Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-02 / 261. szám

keivé terjesztvén , cs. kir. felségedet kérjük, hogy azt jóvá­hagyni é s megerősíteni méltóztassék, kik egyébiránt magunkat felséged cs. kir. kegyelmeibe jobbágyi alázatossággal ajánljuk. Költ sz. kir. Pozsony városában, 1840 évi pünkösdhava 7-kén tartott országos ülésünkből, cs. kir. felségednek ’stb.­­/ alatti törvényczikkely a’ vallás dolgában. A’ bécsi és linczi békekötés alapjánál fogva az 1794: 26 tcz. követke­­zendőkben bővíttetik és illetőleg módosittatik: 1) A’vallásos reversalisok vagyis a’ születendő gyermekeknek melly vallásban neveltetések iránt ezentúl kötendő kötelezések erőnélkülieknek nyilatkoztatnak. ( 2) Kijelentetik, hogy azok, kik 18 éves koruk eléréséig az ev. vallásban neveltettek, a’ nőszemélyek pedig férjhezmenetelök után, habár ezen kort még el nem ér­ték is, sem magok, sem maradékaik vallásos kérdés alá többé nem vétethetnek. — 3) Azon vegyes házasságok, mellyek ed­dig a'cath. lelkipásztor előtt, de egyházi áldás nélkül köttettek, úgyis erőteljesek lévén, az azokból származott vagy ezután szár­mazandó gyermekek is törvényeseknek tekintendők. — 4) A’ vegyes házasságra lépni kívánók ennekutána mindenkor a’ vő­legény vallásán levő lelkipásztor által adassanak össze.— 5) Az ennekutána kötendő vegyes házasságokból születendő mindkét nembeli gyermekek atyjok vallásán neveltessenek. — 6) A’ törvénytelen születésű gyermekek anyjok vallásában neveltesse­nek ; a következő vegyes házasság általi törvényesittetésük ese­tében pedig azok, kik 7-ik évet törvényesitéskor még el nem értek, a’ vegyes házasságokból született gyermekekre nézve megszabott rendelet alá esvén, azok, kik a’ 7-ik évet már meg­haladták, továbbá is anyjok vallásában fognak neveltetni.— 7) A’ talált gyermekek gondviselőiknek vallásában, minden eset­re pedig valamelly bevett keresztény vallásban neveltessenek.— 8) Olly esetekben, midőn eredetileg tiszta házasság az egyik vagy másik házastársnak a’ házasság ideje alatt más vallásra tör­tént átmenetele által vegyes házassággá válnék , azon gyerme­kek, kik az átmenetkor a’7-ik évet meg nem haladták, a’ve­gyes házasságból származott gyermekek nevelésére nézve meg­szabott rendelet alá esnek, azok ellenben, kik a' 7-ik évet meghaladták, azon vallásban fognak továbbá is neveltetni, mellyben átmanet előtt neveltetésök már megkezdetett, vagy neveltetniök kellett volna. Viszont azon esetekben , midőn ere­detileg vegyes házasságokból tiszta házasságok válnak, a’ gyer­mekek neveltetése megforditva ugyanazon rendelet alá esik. — 9) Az evangelicusok templomaiba különben sem meg nem hívott, sem nem édesgetett más vallásuaknak járása az evang. lelki­­pásztorokra nézve törvénynyel tiltott, fenyittetni is rendelt csá­­bitási véteknek nem tartatik. — 10) A’ cath. gyermekeknek az ev. iskolákba való járása megengedtetik, úgy mindazáltal, hogy ezen iskolai gyakorlás az evangelicusoknál tanított hittudományra ’s vallásos tudományokra ki ne terjedjen, hanem ezen tárgyakat a’ catholicusok tulajdon elveik szerint cath. tanítótól vagy illető lel­kipásztoroktól tanulni és ugyanezen vallásnak szabályait gyako­rolni tartozzanak. Az illy iskolákban nyert bizonyságlevelek, akár tanulásnak valamelly iskolákban leendő folytatása vagy azoknak befejezése után az odábbi menetel eszközlésére nézve is min­denkor teljes és tökéletes erejűek lévén, mellyekhez a’cathol. ifjakra nézve a’ catholica hittudomány tanulása ’s gyakorlata iránti bizonyítvány is kapcsolandó leszen. — 1­­) Mind az ev., mind a’ cath. ifjaknak megengedtetik az is, hogy bármelly kül­földi, úgymint az ausztriai monarchián kívüli tartományokban levő iskolákat akadály nélkül látogathassanak. — 12) Szabad­ságában álland a’ cath. szülőknek gyermekeik mellett evang. ne­velőket ’s tanítókat tartani, úgy mindazáltal, hogy cath. val­­lásbani oktatásra ’s gyakorlásra nézve a’ 10-ik $-ban megsza­bott föltétel teljesiltessék. — 13) A’ vallásos kérdés alatt levő személyekre nézve a’recopulatiónak, midőn az első esketés jó hiszemben történt, helye nem leszen; de különben is az csak a’ fenforgott vallásos kérdés teljes és végképeni elintézése után vitethetik véghez; azonban a’recopulatio előtt született gyer­mekek minden esetre még akkor is, ha a’ házastársak között valamellyiknek időközbeni halála miatt a’ recopulatio nem telje­­sittetnék, törvényeseknek tekintendők. — 14) Az 179°/1. 26 tcz. 5. §-a ellenére az evangelicusok abbeli szabadságuk gya­korlatában, hogy elemi ’s grammaticalis iskolákat mindenütt, hol szükségesnek látandják, előlegesen nyerendő felsőbb en­­gedelem nélkül állíthassanak, nem korlátoztatnak. ( 15) A’ vegyes házasságokból eredett váló pörökben az 179°/1. 26 tcz. 16 §-a által megrendelt bírósági hatóság nem terjed ki olly esetekre, midőn a’házasságszerződési alkalommal evang. val­láson volt mindkét házastárs közül valamellyik a’ válóper lefoly­­ta alatt, vagy épen az elválasztási ítélet után cathol. vallásra megy által. Illy átmenet sem a’ per folyamatára nézve változást, vagy a’ már lefolyt pörnek az említett biróság előtti megnyitha­­tását nem következtetheti. — 16) Az egyházi személyeknek és tanítóknak fizetésére, bárminemű egyházi épűletek fölállítására ’s igazítására az evangelicusok és viszont a’ catholicusok egy­másnak nem köteleztethetnek; ott azonban , hol e’ végre szük­séges költségek közjövedelemböl gyűjtött községpénztárból lé­tetnek, az illy jótéteményben mind cath., mind evangelicusok kölcsönös arányosságban részesüljenek. ( 17) Az 179°/1. 26 tcz. 8. §-a rendelete a’ hivatalok és tisztségek betöltése iránt a’sz. kir. városokra ’s különös portákkal biró kerületekre is világosan kiterjesztetik.­­ 18) Az evangelicusokat a’ cath. vallás tekin­tetéből tiltott szerzéstől vagy a’ lakóságból kirekeszteni, őket mesterségek gyakorlásában addig , mig a’ ezéhek fenállanak, ezekbe való fölvételben gátolni az 179°//1. 26 tcz. 17. §-ában megszabott minden egyes esetben külön megveendő büntetés terhe alatt tiltatik; minden e’ részben ellenkező szokás, határo­zat vagy rendelet ezennel eltöröltetvén.( 19) A’ megürült te­lekbe költözött evang. a’ cath., és viszont a’ cath. az evang. egyházi személyek fizetésére nem köteleztethetnek. — 20) Olly helyeken, hol elválasztott temetők nincsenek, a’ temető hasz­nálása az evang. és cath. vallásuakra nézve közös. — 21) Ő felsége kegyelmesen gondoskodni fog, hogy a’ magyar ezre­deknél, az ev. valláson levő katonák tekintetéböl, evang. tábo­ri lelkészek is alkalmaztassanak. (A’ görög nem egyesültek ügyébeni felírást a’ jövő számban közlendjük.) Ugyanazon országos ülésben még a’ következő felírás is megállapittatott: IV. Felírás! javaslat a’ turmezei kö­vet által a’ horvátországi követe­k megvá­lasztására rendelt tartományi ülésen tör­téntnek jelentett sérelem orvoslása tár­gyában. „Felséges ’stb. Turmezeje nemeseinek követe csatolmányival együtt aláza­tosan ide mellékelt panaszos jelentésében annak előadásával, hogy Horvátországnak követei nem törvényesen választattak meg; azon követek iránt ünnepélyes óvást is téve , az általa feljelentett’s közsérelmet okozó bajnak orvoslását előttünk szor­galmazza. Midőn e’ tárgy fölötti tanácskozásunkat megkezdők, nem lehete egyszersmind emlékezetbe nem jönniök azon viszálkodási mozgalmaknak, ’s ezen közaggodalmat okozó kedvetlen ered­ményeiknek is, mellyek a’ nemzetiség ürügye alatt néhány évek óta Horvátország keblében kitörve előállottak, a’ minthogy nyilván ki is jelentjük, hogy a’ sietős és nyomos orvoslást kí­vánó tárgy iránti nézeteinket és kivánatunkat voltakép kifejtve és különös felírásba foglalva , Fölséged ebbe előlegesen fölter­jeszteni elhatározott szándékunkban áll; addig is azonban Alázatosan arra kérjük Fölségedet, hogy miután a’ horvát­országi ’s közöttük a’ turmezei nemeseknek is törvény és gya­­korlatszerüleg jó sok volt és van arra, hogy a’ tartományi köz­gyűlésen személyesen megjelenhetve, a’köztanácskozásokban és választásokban részt vehessenek, — a’ turmezei nemesek követe panaszos jelentéséből, ennek csatolmányiból pedig azon valósággal megtörtént dolog fejlődik ki, hogy a’ folyó eszten­dő ápril. 23-ikára kitűzve volt, de akkor meg sem kezdett — majd elhalasztottnak mondott és mégis harmadnapra csakugyan megtartott tartományi közgyűlésen azon jusokkal számosabban nem élhettek: Fölséged a’ horvát-, tót- és dalmátországi bánt tartományi közgyűlésnek tartására utasítani ’s ekkép arra, hogy az említett országok e­ei fenebb érdeklett bajaikat törvényeik és gyakorlati szokásaik szerint magok közt eligazítva orvosolhas­sák, módot és alkalmat nyújtani méltóztassék. XXVI. kerületi ülés, kedden j­úni­u­s 27-kén. Kezdete 9­/­ kor , vége 2 órakor. Zsedényi (Szepes) Thuránszky (Xiptó), elnökök. Paló­­czy, Szentkirályi, Zomborcsevics, kerületi jegyzők. Kom­­lóssy, naplóvivő. Palóczy olvassa a’ magyar nyelv ügyébeni üzenetet, ’s az illető törvényjavaslatot. Az országgyűlési közlemények figyelmes olvasója em­lékezni fog , hogy a’ BR. a’ magyar nyelv tárgyában nem részletekbe ereszkedő törvényt kívánnak hozni, mint a’ múlt országgyűlésen;— nem ollyast, melly név szerint elősorolja a’ közéletnek mind azon ágait, mikben a’ ma­gyar nyelv kirekesztőleg használtatandó, hanem hogy olly törvényt rendelt alkottatni, melly egyszerűen és álta­lánosan mondja ki, miszerint ezentúl az egész országban, közigazgatási, törvénykezési és közoktatási nyelv a’ ma­gyar , ’s ezen általános szabály után vettetnének azután a’ kivételek, mennyiben illyesek szükségesnek ismertetné­nek­ A’ mai kerületi ülésben az illető üzenet és felírás felolvastatása után több oldalról szükségesnek találtatott, hogy az általános szabály még pontosabban és szabatosab­ban fejeztessék ki,’s hogy az 1840-ki törvényjavaslatból— a’ nélkül, hogy az elfogadott forma, ’s általánosság elve rövidséget szenvedjen — nehány pont a’ jelenbe által szál­­líttassék; — inditványoztatott továbbá, a’ Horvátországra nézve már megállapítotton fölül még két kivétel, de ezeknek egyike el nem fogadtatott, másika máshová utasittatott. Az általános szabály pontosabb és szabatosabb kifeje­zésére, a’ szőnyegen levő törvényjavaslatnak első §-a új­já szerkesztendő , ’s benne a’ közéletnek több ágai köze­lebbről és névszerint említendők. Ezen módosítás egy követ által előlegesen stylusba foglaltatott, ’s hangzik ek­­képen: ,,a’ törvényhozási, — végrehajtási, — polgári, egyházi és katonai közigazgatási, törvénykezési , kincs­tári , közlevelezési, ’s általánosan a’ hivataloskodási, köznevelési és közoktatási nyelv ezentúl egyedül és kizáró­lag a’ magyar nyelv leendő . Szükségesnek látták t. i. a’ BR., hogy a’ közigazgatásnak mind polgári, mind egy­házi és katonai ágai világosan megneveztessenek, mi által eleve megsemmisíttetik azon szándék, melly a’ közigazga­tási szó alatt, talán csak ennek polgári ágát volna haj­landó érteni. Egy megyei követ hivatkozott egy nevezet­lenül maradni kívánó lelkésznek hozzá intézett levelére, mellyben azon tapasztalásáról tudósítja a’ lelkész, hogy akkoron , mikor az összes isteni tiszteletet, az egy mise kivételével magyarul tartotta, mikor a’szentség osztoga­tásakor, ’s más sacramentalis alkalommal magyarul szó­lott , a’ hívek nem zsibongtak, nem zajogtak, ’s a’ legna­gyobb áhítattal voltak jelen mind végig; —­hogy ellen­ben , midőn visitatio alkalmával ismét reá parancsoltatott a’ latin nyelv , mert neki nem a’ magyar nyelv, hanem a’ religio terjesztése áll kötelességében, a’ régi pajkosság lépett ismét az áhítat helyébe.­­ Ugyan azon követ emlí­tő a’ magyar commando szónak támogatására, menynyire lealacsonyító arra nézve, kinek első kötelessége a’vitézség, ha olly nyelven veszi parancsait, mellyet nem ért; ’s men­nyire lelkesíti a’ magyar katonát eldöntő pillanatokban a’ magyar buzdítás; erről —úgymond— csak a’szemmel látott tanúnak lehet ideája.­­ A’ kir. kincstárt azért kell név szerint említeni; mert eddig diplomatice nem tartozik a’ közigazgatáshoz, ’s többek által csak a’ fejedelem fő gazdasági hivatalának tekintetik. Az 1840—diki törvényjavaslatnak azon része, melly az magyar jelekről és színekről szól, a’ jelenbe is rendelte­tett foglaltatni. Ezek koránt sem apróságok; mert min­denkinek megfoghatólag nyilatkozik általuk a’ nemzetiség; ’s innen van, hogy az 1830-diki franczia chartában vilá­gosan benn foglaltatik: ,,a’ nemzet ismét visszaveszi szí­neit.“ — Inditványoztatott ugyan annak is általvétele az 1840-diki törvényjavaslatból, miszerint ő felsége bizto­­sitja a’nemzetet, hogy mind a’ koronaörökös, mind a’ többi föherczegek és föherczegnék a’ magyar nyelv tudo­mányát sajátukká teendik, — de miután ezen biztosítás különben is már megtörtént, ’s miután köztudomású do­log , hogy a’ főherczegek közül többen tudnak magyarul, — az említett biztosításnak ideiktatása feleslegesnek ta­láltatott. A’ kivételekre nézve megjegyeztetett, hogy ezek épen nem gyengítik az általános szabályt, sőt hogy mint egyé­­bütt, úgy itt is erősítenék a’ főszabályt. — Az egyik szó­ba hozott kivétel Verőcze, Szerém­ és Posega vármegyét illeti; — voltak t. i. kik óhajtották, hogy ezen megyék­ben , mellyek kevés magyarul tudó egyéneket mutathat­nak fel, csak bizonyos határidő eltelésével váljék kötele­zővé a’ szőnyegen levő törvény. — De azon tekintenél fogva, hogy ezen három vármegye egyenesen magyar , az anyaországot kiegészítő megye, — mivel a’ Slavonia név, tudjuk, fonákul alkalmaztatott a’ szóban forgó me­gyékre ; úgy annálfogva is, mivel több felsömagyaror­­szági megyékben, mellyek még távolabb esnek a’ma­gyarság színhelyétől, ’s mellyekben a’ magyarul tudó egyének száma nem nagyobb, mint az említett alsómagyar­­országi megyékben, a’ legszebb siikerrel ’s min­den bal következés nélkül hozatott be közigazgatási nyelvül a’ ma­gyar , — az indítványozott kivételnek hely nem adatott. A’ másik kivétel az elemi és népiskolákat illeti. Indit­ványoztatott t. i. hogy olly helységekben, mellyeknek la­kosai merő tótok, merő oláhok ’stb. a’ tanítás ne vitessék magyarul az említett intézetekbe, hanem igen, hogy azokban a’ magyar nyelv taníttassák. Mert valamint méltán ’s joggal kárhoztatjuk azon rendszert, melly már az első grammaticalis iskolákban holt nyelvet rendelt választatni az ismeretek közlésének inteltyüjeül; úgy minden bizony­nyal eredmény nélkül maradandnak a’ magyarul nem tudó tanítványnak adott magyar leczkék. — Hogy a’ magyar nyelvnek illyes intézetekben rendes tanítási tárgynak kell lennie, — az, mint mondók, mindenki által pártoltatott, ’s egy követnek előadása, ki a’ kisdedóvó intézetektől várt legtöbbet, a’ magyar nyelvnek az említett községek­­beni terjesztésére, — szinte viszhangot talált. — A’ kér­dés tanácskozás közben módosult, ’s midőn szavazatra bo­csáttatott , nem arról volt a’ szó, ha tétessék e kivétel illyetén helységek elemi ’s népiskoláira nézve ? — hanem arról, ha e’ helyt mondassák e ki ezen kivétel ? vagy pe­dig a’ népnevelés ügyében kiküldött választmány munká­latában? Voltak t. i. kik erre kívánták bízni az intézkedést, miután olly helységek között, mellyeknek egyáltalában nincsenek magyar lakosai, ’s ollyasok között, mellyek népessége legalább részben, ha parányiban is, magyar — minden esetre különbséget kell tenni. — A’ többség a’ népnevelési választmányra bízta a’ kivétel megállapítását és közelebbi kijelölését. — A’ szőnyegen volt üzenet és törvényjavaslat pedig az előadottak értelmében módosí­tandó , és hitelesítés végett újra a’ kerületi ülés elébe ter­jesztendő. Szentkirályi, mint kerületi jegyző, olvassa a’ vegyes házassági ügyben készült felírást, ’s az illető üzenetet; — mindketteje egykét apró, stylaris változtatással hely­­benhagyatott. Zsoldos Ignácz, veszprémi követ, kit a’ BB. a’ kerü­leti naplónak sajtó alá adásával megbíztak, jelentést tesz, hogy sem ő, sem az ezen naplónak kiadására ajánlkozott Hajnik Károly úr nem találhattak nyomtatót, ki a’ kerületi napló kinyomtását felvállalná, mert mindenik attól fél — úgy mond — hogy privilégiumát koczkáztatja. — A’ BR. ezen vonakodásban nem láthatván egyebet, mint követ­kezését egy e’ tárgyban közbejött törvénytelen tilalomnak, határozat keletkezett: tétessék felírás ez ügyben. Ez al­kalommal emlittetett, hogy a’ főrendi napló minden kül­ső censura nélkül jelenik meg; hogy az országos napló hitelesítése a’ tábla által ’s a’ tábla tagjainak sorából válasz­tott censorok által eszközöltetik; külső censurai befolyás­nak itt szinte árnyéka sincs, mert a’ hitelesítésnél jelen­levő királyi személynek ott nem mint királyi censor, ha­nem mint táblai elnök van jelen; — mind ezek olly ada­tok, mellyek a’ kerületi napló kinyomatásának akadályo­zását megfoghatlanná teszik. Azon tömérdek erő és ér­telmiség , melly a’ kerületi tanácskozások alkalmával ki­fejlődik, el nem veszhet, ’s ezt közzé nem tenni, való­ságos kötelességsértést foglal magában. — Voltak, kik addig is, még a’ szerkesztendő felírásra leérkezendik a’ sérelmet orvosló resolutio, az eddigi naplónak köziratra bocsátását kívánták; de minekutána a’ kész napló száz ív­nél többre megy, ’s a’ törvénygyakorló ifjúság a’ többi országgyűlési oklevelek írását is alig győzi, — ezen kí­vánságnak hely nem adatott. — A’ táblának több tagjai ke­rületi napló helyett kerületi jegyzőkönynek vitelét indít­ványozták , melly csak az előhozott okok és ellenokok ki­vonatából álljon; a’ naplóvivők azonban kinyilatkoztatták, hogy ez után szinte lehetetlen hű képmását adni az ülés­nek, ’s hogy tökéletes jegyzőkönyvnek vitele az illető 107 * 443

Next