Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-12-03 / 305. szám
Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 forint, postán borítékban 6 forint pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért ______________________________________________________________________apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik.______________________________________________ Előfizetés a’ „Pesti Hírlap“ 1844-ik évi folyamára. Midőn vállalatunk harmadik évének végével a’ „Pesti Hírlap“nem sükertelen működésére némi önérzettel visszatekintünk, kötelességünkben áll a’ közönségnek, annyi akadályok, annyi megtámadtatások között is soha nem csökkent, az országgyűlés óta pedig még nevezetesen növekedett részvétéért ’s pártfogásáért szíves köszönetünket kijelenteni; egyszersmind jelentjük, hogy Hírlapunknak valamint iránya, úgy előfizetési föltételei 1844-re is változatlanul maradnak. Tudnillik: Buda-Pesten házhoz hordással egész évre 10 pft, fél évre 5pft, postán küldve egész évre 12. ft. fél évre 6 pft.—A’ mi az orsz.gyülési tudósításokat illeti: kérkedés nélkül szabad a’tapasztalásra kezességül hivatkoznunk, hogy akár gyorsaság, akár terjedelem ’s érdekesség tekintetében sem pesti, sem pozsonyi lap meg nem előzend. — A’ czímek hibátlan beküldése, ’s a’ megrendelés siettetése kéretik, hogy a’ nyomatás a’ kellékhez alkalmaztathassák. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik. — A’ szerkesztőség bérmentetlen leveleket csak rendes levelezéitől fogad el. A’ kiadás körébe tartozó minden tárgyak, valamint a’ hirdetések iránti leveleket pedig kérjük (bérmentve) a’ „Pesti Hírlap kiadó hivatalához“ intéztetni, ’s a’ különben is eléggé elfoglalt szerkesztőséget azoktól megkiméltetni. — Landers* Lajos, a’ „Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Szabad városok rendezése. Országgyűlés. Nyilatkozat. Jelentés az iparegyesületi felolvasások iránt. Megyei dolgok: Győr (utasítás a’ királyi városok rendezése tárgyában). Rövid közlések Bihar-, Torontál- ’s Pozsonyból. Kir. városok köréből: Győr (a’ kir. városok ügyében a’ városi követek által készített javaslat elvetve). Külföldi napló. Moldva. Havasalföld. Szerbia. Spanyolhon. Hív. tudósítások. Hirdetések: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Szabad városok rendezése. A’ szabad hírűvárotok munkában levő rendezése mellett, az ország figyelmét leginkább igényelhetik a’ szabad városok. Szabad városok nevezete alatt értekező azon városokat érti, melylyeknek nincs földesurok, habár nem kiváltságosak is. — Voltak idők , midőn az ősi alkotmányhozi szoros ragaszkodás az illyetén városokat nem hogy valamelly jogban részesíteni engedte volna, de még a’ magában száraz „szabad“ nevezetnek használása is megyei törvényszéki végzés által büntetés terhe alatt tilalmaztatott. Azonban, istennek légyen hála a’ hosszú borút ezekre nézve is mindinkább tisztább derű kezdi felváltani, — a’ „szabad“ nevezetnek használása ugyanazon megye ajánlására maga a’ fejedelem által is meg lön engedve.—Értekező cselekvőleges és szenvedöseges tanúja lévén mindazon nehézségeknek, melyekkel egy szabad városnak földesurátóli felszabadulása után maga belső rendezése mellett küsködnie kelletett, ’smelylyek némelly részben nemcsak több ízben alkotott rendszabályok , de közbejött királyi kiváltság által sincsenek tökéletesen elhárítva; — hazafias kötelességének ismeri igénytelen véleményét a’szabad városok rendezésének módjáról, a’ közvélemény elébe terjeszteni. Értekező a’ rendezés mellett szükségeseknek látja meghatározni a’ város elöljáróságát, választását és hatáskörét. A’ város elöljárósága állana belső és külső tanácsból; mindkettő a’ népességhez képest aránylagosan meghatározandó számú egyedekből, 6 évenkint olly móddal választatnék, hogy a’ hat évi idő nem egyszerre mind a’ két tanácsra nézve, hanem közbenesve végződnék, e’miatt az első választásnak egyik, vagy másik tanácsra nézve csak 3 évre kellene történni. Értekező azon okból nem ajánlja mind a’ két tanácsot egyszerre ujíttatni, minthogy a’ tisztujitásnak eléggé nem magasztalható jótékonysága mellett, azon árnyékoldala is lévén, miszerint gyakran igen jó tisztviselők épen törvényes kötelességük kellő pontos teljesítése miatt sérült pártérdekek áldozatai szoktak lenni, az ingerültség — pedig ez bár soha ne mutatkoznék választásoknál — sokkal kisebb mértékben pártoskodhatik akkor, ha a tisztviselők nem ugyanazon egy időben választatnak a választókkal. Ugyancsak értekező véleménye szerint az is meghatározandó lenne, hogy úgy az egyik, mint a’ másik tanács tagjait legalább harmadrészben meg kellene hagyni, ’s pedig azon okból, nehogy a’ nyilvánosság iránt, főkép kisebb városokban, nem egyaránt mutatkozó meleg részvét miatt a’ közügy szenvedésével az egész tanács egyszerre egészen uj, a’ hivatallal ’s város körülményeivel ismeretlen egyedekkel töltessék be. Választások alkalmával elnök lenne, a’ külső tanács által felterjesztendő három egyed közül az illető megye főispánja által kinevezendő biztos. Ezen szokás kiváltság következtében Nyíregyházán már gyakoroltatik. A’ külső tanács tagjai a’ lakosok által, minden kijelölés nélkül, szabadon választatnának, a’ város képességéhez képest, egy vagy több helyeken; az utóbbi esetben minden helyre nézve meghatároztatnék a’ választandók száma, úgy azonban, hogy a’ város más részében lakó egyedet is lehessen választani, de ha valaki több helyen megválaszttatnék, azon rész, mellynek körében nem lakik, másnak választására utasittassék. Választó lenne minden lakos, kinek a’ város határában bármilly birtoka van; választathatnék pedig csak az, ki házfal bir, úgy választó, mint választható nemes vagy nem-nemes legkisebb különbség nélkül. A’ belső tanács tagjait, valamint minden egyéb tisztviselőket választás alá kijelölné a’ tisztújitási biztosság, a’ külső tanács által maga köréből semmi hivatalt vállalni nem szándékozók közül választandó, 12 tagból álló választmány. Ez igy történik Nyíregyházán, kiváltság szerint. A’ választás pedig az egész külső tanács tagjai által titkos szavazat útján történnék. Helyettesítések két időben ugyaniilyen kijelölés és választás által történnének, azon különbséggel, hogy főispáni biztos helyett a’ külső tanács elnöke elnökösködnék. — A’ város cselédjei végre a’ külső tanács ez iránt megbízandó választmánya által fogadtatnának. A’ belső tanács köréhez tartoznának: az igazság kiszolgáltatása , és pedig nem földesúri joggal bírt városi fekvő vagyonokra nézve, nemesek felett is, — egyszersmind a’ mezei rendőri kapitány bíráskodása hasonlóan terjesztessék ki világos szavakkal a’ nemesek felett; nemnemesekre nézve pedig, a’büntetőtörvény által meghatározandó nagyobb criminalitásokat kivéve, mellyek még várbírói hatósággal bíró városokra nézve is megyei törvényszékre is tartoznának, bíráskodnék minden keresetekben, úgy, hogy a’ törvény szerint felebb épen nem vihető esetek kivételével, minden ítéletek birtokon belül lennének a’ megyei törvényszékre fölterjesztendők. Nem értetvén ide a’ szóbeli perek, mellyek nem az egész tanács, hanem annak csupán része előtt folynak. Értekező véleménye szerint a’ tanács ezen bíráskodása úgy alapittatnék meg, hogy az említett keresetekre nézve nemeseket és nem-nemeseket egyedül a’ tanács ebbe lehessen idézni. A’ milly mértékben jó a’ felperesre nézve, ha kénye szerint kiválaszthatja perében a’ bírót, olly mértékben lehet az nem jó az alperesre nézve; — azon felül, hogy igy a’ fel- és alperesek között a’ viszony nem egyenlő, következéskép igazságosnak sem mondhatni, azon érdeklések, mellyeknél fogva egy pár személyzetből álló bíróságtól remélhet, vagy tarthat az ember, különféle érdekű és számosabb tagokból szerkezeti egész tanácsban már fel nem tehetők, de ha szinte a’ többség, vagy épen az egész volna is illy visszatartóztató érdeklésről gyanúsítható, nem lehetne akkor is olly rendszer mellett semmitől tartani, miszerint az ítéletek csak törvényszéki helybenhagyás után hajtathatnának végre. Ezekhez járulnak még, hogy helyben perlekedhetni, mind a’ két félre nézve kényelmesebb , kevesebb költséggel is jár, ’s nagyon jó, mondhatni szükséges, hogy a’ városban lakó, össze- visszaszőtt családok birtok viszonyait érdeklő törvényes eljárásokról, az irományok helyben, egy levéltárban lehessenek feltalálhatók; különben is, ha értekező alábbi véleménye szerint, a’ telekkönyv a’ városokban behozatik, birtokok árverésének csakugyan a’ város befolyásával kellene történni. — Joga és kötelessége legyen még a’ tanácsnak a’ lakosok birtokáról hiteles telekkönyvet tartani, ’s igy előtte történnének kötelezvények bejegyzései is. A’ lakosok birtoka különben is leginkább a’ tanács előtt lehet tudva, annyira, hogy a’ telekkönyveknek megyékbeni behosatása esetében, bizonyosan a’ városok könyvéből fognának a’ lakosok vagyonai a’ megyék könyvébe is be-, vagy inkább csak átíratni, ezáltal tehát a’ megyéknek még könnyebbség eszközöltetnék. — Minthogy továbbá a’ kereskedésnek nagy hátráltatásával történik, hogy nemesek vásár alatt keletkező keresetekre nézve az 1837. 48. czikkely 17-ik §-sza által a’ szolgabírói hivatal bíráskodása alatt hagyattak; ez pedig nem is szokott vásárok alkalmával jelen lenni, de nem is ér reá, hogy vásárról vásárra járjon bíráskodni; tehát, nehogy a’ felek bíró nélkül maradjanak, illyetén keresetekre nézve a’ tanács által kineveztetni szokott vásári bíróság alá a’ nemesek is különbség nélkül rendeltetnének. A’ külső tanács köréhez tartoznának, a’ város pénztárát illető minden tárgyaknak, szóval a’ város egész gazdálkodásának keretére mindenkor nyilvános ülésekben,— a’ végzések azonban helybenhagyás végett küldöttségileg a’ belső tanácsosai közlendők lennének, és pedig a’ sürgetők nyomban a’ gyűlésből, — minél fogva akkor, midőn a' külső tanács elnöke gyűlést tartat, a' belső tanács elnökének is ugyanazon időben mindig okvetetlenül gyűlést kellene tartani; — a’ nem sürgetések pedig csupán jegyzőkönyvileg’s helybenhagyatván,maga a’ külső tanács által hajtatnának végre. — Ez mind igy van Nyíregyházán. — Hogy azonban a’ belső tanács helybenhagyási jogának gyakorlása zsarnokoskodássá ne fajulhasson, a’ melly határozáshoz a’ külső tanács harmadszor is állhatatosan ragaszkodnék , minden helybenhagyás nélkül is végrehajtathassák , vagy pedig e’ helyett mind a’ két tanács elegyes ülésében vétessék fel a’ tárgy, ’s ott fejenkinti voksok többségével döntessék el. — A’ külső tanács köréhez tartoznék még: akármellyik tanácshoz tartozó egyednek közidőben elkövetett valamelly közbotrányt okozó tény miatt hivataltóli felfüggesztése, ’s a’ törvény utján eszközlendő elmozdittatás iránti törvényes lépések megrendelése. A’ belső és külső tanács elegyes gyűlésének köréhez— mellyen a’ belső tanács elnöke elnökösködnék — tartoznának : a’ város számadásainak megvizsgálása, adó kivetése, politikus és minden egyéb a’ város körében hatással bírandó, ’s az ország törvényeivel nem ellenkező rendszabályok hozása, minden úgynevezett községi szolgálatok meghatározása , a mi ilyenek: a’ város közlovai, bikái számára megkivántató szénakaszálás, gyűjtés és hordás, tanácsház építése, utczák töltése és egyenlítése, tavaknak árkok általi szabályozása , ’s egyéb a’ lakosokat egyaránt érdeklő tárgyak körüli gyalog és szekeres munkák — továbbá utczai éjjeli őrök, közkéményseprő , kerülük bérének meghatározása és kivetése, rendkívüli esetekben az éjjeli őrködésnek házankinti megrendelése, utczák szabályozása , város szépítése, házaknak tűz elleni megvédés tekintetéből milly anyaggal fedezése, meg nem szenvedhető részkémények lerántatása, tűztámadás alkalmára minden házbirtokos kötelességének meghatározása; — mindezek mindenkor nyilvános ülésekben, és világosan minden különbség nélkül nemezekre és nem-nemesekre nézve kötelezőleg. Ezen elegyes gyűlésben a’ végzések voksok fejenkinti többsége szerint hozattatnának, de már ezeknek végrehajtása minden ollyan esetekben, hol a’ város pénztára szenvedőleg nem érdekeltetnék , még a’ nemes lakosokra nézve is közvetlenül a’ belső tanács által történnek. A’ községi szolgálatok , mellyeknek eredménye minden rendű lakosra egyaránt kihat, ’s mellyek épen ezért mindenkire nézve egyaránt kötelességgé válnak, egy szabad városban jelenleg is a’ belső és külső tanács által határoztalak meg. Minthogy azonban országos törvény nem létében alkotmányellenes fogott volna lenni, a’ nemeseket közvetlenül a’ város által még csak ki is rendelni, a’ határozás a’nemesekre nézve eszközlendő teljesittetés végett a’ nemesek hadnagyának szokott kiadatni; — a’ hadnagy majd azt felelte, hogy ő nem tisztje a’ városnak, hozzá határozás végrehajtás végett nem küldethetik, azt tehát csak mint felszólítást a’ nemesek külön gyűlésükben uj tárgy alás alá véteti, ’s csak ha ott is elfogadják , teljesitteti, — majd pedig azt a’nemesekkel közlendőnek se tartotta, ’s ha ollykor kirendeltettek is, a’ nemesek, a’ határoséit csupán azok teljesítették, kik a’ város iránt szívesek akartak lenni, ’s a’ kik teljesíteni elmulasztottak, néha kérdőre vétettek, néha ős is abba maradt. Ezen különben alkotmányos állásban képzelhető , hogy midőn a’ terhet csupán magok a’ nem-nemesek vitték, az alól a’ nemesek a’ legnagyobb igazságtalansággal húzhatták ki magokat, mi mindannyiszor ingerültséget szült a’ más rendű lakosok között, ’s majd egy majd más repressáliákkali visszatolásra való készületeket. Ez igy van többnyire 197