Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-05-28 / 251. szám
Vasárnap 251* Május 28.1843. PEST HIRLaP. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 frt, postán borítékban 6 frt pengő pénzbel. — Elöfizethethelyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba 's egyék ilföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek , 's egy-egy hasábsorért petit betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. TARTALOM. Követválasztások. Névmagyaritás. Kinevezések. Országgyűlés.—Pozsonyi újdonságok. Megyei dolgok: Baranya (követi utasítások). Hont (tizedbérlés , b. Wesselényi Miklós levele). Bács (levelezői igazolás). Zágráb (bővebb rajz az april. 22-ki követválasztó gyűlésről, követi utasítások). Közintézetek. Énekiskola. Külföldi napló. Nagybritannia és Izland. Frank-, ’s Spanyolhon. Hivatalos tudósítások. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Köves választás. Városokban: 30) Modor: Trémel György városi kapitány és Muskulyi Károly főügyész. 31) Bazin: Abel Adalbert főjegyző és Pottner János tbiró. — Káptalanokból: Szombathely:Laky Károly kanonok. Kassa : Tarcsányi Ferencz kan. Szatmár : Linczy József. A’ Fehérvári káptalan pedig nem Korizmics kanonokot, hanem Petrik Ignácz kan. választá orsz. követül. Névmagyaritás. Ő csász. kir. felsége Trell Lipót seborvosmesternek v.nevét Merényire átváltoztatni legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Kinevezések. A’ nm. m. kir. udv. kamara az időközben meghatározott Sándor József titoknokká kinevezése által megürült fogalmazói hivatalra Krászonyi Józsefet, eddigi fogaim, gyakornokot, — Furtsik Mihály előléptetése következtében a’kiadó hivatalban megürült irnokságra Pöschel Józsefet, eddigi kiadói járulnokot, ’s az ekkép megürült járulnokságra Axamethy Jánost, a’ kiadóhivatalnál díjtalan gyakornokot, — Schuller Leopold tokaji kir. szálmestert mohácsi kir. sótisztségi ellenőrré; Ryátz Ignácz pesti sóhivatali gyakornokot pedig ottani sómázsálóvá alkalmazta. Országgyűlés. Ő csász. királyi felségének az országgyűlését megnyitó kegyelmes trónbeszéde, mellyet már múlt számunkban megemliteni szerencsénk vala, egész kiterjedésben itt következik : Nonus Regimniis Nostri, saluti populorum divinitus Nobis creditorum, constanter dicati annus, novum attigit die hodierna solatii momentum, dum Fideles perchari Regni Nostri Hungáriáé, partiumque adnexarum Status et Ordines Nobis Herum circumfusos intuemur. — Sensum experimur Patris , Liberorum incolumitati sincere intenti, et de ulteriori felicitatis illorum augmento constanter solliciti. — Cui Nostro studio ut satisfiat, lubenter largimur vobis hancce de adminiculis conciliandae rebus Patriae amplioris eíflorescentiae, addendoque opibus nationalibus incremento, in medium consulendi opportunitatem.—Fruamini igitur hac ita, ut communi opera ferendae Legum sanctiones, omni in parte e vera eveniant publica utilitate. — Neminem Vestrum latét, — quam Nos in eo ponamus operám, ut fundamenta avitae Constitutionis integra, vires legitimarum potestatum, intra limites lege assignatos, efficaces serventur, Jussa denique Legum, quantum quidem in Nobis situm est, eífectui dentur. — Pro eo tarnen, qui animo Nostro proprius est, candore, celare non possumus, ejusdem, cujus nunc admodum meminimus, utilitatis publicae rationes non tam svadere, quam praecipere,ut de mediis deliberetur, quae ad confirmandam, qua hae temnuntur, auctoritatem, conditionesque prosperitatis communis ut par est, adstringendas conferant.— A vestra igitur Fideles Status et Ordines, incolumitati rerum Patriae consulendi alacritate, praestolamur, ita vos ad scopum hunc elaboraturos esse, ut providentiam, sollicitudinemque vestram hoc probandam monimento, seri quoque posteri grato animo venerenlur. — Hoc in arduo, sublimi tarnen laboré , habebitis Nos in quaevis ita comparata vota vestra semper pronos. Vos enim sospites, publicamque rém Hungáriáé prosperam videre, nemo vestrum ardentiori Nobis desiderio flagrat. — Sic animo ad provehendam prosperitatem, felicitatemque perchari Nobis Regni Hungáriáé et partium adnexarum, comparati, benignas Propositiones Nostras Regias, Paterni Nostri in vos affectus uberiores testes, hisce vobis Fidelibus Statibus et Ordinibus consignamus, Iisdemque Gratia et dementia Nostra Caesareo- Regia porro etiam benigne propensi manemus. Az isteni gondviselés által ránk bízott népek boldogságára állhatatosan szentelt országiásunk kilenczedik éve mai nap az örömnek egy uj perczét érte el, midőn felette kedves Magyarországunknak , ’s hozzá csatolt részeinek KKait és RReit körülünk összegyűlve szemléljük. — Azon atya érzését élvezzük, ki magzatainak jólétét őszintén u hordja szivén , 's azok további boldogságának gyarapításáról állhatatosan gondoskodik. Melly törekvésünknek hogy elégtétessék, örömmel nyújtunk nektek alkalmat a’ haza közügyei nagyobb felvirágoztatásának eszközeiről, ’s a’ nemzeti gazdagság gyarapításáról köztanácskozhatni. — Használjátok tehát ezt úgy, hogy a’ közös munkával alkotandó törvények minden részben a’ valódi közhaszonnak megfeleljenek. — Mindnyájan tudjátok, mennyire iparkodunk mi azon, hogy az ősi alkotmány alapjai épségben , ’s a’ törvényszerű hatalmak ereje a’ törvényjelelte határok közt sikeresen fentartassék, a’ törvények rendeletei pedig, a’ mennyiben tőlünk függ, végrehajtassanak. De azon őszinteségnél fogva , melly lelkűnknek sajátja, még sem titkolhatjuk el, hogy ugyanazon közhaszon tekintete, mellyet az imént emliténk, nem annyira javasolja, mint inkább parancsolja, hogy tanácskozás alá vétessenek azon módok, mellyek a’ tekintély szilárdítását, ’s a’közboldogság feltételének megalapítását eszközöljék. — Tehát a’ haza közügyeinek javán munkálkodandó , serénységiektöl várjuk hű KK. és RR., miszerint e’ czélra úgy fogtok közremunkálni, hogy gondoskodásokat ’s iparkodástokat, ez emlékül kitüntetendőt, még a’ késő utódok is hálás szívvel tejeljék. — E’ nehéz, de magasztos munkában minket minden ekkint keletkezett óhajtásaitokra mindig hajlóknak fogtok tapasztalni. Mert titeket boldogoknak, ’s Magyarország közügyeit szerencséseknek láthatni közületek ki sem óhajtja forróbban mint mi, — így óhajtván szivünkből felette kedves Magyarországunknak ’s a’ hozzá kapcsolt részeknek közjólétét ’s boldogságát előmozdítani, kegyes királyi előterjesztvényeinket irántatoki atyai idulatunk bővebb bizonyítványaiul nektek hű Kir. és KR. ezennel átadjuk , ’s továbbra is a’ mi császári királyi kegyelmünkkel és jóindulatunkkal hajlandók maradunk. A’ múlt számunkban latinul már közlött kir. kegyes előterjesztések magyarul: Öcs. kir. felsége nevében ’stb. Ő felszentelt felsége nem kevesbbé a’ törvények megtartásának gondjától, mint a’ közboldogság előmozdításának eszközeiről szakadatlanul gondoskodó atyai szivének ösztönétől vezéreltetve , ő uraságukat a’ Kirat és RRet a’ jelen országgyűlésre egybehívta , hogy kedves Magyarországa ’s kapcsolatos részei közüdvössége ’s virágzása kellékeinek teljesítésére irányzott akaratját a’ legfenségesebb kir. hatalmával szentesített törvényekben is nyilvánítottat, bővebb üdvös ellátások gyarapításával bebizonyítsa. Kegyelmesen kivánja tehát ő felsége : I. Hogy bemutattatván az utóbbi országgyűlés 3-, 4- és 5-ik.czikkelyei által kiküldött orsz. választmányok munkálatai, a’ mik ezeknek nyomán a’ közjó és szükség érdekében lenni találtatandnak, a’ RK. és RR. annak idején ő felsége magas színe elibe terjeszszék. II. Azon szomorú eseményekre, mellyeket némelly megyékben a’ közdolgok tárgyalásáhozi járulás legfőbb nemesi kiváltságának gyakorlatában öldöklésekkel ’s mindennemű legsúlyosabb kicsapongásokkal közbejötteknek ő felsége atyai szivének mély fájdalmával értett, a’ KK. és RR. figyelműket fordítsák. — Minthogy magában világos , mikint ha ezeknek jövendőre elejök, nem vétetik, a’köztanácskozásokbani minden súly és méltóság elenyésztetvén, a’ közgyülekezetekben sem a’ személyes, sem dologügyi bátorlét, a’szavazat szabadsága pedig még annál kevesbbé lesz fentartható. — ő felsége tehát legfőbb gondjai közé számítja, hogy a’melly hiányok a’megyei közgyűlések tartásába már dicső emlékezetű nagyatyjának az 1790- ki kir. előadások 5-ik pontjábani intése szerint becsúsztak, azóta pedig a’ törvényes szabadsággali visszaélés említett fokáig növekedtenek, azoknak elenyésztetése és sikeres meggátlása iránt a’ RK. és RR. a’ III. rész II-ik czíme 8-ik szakaszának ’s az 1723: 58.czikknek értelméhez képest határozzanak, ’s a’ legczélszerűbb eszközöket ő felsége színe elibe terjeszszék. III. Azok közé továbbá, mik hamarébbi tárgyalást kívánnak, ő cs. kir. felsége a’ negyedik rendnek országgyülései jelen helyzete iránti panaszát kegyelmesen számítja, és kivánja hogy addig is, mig az 1790: 67. ’s 1824. 8. t. ez. következtében az országgyűlés rendezésének ügye törvény által elintéztetnék, az országgyűlési tárgyalásokhoz szavazataik által járulhatásnak a’ sz. kir. és bányavárosokat illető joga törvény értelmében meghatározottá ’s biztosítottá tétessék. IV. A’ kereskedelmi virágzás alkalmas közlekedési eszközökben fekvő főbb viteltyüinek (vehiculorum) hiánya naponkint érezhetőbb, e cs. kir. felsége tehát, azon gondoskodásánál fogva miszerint ezen parancsoló szükségen is segittetni óhajt, kegyelmesen meghagyá a’ KK. és RRket fölhivatni, hogy az illynemű közlekedési eszközöknek létesítése, ’s a’ mennyiben már némileg léteznének tökélyesítése, különösen pedig átcsinálási czélszerű rendszer megállapítása iránt, közre tanácskozzanak ; ’s nem csak a’ vonalokról, ’s azoknak különböző categoriáiról, hanem a’ munka végbevitelére ’s fentartására szükséges erők, nemkülönben a’ kellő felügyelet mikénti gyakorlata iránt is, ő felsége ebbe más helyeken már tapasztalás által igazolt , ’s a’ czélnak mindenkép megfelelő módokat terjeszszenek. V. Ámbár újabb törvények által, a’ magányosok hitelének szilárdítására, valóban több üdvös rendszabályok tétettek, hogy azonban ezeknek sikere a’ reménynek egészen meg nem felelt többek között, ’s a’ létező birófoglalási mód különbféle hiányain kívül, azon ingékony ’s bizonytalan állapotnak is tulajdonítható , mellynek az 1836: XV. törvény utján szerzett birtokok kitétetvék. Mind a’ magányosok hitelügyének , mind a’ nemzeti ipar fölvirágzásának leginkább érdekében fekszik tehát , hogy a’ fenálló országos intézvények ösvényén, ő felsége kegyelmes hozzájárultával alkotandó czélszerű törvény által eme’ szükségen is segítve legyen. — Hogy pedig az ország hitelbeni szükölködésén még sikeresebben segittessék, ’s a’ földbirtokosoknak, okszerű ’s gyümölcsöző gazdálkodás folytatásához szükséges tökepénzeket mérsékelt kamatra, ’s hoszabb időre is mindig és könnyen fölvehetni zárt mező nyíljék. VI. Ő felsége kegyelmesen meghagyá a’ KK. és RRnek kijelentetni , hogy e’ czélra legtöbbet szolgálandónak látszik, ha a’ földbirtokosok számára alkotandó hypothecai hitelintézet ügye, minden oldalról, ’s figyelmezvén az 1840: XXI. sz. 19. ’s 20. §§. szabályaira is, gondosan átfontoltatik, ’s a’ másutt létező hasonló intézetek példája nyomán leginkább ajánlatosnak mutatkozandó törvények alkottatandnak. VII. Azon terhet, melly a’ pozsonyi házbirtokosokat az országgyűlés tagjai számára adott ingyen szállások miatt nyomja, maguk a BKK. és RR. az utóbbi országgyűlésről ápr. 25-én fölterjesztett felírásukban megjelölök. Kivánja tehát ő felsége, hogy az országgyűlési szállásokért adandó igazságos és kellő kártalanítás tanácskozásba vétessék, ’s felőle a felségéhez még ez országgyűlésen törvényjavaslat fölterjesztessék. Vill. A’ mit e cs. kir. felsége az ország Kirainak és Rveinek már 1832.6 ki kegy előadásaiban arra nézve előterjesztete, hogy miután az 1827-ben nevezett országos választmányok, ’s határbizottmányok költségeire az országos pénztár megfogyatkozott állapota miatt, a cs. kir. föherczegségének az ország nádorának közbevetésére, kamarai saját kincstárából akkoron 262,606 frt 29/rn ki előlegezteték ; a’ RK. és RR. ezen öszvegnek a' kir. kincstárba mihamarább visszafizetéséről gondoskodjanak, — az most, miután az 1836-ki és 1840-ki országgyűlésekről kirendelt országos választmányok költségeinek újabb hozzájárultával, azon előlegezés 488,566 forintnyi ’s váltóczédulában 24,313 frtnyi 2 krnyi nevezetes öszvegre szaporodott, immár sürgetőbb szükséggé vált. Ö cs. kir. felsége tehát, legfelsőbb kincstárának a' közalladalom annyiféle ’s olly sok költségeivel terheltetésénél fogva kegyelmesen kivánja, hogy a’ kitett kölcsön készséges visszatérítéséről intézkedtessék. Lapjaink múlt számában az országgyűlés ünnepélyes megnyitása előtt f. hó 17-dikén tartatott előleges kerületi ülést csak röviden emlitettük, legyen szabad most, mielőtt már közlöttek nyomán tovább mennénk, arra mégegyszer vissza térni. A’ RK. és RR. az 1790-ki, 1830-ki ’s 1832-ki gyakorlat nyomán indulva, az országgyűlés ünnepélyes megnyitása előtt, saját testületök szerkezete iránt előlegesen tanácskozandók,május 17-kén reggeli 10 órakor országos teremünkben kerületi ülést tartottak. — Az alkalmatlanul hosszú, még alkalmatlanabbul keskeny teremnek felső részén emeletes rekeszték van, mellynek korlátjánál ily ilyenkor a’ kerületi két elnök ’s jegyző, országos ülésben a’ kir. személynök foglal helyet; a’ háta mögött: asztalok az egyházi rendbéli követek, ’s országos üléskor a’ kir. tábla, és ennek sorában a’ horvátországi követek által szoktak elfoglaltatni; korláton alól három asztal nyílik el teremhosszant, mellyeknél balról tiszai, középen dunai, jobbról az amazokhoz nem fért megyék követei foglalnak helyet; utánok két asztalnál a’ kir. városi követek, de középen előttük Turopolya grófja; a’ harmadik asztalnál pedig a’ kerületek, ’s utánok a’ jelen nem lévők követei. — Oldalt és végül a’ mi kevés hely van, valamint a’ fél terem hosszantfutó karzaton is a’ hallgatóság tömött sorai. — Érdekes látvány magyar embernek, a’ magyar képviselők tereme; külső fény nem emeli a’hely majestását, de az ember kebelét mégis sejtelmek ihletik meg , előérzetül a’ fontos eseményekhez, miknek ez egyszerű terem műhelye leszen, ’s az ember úgy van vele, midőn belép, mint ha maga körül hallaná suhogni a’ történendő nagy dolgok szellemeit, és ember szeme önkénytelenül megállapodik a’ nemzet választottjainak arczain, mintha vonásaikról akarná leolvasni a’ lelket, mellynek, mint mondják, a’ szem tüköre. — És Lavater álmai, többek mint álom. A’ figyelmes psycholog nem mindig csalatkozik. A’ kerületi ülések nem helyesen neveztetnek igy. Nevök azon korszakból maradt, midőn még az ország négy kerülete külön tartá előleges tanácskozásait, némileg hasonlón a’ franczia kamara bureaux-ihoz. Ezen Separatismus később a’ „V is u n i t a f o r t i o r“ érzete megszűnteté , de a’ név megmaradott, ’s meg a’ dunai ’s tiszai