Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-10-19 / 292. szám
hetne polgárrá, mi a’legvilágosb igazságsértés. A’ néhány ölnyi káposztás kertek ’s ezekkeli visszaélés nem fognak elöjőni gyakorlatban; ezek csak theoreticus ellenvetések, millyet számankint lehet előhozni. — Kik a’ külföldre hivatkoznak, elfelejtették azon különséget, melly a’ választmányi szerkezet és az angol ’s francaia választórendszer közt van; ott ugyanis közvetlen választás van, holott a’ szerkezet közvetett, két fokú választást hoz indítványba; amannál szükségesek a’ qualificatiók, de ezzel össze nem férnek. — A’ jövedelmi adó megállapítása és igy a’ census eszméjének létesítése Magyarországon, hol szükséges előmunkálatok hiánya miatt a’ jövedelmet kitudni legnehezebb, most még csaknem a’ fehtetlenségek közé tartozik; itt az ingatlan birtok értéke változó és bizonytalan , a’ jövedelemnek kamatláb szerint megfelelő tőkéhez képest szoktunk arról némi eszmét alkotni, de a’ föld néha jó termés mellett is csak negyedét hozza be a’ szokott jövedelemnek; ugyanazon városban a’ föld holdjának ára tiz év folytában 20 ’s 500 forint közt ingadoz, és igy állandó értéket megállapítod lehetetlen, nincs továbbá állandó ’s egyforma adórendszer, úgy hogy ugyanazon census, melly egyik városban csekély, a’ másikban túlságos nagy lenne, ugyanannyi értékű ’s hasonló képességű lakos itt kimaradna, ott bejöne a’ categoriába; ezt venni tehát finormértékűl nem lehet addig, míg az egész adórendszeri munkálat kidolgozva nem leend, ’s nem marad fen egyéb, mint a’ szerkezeti categoriák. Azoknál szűkebb korlát kevesek által gyakorlandó zsarnokságra vezetne, ’s a’legmélyebb szolgaságra, mellyben az olygarchia űzne kizárólagos és vészes befolyást. Szónok hite szerint csak a’ tiszta , minden osztályokra kiterjedő képviselet óvja meg a’ csendet és rendet a’ hazában. A’ következő ellenvéleményü követ újra felállttá a’ különséget a’ hazaszeretet két neme közt, mellyel megelőzője tagadott; meghalni a’ hazáért, elég az exaltatio lángja; de a’ haza érdekeinek megfontolt vezetésére, választás- ’s tanácskozásra értelem és képesség kívántatik. — Arra, hogy a’ statusnak nincs joga senkit kizárni a’ közdolgokrai befolyásból, hacsak meg nincs győződve, hogy e’ befolyás a’ hazára bizonyos veszélyt hoz, azt felti, hogy a’ status azáltal, hogy némellyeket e’ jogokkal felruház, másokat nem, igazságtalanságot nem követ el, hanem csak a’ physical lehetetlenségnek enged. — Épen az , hogy a’ szegény érzi legjobban a’ sors mostohaságát, ’s neki kerül legtöbb önmeggyőzésbe erényesnek maradni , elegendő ok, hogy neki a’ visszaélésre alkalom ne nyujtassék. Ha egy pinczértől, egy számadó boltos legénytől is biztositékot kíván a’ gazda, ’s a’ pénztárnokok ’s adószedőktől szinte garantiát követel a’ megye, természetes , hogy a’ status is azt kivan azoktól, kiket fontos jogok gyakorlatával felruház. Igaz, hogy az erény a’ sie- igénynél nagyobb és tiszteletesb, mert nehezebb , de épen azért ritkább is; és nagyon jól teszszük, ha e’ részben veszélyes kisérletektöl őrizkedünk. — B. követe előadássában ellenmondást lát, ki egy részről azt mondá, hogy politicára ’s történeti alapokra is szükség volt a’ városok rendezésében tekinteni, más részről pedig azt állitá, hogy a’ választmányi szerkezet túlment még az amerikai intézvényeken is, a’ mi ugyan hazai körülményeink közt aligha volna a’ legjobb politica. Ezeket ’s több más állítások czáfolatát előrebocsátván, átment szónak a’ „polgár“ szó különféle értelmezésére; vétethetik az 1) legtágabb értelemben, miszerint a’ honnak minden lakosa polgár, ’s az általános polgári jogok részese, miilyenek p. o. a’ letelepedés, kenyérkereset, végrendelettehetés, bíróságokhoz folyamodhatás, a’ fenálló törvények otalmábani részesülés’stb.; 2) c'atai értelemben (Bürgerstand), mellyröl akkor lesz helye beszélni , ha a’ városokról, mint országrendröl, leend szó; 3) polgári jogok gyakorlata tekintetében; és már e’ tekintetben nem lehet minden ember polgár, mit a’ történet is bizonyít; mert a’ népek, azonnal a’ társasági állapot kezdetén átadák a’ közdolgok vezetését ’s kezelését vagy feltétlenül egynek (absolut kormány), vagy többeknek (aristocratia), vagy bizonyos föltételek által korlátolt egynek (alkotmányos monarchia). És ez igen természetes volt, mert az emberfaj gyermekszakában a’ vadászat, madarászat ’s egyéb természeti keresetmódok annyira elfoglalók az egyeseket, hogy eredeti jogaik gyakorlatát egyesekre kellett átruházni. ’S már ezen jogok gyakorlata az, mellyben mindenki egyformán nem részesülhet, melly bi-zonyos képességet, u. m. értelmességet’s vagyonosságot, feltételez, és pedig vagyonosságot azért, mert az értelmesség mannakint az égből nem hull, hanem arra nevelés , a’ nevelésre pedig vagyonosig kívántatik; azért továbbá , mert csak a’ vagyonosnak van ideje közügyekkel vesződni, é s legfőbb érdeke a’ közcsendet ’s békét fentartani. Garantiát kellett hát keresni, melly qualificationak neveztetik,’« ezt «’vagyonban lejék fel leginkább az emberek ; és pedig garantiát azért, mert a’ szivekbe csak isten lát, embernek kézzel fogható biztosíték kell ’stb. — Szóló követ tehát szinte biztositékot kiván azokban, kikre a’ közjogok gyakorlata bízatik, ’s pedig annyival inkább, mert a’valasztathstókra nézve a’ szerkezet szerint qualificatio nem ajánltatván, annyival szükséges ez a’ választókban. E’ biztosítékok egyike az a) pont alatti fekvő birtok; de az egész a) pont haszontalan és kijátszásra vezető lenne, ’s a’ törvény gúnyuvá ’s hazugsággá válnék, ha a’ birtok minimuma meg nem határoztatnék. Az ezután felszólaló megyei követ tűimen a’ szerkezeten, ’s a’két irányban menő sugarak közűl, mellyekhez az egymástól vita közben mind inkább eltérő véleményeket hasonlitá, azt képezte, melly a’ democratia felé lövellett. Szerinte a' szűk körre szorított választó-szám az aristocratiának új nemét képezné, ’s ezen pénzbüzti fattyúnövés még veszélyesb lenne a’ nemesek születési aristocratiájánál. A’ megyei tapasztalást tekintvén, úgy találja, hogy a’ hol kevés a’ választó, a’ kormány ’s egyesek kény szerint gyakorolják befolyásukat, de hol több ezeren vannak, ott senkinek sincs se kedve, se tehetsége az annyiak megvásárlására szükséges összegeket feláldozni. B. követének azon kijelentéséből, hogy a’ választmány történeti alapokra akard állítani a’ városok rendezését, alkalmat vett szónok a’ városok történeti eredetét fejtegetni, ’s abból mutatni meg, hogy a’ rendezést történeti alapra állítni nem lehet. A’ városok eredete ugyanis az, hogy az iparűző nép, a’ rabló lovagok ellen védelmet keresve, egy helyre futott össze, ’s bekerítette magát (innét a’ Burg, Burger nevezet); ezen burgerek azután a’későbben falaik közé jött lakosokat mindenkor nyomták ’s zárt testületeket képeztek; a’ szilaj nemesség ellenében védelemre szoruló uralkodók engedményeket nyújtanak nekiek, de csak az aristocraták ellen, és soha nem önmagok hatalma ellen, így a’ városok, legalább Németországban ’s nálunk, soha igaz szabadság fészkei nem voltak, ’s azok rendezését históriai alapokra állapítni annyi volna, mint a’ szolgaságot megerősítni. Nem igy volt ez Angliában; ott még IV. Henrik minden polgárnak megparancsolja, hogy egyenkint megjelenjenek ’s a’ közügyekben részt vegyenek, és csak VII. Henrik vette el Anglia népétől azon szabadságot, mellyért a’ chartisták jelenleg is küzdenek , mellynek sóvár vágyait a’ szűk reform ki nem elégité, ’s mellynek makacs megtagadása az angol aristocratiát előbb utóbb meg fogja dönteni. Szónok általában a’ választmány liberalismusát nem elégli, neki annál több kell; nekünk saját ’s külön helyzetünknél fogva a’ biztosítékokra nézve túl kell menni más erősebb népeken; mert nekünk több ellenséges elemekkel kell küzdeni, mint más bármelly országnak ; nekünk fen kell tartani roskadozó alkotmányunkat, olly irányok ellenében is, mellyel a Magyarországot is absolut hatalommal kormányzott tartománynyá szeretnék változtatni, nekünk nem lehet felejteni az 1822-iki eseményeket , és így ki kell emelkedni azon szűk biztosítási körből, hol a’ büszke Albion, ’s a’ 32 millióból álló erős franczia nemzet áll. Minél több embert, minél több kezet kell tehát bevennünk az alkotmány sánczaiba, kik azt vész idején ótalmazzák, mit a’ föld maga tenni nem fog; ’s e’ nézetből menjünk ki, ha a’ magyart sirba dönteni nem akarjuk. — És ezzel felel az előtte szólott követ garantiáira, hogy t. i. ha a’ hont éjszakról, vagy bármi más oldalról veszély fenyegeti, az 500 és 1500 forintos holdak ’s szántóföldek nem kelnek föl annak védelmére, hanem a’ személyek, a’ kardmarkoló kezek; — ’s in ultima analysi minden a’ kezek számától ’s nem a’ vagyontól függ. E’ napon még egy ellenvéleményt követ ’s még egy, a’ szerkezetet pártoló, nyilatkozott. Az első idejét látván, hogy miután annyi szép beszéd intéztetett a’ szívhez, szóljunk egyszer az észhez is; mert a’ theoriák mezején , hol nincs semmi gát, hol csupa regényes, ábrándosszép vidékeken vezet az út, igen könnyű haladni; de az ígért drága gyöngyök üvegbuborékokká válnak; — meg kell tehát vizsgálni a’ gyakorlati életet, ’s kiolvasni abból, mit igényel az idő, ’s nem tenni sem többet, sem kevesebbet; mert mindkettő okvetlenül megboszulja magát, és az örök kerék összemorzsolja, ki ellene szegül; de azt is ellöki magától, ki forgását siettetni akarja. — A’ választmányi szerkezet ’s a’ porosa rendszer közt nagy hasonlatot talál szóla, holott a’ porosz és magyar nemzet igen különbözők. Amaz egy a’ világ legmiveltebb, szorgalmasb ’s boldogabb nemzetei közül, mellynek noha nincs alkotmánya , de értelmességében ’s szellemi fejlettségében több biztosítéka van az önkény ellen, mint számos nagy pecséttel ellátott oklevél adhatna, miilyent egy szuronyokkal övedzett hatalmasság összetéphet ’s a’ képviselők lábaihoz dobhat. És mégis Poroszországban nincs olly széles alap a’ polgári jogok gyakorlatára, mint itt ajánltatik. — Hasonlító továbbá az itthoni megyei állapotot az ajánlott városival; a’ megyékben is vannak nemesek és nemnemes lakosok , ’s pedig úgy áll az arány, mint 3 vagy 4: 100-hoz; nemessé lenni még sokkal nehezebb, mint polgárrá ’stb.— nem lenne tehát viszonyosság ’s összhangzás a’ megyék ’s városok, egyazon hasának testületét közz, ha a’ városokban qualificatiók nem kivántatnának; azért szóló qualificatiókra és az a) pontban a’ minimum meghatározására szavaz , és kéri a’ RR-ket, hogy ne tegyenek többet, mint mit az idő megérlelt ’s megkiván, ne hozzanak be heterogén elemeket. Az előtte szólottnak azt feleli, hogyha szükségesnek tartja az óvakodást a’ kormány ellenében, tartsa azt szükségesnek olly intézmények ellenében is, mellyek a’ haza szabályszerű ’s össehangzó kifejlődésének ellene lennének. Az e’ napi utolsó szónok, mint maga is mondá, kény szerint böngészett az előtte nyilatkozók állításaiban ’s elveiben. — Az aristocratia és democratia elve, mindkettőnek fény- ’s árnyoldalai bőven ki vannak fejtve az irodalom mezején, ’s mindenki saját elvétől várja földi ’s mennyei üdvét; a’ mi magyar alkotmányunk olly szerencsés , hogy mindkettőt bírja; de azért szónok, midőn 50 kir. város reformjáról van szó , nem tartaná jónak az eddigi kevert rendszernél megállapodni; a’ városokban tisztán democratiai elvet szükség alkalmazni. — Azoknak, kik a’ stabilitás elvéből indulnak ki, óhajtott biztosítékuk le van téve az a) alatt, de ők még a’ mennyiség meghatározását is követelik. Kérdi szóló követ, mellyik azon menynyiség, melly a’ hazaszeretetet feltételezi?—Ha a’ vagyon a’ hazaszeretet biztosítéka, úgy azt szóló a’ magyar aristocratia nagy részénél nem találja fel. Fogalma szerint, gyönyörű szó és eszme ugyan azon költői, regényes honszerelem, azon majd édes andalgás, majd lelkesült elszántság , minél fogva az ember, mint ifjú imádott kedvesét, ölelné magához a’ hazát, ’s óhajtja szólé, hogy mindenki kebelét e’ szent és magas költészet dobogtatná; de, fájdalom , az emberek nagyobb részénél nem illyen a’ hazaszeretet , hanem annak ébrentartására érdek kell, és ezen érdek pedig a’ közügyekbeni részvét joga. — Azt nem érti szóló, hogy a’ dolgozó néposztály épen olly értelmes és alkalmas ne lehessen magát kormányozni, mint a’ pamlagon heverő gazdag ; szerinte, munkával karöltve jár a’ gondolat, mig a’ kényelmes pamlagokon nyújtózó inkább csak álomüzésre vesz kezébe könyvet. — Annak bizonyságául , hogy a’ hazaérti halálra készséget nem mindenkor exaltatio szüli, hanem a’ nép, melly kényszerítve ment oda , gépként is meg hal a’ csatamezőn, a’ Waterlooi angol katonák példáját hozza elő, kik órájukra nézve számítók ki, hogy még egy óráig tarthatják ki a’ tüzet. — A’ képesség, melly azon férfiak megválasztására kívántatik, kiknek valaki bizodalmát ajándékozza, igen könnyen megszerezhető , arra sok tanulmány nem szükséges. — A’ becsületesség comparativust és superlativust, szóló szerint, nem ismer, ’s nem mondhatni, hogy egyik ember, mert p. o. gazdagabb, a’ másiknál becsületesb; minden ember vagy becsületes, vagy nem, itt közép nincs, ’s ezt a’ vagyon nem feltételezi, ezt a’ cautio nem biztosítja, mert míg a’ megyei pénztárnoknál, cautio mellett is, hiányokat tapasztalunk, Rothschild számadó tisztje, kinek kezén annyi millió fordul meg, természetesen cautiót nem adhat személyes becsületességén kívül. — Mennyivel több előkészület kell a’ hadvezérségre, mint egyszerű polgári jogok gyakorlatára, és mégis hány példát látunk, hogy emberek, kiket az életviszonyok hadvezéri helyzetre ragadtak , minden előkészület nélkül Európa ijesztői lőnek. Moreau bizonyosan még ügyvéd volt, hadi tervekből nem gondolkodott ’stb. — Nem attól függ a’ társaság békéje vagy ennek ellenkezője, hogy több vagy kevesebb ember vesz e részt a’ jogokban; azon állapotok mindenkor a’ jó vagy rész kormány, a’ jogosság vagy elnyomás fejleményei; a’ forradalmi eszme nem sajátja az emberi nemnek, az, ha előtör, mindenkor a’ hatalom visszaélései által csikartatik ki; arra az exaltatio magas foka szükséges, melly az emberiségnek nem rendes állapota, mert mindenki természeti ösztönnél fogva szereti az élet megszokott kényelmeit ’s az azokat biztositó társasági rendet. — A’ megyékben a’ nemesi rend közt tökéletes egyformaság van a’ jogokra nézve; miért lenne a’ városi lakosok most máskép ? — K. követe intésére ezen szónok is figyelmeztet, miszerint t. i. sajátságos helyzetünk több biztosítékot kiván , mint más országok, ’s minél több védő kezet. — A’ külföld példái reá nézve nem győző okok, azok is tehetnek tökéletlenek. — Végre a’ több részről említett veszedelmes kísérletekre nézve megjegyzi, hogy ő törvényt 2 — 300 évre hozni nem akar, ’s valamint ő nem szeretné, hogy a’ sírból kormányoztassék, úgy a’ jövendőt is a’jelen törvényhozásnak megkötni nem lehet; csak isten állíthat fel örök törvényeket, de a’ mi törvényeink ne legyenek illethetlen zsidó frigyládák; ha nem lesznek jók jövendőben , rontsa le azokat a' maradék. — Későre haladván az idő, ’s még sokan lévén felírva« a’ viták folytatása más napra létetett ált. iII. kerületi ülés, octob. 12-kén. Elnökök ’s naplóvivő mint tegnap; jegyző : Szentkirályi eltivottával Szemere. Folytattatván a’ polgári qualificatiók fölötti tanácskozás, összesen 13 megyei ’s 1 városi követ nyilatkozott, és ezek közt hat a’ szerkezet mellett, többi az ellen. Három szőlő már másodszor kelt föl, ’s részint ellenvetéseket igyekezett czáfolni, részint már tegnap előadott nézeteit bővebben magyarázni ’s fejtegetni. Az elvek más fé lévén állítva , többnyire elmés és tanulságos visszatorlások, de részint csak egyes szavak és kifejezések ellen fordítóit fegyvervillogtatások is foglalák el a’ napok Az első szerkezetmódosító szónok, a’ tegnapi nyilatkozatok folytán előadd, hogy 1821 óta a’ kormány absolutisticus irányát, mely vádképen felhozatott, diplomatikailag bebizonyítod alig lehetne, noha nem tagadja, hogy az ausztriai kormány alatti heterogen elemekből sok nehézség származik. De feltéve , hogy e’ vád igaz volna, nem dolgoznánk e az által a’ megvesztegetés eszközeivel bíró hatalom kezére, ha olly elemeket szednénk az alkotmány sánczaiba, mellyek magokban anarchia nagvát rejtik? a franczia forradalom azon választói bizonyítják ezt, Ők három napi napszámnak megfelelő adó után választásjogot nyertek, mert csakhamar absolutismus eszközei lőnek. — Kisérlettételeknek lehet helye olly absolut országban, mint Poroszhon, hol a’ rend elve van a’ szabad mozgalmak rovására kifejtve , hol a’ nép a’ műveltség magas fokán áll (noha ott is jónak látták az 1808-ai rendelettől eltérve , 1831-ben megszoritóbb rendszert hozni be); de nem igy van ez alkotmányos, szabad mozgalmú hazában, hol politicai jogokat terjeszteni igen könnyű, de azokat aztán bármi szín alatt visszavenni vagy megszorítani lehetetlen; midőn a’ forma még viaszlágyságú, könnyű azt alakítani ’s módosítani, ’s az üres mintába könnyű bárminő anyagot tölteni; de ha megkeményedett az idő által, akkor késő a’bánat; most kell tehát vigyázni az átalakulás küszöbén. Nincs nagyobb hiba a’ törvényhozásban, mint illusorius törvényt alkotni: pedig ha az alatt a* birtokmennyiség meg nem határozta- 169* 711