Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-10-19 / 292. szám

hetne polgárrá, mi a’­legvilágosb igazságsértés. A’ né­hány ölnyi káposztás kertek ’s ezekkeli visszaélés nem fognak elöjőni gyakorlatban; ezek csak theoreticus ellen­vetések, millyet szám­ankint lehet előhozni. — Kik a’ kül­földre hivatkoznak, elfelejtették azon különséget, melly a’ választmányi szerkezet és az angol ’s francaia választó­­rendszer közt van; ott ugyanis közvetlen választás van, holott a’ szerkezet közvetett, két fokú választást hoz in­dítványba; amannál szükségesek a’ qualificatiók, de ez­zel össze nem férnek. — A’ jövedelmi adó megállapítása és igy a’ census eszméjének létesítése Magyarországon, hol szükséges előmunkálatok hiánya miatt a’ jövedelmet kitudni legnehezebb, most még csaknem a’ fehtetlenségek közé tartozik; itt az ingatlan birtok értéke változó és bi­zonytalan , a’ jövedelemnek kamatláb szerint megfelelő tő­kéhez képest szoktunk arról némi eszmét alkotni, de a’ föld néha jó termés mellett is csak negyedét hozza be a’ szokott jövedelemnek; ugyanazon városban a’ föld holdjá­nak ára tiz év folytában 20 ’s 50­0 forint közt ingadoz, és igy állandó értéket megállapítod lehetetlen, nincs továbbá állandó ’s egyforma adórendszer, úgy hogy ugyanazon census, melly egyik városban csekély, a’ másikban túl­ságos nagy lenne, ugyanannyi értékű ’s hasonló képessé­gű lakos itt kimaradna, ott bejöne a’ categoriába; ezt venni tehát finormértékűl nem lehet addig, míg az egész adórendszeri munkálat kidolgozva nem leend, ’s nem ma­rad fen egyéb, mint a’ szerkezeti categoriák. Azoknál szűkebb korlát kevesek által gyakorlandó zsarnokságra ve­zetne, ’s a’legmélyebb szolgaságra, mellyben az olygar­­chia űzne kizárólagos és vészes befolyást. Szónok hite szerint csak a’ tiszta , minden osztályokra kiterjedő kép­viselet óvja meg a’ csendet és rendet a’ hazában. A’ következő ellenvéleményü követ újra felállttá a’ különséget a’ hazaszeretet két neme közt, mellyel meg­előzője tagadott; meghalni a’ hazáért, elég az exaltatio lángja; de a’ haza érdekeinek megfontolt vezetésére, vá­lasztás- ’s tanácskozásra értelem és képesség kívántatik. — Arra, hogy a’ statusnak nincs joga senkit kizárni a’ közdolgokrai befolyásból, hacsak meg nincs győződve, hogy e’ befolyás a’ hazára bizonyos veszélyt hoz, azt fe­lt­­i, hogy a’ status azáltal, hogy némellyeket e’ jogokkal felruház, másokat nem, igazságtalanságot nem követ el, hanem csak a’ physical lehetetlenségnek enged. — Épen az , hogy a’ szegény érzi legjobban a’ sors mostohaságát, ’s neki kerül legtöbb önmeggyőzésbe erényesnek ma­radni , elegendő ok, hogy neki a’ visszaélésre alkalom ne nyujtassék. Ha egy pinczértől, egy számadó boltos legény­től is biztositékot kíván a’ gazda, ’s a’ pénz­tárnokok­ ’s adószedőktől szinte garantiát követel a’ megye, természe­tes , hogy a’ status is azt kivan azoktól, kiket fontos jo­­­­gok gyakorlatával felruház. Igaz, hogy az erény a’ sie- i­génynél nagyobb és tiszteletesb, mert nehezebb , de épen­­ azért ritkább is; és nagyon jól teszszük, ha e’ részben veszélyes kisérletektöl őrizkedünk. — B. követe előadá­­s­­sában ellenmondást lát, ki egy részről azt mondá, hogy politicára ’s történeti alapokra is szükség volt a’ városok rendezésében tekinteni, más részről pedig azt állitá, hogy a’ választmányi szerkezet túlment még az amerikai intéz­­vényeken is, a’ mi ugyan hazai körülményeink közt alig­ha volna a’ legjobb politica. Ezeket ’s több más állítások czáfolatát előrebocsátván, átment szónak a’ „polgár“ szó különféle értelmezésére; vétethetik az 1) legtágabb értelemben, miszerint a’ hon­nak minden lakosa polgár, ’s az általános polgári jogok részese, miilyenek p. o. a’ letelepedés, kenyérkereset, végrendelettehetés, bíróságokhoz folyamodhatás, a’ fen­­álló törvények otalmábani részesülés’stb.; 2) c'atai ér­telemben (Bürgerstand), mellyröl akkor lesz helye be­szélni , ha a’ városokról, mint országrendröl, leend szó; 3) polgári jogok gyakorlata tekintetében; és már e’ te­kintetben nem lehet minden ember polgár, mit a’ történet is bizonyít; mert a’ népek, azonnal a’ társasági állapot kezdetén átadák a’ közdolgok vezetését ’s kezelését vagy feltétlenül egynek (absolut kormány), vagy többeknek (aristocratia), vagy bizonyos föltételek által korlátolt egy­nek (alkotmányos monarchia). És ez igen természetes volt, mert az emberfaj gyermekszakában a’ vadászat, mada­rászat ’s egyéb természeti keresetmódok annyira elfogla­lók az egyeseket, hogy eredeti jogaik gyakorlatát egye­sekre kellett átruházni. ’S már ezen jogok gyakorlata az,­­ mellyben mindenki egyformán nem részesülhet, melly bi-­­­zonyos képességet, u. m. értelmességet’s vagyonosságot, feltételez, és pedig vagyonosságot azért, mert az értel­­m­esség mannakint az égből nem hull, hanem arra neve­lés , a’ nevelésre pedig vagyonosig kívántatik; azért to­vábbá , mert csak a’ vagyonosnak van ideje közügyekkel vesződni, é s legfőbb érdeke a’ közcsendet ’s békét fen­­tartani. Garantiát kellett hát keresni, melly qualificationak neveztetik,’« ezt «’vagyonban lejék fel leginkább az embe­rek ; és pedig garantiát azért, mert a’ szivekbe csak isten lát, embernek kézzel fogható biztosíték kell ’stb. — Szóló követ tehát szinte biztositékot kiván azokban, kikre a’ közjogok gyakorlata bízatik, ’s pedig annyival inkább, mert a’valasztaths­­tókra nézve a’ szerkezet szerint qualificatio nem ajánltatván, annyival szükséges­ ez a’ vá­lasztókban. E’ biztosítékok egyike az a) pont alatti fekvő birtok; de az egész a) pont haszontalan és kijátszásra ve­zető lenne, ’s a’ törvény gúnyuvá ’s hazugsággá válnék, ha a’ birtok minimuma meg nem határoztatnék. Az ezután felszólaló megyei követ tűimen­ a’ szerke­zeten, ’s a’két irányban menő sugarak közűl, mellyek­­hez az egymástól vita közben mind inkább eltérő vélemé­nyeket hasonlitá, azt képezte, melly a’ democratia felé lövellett. Szerinte a' szűk körre szorított választó-szám az aristocratiának új nemét képezné, ’s ezen pénzbüzti fattyúnövés még veszélyesb lenne a’ nemesek születési aristocratiájánál. A’ megyei tapasztalást tekintvén, úgy találja, hogy a’ hol kevés a’ választó, a’ kormány ’s egye­sek kény szerint gyakorolják befolyásukat, de hol több ezeren vannak, ott senkinek sincs se kedve, se tehetsége az annyiak megvásárlására szükséges összegeket feláldoz­ni. B. követének azon kijelentéséből, hogy a’ választmány történeti alapokra akard állítani a’ városok rendezését, al­kalmat vett szónok a’ városok történeti eredetét fejtegetni, ’s abból mutatni meg, hogy a’ rendezést történeti alapra állítni nem lehet. A’ városok eredete ugyanis az, hogy az iparűző nép, a’ rabló lovagok ellen védelmet keresve, egy helyre futott össze, ’s bekerítette magát (innét a’ Burg, Burger nevezet); ezen burgerek azután a’későbben falaik közé jött lakosokat mindenkor nyomták ’s zárt tes­tületeket képeztek; a’ szilaj nemesség ellenében védelemre szoruló uralkodók engedményeket nyújtanak nekiek, de csak az aristocraták ellen, és soha nem önmagok hatalma ellen, így a’ városok, legalább Németországban ’s nálunk, soha igaz szabadság fészkei nem voltak, ’s azok rende­zését históriai alapokra állapítni annyi volna, mint a’ szol­gaságot megerősítni. Nem igy volt ez Angliában; ott még IV. Henrik minden polgárnak megparancsolja, hogy egyen­­kint megjelenjenek ’s a’ közügyekben részt vegyenek, és csak VII. Henrik vette el Anglia népétől azon szabadságot, mellyért a’ chartisták jelenleg is küzdenek , mellynek só­vár vágyait a’ szűk reform ki nem elégité, ’s mellynek makacs megtagadása az angol aristocratiát előbb utóbb meg fogja dönteni. Szónok általában a’ választmány libe­­ralismusát nem elégli, neki annál több kell; nekünk saját ’s külön helyzetünknél fogva a’ biztosítékokra nézve túl kell menni más erősebb népeken; mert nekünk több ellen­séges elemekkel kell küzdeni, mint más bármelly ország­nak ; nekünk fen kell tartani roskadozó alkotmányunkat, olly irányok ellenében is, mellyel a Magyarországot is ab­solut hatalommal kormányzott tartománynyá szeretnék vál­toztatni, nekünk nem lehet felejteni az 1822-iki eseménye­ket , és így ki kell emelkedni azon szűk biztosítási körből, hol a’ büszke Albion, ’s a’ 32 millióból álló erős franczia nemzet áll. Minél több embert, minél több kezet kell te­hát bevennünk az alkotmány sánczaiba, kik azt vész ide­jén ótalmazzák, mit a’ föld maga tenni nem fog; ’s e’ nézetből menjünk ki, ha a’ magyart sirba dönteni nem akarjuk. — És ezzel felel az előtte szólott követ garantiái­­ra, hogy t. i. ha a’ hont éjszakról, vagy bármi más oldal­ról veszély fenyegeti, az 500 és 1500 forintos holdak ’s szántóföldek nem kelnek föl annak védelmére, hanem a’ személyek, a’ kardmarkoló kezek; — ’s in ultima analysi minden a’ kezek számától ’s nem a’ vagyontól függ. E’ napon még egy ellenvéleményt követ ’s még egy, a’ szerkezetet pártoló, nyilatkozott. Az első idejét látván, hogy miután annyi szép beszéd intéztetett a’ szívhez, szól­junk egyszer az észhez is; mert a’ theoriák mezején , hol nincs semmi gát, hol csupa regényes, ábrándosszép vi­dékeken vezet az út, igen könnyű haladni; de az ígért drága gyöngyök üvegbuborékokká válnak; — meg kell tehát vizsgálni a’ gyakorlati életet, ’s kiolvasni abból, mit igényel az idő, ’s nem ten­ni sem többet, sem kevesebbet; mert mindkettő okvetlenül megboszulja magát, és az örök kerék összemorzsolja, ki ellene szegül; de azt is ellöki magától, ki forgását siettetni akarja. — A’ választmányi szerkezet ’s a’ porosa rendszer közt nagy hasonlatot talál szóla, holott a’ porosz és magyar nemzet igen különbö­zők. Amaz egy a’ világ legmiveltebb, szorgalmasb ’s boldogabb nemzetei közül, mellynek noha nincs alkotmá­nya , de értelmességében ’s szellemi fejlettségében több biztosítéka van az önkény ellen, mint számos nagy pecsét­tel ellátott oklevél adhatna, miilyent egy szuronyokkal övedzett hatalmasság összetéphet ’s a’ képviselők lábaihoz dobhat. És mégis Poroszországban nincs olly széles alap a’ polgári jogok gyakorlatára, mint itt ajánltatik. — Hason­lító továbbá az itthoni megyei állapotot az ajánlott városi­val; a’ megyékben is vannak nemesek és nemnemes lako­sok , ’s pedig úgy áll az arány, mint 3 vagy 4: 100-hoz; nemessé lenni még sokkal nehezebb, mint polgárrá ’stb.— nem lenne tehát viszonyosság ’s összhangzás a’ megyék ’s városok, egyazon hasának testületét közz, ha a’ váro­sokban qualificatiók nem kivántatnának; azért szóló qua­­lificatiókra és az a) pontban a’ minimum meghatározására szavaz , és kéri a’ RR-ket, hogy ne tegyenek többet, mint mit az idő megérlelt ’s megkiván, ne hozzanak be hete­rogén elemeket. Az előtte szólottnak azt feleli, hogyha szükségesnek tartja az óvakodást a’ kormány ellenében, tartsa azt szükségesnek olly intézmények ellenében is, mellyek a’ haza szabályszerű ’s össehangzó kifejlődésének ellene lennének. Az e’ napi utolsó szónok, mint maga is mondá, kény szerint böngészett az előtte nyilatkozók állításaiban ’s el­veiben. — Az aristocratia és democratia elve, mindket­tőnek fény- ’s árnyoldalai bőven ki vannak fejtve az iro­dalom mezején, ’s mindenki saját elvétől várja földi ’s mennyei üdvét; a’ mi magyar alkotmányunk olly szeren­csés , hogy mindkettőt bírja; de azért szónok, midőn 50 kir. város reformjáról van szó , nem tartaná jónak az ed­digi kevert rendszernél megállapodni; a’ városokban tisz­tán democratiai elvet szükség alkalmazni. — Azoknak, kik a’ stabilitás elvéből indulnak ki, óhajtott biztosítékuk le van téve az a) alatt, de ők még a’ mennyiség meghatáro­zását is követelik. Kérdi szóló követ, mellyik azon meny­nyiség, melly a’ hazaszeretetet feltételezi?—Ha a’ vagyon a’ hazaszeretet biztosítéka, úgy azt szóló a’ magyar aris­tocratia nagy részénél nem találja fel. Fogalma szerint, gyönyörű szó és eszme ugyan azon költői, regényes hon­szerelem, azon majd édes andalgás, majd lelkesült elszánt­ság , minél fogva az ember, mint ifjú imádott kedvesét, ölelné magához a’ hazát, ’s óhajtja szólé, hogy mindenki kebelét e’ szent és magas költészet dobogtatná; de, fáj­dalom , az emberek nagyobb részénél nem illyen a’ haza­­szeretet , hanem annak ébrentartására érdek kell, és ezen érdek pedig a’ közügyekbeni részvét joga. — Azt nem érti szóló, hogy a’ dolgozó néposztály épen olly értelmes és alkalmas ne lehessen magát kormányozni, mint a’ pamla­­gon heverő gazdag ; szerinte, munkával karöltve jár a’ gondolat, m­ig a’ kényelmes pamlagokon nyújtózó inkább csak álomüzésre vesz kezébe könyvet. — Annak bizony­ságául , hogy a’ hazaérti halálra készséget nem mindenkor exaltatio szüli, hanem a’ nép, melly kényszerítve ment oda , gépként is meg hal a’ csatamezőn, a’ Waterlooi an­gol katonák példáját hozza elő, kik órájukra nézve számí­tók ki, hogy még egy óráig tarthatják ki a’ tüzet. — A’ képesség, melly azon férfiak megválasztására kívántatik, kiknek valaki bizodalmát ajándékozza, igen könnyen meg­szerezhető , arra sok tanulmány nem szükséges. — A’ be­csületesség comparativust és superlativust, szóló szerint, nem ismer, ’s nem mondhatni, hogy egyik ember, mert p. o. gazdagabb, a’ másiknál becsületesb; minden ember vagy becsületes, vagy nem, itt közép nincs, ’s ezt a’ va­gyon nem feltételezi, ezt a’ cautio nem biztosítja, mert míg a’ megyei pénztárnoknál, cautio mellett is, hiányokat tapasztalunk, Rothschild számadó tisztje, kinek kezén annyi millió fordul meg, természetesen cautiót nem adhat személyes becsületességén kívül. — Mennyivel több elő­készület kell a’ hadvezérségre, mint egyszerű polgári jo­gok gyakorlatára, és mégis hány példát látunk, hogy em­berek, kiket az életviszonyok hadvezéri helyzetre ragad­tak , minden előkészület nélkül Európa ijesztői lőnek. Moreau bizonyosan még ügyvéd volt, hadi tervekből nem gondolkodott ’stb. — Nem attól függ a’ társaság békéje vagy ennek ellenkezője, hogy több vagy kevesebb ember vesz e részt a’ jogokban; azon állapotok mindenkor a’ jó vagy rész kormány, a’ jogosság vagy elnyomás fejlemé­nyei; a’ forradalmi eszme nem sajátja az emberi nemnek, az, ha előtör, mindenkor a’ hatalom visszaélései által csi­­kartatik ki; arra az exaltatio magas foka szükséges, melly az emberiségnek nem rendes állapot­­a, mert mindenki ter­mészeti ösztönnél fogva szereti az élet megszokott ké­nyelmeit ’s az azokat biztositó társasági rendet. — A’ me­gyékben a’ nemesi rend közt tökéletes egyformaság van a’ jogokra nézve; miért lenne a’ városi lakosok most más­kép ? — K. követe intésére ezen szónok is figyelmeztet, miszerint t. i. sajátságos helyzetünk több biztosítékot ki­ván , mint más országok, ’s minél több védő kezet. — A’ külföld példái reá nézve nem győző okok, azok is tehet­nek tökéletlenek. — Végre a’ több részről említett vesze­delmes kísérletekre nézve megjegyzi, hogy ő törvényt 2 — 300 évre hozni nem akar, ’s valamint ő nem szeretné, hogy a’ sírból kormányoztassék, úgy a’ jövendőt is a’jelen törvényhozásnak megkötni nem lehet; csak isten állíthat fel örök törvényeket, de a’ mi törvényeink ne legyenek illethetlen zsidó frigyládák; ha nem lesznek jók jövendő­ben , rontsa le azokat a' maradék. — Későre haladván az idő, ’s még sokan lévén felírva« a’ viták folytatása más napra létetett ált. i­­II. kerületi ülés, octob. 12-kén. Elnökök ’s naplóvivő mint tegnap; jegyző : Szentkirályi eltivottával Szemere. Folytattatván a’ polgári qualificatiók fölötti tanácskozás, összesen 13 megyei ’s 1 városi követ nyilatkozott, és ezek közt hat a’ szerkezet mellett, többi az ellen. Három szőlő már másodszor kelt föl, ’s részint ellenvetéseket igyeke­zett czáfolni, részint már tegnap előadott nézeteit bőveb­ben magyarázni ’s fejtegetni. Az elvek más fé­ lévén állít­va , többnyire elmés és tanulságos visszatorlások, de ré­szint csak egyes szavak és kifejezések ellen fordítóit fegy­­vervillogtatások is foglalák el a’ napok Az első szerkezet­­módosító szónok, a’ tegnapi nyilatkozatok folytán előadd, hogy 1821 óta a’ kormány absolutisticus irányát, mely vádképen felhozatott, diplomatikailag bebizonyítod alig le­hetne, noha nem tagadja, hogy az ausztriai kormány alat­ti heterogen elemekből sok nehézség származik. De felté­ve , hogy e’ vád igaz volna, nem dolgoznánk e az által a’ megvesztegetés eszközeivel bíró hatalom kezére, ha olly elemeket szednénk az alkotmány sánczaiba, mellyek ma­gokban anarchia nagvát rejtik? a­ franczia forradalom azon választói bizonyítják ezt, Ők három napi napszámnak meg­felelő adó után választásjogot nyertek, mert csakhamar ab­­solutismus eszközei lőnek. — Kisérlettételeknek lehet he­lye olly absolut országban, mint Poroszhon, hol a’ rend elve van a’ szabad mozgalmak rovására kifejtve ,­­­ hol a’ nép a’ műveltség magas fokán áll (noha ott is jónak látták az 1808-ai rendelettől eltérve , 1831-ben megszoritóbb rendszert hozni be); de nem igy van ez alkotmányos, sza­bad mozgalmú hazában, hol politicai jogokat terjeszteni igen könnyű, de azokat aztán bármi szín alatt visszavenni vagy megszorítani lehetetlen; midőn a’ forma még viasz­­lágyságú, könnyű azt alakítani ’s módosítani, ’s az üres mintába könnyű bárminő anyagot tölteni; de ha megke­ményedett az idő által, akkor késő a’bánat; most kell tehát vigyázni az átalakulás küszöbén. Nincs nagyobb hi­ba a’ törvényhozásban, mint illusorius törvényt alkotni: pedig ha az alatt a* birtokmennyiség meg nem határozta- 169* 711

Next