Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)
1844-02-25 / 329. szám
szükséges tanulmányok. — Jól tudjuk mi, hogy illy intézetek közül a’ nemzetnek a’ hálás köszönetnél egyéb hivatása nem lehet, ’s hogy legkisebbet is követelni nincs senkinek joga; mert a’mit magányakarat teremtett, a’ felett magányakarat határozhat csak ; ámde szabad talán szerényen tiszteletteljes óhajtást fejezni ki, ’s különösen midőn erősen meg vagyunk győződve, hogy az illy óhajtások , már rég nem volnának puszta óhajtások, ha a’magas alapitó nagylelkűségének tudomására jutott volna, hogy illyesmit, mint nem-létezőt, még ma is óhajtania kell a’ hálás közönségnek. Magányintézetek soha sem lesznek feleslegesekké (kivált nagyobb országokban) már csak a’ versenyzés éltető szelleme végett is, melly nélkül status-intézetek könnyen megkövesülnek; mint erre példa minden universitás, mellyböl a’ magánytanitók versenyzése ki van zárva; de magányintézetek egyedül országos szükséget nem fedezhetnek. — Ezen czáfolhatlan igazságróli meggyőződés teremté Némethonban is országos erővel a’ möglini, hohenheimi, sleiszheimi, baranti ’stb. intézeteket. Csak az a’ kérdés tehát: mikint segitessék nagyszerű czéljaiban a’ magyar gazdasági egyesület? — évenkinti segélylyel e, vagy egyszerre a tőke megajánlásával? Hol az országos adórendszer olly lábon áll, mint például Franczia- vagy Angolországban, ott biztosan lehet nyúlni az első módhoz is, ha t. i. az évi segélypénz, az országos költségvetés rendes rovatai közé soroztatik; — ámbár még ott is megtörténhetik, hogy a’ pártszenvedély az évi segélyt minden évben megdönteni törekszik; mint Britanniában a’maynoothi seminariumnál látjuk;—de akár mint legyen is másutt a’ dolog, annyi bizonyos, hogy az évi segélyezés rendszeréhez nyúlni nálunk annyit tenne, mint a’ megállapittatni kívánt gazdasági egyesület lételét nem csak örökös erisiseknek, hanem bizonyos romlásnak ’s veszélynek tenni ki. — Azért hát uraim, isten óvjon a’ nyomorúságos féllépéskéktől. — Ifjazszág. Hirlapszerkesztők boszúágainak főbbjei közé tartom, hogy a’sok költség's tömérdek fáradság mellett is, mit a’ sajtóhibák kijavítására fordítanak, nem képesek hibátlan nyomtatványnyal szolgálni, így múlt számunk első hasábján a’ következő hibák maradtak ben. A’vezérczikk első hasábja 25.sorában vagy e’ helyett: easy, 45. sorában Danthé e’ helyett: Darthé; a' harmadik hasáb 7. sorában forgásainak e’ helyett fogásainak, miket e’ szerint kijavitni kérünk. Országgyűlés. *) Folytatása a’felír. iakei X€IX. orsz. ülés részleteinek. Mielőtt a’ 89-ik szakasz négy pontjaiban foglalt polgári qualificatiókra nézve a’ tanácskozás megkezdetett volna, még az izraeliták felelti tegnap bevégzett vitáknak némi utóhangjai hallattak a’ bányavárosok részéről. Ezek közül többen felszólaltak, hogy a’ bányavárosok a' zsidók befogadására, mellytől törvény által mentesek, ne kényszerittessenek; nem vallásos türelmetlenségből kívánják ezt —úgy mondák — hanem, mert életűkbe vágó fő és fontos tekintetnek tartják. Történeti adatok hozattak föl II. András és IV. Béla idejéből, mik szerint a’zsidók ’s izmaeliták akkor is az ország veszedelmei valának, ’s megrontották a’ financiákat, meghamisították a’ pénzt. Illy embereknek az országos fontosságú bányaügyet feláldozni nem kell, nem szabad; a’ zsidók bebocsátása ellenkezik a’ bányavárosok eredeti rendeltetésével, mellyek azért épültek az elhagyatott, kopár bérezi vadonokban, hogy a’ föld gyomrából roppant fáradsággal drága érczeket vájjanak; de ha a’ zsidók bebocsáttatnak, a’ bányászat megszűnik, ’s annak minden haszna megsemmisül; mert a’ zsidók eldorádót vélvén találni a’bányavárosokban, mind oda tódulnak, hogy kincsekkel megrakodva, más hazába új királyok alá szökjenek. A’ bányavárosokban olly nagy az antipathia a’zsidók ellen, hogy tettleges ellenállástól félhetni. Azon követ ar, ki mindezeket hosszasan és jóslatosan előadá, azzal végzé felszólítását: „a’ miilyen mértékkel mértek ti másoknak ’stb.“ — Elnök őnmaga megismerő ugyan, hogy azon régi okok, mellyek miatt a’ törvény a’ zsidókat a’ bányavárosokból kililtá, nagyobb részint megszűntek; hogy mindazáltal a’ dolog túl ne hajtassék, jobbnak látná, ha a’ BR. az 1840-ki törvény mellett maradnának, melly a’ bányavárosokra nézve szinte kivételt tett. — Miután még két bányavárosi követ hasonló értelemben nyilatkozott, egy megyének — mellyben számos bányaváros létezik — követe a’ zsidók mellett emelé föl szavát; előrebocsátván, hogy azon status, hol még bizonyos osztályok emancipatiója forog kérdésben, a’ kifejtés magasb fokát el nem érte, ’s boldog ország csak az lehet, hol jogok és terhek minden emberre egyenlően kiterjesztvék, a’zsidók ellen felhozott okok czáfolatára ment által, ismételvén , mik tegnap már bővebben előadattak. Ha pedig a’ zsidók más helyeken lakhatnak, nincs ok, hogy épen a’ bányavárosokból kizárassanak. A’ követ urak lopások és hamisitások kikerülése végett kívánják ezt, de nem gondolják meg, hogy a’ bányavárosokban , noha zsidók századok óta nem laktak, mégis elég lopás történt, ’s szóló követ emlékeztet e’ részben a’ legújabb körmöczi eseményekre. Hogy eféle kizáró jogok nektek municipalis jogaik , ez a’ reform ellenében ok nem lehet; mert a’ reform útján járó törvényhozásnak épen feladása a’hibás törvényeket változtatni, ’s ha illy üdvös törekvésnek a’municipalis jogok ellentállhatnának, úgy a’ reform lehetetlen lenne. — Hozzáadó ezekhez egy másik megye követe , hogy a’ természet törvénye szerint is mindaddig mindenkit becsületesnek kell tartani, mig az ellenkező be nem bizonyul; végre, hogy miután tegnap a’többség a’ 89-ik szakasz bevezetését elfogadta, arról most újra tanácskozni nem lehet. — Még egy-két városi ’s megyei követnek ellennyilatkozása után az itélőmester felolvasó a’ 89-ik szakasz a), b), c) és d) pontjait, mellyekben a’polgárságra megkivántató tulajdonok foglaltatnak, ’s mellyréli vitatások utóbbi számunkban már egészen közölvék-A’ következő §-ok majd mindegyike megtámadtatott. A’91-et, miszerint nem lehetnek polgárok , kik a’városban csak szolgálati vagy hivatalos viszonyaiknál fogva laknak, egy megyei követ kihagyatni kiváná, minthogy az által az értelmiség nagy része kizáratik; elnöki excja azonban helyesnek látá azt, mert a’ városokban csak városi elemet akar, nem pedig ehhez szorosan nem tartozó értelmiséget ’s tudományosságot; ez utóbbi, ha polgári jogokat akar , szerezzen magának azokhoz megkivántató városi vagyont. Egy bányavárosi követ ki kívánta vétetni a’ bányamunkásokat, minthogy ezeknek nincs idejök, ’s esküjök sem engedi a’ városi dolgokba avatkozni, polgári őrseregbe állani, ’s polgári kötelességeket teljesíteni. Megmaradt. Nagyobb vita támadt a’ követk. 92 ’s 93-ik szakaszokra nézve, mik szerint a’ 89. §. a) és b) pontjai alatti egyének, u. m. föld- és házbirtokosok, gyárosok , kereskedők ’s kézművesek kénytelenek polgárokká lenni; a’ c) és d) pont alatti kapacitások ’s oklevelesek pedig csak úgy lesznek polgárokká, ha akarnak. Némellyek azon véleményben voltak, hogy kényszeritett polgár épen ne legyen, ’s mindenkinek szabad akaratjára hagyassék ,polgárrá lenni vagy nem lenni; mások pedig az említett különbséget meg akarták szüntetni, ’s azt kivánák, hogy mind azok, kik a’városban laknak’s a’meghatározott qualificatiókkal bírnak, egyenlőn viseljék a’ polgárság hasznait ’s terheit, ’s vegyenek részt az őrseregben is. Ezen véleményt pártoló az elnök is. — Erre nézve azon felvilágosítást adá a’ munkálatot szerkesztett kér.jegyző, hogy épen ezen megkülönböztetésben fekszik az ellenszer az ellen, mitől némellyek úgy félnek, hogy t. i. a’ polgárok száma igen nagyra ne nőjön; kik fekvő birtokkal bírnak, ’s mesterséget vagy kereskedést űznek a’ városban , azok a’ városhoz olly szorosan vannak kötve, hogy őket a’ polgársággal járó kötelességektől felmenteni nem lehet; ellenben a’ c) ’s d) pont alattiak nincsenek annyira a’ városi érdekekhez kapcsolva; ezek hát, ha nekik úgy tetszik, hadd mondjanak le a’ polgári kötelességről, de egyszersmind jogokról is. Ezen a’ jogokhoz elválaszthatlanul kapcsolt kötelességek által jobban fog némi ellensúly gyakoroltatni a’ polgárok igen nagy elszaporodása ellen, mint census által történhetnek; a’ ki élni akar a’ jogokkal,terhes kötelességei is lesznek,s ki ez utóbbiakat teljesítni nem akarja, lemondhat a’ jogokról. Ezen intézkedés anynyira fogja korlátolni a’ polgárok számát, hogy végre csak a’ városi népesség magva ’s medullája marad a’ polgári névsorban. — Miután a’ polgári qualificatiót mindenre kiterjeszteni szándék nem volt, ’s a’ RR. némi megszorítást kívántak tenni, azt ezen intézkedésben találták föl, a’ nélkül, hogy a’ census gyűlölt eszméjéhez folyamodjanak. Egy hold földbirtokot szerezni azon czélra, hogy belőle eléljen , senki nem fog; mert az egy család táplálására nem elég, ’s a’vele összekötött polgári őrseregbeli szolgálatot az olly szegény ember nem viselheti ; ki pedig gyönyörre ’s mulatságra veszi azon shold földet , az már más oldalról gazdag. Ugyanezen intézkedés gátat vet azon coloniáknak is, mellyekröl elnök önmaga szólott, mert földdarabkákat könnyű volna ugyan kiosztani, de az együttjáró polgári őrseregbeli szolgálat ugyancsak megrántaná akárki zsebét, ’s annyival inkább, mert e’ teherről hat évig le nem mondhatna a’ szerkezet szerint ; ehhez tehát kevesbbé derül valakinek kedve, mint a’ restauratiós költségekhez. — Ha a’ BR. a’ polgárszám túlságos szaporodása ellenbe’ természetes korlát helyett censust állítanának fel, akkor e’ rendelkezés megszüntethetnék, de most nem. — Elnök őnmaga erre válaszolván, megjegyzé, hogy lám az előtte szólóit követ úr is megvallotta, hogy a’ censust valami egyéb rendelkezéssel pótolni kell, tehát inkább a’ szokott ’s természetes útón marad, és censust akar. Ha a’ munka így maradna, mint van, úgy megnyugodnék a’magyarázatban, de ez nem hihető. A’ polgársággal összekötött teher egyedül az őrseregbeli szolgálat, mellynek életbe lépése szinte kétes. De ebből ismét az következik , hogy az lesz a’ túlnyomó elem, melly nem szorosan városi, ’s melly most is eléggé működik mindenfelé hazánkban; ollyan ember ugyanis , kinek egy-két hold földbirtoka van, inkább eladja azt, mintsem az őrseregi szolgálat terhét viselje; ezen földeket megveszi egy gazdag nagyúr , ki pénzen mást állíthat maga helyett az őrseregbe, vagy kit hiúsága unszol ezredessé lenni, ’s illy után idegen elem fészkeli be magát a’ városokba. — A’ szerkezet azonban megmaradt, valamint a’ díszpolgárokról szóló 95. ’s testületekről szóló 96, 97. is, noha némellyek a’ haszontalan és terhektől ment, csak jogokkal élő díszpolgárokat megszüntetni akarták. A’ polgárok jogait meghatározó 98. szakaszra több indítvány történt: az elnök ő amaga az orsz.gyűlési követel is a’ képviselők által kiváná választatni. Hasonlóul több városi követ, minthogy különben is a’ képviselőkben központosul a’városi értelmesség, vagyonosság ’s iparérdek, minthogy az ellenkező utczai zabolátlan korteskedésre fogna vezetni, ’s minthogy az utasítást is a’ képviselő testület adván, igen természetes, hogy az válaszsza a’követet , a’ ki utasítja. Ajánlja e’ módot a’ statusgazdaság tekintete is, mert p. o. ha Gbben két ezer polgár lesz, illy választás alkalmával 2 ezer munkanap vész el, a’ mi nem csekély tényező a’ városi életben. b) A’ választók legalább 6, a’ választhatók legalább 24 frt egyenes adót fizessenek; — c) a’ polgárok egyéb jogai ’s kiváltságos haszonvételei is emlittessenek e’ helyen, mellyekkel privilégiumaik által felruháztatva vannak, a’városi követek által szerkesztett törvényjavaslat 78-ik §-a szerint. Ha ezen kiváltságos jogok ’s haszonvételek említése kimaradna, a’ polgárok valódi, anyagi jogokat ’s jótéteményeket vesztenének, p. o. vámmentességet, és olly jogokat nyernének cserébe, mellyek sokakra nézve csak képzeletiek. Válaszoltatokt, hogy az ollyas kiváltságos jogok e’ szakasz által nem sértelnek, ’s úgy is maradnak a’ magok épségükben ; mire ismét azt felelék az aggódó városi követek, hogy aggodalmuk nagyon is alapos, miután a’ munka elején minden e’ munkával ellenkező törvény ’s rendelet eltöröltetik. Ámde, mondatott ismét , azon privilégiumok e’ jelen törvényjavaslattal nem ellenkeznek, és igy épen maradnak. — d) A’ tiszti kar is a’ polgárok által közvetlen választassák. — e) Ne csak a’ polgárok, hanem minden lakos válaszsza a’képviselőket. — f) Orsz.gyülési követté csak polgár választassék. — Mindezek elmellöztetvén , maradt a’ szerkezet. — A’ 101-ik szakaszban foglalt személyes adóra nézve szinte voltak némelly megyék részéről kifogások, épen úgymint a’kerületben; de ez is, valamint a’ polgárok egyéb kötelességeiről, özvegyek ’s hajadonok, díszpolgárok, polgári jog megszűnése ’s feléledése és polgári névkönyvröl szóló szakaszok a’ 123-ig változatlanul maradtak. C. Orsz. ülés a’ t. IÁK. és RK-nél, febr. 13-kán. A’ városi törvényjavaslat folytattatott a’ 123. szakasztól a’ 255-ikig, mellyek szólanak: a’polgári névkönyben történt hibák felett ítélő esküttszékről (123 — 132), a’ közlakosokról (133 —138), idegenek’s külföldiekről (139—142), a’ képviselőkről ’s azok választásáról (143 — 212) , a’ városok igazgatásáról, különösen a’ közgyűlésekről, azok tartása módjáról ’s tárgyairól (213 — 254). Minden változatlan megmaradt; mindazon pontok iránt azonban, mellyek a’ kerületi ülésekben vitatás tárgyai voltak, ’s mik iránt egyik rész kevesebbségben maradt, ezúttal is megnyittatott a’ vita. Ilyen pontok különösen: A’ 123. szakasz, mellybe az esküttszékeknek a’ magyar törvényhozásban e’ helyen először elfogadott eszméje van befektetve.—Ellenezték e’szakaszt , mmga az elnök, fökép azon szempontból, hogy e’ nagy kérdést itt, igy mellékesen, behozni’s eldönteni nem tanácsos, miután, közpéldabeszéd szerint, a’ ki sokat markol, rendesen keveset szőrit. Különösen pedig e’ tárgyra nézve nem tartá ezt szükségesnek , minthogy illy világos törvény mellett úgyis könnyű annak elhatározása, ki lehet polgár, ki nem; ’s ez sem nem büntető, sem nem polgári pör, hanem szorosan administrativus tárgy. — Hasonló értelemben voltak számos városok és megyék követei is, kik a’ kisgyűlésről a’ közgyűlésre akarták a’ polgári névkönyv hibáit illető kérdéseket felebbvitetni. Az idegenekről szóló 139. szakasznál ismét felhozatott a’ ezéhek kérdése. Mire azonban feleltetett, hogy a’ ezéhek e’ rendelkezés által eltörölve nincsenek, ’s e’ szakasznak azon értelmet adni nem lehet. Ha belőle a’ ezéhek eltörlése következnék , akkor elnök ő nmga is osztoznék a’ felszólaló kir. város értelmében, mert a’ ezéheket, mint politikai institutiókat is fontosnak hiszi a’ csend és rend fentartására. A’ 143-ik szakaszt, t. i. a’ képviselőket illetőleg, elnöki excja, röviden megújítván előbb már bővebben kifejtett nézeteit, minthogy azt hiszi , hogy jól választott képviselő-testülettől függ a’városok jövendője, a’képviselő-testületnek 12 évenkinti megújítását ajánlá, úgy hogy fele kilépjen, ’s fele választassék. Mert a’ városokban főképen kell vigyázni arra, hogy mig egy részről a’ választási szabadság épen tartatik, az összejövetelek minél inkább ritkittassanak, nehogy zavarok ’s kicsapongások történjenek, mellyek a’ városi élet elemeivel, csend ’s nyugalom czéljaival össze nem férnek. A’ szenvedélyek , mellyek kitörésére a’ gyakori összejövetel alkalmat ad, a’ városok szoros helyen együtt lakó népénél geometricus arányban növekednek, minek elejét venni parancsolja a’ városok java. — Azoknak továbbá, kikre annyi fontos kötelesség van bízva, mint a’ képviselőkre, be kell a’ hivatalba tanulniok, annyival inkább, mert a’ városiak, kiknek nem feladásuk az administrativus foglalatosság, nincsenek erre úgy elkészülve, mint a’megyei egyének. — E’ nézetet több város ’s néhány megye is pártolá; egy város követe azonban röviden kimondá, hogy ő a’ városokban nemcsak csendet’s rendet, hanem életet és szabadságot is kíván , és azért a’ 6 évet is sokalja, hanem 3 évenkint akar új választást. A’ 146—ik szakaszra több megjegyzés volt. Az elnök a’ b) és c) pontokat, miszerint fizetéses közhivatalt viselők , katonák és papok a’ képviselők sorából kizáratnak, kihagyatni kiváná. Kor- és természetelleni állapotnak tartá ezen bizodalmatlanságot a’ hivatalnokok ellen, melly mai korban igen kedvelt eszme, de csak rosz következéseket szülhet, mert nem természetes. Illy bizalmatlanság kormány ’s kormányzottak közt aranygyümölcsöket sohasem terem; ha a’ tisztviselők nem érdemelnek bizodalmat, ezen más után kell segíteni, nem igy. Az nem látja további, miért ne lehessen papot képviselővé választani. *) A’ zsidófigy körüli vitatások részleteinek 8 hasábot betöltő részleteit tömérdek tárgyhalmaz miatt a’ jövő számra kénytelenittenk halasztani. 130