Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-11-09 / 298. szám

ha a­ rabokat bármilly erős büntetésekkel sem szoríthatni teljes hallgatásra, ki fogja ekkor meghatározni, hogy kivel, mit és mennyit beszéljenek, azon hajdú, ki mel­­lette kiáll, vagy egy börtön jegyszabály ?. És nemcsak bűnösökre,­­de más emberekre is, mi lehet kártékonyabb hatással mint az , hogy a’törvényt büntetlenül áthághat­ják ? Közéletben is a’ bűnök legfőbb inditó-oka a’ tör­vény kijátszhatásának ’s büntetés­ elkerülhetésének remé­nye. — Nyilvános továbbá, hogy hallgató-rendszernél né­mi sikert csak a’ legkeményebb büntetéssel eszközölhetni. Szóló utazásában maga látta illy börtönben azon kemény ostort, mellyel a’ rabok veretnek; látta azon derest, melly­­ről a’ felvigyázó mondása szerint igen sok rab olly elszánt­sággal kel föl, hogy általa a’ n.váradi börtönben ülő sza­­lontai ember is megszégyenittetnék. Ezek a’ hallgató­rendszer ki nem pótolható hiányai, és annál fogva már legtöbb helyen el is tértek tőle ’s általában tanácsosabb is a’ rabnak kevés beszédet megengedni, mint olly erős sze­reket használni. Egy poroszországi hallgató­rendszerű börtönnek igazgatója szólónak őszintén megvallá, hogy teljes hallgatást eszközölni lehetetlen. — Más felöl azonban a’ magány-rendszerben is változást kell tenni, mert a’ tel­jes magánosság annyira sújtó, az emberi természettel any­­nyira össze nem férhető, hogy tőle némileg el kell térni, de ezen eltérés csak a’ magány-rendszer némi árnyéklatát mutatja, és azt, hogy ez is, mint minden e’ világon szü­netleni kifejlődésben van. Ezen eltérések ’s módosítások is azonban mind a’ magány-rendszeren alapulnak, és így ha a’ magány-rendszer szerint börtönöket építünk, azok 10 és több év múlva is, bármennyire fejlődjenek az alatt az eszmék, használhatók lesznek és más börtönök építé­sére nem lesz szükség. Az Angliából felhozott példára azt jegyzi meg szóló, hogy Angliának nem csak mintabör­töne , hanem minden egyéb régi rendszerű börtönes is ne­künk, tapasztalása szerint, mintául szolgálhatnak. Német­országban is látott egy régi rendszerű börtönt, melly ha hazánkban volna, bizonyosan több elöhaladást eszközölne, mint a’ Budán felállítandó mintabörtön. — Megvallja to­vábbá, hogy a’ börtönnél igen sok függ a’ felvigyázóktól, a’ szolgáktól, hanem függ attól is, hogy midőn egy sta­tus börtönrendszert akar magának állítani, akkor azon rendszert fogadja el, melly legalkalmatosabb, és annak általános behozatala végett tartozik mindent elkövetni; és e’ tekintetnél fogva is a’ magány-rendszer bir elsőséggel, mert a’ hajdúnak, szolgáknak e’ mellett van legkevesebb befolyása a’ rabra. Az sem áll, hogy több együtt dolgozó rab, hallgató-rendszer mellett könnyebben javulhat a’ fel­vigyázó ügyelete alatt, mintha magára hagyatik, mert azt meg nem foghatja, hogy 40 — 50 gonosztevő mi erkölcsi­­séget tanulhat egymástól. — Tudja szóló azt, hogy sok hiány van hazánkban, de tudja azt is, hogy ezen hiányok orvoslását semmi sem veti annyira hátra, mintha egy ajánlat helyett 10-et ajánlunk, mellyek első tekintetre job­baknak, helyesebbeknek tetszenek. így mondatott, hogy is­koláink nincsenek, hogy az iskolák teszik a’nemzet fő­­erejét és javát. Ez mind igaz, de erre nézve legyőzhet­­len akadályok állnak utunkban. Nem az hát a’kérdés, mi a’ legjobb, mi a’ legszebb, hanem az: mi ment már annyira kezünk közt, hogy megszüntethessék, é is sok dolgot szükségesebbnek, helyesebbnek tart, mint a’ börtön­­rendszert, ’s örömestebb is kívánná behozni; de még nem látja annyira megérve kezeink közt, hogy megszü­­lethessék. Ezért kívánja előbb a’ börtönrendszert, mivel már az meg van érve, a’ mennyire lehetséges, minél na­gyobb kiterjedésben behozni, és azon ellenvetést, hogy igen sokba kerül, fontosnak látja ugyan, de nem legyőz­­hetetlennek, mert azon néhány milliomot, azon haszon, melly abból az egész honra háramlik, bőven kipótolja. Egyik szónok megemlíti azt is: milly roppant nagy ha­zánkban a­ rabok száma, és az valósággal úgy is van, de ez egyszersmind még főbb ok arra, hogy a’ bajon minél előbb segíteni igyekezzünk, hogy a’ mostani büntetőrend­­szer, melly nem javítja a’bűnöst, hanem a’ nemzet er­­költsiségét ássa alá, minél hamarabb is vittassék, ’s hogy ez ne részletesen, hanem minél nagyobb kiterjedésben történjék. Itt hát a’ költségkímélést inditó­ okul felhozni, haszontalan. A’ rabok nagy számára nézve azonban azt jegyzi meg, hogy a’ mi rabjaink a’ külföldi rabok ellené­ben azért olly számosak, mert nálunk minden rabok együtt tartatnak, külföldön pedig a’ politialis rabok más raboktól elkülönözvék. — A. gróf indítványa, talán mivel nem jól értette, úgy tetszik neki, mintha a’ mintabörtön fel­állításával a’ büntető eljárást némileg fel akarná függesz­teni; ezért nézetei bővebb kifejtésére kéri. — Többek közt az indítványozó gróf azt mondá, hogy ha a’ minta­börtön elfogadtatik, a’ büntetőtörvény­könyvben tetemes változást kell tenni, ’s e’ végett aránykulcsot is ajánlott. Az aránykulcsot ő is, mint K. E., sem szükségesnek, sem lehetségesnek nem tartja ; mert ha a’ büntetőrendszer máskénti alakítása fog is némi változást behozni a’ bünte­tésre , az sokkal csekélyebb, mintsem hogy most okvetet­­len kelljen iránta rendelkezni. Tudja, hogy Angliában a’ magány rendszer nyomán kimondott büntetés a’ bűnösökre évenkint bizonyos tekintetben rövidíttetik, ’s annak mint­egy harmada elengedtetik; tudja, hogy más nemzeteknél, hol a’hallgató­, hol a’ magányrendszer vitetett be, de azért a’ codex változtatás alá nem jött; és miután a’ bün­tetés maximuma az országos választmány munkálatában olly nagy, hogy nagyobbra menni bajos volna, annál fogva a’ büntetésnek a’ börtönrendszer szerinti alkalmazása, ke­ményítése, vagy mérséklése, a’biró által könnyen eszközöl­hető. Mi továbbá azt illeti, hogy csak a’ mintabörtönre nézve állíttassák egy szabály, az csak azért sem lehetsé­ges , mivel már most is van megye, hol a’ magányrend-­­ szerű börtön fenáll, és köztudat szerint több hatóság fo­lyamodván a’ helyi, tanácshoz aziránt, hogy mostani rész börtönét egész újból akarja építeni, azon választ kapták, hogy várjanak addig, mig az ország rendei a’ büntető­rendszert megalapitják, így hát nem tartja helyesnek, hogy a’ megyék tovább is függőben hagyassanak, valamint azt sem, hogy ha az építés megengedtetik, azt ne a’ legal­kalmasabbnak ítélt rendszer szerint eszközölhessék. — Addig is, mig bővebben megtudhatná, mit akar, ’s mily­­lyen eljárást kivan gróf A., az orsz. választmány ja­vaslatát pártolja. — Ezzel a’ tanácskozás másnapra ha­lílGTtsttAtt XCIII. Kerületi ülés . nov. 3-kán. El­nökök , jegyző, naplóvivő, mint tegnap; tárgy: városok rendezése, bírák, tisztujitás. Következett a’ C. fejezet, a’ tisztviselőkről és tiszt­újító székekről (361. ’stb.); a’ 362 ik szakaszból, hol a’ város tisztviselői elszámoltatnak , az írnokok kihagyattak. Hosszabb vitára adott alkalmat a’ 363-ik szakasz a) pontja, miszerint: a’közbirák, egyszer megválasztva, örökösök, ’s hivatalaiktól csak büntető eljárás utján ítélet által fosz­­tathatnak meg.“ Előhordattak két részről mind azon okok, mellyek az időnkint megújuló választás ’s a’ bírák elmoz­­dithatlansága mellett csaknem egyenlő súlylyal harczolnak. Egyik rész időnkint (némellyek három, mások hat éven­­kinti megújuló választást akart; mert ezt hive egyetlen gyógyszernek a’ bírói visszaélések ellen, másik rész a’ szerkezetben javaslott örökös bírákban akarta csak fellelni a’ kellő tudományt, gyakorlatot ’s pártok befolyásán felül emelkedett függetlenséget. Azokban mindegyik rész el­ismerő , h­gy e’ ’s ama’ véleménynek vannak fény- és árnyoldalai, ’s hogy itt a’ kisebb rész és nagyobb jó közt kell választani. Az örökös bíróság árnyoldalai, hogy a’ rész bírótól nem lehet menekülni, ’s hogy az örökösség által mintegy megcsontosul, ’s holttá és mozdulatlanná válik a’ bírói testület, minden hibái, gyarlóságai sőt bű­neivel ; czél lesz a’ bíráskodás, melly előtt az emberiség csak arra szolgáló eszközzé aljasul, hogy rajta, orvos­­kint, kísérleteket ’s műtételeket vihessen végbe. Bizo­nyítják ezt azon országok példái, hol zárt testületet ké­pező örökös biróság van; illy országokban jó codex lehet ugyan, de eleven, hatályos, életerős igazság nem léte­zik ; — igy városainknál is, hol most örökösek a’ bírák, épen nincs az igazság kiszolgáltatásán mit dicsérni. Az örökös bíró, kivált kis városokban, valódi zsarnokká lesz, ki a’ házi viszonyok belsejébe, a’ tűzhely szentségébe, a’ magányélet titkaiba tolakodhatik.—Fényoldala pedig, hogy az örökös és elmozdithatlan bíró független maradhat a’ pár­toktól , mellyek az elmozdítható bírót, kivévén egyes igen szilárd jellemeket, örökös rettegésben ’s befolyásuk alatt tartják; úgy hogy egyenesen a’ szabadság érdeke ’s az azt feltételező bírói függetlenség biztosítása, kívánja a’bí­rák elmozdithatlanságát. Bizonyítja ezt a’ legszabadabb országok, Anglia, Francziaország példája, hol legalább a’ főbiróságok mind örökösök és elmozdíthatlanok. — Igaz, hogy emberi gyarlóságnál fogva a’ biró megfelejtkezhetik kötelességéről, de ez minden bírónál megtörténhetik, úgy az örökös­ mint az elmozdithatónál.— A’ szabad választás árnyoldalai ellenben, hogy a’ választások újra előforduló esetei, megannyi megvesztegetési alkalmak azáltal, ha a’ választó egyik vagy másik birónak ígéri szavazatát; hogy a’ választás alá eső, elmozdítható biró, rabja a’ pártoknak, lekötelezettje választóinak; hogy a’ gyakran változó biró, hivatala gyakorlati részébe kellőkép bele sem szokhatik; a’ pártok szeszélyei a’ legjobb ’s becsületesb birát is ki­vethetik , és ellenben, tekintet nélkül a’ jó bíróban meg­kívántató tulajdonokra, politicai párthiveiknek osztogatják a’ bírói székeket, mint ezt gyakran megyéinkben látjuk. Az illyen, párt által teremtett ’s annak szeszélyétől függő biró, soha nem meri a’ párt hatalmasait sérteni; mert sok­kal kisebb fokú bátorság kell arra, hogy valaki, p. o. a’ csatában harczoljon ’s a’ halállal szembe lépjen, mint hogy pártja befolyásától, mellyhez hála, remény, érdek lán­­czolja, ment és független maradjon. Voltak idők, ’s van­nak ma is országok, hol pénzen lehet venni bírói széke­ket , de még ez sem olly rész következésű, mint a’ féle-­­ lem, melly aggasztva ül a’ biró kebelén , hogy legköze­ | lebbi alkalommal kimaradhat. Kinek a’ bekövetkező válasz- I tás előtt sáppadozni vagy pirulni kell, ’s nyugalmát meg- s tartani legalább igen nehéz, az nem lehet jó biró. Kép- B­zeljünk p. o. egy fiatal embert, ki egész vagyonát tör-­­ vénytanulásra fordítva, roppant fáradság ’s éjjeli nappali­­ szorgalma után bíróvá lett, ’s hivatalában bizva megháza­­g­sodott, és most szép hitvestől ’s kedves családtól vétetik­­ körül. Egy gazdag polgárnak, egy nagy befolyású válasz-­­ tónak pere jön elébe; mit tegyen most? előtte lebeg az­­ igazság mérlege; egyik serpenyőben a’ hatalmas választó­­ haragja ’s fenyegető boszuja , ha ellene hoz ítéletet; má­sikban lelkismeretes meggyőződése ’s egy szegény polgár könyei, kinek egész léte ezen pertől függ; és a’ biró ha­bozik , előtte állnak mosolygó hitvese ’s gyermekei; lesz­nek talán egyesek, kiknek erős jelleme nem tekint csa­­ládjok kétes jövendőjére ’s kik igazságosan ítélnek a’ gaz­dag és hatalmas ellenében, de a’ többség át fogja szorí­tani meggyőződését a’ másik serpenyőre — hiszen az ég, családja kedvéért, meg fogja ezt neki bocsátani — ’s a’ szegénynek igazságos ügye felbillen. — Nem kell a’ tör­vényhozónak ritka jellemekre számitni, hanem úgy venni az embert, mint van, gyarlóságaival. — Semmi sem ront­ja meg annyira a’ közerkölcsiséget, mint azon szokásban­­ levő gyanusitások, rágalmak , mérges anekdoták, miket választási alkalomkor elővesznek; de semmi sem is öli meg annyira a’ bírói függetlenséget, mint a’ pártok fe­nyegető felhívásai, mellyeknek ellentállhatni több mint emberi erő kell. — De annál többek, a’ szabad és időnkint megújuló választás jótékonyságai. Ha a’ választás hibát követ el, önmaga segít azon közelebbi alkalommal, ’s mint a’ szabad sajtóról is áll, az önmaga által ütött sebeket ön­maga orvosolja. A’ megvesztegetés történhetik alulról pénz és pártfélelem­, és felülről hivatalkérés, előmozdítás reménye ’s felsőbb kegyelem és parancs által. Az alulról­­ jövő megvesztegetésnek természetes ellenszere ’s orvos­lása a’ választás, mert a’ rész birót a’ választó többség kihagyja; de az örökös bíróságnál ez lehetetlen, mert ott épen annak kellene orvosolni, ki megveszteget. A’ szabad választás tehát csak ideiglenes és könnyen orvosolható hi­bákat okozhat, mig az örökös bíróságnál a’ hiba és visz­­szaélés is megörököl; amaz életet ad az igazságnak, mig emez megcsontosult castává fajul. — Nem lehet e’ tárgy megítélésénél elmellőzni egy nagy és hatalmas tényezőt, és ez a’ nép, a’ többség bizodalma, melly legnagyobb mértékben van az iránt, kit maga választ ’s kinek elmoz­dítása is tőle függ. Ez az egyetlen mód, miáltal a’ nép az igazságkiszolgáltatás részesévé avattatik, ’s aziránt berme élénk érdek gerjesztetik, holott a’ felsőbb hatalom által állított ’s elmozdithatlan biró reá nézve, idegen ’s bizodal­­matlanságot ébresztő lény, kitől csak fél, ki a’ polgárok seregéből ki van szakasztva, ’s egy felsőbb, castai körbe­n emelve, ki nem az életből jött ’s nem oda lép vissza. — Még azon függés is, melly a’ választás alá eső birót vá­lasztói lekötelezettévé teszi, et egyszersmind hivatala pontos és serény teljesítésére ösztönzi, ’s azon függés, a’ mennyiben káros a’ perek nagy tömegére, a’ szegények közti perekre legroszabb esetben sem terjedhet ki, hanem csak némelly nevezetes perekben nyilatkozhatik, mikre közfigyelem ’s különös érdek szegült. — Semmi sem árt annyira a’ bírói tekintélynek, mint azon gyanú, hogy a’ biró megvesztegethető; ha már a’ bírói testület örökös, ’s csak egyetlenegy akad is, ki magára e’ gyanút voná, az illy egyes az egész testületre homályt hoz; egyetlen mód, melly által a’ közvélemény illy gyanútól megmenekszik, a’ szabad választás. Ha a’ biró rósz, kell hogy elmozdit­­tassék, ’s az egész hivatalt be ne szennyezze saját mocská­val ; ha pedig jó, úgy nincs ok eltávoztatására 's az újra választás, jutalma, dicsősége, ösztöne leend! — Ezek, ’s ugyanazon thema hasonló változatai által ki lévén merítve a’ kérdés, szavazás által oda dőlt el, hogy: a’ szerkezet változtassák, ’s az örökös bírák helyébe hat évenkint választandó biróság tétessék. 29 megye 12 ellen hozta a’végzést. Ö ötös bíróság mellett szavaztak: Baranya, Bars, Békés, Győr, Gömör, Krassó, Mosony, Sáros, Soprony, Szerén­, Szepes, Torna, Trencsén, Tu­­rócz, Ugocza, Verőcze, Veszprém. Nem szavaztak: Abauj, Nyitra, Szatmár. ” Szavazás közben némelly vidámabb, ’s epigrammái hatású kifejezések is hallattak, azon kér­désre: „váljon a’ megyei igazságkiszolgáltatás legjobb lábon áll e?“ feleltetett: „váljon felsőbb bíróságoknál áll e legjobb lábon? ‘—Mondatott, hogy a’ nagy mindenségien csak isten örökös, minden egyéb változó; ’s hogy némelly házban a’ „házi jurisdictio“ (vulgo, papucskormány) is hi­hetőleg szelidebb volna, ha örökös nem lenne a’ szent házasság. Kérdés támadván a’ 3 és 6 esztendő közt, némellyek a’ rövidebb időhatárhoz ragaszkodtak; mert nem helye­selhetik, hogy a’ rész biró hat évig üljön a’ polgárok nya­kán ’s hogy a’ jó biró, ha talán dicséretes szigorúsága miatt, ármány és cselszövény által, kihagyatott, hat egész évig legyen kénytelen várni, mig újra hivatalba juthat, melly hosszú idő alatt anyagilag és szellemileg elvész. De gy­ő­zött azon tekintet, hogy nálunk a’ biráskodás nemcsak törvénytudományt, hanem formák ismeretét, ’s hosszabb gyakorlatot is kíván, mire kevés 3 esztendő. A’ választás egyik ellenzője által felhozatott a’ megyei bírák példája, kik egy évig tanulnak, másikban igy amúgy hivataloskod­nak , harmadikban pedig arról gondoskodnak, hogy meg­maradhassanak. — És 6 esztendő állapíttatott meg. Egy városi követ a’ hivatalnokok sorába az erdészöket is kívánta iktattatni, ’s nemcsak a’ bírákat, hanem a’ pénz­­tárnokokat , mérnököket ’s erdészüket is örök időre ne­veztetni. — Erre a’ jegyző felvilágosítást ada, hogy az előszámláltakon felül több városi hivatal felállítása, a’ helybeli viszonyokhoz képest, nem tiltatik, csak azoknál kevesebb nem lehet. A’ tisztujitószékekről szóló 366 — 369-ik §§• követ­keztek most, mellyek elsője szerint a’ t­isztuji tószé­kek a’ város polgármesterének elölülése al­att tartatnak.“ A’ jegyző figyelmeztető a’ rendeket, hogy ezen javaslott rendszer attól függ: lesz e a’ váro­sokban olly választás alá nem eső polgármester, kinek elölülése alatt tartatik a’ tisztujitás? — A’ szerkezet elle­nében egy megyei követ, régibb országos választmányi munkálatok nyomán indulva, királyi bírákat akart a’ váro­sokban , kik a’ megyei főispánokkal hasonló jogokat gya­korolva , a’ városokat kormányozzák, tisztujitásoknál el­nököljenek ’s kijelölési joggal bírjanak . Felállott most egy megyei követ, hosszabb beszédet tartván annak be­bizonyítására , hogy a’ városokbani rend fentartására ok­vetlenül szükséges egy, kormány által kinevezett, örökös felügyelő. Ki azt hiszi, hogy a’ városok e’ törvényeket végrehajtandják, ’s a’ támadható p­aászok kellőkép elin­­téztetnek, a’ tisztújitás rendesen végbemehet a’ nélkül, hogy felső befolyás, kormány által nevezett főfelügyelő, 184

Next