Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)
1844-03-28 / 338. szám
nyi fizetés, a’ forgó pénz megszaporitásának egyetlen lehetséges eszköze'; a’ forgó pénz megszaporitása pedig minden kigondolható közjavítások sikerének életföltétele , sőt egyetlenegy mód, melly által közáldozatainkat valósággal termékeny (productiv) áldozattá tehetjük. És vegyük ezen tekintetekhez még a’ tömérdek teendőket, az ország roppant szükségeit, mellyek közt a’ közeladósodásnak jól szerkezett kölcsönző intézet által útját állani, bizonyosan nem legutolsó; ’s ha magunkat mystificálni nem akarjuk, lehetetlen el nem ismernünk, hogy ha egy ország, mellynek ennyi teendői vannak, általában véve is helyesebb politikát követ, ha olly módon intézkedik, hogy tőkéjével rendelkezhessék annak, mit évenkint áldozni kész; még különösen a’ mi körülményeink között maga az évenkinti áldozat megbizásának tekintete is sürgetőig követeli, hogy tőkéjét kell annak beszereznünk, mit évenkint áldozni akarunk, miszerint a’ tőkét hazánk köz- é s magánygazdaságába investiálva, neveljük értékünket, ’s vele fizetési tehetségünket; tehát a’teher súlyát könnyitsük. Mondhatná ugyan valaki, mikint az még nem csalhatlanul bizonyos, hogy productive fog azon tőkepénz az országba befektettetni; a’ teher pedig hoszu évekre bizonyos lesz. Azonban ha nem mondjuk is, hogy a’melly nemzet önmaga iránt még csak ennyi bízóimmal sincs, az magára önkint kimondá az örökös kiskorúság ítéletét; hanem mondjuk is , hogy egy nemzetet a haláltól semmi sem képes megóvni, ha még az önrendelkezési jog sem óvhatja meg; ha mindezt nem mondjuk is, egy minden esetre bizonyos, t. i. az, hogy ha ma megszaporodik 50, 80, 100 millióval az ország pénzereje, annak hasznát már holnap minden ember közvetlenül érezendi, mert nincs erő, nincs hatalom, melly megakadályozhatná, hogy a’ kamatláb azonnal le ne szálljon, ’s a’ pénz azonnal olcsóbbá ne legyen. Már most önkint következik, hogy az országbani pénzerő megszaporitásának más módja gondolható sem lévén , mint vagy országos kölcsön vagy papiros pénz kibocsátása; ezen két még csak eszményiig is egyedül lehetséges eszközök közül akár egyikhez, akár másikhoz folyamodjék bár az ország, fedező pénzalapra minden esetre szüksége van; és miután a’ kerületi választmány, nem illy tetemes pénzerő szaporítást, de még csak aprólékos foltozgatásokat is lehetetlennek vél, anélkül, hogy direct kivetés útjáni fizetéshez is folyamodjunk; igen természetes , hogy ha nem illy csonka foltozgatásokra szorítkozni, hanem gyökeresen javítani, egyszersmind az ország pénzerejét is tetemesen növelni, következőleg fizetési tehetségünket gyarapítani akarjuk , a’ direct kivetés utjáni áldozatot nem mellőzhetjük. Miután pedig adórendszerünkről a’ folyó év elején közrebocsátott fejtegetéseink nyomán , jelenleg bármelly direct fizetés országos kivetésének más alapja mint a’ földbirtok teljesen lehetetlen; magában következik, hogy ha czélt akarunk, a’ telekdijat nem mellőzhetjük; miből azonban koránsem következik , hogy a’ mi telekdíj gyanánt a’ törvényhatóságokban kivettetik, azt a’ törvényhatóságokban is esik a’földbirtok viselje; sőt igen természetes, hogy annak viseléséhez minden más vagyonnak, értéknek és tehetségnek is hozzá lehet, hozzá kell járulnia. Ezek után az eszmefolyam fonalán, önkint azon kérdés következik: valljon az ország pénzerejének nélkülözhetlen gyarapítása végett, okvetlenül szükség e kamatfizetés terhével járó országos kölcsönhöz folyamodnunk, ’s nem tanácsos, e kamat megkimélés végett, biztos fedezetű papiros pénz kibocsátásához nyúlnunk. — Mi erre határozottan nemmel felelünk, ’s állítjuk, hogy ez bajosan kivihető, ’s ha kivihető volna is, a’ mi körülményeink között okvetlenül romlásra vezetne —Okát adandjuk a’jövő számban; egyszersmind igyekezni fogunk három ellenvetésre is felelni, mellyeknek egyike azon aggodalomból ered , hogy akár mit teszünk , úgy intézkedjünk , miszerint a’ közös teherviselés nagy elvének életbe léptetését ne hátráltassuk, sőt előmozdítsuk; másodika azon igazságos nézetből származik, hogy a’ népet uj teherben részesíteni nem lehet a’ nélkül, hogy már is elviselhetlen terhein könnyitenénk; harmadika végre a’ telekdíj kivetése, ’s behajtása körüli nehézségekből van merítve. — Ezek körül forgand legközelebbi elmélkedésünk. Országgyűlés. CLULVII. Kerületi ülés, mart. H. Elnökök: Kruplanitz, Lónyay Gábor. Jegyzők: Szemere, Szentkirályi Móricz; naplóvivő: Majláth. Tárgyak: évenkinti országgyűlés; Jász-Kun kerületek rendezése; tanácskozások sorozata. Szemere, mint kerületi jegyző, felolvasván az országgyűlés évenkinti tartása iránti üzenetet és törvényjavaslatot, azoknak szerkezete, csekély igazításokkal, mik főleg néhány törvények hibás idézésére vonatkoztak, helybenhagyatott. Továbbá Szentkirályi előterjesztése mellett a’ Jász- Kun kerületek rendezése a’ 144. §-tól végiglen tárgyaltatott. E’ munkálat legkisebb ellenzés és újabb viták nélkül igazittaték mindazon módosításokhoz , mik a’ Hajdúkerület berendezésében már elfogadtattak. Csupán az illető kerületi követeknek voltak némi észrevételeik. A’ 146. 147. 150. ’stb. §§-ban közigazgatási tárgyak, mik eddig nádori felügyelet alatt állottak, a’ helytartó-tanács felügyelői hatalma alá rendeltetnek: e’ részben a’ Jászkun kerületek az eddigi szokást sürgeték továbbra is fentartatni; a’ 191. §-nál pedig az országgyűlési követ választathatását a’ kerületi birtokosságra kivánák szorittatni. E’ kivánatokat senki nem pártolá ; azonban elfogadtaték , hogy a’ kerületi képviselők választásának határideje újév utáni első hétfőről, tekintetbe vévén a’ gazdák ez időszaki házi gondjait, minden szentek napja utánra tétessék; ’s hogy ha időközben valamelly kerületi hivatal megüresednék, nem a’ főkapitány, mint a’ választmányi javaslatban volt, hanem a’ nádor helyettesítsen a’ kerületi közgyűlés által ajánlandók közül. A’ községi javak jövedelmeire nézve tett rendeletek végre a’ kerületekre ollyképen lettek kiterjesztve , hogy azok árverése a’ kapitány jelenlétében, kerületi választmány által történjék, mikint a’ 283. §. szerint, egyes községek jövedelmei a’ kapitány előtt, a’ helybeli tanács által adatnak ki árverés útján. Befejeztetvén a’ Jász-Kun kerületek rendezése, a’ további tanácskozások sorozata, különösen a’ másnap fölveendő tárgyak iránt kért az elnökség utasítást. A’ többi kerületek rendezése után mindenek előtt a’ XVI szepességi városokat illető választmányi munkálat vonta magára a’Rendek figyelmét. Voltak, kik e’ XVI városok ügyét, mig országgyűlési szavazatjogaikra nézve a’ megyék többsége nem fog nyilatkozni, halasztani kivánák ; mások azonban felfüggeszthetőnek mondák a’ szavazatok iránti kérdést a’ nélkül, hogy a’ rendezés, mit minden megye egyiránt óhajt, halasztatnék. De gyorsabb tárgyalhatás tekintetéből szükség vala a’ rendezésekkel foglalkozó kerületi jegyzőt megbízni, hogy a’ választmányi szerkezetet a’ XVI szepességi városokat illetőleg is azon módosításokhoz alkalmazza, mik már a’ Hajdú- é s Jász-Kun kerületekre nézve megállapitvák. Következett: a’turopolyai kerület rendezése; ez határoztaték a’ következő napi ülés egyik tárgyául; miután azonban ez kisebb , semmint félnapi tanácskozásokat kihúzna , némellyek utána a’ népnevelést , mások a’ vallás ügyében átküldött főrendi válaszizenetet kerületileg, sokan országos ülésben a’ kerületek eddig bevégzett rendezését, mások ismét a’ megyei kihágások iránti törvényjavaslatot inditványozák mielőbb fölvétetni. Emlittetett ugyan a’ vallás tárgya mellett a’ kedélyek ingerültsége, mellyel annak közérdekű ügyén egész haza csügg ’s melly a’ Bt. késedelmét bűnös hanyagságul fogná beszámítani, jobbnak látá mindazáltal a’ többség ezt előleges értekezések szüksége miatt, de némellyek szerint olly várakozás reményében is, hogy e’ tárgyban királyi válasz kiadatása már sokáig nem késhetik , csak igen rövid időre felfüggeszteni. Ezek után tehát csupán az iránt lehet e kérdés: a’ megyei kihágásokat tárgyazó törvényjavaslat országos ülésbe vitelének adassák e elsőség avvagy a’ már bevégzett kerületi rendezéseknek? Határozat lan: a’ megyei kihágások ügyében készült munkálat előlegessége, noha ebben a’ követválasztások fölötti bíráskodás lényeges kérdése eldöntve még nincsen. CKVIII. Ker. ülés, mart. 12. Elnökök: Lónyay Gábor, Kruplanics; jegyzők: Palóczy , Vukovics, Szentkirályi. Tárgyak : hitelesítések ’s törvényezikkely a’ turmezei kerületről. Az elnökség jelentése folytán azon kérelemlevelek, miket kir. személynek ő amlga közelebb országos ülésben bemutatott, véleményadás végett kiadattak a’ kérelmezési választmánynak. Ezután kér.jegyző Palóczy előterjesztvén a’ Szatmár megye követén elkövetett utczai bántalom következtében érkezett leiratra hozott kerületi határzatot, az köziratra rendelteték. Olvastatott továbbá Vukovics kér.jegyző által azon üzenet, melly mellett a’ megyei kihágások tárgyában készült törvényjavaslatok a' főrendi táblához átküldetnek, ’s a’ főispáni esküforma, melly e’ munkálattal kapcsolatba hozaték. Az esküpéldány köziratra bocsáttaték; az üzenetből pedig kitöröltetvén azon czélok említése, mik a’ munkálat tárgyalásában a’ RRnek irányul szolgáltak, egyszerű kísérőlevél készíttetett. Egyszersmind azonban kimondaték: mikép a’ RR. e’ tárgyat, noha orsz. ülésben is mielőtt átvizsgálandják, nem kívánják a’ fördel közleni , mielőtt annak egy lényeges kérdése: a’ követválasztások feletti bíráskodásra nézve eldöntetni nem fog. Ez előzmények után egy törv.czikkely került tanácskozási szőnyegre, melly 15 §-ban általánosan rendelkezik Turmező kerületéről. A’ választmány t. i., melly a’ városok és kerületek rendezésével volt megbízva , ezen kerület mostani jelentéstelen országyülési állását is szavazata aránylagos meghatározásával változtatni szükségesnek, sőt a’ több kerületekre nézve tettrendelkezések után mellőzhetlenül igazságosnak is tartá. De midőn a’ históriai jogalap hasonlatosságából kiindulva, Túrmezőnek is megadatik az illető szavazat, a’ törvényhozásnak mindenek előtt gondoskodnia kell, hogy azon hatóság önállósága , mellynek a’ haza közügyeibe határozó befolyást enged, teljesen biztosittassék. Illy nézet fejeztetik ki a’ törv.javaslat bevezető szavaiban: „a’ turmezei kerület Zágráb megye hatósága alól minden tekintetben kivétetik, és mint önálló törvényhatóság, szabályokat alkot“ ’stb.” Ezentúl tehát, a’ 2-ik §. szerint a’ kerület törvényhatósága alá tartozandanak mindazon nem-nemesek is , kik eddig úrbéri viszonyaikra nézve Zágráb megye törvényszéke alatt állottak, ’s kiknek büntető pereik megyei törvényes bizonyság jelenlétében ítéltettek; ’s hasonló okból Csécsa és Vukovina helységek is a’4. §. által szintén Turmező nemesi kerületéhez kebeleztetnek, mint határain belől fekvő jobbágyi birtokok. Különválasztatván e’képen Zágráb megyétől Turmező kerülete, szükség leszen H határait is, mikre nézve az eddigi összeköttetés viszo-nyaiban villongás"nemilehet e, ünnepélyes cselekménynyel kijelölni. E’ részben a’ 3. §. határjárásra a’ kir. hatóság választott biráit bízza meg, az esetben, ha magok választani mulasztanának, vagy a’ törvényes napon túl késnének, a’nádor ruháztatván fel kinevezési joggal. E’ határzatok eredményéül az 5. §. a’ kerületi törvényszolgáltatás alá rendel minden, a’ kerület állandó lakosai vagy birtokosai ellen támadható magányjogi követeléseket ’s büntető közkereseteket. A’ többi §§-ban főleg az adókivetés körüli általános szabályok foglaltatnak, mik már egyéb rendezési munkákban elfogadtattak. A’ törvénykezés , közügyek folytatása, választások meghagyatnak, mint eddig szokásban voltak. A’ közigazgatást, mig törvény által nem rendeztetik, a’ kerület maga szabályozhatja. Végül a’ 15. §-nál fogva országgyűlésen egy egész , azaz a’ megyei mostani szavazatok irányában fél megyei szavazat adatik a’ kerületnek, melly egy követet küldend. Olvastatván Szentkirályi által e’ 1.czikkely, egy megyei képviselő annak tárgyalását azon okból, mivel a’ turmezei gróf, ki a’ messzefekvő kerület belviszonyai iránt a’ BRnek bővebb felvilágosításokat nyújthatva, haza utazott, kívánta elhalasztani. A’ többség azonban a’ felvételt annyival inkább sürgető , mivel e’ törvényjavaslat által Turmező benső körülményei, mikre nézve felvilágosítások kivántatnának, közelebbről alig érintetnek; ’s mert az elhalasztást Horvátország követei is , kik egy idő óta kerületi tanácskozásokban nem jelennek meg, hasonló joggal követelhetnék. Tanácskozás alá vétetett tehát a’ törvényczikkely, ’s előbb egyes §-aira, majd egészre nézve tétettek észrevételek. Először is egy megyei követ onnan származó aggodalmát fejezé ki, minélfogva az által, hogy külön törvényhatóságal rendeltetik Turmező, Zágráb megyéből, mellyen most is erőt ven az ilir párt, a’ horvát elem egészen ki fog záratni. A’ kér.jegyző erre válaszúl adá, hogy e’ különválást épen Turmező érdeke kívánja, mellynek csak az önállóság föltétele alatt lehet szavazatot adni; különben azon turmezeiek, kik Zágráb megyében birtokosak, ezentúl sem fosztathatnak meg befolyásuktól , mikint a’ Hajdúkerület több lakosai Szabolcsban , ’s némelly jászkunok Pest megyében is bírnak hasonló ok miatt választási joggal. A’ slavoniai megyék követei pedig a’ határjárásrai kinevezés jogát, mint Horvátországban szokás, a’nádor helyett ez esetben is a’bánra inditványozák átruháztatni. Hosszasabb vitákra szolgált ez alkalmul; fejtegetteték a’ nádornak, mint a’ helyt tartó tanács elnökének, de mint Magyarország ’s ekképkapcsőit részei főhivatalnokának is hatósága Horvátországra hézve, mutogattaték, hogy mindazon jogoknak, mikké a’nádor bir, nem részese a’bán Horvátországban; a’viták sarkpontja azonban főleg azon tétel lévén , miszerint puszta gyakorlat, melly gyakran épen sérelem, elegendő figyelmet még nem érdemel, a’ slavóniai megyék kivonata csak akkor lett elfogadva, midőn támogatására később az 1802: 23 tcz. 4. §-a emlittetett. Inditványoztaték továbbá, hogy a’ honoratiorokra azon jogok , mellyek a’ megyékben megadatai határoztattak, itt is terjesztessenek ki. Pártoltatott. Legtöbb nehézségek tétettek a’ törv.javaslat végső pontjai ellen, mik egy-két általános szabály mellett, eddigi rendezetlen állapotában hagyják a’ kerületet, ’s széttépvén azon viszonyokat, mik eddig Zágráb megyével kapcsolatban tárták , igazságszolgáltatásban a’ felebbvitelt, követküldésre nézve a’választás módját, ’s végre azt sem határozzák meg, minő részt vegyenek ezentúl saját tartományi gyűlésökben. Ezekre nézve csaknem közönségesen elismerteték bővebb rendelkezések szükségé; az iránt azonban kérdés támadott: valljon e’ törvények részletesen dolgoztassanak e ki a’ közigazgatás minden ágait illetőleg, avvagy azon nyomon, mit a’ választmány a’ szőnyegen levő czikkely készítésekor követett, csak általánosságban intézkedjenek? Ez utóbbi vélemény pártolói okul hozván fel a’ horvátok idegenségét illyes lényeges változtatások ellen, óhajták, hogy önkeblökben ébredjen előbb a’ részletes rendelkezés szükségének belátása, kik leginkább ismerik saját viszonyaikat, ’s legalkalmasban tudhatják azokat a’ megyei szerkezethez assimilálni, mellyet Zágráb megyéveli érintkezésökben ismerni tanulhattak. A’ törvényhozás előtt Túrmező jelen állapota sokkal ismeretlenebb, sokkal bonyolultabb, hogysem könnyen tisztába hozathatnék; a’ többi kerületekben és a’ kir. városokban csak némelly formák változtak, de itt egészen új törvényhatóságot kellene teremteni , mi egyszerre lehetetlen. A’ jelen országgyűlés tehát teljesítendi feladatát, ha ezúttal csak a’ leglényegesebb kérdések iránt intézkedik, ha azokhoz, mellyek már a’ törvényjavaslatban foglaltatnak, még ki fogja mondani, hogy p. o. pereit a’ kerület a’ báni táblára vigye fölebb, a’ követválasztás úgy történjék, mint a’ megyékben ’stb. Illy értelemben szavaztak: Zemplén , Ung , Bihar , Csongrád, Arad, Temes, Zala, Komárom, Bars, Somogy, Hont, Veszprém, Baranya, Zólyom, Fejér, Esztergom, Mosony, Pest, Tolna, Árva, Bács, Turócz. Azoknak ellenben, kik részletes rendezést akartak, nézeteik ezekben öszpontosultak. Miután Turmező külön törvényhatósága kimondaték, nélkülözhetlenül meg kell határozni a’ föltételeket is, mik által ez önállóságában fenállhasson. Sürgetik ezt mind azon okok, mellyek a’ nevezett kerület függetlenitése mellett szólanak, a’milly természetes kelléke a’ független állás az országgyűlési szavazat megadásának, nem kevesbbé van érdekében a’ nemzetnek tudni a’ körülményeket, mik által az biztosittatik, ismerni a’ testületet, mellynek befolyást enged sorsa intézésére. — Nem szabad feledni az ellenséges elemeket sem, mellyek 210