Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-03-30 / 234. szám

HÁZI ADÓ, ’S ANNAK ELVÁLLALÁSÁVAL HONUNK ’S ALKOTMÁNYUNK SZILÁRDÍTÁSA *). Nem lehet honfi keblének édes megelégedést nem érezni, midőn hazánkban a’ közjólétet, kérelmet, művelődést előmozdító számos intézeteket lát és hall létrehozatni , többekről pedig újabb indítványokat keletkezni. — De mind ezek nem a’ legüd­­vösb tennivalóink közé számíthatók;— a’mi mindennek alapja ’s boldogságunk erős talpköve lenne, abban hátra maradunk, holott alkotmányos társasági életbe lett összeolvadásunknak egyedüli rugója az vala , hogy hazánk , életűnk, személyünk , becsüle­tünk és vagyonunk bátorsága biztosítva legyen. Eszközölhetné pedig ezen czélt egyebek sorában a’ házi adóhozi járulás is; de szomorúan tapasztalhatni, hogy annak ügye már sok megyében megbukott **) , pedig ha az auctoritásul felhozható magasztos érdemű gr. Széchenyi István és a’ literátorok Nestora gr. Des­­sewffy József urak egyéb elvekre nézve egymástól távozó, el­lenben a’ házi adónak általunk a’ nem-nemesekkel együttviselé­­se iránt összeegyezett tanjaira hallgatni kívánunk, úgy a’ fér­fiasan szembe szállott „Pesti Hírlap“ és „Világ“ szerkesztőinek tollharczaira — mellyek következtében utoljára a’Világ a­ Pesti Hírlappal e’ tárgyra nézve kezet fogott, figyelmezünk: nem lehet azon eredményt nem következtetnünk, miszerint hazánk ’s alkotmányunk szilárdítása végett — a’ sz. kir. és szepesi váro­sok rendezésén úgy a’honoratioroknak alkotmányunk sánczai­­hoz, közelebb emelésén kívül — a’ nép tömegében is hazánkhoz, nemzetiségünkhöz vonzó hiv érzelmet kell gerjesztenünk; mit nagy mértékben érünk el az által, hahogy tapasztalandják, hogy mi a’ házi adó viselésének terhében velők együtt birtokaránylag tettlegesen is részesülünk. — Kik a’ keleti bonyolódott kérdé­sek állapotát ’s az éjszaki hatalom politicai kinézéseit, ’s e’ szerint kedves honunk felé tornyosulni kezdő fellegeket, avvagy csak hírlapok utján is értették, jól látják, hogy a’ külön elemű és szétágazó erőknek egyesítése honunkban egyik legszüksége­sebb feladat, és mégis az ezt igen jól tudók sorából is sok me­gyében találtatnak a’ műveletlenebb rendű nemességet tévutakra vezetők, kik közvetve ép ezen legüdvösb czél és eszköz leron­tását munkálják; hihetőleg azon hiú reménységből, hogy mivel ők most azon nemességet fizetéstől óvó szinleg hasznos ta­nácsosai érdeklettek, jövő tisztújításkor vagy követválasztáskor viszonozásul szavazattöbbséget nyerendenek; pedig megcsalat­kozhatnak, mert az au­ra p­o­p­ul­ar­is igen hamar’s könnyen változik , ’s ki ahoz ragaszkodik , többnyire árnyékhoz kapkod. — Zivatarok keletkeznek felénk éjszakról­­! — mellyek elle­nébe hogy annál biztosabban megállhassunk, a’ néptömeget honunkhozi hűségre lekötelezni ’s nyers erejét közanyánk vé- Értekező­­ delmére megnyerni iparkodjunk, annál is inkább, mert külön­böző nemzet-, nyelv-, vallásfelekezetekből állunk, ’s már ed­dig is az éjszakkeleti messzeágazó mozgalmak következései né­mileg tapasztalhatók. — Igaz ugyan, hogy uralkodó felséges királyunk országunk védelmére ’s fentartására nem mulasztandja el a’ teendőket, ’s a’ német egyesült álladalmaktól is várhatjuk, hogy avvagy csak uralkodónkkal, szövetségüknél fogva és azon okból is, mivel Acalegon ardet i­ szükség esetében magunkra nem hagynának, de az Europa mérlegére őrszemmel vigyázó több nagy hatalmak is, kivált Anglia (mellynek az éjszaki hata­lom keleten ’s kivált Afghanistánban sok '­t f­okozott), akár az éjszakkelet, akár délkeletről irányzott berohanásoknak férfiasan ellentállandanak; de mégis a’ fölösleges óvakodás soha sem vált ártalomra: minden esetre tehát jó előre egyéb védeszközökön kívül lustra és exercituatio által is min magunk testületéből igyekezzünk olly erőt kifejteni, melly a’ többi hatalmak segély­­hozásáig az első rohamot feltartóztathatná. — És már csak azt sem kellene felejtenünk, hogy Bosnia, Szerbia, Oláhország és Moldva hajdan a’magyar koronát uralták, ’s noha most a’tö­­rökkeli békekötésnél fogva birtokunkban nincsenek is, de igé­nyeink — kivált ha egy más idegen akarand hozzájok nyúlni — meg nem szűntek, ’s ezen tartományok — kevés kivétellel — most is koronás királyunk czimébe foglalvák; különben is pedig ezen dunatartományokrai őrszemmel vigyázás azért is érdekünk­ben áll, mert Dunánk a’ Feketetengerig ezen tartományokon foly keresztül, a’ Duna pedig Zimonynál félpartilag, Orsovától kezdve azonban az egész part orosz kézben van, ’s igy a’ mi dunai gőzhajózásunk ’s következőleg a’ Feketetenger feléi ke­reskedésünk ma­ holnap általában megakadhat; — és ez szolgál­jon ingerül nekünk, miszerint kereskedésünket Fiume pártolása által minden áron az adriai tengeren életbe hozni iparkodjunk, minek üdvös válláról a’ Pesti Ilirlap több velős értekezése ben­nünket az elégen túl is meggyőzhetett. Közelebb térek a’ kitűzött czélhoz, ’s viszont mondom, a’ mit felesleg soha sem mondhatok, hogy a’ házi adóhoz járulás—­sál a’ nép tömegében irántunk­ valódi szives hajlamot ébreszteni igyekezzünk, ’s ő bennek a’ hazának hív bajnokokat nyerjünk; ezen adóházi járulásra következő okok is vezérelhetvén ben­nünket : a) A’ nemzeti álladalom akkor erős, midőn az ország lako­sinak minden osztályait egy szív, egy lélek ’s egy czélra, t. i. a’ közboldogság ’s bátorság fentartására vezérlő akarat eleveníti. — Róma eleintem­ lassú haladásának is a’ patríciusok és plebe­jusok közötti egyenetlenség volt főoka; de mihelyt megszűnt a’ súrlódás, ’s ezen két osztály castjai egymáshoz közelebb vezé­reltettek , uj lelket von Róma, ’s valóságos hatalma ekkor kez­dett növekedni, mellynek idővel egész nyugat meghódolt. b) Ne gondoljuk, hogy a’ követek fizetésén kívül más egyéb adózásra is országgyűlésileg szor­ttatva nem leendőnk, sőt hova­tovább élünk, nagyobb halmazzal kerülendenek elő a’ fizetési czímek; közelebbi országgyűlésen is a’pest-fiumei vasút, al­­dunai csatorna, a’ Debreczentől Pestig és Kolozsvár felé, úgy más tájékokon is húzandó vasutak, a’ Duna , Tisza ’s más ha­józható folyamok szabályozása ’s tisztítása, népnevelés’s több effélék szőnyegre hozatván, csak győzhessük, lesz mit fizetnünk. — Azt kérdem hát: gazdaságos tekintetből is nem tanácsosabb lenne e, a’ házi adónak néptömeggeli együttfizetését elvállalván, az országgyűlések utján jöhető más egyéb terheket is csakugyan vele együtt fizetni? c) Az 1832/6-iki törvények az úrbéri telkeket művelő ne­mes társainkat adózás alá vetették, ezeknek is tehát sötét ko­morsággal redőzött homlokait házi adóházi járulásunkkal igye­kezzünk kideríteni. d) Miklós császár tavalyi uházában orosz birodalombeli job­bágyait uj engedménynyel kívánta magához csatolni. — Az er­délyi országgyűlés is országosan mondotta ki tavaly augustus hónapban azon elvet, miszerint minden ember tartozik közrészt venni a’ közhaza közmunkáiban — az idő lelke int: ne marad­junk hát mi is hátra. — Ezen kevés áldozat után is marad nekünk közép és alsóbb rendű nemeseknek is olly sok ’s nagy tekintetű kiváltság és előkelőség, millyennel más országok dy­­nastái, grófjai, sőt herczegei is ötödrészben sem dicseked­hetnek. e) Magyarhon területe (Erdélyt ide nem értve) újabb szá­mítások szerint 4790 □ mérföldet tesz; bizonyos adatok hiá­nya miatt tegyük föl, hogy ennek csak fele használható, ’s az országban hozzávetőleg számítható 144 ezer úrbéri ’s azonkívül zsellértelekekre is ezen öszvegből egy-egy telek után 1200 Q ölivel számítandó 37 holdat téve föl, az egész úrbéri föld 5,400,000 holdra menne, és igy közelitő számmal az egész haza használható földének 5/6 részét teszi, pedig az úrbéri földet művelők száma a miénket sok millióval haladja meg, — ellen­ben az összes nemesség a’ haza használható földének 5/B részét bírja , mi tehát, kik illy nagy mennyiségben többet bírunk — ha szinte a hadi adónak alapot adtunk is— a’ beligazgatás ’s me­gyéink házi szükségeinek fedezésétől ugyan minő igazsággal kí­vánnék magunkat elhúzni ? holott f) Az 1723: 90­­.czikk is megállapította nálunk magyarok­nál is azon elvet, hogy a’ ki a’ közállomány jótékonyságaiban részesül, az a’ társaság terheiben is részesüljön; — az állandó katonaságot létrehozó 1715: 8­­.cz. is csak a’ hadi adó fizetésére kötelezte a’nem-nemeseket; hogy a’házira is kötelezte volna ’s egyedül csak őket, arra törvényt nem találhatni, ellenben az 1723. 6 csupán az armalistákat házi adóra szorító törvényen kívül létezik ollyan is — úgymint az 1486: 64-et előbbi ere­jébe visszahelyező 1659: 68 — melly általában minden neme­sek által parancsolja a’ megyék házi szükségeit fizettetni. Bezárom értekezésemet azon óhajtással,hogy a’még hátra­levő megyékben a’ hitegetőknek ne sikerülhessen — önjavukat alaposan fel nem fogható nemes társainkat a’ házi adótól el­vonni 11 — ’s igy a’ néptömeg hajlamának megnyerésével hon­unk a’ lehető megrázkódtatástól mentve ’s bátorságositva lehes­sen ! 11 — Költ Ilosván, Bereg megyében, februariusban 1843. — Ilosvay György. Mély tisztelettel adjuk át a’ jelen értekezést olvasóinknak, mint ollyat, mellynek becsét kétségtelenül sokszorozza azon körülmény, hogy olly férfiú tollából eredt, ki munka ’s hiva­talos fáradalmak közt érdemteljesen megőszű­lt élte alkonyán, ifjonta meleg érzelemmel bocsátja honfitársaihoz az ősz ta­pasztalás bölcs szózatát. — Szer­k. •*) Vannak deritabb jelenetek is. És hiába­­ fát nem lehet egy vágással dönteni. — S­z­e r­k. 215 234. szám. (309) Birói árverés. (3. ?) A’ Dunántúli kerületi táblának báró Walterskirchen György Vilmos ur részére gróf Eszter­­házy Mihály ur elleni marasztó ítélete következtében birói kép kiszámított 11,927 ft 39­/s kr. p. p. erejéig Cseténben­nek. ns Veszprém vármegyei helységben birói foglalás alá vett 280 l/s hold majorsági föld és réteknek, ’s a' körülményekhez képest több ingók és ingatlanok is a folyó évi martius 1kán megkezdett de az idő zordonsága miatt félben szakadt árverése e’ folyó 1843ik évi május 25kén kezdve ugyan csetényi helységben folytattatni fog. Költ Csetényben martius 4kén 1843. Fajszi Ányos István, tek. ns Veszprém vmgye főszolgabirája, mint kiküldött végrehajtó. __­­ (3,3) Mindazok, kiknek házaik Pesten a’ Berghoffer János-féle kéményseprőjog kerületében es­nek , az alulirt csődtömeg választmány által ezennel óvatossá tétetnek, hogy a’ kéményseprő­­munkálatokat illető fizetéseket ne Berghoffer Jánosnál, ki mint csődületbe levő mi tulajdoni jog­gal sem bir, de tömeggondnok Albertini János urnái tegyék, ellenkező esetben pénzük veszé­lyeztetésnek lévén kitéve. Költ Pesten martius 12-én 1843. a’ Berghoffer féle csőd választmányi üléséből. Ren­orovszky Miklós, mint választmányi tag. Róna Antal, mint választmányi tag. Széher Mihály, mint választmányi tag. (345) Hirdetmény. (243) Edlinger György féle csődtömeghez tartozó sütő-jognak eladása, melly az alulirt választmánytól f. év és hó 2okára elrendeltetett, sz. kir. Pest városa törvényszékének folyó év és hó 22dikén 3322ik szám alatt kelt végzése következtében megtiltatván, (melly eltiltás iránt egyébkint az illető választmány annak helyén és módon orvoslásért már folyamodott) ugyan­ Martius 30-án 1813. ezen jog f. évi április 6kán árverés utján a’ legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fog adatni, az eziánti árverés a’ Józsefvárosban József-utczában 896. sz. alatt, hol tudniillik ezen jog jelenleg űzetik, reggel 10 órakor fog tartatni. Költ Pesten martius hó 24kén 1843. Esch Antal, h. ügyvéd. Pózner Károly ügyvéd, mint választmányi tagok. Csődök, 1719. Pest városa törvényszéke jelentése szerint, vagyonokban megbukott Hantsch Benja­min és Aloysia hitesek ellen csődület inditatott, ’s a’ hitelezők megjelenésére i. é. martius 31dik napja határidőül tűzetett ki, perügyelőnek Miske György hites ügyvéd neveztetvén. Bejtelő hó 21 dik napján 1843ik évben. 1996. Posega vármegye törvényszéke jelentése szerint Sorger Móses daruvári vagyonbukott izraelita hitelezőinek csődületére f. évi április 3ka határnapul kitüzetvén, ’s pergondnokká Spann Fridrik megyei aljegyző neveztetvén. Bőjtelő hó 21 dik napján 1843. évben. 7284. Csanád vmegye törvényszéke Rakity Péter hitelezőinek csődületére i. é. április 5dik napját tűzvén ki határidőül, tömeggondnokká Tarnay János levéltárnokát,­ perügyelővé pedig Baross Sándor tiszti ügyvédet nevezte ki. Bejtelő hó 21 dik napján 1843. évben, 1914. Tolna vármegyének törvényszéke nemes Vigyázó Rudolf paksi közbirtokos tömege ellen csődpert határozván, és megjelenési határidőül folyó évi április lsejét tűzvén ki, egyszers­mind idéizleni tömeggondnokká Pesti Istvánt, pelügyelőül pedig Kiss Ferencz tiszti alügyészt ne­vezte. Bejtelő hó 14-dik napján 1843. évben, 6249. Pest vmegye első alispánja jelentése szerint, Ó-Buda mváros tanácsa által Mellyes János tömege ellen csődület határoztatván, az illető hitelezők megjelenésére i. é. április 3dik napja határ­időül tűzetett ki, ideigleni tömeggondnoknak Fellner Mátyás tanácsnok, pelügyelőnek pedig Szaray Lajos hites ügyvéd neveztettek. Bőjtelő hó 14dik napján 1843. évben, 6252. Nógrád vmegye törvényszéke néhai Maróthi Pál tömege ellen csődöt határozván, az illető hitelezők megjelenésére i. é. május 1ső napját tű­zte ki határidőül,­­s tömeggondnoknak Csil­­lom Antalt, perügyelőnek pedig Oroszy Józsefet nevezte. Bőjtelő hó 14dik napján 1843. évben. Hivatalos tudósítások. (354) Heckenast Gusztáv pesti könyvkereskedőnél kapható. Gazdasági kis tükör. Falusi ifjúság számára kiadta a’ mn. Gazdasági Egyesület. (1, 2) Keményen kötve 20 kr. p. p. (3­) Most jelent meg és kapható (1) Eggenberger József és fia magyar academ­iai könyvkereskedőknél, Pesten a’ ferencziek térén 413. sz. a. A’ Pesten felállítandó protestáns főiskola tanítási rendét tervező PÁLYAMUNKÁK a’ dunamelléki h­elv. hitv. egyházkerület közgyűlése által 1841diki julius llején kitűzött jutalomkérdésre. Iső kötet: a’ bíráló választmány ítélete következtében első és másod jutalommal koszoruzott pályamunkák. 8rét. Kecskeméten 1843. fejér médián papíron 1 ft, velinen 1 ft 30 kr. p. p. (355) Sajtó alatt van, ’s rövid idő múlva megjelenend: CL 2) Mezőgazdaság népszerű kézi-könyve. Schlipf pályadijt nyert munkája után, némi hasznos jegyzetekkel bővítve, szabadon fordítá Mannó Alajos, a’ m. természet­tudományi társulat tagja. Nyolczvan fametszvényekkel. Kiadja Emicii Nincs ország, mellyben a' mezőgazdaság virágzásának fölemelkedésére olly tér léteznék, mint honunkban; ’s még is e’ tekintetben eddigelé nem dicsértetünk. Ennek okai: ismereti hiány, tapasztalatlanság, régiséghez kaján ragaszkodás, főleg pedig czélszerű­ kútfejek, mellyekből föld­művelőink nyelvükön tanulhatták volna a' módosításokat és ujonan feltalált tárgyakat ismerni, szű­ke; ezek inditák a’ kiadót e’ munkának honunk mezőgazdáival, megismertetésére. Mi ez eredeti munka magas fokú becsét illeti; azt csak avval kívánom emelni, hogy a’ Karlsruheban öszponto­­sulni szokott német mezőgazdaság által pályadíjra méltónak ítéltetett, egyébiránt már szerzőjének neve, ki különben hohenheimi mezőgazdasági tanító , eléggé kezeskedik róla. Magyar fordítója pedig , ki irodalmi térü­nkön szinte ismeretes, fordításában , valamint kiadója a’ kiadásban min­dent elkövettek e’ fordított munkával a’ kor kellékeinek hódolni. Bátorkodik annálfogva kiadó, e’ Magyarországra nézve otly fölöttébb szükséges munkának rövid idő mulvai megjelenendését a’ tisztelt honi mezőgazdák becses figyelmébe ajánlani. Ára, a’ csinosan előállítandó munkának arány­­lagosan mérsékelt leend.52.

Next