Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-08-27 / 277. szám

madik füzete; ’s ebben mint mindenikben többnyire fanaticus kikelések özöne a’ magyarok ellen, ’s különösen egy czikk „Der Sprachenkampfin Ungarn auseinem grösseren Artikel eines Illyriers“ melly a’186-ik lapon illy szavakkal végződik: Die Gefahr ■wird die Slawen lehren sich näher an einander zu schmiegen, und da gibt es viele millionen, nicht ein paar wie bei den Magyaren!! Tehát a’ tömérdek milliókra történik ellenünk hivatkozás; — de ők azért derék loyalis törvényszerű békés emberek; ők távol vannak minden czélzatoktól, ők csak a’ literaturát mivelik! ’ S midőn a’ magyarországi evangelicusok egyetemes Conventjén a’Szlawi Dzera költője azt mondja, hogy ő „a’tót nyelvnek e’ honban (Magyarhonban!!) mindenben egyenlő jogot követel a’ magyarral“mindenben tehát még a’ közéletben, ’s a’ diplomaticában is; akkor csak a’literaturát miveli; ellenben midőn Kossuth erre azt kérdi „hontalanul állnak e a’ magyarok a’ Kárpát bérczein ,’s oda jutottunk e, hogy ezer év múlva kérdésbe tétessék: kié e hon?“ akkor a’ Rajcsányi úr által felidézett ,,Beschwerden und Klagen der Slawen in Ungarn“ czíműl gyalázatos röpirat névtelen szerzője természetesen jogosítva van Kosuthot egy wathender Magyarnak rajzolni,’s undok torzképekben szórni port, szemetet fejére a’ sövény mögűl , ép midőn K. mint a’ general convent által kiküldött nyomozó választmány ülnöke, a’ boldogtalan nyelvtusok kiegyenlítésén, ’s a'vallás szent érdekei profanatiojának eltávoztatásán szives igyekezettel közre dolgozik. A’ magyar nemzet, mellynek nemzetisége a’ szó legszélesebb , ’s a’ szó legszűkebb értelmében van azért, mivelhogy e' már létező nemzetiségét saját honában szilárdítani, gyarapítani törekszik, nem egyéb mint „wüthender Magyar“ „frem der Unterdrücker“ kit Hass und Spott, und Vernehtung illetnek a’magyarországi lakos honszeretetröl; ellenben amaz egy pár ezernyi főből álló histriók, kik egy uj nemzetiséget akarnak teremteni, melly még nines,’s mellyek kint soha sem is vala; ők ők derék becsületes emberek, ők csak a’ literaturát mivelik; ’s ők érzik magokat jogosítottaknak panaszkodni; ők szórni gúnyt,piszkot,gyülölséget a’ magyar faj embereire. — Legyen ennyi elég válaszút mindazon piszkolodásokra, miket a sláv népek nevét bitorló fanaticus csoportba néhány emberei proteusi alakváltozatokban szólnak ellenünk, a’ miveit külföldekibe, melly mindent, még a’ közös ellenségnek illy daróczos műveit is örömest ápoló karokra veszi, ha cseppen belőle: egy két garaska. Lucri bonus odor—mondják a’lipcsei könyvkirályok.— Legyen meg nekik tetszésök szerint. Mi kényszerült védelemképen elégnek vélök, constatirozni közönségünk előtt a’ helyzeteket, mint cselekvők. Megyei doltok. Vasból. Szombathely, aug. 15. Aggodalommal néztünk ezen most folyó évnegyedes közgyűlésünk elébe. Minden, a’ mi közéletünk folyamára emlékeztető, csak busitó lehetett. Midőn a’ követutasitó választmányban első alispánunk benső érzetének szavaival hálát kívánt a’ kegy. kir. előterjesztvényekért föliratni, ez közlelkesedés fölkiáltásával fogadtatott, ’s csak midőn utasításunk egyes pontjaira gondolánk, akkor taszított vissza pillanatnyi illúsiónkból a’történtek emléke, akkor láttuk, hogy azon előterjesztvények üdvös pontjainak kiviteléhez a’ mi szavazatunk nem járuland, hogy a’ mi utasításunk egy ellenséges tábor kint fog lépésről lépésre ellene küzdeni, hogy midőn e’ haza hívei a’ nemes versenyt futandják a’ haladás királyi zászlója alatt, a’ mi szavunk fagyasztó nemleges hatalmával gördülend örökké a’ dicső haladás gátjai közé. Ekkor láttuk, hogy az 1825 év óta rendszeresen fejlődő közéletünk működése egyszerre a’ régi időkbe visszataszittatva, ennek szavai folytonos ellenkezésben vannak; és hogy igy a’ valóban kegy. kir. előterjesztvényeknek örülnünk, azokért hálát értenünk, kifejeznünk, bár szivünk törnék is , nem szabad! Ezen körülmények méltán aggasztók ugyan, de bajainknak még koránsem tevék legnagyobbikát. Az ápril. 3-kai kicsapongások vizsgálatáról szóló tudósítás volt fölveendő, láttunk azoknak mentegetésére küzdelmeket, mellyek eredményétől félni méltán lehetett. Hiszen maga az időszaki sajtó üdvösnek vélte (dicsőségére legyen említve) declamatiókat lapjaiba fölvenni , mellyek ama’ szomorú eseményeket a’ törvényes pártoskodással akarták egy köpeny alá huzni, ’s mellyek az ellenök emelkedő magános és nyilvános szózatot boszúvágynak jellemezték, — olvastuk ama’ szabadelvű lap jövendölgetését, hogy a’ vizsgálat tisztának bizonyitandja a’ váddal terhelteket, ’s ezeket annál aggasztóbb előzményeknek kelle vennünk, mert ezen feloldozó vélemény a’ tett törvényszerűségének állítása, a’ vizsgálódási küldöttség egy tetemes részének viszhangja vala. Aggódni kelle tehát, hogy az apr. 3-kai események következése az által ne súlyosodjék ránk, hogy a’ szabad tanácskozás szentsége büntetlenül leverettethetett. De bajaink tetézetéül épen e’ kétes időkben veté a’ sors körünkbe a’ leggyászosabb meghasonlásnak magvait, melly a’ haladási párt egy tetemes fractiója közötti némi félreértésből vala származandó. Mert itt sem hiányoztak azon bizonyos jellemű szolgálatra kész egyének , kik tapsolva az alkalomnak, mindent elkövetőnek, hogy azt gyümölcsözővé tegyék, hogy a’ főispán hajlamát a’ megyei értelmességnek nagy többségétől elszakítsák , hogy ezt a’ védelemnek egy olly nyilvános harczmezejére kényszerítsék, hol életre halálra küzdve, életerejének azon töredékeit is félembernyomra legalább eltemesse, mellyeket az apr. 3-ki leveretésböl összeszedhetett.De hála a’ sorsnak, hála főisp. helyettesünk loyalis jellemének, ki nyilvánosan tett vallása szerint személyes érdekeit a’ közbéke és nyugalom igényeinek elébe tenni soha nem fogja, ennyi balszerencse forrására nyugodva 582 r visszatekintve, örvendhetünk alkotmányos institutiónk épel életerejének, melly ha kinövése által sebet ejte magán, maga megorvoslá azt, midőn erejének működése természetes folyamára hagyatott. — Ezeket bevezetésül előadva , szólok a’ három fontos tárgyról azon sorban, melyben zöld asztalunkra kerültek. A’ kir. előadások nyomán mindenek előtt a’ büntető rendszer kerülvén tanácskozás alá, az abban javaslott büntetésmódokhoz, mellyek az ország állapotának tekintetéből elégségeseknek nem találtattak,—még kettő adatott,t.i. bor, de csak a’nemetlenekre, ’s halál, mindenre egyformán nyaktiló. Voltak a’ pallosnak és bitófának is pártolói; de ezeknek még emléke is ki lesz irtatandó maradványában hazánk határi közt. Az esküttszékeket,mellyek alkotmányos intézeteinkben amúgy is honosak, mellőzni kívánjuk. A’ bűnvádi eljárás nyilvánosságát azonban az itélethozáson kívül pártoltuk. Állandó törv.székek elve elfogadtatott. A’kerületi börtönök,s pénzszüke miatt elmellőzendők. A’ hatósági börtönöknek a’ terv szerinti fölépittetését ’s rendezését azonban adózóink rovására elfogadtuk. A’ bot (vagy illetőleg korbács) szőkébb korlátok közé szorittatott. 15 éven alól ’s 50-en fölül senkire nem rovathatik, legnagyobb száma 25. Helye csak az úgy nevezett becstelenitő bűntetteknél lehet, a’ végrehajtásoktól minden tortúra eltávolítandó; azoknak eszközeit tehát mindig a’ törvényszék vizsgálandja meg, orvos mindenkor jelen leend ’stb. Egyébkint a’ büntetőtörv.könyvben javaslott hosszú börtönzések szüksége — mivel a’ meghagyatott halálos büntetés terrorismusával a’ népre minden esetre hatand, mivel a’ megszüntetett kerületi börtönökben bünhödők a’ rabság hosszú éveit szelidebb bánásmód mellett töltötték volna, ’s mivel a’ bot működése meghagyatott — megszűnvén, követeink általában mindig a’ kevesebb börtön évekre való szavazásra utasittattak. A’ lehető leghoszabb börtönzés 10 évre határoztatott. A’ talpon álló törvényszékek , mint a’ polgárok személyes bátorságát könnyen veszélyeztethető eljárások, eltörlendők. Halálos büntetések: gyilkosság, gyújtogatás, felségsértés és hűtlenség bűneire szabattak. Ezek a’ büntető rendszer iránt adott utasításunk főbb vonásai , mellyben az elemek küzdése olly életbűn tükrözik, mellyben azonban a’ haladási elveknek még mindig alá rendelt szerep jutott; de nem kell felejteni, hogy ezen utasítás azon pillanatban adatott, midőn a’ fölzaklatott kedélyek normális állapota nem állott vissza, midőn még a’ fizetés jelszó vala ezer gyanúsításokra, ’s a’ harcz folytatására, melly életre halálra vívatott, midőn a’ választmányi tanácskozásban magok az áprilisi győztesek közül némellyek a’ hatósági börtönök költségeinek együttviselésére meggyőző okokat mondogattak, „akaszszák föl, ha öt garast lopott, ’s akkor nem lesz költségesen a’ kielégitő válasz. Illy körülmények között elégülve kelle fogadnunk a’ haladás azon magvait is, mellyeket e’ rendszerbe szórhatánk , legalább a’ személy biztosítását önkény zsarolásai ellen szavunk is biztosítandja; legalább tettünk egy lépést, melly a’múltnak torturalis és a’ jövőnek nemesen javító rendszerei között tán közvetítő leend. — (Folyt, követk.) a— Egyesületek ’s közintézetek. Az iparmitkiállítás, mellyet e’ honnak minden gyermeke bizonnyal örvendve szemlélend, naponkint nyitva áll reggeli 9 órától 12'/s-ig, ’s délutáni 3-tól 6-ig.— A’tárgyjegyzék magyar és német nyelven immár ki van nyomtatva, ’s a’ bementi pénztárnál 10 p.krjával árultatik; hol a’ kiállított tárgyakbóli sorsjátékra jegyek is kaphatók 20 p. krjával. Természettudományi társulat- Jövő kedden, aug. 29-kén a’term.tudományi társulat közgyűlést tartana délutáni 4 órakor a’ magyar tudós társaság nagy teremében , mellyre a’ t. ez. tagok ezennel meghivatnak. — Vajda Péter, titoknok: HVIVOUH MPIiC. Manchesterben bizonyosnak mondatik, hogy Frankhion és Brasilia közt kereskedelmi szerződés köttetett, mellynek föltételei egyelőre még titokban tartatnak. A’Manchester Guardian e’ hírt igaznak tartja; a’ Globe ellenben üres koholmánynak nyilatkoztatja, ’s megjegyzi, hogy a’ brazíliai kormány most az egyszer szilárdul el van tökélve a’ magas beviteli vámokat megkísérteni. Mathew atya Londonban mintegy 32.000 embert térített a’ mérsékleti rendszerre, ’s ezek jobbára izlandiak. Igaz ugyan, hogy e’ szám a’ városnak majdnem két millióra menő lakosságához képezi igen csekély; de ez is nyereség, mellynek kamatozását bizton remélhetni. Walesben és általában a gyárkerületekben megint veszélyes hangulat mutatkozik. A’ walesi erőműgyárakban a’ csekély bér miatt sok ezer dolgozó hagyott fel a’ munkával, mi alkalmasint hatalmas ösztönül szolgált arra, hogy a’ kormány Gladstone úr által az erőművek kivitelének tilalmát megszüntetni inditványoztassa. Green léghajós Bradley úrral együtt aug. 11-kén reggel Stepney nevű faluból London keleti oldalán „Albion“ nevű új léghajóval a’ szárazföldre indúlt. A’ léghajó tömérdek nép jelenlétében szállt fel, ’s méltósággal lebegett el a’ Themse fölött a’ susseli partok felé, mert ez irányban kelle Frankhonba menniök, ha csakugyan szárazföldet érni reméltek. Court Journal czímű angol hírlap ezt írja: „Jól értesült személyek, kik a’ Szász-coburg fejedelmi házzal szoros viszonyban állanak, bizonyosnak mondják, hogy az alkudozások Isabella spanyol királynénak valamellyik coburgi herczeggel leendő összekelése iránt épen nem szakadtak félben, sőt inkább oda érettek már, hogy e’ fontos házasságkötés nem sokára végre fog hajtatni, föltéve, hogy a’ spanyol nemzet annak nem szegülne ellene. O’Coroll életének 68-ik évét pályázta le (szül. aug. 5- kén 1775). Az utólsó dublini repealgyülésben Ledru Rollin úr levelét és az általa föltett és nagy vigyázattal készült választ felolvasá. Az egyesület a’ választ közfelkiáltással helybenhagyta. A’ főalamizsnázi méltóság Frankhonban — úgy látszik — helyre fog állíttatni. E’ méltóság a’ legfőbb egyházi hatóságot képezné, ’s minden egyházi viszonyokban Frankhon és Roma közt mintegy közvetítő- bíróságot szolgálna. Mondják, hogy e’ méltóság a’ de la Tour d’Auvergnei bibornoknak van szánva. A’ párisi községi tanács fontos végzést hozott a’ baromszállitás tárgyában. A’ szarvasmarha t. i. eddig minden különbség nélkül egyenlő kapuvámmal volt terhelve ; a’ községi tanács most e’ vámot a’ marhák nagyságának és belértékének arányához mérsékelve azt határozó, hogy 6 hónap múlva nem fejek, hanem súly szerint fizettessék, mi által nemcsak a’baromtenyésztés lényegesen elősegittetik,hanem a’ párisi szegényebb osztályok is képesek lesznek több húst fogyasztani, és így jobb élelemhez juthatni. SEHKNI. ? Szerb határszél aug. 12. F.hó 19-én, reggeli 5 órakor, Petronievics és Vucsics családostul oda hagják Belgrádot, az elcsüggedett nép könysápora és egy pár ágyú durrogás kiséri őket Viddinbe, tartózkodásuk helyére. —A’ szerbek szeretett vezéreik nyugtalanságát megjutalmazandók, ’s a’ háladatlanság undok bélyegét kikerülendők, a’ két népbarát mindegyikének három ezer körmöczi aranyat adtak, ’s 4,500 koronás tallérból álló évi díjt határoztak. — Ezen hó 18-án délután, Lieven Lajos gőzösünkön jövő nejét fogadandó Zimonyba ment, honnan csak a’ népbarátok eltávozta után tért vissza Belgrádba. — Ön előtt, — gondolom nem titok — hogy Lieven tavaszi itt járt alsóra’Mihály pártján levő katona tiszteknek orosz szolgálatbani felvételért Ígért — ’s mostan, midőn ezen reá szedettek az Ígért pártfogásért esedezve, Oroszországba mehetésre tőle úti levelet kérnének, ezzel utassja el magátul : ,,A’ mi hadi tisztjeink fizetése béke idején olly csekély, hogy ti abbul el nem élhettek, ennélfogva jobb leend, kevés szükséget ismerni honotokba visszatérni.“— Sándor hg — kinek beiktatására a’ nagyur barátja 18 napok alatt itt leend — még mindig Kragujevaczott tartózkodik. — Az ügyeket egy ideiglenes árnyék kormány vezzeti, melly Vascsenkonak közvetlen befolyása alatt van. — Ez most Szerbia helyzetei MemilITAMIA és « RELAYS». (A’ Ward ur indítványa fölötti alsóházi vitatkozás vége.) Carew ur melegen pártold az indítványt. Mi czélra — kérdi a’ szónok — létezhet akármelly egyház is ? Bizonyosan nem másra, mint hogy vallástudomány és vallási műveltség terjesztessék általa. Úgy de mikép teljesitheti e’ czélt az izlandi egyház különböző vallású nép közepette ? A’ cselekvéstelenség rendszere nem állhat fen többé Izlandban , következőleg a’ protestáns országos egyház sem. Eliot lord : „Tisztelt barátom (Wardur) beszéde legkevésbbé sem valt homályos, javaslatai egészen világosnak és határozottak. Sajnálom, hogy a’ nemes lord, London városának követe (lord John Russel) nincsen jelen a’ házban, mert óhajtanám tudni: valljon pártolta volna e a’ nemes lord a’ tisztelt barátom által indítványozott feliratot. Én azt alig hihetem. Ha jól értettem tisztelt barátomat, az izlandi püspökök és érsekek terhes gépezetének, melly az izlandi országos egyházat képezi, rögtöni megszüntetését, és az egyházi javaknak biztosságba adását indítványozd, minélfogva azok a’ különféle vallás-felekezetek között eloszlassanak, úgy hogy az episcopalis egyháznak mintegy 70,000 font sterlingje maradna. Itt most nem az a’ kérdés, mellyik egyház lett volna mindjárt kezdet óta legalkalmasb Izlandra nézve, vagy ha Izlandban országos egyház nem léteznék, mellyiket kellene főkép azzá tenni. A’ fen álló protestáns országos egyház az uniónak egyik föltétele vala, ’s az ekkép megvásárlón unió nélkül a’ katholicusok emancipatiója soha nem lett volna elérhető. Vagy ha talán eléretelt volna is az unió nélkül, de békés után bizonyosan soha sem, hanem csak forradalom és vérontás által. A’ ház előtt levő kérdés nem a’ körül forog, ha valljon a’ római kath. egyházat Izlandban meg kell e adományozni, hanem: eltávolitsuk e az izlandi egyház vagyonát eddigi czéljától, ’s megszegjük e zálogul adott szavunkat ? Senki ne csalja meg magát e’ tárgy körül; a’ szőnyegen levő indítvány fölötti szavazásnál a’ protestáns egyház ledöntése vagy fentartása forog kérdésben. A’ tisztelt tag (Ward) azt mondá, hogy Izlandban nem egyedül az országos egyház jövedelmei és hitfeleinek száma közötti aránytalanság ellen van panasz, hanem hogy r. kath. lakosság magának az országos egyháznak létezését is szégyenbélyegnek, lealacsonyitásnak tartja ’Nerezi, őszintén kell megvallanom, én nem látok különbséget egy protestáns országos egyház és egy protestáns fejedelem létezése közt. (Tetszés a’ minister oldalon, az oppositio részéről: oh! oh!“) Mi mind a’ kettővel bírunk. A’ szónok kérdi ha talán az ellenzék urai az „act of settlement“ megszüntetését akarják e indítványozni , mellynek rendelete szerint a’ brit birodalom fejedelmének protestánsnak kell lennie ? Már pedig mig a’ fejedelem protestáns, addig protestánsok és katholicusok közt soha sem létezhet tökéletes egyenlőség. A’ szónok ismét O’ Connellt idézi tanúságul amaz állítás czáfolására, mintha a’ protestáns egyház Izlandban a’ katholicusok roppant tömege által tartatnék fen, mert Izlandban a’ földbirtok 946 része protestánsok kezeiben van. Az in-