Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-11-05 / 297. szám

mellyekkel jelen válaszukat gyámolitják , méltányolva, a'ha­za érdekében óhajtott egyetértést 's a' tanácskozásokban kivánt közeledést, magok részéröl is eszközölni szíveskedjenek. E’ tárgyban összesen csak két követ nyilatkozott, ezek közül második az elsőnek előterjesztését pártolá, ’s az azonnal köztetszéssel elfogadtatván, a’ negyedik izenet tartalmát teendi. Első megjegyzés létetik a’ főrendi izenet elején használt „társországok“ szóra; ezen kifeje­zést a’ BR. törvényesnek el nem ismerhetik, ’s ellene, az ország egységét illethető káros következmények tekinte­téből, óvást tesznek. — A’ főRB. azon kívánságát, hogy a’6-ik§-os vége ezen szavaktól kezdve: „minden köz és m­a­gány ü­gy­e­k­r­e nézve ’stb. kihagyassék, el nem fogadják, mert ez nem puszta stylaris módosítás len­ne , hanem a’ dolog velejét illetvén, a’ két tábla közt e’ pontra nézve már megkészült egyességet bontaná fel, melly egyesség abban áll, hogy a’ horvátoknak a’ latin nyelv használata minden köz és magányügyekre nézve, mennyiben ezek csak Horvátország kebelében folytattat­­nak, fenmarad. — Hogy az „idegen ajkú“ kifejezés helyett „más ajkú“ vétessék, nem ellenzik; de a’ „bel­ső nyelvviszonyok“ kifejezést, mint az ajánlott „magányéleti nyelvviszonyok“ kifejezésnél ha­­tározottabbat, továbbra is megtartják. A’ horvátországi hivatalnokokra nézve megegyeznek abban , hogy az ezek iránti rendelkezés a’ 6-ik §-ból kihagyatván, egy külön §­­ba foglaltassák, ’s erre nézve uj §-os szerkezetét ajánl­ják , miszerint a’ horvátországi törvényhatóságok tisztvi­selői , midőn tulajdon nevökben, szorosan hivatalos kö­rükhöz tartozó tárgyak iránt, a’ magyarországi törvényha­tóságok tisztviselőivel leveleznek, a’ latin nyelvet használ­hatják ; de midőn a’ horvát törvényhatóságok meghagyá­sából értekeznek a’ magyarorsz. törvényhatóságok tiszt­viselőivel , kötelesek magyarul levelezni, valamint min­den horvátországi főhivatalnok is, mint bán , zágrábi püs­pök’stb. Oka ezen rendelkezésnek, mellyet az indítvá­nyozó követ kifejtett, az, hogy a’ törvény ki ne játszas­­sék, mi kétféleképen történhetnék meg, vagy t. i. azál­tal , ha a’ horvátországi törv.hatóságok nem közvetlenül, hanem a’ horvátországi főhivatalnokok közbejöttével, vagy pedig azáltal, ha törvényhatósági tisztviselők a’ tör­vényhatóságok meghagyásából leveleznének a’ magyar tisztviselőkkel olly tárgyakban is, mellyek különben a’ törvényhatósági értekezés körébe tartoznak. — Az ekként kifejtett eszmék elfogadtatván, Posega követe adta elő utasítását, hogy a­ slavoniai megyék is ugyanazon tekin­tetbe jöjenek, mint Horvátország ; de ez figyelembe sem vétetett. — Megújult ezután az oktob. 27 ’s 28-iki ülésben annyi hévvel folytatott vita. Mi e­ helyen, mellőzve mind azt, mi személyeskedés, ’s mi már azáltal, hogy mondva volt, több keserűséget szült, mintsem azt még leírás által ne­velni akarnók, csak a’ vita kifejtését ’s eredményét közöl­jük minél rövidebben. A’ szerkezetnek kevesebbségben maradt pártolói életkérdésnek tekinték, hogy a’ házi adó ügye országgyűlési rendelkezés alá vettessék, mert csak úgy remélik, hogy a’ házi adónak nemesség általi el­vállalása rövid idő múltán keresztül mehet, ha az arróli rendelkezés a’ megyei pártok befolyása alól kivétetvén, a’ törvényhozás gondoskodásra bizatik, ezt pedig könnyitni vélték azáltal, ha a’ városok házi adójával az első lépés megtétetik, ’s a’ nagy következésü elv elfogadtatik. — E’ czélzattól lelkesítve, még egyszer megkisérték az annyi melegséggel védelmezett, de váratlanul elbukott tárgy felélesztését. A’ jegyző adott jelet új vitára azáltal, hogy az uj szerkeztésre nézve utasítást kért, ’s felszólító a’ tegnapelőtti többséget , hogy nyiltan és határozot­tan jelentse ki, hogyan érti végzését, t. i. a’ városi municipiumoknak, az adókivetésre nézve kimondott kor­látlanságát , ’s hogy akarja e a’ szerkezetben kijelentet­ni, és mi módon akarja a’ felső felügyelést. Erre az oct. 28-iki többség tagjai különböző szerkezetjavaslato­kat olvastak fel. — Egyik azok közül, ismételvén az erős municipalitásról már előbb kifejtett fogalmait, melly a’ tör­vények szentségét, a’ sértett jogokat 1823 ban is ki tud­ta vívni, ’s újra elmondván, hogy a’ központosítás, le­gyen bár kormánynál, legyen országgyűlésnél, minden­kor a’szabadság elfojtására vezet,az önadóztatási jog gya­korlatában lát legnagyobb biztosságot a’ polgárokra nézve; ’s ezen jog gyakorlatában csak egy korlátot akar, mellyet szinte magok­ a’ városokban állít fel, hogy t. i. adókive­tési alkalomra mindenkor különös közgyűlés hirdettessék, ’s abban a’ képviselők két harmada határozhasson csak. A’ szerkezetet tehát úgy kiváná módosittatni, hogy a' város, az országgyűlésen megajánlott adón felül, kivethet házi szükségeinek fedezésére is évenkint egyenes adót m­i­n­­den megszóritás nélkül, de hogy illy végzése ér­vényes legyen, szükséges a’ felebb említett két feltétel, t. i. hogy e’ czélra külön közgyűlés hirdettessék, ’s a’ je­lenlevők két harmad része határozzon. Következő külön S-ba foglaltatnék, hogy közvetett adót felemelni, vagy annak uj nemét kivetni, a’ törvényhozás bele egyezése nélkül ne lehessen ; és ismét külön harmadik §-ba, hogy adósságot szinte csak a’ fenebb leirt föltételek alatt ’s még ezen felül a’ helytartó-tanács megegyezésével lehessen a’ városoknak csinálni. A’ közvetett adókra nézve indítvá­nyozott rendelkezés a’ választmányi szerkezetben is hen­­foglaltatik, ’s okai bőven kifejtettek, midőn a’ 84-ik §-os vitatása alkalmával a’ közvetett adókról volt szó; az adó­­ságokra nézve kivánt kormányi beleegyezést pedig azzal támogatta az indítványozó követ úr, mert egy könnyel­műen felvett adósság a’ késő unokákat is nyomja, holott a­ könnyelműen kivetett adó terhén már következő évben segíteni lehet.­­ Alig hogy ezen szerkezetjavaslat felol­vastatott , ’s a’ jegyző, most már nem mint jegyző, hanem mint a’ kevesebbségben maradt vélemény egyik bajnoka, azon megjegyzést téve , hogy e’ szerkezetben a’ felügye­­lésről egy szó nyílt említés sem lévén, szerinte félő, hogy a’ felügyelés mostani állapotában, ’s a’ városok a’ hely­tartó-tanács önkénye alatt maradnak, — azonnal felállt egy a’ többséggel szavazott követek közül ’s kijelenté, hogy miután a’ végzés a’ többség által nem úgy magyaráz­­tatik , mint ő kívánja, ’s ő ezen magyarázat által, kíván­ságától , hogy t. i. a’ városok valóban korlátlan és a’ hely­­tartóság befolyásától tökéletesen felszabadított adókivetési joggal bírjanak, messzebb üttetik, mint a’kevesebbség által pártolt szerkezet által, azért ő átmegy a’ szerkeze­tet pártoló kevesebbséghez.— Példáját egy másik követ­’s véleménytársa követé. Ezáltal az oct. 28-iki többség, melly mind össze csak két szavazatból állott, természetesen ke­­vesebbséggé lett volna. — A’ két követnek ezen eljárása, a’ megrendült többség tagjai által roszaltatni kezdetett; nem láták okát a’ visszalépésnek, sem általában, miután ők a’ kimondott korlátlanságot igaz értelmében veszik, ’s a’ felügyelési jogot nem az adómennyiségre, hanem csak arra nézve értik, hogy a’ közgyűlés által meghatározott adómennyiség egyéni kivetés alkalmával megtartatott, ’s a’ kitűzött czélra fordittatik e­l sem különösen még most, miután a’felolvasott szó­ szerkezetjavaslat még el nem fogadtatott. Ha az a’ követ uraknak nem tetszik, javasol­janak más nekik tetsző szerkezetet; meglehet, hogy a’ többség azt elfogadandja. A’ többség végzését kerületi ülésben változtatni nem lehet, ’s kik azt változtatni akar­ják , az országos ülésben lesz módjok ’s alkalmuk föllép­ni, és ha tudnak, többséget vívni ki. — Feleltetett erre, hogy a’ többség emberei nyilván megígérték, hogy a’ fel­ügyelési jog szorosan megfog határoztatni, erről pedig a’ részükről felolvasott szerkezetben semmi említés nincs; ha a’végzést őszintén fen akarják tartani, mondják ki, hogy a’ helyi­ tanácsnak a’ pénzkivetésbe avatkozni semmi esetre nem lehet, ’s ha ezt tenné, a’ városok nem tar­toznak neki engedelmeskedni; ha pedig ezt kimondani nem akarják, bebizonyítják, hogy a’ határozat köpönyege alatt a’ helyi­ tanács befolyását akarják fentartani. Illy kö­rülmények közt, azon követeknek, kik a’ többséggel sza­vaztak ugyan, de más értelemben mint a’ többség nagyobb része, saját értelmüktől elüttetvén, teljes igazuk van, ha a’ többségtől visszalépnek; ’s illy visszalépés és a’ kerü­leti végzésnek ugyan kerületi ülésben változtatása nem is példátlan, ’s illy rendszeres munkálatoknál természetes is. — A’sanyi követ által felállított centralizatiós tanra meg­­jegyzé­s. követe, hogy nagy különbség van a’ kormányi és országgyűlési központosítás közt; ez utóbbitól semmi veszély nem eredhet a’ szabadságra; sőt ha i­lyen centra­­lizatiót is kizárunk, úgy nincs egyéb hátra , mint hogy a’ megyék egyenkint törvényeket is hozzanak. — Sz. követe azt állitá, hogy a’ végzés által a’ helyi­ tanács felügyelési jogára nézve épen semmi változás nem történik, mert az csak arra fog felügyelni, a’ választmányi szerkezet és kevesebbségi vélemény szerint országgyűlés, — a’ több­ségi vélemény szerint pedig a’ város közgyűlése ál­tal meghatározandó maximumra nézve, hogy ezen kive­tett összeg megtartatik ’s a’ meghatározott czélra fordit­tatik e­z egyébiránt újólag különbséget tett az állandó ’s nem-állandó rovatok közt; amazokra nézve szükségtelen­nek tartá a’ javaslatba hozott két­ harmadrésznyi többség egyezését ’s csak absolut többséget kivánt, amazt a’ rend­kívüli rovatokra tartván fen. Erre megjegyzé egy ellenvé­­leményt, hogy rész jelenségnek tartja, midőn Sz. követe külömböztet, ’s ezt már első lépésnek tartja arra, hogy a’ dolgok szokott forgása szerint öt-hat év múlva a’ váro­sok ismét a’ helytartó-tanács alá vettessenek; a’ kü­­lönböztetések évről évre szaporodni fognak, ’s csaknem észrevétlenül vissza áll a’ régi állapot. — A’ többség ré­széről számosabban és ismételve kijelenték, hogy ők a’ városokat semmiféle hatalom előző avatkozásának alávetni nem akarják , ’s a’ helyi­ tanácsi felügyelést csak a’ szaba­don határozott maximum határai közt ’s csak utólagosan fo­gadják el, és csak arra nézve, hogy a’ városi gyűlés vég­zése jól hajtassák végre. A’ felügyelési jog illy körül­írása azért nincs szerkezetben, mert fölösleges, valamint fölösleges volna minden egyes törvényhez sanctiót adni, mi úgyis magától értetik. Egy követ különösen bővebben fejtegeté a’ felügyelési jogot; ezen jogát a’ végrehajtó ha­talomnak még respublikálban sem lehet megtagadni olly értelemben, hogy az a’ státusgép mozgásait őrködő figye­lemmel kisérje, ’s azt, mi a’ közbékére nézve veszélyes, p. o. lázadási előkészületeket, elnyomja; illy értelemben vett felügyelés alá minden egyes intézvény, sőt tárgy­nak alá kell esni a’ statusban, úgy e’ háznak, mint egy academiának vagy egy gőzhajónak, mert e’ nélkül rend a’ statusban nem képzelhető. — Volt, ki a’ másik fél által előhozottak által ingerelve, keményebben kikelt a’ gyanú­sítások ellen; ő, haroszatlát, nyiltan felszólal, de ha gyanúja van, szivébe rejti. Szerinte, illy megszakadás ’s illy kíméletlen modor által, a’ tábla tekintete csökken, ’s éjszakamerikai öklözésekig megy a’kölcsönös ingerültség, melly esetre kikiálta a’ tábla felett: „Jaj neked Jeruzsá­lem“-ét. — Most az országgyűlési manoeuvre-vadászatok, kölcsönös megrovások és szemrehányások terére jött a’ gyűlés, kérdeztetett: ki kezdte a’szakadást? ’stb. A’ keményebb nyilatkozatok során kellemes és enyhítő hatású volt a’ jegyző felszólalása, ki szeszélyes modorban fejte­geté a’parlamenti „ne higyjünk egymás­nak“ theo­riáját; és őszintén kimondá, hogy ő bizony az ellenfél vezérének, engedelmével legyen mondva, nem hisz, va­lamint azt sem kívánja, hogy az neki higgjen; mert a’ pártok fr­eszebbre czélzó törekvéseinél, lehetetlen kike­rülni , hogy az ember néha ollyat ne mondjon, a’ mivel többet vagy mást akar elérni, mint mondani’s elérni akarni látszik; gyakran, ha ezt nem tennék, igen röviden ütne ki a’ számítás. — Az e’ napi utolsó szónok bővebben elő­adó a’ különös helyzetet, mellyben a’ tábla ezen kérdésre nézve áll, — ’s épen e’ különös helyzet által igazolva lenni állitá a’ két visszalépő követ eljárását; — elmondó, hogy „szándékról ítélni a’ jövő kor feladása leen, ’s annak tisz­tasága leginkább a’ síron túl derül csak ki; de midőn té­nyek állanak előttünk, hogy t. i. azok, kik, midőn a’ polgári képesség alapjáról volt szó, annak megszorítására szavaztak, most egyszerre, mintegy varázserő által, korlátlan jogot akarnak ruházni ugyanazon testületre, nem tartó csodálatra méltónak, ha illy tényeken okai az em­ber, ’s nem könnyen hisz.“ — Az idő eltelt, ’s az inge­rült kedélyek nem juthattak még ma végeredményhez. XCI. kerü­leti ülés, October 31-kén. El­nökök, mint tegnap; jegyzők: Palócay, Ghiczy, Szent­­királyi ; naplóvivő: Zákó. Palóczy felolvasó a’ magyar nyelv iránti negyedik üze­netet, felírás- és törvényjavaslatot, melly pár szó változ­tatással helybehagyatott; Ghiczy bemutató a’ némelly meg nem hivott főRe. (gr. Mitrowszky Vladimir, ifj. gr. Bolza József és Antal) iránti üzenetet, melly helyeseltetett. — Azután folytattatott a’ tegnapi ingerült tanácskozás, meg­­nyittatván a’ tegnapi harcz és háború. Uj szavazás szük­sége fejlett ki; de a’ kitűzendő kérdés iránt megegyezni, nem olly könnyű volt. Egyik fél azt akará kitüzetni: megmaradjon e az oct. 28-iki végzés, vagy ne? — másik fél pedig egyenesen az érdemleges kérdést: megmaradjon e a’ választmányi szerkezet, vagy más szavakkal: országgyűlés által határoz­­tassék e meg a’ házi adó maximuma? — Nem lehetvén egyesség, előbb arra kellő szavazni: mellyik kérdés tűzessék szavazásra? az első (s—i) e, vagy a’ második (cs—i)? — 25 megye Dorva, Baranya, Bars, Borsod, Csanád, Esztergom, Fehér, Győr, Krassó, Liptó, Mosony, Pozsega , Sáros, Somogy, Sopron, Szepes, Szerém, Tolna, Tolna, Trencsin, Turócz, Ugocsa, Ung, Verőcze, Zemplén) 21 ellen az első kérdésre akart szavazni (Nyitra, Szatmár, Bács nem szavaltak). — Kitüzelvén az első kérdés, t. i. megma­radjon e a­ végzés, vagy ne? Két megye ugyan (Abauj, Heves) az oct. 28-iki többségből áttért az akkori kevesebbséghez , de négy megye (Borsod, Krassó , Po­zsony, Veszprém) azon szempontból, hogy a’kér­ ülés végzését kerületi ülésnek megváltoztatni nem lehet, az akkori kevesebbségtöl elválván, az akkori többséget még inkább megerösité , ’s ismét 25 megye 20 ellen megtartá a’ végzést. (Bács, Esztergom, Nyítra, Szatmár nem szavazván). Nem lehet említés nélkül hagyni a’ hallgatóság némelly részének illetlen viseletét, melly egyik másik követi egyé­niséget szűnni nem akaró piszszegésekkel üldözvén , mi­után ezen visszaélést az elnökség korlátozni nem tudá, egy megyei követet, szavazása közben, a’ legkeményebb kikelésre bírt, ’s kijelentésére annak, hogy ha az ülés magának több tekintetet szerezni nem tud, inkább hagyja félbe a’ tanácskozást, és oszoljék el, ’s hogy ő a’ hallga­tóságnak éljeneit épen úgy, mint pisszegéseit megveti. Az erős felszólalás közhelyesléssel fogadtatott,­­s azonnal csendet is eszközlött.— Vegyék szivökre az illetők, hogy a’ szólásszabadság fogalma nem kívánja ugyan, hogy olly szónokra, ki figyelmünket megragadni nem tudja, min­­magunkat erötelve figyelmezzünk, de azt igenis megkí­vánja, hogy senkit a’szólásban ne akadályozzunk. Ezt parancsolja, ha az egyének iránti méltánylat nem is, de a’ szólásszabadság tisztelete, mellyet valamint felülről úgy alulról is semmi jóakarata sérteni nem akarhat. A’ mai, ’s mult napok folytában annyi hévvel vitt ta­nácskozások, és ezek váratlan eredményének jellemzésére, nem lesz talán még fölösleges, egy, kevesebbségben maradt szónok beszédéből, következő helyet kiemelni: „Azok nagy része közt, kik oct. 28-kan a’ többséget tevék, ’s közöttünk, elv tekintetében igen nagy a’ különbség; de az általok hozott határozat, és a’ mi véleményünk köze­lebb ált­­ak egymáshoz, mint áll a’határozat az ő saját véleményökhöz; és ez igen érdekes, csak nem mulatsá­­gos.Itt tehát a’ kevesebbségnek épen nincs oka boszankodni, a’ szőlő legalább, bár megyéje szavazata kisebbségben maradt, e’ határozat mellett igen jól érzi magát; ellenben a’többségről, a’nagyobb részről elmondhatni, hogy scyllát került, ’s caribdisbe esett; hogy innét nem akart maradni, ’s túl ragadtatott, mi szintúgy nem volt akaratában — szó­val, az országgyűlés, a’ monarchico constitutional;; forma nem tetszett nekik, és a’ sokkal respublicaibb igazgatás­módba estek belé. Szóló követ e’ gyözedelemhez sok sze­rencsét kiván; de megjegyzi, hogy itt nem Sz. követe, ’s elvbaráti győztek, hanem azok, kik túl mentek a’ keve­­sebbségen; ’s megvallja, hogy ha Sz. követe , ’s elvbaráti mindig a’ módon fognak állani a’ hozzájok legközelebbi véleményhez, nem sokára ama’ gyönyörű látványnak le­szünk tanúi, hogy Sz.M.E. követeit Cs. és P. követei fog­ják a’ respublicai iránytól visszatartóztatni. Ez a’ különb­ség a’ két vélemény, t. i. azok közt, kik korlátlanul, és azok közt, kik nem korlátlanul akarják az önadóztatást. Amazok, bár ezekkel együtt szavaztak, korlátot nem akartak, mert ők a’ szabadságot respublicai fogalom sze- 756

Next