Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-01-04 / 314. szám

­ i&jJjW 14­­ b ^ Csütörtök \ 814 Januarius 4.1844. PESTI HÍRLAP. err~ ■ v* . - TM w ' 1 . . . '.. ' ' • (. ... . Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. * Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint, boritékban 6 forint, postán borítékban 6 forint pengő pénzben _.­Előfizethetni helyben [­anderer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’­ egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári föpostahivatal útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik.___________________________________________________________________ Előfizetés a’ „Festi Hírlap“ 1844-ik évi folyamára. Midőn vállalatunk harmadik évének végével a’ „Pesti Hírlap“ nem siikertelen működésére némi önérzettel visszatekintünk, kötelességünk­ben áll a’ közönségnek, annyi akadályok, annyi m­egtám­adtatások között is soha nem csökkent, az országgyűlés óta pedig még nevezetesen növeke­dett részvétéért és pártfogásáért szíves köszönetünket kijelenteni; egyszersmind jelentjük, hogy Hírlapunknak valamint iránya, úgy előfizetési fölté­telei 1844-re is változatlanul maradnak. Tudnillik: Buda-Pesten házhoz hordással egész évre 10 pft, fél évre 5 pft. postán küldve egész évre 12 p ft. fél évre 6 pft.—A’ mi az orsz.gyülési tudósításokat illeti: kérkedés nélkül szabad a’tapasztalásra kezességül hivatkoznunk, hogy akár gyorsaság, akár terjedelem ’s érdekesség tekintetében sem pesti, sem pozsonyi lap meg nem előzend. — A’ czímek hibátlan beküldése, ’s a’­ megrendelés sietteté­se kéretik, hogy a’ nyomatás a’ kellékhez alkalmaztathassák. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik. — A’ szerkesztőség bérmentetlen leveleket csak rendes levelezéitől fogad el. A’ kiadás körébe tartozó minden tárgyak, valamint a’ hirdetések iránti leveleket pedig kérjük (bérmentve) a’ „Pesti Hírlap kiadó hivatalához“ in­tézteim , ’s a’ különben is eléggé elfoglalt szerkesztőséget azoktól megkim­éltetni. — Landerer LajoS, a’ „Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Köszönet és kérelem. Vezérczikk (A’ ható­ságokban jelenleg divatozó átcsinálás rend­szeréről) Perczel Móricz. Illy kútfőből merít a’ külföld rólunk tudomást. Fővár. utd. Megyei dolgok: Zágráb (még némelly vázlatok dec. 19-kéről; a­ várostanács és polgár­ság). Abauj (utasítás a’ jun. 20-ikai táblai határzat iránt). Arad (a’szerb Muticza-alapitvény, körlevelek, népnevelés, adó­behajtási ellenállás, kaonai kicsapongás). Árva (pótló utasítá­sok). B­á­cs (visszatekintés a' nov. korteskedésre, a' jobbágy­telki nemesek adója). Csanád (rabstatistica, a' jup. 20 ihi táblai végzés helyeseltetik). Kras­só (pótló utasítások). Sza­bolcs (orsz.gyülcsi utasítások). Kir. vár. köréből: Zólyom (tisztujitás és magyar nyelv). Egyesületek: M. tud. társaság. Mátyás-emléki egylet. Jutalomkérdés. Külföldi napló. Spanyol­hon. Görögország. Értekező: A’kortesek Magyarországban I. K. G. — Hivat. tudósítások. Hirdetések: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Köszönet és kérelem. Az évnek vége van, melly immár harmadik vala, mióta a’Pesti Hírlap szer­kesztésében tisztelt levelezőim annyi férfias hűséggel, annyi fáradsággal, kitöréssel ’s béketűréssel gyámolita­­nak. Engedjék nagybecsű közremunkálásukért szives kö­­szönetemet a’ közönség előtt nyilván kijelentenem, ’s to­vábbi segedelmeiket e’ lapoknak — míg szerkesztőjük én vagyok — életföltételét, hazafius bizodalommal kikérnem. Érzem, mikint ez alkalommal, mind tisztelt levelezőim iránt, mind önmagam iránt is kötelességem volna a’ kö­rülményekről némelly felvilágosítást adni, egyúttal jö­vendőre is Útmutatásul szolgálhatót; a’ tudva levő viszo­nyok miatt azonban ez csak magánylevelezés útján tör­ténhetvén, itt csak annyit tehetek, hogy tisztelt le­velezőimet nyiltan megkérjem: méltóztassanak engem becses bizodalmukkal, mig e’ lapokat szerkeszten­­dem , azon meggyőződésben megajándékozni, hogy szel­lemi érdekeink sokkal inkább egygyé forryák, mints»'* azon igyekezni, hogy kezeimbe­ tett bizodalmukat a’ te­hetségig ele­gedésökre kezeljem / legszentebb kötelessé­gemnek ne ismerném. ’S ha viszonyoknál fogva, mik ha­tóságomat haladják, méltó várakozásuk gyakran kielé­gítve nem lehet: találjan** abban némi megnyugtatást, hogy férfiasan kilül-A fin közredolgozásuk még igy sem maradott nemzetünk közéletében hatástalan; ’s azért en­gedjék reménylenem, hogy ezen tapasztalás nekik is, mint nekünk ösztönül szolgáland , becsületes igyekezettel ki­törni — a’ mig lehet. — Kossuth. Vezérczikk. (A’ hatóságokban jelenleg diva­tozó átcsinálás rendszeréről). Előterjesztetett már többször, milly tömérdek hasznot hajtanak a’ status­nak jól rendezett, és épített közlekedési vonalok ! Mint­hogy pedig ezen haszon — kivétel nélkül — a' nemzet minden tagjaira háramol, és a’ jótéteményben minden polgár aránylag részesül, természetes és tagadhatlanezek szerint az, hogy viszonlag, midőn a’ status, egyes tagjai rendeltetésük előmozdításához megkívántató intézménye­ket szándékol előállítani, az ezen előállításra vonuló mun­kálkodáshoz, a’ polgári társaság minden egyénei — kivé­tel nélkül —­aránylag járulni kötelesek. Mindezen, az örök igazság lángoló betűkkel jegyzett szabályai daczára, Magyarországban, mind e’ mai na­­piglanis az állomány fentartását illető közterhek viselésé­től a’ polgárok egy nevezetes része — a’ kiváltságos rend, — bár a’ társas élet, a’ polgári szerkezet malasz­tit,­­ majdnem egyedül ’s kizárólag emészti fel, és a’ közterheket viselő többi polgárok szorgalmának gyü­mölcseit kitűnő mértékben élvezi — mentesen áll; holott ellenben az alkotmány jótéteményeiből kizárt, és a’ társas élet örömeivel is csak fukar kezekkel­­ ajándékozott milliók, kizárólag viselik a’ közállomány terheit, mellyek még azon körülménynél fogva is­­ súlyosan, ’s már-már majdnem eltűrhetlenül nehezkednek is vállaira, mert a’ „rólunk nélkülünk“ elv feledésével ezen közterhek kiszabása és kivetése, a’ nemesek által, kik azokhoz semmikép nem járulnak, történik; a’ néptől pe­dig , melly azokat viselni tartozik , az azok feletti ren­delkezésben­ részvehetés meg van tagadva, a’nélkül, hogy legalább keserves fáradsággal lerótt adózásának hova fordításáról a’ kezelőktől számot kérhetni, neki szabadsá­gában hagyatott volna. Nem terjeszkedve itt a’ kiváltságos rendnek a’ közter­hek viselésétöli mentsége részleteibe, szükségesnek tar­tom rövid rajzát adni azon systemának, melly az útépítési költségek megszerzésére, ’s magára a’ közmunkák telje­sítésére nézve, a’ törvényhatóságoknál divatozik; hogy a’ nemzet — felismervén e’ részbeni hátramaradásának okait — ezek megszüntetésére serkentessék. Ezen vázlatban a’ bajokat és visszaéléseket kíméletlenül egész meztelen­ségükben vonom színpadra, azon okból, mert ott, hol a’ nehézségeket, minőkkel küzdenünk kell, magunk előtt titkolgatjuk , javuláshoz remény nem lehet. A’ megyék minden év kezdetén tartatni szokott gyű­léseiken, egy a’ főadószedő és számvevő által előlegesen kidolgozott terv szerint szokták a’foly­ó évre megkíván­tató házi adó mennyiségét és annak rovatait meghatározni. Ezen rovatok közt fontos helyet foglal el az utak ’s hidak építtetésére szánt költség, melly — tekintettel a’ múlt évekbeni szükségek ,s a’ jövendő kilátásokra — valószí­nűségi számvetéssel, mondhatni — önkényleg állapittatik meg. A’ rovatok megállapítása, mint szinte kivetése — az illető adózók meghallgatása nélkül — történik a’ nemes­ség által, melly a’ terhekben semminemű részt nem vesz. Ha már ezen körülmények kellemetlen színbe öl­tik az elkészités előzményeit, méginkább szomoritó a’ végrehajtás, a’kivetett költségek felhasználása, de kü­lönösen a’ szerte divatozó közmunkák a halmazásakor észrevehető visszaélések halmaza. — Az útvonalak irány­zatát a' közgyűlések határozzák ugyan el, de a’ politikai tárgyakkal foglalkozás a’ gyűlés első napjait eltöltvén, az utakróli rendelkezés többnyire akkor, midőn már a’ BR. száma igen megfogy, kerül szőnyegre; minek termé­szetes következménye, hogy i­lyenkor az amúgy is nagy befolyással bíró tisztikar, nézeteinek győzelmet szerezni könnyen tudván, az utak irányzatát töbnyire — mint ezt világos adatok tanúsítják — önérdekeihez képest állapítja meg. Csak nem rég több megyékben minden tisztválasz­tás után uj irányzatú utak kezdettek meg, és pedig nem eg­yszer olly tájon, hol az alispánok laktak. Az előbbi időkben kezdett építések elhagyatnak, ’s a’ már kész utak conservatioja elhanyagoltatván, azok romlásnak enged­tetnek át. Más megyékben ismét az adózó nép, erejét túl­haladó munkák tételére hajtatik; úgy hogy nem kevés bámulással akadhatunk szomszéd megyékre, mellyeknek egyike semmi, vagy igen csekély csinált utakkal, másika ellenben a’ legderekabbakkal birván: az elsőben az adózó nép sokkal vagyonosabb és miveltebb, a’ második­ban pedig nyomorult ’s durva. Ez nem­ is lehet máskint, mert a’ közmunkákban egyedül a’ nép, és ennek is — mondhatni — leginkább szegény osztálya részén részt, miután az átcsinálás csajt az úrbériekre szorittatik, a’ te­hetős!) haszonbérlők, kalmárok, izraeliták, molnárok ’s egyéb taxalisták mentesítetvén. De még amazok között is a’ terhes közmunkák kivetése sem történik aránylag és rendszeres szabályok szerint, hanem úgy, a’ mint a’ fő­szolgabírónak tetszik, melly önkény ellen, a’ hivató­­dlenhatósága miatt még panaszra sem mer a’­­ nyomott nép fakadni. Van megye ,­­ lakosai nagyobb mértékben­­ rés­z kedvében, valami ürügy alat­ták alól, vagy csekélyebben szádjaik ismét — nem értvén vagy a’ kedvszerzés módját nem birván — kétszeresen is­­ desur­ tartozás, és a’ megyei s. nyedve elnyomorodnak. Ma közmunkák sokkal érzékenyebben sújtják az adózót, a’ kivetés igazságtalansága, a’ gyakorlott önkény és a’ sok­szor hasztalanul elpazarlott idő ’s erő miatt, mint az úr­béri terhek , mellyekért mégis némi jótéteményekkel bir, 's mellyekben törvények által minden zsarolástól óva va­gyon; midőn amazokért nemcsak dij vagy jutalom nem éri őt, de sokszor munkájának hasztalan elvesztegetését kefélik fájlalnia, és az ügyetlen kezelés miatt fáradsá­gáért még azon jutalmat sem élvezheti, hogy jó úton jár­hasson. Sőt nem egyszer azon útról, mellyet tavai töl­tött , ez évben ismét a’ sárrá vált töltést kell levakarnia ’s elfuvaroznia. De még magokban a’ helységekben is tö­mérdekvisszaélések tapasztaltatnak a’ közmunkák kiveté­sében, mert a’ biró, az esküttek — mint többnyire legna­gyobb gazdák — magokat az útcsinálástól ki szokták menteni, és nem egy atyjokfiára terjesztik ki pártfo­gásukat. Mind­ezen itt elszámlált önkényre, ’s visszaélésekre nézve, úgy a’megyei határozatok, mint tisztviselői vég­rehajtás körében, lehetnek, ’s bizonyosan vannak is igen dicséretes kivételek; — de ezek minden esetre csak ki­vételek; — a' szabály akkint áll, mint eléadám. — Nem kerülé el figyelmemet még azon divergentia is, melly a’ hatóságoknál a’ közmunkáknak díjazására nézve fenforog. Némelly megyékben a’ közmunkák az adózókra járásonkint kivettetvén, azokért semminemű kárpótlás nem adatik; máshol ismét ezen közmunkákért bizonyos díjak vannak határozva, ezen díjak évenként az illetőnek adójába beszámíttatván. Valamint az első rendű hatósá­gokban az önkénynek és visszaéléseknek tág mező áll nyitva, úgy az utóbbiakban mind­ez habár nem is kikü­szöbölve, de még is látszólag korlátozva van. Mert, mi­után minden év végével az illy hatóságoknál tartatni szo­kott relaxata székeknél a’ tisztviselők mintegy számot ad­nak munkálkodásaikról, és mind a’ teher elosztásának miként történte , mind a’ végrehajtás minősége evidentiá­­ba jó; a’ visszaéléseknek könnyen nyomára akadhatni, mi a’ tisztviselőt gondosabb és lelkismeretesb eljárásra készteti. A’ hidak építésénél nem kevésbé számos önkény és visszaélés fordul elő. A’ főszolgabíró kedvencz kézmű­vese készíti a’ hid tervét’s költségvetést; a’sok más mun­kákkal terhelt mérnök helyeslését reá írja, a’ főszolga­bíró bejelenti, a’ gyűlés az építést elrendeli. Minden nagyítás nélkül mondhatni, hogy a’ megye által épített hid mindig kétszeres árba kerül, a’ munka pedig e’ mel­lett nem egyszer rész, úgy hogy a’ legelső árvíz romba dönti. De ha már meg is készült — és pedig jól — min­denki kártételének szabadon martalékul engedtetik, sok helyütt a’ nép mintegy jogai közé számítván a’hidak pár­kányzatáról a’ téglát ’s fedélkövet elhordani, és kémé­nye vagy küszöbe javítására fordítani. Nincs felvigyázat és gond a’ hidak ’s utak fentartására, sokszor egy-két fo­rintnyi költséggel javítható lenne a’ hiány , de az utolsó perezre halasztás százakra terjedőre növeszti. A’ minden bírálat alatt lévő útépítés technicai oldaláról a’ hosszabb fejtegetést mellőzve, csak annyit látok szükségesnek meg­említeni, hogy még sok helyütt a’ kő töretlen téríttetik ,*' az u­­onalokon, a’ lapályitás a’ felettük járó he kei n*'' skálodásától váratván. Mi, midőn»­* K st veszélyessé sőt lehellenné te­mákat szerfelett rongálja, a’ sí­roz, és az illyen út csak akkor »be fektetett anyag elkopot­t és viz­et öntötte iszaptól^ f\Qp V

Next