Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-11-09 / 298. szám
ha a rabokat bármilly erős büntetésekkel sem szoríthatni teljes hallgatásra, ki fogja ekkor meghatározni, hogy kivel, mit és mennyit beszéljenek, azon hajdú, ki mellette kiáll, vagy egy börtön jegyszabály ?. És nemcsak bűnösökre,de más emberekre is, mi lehet kártékonyabb hatással mint az , hogy a’törvényt büntetlenül áthághatják ? Közéletben is a’ bűnök legfőbb inditó-oka a’ törvény kijátszhatásának ’s büntetés elkerülhetésének reménye. — Nyilvános továbbá, hogy hallgató-rendszernél némi sikert csak a’ legkeményebb büntetéssel eszközölhetni. Szóló utazásában maga látta illy börtönben azon kemény ostort, mellyel a’ rabok veretnek; látta azon derest, mellyről a’ felvigyázó mondása szerint igen sok rab olly elszántsággal kel föl, hogy általa a’ n.váradi börtönben ülő szalontai ember is megszégyenittetnék. Ezek a’ hallgatórendszer ki nem pótolható hiányai, és annál fogva már legtöbb helyen el is tértek tőle ’s általában tanácsosabb is a’ rabnak kevés beszédet megengedni, mint olly erős szereket használni. Egy poroszországi hallgatórendszerű börtönnek igazgatója szólónak őszintén megvallá, hogy teljes hallgatást eszközölni lehetetlen. — Más felöl azonban a’ magány-rendszerben is változást kell tenni, mert a’ teljes magánosság annyira sújtó, az emberi természettel anynyira össze nem férhető, hogy tőle némileg el kell térni, de ezen eltérés csak a’ magány-rendszer némi árnyéklatát mutatja, és azt, hogy ez is, mint minden e’ világon szünetleni kifejlődésben van. Ezen eltérések ’s módosítások is azonban mind a’ magány-rendszeren alapulnak, és így ha a’ magány-rendszer szerint börtönöket építünk, azok 10 és több év múlva is, bármennyire fejlődjenek az alatt az eszmék, használhatók lesznek és más börtönök építésére nem lesz szükség. Az Angliából felhozott példára azt jegyzi meg szóló, hogy Angliának nem csak mintabörtöne , hanem minden egyéb régi rendszerű börtönes is nekünk, tapasztalása szerint, mintául szolgálhatnak. Németországban is látott egy régi rendszerű börtönt, melly ha hazánkban volna, bizonyosan több elöhaladást eszközölne, mint a’ Budán felállítandó mintabörtön. — Megvallja továbbá, hogy a’ börtönnél igen sok függ a’ felvigyázóktól, a’ szolgáktól, hanem függ attól is, hogy midőn egy status börtönrendszert akar magának állítani, akkor azon rendszert fogadja el, melly legalkalmatosabb, és annak általános behozatala végett tartozik mindent elkövetni; és e’ tekintetnél fogva is a’ magány-rendszer bir elsőséggel, mert a’ hajdúnak, szolgáknak e’ mellett van legkevesebb befolyása a’ rabra. Az sem áll, hogy több együtt dolgozó rab, hallgató-rendszer mellett könnyebben javulhat a’ felvigyázó ügyelete alatt, mintha magára hagyatik, mert azt meg nem foghatja, hogy 40 — 50 gonosztevő mi erkölcsiséget tanulhat egymástól. — Tudja szóló azt, hogy sok hiány van hazánkban, de tudja azt is, hogy ezen hiányok orvoslását semmi sem veti annyira hátra, mintha egy ajánlat helyett 10-et ajánlunk, mellyek első tekintetre jobbaknak, helyesebbeknek tetszenek. így mondatott, hogy iskoláink nincsenek, hogy az iskolák teszik a’nemzet főerejét és javát. Ez mind igaz, de erre nézve legyőzhetlen akadályok állnak utunkban. Nem az hát a’kérdés, mi a’ legjobb, mi a’ legszebb, hanem az: mi ment már annyira kezünk közt, hogy megszüntethessék, é is sok dolgot szükségesebbnek, helyesebbnek tart, mint a’ börtönrendszert, ’s örömestebb is kívánná behozni; de még nem látja annyira megérve kezeink közt, hogy megszülethessék. Ezért kívánja előbb a’ börtönrendszert, mivel már az meg van érve, a’ mennyire lehetséges, minél nagyobb kiterjedésben behozni, és azon ellenvetést, hogy igen sokba kerül, fontosnak látja ugyan, de nem legyőzhetetlennek, mert azon néhány milliomot, azon haszon, melly abból az egész honra háramlik, bőven kipótolja. Egyik szónok megemlíti azt is: milly roppant nagy hazánkban a rabok száma, és az valósággal úgy is van, de ez egyszersmind még főbb ok arra, hogy a’ bajon minél előbb segíteni igyekezzünk, hogy a’ mostani büntetőrendszer, melly nem javítja a’bűnöst, hanem a’ nemzet erköltsiségét ássa alá, minél hamarabb is vittassék, ’s hogy ez ne részletesen, hanem minél nagyobb kiterjedésben történjék. Itt hát a’ költségkímélést inditó okul felhozni, haszontalan. A’ rabok nagy számára nézve azonban azt jegyzi meg, hogy a’ mi rabjaink a’ külföldi rabok ellenében azért olly számosak, mert nálunk minden rabok együtt tartatnak, külföldön pedig a’ politialis rabok más raboktól elkülönözvék. — A. gróf indítványa, talán mivel nem jól értette, úgy tetszik neki, mintha a’ mintabörtön felállításával a’ büntető eljárást némileg fel akarná függeszteni; ezért nézetei bővebb kifejtésére kéri. — Többek közt az indítványozó gróf azt mondá, hogy ha a’ mintabörtön elfogadtatik, a’ büntetőtörvénykönyvben tetemes változást kell tenni, ’s e’ végett aránykulcsot is ajánlott. Az aránykulcsot ő is, mint K. E., sem szükségesnek, sem lehetségesnek nem tartja ; mert ha a’ büntetőrendszer máskénti alakítása fog is némi változást behozni a’ büntetésre , az sokkal csekélyebb, mintsem hogy most okvetetlen kelljen iránta rendelkezni. Tudja, hogy Angliában a’ magány rendszer nyomán kimondott büntetés a’ bűnösökre évenkint bizonyos tekintetben rövidíttetik, ’s annak mintegy harmada elengedtetik; tudja, hogy más nemzeteknél, hol a’hallgató, hol a’ magányrendszer vitetett be, de azért a’ codex változtatás alá nem jött; és miután a’ büntetés maximuma az országos választmány munkálatában olly nagy, hogy nagyobbra menni bajos volna, annál fogva a’ büntetésnek a’ börtönrendszer szerinti alkalmazása, keményítése, vagy mérséklése, a’biró által könnyen eszközölhető. Mi továbbá azt illeti, hogy csak a’ mintabörtönre nézve állíttassák egy szabály, az csak azért sem lehetséges , mivel már most is van megye, hol a’ magányrend- szerű börtön fenáll, és köztudat szerint több hatóság folyamodván a’ helyi, tanácshoz aziránt, hogy mostani rész börtönét egész újból akarja építeni, azon választ kapták, hogy várjanak addig, mig az ország rendei a’ büntetőrendszert megalapitják, így hát nem tartja helyesnek, hogy a’ megyék tovább is függőben hagyassanak, valamint azt sem, hogy ha az építés megengedtetik, azt ne a’ legalkalmasabbnak ítélt rendszer szerint eszközölhessék. — Addig is, mig bővebben megtudhatná, mit akar, ’s milylyen eljárást kivan gróf A., az orsz. választmány javaslatát pártolja. — Ezzel a’ tanácskozás másnapra halílGTtsttAtt XCIII. Kerületi ülés . nov. 3-kán. Elnökök , jegyző, naplóvivő, mint tegnap; tárgy: városok rendezése, bírák, tisztujitás. Következett a’ C. fejezet, a’ tisztviselőkről és tisztújító székekről (361. ’stb.); a’ 362 ik szakaszból, hol a’ város tisztviselői elszámoltatnak , az írnokok kihagyattak. Hosszabb vitára adott alkalmat a’ 363-ik szakasz a) pontja, miszerint: a’közbirák, egyszer megválasztva, örökösök, ’s hivatalaiktól csak büntető eljárás utján ítélet által fosztathatnak meg.“ Előhordattak két részről mind azon okok, mellyek az időnkint megújuló választás ’s a’ bírák elmozdithatlansága mellett csaknem egyenlő súlylyal harczolnak. Egyik rész időnkint (némellyek három, mások hat évenkinti megújuló választást akart; mert ezt hive egyetlen gyógyszernek a’ bírói visszaélések ellen, másik rész a’ szerkezetben javaslott örökös bírákban akarta csak fellelni a’ kellő tudományt, gyakorlatot ’s pártok befolyásán felül emelkedett függetlenséget. Azokban mindegyik rész elismerő , hgy e’ ’s ama’ véleménynek vannak fény- és árnyoldalai, ’s hogy itt a’ kisebb rész és nagyobb jó közt kell választani. Az örökös bíróság árnyoldalai, hogy a’ rész bírótól nem lehet menekülni, ’s hogy az örökösség által mintegy megcsontosul, ’s holttá és mozdulatlanná válik a’ bírói testület, minden hibái, gyarlóságai sőt bűneivel ; czél lesz a’ bíráskodás, melly előtt az emberiség csak arra szolgáló eszközzé aljasul, hogy rajta, orvoskint, kísérleteket ’s műtételeket vihessen végbe. Bizonyítják ezt azon országok példái, hol zárt testületet képező örökös biróság van; illy országokban jó codex lehet ugyan, de eleven, hatályos, életerős igazság nem létezik ; — igy városainknál is, hol most örökösek a’ bírák, épen nincs az igazság kiszolgáltatásán mit dicsérni. Az örökös bíró, kivált kis városokban, valódi zsarnokká lesz, ki a’ házi viszonyok belsejébe, a’ tűzhely szentségébe, a’ magányélet titkaiba tolakodhatik.—Fényoldala pedig, hogy az örökös és elmozdithatlan bíró független maradhat a’ pártoktól , mellyek az elmozdítható bírót, kivévén egyes igen szilárd jellemeket, örökös rettegésben ’s befolyásuk alatt tartják; úgy hogy egyenesen a’ szabadság érdeke ’s az azt feltételező bírói függetlenség biztosítása, kívánja a’bírák elmozdithatlanságát. Bizonyítja ezt a’ legszabadabb országok, Anglia, Francziaország példája, hol legalább a’ főbiróságok mind örökösök és elmozdíthatlanok. — Igaz, hogy emberi gyarlóságnál fogva a’ biró megfelejtkezhetik kötelességéről, de ez minden bírónál megtörténhetik, úgy az örökös mint az elmozdithatónál.— A’ szabad választás árnyoldalai ellenben, hogy a’ választások újra előforduló esetei, megannyi megvesztegetési alkalmak azáltal, ha a’ választó egyik vagy másik birónak ígéri szavazatát; hogy a’ választás alá eső, elmozdítható biró, rabja a’ pártoknak, lekötelezettje választóinak; hogy a’ gyakran változó biró, hivatala gyakorlati részébe kellőkép bele sem szokhatik; a’ pártok szeszélyei a’ legjobb ’s becsületesb birát is kivethetik , és ellenben, tekintet nélkül a’ jó bíróban megkívántató tulajdonokra, politicai párthiveiknek osztogatják a’ bírói székeket, mint ezt gyakran megyéinkben látjuk. Az illyen, párt által teremtett ’s annak szeszélyétől függő biró, soha nem meri a’ párt hatalmasait sérteni; mert sokkal kisebb fokú bátorság kell arra, hogy valaki, p. o. a’ csatában harczoljon ’s a’ halállal szembe lépjen, mint hogy pártja befolyásától, mellyhez hála, remény, érdek lánczolja, ment és független maradjon. Voltak idők, ’s vannak ma is országok, hol pénzen lehet venni bírói székeket , de még ez sem olly rész következésű, mint a’ féle- lem, melly aggasztva ül a’ biró kebelén , hogy legköze | lebbi alkalommal kimaradhat. Kinek a’ bekövetkező válasz- I tás előtt sáppadozni vagy pirulni kell, ’s nyugalmát meg- s tartani legalább igen nehéz, az nem lehet jó biró. Kép- Bzeljünk p. o. egy fiatal embert, ki egész vagyonát tör- vénytanulásra fordítva, roppant fáradság ’s éjjeli nappali szorgalma után bíróvá lett, ’s hivatalában bizva megházagsodott, és most szép hitvestől ’s kedves családtól vétetik körül. Egy gazdag polgárnak, egy nagy befolyású válasz- tónak pere jön elébe; mit tegyen most? előtte lebeg az igazság mérlege; egyik serpenyőben a’ hatalmas választó haragja ’s fenyegető boszuja , ha ellene hoz ítéletet; másikban lelkismeretes meggyőződése ’s egy szegény polgár könyei, kinek egész léte ezen pertől függ; és a’ biró habozik , előtte állnak mosolygó hitvese ’s gyermekei; lesznek talán egyesek, kiknek erős jelleme nem tekint családjok kétes jövendőjére ’s kik igazságosan ítélnek a’ gazdag és hatalmas ellenében, de a’ többség át fogja szorítani meggyőződését a’ másik serpenyőre — hiszen az ég, családja kedvéért, meg fogja ezt neki bocsátani — ’s a’ szegénynek igazságos ügye felbillen. — Nem kell a’ törvényhozónak ritka jellemekre számitni, hanem úgy venni az embert, mint van, gyarlóságaival. — Semmi sem rontja meg annyira a’ közerkölcsiséget, mint azon szokásban levő gyanusitások, rágalmak , mérges anekdoták, miket választási alkalomkor elővesznek; de semmi sem is öli meg annyira a’ bírói függetlenséget, mint a’ pártok fenyegető felhívásai, mellyeknek ellentállhatni több mint emberi erő kell. — De annál többek, a’ szabad és időnkint megújuló választás jótékonyságai. Ha a’ választás hibát követ el, önmaga segít azon közelebbi alkalommal, ’s mint a’ szabad sajtóról is áll, az önmaga által ütött sebeket önmaga orvosolja. A’ megvesztegetés történhetik alulról pénz és pártfélelem, és felülről hivatalkérés, előmozdítás reménye ’s felsőbb kegyelem és parancs által. Az alulról jövő megvesztegetésnek természetes ellenszere ’s orvoslása a’ választás, mert a’ rész birót a’ választó többség kihagyja; de az örökös bíróságnál ez lehetetlen, mert ott épen annak kellene orvosolni, ki megveszteget. A’ szabad választás tehát csak ideiglenes és könnyen orvosolható hibákat okozhat, mig az örökös bíróságnál a’ hiba és viszszaélés is megörököl; amaz életet ad az igazságnak, mig emez megcsontosult castává fajul. — Nem lehet e’ tárgy megítélésénél elmellőzni egy nagy és hatalmas tényezőt, és ez a’ nép, a’ többség bizodalma, melly legnagyobb mértékben van az iránt, kit maga választ ’s kinek elmozdítása is tőle függ. Ez az egyetlen mód, miáltal a’ nép az igazságkiszolgáltatás részesévé avattatik, ’s aziránt berme élénk érdek gerjesztetik, holott a’ felsőbb hatalom által állított ’s elmozdithatlan biró reá nézve, idegen ’s bizodalmatlanságot ébresztő lény, kitől csak fél, ki a’ polgárok seregéből ki van szakasztva, ’s egy felsőbb, castai körben emelve, ki nem az életből jött ’s nem oda lép vissza. — Még azon függés is, melly a’ választás alá eső birót választói lekötelezettévé teszi, et egyszersmind hivatala pontos és serény teljesítésére ösztönzi, ’s azon függés, a’ mennyiben káros a’ perek nagy tömegére, a’ szegények közti perekre legroszabb esetben sem terjedhet ki, hanem csak némelly nevezetes perekben nyilatkozhatik, mikre közfigyelem ’s különös érdek szegült. — Semmi sem árt annyira a’ bírói tekintélynek, mint azon gyanú, hogy a’ biró megvesztegethető; ha már a’ bírói testület örökös, ’s csak egyetlenegy akad is, ki magára e’ gyanút voná, az illy egyes az egész testületre homályt hoz; egyetlen mód, melly által a’ közvélemény illy gyanútól megmenekszik, a’ szabad választás. Ha a’ biró rósz, kell hogy elmozdittassék, ’s az egész hivatalt be ne szennyezze saját mocskával ; ha pedig jó, úgy nincs ok eltávoztatására 's az újra választás, jutalma, dicsősége, ösztöne leend! — Ezek, ’s ugyanazon thema hasonló változatai által ki lévén merítve a’ kérdés, szavazás által oda dőlt el, hogy: a’ szerkezet változtassák, ’s az örökös bírák helyébe hat évenkint választandó biróság tétessék. 29 megye 12 ellen hozta a’végzést. Ö ötös bíróság mellett szavaztak: Baranya, Bars, Békés, Győr, Gömör, Krassó, Mosony, Sáros, Soprony, Szerén, Szepes, Torna, Trencsén, Turócz, Ugocza, Verőcze, Veszprém. Nem szavaztak: Abauj, Nyitra, Szatmár. ” Szavazás közben némelly vidámabb, ’s epigrammái hatású kifejezések is hallattak, azon kérdésre: „váljon a’ megyei igazságkiszolgáltatás legjobb lábon áll e?“ feleltetett: „váljon felsőbb bíróságoknál áll e legjobb lábon? ‘—Mondatott, hogy a’ nagy mindenségien csak isten örökös, minden egyéb változó; ’s hogy némelly házban a’ „házi jurisdictio“ (vulgo, papucskormány) is hihetőleg szelidebb volna, ha örökös nem lenne a’ szent házasság. Kérdés támadván a’ 3 és 6 esztendő közt, némellyek a’ rövidebb időhatárhoz ragaszkodtak; mert nem helyeselhetik, hogy a’ rész biró hat évig üljön a’ polgárok nyakán ’s hogy a’ jó biró, ha talán dicséretes szigorúsága miatt, ármány és cselszövény által, kihagyatott, hat egész évig legyen kénytelen várni, mig újra hivatalba juthat, melly hosszú idő alatt anyagilag és szellemileg elvész. De győzött azon tekintet, hogy nálunk a’ biráskodás nemcsak törvénytudományt, hanem formák ismeretét, ’s hosszabb gyakorlatot is kíván, mire kevés 3 esztendő. A’ választás egyik ellenzője által felhozatott a’ megyei bírák példája, kik egy évig tanulnak, másikban igy amúgy hivataloskodnak , harmadikban pedig arról gondoskodnak, hogy megmaradhassanak. — És 6 esztendő állapíttatott meg. Egy városi követ a’ hivatalnokok sorába az erdészöket is kívánta iktattatni, ’s nemcsak a’ bírákat, hanem a’ pénztárnokokat , mérnököket ’s erdészüket is örök időre neveztetni. — Erre a’ jegyző felvilágosítást ada, hogy az előszámláltakon felül több városi hivatal felállítása, a’ helybeli viszonyokhoz képest, nem tiltatik, csak azoknál kevesebb nem lehet. A’ tisztujitószékekről szóló 366 — 369-ik §§• következtek most, mellyek elsője szerint a’ tisztuji tószékek a’ város polgármesterének elölülése alatt tartatnak.“ A’ jegyző figyelmeztető a’ rendeket, hogy ezen javaslott rendszer attól függ: lesz e a’ városokban olly választás alá nem eső polgármester, kinek elölülése alatt tartatik a’ tisztujitás? — A’ szerkezet ellenében egy megyei követ, régibb országos választmányi munkálatok nyomán indulva, királyi bírákat akart a’ városokban , kik a’ megyei főispánokkal hasonló jogokat gyakorolva , a’ városokat kormányozzák, tisztujitásoknál elnököljenek ’s kijelölési joggal bírjanak . Felállott most egy megyei követ, hosszabb beszédet tartván annak bebizonyítására , hogy a’ városokbani rend fentartására okvetlenül szükséges egy, kormány által kinevezett, örökös felügyelő. Ki azt hiszi, hogy a’ városok e’ törvényeket végrehajtandják, ’s a’ támadható paászok kellőkép elintéztetnek, a’ tisztújitás rendesen végbemehet a’ nélkül, hogy felső befolyás, kormány által nevezett főfelügyelő, 184