Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-10-22 / 293. szám

teh­etünk — szükség ápolni, mig gyökeret ver, ’s meg­­honosul, akkor uzsorával hozza meg a’ reáfordított gond kamatjait; mint erre nem egy példát nyújtanak a’ természet­től mostohán kegyelt országok, virágzó anyagi jólétükkel, szabályzót pénzügyeikkel ’s miveltségük magast­ fokával. És mi az, mi ez országokat silány terméketlen földjök daczá­ra ennyire emelé ? az ipar, a’ munka, a’ szorgalom. — Egy évben sem vetnek ’s aratnak annyit, menny­i életük fentartására szükséges , és mégis gazdagok! És a’ mi áldott gazdag Magyarországunk mennyire szegényt! mert — mondjuk ki őszintén legfőbb bajunkat — sze­gény, mert rest!! Itt alig dolgozik valaki úgy's any­­nyit, a’ mikint dolgozhatna; a’ megbecsülhetlen drága idő az év nagy részén át elhenyéltetik; a’ munkás méh kevés, többnyire fogyasztó herék vagyunk. Restségünk súlyosabban nyom, mint az adó, súlyosabban, mint a’ ti­zed’s úrbéri tartozások; különben a’ „szab­a­­d“ já­szoknak, kunoknak, hajdúknak „áldott tér mez­ei­kon“ kitünőleg gazdagoknak kellene lenniök, holott gyak­ran a’ szegény nyomorgatott parasztnál is alantabb álla­nak; mi hát ennek oka? nem dolgoznak!! még a’ jobbak sem olly szellemben, miilyenben kellene; nem ha­ladnak a’ haladó kor igényeivel, ’s a’ tudatlan élőkor rest balitéleteiben tespednek el. Ki dolgozni szeret, az gyara­­pul, mutatják a’ német gyarmatok magyarnak, tótnak, rácznak ellenében. Több de jó iskola, kevesebb szeszégető gyárak, és szeszes italmérések; ’s nem fogna a’ nép eladósulni, nem fosztatnék meg évekig minden remélhető terméstől, és volna erkölcsösebb ’s becsületes munkába több becset he­lyezne. ’S ha szabadelvű törvények, ez ország’s lako­sai minden közviszonyait, öszhangzólag, ’s illőleg elren­dezik; ha a’ lakosoknak személyök ’s vagyonuk bátor­­léte , ’s tisztességes polgári állásuk törvény által ünnepé­lyesen biztosittatik, ’s mindkettő nem csupán végrehajtó tisztviselők ingatag jó akaratától függ, szóval ha az ember­ben az ember tiszteltetik; törvény ad szabadságot, ’s azt min­denki számára biztosítja; és mit a’ törvény ad , az fékte­len rendetlenségnnk nem hulland, nem hullhatand áldo­zatul : ekkor ’s csak is ekkor lehetséges a’ gyáripar fel­virágzása, ’s mind azon áldások, mikkel az ápolóinak fizetni szokott. — Egyik jövő számban néhány szót ez akadályok elhárításának azon módjairól, mellyek a’tör­vényhozás körébe esnek. Országgyűlés. MIXXX VIII» Her. ü­lés, oct. 13-án. Elnökök, jegyző, naplóvivő, mint tegnap. Tárgy: a’ polgári képesség. E’ napon, mielőtt a’ már harmadik ülésben vitatott tárgy szavazásra bocsáttatnék, még kilencz követ nyilat­kozott, ’s ezek közt két városi, ’s öt a’ szerkezet mellett, négy a’ minimumot védve; két köztiszteletü szónok most már másodszor, többnyire czáfolatokat hozva elő korábbi ellenvetésekre, ’s új ellenvetéseket korábbi állítások ellen. Némelly eszméket, mellyek legalább reánk nézve megle­pőbbek valának, megemlítni, nem tartjuk fölöslegesnek.— Az úri imádságnak egy követ által idézett részét „ne vigy uram a’ kísértetbe“ egy más követ azzal egészíté ki: „és szabadíts meg a’ gonosztól.“ 7. követe pedig megemlít­vén, hogy ha a’ szegény megvesztegethető, a’ gazdag ismét m­eg vesztegető, mi m­ég nagyobb bűn, ’s hogy tehát ezen oknál fogva a’ gazdagot is ki kel­lene zárni; azon úri imádsági helyet pedig úgy magyarázd, hogy az a’ másik részt is illeti, azt idvezitönk egész vi­lágon ’s minden osztályok által akará imádkoztatni. — A’ pohárvízre’s folyamra nézve, mellyeknek elseje köny­­nyen megmérgezhető, másodika nem, — azt jegyzé meg T. követe, hogy a’pohár igen is megmérgezhetö, de külső be­folyás által, holott a’medréből kiáradt folyam saját erejéből dúl és pusztít. — Egy város követe, ki a’ szív régióiból a’ hi­deg élet terére akar kilépni, az általa képviselt helyről hozott elő adatokat a’ szerkezet ellen; ott ugyanis vannak szőlős­gazdák, kiknek birtoka alig ér száz forintot, ’s ismét emlité a’ külvárosok alacsony kunyhóiban tanyázó czigányokat, kik, ha az a) pont szerint polgárokká lennének, ez a’ felállított fekvő vagyon­ categoriának kézzelfogható kiját­szása lenne. Egy másik városi követ, ki egyébiránt a’ zsidókat pártolja ’s a’ türelmi taxát eltöröltetni kívánja, 400 forint értékű minimumot akar.­­ A’ káposztás kerte­ket emlegető követ uraknak az válaszoltatott, hogy ők túlságra mennek, midőn négyszegölekről beszélnek, ’s ölek helyett hüvelyeket is hozhatnának fel; ez azonban alkalmazásban ’s gyakorlatban nem forduland elő. Egyéb­iránt ha p. o. a’ szegény napszámos véres verejtékkel meg­takarított néhány forintján egynéhány négyszegölnyi föld­birtokot tud ’s akar szerezni, az illyen józan és szorgal­mas embertől nincs mit félni követ uraknak. — Arra, hogy alkotmányos országban, hol a’ megindult mozgalmakat nehéz feltartóztatni, bajos dolog kísérleteket csinálni; as mondatott, hogy minden törvényhozás csak experim­entá­ lás, mig elméletben ’s papiroson van; ’s csak majd a’ gya­korlati élet és hoszabb idő fogja tanúsítani, alkalmas és czélszerű e, vagy nem ? Egy megyei követ, ki, noha a’népet szereti, nem akar­ná magát a’népember büszke nevével felruházni, mint est egykor egy most kormányhivatalban ülő követ teve, hanem inkább csak a’ népbarát szerényebb nevével él, újra felállttá ’s fejtegető előbbi axiómáját, hogy a’ nép önkint sohasem rész, hacsak roszszá nem létetik. A’ nép, természeténél fogva, nem hajlandó forrongásra, adassák neki törvényelőtti egyenlőség, szolgáltassák igazság, ve­gyen mindenki részt a’ közterhekben, ’s a’ nép a’ státus nyugalmát háborgatni, és a’ bizonyost bizonytalanért fel­áldozni nem fogja. Az annyiszor felhozni szokott franczia forradalmat nem a’birtoktalan nép állttá elő, az még 1781- ben vette származását, ’s nem a’ vagyontalan köznéptől, hanem azoktól, kik minden qualificatióval bírtak, a’ par­­liamentben, a’ cour de justiceban; a’ nép csak azután szövődött belé. És igy fogjuk ezt találni, ha végigmegyünk a’ forradalmak minden stádiumain. — De biztosabb , ha a’ népet jogokkal felruházzuk, ’s igy érdekkel kötjük a’ dol­gok fenálló rendéhez; mert azon nagy rész, melly az al­kotmány sánczain kívül hagyatik, hacsak nem deportál­juk , mindenesetre itt marad, ’s a’ rendetlenségnek gyú­lékony anyagát képezi. Ellenben a’ választónak erre sem alkalma — mert a’ választás csak időnkint történik, ’s a’ képviselő-testület csak bizonyos időkben ül össze — sem hajlama; de ha csakugyan történik rendetlenkedés , nem nagy becsületére válnék a’ közhatalomnak, ha ellene szük­séges rendszabályokat alkalmazni nem tudna. Rendbontó­kat, ha valahol, a’ sánezokon kivül, a’ nagy számban kell keresni. — Ugyanezen követ keményebben vissza­­utasitá S. követének némelly vádjait, mik szerint ez öt ’s elvrokonit a’ Pesti Hírlapból merített tudománynyal, ’s minthogy a’ 97-ik szakasznál a’ polgárok és lakosok közti különbséget eltörölni nem akarták, most pedig az a) pon­tot megtartani kívánják , e’ részben következetlenséggel vádolá; végre az éj­szaki szélnek martalékul kitett hajó hasonlatossága által szinte bántva érzé magát, ’s valamint ő senkinek szándékát nem kutatja ’s kétségbe nem veszi, úgy magát is, ki megfutotta élte javát ’s hazáját, bár fa­­natismus nélkül, szívből szereti, e’ részben megkiraéltetni kéri. Az elsőre nézve azt hiszi, hogy az illető követ nem­csak a’ hírlapból, de sok más helyről is tanult, valamint ha a’ követ urak mind felhordanák azon könyveket, mely­­lyek e’ tárgyról értekeznek, annyi könyv lenne, a’ hány követ. A’ másodikra nézve: nem lát következetlenséget; mert az, ki a’ teljesen birtoktalant nem akarja polgárnak, a’ birtokosat, ha birtoka még olly csekély lenne is, akar­hatja polgárrá tenni következetlenség nélkül, — semmi és valami közt nagy különbség lévén. — Erre , a’ felszóla­lásra alkalmat adott követ úr kijelenté, hogy ő a’ szándé­kát megtámadni ’s feszegetni nem akarja, de a’ véleményt, mennyiben azt czélszerűtlennek ’s a’ halára károsnak véli, megtámadni és abban a’ következetlenséget kimutatni kö­telességének ismeri. Megpendítetett ezúttal — bárcsak homályosan — a’ kir. hivatalvadászat kellemetlen themája is, mellyre egy humoráról ismerős ősz követ megjegyzé, hogy erről beszélni még korán van, ’s e’ tárgy egyébkor csak országgyűlés végén szokott emlegettetni. Nem lehet még elmellőzni egy szerkezet-pártoló ér­demes követnek nyomos előadását, melly által bővebben kifejté, hogy a’ szerkezet ellenében felhozott javaslat már magában igazságtalan. Példákat hozott elő. Kő­szegen , melly kis város, hol tehát a’ képességre 500 forint értékű földbirtok kívántatik 150-200 forintra jön egy hold föld ára (mert az sokszor nem a’ föld valódi be­csétől függ, hanem azon előszeretettől, azon rögzött ’s elfogult eszmétől, mellyel a’ földbirtok iránt itt-ott visel­tetnek); és igy, ki 3 hold földet bir, már qualificálva van; Szegeden eslek­ben, melly nagy város, hol tehát 1500 forint értékű ingatlan kívántatik a’ képességre, a’ homoki földek 20 - 40 forinton árultatnak, tehát a’ polgári képes­ségre 45 — 50 holdnyi földbirtok kell, holott amott csak 3. — Van ebben igazság és arányosság? — Vegyük továbbá a’ házakat. Szeged 3 - 4000 háza közt alig lesz 800, melly­­nek értéke 1500 forintnyi volna, tehát a’ többi házbirto­kos , mint illyen, mind képtelen lenne polgári jogokra; sőt ha a’ főváros Pozsonyt tekintjük is, utczákat járhatunk végig ’s több száz jelenleg polgárnak házaira akad­hatunk, mellyek 1500 forintot nem érnek; mert, kivált a’ mostani pénz szűkében, sok házat nem mondhatni viskó­nak azért, hogy 1500 forintot nem ér. — Azért azon tul­­ságig vitt okoskodások a’ czigánykunyhókkal ’stb. semmit sem érnek. — Már ha a’ kőszegi lakos átmenne lakni Sze­gedre,’s ott ugyanannyi vagy épen fixatnyi értéket venne, polgár nem lehetne, holott értelmisége, hazafisága ugyan­az maradt, melly Kőszegen volt. Micsoda anomalia! — Kinek a’ rend fentartása Kőszegen érdekében volt, az Pestre vagy Szegedre lővén rögtön elváltozik, egyszerre anarchiai mozgalmakat érez keblében ’s rendbontó lesz.— Szóló követ tehát meg lévén győződve, hogy forradalmat csak megelégületlen emberek kezdenek, ’s tehát hogy a’ megelégültek számát minél inkább szaporítani kell, újólag is megelégszik a’ szerkezeti qualificatióval; nem tagadhat­ni , hogy nagy városokban a’ választás processusa hossza­dalmas leend; de ezen is sokat fog segitni a’ kerületekre osztás. A’ városok sympathiája, ha ez alatt nem a’ tanács­nok urak ’s zárt casta ízlését értjük, hanem a’ törvény ér­telmében vett polgárok összeségének óhajtását, kétségkí­vül szóló követ ’s elvrokoni mellett van. Ezután szavazás következett, mellynek eredményét már közöltük. — Az a) pont megmaradván, a* mennyiben a’ birtok minimuma meg nem határoztatik, egyébiránt 1 évi birtoklás fog kivántatni, mi közakarattal elfogadtatott, *s a’pont vége t. i. „az egyedül és kirekesztő­­leg“ kihagyatván , az osztatlan testvérek is polgári jog­gal ruháztatnak fel, mennyiben egyébiránt képesek vol­nának , mihez ké­pest a’ 105-ik szakasz módositatni fog. — Szavazás közben még némelly c­áfolatok és feleselések következtek. F. követe­l­nek megjegyzé, hogy noha be­szédét üvegbuborékosnak tetszett neveznie, mégis abba cse­ppel ütött belé, és hogy sajnálja, ha követ úr képze­letei szappanbuboréknál tovább nem mennek. Bővebben kimutata továbbá a’ porosz rendszer és a’ szerkezet közti hasonlatot; a’ „szívtelenül rá fogott szívtelenség­ vádra“ pedig ezt felelé , hogy ő itt törvényhozói ’s nem magány­emberi minőségben áll. — A’ sokat emlegetett alkotmá­nyos fa­jóra nézve, mint végső elmásság, felhozatott, hogy: nem jó lesz a’ hajóból sokakat kilökni, mert igy annál könnyebben elragadná azt az éjszaki szél ’stb. LMIX Her­ ülés, October 14-kén. Elnö­kök, jegyző, naplóvivő, mint tegnap. Tárgy: a’polgári képesség. Mindenek előtt indítvány létetett, hogy polgár csak az lehessen, ki magyarul tud. Az indítványt tevő követ utasítása ezt csak a’ tisztviselőkre nézve kivánja ugyan; de a’ polgárokra is kiterjesztetni szükségesnek látja azért, mert a’ szerkezet szerint minden polgár tisztviselő is lehet, azt pedig az igazság és méltányosság követeli, hogy ki illy jogokat nyer a’ hazától, annak nyelvét is tudja. Ezt ugyan egyszerre életbe léptetni, a’ városok jelen állapo­tában lehetetlen; de szükség legalább időhatárt szabni, melly alatt a’ polgároknak ez kötelességekké tétessék.­­ Több megyei követ pártolá ez indítványt, melly azonban, mivel jelenleg még igen nagy megszorítására vezetne a’ választói jognak, legalább az első fokú választásra nézve, el nem fogadtatott.—Egy megyei követ több garantiát lát a’ választók szivében ’s eszében, mint a’ birtokban; szerinte a’ városok nem csupán anyagi érdekek képviselői, hanem szellemi tűzhelyek ’s értelmiség középpontjai; e’ tekin­tetből indulva a’ polgári képességre nézve két indítványt tesz: 1) hogy a’ ki polgár akar lenni, írni ’s olvasni tud­jon ; 2) hogy a’ börtönbüntetést kiállott vétkesek kiszaba­dultok után még pár évig jogok gyakorlatára ne bocsáttas­sanak. Egyik indítvány sem talált viszhangra; az első, mert most még igen megszorító lenne; a’ második, mert a’ büntetőtörvényjavaslatnak egyik legszebb ’s már elfo­gadott elve, hogy a’ vétkes, kiállott büntetése után, min­den bélyegtől ment legyen. A’ b) pontra vonatkozólag két indítvány adatott elő. Egyik, hogy a’ 3 évi állandó lakás helyett 1 évi tétessék, melly azon vezérelvnek, hogy a’polgár adót fizessen,’s a’ város iránt érdekelve legyen, szintúgy megfelel. Ez azonban elhangzott. Második, hogy a’ közkereseti társu­latok tagjai, mellyek a’ b) pontnak a’ 104-ik szakaszszali összevetése szerint a’ polgári jogokból kirekesztethetné­nek, szinte ide értessenek; mert ezen közkereseti társa­­ságokbeli tagok rendszerint nevezetesb kereskedést foly­tatnak, mint p. o. egyes szatócs, vagy kis kalmár, ki ugyan maga saját nevére ’s elkülönözve kereskedik; sőt a’ nagy vállalatoknak természetében fekszik, hogy társu­latok által hajtassanak végre. — Ezen indítvány közhe­lyesléssel fogadtatott, ’s a’ testületekről rendelkező 104-ik szakasz, majd ha reá kerül a’ sor, ehhez képest fog mó­dosíttatni. A’ c) pont után egy megyei követ az értelmiség nevében szólott hazája képviselőihez , ’s kívánta, hogy ki elegendő értelmi képzettséggel bir , ne legyen kötve anyagi tekintetekhez. Visszaélések elkerülésére azonban nem mindent, kinek magát tudósnak, mű­vésznek , literatornak nevezni tetszik, kíván polgári jog­gal felruháztatni, hanem csak a’ kinek az illető hatóság­tól tehetségeit elismerő ’s eziránt a’ polgári társaságot biz­tosító oklevele van. Az értelmiség ugyan törvény nélkül, ’s azon kívül is gyakorolni fogja hatását ’s befolyását; de a’ törvényhozásnak azért kell ezt kimondani, mert az ér­telmiséget megtisztelvén, maga magát tiszteli meg. — Az indítvány elvileg elfogadtatott, ’s alább említendő módon szerkezetbe fog jöni. Egy megyei követ a’ c) pont végéről ezen szavakat: „kik egyenes adót fizettek ’s fizetnek, mint a’ most már átnézett munkával ellentétben levőket, kiha­gyatni kiváná. Most ugyanis a’ városokon lakó nemesség alá van vetve a’ városi hatóságnak, és igy kell, hogy bí­rái ’s a’ városi tisztviselőség választásába befolyjon; ezen c) pont utolsó szavai szerint pedig, ha adót nem fizetne, be nem folyhatna, és igy azon fontos és lényeges elv sértetnék, hogy­­ kiki befolyhasson bírái választásába. — Ezen indít­vány ellenében többek által előadatott, hogy más részről meg nem kevesbbé fontos elv, miszerint a’ jogok gya­korlásában csak azok részesüljenek, kik a’ közterheket viselik. — Erre az indítványozó azt válaszold, hogy szí­vesen kezet fogna, ha a’ nemesség önkint ment volna vá­rosi hatóság alá; de hiszen az, legalább az ő megyéje utasítása ellenére ’s kényszerítve hajtatott oda; szükséges tehát, hogy ha oda van erőltetve, bár adót nem fizet, jo­gokkal bírjon. — Jobban tetszett azonban a’ szerkezeti elv, hogy t. i. minden, ki polgári jogokban akar része­sülni , egyenesen adót fizessen. Azon nemes uraknak, kik szeretik a’ jogot, szabadságukban fog állani az ennek gyakorlatában gátló adómentességről lemondani, ’s fizet­vén , jogosítva is lesznek. Egy városi követ nehéznek tartván a’ biztos, állandó, tisztességes jövedelmet, mint a’ szerkezetben kívántatik, „kimutatni“ e’ helyett, „bevallani“ szót ajánl; a* 2—400 ftnyi jövedelmet pedig magasnak, ’s az a) ponttal összhangzásban levőnek nem találván, alább szállíttatni szeretné. — Egy megyei követ megnyitá két uj categorái iránti indítványát, mellyet a’ 99-ik szakasz vitatása kez­detén előadott; t. i. hogy még két, u. m­. lakbér- és adó­­categoria , állíttassák föl, mellyekbe mindazok bejöhesse­nek , kik a’ többi categoriák alá nem sorozhatok, ’s a* megkívánt biztos állandó jövedelmet kimutatni nem képe­sek, mi sok esetben lehetetlen. Ezenkívül külön d) pon­tot kiván az értelmiségnek, melly oklevéllel van ellátva az illető hatóság által. A’ c) végén nem mondaná ki: „’s 718

Next