Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-02 / 261. szám

442 hogy sem felette szigorú, sem igen elnéző ne legyen. Nemesítés és tisztítás kezdetét nem lehet ’s nem kell ki­szemelésben olly szigorúsággal kezelni, miilyen később lehető is szükséges is ; és sok ollyan még megtartandó, miilyen már válogattak közt többé meg nem hagyathatnék. Nyereség már, ha egyelőre a’legkevésbbé alkalmasok is tá- volittatnak. Hogy pedig ollyak távolittatnának, kiket nem kellene; az ellen kezeskedik az, miszerint minden megvizs­gálandó^’ választmány határozatát illetőleg a’ közgyűléshez folyamodhatik. - Szükséges,de lehető is — egy rövid, tiszta, ’s könnyen érthető közjogi kivonat, melly kérdések ’s fe­leletekben a’fönebb említett tudnivalókat magában foglalja. Két három Ívre össze lehet mind azt szorítani. ’S e' két vagy három ivet elegendő példányban kiosztván, azt a’ nemesi communitásokban a’ szolgabirák, vagy választmány — talán a’ rendőrségi szabályok alkalmával említett — jól’s több ízben magyarázzák meg; a’ helység jegyzője, vagy a’ nemesek hadnagya pedig minden vasárnap, egész­ben vagy részenkint újra meg újra olvassa fel. Azon írás­tudók, ’s a’ tánácskozási ’s hatarozási nyelvet értők, kik egy illy rövid kivonatot, az említett igen könnyűvé tett utón megérteni, ’s magokévá tenni nem tudnak, vagy nem akarnak, azok bizonynyal sem nem képesek, sem nem méltók: köz-’s részint országos dolgok felett tanács­kozni ’s határozni. A’ felhordott orvoslások , és óvó ’s megelőző ’s ré­szint rendőrségi intézkedések által a’választások, ’s ille­tőleg a’ tanácskozások is kétségkívül biztosítva lesznek, az eddigiekhez hasonló botrányok ellen, helyre lesz a’ béke és rend állítva; ’s megyék tiszválasztási jogukat mind azon jog ’s hivatásuk méltóságának , mind közjónak megfelelöleg gyakorlandják. A’ tanácskozásokra nézve pe­dig az arrai képesség vétetvén föltételül, éríelmesség fog­ja örökében, a’ tanácskozási teremekben trónját megala­pítani , ’s visszatérend azokba a’ törvényesség, béke ’s renddel párosított szabadság nemtője. Borússá tették a’ közelebbi események polgári létünk láthatárát; pusztítással fenyegetnek a’ már czikázó villá­mok , ’s orkán vagy- földrengésre mutat a’ rémítő moraj. De én hiszem, hogy a’ magyarok istene e’bajt javunkra bocsátotta reánk; ’s bizton reményiem, hogy abból üdv áradand honunkra. Iily borzasztó ’s rémítő tanúság kellett, hogy szemünk felnyíljék, ’s fölébredjünk. Illy lelketrázó undor esemé­nyek nélkül, még hosszú évek során át létezendik a’ jel­lem- és erkölcsgyilkoló lélek vásárlások, ’s az értetlenek általi kormányzás veszélyes rendszerre; lassú méreg rág­ná t.hatósági létünket, ’s polgári alkotmányunkat; míg a* mirigy orvosolhatlanná, ’s minden szer sükeretlenné vál­nék. Most a’ legbőszültebbeknek is nagyobb része az ál- talok okozott, de előre nem látott kitörés robaja által görcsös ébredésre rázva fel, idegfagylaltan áll a’ szörnyű mélység szélén; ’s kiket izmos karok sem tudtak vad ro­hanásukban feltartóztatni, most egy gyöngéd kéz által is örömest fogják magokat a’ veszélyes helyről elvezeltetni. — Minden, lúben jónak még valami csirája, ’s észnek leg­kisebb szikrája létez, hajlandó ’s kész lesz most: az egyéneket ’s egószt egyenlőn bántó ’s fenyegető veszély távolításán munkálni; minden nemeskeblü pedig igyeke­zetét a’ lehetőségig feszitendi: a’ renddel párosított sza- szabadság biztosításának, és a’ törvény méltósága — ’s a’ közbéke ’s bátorság helyreállításának eszközlésére. Add is, oh nemzetek istene! hogy legszebb oltárodat, az alkotmányos létet, bármelly oldalról jövő erőszak ’s önkény nálunk se fertöztesse soha is, butaság soha se szennyezze, hanem azon mindig törvényeknek hódoló szabadság áldozzák. B. Wesselényi Miklós. Országgyűlés. Foglalat: Felirási javaslatok az előleges sérelmek, ’s a’ részek iránt. Felírás ’s törvényjavaslat a’ vallás ügyében. Üze­net a1 tnropolyai panasz tárgyában. Kerületi ülés Jun. 27. tárgya: magyar nyelv iránti törvény ’s vegyes házasságok ügyébeni felírás hitelesítése. — Jun. 28. szólásszabadság,’s Fejér megyei petitio. — Országos ülés a’ főRRnél juu. 27. előleges sérelem, ’s a’ részek és a’ meg nem jelentek idézte- tése Jun. 2 8. Turopolya. — A’ RR. ugyanazon napi ülésről rövid közlés. JPozsony. Kedden , jun. 27-én 1843. Megtévén lapjaink két utóbbi számaiban a’ KK. és RR. jun. 20-ikai országos ülésének folyamáról jelentésünket, ’s annak egyik főbb eredményét, a’ már némi csekély módosí­tással förendileg is elfogadott válaszfelirást is kö­zölvén, kötelességünknek véljük annak egyéb határozatait is közölni. A’ válaszfeliráshoz — a’ mint tudva van — két más felirási javaslat is csatoltatott, úgy mint 1) az előleges sé­relmek és kivánatok, ’s 2) a’ részek visszacsatolása tár­gyában; más kettőre pedig, úgy mint, a’ vallás ügyében, a’ múlt országgyűlésről 1840. május 7-kén , és ismét a’ görögném egyesültek ügyében május 12-kén fölterjesz- tettekre hivatkozás történt. Ezeknek lartalma itt követ­kezik : I. Felirási javaslat az előleges sé­relmek és kivánatok tárgyában. „Fölséges ’stb. A’ nemzet azon előleges sérelmei és kiránatai tárgyában, mellyek az 1839. évi oct. 31. napján Felségednek fölterjesz­tettek, az 1840. évi május 1-sö napján költ kegy. kir. válasz az országgyűlés végnapjaiban érkezvén, akkor már az idő rö­vidsége miatt tanácskozás alá nem vétethetett; hanem több tár­gyakkal együtt ezen orsz.gyűlésre maradt. — E’ kegy. leirat által sérelmeink orvosolva, kivánataink teljesítve nincsenek, és az idő nem volt képes elcsüggeszteni a’ nemzet állhatatosságát, mellyel azokat orsz.gyulésröl országgyűlésre ismételve szorgal­mazta. — Fölterjesztjük tehát azokat újólag Fölségednek azon kéréssel, hogy az idők elfogása által e’ részben mindinkább súlyosodé aggodalminkat kegy. megszüntetni méltóztassék. Kik egyébiránt ’stb. Magyarország és hozzá kapcsolt részek előleges sérelmei és kivánatai. I. és IY. A’ Dal- mátorszaghoz tartozó részeknek és szigeteknek az anyaországba leendő bekebeleztetése, ngyszinte Galliczia visszakapcsolása végett az 1830: 5-ik t.czikkely által kirendelt biztosság né- melly elholt tagjainak kípótlását, és a’ küldöttségi munkálatnak akkinti siettetését, hogy jelen országgyűlésig befejeztessék, ő felsége az 1840-ik évi május 1-sö napján költ kegy. leira­tában megígérni méltóztatott. — Nem kétkednek a’ KK. és RR., hogy ö felségének az ország ezen olly régen sürgetett kivánata teljesedését czélzó ebbeli kegy szándéka sikeresitve is lön. — Óhajtva várják tehát az Ígért kegy. kir. választ és kérik: hogy mindezen részeknek mind Galliczia és Lodomeriának visszakap­csolása még ezen országgy. alatt voltaképen és tettlegesen esz­közöltessék: egyszersmind az 1836. évi april. 18-kán és 1839. oct. 31-kén fölterjesztett felírások folytában azt is; hogy Hor- vát- és Dalmátországok közt még fenálló 30-adok eltöröltesse­nek, a’ biztosság által eljárásáról teendő tudósítás pedig az or­szággy. elibe terjesztessék. II. Kraszna, Középszolnok és Zaránd megye nemkülönben Kövárvidéke az 1836: 21. t. ez. által teljesen és tökéletesen Magyarországhoz visszacsatoltatván, azokat, mik e’ törvény tökéletesítésére megkívántainak, különös felírás utján fogják a’ KK. és RR. fölterjeszteni. III. Erdélynek Magyarországgal szorosabb egyesülésére nézve ö felsége az 1792: 11. törvény rendeletét kivánja meg­tartatni , jelenleg a’ KK. és RR. sem óhajtanak egyebet, hanem épen azért, mivel ugyanazon választmány is, mellyre az idé­zett törvény által az egyesülés tárgyalása bízva volt, hogy ez megtörténhessék, mind az 1790: 67. mind az 1827: 8-ik törvények meghagyásából készített tudósításában Erdélylyel a’ kölcsönös értekezést szükségesnek találta : a’ KK. és RR. biz­tosan remélik, hogy ö fels. az 1836. évi april. 18-kán és 1839. oct. 31. napján költ felírásaikban fölterjesztett kérésüknek el­végre engedni fog annyival inkább, mivel magának az 1840- iki május 1-sö napján költ kegy. leiratnak tejesítésére is egyéb módot gondolni nem képesek, és e’ reménytől éltetve, a’ ki- küldendő orsz. választmány iránt külön javaslatot fognak fölter­jeszteni. V. Az ország határai iránt még függőben levő kérdések el­intézésével megbízott küldöttségek munkálatai, hogy legfelsőbb helybehagyás után a’ küldöttségek befolyásával hajtassanak vég­re és ezen végrehajtás miképen lett eszközléséről az ország­gyűlésnek jelentés tétessék; ö fels. az 1840. május első napján költ kegy. leiratában megegyezni méltóztatott, óhajtva várják a’ KK. és RR. hogy ezen annyi idő óta függőben levő munkála­tok fejeztessenek be; mert ámbár nem tagadják, hogy lehet­nek olly körülmények, mellyek miatt hasonló kérdések fölött az értekezés hoszasabb időt k:ván ; által nem látják mégis, mi­kép történhetett, hogy bár külön kormány, de ugyanazon egy fejedelem alatt levő országok közt azoknak elintézése illy hosz- szu időre haladt; — óhajtanák tehát, hogy c’küldöttségek nemcsak munkálataik befejezéséről, hanem azon idő közben tel­jesítettekről is tudósításaikat az orsz.gyűlésnek múlhatatlanul mindig beadják. A’ mi az 1827 : 16. törvény által a’ gallicziai határszélek felé kirendelt biztosságot illeti: az idézett törvényben kineve­zettek közül elnöki hatósággal egyik tag sem lévén felruházva, a’ KK. és RR. annak, hogy a’ küldöttség elnöke pótoltassék ki, szükségét nem látják ugyan, figyelmeztetve mindazáltal az idé­zett kir. leiratban, gondoskodni fognak, hogy mind ezen, mind pedig más hasonló küldöttségek elnökök nélkül ne maradjanak, és az e’ részben alkotandó törvényjavaslatot annak idejében föl— terjesztendik. YI. Szegnia városának és révparlnak a’ katonai hatóság alóli fölmentésére és polgári állapotába teljesen leendő vissza­helyezésére a’ Kittey és Répási határoknak Somogy vmegyéhezi visszacsatolására, a’ varasdi tábornagyságnak, miután több mint száz év óta Czrkveno mezővárossal egyetemben határszél lenni megszűnt, — nem különben a’ Károly és József nevezetű utak között fekvő vidéknek a’ katonaságtól! függetlenitésére és a’ polg. törvényhatóságnak alá vetésére, továbbá a’ véghelye­ken lakó nemeseknek a’ megyei hatóság alá rendelésére, ugy- szinte a’ véghelyeknek a’ nádori és illetőleg báni hatalom alá adására nézve az 1840. május 1-jén költ kegy. kir. válasz által a’ dolog eddigi helyzete nem változott, sőt némellyek ezen sé­relmek közül abban meg sem emlittetnek. A’mi az 1802: 11. törvény nyomán Szegnia városának határai iránt kirendelt kir. biztosságot, ugyszinte a’ Kittey és Répási határok iránt az illető kormányszékek közötti értekezé­seket illeti: a’ KK. és RR. figyelmeztetni bátorkodnak ö felsé­gét , hogy ezen értekezések befejezésének siettetése ugyszinte a’ biztosságí munkálat hovahamarabbi bevégzése legnagyobb részben ő felsége kegy. akaratától függ; azon ok tehát, melly ezen kérdéseknek eddig is el nem intézésére nézve felhozatik, olly nyomatékkai, hogy a’ KK. és RR. aggodalmát megszün­tethetné, annyival kevesbbé bir, mivel a’ KK. és RR. ezen olly sokszor sürgetett régi kívánságának igazsága és törvényessége ő felsége kegy. leiratai által is alaposan már meg van ismerve. — Végre A’ véghelyeknek a’ nádori és illetőleg báni hatalom alá le­endő visszabocsátására nézve ezt jegyzik meg, hogy az 1741 : 18. törv. 5. §-sa a’KK. és RR. által legközelebb az 1839. oct. 31-kén sürgetett rendelkezést ki nem zárván, azon törvényes okok ellen, mellyeket az 1836. april. 18-kán és az elöbbeni orsz.gyűlésekből fölterjesztett felírásaikban bőven kifejtettek, sikeretlen hivatik fel. — Mind az itt előadottakra nézve törvé­nyes kit ánataikhoz továbbá is ragaszkodnak. VII. VIII. IX. X. XI. pontok alatt a’ só, az egyházi java­kat használók taksáltatása, a’ magyar kamarának függetlensége, a’ pénzügynek egyenesen az alá rendelése, az arany és ezüst kivitelének megszüntetése, a’ tárnokmesternek és pénztárnak teljes hatásába visszahelyeztetése, a’ pénz formájának és érté­kének orsz.gyülésileg leendő meghatározása, és a’ zengi kikötő­helynek a’ fiumei igazgatóság alá rendelése, a’ forgatba ho­zott papirospénz cs a’ fizetésbeli viszonyoknak törvényes ki­egyenlítése iránt előterjesztett sérelmekre nézve nem nyughat­nak meg a’ KK. és RR. ő felségének az 1840. évi május első napján költ kegy. leiratában, sőt érzékeny fájdalommal tapasz­talják, hogy számtalan felírásaikban fölterjesztett okaik figye­lembe épen nem vétettek; azokhoz tehát általánosan most is ragaszkodnak. XII. Azokat, miket a’ magyar nyelv virágzásának és ter­jedésének előmozdítására és a’törvényhozás és közigazgatás kö­rében teljesen leendő megállapítására nézve az 1840: 6. törv. czikkben foglaltakon kivül a’ KK. és RR. még szükségesnek lát­nak , mint ezt már a’ felírásban kijelentették. Különösen fog­ják fölterjeszteui. XIII. Ámbár a’ KK. és RR. el nem ismerhetik, hogy a’ név­telen feladások eddig sem használtattak, megnyugodnak mégis az 1840. május 1-jén költ kegy. leírásban foglalt azon kir. Ígé­retben, hogy ö fels. az 1715: 7. 1741 : 26. és 1805: 5. tör­vények rendeletéinek szoros megtartását eszközölni fogja és biztosan elvárják ezen fejedelmi szó szentségétől azt, hogy e’ részben újabb sérelem többé okoztatni nem fog. If. Fölirási javaslat a’ Részeknek a'z 1836. 21 t.cz. által rendelt visszacsatolása ügyében. Felséges ’stb. Örömérzetlel fogadta a’ nemzet az 1836: 21 tezikkelyt, mellyel Kraszna , Középszolnok, Zaránd vmegyék és Kővárvi­déke Magyarországhoz visszacsatoltattak, mert azzal a’ haza ki­egészítését érdeklő egyik fösérelmének hosszú időn át sürgetett orvoslását,érte el. ’S midőn e’ tárgy által a’ nevezett részek a’ visszakebelesités foganatositásaig belviszonyainkat illetőleg addigi helyzetökben meghagyattak, az idézett törvény 3-ík §-a pedig a’ visszake- belesitéset siettetve rendelte eszközöltetni: bizton hittük, hogy e’ különben is egy század óta törvényes biztosítékkal biró visz- szacsatolás mind a’ részek ideiglenes helyzetének minélelöbbi megszüntetése tekintetéből , mind a’ fölhívott törvény világos értelme szerint halasztgatás nélkül fog sikeresittetni. Miután pe­dig ugyanazon törvény Kővár vidékét is azon országgyűlésre megbívatni rendeli; azt is erősen hittük , hogy ezen világos ’s már múlt orsz.gyűlésen sürgetett rendelet teljesítése ezúttal el­maradni nem fog. Azonban noha az országosan egybegyült KK. és RR. 1840. évi bőjtelö hava 2-kán költ fölirásukáal a’ tettleges visszakeb- lesités szorgalmazásával felséged elibe járultak, ’s felséged ama’ fölirásra ugyanazon évi sz.györgy hava 30-án kiadott kegy. vá­laszával a’ részek tettleges visszakapcsolásának foganatba vétele iránti intézkedések megtételéről az ország RReit biztosította; mind a’ mellett fájdalommal kénytelenittetünk jelen orsz.gyülés megnyitása után is tapasztalni, miképen az olly világosan ren­delkező törvény az ország épségének sérelmével mostanig sem teljesittetett, ’s a’részek ingatag állapotukból mind ekkorig ki nem emeltettek; pedig a’már olly sokáig tartó törvény elleni helyzetűk kártékony következményei komoly figyelmet érdemel­nek; mert noha a’részeknek a’ visszacsatolás törvény általi meg­rendelése óta egyedül Magyarország gyűlésére kellett volna meg- hivatuiok, mind a’ mellett azóta már két ízben az erdélyi orsz.- gyülésre is az 1836: 21 tcz. nyilvános megsértésével meghivat­tak,’s a’ megjelenésre kormányilag kényszerittettek; de azonfelül midőn egy részről az alkotott törvény szentségénél fogva Ma- gyarországhozi visszakeblesitésök kétségbe nem vonathatik: más részt ellenben annak tettleges végbevitele olly sokáig késlelte­tik , e’ nyomasztó állapotuk meddig tartása felőli kétkedésök a’ közélet minden ágaira kiterjed, melly törvény elleni helyzet polgári, közigazgatási és nevelési viszonyaikra ártalmasán hat, ’s lörv.hatósági állásukat zavarba ejti. Hogy tehát a’ részek törvényrendelte helyzetbe visszaállíttas­sanak , ’s az érdeklett törvénynek Kővár vidékére nézve annak meghívását tárgyazó rendelete is teljesittessék , felségedet hó­doló tisztelettel megkérjük : miszerint az 1836: 21 t.czikkhez képest a’ részek tettleges visszacsatolását siettetve eszközölni, ’s az alatt is az azon törvény értelmében munkálkodott biztos­ság eljáiása felőli jelentését elönlibe terjeszteni méltóztassék. — Kik ’stb. III. Fölírása ’s törv.javaslata az or­szágKKai és RReinek a’v állás ügyében, mi- kintaz a’ múlt orsz.gyülésről 1840-ki május 7-kén ö felségénekfölterjesztetett. Felséges ’stb. Az állandó egyetértés az ország erejének’s hatalmának talp­köve ; ennek eszközlését ezélzák felséged dicső elei a’ bécsi és linczi békekötésekkel, mellyek törvénykönyvünkbe iktatva is szemléltetnek ; felsőbb rendelések által a’ viszálkodás magvát el­szórva látván az 1790-ki orsz.gyülés összegyűlt KK. és RRei, és az egy honnak fiai közt való kölcsönös bizodalom helyreál­lítását óhajtván, az akkor uralkodott fejedelem egyeztével azo­kon alakult tezikket alkották. Most, midőn felséged által e’je­len orsz.gyűlésre egybehivatván , felséged biztató szavai sérel­meink előterjesztésére felszólítanak, meg lévén győződve, hogy a’ nemzet csak úgy lehet boldog és állandó egyetértésben, ha jusai teljes épségben megtartatnak, ’s törvényben gyökerezett igazságos kívánságai meg nem szorittatnak, kötelességünknek tartjuk felséged eleibe terjeszteni a’ vallásos némelly súlyok or­voslásain ezélzott törvényjavaslatot. Mellyet ide '/. alatt mellé­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék