Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-02 / 261. szám

Vasárnap 961 Julius 2. 1843 Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap, Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordássai 5 írt, borítékban 6 frt, postán borítékban 6 frt pengd pénzbe i. — Előfizethetni helyben Länderer Lajos kiadó tulajdonosnál, watvani utcza liorváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’» egyéb kilföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári föpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy asábsorért petit be­tűkkel 5 pengő krajczár számittatik. TARTALOM. Halálozás. Vezérczikk: (Nemzeti kór álla­pot VI). B. W e ss e lé n y i Miklós. — Országgyűlés.— Megyei dolgok: Krassó (kir. előadások, körlevelek). Közópszolnok(uj tisztválasztásokat vagy helyettesíté­seket parancsoló intézvény). Külföldi napló. Nagybritannia és Irland. Frankhon. Hiv. tud. Hirdetések BSAOTAAORSZAG és BBftÉLY. Halálozás. Nagytisztelelü tudós Somossy János, sárospataki hittudomány-oktató urnák szeretett neje t. Hutka Zsuzsánna asszonyság f. é. jun. 25-kén meghalálo- zott. Erényes élete'nek vesztét rokoni és barátai bánatos szívvel gyászolják. Vezérczikk. (Nemzeti kórállapot VI.) Tekin­tessék mind a’ választás, mind a’ tanácskozási ’s határo- zási tiszt nemcsak jognak, hanem sokkal inkább köteles­ségnek ’s valódi hivatalnak. Legyen ezen kötelesség tel­jesítésére, vagyis tisztben’s hivatalbani eljárásra minden nemes, ki arra képes — de csak is az — felhatalmazva. Mind a’ választási, mind a’ tanácskozási ’s halározási jog nagy fontosságú; de az utóbbi sokkal fontosabb, az­ért, mert ez szabja ki a’választottaknak teendőit; ez lé­tesíti azt, minek amazok csak végrehajtó eszközei. Fon­tosabb azért is , mert ez a’ felsőbb rendeletekre nézve is előmozdító vagy akadályozó hatást gyakorol, mellyekben, szintúgy mint megyei végzésekre nézve, tisztviselők csak eszközök. És fontosabb továbbá azért, mert a’t.hatóság statutarius hatalmánál fogva, keblében törvényekkel egye­ző , ’s azok körébeni olly intézkedéseket létesíthet, mely- lyek nemcsak a’ jelenre, hanem jövőre is hatnak, ’s a’ hi­vatalbelieknek mind hivataloskodása idejét túlélik , mind hatásuk körét messze túlhaladják; és fontosabb mindenek felett azért, mivel követi utasításokat adván, ez által a’ t.hozásra egyenes és roppant, ’s századokra terjedhető be­folyás gyakoroltatik. Ezekre nézve, habár nem kevés függ attól, hogy vá­lasztások kik által történjenek; ’s ámbár helyes választás­ra is józan ész- ’s jóakaraton kívül a’ hivatalnokok tevési körének ’s kötelességének helyes és elégséges ismerete hasznos; mindazáltal ennek helyes ’s czélszerü, vagy leg­alább nem-káros gyakorlatára sokkal kevesebb tulajdonok kellenek, mint tanácsadásra, ’s határozatok tételére, mely- lyek felsőbb rendeletek, megye, sőt a’ t.hozás sorsa fe­lett is eldöntő hatással lehetnek. A’ tapasztalás is bizonyít­ja , miszerint a’ köznemességnek is, ha elcsábítva vagy megvesztegetve nincs, tisztjei választásában nem rósz ta­pintata van. Ezen tisztekkel lévén továbbá legközelebbi érintésben, ezeknek választása érdekli ötét leginkább, ’s van reá legközvetlenebb hatással; ’s azért ezen joggya­korlathoz ragaszkodik leginkább. És valamint ennek köz­vetlen gyakorlatától válnék meg legbajosabban: úgy ha ez most egyelőre neki fejenkint meghagyatik, a’ mindjárt elmondandó megszorítás vagyis módosítás a’ másikra, t. i. a’ tanácskozási ’s határozási jog vagyis tisztre nézve — melly pedig a’ választásinál sokkal fontosabb — kivihe- többé válandik. Maradjon azért minden köznemes is tisztválasztási jo­ga gyakorlatában. De a’ tisztválasztásokra nézve a’ fen­tebb említett rendőrségi ’s más, részint csak érintett, hasonló czélu és hatású rendszabások, okvetlen életbe lép­tessenek. Ellenben a’ köztanácskozásokat ’s határozatokat, va­lamint követutasitásokat, ’s országgyűlési követválasztást illetőleg, minthogy ezekre cl nem csábitottság, meg nem vesztegetettség, sőt jó akarat ’s józan ész is még nem elégséges, ’s erre miveltségnek ’s tudásnak egy bizonyos — habár nem magas — fokozata is nélkülözhetlen lévén; és mivel sokak együtti tanácskozása bajos, értetleneké képtejenség, de hogy nagyszámú értetlen tömeg tanács­kozzék, a’képtelenségek képtelensége; azért a’tanács­kozási vagyis a’ tanácsadási tiszttel ’s kötelességgel, ’s eb­ből folyó határozási joggal megyében csak azok legyenek felruházva, kik a’ miveltség- és tudásnak legalább első fo­kán állanak. Erre nézve jelentse magát a’ megyékben minden ne­mes , ki tanácskozásokban részt akar venni. Ezek egy vá­lasztmány által vizsgáltassanak meg: bírnak e a’ mivelt­ség és tudás legelkerülhellenebb kellékeivel. Illy kellék­nek kellene lenni: 1) Imi ’s olvasni tudás. E’ nélkül a’ tanácskozási, nagyára igen fontos tárgyak felfogására, azok iránti vé­lemény- *s szavazatadásra szükséges értelmesség, ’s any- nyivalinkább ismeretek alig lévén feltehetők, sőt bajosan csak lehetségesek is. 2) Azon nyelvnek tudása, mellyen a’ tanácskozások folynak. Mikint vehessen ugyanis valaki tanácskozásban részt, mikint adhassa a’ tárgyak iránti szavazatát, hogy ha azokat nemcsak tartalom, de nyelv tekintetében sem érti. 3) Ha nem is bő ’s kimerítő ismeret, de legalább egy kis fogalom, ’s nem fonák, hanem helyes képzet: a) a’ fejedelem ’s hon, vagyis a’ törvény, felsőbb rendeletek ’s elöjárók iránti kötelességekről; — b) a’ fejedelem, a’ nemzet, ’s nemesség jogairól; — c) a’ polgárság ’s pa­rasztság helyzetéről; — d) az országgyűlés ’s a’ megye hatása köréről. Kik ezen kellékekkel felruházottaknak találtatnak, azok ennek következtében tanácskozó ’s eldöntő szavazat­tal bíró tagokká válnak; k ö z ü 1 n ö k i vagy más nevezet mellett; ’s mint illyenek, összeiratnak. Ezek esküt teen­dőnek le, a’megyének közgyűlések, választások’s ta­nácskozások iránti rendszabásai szoros megtartására; tör­vény- ’s felsőbbség iránti tiszteletre’s engedelmességre; ’s hogy szavazatukat csak meggyözödésök szerint, és so­ha is pénz vagy ígéretek következtében nem adandják. Ezen javallat ellen, azt mind általánosan , mind az említett egyes kellékeket illetőleg, hihetösen sok nehéz­ség fog felhozatni. Nézzünk meg néhányat. Mi ezen qua- lificatioi javallatot általánosan illeti, annak szokatlan jogot csonkitó, sokakat kirekesztő és a’tanácskozásokat igen kevésre szorító, ’s a’ határozást felette kevésre biró voltát érdeklő ellenvetésekre — úgy hiszem — a’ mondottakban van már felelet. Azokhoz még csak következőket teszem, ’s részint újra megemlítem. A’ qualificatio eszméje ’s alkalmazása, megyei létün­ket véve, sem nem uj, sem nem szokatlan. Láttuk már, miszerint valamint azon jogból ’s kötelességből, hogy ma­gát alkalmas tisztviselőkkel lássa el, következik a’ megyé­nek választási joga, ’s a’ hivataloknak alkalmas egyének­kel leendő betöltési kötelessége: úgy azon jogából, hogy tanácskozhatik ’s határozhat, ’s azon kötelességéből, hogy értelmesen tartozik tanácskozni, ’s ész- és törvénysze­rűn határozni, foly joga ’s kötelessége: illy tanácsadás­ra ’s illy határozásra ollyakat használni, kik arra alkal­masok. — Továbbá a’ megyének joga ’s kötelessége meg­kívánni , hogy hivatalaira csak alkalmas egyének jelöltes­senek ki; ’s ollyakra, kik nyilván képesség nélküliek — ha valahogy’ illyek jelöltetnének ki — nem tartozik sza­vazni. Már ebben benne van a’ qualificationak mind esz­méje, mind gyakorlata. — Szintolly tisztán létezik quali­ficationak joggyakorolhatás feltétekinti tekintése megki- vánása: a’ megyei táblabirákat illetőleg. Minden nemesnek van biráskodhatási joga; azért mégis csak azok bi- ráskodhatnak, kik, mint e’ sneghivatás teljesítésére al­kalmasok , táblabiráknak kineveztetnek. Még világosabban látszik illy qualificatioi gyakorlat az erdélyi megyei életben; még pedig ezen élet azon részé­ben , melly a’ magyarhoni megyékénél jog és hatás tekin­tetében sem az egészet, sem a’ tagokat véve hátrább nem áll. Minden nemesnek lévén joga hitelesítő, coramisáló eskető, vallató’stb. functiók gyakorlatára; mindezt, ’s ehez hasonlókat ott gyakorolhat is minden nemes, ki vizsgálat következtében erre alkalmasnak elismertetett, ’s megyei assessornak föleskettetett. És ezen rendsza­bás által, olvasni ’s irni, és magyarul nemtudó egy nemes sem találja jogát sértve, hogy nem assessor; sőt a’ kik nem ezen hiányokért, hanem azért nem vétetnek föl az assessorok közé, mert a’ szükséges törvényismerettel nem birnak, ezen kirekesztést ’s visszavetést igen termé­szetesnek találják. Ha már egyének ügyébeni bíráskodás, köllevél-készi- te's, vallatás, hitelesítés ’stb. olly fontos functiók, mellyek- ben helyes eljárás tekintete, a’ minden nemessel közjogok gyakorlatát qualificatio által megszorítandóvá teszi: az azon functióknál hasonlithatlanul fontosabb tanácsadói tiszt, ’s megye és ország közös dolgai ’s jogai fölött hatályos sza­vazási hivatás, mennyivel természetesebbé tesz illy qua­lificatioi megszorítást. — Botrányosnak tartaná, ’s meg nem engedhetőnek bárki is: hogy kinek törvényes gya­korlatról képzete sincs, vagy ki épen irni ’s olvasni sem tud , avvagy magyarul ’s diákul szót sem ért, az bíráskod­jék , ’s mint hiteles személy lépjen föl törvényes tárgyak­ban ’s ügyekben, és hogy illyennek működését érvényes­nek tartani ’s elfogadni egyének ’s törvényszékek tartoz­zanak. Hát az nem sokkal botránykoztatóbb e, hogy illy tudatlanok ’s tehát alkalmatlanok, szavazatuk által — kik még azonfelül részegek vagy elámitottak, vagy megvásár­lónak is — vagy talán épen egyetlenegy illyennek szavaza­tával - mi szavazás esetében nem lebetlen — döntessék el: például hogy egy Deák, Klauzál, Bezerédj legyene a’tör­vényhozás tagja, vagy ne? sőt mikint szavazzon a’ legmé- j lyebb bölcseséget ’s tudományt kívánó kérdésekben az or- : szággyülésen ? hogy a’megye a’köznevelés vagy más nagy fontosságú tárgyban üdvös lépést tegyen e, vagy ne? av­vagy hogy valami lázas fő szülte indítvány elfogadtassák e? És lehet o borzasztóbb képtelenséget ’s veszélyesebb fo­nákságot csak képzelni is, mint hogy még az is a’ kérdést teljességgel nem vagy félreértő, mámoros fejű’s bérbe adott lelkű emberek vagy ember szavazatától függjön: mi­szerint városok sorsát, adót, vagy más illy mázsás ügyet illető üdvös és szükséges királyi előadás, vagy országos kívánat elfogadására vagy elvetésére szavazzon orsz.gyű­lésen valamellyik megye, mellynek szavazata talán az ügy ’s azzal az ország sorsát dönti el. Azon gáncs, hogy javaslatom a’ megyei nemességet jogaiban fölötte megszorítja, minden súlynélküli. Válasz­tásra nézve annak nemcsak annyi jogát hagyja fen, meny­nyit Qiinden alkotmányos polgár követelhet, t. i. hogy a’ hivatalos közvetett hozzájárulta által töltessenek be, ’s igy ollyak igazgassák ’s bíráskodjanak felette, kiknek válasz­tásában részt vett; hanem ezen választás közvetlen gya­korlatának fontos és fényes jogában meg van hagyva. Ez több, mint a’ mennyivel a’ legszabadabb országban a’ mi köznességünkkel párhuzamban állók, azaz polgárjogokkal birók felruházvák. A’ legszabadabb országban sem áll ugyanis az Hlyeknek joguk, vagyis a’ közdolgokhozi hoz­zájárulásbeli osztályrészök egyébben , minthogy olly kép­viselőket választanak, kik a’ közigazgatásba ’s bíráskodás­ba többnyire közvetve, azaz hivatalnokok választása által befolynak. így pedig köznemességünk nemcsak a’ szabad polgár jogainak minimumát birandja, hanem minden tiszt­viselőinek egyenes és közvetlen választása által, a’ polgá­ri jogokból, már potencirozott mennyiség ’s hatalmas osztályrész birtokában leend. — Tanácskozási jog a’ pol­gári jogok maximuma; olly fokozat, mellyre bármelly szabadszellemfl alkotmány szerint is egyedül csak válasz­tás, még pedig választottak általi választás, felsőbb hiva- talviselós ’s helyenkint magas születés emelhet; és min­denütt csak igen mérsékelt számot; és a’ mellyre neveze­tes feltételek kivántatnak meg. — Ezen jogmaximum is javallatom szerint mindarra, ki azt gyakorolni képes, ki lévén terjesztve, a’ qualificatiók legszükségesebbikéhez, de legkönnyebben birhatójához van kötve. És azon jog­maximumban mindent, kinek azt gyakorolni csak valamen­nyire is lehetséges, részesítvén, határát a’ tevés körüli ha­tárok legtermészetesbikéig t. i. a’ lehetségig teljesen, csak azon túl nem terjeszti. Igen továbbá, hogy valamint nagy számú tanácskozási ’s határozási eljárása képtelenség ’s veszélyes: úgy azt igen kevesekre bízni sem biztos, ’s a’ szabadság ügyének káros. De e’ számnak szoros határa ’s mértéke: a’ képes egyének mennyisége; — ’s a’ mint az egészre káros, ’s mind an­nak mind az egyének jogát sértő : csak egy képes és al­kalmas személyt is a’ tanácskozástól, ’s határozástól elzár­ni; úgy sőt még inkább káros, ’s az illő szám maximumát túlhaladó; mihelyt abban ollyan vessen részt, ki arra nem alkalmas. Egyébiránt — hála a’ már nálunk is előhaladott miveltségnek — minden megyében marad még az arra nem alkalmasok szintolly szükséges, mint természetes ki­rekesztése után szép, mondhatni nagy tanácskozandó ’s határozandó szám; olly szám, melly bármelly országos ta­nácskozó ’s határozó gyűlés számával legalább vete- kedhetik. Már magokat az említett qualificatiokat illetőleg: an­nak két elsője ellen nem gondolván, hogy kifogás tétet­nék, a’ harmadiknak alkalmazása ’s kivihetése iránt elö- gördithető ellenvetés — úgy hiszem — nem bir eldöntő súlylyal, ’s a’ valóban létező nehézség nem legyőzhetlen. — Igaz, hogy bajosan létezhetik alkotmányos ország, mellyben alkotmányróli tiszta fogalom ’s közjogi ismeret olly keveseknek lenne sajátja, mint — kivált eddig — honunkban. A’ törvénytanulók ’s tudók nálunk olly — aligha mondani nem lehet — rémitő nagy száma meUett nem sokan vannak, kiknek hónuk ’s magok polgári helyzetéről, ’s a’ kölcsönös közjogokról ’s kötelességekről csak valamennyire is tiszta képzetök lenne. Az iskolákban is töbnyirc több idő ’s figyelem fordiltatik a’ jogtan min­den mezejére, mint honi közjogunkra; könyveknek is e’ szakot iltetőknek vagyunk legnagyobb szűkében; ’s fő- kép rövid, tiszta ’s népszerűn Írott közjogi kéziköny­vünk — tudtomra — nincs is. Ezek következtében van nálunk a’ magánjog tömkelegében otthonos, ügyvédi fo­gásokba avatott akármennyi; de publicista kevés; sőt még ollyan sem sok, ki alkotmányunkról annyit tudna, mennyit az utolsó polgárnak is kellene tudni, ’s mennyit más al­kotmányos országban majd minden kézműves, sőt nap­számos is tud. Illy körülményben igaz, hogy a’ fenemlí- tett tudás nem kicsiny ’s nem könnyű kívánat, de a’ mondott vizsgálatra megyénkint rendelendő választmánynak— ha­bár nem könnyű, de nem is megoldhatlan feladata leend, 107

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék