjével rendelkezzék, ’s a’ törlesztés kezelésére törlesztési bank állittassék. Az országos házi pénztár kút­­forrásai lennének: 1) a’só árábeli 11 kr; 2) mérsékelt lajstromozási taksa, birtokváltozásoknál, telekkönyvekkel összekötve; 3) bejegyzési díj szerződéseknél ’s kölcsönö­­zéseknél, a’ csalárd bukások megakadályozása végett köte­lező intabulatióval; 4) kir. hivatalok, czimek, rendek, megtiszteltetések, egyházi javadalmak, grationalék díjfize­téseiből ’/1 résznyi toldalék;­­ 5) védvámok: külföldről hozandó vas, selyem, gyapjú, len, kender, bőr, üveg, porczellán, kőedény, czukor, gyármüvekre’s fényűzési czikkekre, minek a’ külföldi dohány, külföldi bor. — 6) A’ clerus beneficiatus major egyházi javai jövedelmének azon része után, melly a’ kiszabandó congruát felülhalad­ja, bizonyos jövedelmi adó, — de a’most élő főpapok men­tesítésével. — 7) a’megyei házi adónak minden forintja után két ki­nyi toldalékfillér. — 8) absentismusi adó, t. i. a’ megyei házi adóból az absentistákra eső öszvegnek há­romszorozott mennyisége. — Ezek volnának az országos pénztár jövedelmi forrásai. — A­ kezelést, országos válla­latok végrehajtását ’s az utasitás többi pontjait a’ jövő számban. — Gölllörböl. Örömmel jelentjük, hogy a’házi adóra nézve lapjaink múlt számában közlött örvendetes hir meg­valósul. Pelsüczről mart. 16-káról a’ következő lélekeme­lő tudósítást vettük: Gömörnek mart. 13-kán Pelsüczön folytatva tartott ’s a'köznem­esekkel együtt mintegy 800 tag­ból állott évnegyedes közgyűlése tanácskozás­­s eredmény tekintetében, mondhatnám, ritka e’ honban. A’ nemzet szent érdekeiért tanúsított annyi melegség, köznemesekkel együtt 74 egyed által mondott, szivet ’s lelket emelő be­szédek, szorosan megtartott szónoklati rend, az értelmi­ségnek egy fölingerült nagy tömeggel egyedül a’ házi adó kérdésében, 8 és V­ órán át kölcsönös vitatkozásokkal ki­cserélt csüggedhetlen harcza, a’ megilletődés szent érzel­mei között hazafias megtérésben kitörő nyilatkozatok ’s elvégre a’házi adónak közös és dicsőséges elvállalása teszik emlékezetessé Gömör megye jelen nagy gyűlését! — Ennyit előjelentésül addig, mig a’ ta­nácskozások eredményeit részletesen megküldhetném.— G. Terítésből, mart. 16. F. hó 13-kán kezdett köz­gyűlésünket a’ köz egyetértés szelleme jellemző, mi szin­te hinnünk engedi, hogy az utolsó gyászos gyűlésünkre történt becsödítésekböl származó ingerültséget a’ béke olajága váltand­ja fel, ’s a’politicai szakadásokat, mellyek nemzeti erősbülésünkre csak káros hatással leendettek volna, egygyé olvasztandja. — És ha valaha, most áll nem­zetünk ama’ ponton, hol a’ morális erőnek szétágazása az ős alkotmány veszélyeztetésével olly szorosan van össze­fűzve , miszerint az, amúgy is csak önzésnek alárendelt szerepek által, ha hiú győzelmet elő is idéz, végeredmé­nye mégis bizonyos bukás. Ezeknek elöbocsátása után közlöm az eredményeket jelen gyűlésünkről, mellyre az országos utasításokkal harmad ízben foglalkozott választ­mány javaslatait beadá. — Ezek közt nemes Liptó megyé­nek a’ tisztválasztás czélszerű elrendezését tárgyazó, ’s bennünket is pártolásra felhívó körlevele folytán a’ vá­lasztmány abbeli javaslata , hogy a’ tisztviselő kat titkos szavazattal választassák,— a’ megyék kormányzói a’ tett—­leg hivataloskodó, úgy szinte a’ tisztválasztást megelőzni szokott értekezésben ajánlandó egyedeket — ha különben közkereset alatt nem lennének — kijelelni kötelezhessenek, továbbá a’jegyzői hivatalt viselő egyének közválasztás alá essenek, — általános,maradjon‘-nal elfogadtatott. Borsod megyének az állandó törvényszékek behozatalát ’s a’ megye egyéb tisztviselőivel rendszeresen választandó birák fele­lőségét— követeink által is pártoltatjuk. Szomszéd Toron­­tálnak a’ nádor ’s koronaőr választása iránti indítványát azzal pártoljuk , hogy követeink az országgyűlés kezde­tén azonnal felírás útján szorgalmazzák, minélfogva ő felsége az ezen hivatalokra kijelölendő egyedek neveit a’ nemzettel közölni méltóztassék, hogy a’ megyék ebbeli alkotmányos jogaikat , előfordulható első alkalommal szükséges utasításokkal gyakorolhassák. —A’honosítás és absentismus iránti megyei indítványok a’ választmány­tól ismét születésűk helyére tértek vissza; — az elsőre végzésse jön, hogy elválasztandó követeink utasítás nél­kül senkit hazafiasítani ne merészeljenek; a’másodikra­ törvényt alkotunk, miszerint a’ haza határain kivül jöve­delmeiket pazarló magyar birtokosok — országgyű­lésileg meghatárzandó arány szerint—az ország pénztárába jöve­delmi adót fizessenek ; mind a’ két tárgy pártolására a’ testvérmegyék fel fognak szólittatni. (Folyt, követk.) Winkler Imre: Pozsonyból, mart. 16. Folyó hó 6-án kezdő­dött közgyűlésünk tegnap előtt végeztetett be, mellyen hazánk állapotát ’s municipalis belszerkezetét illető sok nevezetes tárgy jött tanácskozás alá: 1) Főispáni helyette­sünk a’ megyéhez irt levelében tudtunkra adá, hogy a’ tisztválasztás határnapját f. é. april. 20-ra rendelte. — 2) Alispánunk jelenté, hogy ha Pálfy Antal úr a’me­gye háza és a’ tömlöczök fölépítésére háromszor annyit ajánlott, mint a’ menynyi a’ múlt országgyűlési követek napi díja fizetésével együtt a’ kidolgozott kulcs szerint rá esett, ’s hogy épités ideje alatt a’ megye a’ tanácskozási hely iránt aggodalomban ne legyen, e’ végett ezen idő alatt a’ Váralján levő telkébeni termeket a’ megye hasz­nálatára átengedi, melly nagylelkű ajánlat hálás érzettel fogadtatott. — 3) Jelenté továbbá, hogy e’ megye párto­lása alatt álló, ’s több magánosok által itt fölállított taka­rékpénztári társaság még a’mult évi december utolsó nap­ján benyújtotta ezen egész múlt évre elkészített számadá­sának kivonatát, melly azon eredményt mutatja , hogy 674,694 ft. 1. kr. tétetett forgásba — a’mint már utolsó értesítésemben megírni szerencsém vala — mire nézve azon tollhibát megigazittatni kérem, hogy ezen takarék­pénztár nem 6, hanem 5 pcentre ad kölcsön.—Ezen alka­lommal a’ takarékpénztári egyesület f. é. febr. 12-én tar­tatott közgyűlésének magyar nyelven vitt ’s kinyomatott határozatát is bemutatá. — 4) Ezek után tanácskozás alá vétettek, a’ közelgő tisztválasztás miképenn tartása iránti rendeletek, ’s minthogy tanácskozási teremünk olly állapotban van, hogy abban tisztválasztást biztosan nem tarthatni, e herczegsége országunk prímása megkeretni rendeltetett, hogy e’ czélra lovaglóiskolabeli épületét oda engedni méltóztassék. Egyébiránt a’ választás módjá­ra nézve ugyanazt határoztuk, mit e’ részben a’ követek­nek utasításul adánk , t. i. hogy titkos szavazat és go­lyók által történjék; az ezekkel lehető visszaélések gát­lása végett pedig alispánunk olly műszer készíttetésével bízatott meg, melly minden egyes golyónak bepottyanására kongassal jelt adjon. ( 5) Az országgyűlési követek­nek adandó utasitás kidolgozásával megbízott választmány folytatólag beadott, ’s a’ legújabban kinevezett D. L. 203

Next