Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-03-28 / 338. szám

nyi fizetés, a’ forgó pénz megszaporitásának egyetlen lehetséges eszköze'; a’ forgó pénz megszaporitása pe­dig minden kigondolható közjavítások sikerének életföl­tétele , sőt egyetlenegy mód, melly által közáldozatain­kat valósággal termékeny (productiv) áldozattá tehetjük. És vegyük ezen tekintetekhez még a’ tömérdek teen­dőket, az ország roppant szükségeit, mellyek közt a’ köz­eladósodásnak jól szerkezett kölcsönző intézet által útját állani, bizonyosan nem legutolsó; ’s ha magunkat mysti­­ficálni nem akarjuk, lehetetlen el nem ismernünk, hogy ha egy ország, mellynek ennyi teendői vannak, általában véve is helyesebb politikát követ, ha olly módon intézke­dik, hogy tőkéjével rendelkezhessék annak, mit évenkint áldozni kész; még különösen a’ mi körülményeink között maga az évenkinti áldozat megbizásának tekintete is sür­getőig követeli, hogy tőkéjét kell annak beszereznünk, mit évenkint áldozni akarunk, miszerint a’ tőkét hazánk köz- é s magánygazdaságába investiálva, neveljük értékün­ket, ’s vele fizetési tehetségünket; tehát a’teher súlyát könnyitsük. Mondhatná ugyan valaki, mikint az még nem csalhat­­lanul bizonyos, hogy productive fog azon tőkepénz az or­szágba befektettetni; a’ teher pedig hoszu évekre bizo­nyos lesz. Azonban ha nem mondjuk is, hogy a’melly nemzet önmaga iránt még csak ennyi bízóimmal sincs, az magára önkint kimondá az örökös kiskorúság ítéletét; ha­nem mondjuk is , hogy egy nemzetet a­ haláltól semmi sem képes megóvni, ha még az önrendelkezési jog sem óvhatja meg; ha mind­ezt nem mondjuk is, egy minden esetre bizonyos, t. i. az, hogy ha ma megszaporodik 50, 80, 100 millióval az ország pénzereje, annak hasznát már holnap minden ember közvetlenül érezendi, mert nincs erő, nincs hatalom, melly megakadályozhatná, hogy a’ kamatláb azonnal le ne szálljon, ’s a’ pénz azonnal ol­csóbbá ne legyen. Már most önkint következik, hogy az országbani pénzerő megszaporitásának más módja gondolható sem lé­vén , mint vagy országos kölcsön vagy papiros pénz ki­bocsátása; ezen két még csak eszményiig is egyedül le­hetséges eszközök közül akár egyikhez, akár másikhoz folyamodjék bár az ország, fedező pénzalapra minden esetre szüksége van; és miután a’ kerületi választmány, nem illy tetemes pénzerő szaporítást, de még csak apró­lékos foltozgatásokat is lehetetlennek vél, a­­nélkül, hogy direct kivetés útjáni fizetéshez is folyamodjunk; igen ter­mészetes , hogy ha nem illy csonka foltozgatásokra szorít­kozni, hanem gyökeresen javítani, egyszersmind az or­szág pénzerejét is tetemesen növelni, következőleg fize­tési tehetségünket gyarapítani akarjuk , a’ direct kivetés utjáni áldozatot nem mellőzhetjük. Miután pedig adórendszerünkről a’ folyó év elején közrebocsátott fejtegetéseink nyomán , jelenleg bármelly direct fizetés országos kivetésének más alapja mint a’ föld­birtok teljesen lehetetlen; magában következik, hogy ha czélt akarunk, a’ telekdijat nem mellőzhetjük; miből azon­ban koránsem következik , hogy a’ mi telekdíj gyanánt a’ törvényhatóságokban kivettetik, azt a’ törvényhatóságok­ban is esik a’földbirtok viselje; sőt igen természetes, hogy annak viseléséhez minden más vagyonnak, értéknek és tehetségnek is hozzá lehet, hozzá kell járulnia. Ezek után az eszmefolyam fonalán, önkint azon kér­dés következik: valljon az ország pénzerejének nélkülöz­­hetlen gyarapítása végett, okvetlenül szükség e kamatfize­tés terhével járó országos kölcsönhöz folyamodnunk, ’s nem tanácsos, e kamat megkimélés végett, biztos fe­dezetű papiros pénz kibocsátásához nyúlnunk. — Mi erre határozottan n­e­m­mel felelünk, ’s állítjuk, hogy ez ba­josan kivihető, ’s ha kivihető volna is, a’ mi körülmé­nyeink között okvetlenül romlásra vezetne —Okát adand­­juk a’jövő számban; egyszersmind igyekezni fogunk há­rom ellenvetésre is felelni, mellyeknek egyike azon ag­godalomból ered , hogy akár mit teszünk , úgy intézked­jünk , miszerint a’ közös teherviselés nagy elvének életbe léptetését ne hátráltassuk, sőt előmozdítsuk; másodika azon igazságos nézetből származik, hogy a’ népet uj te­herben részesíteni nem lehet a’ nélkül, hogy már is elvi­­selhetlen terhein könnyitenénk; harmadika végre a’ te­lekdíj kivetése, ’s behajtása körüli nehézségekből van me­rítve. — Ezek körül forgand legközelebbi elmélkedésünk. Országgyűlés. CLULVII. Kerületi ülés, mart. H. El­nökök: Kruplanitz, Lónyay Gábor. Jegyzők: Szemere, Szentkirályi Móricz; naplóvivő: Majláth. Tárgyak: éven­kinti országgyűlés; Jász-Kun kerületek rendezése; ta­nácskozások sorozata. Szemere, mint kerületi jegyző, felolvasván az or­szággyűlés évenkinti tartása iránti üzenetet és törvényja­vaslatot, azoknak szerkezete, csekély igazításokkal, mik főleg néhány törvények hibás idézésére vonatkoztak, helybenhagyatott. Továbbá Szentkirályi előterjesztése mellett a’ Jász- Kun kerületek rendezése a’ 144. §-tól végiglen tárgyal­tatott. E’ munkálat legkisebb ellenzés és újabb viták nél­kül igazittaték mindazon módosításokhoz , mik a’ Hajdú­kerület berendezésében már elfogadtattak. Csupán az illető kerületi követeknek voltak némi észrevételeik. A’ 146. 147. 150. ’stb. §§-ban közigazgatási tárgyak, mik eddig nádori felügyelet alatt állottak, a’ hely­tartó-tanács felügyelői hatalma alá rendeltetnek: e’ részben a’ Jászkun kerületek az eddigi szokást sürge­­ték továbbra is fentartatni; a’ 191. §-nál pedig az or­szággyűlési követ választathatását a’ kerületi birto­kosságra kivánák szorittatni. E’ kivánatokat senki nem pártolá ; azonban elfogadtaték , hogy a’ kerületi képvise­lők választásának határideje újév utáni első hétfőről, te­kintetbe vévén a’ gazdák ez időszaki házi gondjait, min­den szentek napja utánra tétessék; ’s hogy ha időközben valamelly kerületi hivatal megüresednék, nem a’ főkapi­tány, mint a’ választmányi javaslatban volt, hanem a’ ná­dor helyettesítsen a’ kerületi közgyűlés által ajánlandók közül. A’ községi javak jövedelmeire nézve tett rendele­tek végre a’ kerületekre ollyképen lettek kiterjesztve , hogy azok árverése a’ kapitány jelenlétében, kerületi vá­lasztmány által történjék, mikint a’ 283. §. szerint, egyes községek jövedelmei a’ kapitány előtt, a’ helybeli tanács által adatnak ki árverés útján. Befejeztetvén a’ Jász-Kun kerületek rendezése, a’ to­vábbi tanácskozások sorozata, különösen a’ másnap föl­veendő tárgyak iránt kért az elnökség utasítást. A’ többi kerületek rendezése után mindenek előtt a’ XVI szepes­­ségi városokat illető választmányi munkálat vonta magára a’Rendek figyelmét. Voltak, kik e’ XVI városok ügyét, mig országgyűlési szavazatjogaikra nézve a’ megyék többsége nem fog nyilatkozni, halasztani kivánák ; mások azonban felfüggeszthetőnek mondák a’ szavazatok iránti kérdést a’ nélkül, hogy a’ rendezés, mit minden megye egyiránt óhajt, halasztatnék. De gyorsabb tárgyalhatás tekintetéből szükség vala a’ rendezésekkel foglalkozó ke­rületi jegyzőt megbízni, hogy a’ választmányi szerkeze­tet a’ XVI szepességi városokat illetőleg is azon módosí­tásokhoz alkalmazza, mik már a’ Hajdú- é s Jász-Kun ke­rületekre nézve megállapitvák. Következett: a’turopo­­lyai kerület rendezése; ez határoztaték a’ következő napi ülés egyik tárgyául; miután azonban ez kisebb , semmint félnapi tanácskozásokat kihúzna , némellyek utána a’ nép­nevelést , mások a’ vallás ügyében átküldött főrendi vá­­laszizenetet kerületileg, sokan országos ülésben a’ kerü­letek eddig bevégzett rendezését, mások ismét a’ megyei kihágások iránti törvényjavaslatot inditványozák mielőbb fölvétetni. Emlittetett ugyan a’ vallás tárgya mellett a’ ke­délyek ingerültsége, mellyel annak közérdekű ügyén egész haza csügg ’s melly a’ Bt. késedelmét bűnös ha­nyagságul fogná beszámítani, jobbnak látá mindazáltal a’ többség ezt előleges értekezések szüksége miatt, de né­mellyek szerint olly várakozás reményében is, hogy e’ tárgyban királyi válasz kiadatása már sokáig nem késhe­tik , csak igen rövid időre felfüggeszteni. Ezek után te­hát csupán az iránt lehet e kérdés: a’ megyei kihágásokat tárgyazó törvényjavaslat országos ülésbe vitelének adas­sák e elsőség avvagy a’ már bevégzett kerületi rendezé­seknek? Határozat lan: a’ megyei kihágások ügyében készült munkálat előlegessége, noha ebben a’ követvá­lasztások fölötti bíráskodás lényeges kérdése eldöntve még nincsen. CK­VIII. Ker. ülés, mart. 12. Elnökök: Lónyay Gábor, Kruplanics; jegyzők: Palóczy , Vuko­­vics, Szentkirályi. Tárgyak : hitelesítések ’s törvényezik­­kely a’ turmezei kerületről. Az elnökség jelentése folytán azon kérelemlevelek, miket kir. személynek ő amlga közelebb országos ülésben bemutatott, véleményadás végett kiadattak a’ kérelmezé­­si választmánynak. Ezután kér.­jegyző Palóczy előterjesztvén a’ Szatmár megye követén elkövetett utczai bántalom következtében érkezett leiratra hozott kerületi határzatot, az köziratra rendelteték. Olvastatott továbbá Vukovics kér.­jegyző által azon üzenet, melly mellett a’ megyei kihágások tárgyában ké­szült törvényjavaslatok a' főrendi táblához átküldetnek, ’s a’ főispáni esküforma, melly e’ munkálattal kapcsolatba hozaték. Az esküpéldány köziratra bocsáttaték; az üze­netből pedig kitöröltetvén azon czélok említése, mik a’ munkálat tárgyalásában a’ RRnek irányul szolgáltak, egy­szerű kísérőlevél készíttetett. Egyszersmind azonban ki­­mondaték: mikép a’ RR. e’ tárgyat, noha orsz. ülésben is mielőtt átvizsgálandják, nem kívánják a’ fördel köz­leni , mielőtt annak egy lényeges kérdése: a’ követvá­­­lasztások feletti bíráskodásra nézve eldöntetni nem fog. Ez előzmények után egy törv.czikkely került tanács­kozási szőnyegre, melly 15 §-ban általánosan rendelke­zik Turmező kerületéről. A’ választmány t. i., melly a’ városok és kerületek rendezésével volt megbízva , ezen kerület mostani jelentéstelen országyülési állását is szava­zata aránylagos meghatározásával változtatni szükségesnek, sőt a’ több kerületekre nézve tett­­rendelkezések után mellőzhetlenül igazságosnak is tartá. De midőn a’ histó­riai jogalap hasonlatosságából kiindulva, Túrmezőnek is megadatik az illető szavazat, a’ törvényhozásnak minde­nek előtt gondoskodnia kell, hogy azon hatóság önállósá­ga , mellynek a’ haza közügyeibe határozó befolyást en­ged, teljesen biztosittassék. Illy nézet fejeztetik ki a’ törv.javaslat bevezető szavaiban: „a’ turmezei kerület Zágráb megye hatósága alól minden tekintetben kivétetik, és mint önálló törvényhatóság, szabályokat alkot“ ’stb.” Ezentúl tehát, a’ 2-ik §. szerint a’ kerület törvényhatósá­ga alá tartozandanak mindazon nem-nemesek is , kik ed­dig úrbéri viszonyaikra nézve Zágráb megye törvényszé­ke alatt állottak, ’s kiknek büntető pereik megyei törvé­nyes bizonyság jelenlétében ítéltettek; ’s hasonló okból Csécsa és Vukovina helységek is a’4. §. által szintén Tur­­mező nemesi kerületéhez kebeleztetnek, mint határain belől fekvő jobbágyi birtokok. Különválasztatván e’ké­­pen Zágráb megyétől Turmező kerülete, szükség leszen H határait is, mikre nézve az eddigi összeköttetés viszo-­­­nyaiban villongás"nemilehet e, ünnepélyes cselekménynyel kijelölni. E’ részben a’ 3. §. határjárásra a’ kir. hatóság választott biráit bízza meg, az esetben, ha magok válasz­tani mulasztanának, vagy a’ törvényes napon túl késné­nek, a’nádor ruháztatván fel kinevezési joggal. E’ ha­­tárzatok eredményéül az 5. §. a’ kerületi törvényszolgál­tatás alá rendel minden, a’ kerület állandó lakosai vagy birtokosai ellen támadható magányjogi követeléseket ’s büntető közkereseteket. A’ többi §§-ban főleg az adóki­vetés körüli általános szabályok foglaltatnak, mik már egyéb rendezési munkákban elfogadtattak. A’ törvényke­zés , közügyek folytatása, választások meghagyatnak, mint eddig szokásban voltak. A’ közigazgatást, mig törvény ál­tal nem rendeztetik, a’ kerület maga szabályozhatja. Vé­gül a’ 15. §-nál fogva országgyűlésen egy egész , azaz a’ megyei mostani szavazatok irányában fél megyei szavazat adatik a’ kerületnek, melly egy követet küldend. Olvastatván Szentkirályi által e’ 1.czikkely, egy me­gyei képviselő annak tárgyalását azon okból, mivel a’ turmezei gróf, ki a’ messzefekvő kerület belviszonyai iránt a’ BRnek bővebb felvilágosításokat nyújthatva, haza utazott, kívánta elhalasztani. A’ többség azonban a’ fel­vételt annyival inkább sürgető , mivel e’ törvényjavaslat által Turmező benső körülményei, mikre nézve felvilágo­sítások kivántatnának, közelebbről alig érintetnek; ’s mert az elhalasztást Horvátország követei is , kik egy idő óta kerületi tanácskozásokban nem jelennek meg, hason­ló joggal követelhetnék. Tanácskozás alá vétetett tehát a’ törvényczikkely, ’s előbb egyes §-aira, majd egészre nézve tétettek észrevételek. Először is egy megyei követ onnan származó aggodalmát fejezé ki, minélfogva az ál­tal, hogy külön törvényhatóságal rendeltetik Turmező, Zágráb megyéből, mellyen most is erőt ven az ilir párt, a’ horvát elem egészen ki fog záratni. A’ kér.­jegyző erre válaszúl adá, hogy e’ különválást épen Turmező érdeke kívánja, mellynek csak az önállóság föltétele alatt lehet szavazatot adni; különben azon turmezeiek, kik Zágráb megyében birtokosak, ezentúl sem fosztathatnak meg be­folyásuktól , mikint a’ Hajdúkerület több lakosai Szabolcs­ban , ’s némelly jászkunok Pest megyében is bírnak ha­sonló ok miatt választási joggal. A’ slavoniai megyék kö­vetei pedig a’ határjárásrai kinevezés jogát, mint Horvát­országban szokás, a’nádor helyett ez esetben is a’bán­ra inditványozák átruháztatni. Hosszasabb vitákra szolgált ez alkalmul; fejtegetteték a’ nádornak, mint a’ helyt­ tar­­tó tanács elnökének, de mint Magyarország ’s ekképkap­csőit részei főhivatalnokának is hatósága Horvátországra hézve, mutogattaték, hogy mindazon jogoknak, mikké­ a’nádor bir, nem részese a’bán Horvátországban; a’vi­­ták sarkpontja azonban főleg azon tétel lévén , miszerint puszta gyakorlat, melly gyakran épen sérelem, elegen­dő figyelmet még nem érdemel, a’ slavóniai megyék ki­vonata csak akkor lett elfogadva, midőn támogatására ké­sőbb az 1802: 23 tcz. 4. §-a emlittetett. Inditványoztaték továbbá, hogy a’ honoratiorokra azon jogok , mellyek a’ megyékben megadatai határoztattak, itt is terjesztessenek ki. Pártoltatott.­­ Legtöbb nehézségek tétettek a’ törv.­javaslat végső pontjai ellen, mik egy-két általános szabály mellett, eddigi rendezetlen állapotában hagyják a’ kerü­letet, ’s széttépvén azon viszonyokat, mik eddig Zágráb megyével kapcsolatban tárták , igazságszolgáltatásban a’ felebbvitelt, követküldésre nézve a’választás módját, ’s végre azt sem határozzák meg, minő részt vegyenek ezentúl saját tartományi gyűlésökben. Ezekre nézve csak­nem közönségesen elismerteték bővebb rendelkezések szükségé; az iránt azonban kérdés támadott: valljon e’ törvények részletesen dolgoztassanak e ki a’ közigazga­tás minden ágait illetőleg, avvagy azon nyomon, mit a’ választmány a’ szőnyegen levő czikkely készítésekor kö­vetett, csak általánosságban intézkedjenek? Ez utóbbi vélemény pártolói okul hozván fel a’ horvátok idegensé­­gét illyes lényeges változtatások ellen, óhajták, hogy ön­­keblökben ébredjen előbb a’ részletes rendelkezés szük­ségének belátása, kik leginkább ismerik saját viszonyai­kat, ’s legalkalmasban tudhatják azokat a’ megyei szer­kezethez assimilálni, mellyet Zágráb megyéveli érintke­­zésökben ismerni tanulhattak. A’ törvényhozás előtt Túr­­mező jelen állapota sokkal ismeretlenebb, sokkal bonyo­lultabb, hogysem könnyen tisztába hozathatnék; a’ többi kerületekben és a’ kir. városokban csak némelly formák változtak, de itt egészen új törvényhatóságot kellene te­remteni , mi egyszerre lehetetlen. A’ jelen országgyűlés tehát teljesítendi feladatát, h­a ezúttal csak a’ leglénye­gesebb kérdések iránt intézkedik, ha azokhoz, mellyek már a’ törvényjavaslatban foglaltatnak, még ki fogja mon­dani, hogy p. o. pereit a’ kerület a’ báni táblára vigye fö­­lebb, a’ követválasztás úgy történjék, mint a’ megyékben ’stb. Illy értelemben szavaztak: Zemplén , Ung , Bihar , Csongrád, Arad, Temes, Zala, Komárom, Bars, Somogy, Hont, Veszprém, Baranya, Zólyom, Fejér, Esztergom, Mosony, Pest, Tolna, Árva, Bács, Turócz.­­ Azoknak ellenben, kik részletes rendezést akartak, nézeteik ezek­ben öszpontosultak. Miután Turmező külön törvényható­sága kimondaték, nélkülözhetlenül meg kell határozni a’ föltételeket is, mik által ez önállóságában fenállhasson.­ Sürgetik ezt mind azon okok, mellyek a’ nevezett kerü­let fü­­g­getlenitése mellett szólanak, a’milly természetes kelléke a’ független állás az országgyűlési szavazat meg­adásának, nem kevesbbé van érdekében a’ nemzetnek tud­ni a’ körülményeket, mik által az biztosittatik, ismerni a’ testületet, mellynek befolyást enged sorsa intézésére. — Nem szabad feledni az ellenséges elemeket sem, mellyek 210

Next