Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-04-07 / 341. szám

H­ILFÖLDI MPJO. Az augsburgi német újságnak a’ török határszélekről mart. 20-kán ezt ksirják: «Épen most érkezik Belgrádból ama’ hír, mikint ott egy titokteljes személy fogatott el, ’s több sürgönyöket találtak nála , mellyek ollynemü gyanút gerjesztenek, mintha Londonban az terveztetnék, hogy a’ mostani szerb kormány megbuktattassék, ’s hogy úgy Szerbia, mint a’ másik két fejedelemség trónjára egy né­met házból való herczeg emeltessék. E’ dolog, bármi csudálatosan hangozzék is, itt kész hitelre talál, mert ál­talánosan el van terjedve a’ vélemény, hogy a’ két nagy tengeri hatalom (Anglia és Frankhon) nagy terveket akar kivinni az európai török birodalomra nézve.“ Victoria királyné I. James-palotában mart. 20-kán fényes udvarlást tartott, melly alkalommal Cartwright ur a’ canadai törvényhozó testület tagja 16,000 felső-ca­­nadai lakos által aláírt kérelmet nyújtott be ő felségének, hogy az egyesült gyarmat kormányának lakhelye Felső - Canadában hagyassák. Sancho tábornok spanyol követ, ki kormánya által nem rég visszahivatott, mart. 21-kén bucsu-audienczián volt ő felségénél. Ashley lord indítványa az angol alsóházban lassankint ministeri kérdéssé kezd érni. A’ kérdés (sir James Gra­ham factory bilije tárgyában) a’ körül forog: ha 12 óra maradjon e, vagy 10 órára szorittassék a’ nők és gyer­mekek gyári napi munkájának ideje ? — Ashley lord, ki a’ megszorítást inditványozó, megmutató ’s mogorva szí­nekkel festé a’ folytonos munkának rémitő következmé­nyeit; a’ belminister ellenben a’ munkabérnek a’ munka­idő megszorításából eredhető megszűkitését használa el­lenzése ürügyéül. A’ dolog azzal végződök, hogy Ash­ley lord indítványa a’ ministerek ellen 179 vokssal 170 ellen elfogadtatott. — Mart. 22-kén azonban a’ belminis­ter újra szavazás alá bocsátotta a’dolgot’s a’munkaidőt il­lető törvényszakasz üresen maradt helyét „12 óra“ sza­vakkal kívánta betöltetni, de ez úttal is 3 szavazattal (183 vokssal 186 ellen) kevesbségben maradt. Erre Ashley lord az illető helyet „10 óra“ szavakkal javaslá betöltet­ni, de — a’ mi legfurcsább — ő is kevesbségben maradt ez úttal. — Mart. 25-kén a’ belminister kijelenté, hogy a’ ministerek szilárdul elhatározók , a’ munkaidő minden további megszorításának ellenszegülni. E’ szerint tehát a’ tárgy véletlenül ministeri kérdéssé vált, miért is a’ Ti­mes igen kemény leczkét tart a’ belministernek. Sir Robert Peel az alsóházban a’királyné berlini látogatásáról elterjedt hirt alaptalannak nyilatkoztató, ’s igy természetesen az ezen eseményhez kötött conjunctu­­rák is elesnek. A’ franczia Moniteur több nevezetes kinevezése­ket közöl. D­e J­e­s­s­e­r­t Gábor rendőrségi elnök a’ pak­­­kamra tagjává lett. Dupetit-Thouars admiralt a’ csendes-tengeri és nyugot-amerikai állomáson csakugyan H­a­m­e­­­i­n admiral váltandja föl, d­ejs M­ong­e­s admiralt pedig az Antillák állomásán Laplace admiral. A’ Nation (legitimista­ lap) felelős gérantja Durand Ferencz ur mart. 25-ben egy régibb vád miatt, mellynek következtében már in contumaciam el vala ítélve, a’ szaj­­nai esküttszék előtt állott­ A’ vád főtárgya két levél, mellyek az említett újságban jelentek meg, egyik Cha­teaubriand úrhoz , a’ másik Bordeaux herczeghez, mind a’ kettő „Laroche Benjamin“ aláírással. A’ vád­lott szerkesztő féléves fogságra és 6000 fr. bűndíjra ítél­tetett. Lassankint a’ franczia lapok is nyilatkozni kezdenek az elhunyt svéd királyról. A’ Revue des Paris mart. 24 ikei számában ezt olvashatni: „Svéczia elvesztette ősz királyát, ki egy hosszú életpályán keresztül épen olly tö­kéletes statusférfiunak mutatta magát, mikint a’ köztár­saság és császárság egyik legkitűnőbb harczosa volt. XIV. Károly magaviseletét Napoleon és Frankhon iránt a’súlyos időkben, a’ história itélendi meg. De bármi legyen is íté­lete a’ kényes eset iránt, a’ história minden esetre mél­­tánylandja egy francziának magas tulajdonait, ki har­minczhat év után királyi széken hal meg mint Svédhon és Norvégia királya. Ilyen sors nem szokott középszerű embereknek osztályrészül jutni.“­Az U­n­i­v­er­s­is rövid életrajzát adja az elhunytnak, mellyben többek között ama’ különös állítás is előfordul, hogy Bernadotte 1814- ben a’ franczia trónra vágyott volna. — A’Charivari ekkép elménczkedik: „Guizot ur e’ jeles francziát őszin­tén fogja megsiratni, mert hiszen már régebben is követte példáját, midőn tanácsát külföldre vitte.“ Marad a’ maroniták érseke és egyházi feje, ki már nehány hónap óta mulat Parisban, főleg Bezir emir vissza­helyezését tűzte ki utazása czéljául, ’s erre nézve minden drúz törzsökök főnökeitől kellő bizonyítványokkal van el­látva, mert a’drúzok, a’ törökökkeli vallásrokonságuk mellett is örömestebb alája vetnék magukat Besir kormá­nyának. Az utólsó véres események Syriában arra bírák a’ franczia kormányt, hogy Murad érsek javaslatait fonto­lóra vegye, ’s miután a’ király hosszú értekezést tartott az érsekkel, Saint Aulaire gróf utasítást kapott, hogy a’ londoni udvarnál javaslatot tegyen, miszerint vagy Bezir emir vagy más tagja a’ Sahab-családnak neveztessék ki a’ drúzok és maroniták fejedelmévé. Anglia válasza még nem tudalik, de Anglia mindig ellene volt Besirnek. Most azon­ban azt remélik, hogy Ausztria, ismeretes békepoliticá­­jánál fogva annál inkább pártolandja a’ franczia kormány kívánságát, mivel ez egyetlen mód Syria csendjének tar­tós megalapítására. Telegrafi sürgöny szerint donna Christina mart. 21- kén Aranjuezbe, 23-kan Madridba érkezett, hol a’ nép ott rendkivüli örömmel­ fogadá (?). — Carthagenánál vé­res ütközet történt, mellynek bővebb részletei még nem tudatnak. A’ spanyol kormány egy királyi rendeletet adott ki, mellynek erejénél fogva a’ külföldi activ adósság kötelez­vényeinek belföldi activ adóssággá változtatása megen­gedtetik , úgy hogy e’ kötelezvények a’ nemzeti javak el­adásánál részletesen fizetés gyanánt is elfogadtatnak. Poseni hirek szerint hosszas küzdés és fáradozás után csakugyan sikerült a’ száműzött szerencsétlen lengyelek­nek némi kedvezést eszközölni ki a’ porosz kormánynál. Meg van nektek t. i. engedve, hogy magános ügyeik el­intézéséig határozatlan időre Posenben maradhassanak. A’ lengyelek remélik, hogy körülményekhez képest addig fognak Posenben maradhatni, mig csendesen maradnak ’s magukat mindennemű politicai szövetkezésektől és viszo­nyoktól távol tartandják.—E’ kedvező eredmény Kwile­­ck a lengyel grófnő meleg közbenjárultának tulajdonittatik. Ki ne mondaná hát Schillerrel: „Ehret die Frauen ’stb.!“ Mart. 13-áig terjedő stambuli hirek szerint a’ keresz­tény vallásra visszatérő renegátok iránt támasztott kérdés még egy lépéssel sem haladt előbbre. A’ külminister mind­eddig csak kitérő válaszokkal tartogató sir Stratford Can­­ninget. Ezek következtében az angol követ legújabban határozottan kijelenté a’ reisz-efendinek, hogy ha lehető legrövidebb idő alatt határozott írásbeli nyilatkozatot nem kap, ő (Canning) kénytelen lesz audiencziát kérni a’ nagy­­urtól, ’s a’ török birodalom jelen helyzetének hű előadá­sával annak szükségét megmutatni, hogy a’ körülmények a’ porta országlási rendszerének gyökeres megváltoztatá­sát kívánják, és hogy Angliának e’ követelése nem egyéb mint az egész polgárosult Európa közvéleményének tiszta kifejezése. Ha Stratford Canning e’ fenyegetését teljesíti, úgy nem lehetetlen, hogy a’ török kormány Resid pasa humánus országlási rendszerének és II. Mahmud gülhanehi hattiserifének szellemében fog újjá alakíttatni. — Egy újabb eset megint nagy zavarba hozta a’ portát. Egy ma­gas állású és vakbuzgó mozlim szolgálatában levő keresz­tény apának nyolcz éves fiacskája lórugás által lábán meg­sértetvén , a’ mahommedanus ur asszonyai által ápolás és gyógyítás végett a’ hárembe vitetett. Pár nap múlva az apa visszakövetelé gyermekét; de azt nyeré válaszúl, hogy a’ gyermek felsőbb isteni sugallat következtében az izlamra tért át, ’s már könnyül is metéltetett. Az apa ezen erőszak ellen panaszt tön a’ portánál, ’s közönségesen azt hiszik, hogy a’ porta ezen áttérést, itélőtehetség hiányá­nál fogva a’gyermek részéről, érvénytelennek tekinten­­di, ámbár a’ gyermek — mint mondják — akkint nyilat­kozik , hogy e’ lépésre senki által nem kényszeriltetett. — Uskup nevű macedóniai városban az albaniai fegyveres nép isszonyú kihágásokat követett el a’ keresztényeken. 241 341. szám. Hivatalos tudósítások. Április 7-én 1814. (389) Árverési hirdetés. (*13) Kiss Jankovich alapítványi pénztárnak 15027 ft 15 kr. v. ez. megítélt követelése fedezé­sére a’ dunántúli ker. tek. törvényes ítéld tábla által elmarasztalt Salamon Antal, Ferenci, György és Imre testvéreknek t.­ns Fejér vármegyei felső-alapi nemes birtokából, reált évi October­­kén biróilag lefoglalt 86 holdaknak akár egybevéve akár egyenként a’ nevezett hely síinén folytatan­dó árverésére folyó 1844. évi junius 26ka olly hozzáadással tűzetik ki, hogy szükség esetére az egyetemben elmarasztalt testvéreknek ottani birtokából, a’ 86 holdakon felni még több is árve­rezni fog. Felső-Alapon, martius 26kán 1844. Illészely Elek, _________________1. ns Fejér vmegye szolgabirája, mint e’ végett megyeileg kiküldött. (390) Birói árverés. (12) Néhai Mihanovics Rozalia Tisics János özvegye után Kanizsán magyar­ ntezában maradott kőháznak ’s hasznainak 1/8 része Moger József timárnak József fia részére megítéltetvén, és a’ fejében a’ 6200 v. ez. útra becsült híz vétekén foglalás alá, annak elárositására f. évi május ha­­dik napja ollyformán tűzetett ki, hogy ha akkoron a’ becs-ár meg nem ajánltatnék, az innius hó­rkán másodszor árvereltetik, a’ midőn a’ becs-áron alól is el fog adatni. Költ Kanizsán, Bőjtmás hava 20kán 1844. Nothy Ferencz, végrehajtó bíró. (397) Birói árverés visszahúzása.­­ Kecskeméten és Ladányi Sándor úr háza eladása, melly f. hó Ildik napjára volt kitűzve, barátságos kiegyenlítés következésében megszüntetik, 's ezennel visszahuzatik. Költ Pesten, apri­ls 4kén 1844. Bleskey Gergely, Pest megyei eskütt. (358) B­i­r­ó­i á­r­v­e­r­é­s. (363) Báró Podmaniczky Andor úr és neje csődtömegéhez tartozó jármos ökrök, számosabb sely­mes juhok, gazdasági eszközök, gabona, széna, szalma, az aszódi pír őzében bor és egyéb ingó­ságok csődválasztmányi határozat következtében készpénzért eladandók lévén az árverés el­kö­vetkező idősben fog tartatni: 1) Pest megyében kebelezett harkai pusztán f. évi április lékén midőn maga ezen puszta­beli rész is haszonbérbe fog adatni, ha elébb iránta egyezkedni rém lehetne. 2) Fejér megyében Baracska szomszédságában fekvő Szent-Iványi pusztán április 19kén. 3) Pest megyében Aszódon április 22kén, Kis-Kartalon április 23kán. 4) Nógrád megyében fekvő Kisfalud máskép Krakkó pusztába április 25kén. 5) Heves megyében fekvő Recsk helységben április 27kén, melly helyekre és határidőkre a’ venni szándékozók illendően meghivatnak. Költ Pesten, martius 24kén 1844. (368) B­i­r­ó­i á­r­v­e­r­é­s. (21­3) Tekus Gusztáv csődtömegéhez tartozó házi-bútorok és konyha-szerek, a’ csőd-választmány határozata következtében 1844ik április 14kén délután 2 órakor Nagy-Hantoson kezdendő köz­árverésen el fognak adatni. (354) Bírói árverés. (313) Mélt özv. báró Vimmerzperg Emmanuelnő, született Mariyn Clementina asszonyságtól, tek. Tolna megyei Boriyhád mváros határában, ’s a’ város alatt fekvő több mennyiségű hold szántó, ’s jó minémüségü rét majorság 80 és 85 p.­ntra becsült, ’s 4764 ft 30 kr. ’s járulékai biztosításául törvényes elmarasztalás, úgy a’ főmért. ao. k. u. cancellaria k. parancsa folytában, megyei végzé­­sileg is birói képen lefoglalt földek, ez 1832/6. XV. törv. czikk rendeletéhez képest e’ f. évi junius 12-én délelőtti órákban, készpénz-fizetésért, a’ hely­színén árverés utján el fognak adatni Költ Bonilládon, martius 12-én 1844. Bonyhádi Perczel Gyula, t. Tolna megye főszolgabirája, mint végrehajtó. (362) B­i­r­ó­i á­r­v­e­r­é­s. (*63) Ajzla Mojternek, Józsa Mihály tisza-füredi közbirtokos ur ellen lefolyt perben Tisza-Füre­­den birói foglalás alá vett három zsellér telkei f. évi május 6kán a’ hely­színén a’ többet igérés utján el fognak adatni. Okolicsányi Gusztáv, végrehajtó főszolgabíró. Váltótörvényszéki idézések. Gróf Csáky Zsigmond, kinek tartózkod­ási helye nem tudatik, az eilene Garamszegi Péczy Péter által indított 2000 po­ftnyi váltó-keresete tárgyalása végett f­­éri május k­ 'ik napján dél­előtti 9 órakor a­ váltótörvény Siók előtt jelenjen meg. Költ Pesten a’ kir. e. b. váltótör­vény­szék 1844. évi martius 28-án tartott üléséből. (t, 3) Halasy Adalbert, kinek tartózkodási helye nem tudatik, az ellene Lázár Vilmos által 80­0. forint iránt indított váltó pere tárgyalására f. évi május 8kán reggeli 9 órakor e’ váltótörvényszék előtt jelenjen meg. — Az esetre pedig ha a’ kitűzött időben meg nem jelenne , ’s ügyvédet sem rendelne, védelmére Csolnoky Imre hites ügyvéd ezennel gondnoknak kinevettetik. Költ Pesten a’ kir. e. b. váltótörvényszék 1844. évi martius 26k án tartott üléséből. (1, 3) Hainesz Arthurnak tartózkodási helye tudva nem lévén, az ellene Zsoldos Ferenci által 600 p. forint iránt indított váltóügy tárgyalása f. évi április 19-én délelőtti 9 órakor e’ vál­tótörvényszék előtt jelenjen meg; személyes vagy törvényes képviselője általi meg nem jelenése esetére Gross Sámuel váltó ügyvéd gondnokává rendeltetett. Költ Pesten a’ kir. e. b. váltótör­vényszék 1844. évi martius 12kén tartott üléséből. (2, 3) Váltósemm­isítési hirdetmények. (3, 3) A’ pesti e. b. váltótörvényszék által Leitner Móricz folyamodására közhírré tétetik, misze­rint itt helyben 1843. évi július 19kén kelt, és Pesten 1844. évi József vásárkor fizetendő, 100 po­ntról szóló, a’ folyamodó rendeletére kibocsátott, Gerson Ernest által zsidó írással elfogadott váltó elveszvén, a’ váltó birtokosa ezennel felszólittatik, hogy magát f. évi martius 18dik napjától számítandó 45 napok alatt ezen váltótörvényszéknél jelentse Különben az érintett váltó megsemmi­­sitettnek fog kijelentetni. Költ Pesten az e. b. kir. váltótörvényszék 1844. martius 18. tartott üléséből. Löw M. folyamodására a’ pozsonyi kir. e. b- váltótörvényszéknek az 1844. évi 408. sz. alatti végzése következtében ezennel közhírré tétetik, hogy másolatban bemutatott illy foglalata váltó: „Pressburg am 20. Jäner 1844 pr. fi. 47 30 xr. C. M. 3 Stück 1 fi. Am 19. Februar 1844 Fie Zahlen Sie gegen diesen Prima Wechselbrief an die Ordre mein Eigen die Summe von Gulden Vierzig Sieben et 30 xr. C. M. den Werth erhalten und stellen es auf Rechnung lant Bericht. Herr Johann Hoffmann in Pressburg M. Löw, angenommen Johann Hoffmann m. p. házirat: Am 20 Jäner 1844 Vier Gulden C. M. a conto erhalten M. Löw,“ elveszvén, ennek megsemmisíté­sére ”. 1844. évi április 15dik napja határidőül ollykép tüzelik ki, hogy ha az alatt az érintett váltó elő nem kerül, a­ határidő eltelte után az erőnélkülének, ’s megsemmisítettnek fog tekintetni. Pozsonyi kir. váltótörvényszék 1844. évi február 26-án, Hirschl Herman kérésére ’s Kann Samunak írott nyilatkozása következtében, Kolintzky Fe­rencz által múlt 1843. évi december 25-én saját rendeletére kibocsátott nyilatkozó Kann Samu által elfogadott, és a' kibocsátó által a’ folyamodóra forgatmányozott, kelet után egy hónapra le­járt, ’s elveszett váltónak megsemmisítésére a’ pozsonyi kir. e. b. váltótö­rvényszéknek f. évi 414. szám alatti végzése folytában f. 1844. esztendei április 15dik napja ollykép tűzetik ki határidőül, hogy annak lefolyta után, ha az érintett váltó az alatt elő nem kerül erőnélkülinek , ’s semmisi­­tettnek fog tekintetni. Pozsonyi kir. váltótörvényszék 1844. évi február 26kán. C­s­ő­d 3 k. 1624. Pest vmegye csődtörvényszékének jelentése szerint Balásfalvi Kis Károly hitelezői cső­dületének határnapja 1844. évi április 15kére tűzetvén ki,­­s tömege ideigleni gondnokává Horváth Döme ügyész, pergondviselőül pedig Rédl Ferencz ügyész neveztetve». Boldogasszony hó fokán 1844. 8803. Tolna vmegye csődtörvényszékének jelentése szerint néhai Lacy Sámuelné paksi lakos tömege ellen csődületi per indítatván, az illető hitelezők megjelenésére f. évi április 15dik napja tűzetett ki határidőül és tömeg ideigleni gondnokká Tóth János paksi uradalmi gazdatiszt, perü­gye­­lővé pedig Tóth István tiszti alügyész neveztettek. Bőjtmás hó­­kan 1844. 1804. Hunkár Pál néhai Dunaföldvári lakos hitelezőinek csődületére Tolna vármegye csőd­törvényszéke által határidőül folyó évi április 15dik napja tűzetvén , ideigleni tömeggondnok­nak Késmárky Ignácz Dunaföldvári jegyző, pelügyelővé pedig Tóth István tiszti alügyész nevez­tettek. Bőjtmás­he­­kén 1844. 4158. Tolna megye törvényszékének jelentése szerint Bors György szekszárdi lakos hitelezői csődületére f. évi április 16dik napja tűzetett ki határidőül, ’s tömeggondnokká Domsics Lajos, pel­ügyelővé pedig Tó­th István tiszteletbeli alügyész neveztetett ki. Boldogasszony hó 3okán 1844. 9080. Pozsony városa tanácsának felírása szerint néhai Cservinka Ferencz, volt takács mester hitelezői csődületének határnapja f. évi junius lödikére tűzetvén ki, és pergondnokai Schaetzl Endre tiszti alügyész neveztetvén. Bőjtmás hó őkén 1844. 1805. Buda városa törvényszékének felírása szerint Nagy Sándor hitelezői csődületének ha­­tárnapja f. évi május 4-ére tűzetvén ki, ’s tömeggondnokká Eberling Mihály, pergontviselőül p­ee­dig Zavitka József neveztetvén. Bőjtmás hó­­kén 1844. 57*

Next