Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-01-14 / 317. szám

A’ munkás sajtó ’s megyegyülések szerencsés tapintattal kijelölték a’ módokat mik által segíteni lehet. A’ megyei kórállapot­'kútforrása leginkább azon elem, mellyböl a’ megye áll, t. i. azon állapot, hogy egy kiváltságos osz­tály fonákul bitorolja az alkotmányos jogokat a’ polgárok egyéb osztályai felett. Gróf Széchenyi rég megmondá, hogy e’ félig meddig alkotmányos, félig meddig feudális szövevényből képviseleti rendszerre kell átmennünk. A’ közvélemény kijelölé, hogy viszonyaink közt sem felülről jövő önkény, sem alulról jövő revolutio nem idézhet jót elő, mert amaz absolutismusra, ez anarchiára, ’s az anar­chia ismét absolutismusra vezet. — Jó erős hit kell hozzá, hogy az ember hihetőnek találja, mikint Magyarország nemessége ezen átalakulási korszakon olly száraz lábak­kal gázoljon át, mint a’ zsidók a’ Verestengeren, de ha nem akarjuk magunkban elörni a’ tökéletesbülés utáni tö­rekvést , nem szabad kiirtani a’ reményt, hogy talán mi leszünk istennek második választott népe, kik a’ criticus időkön vérengzés, de más részről egy hatalmas fejdelmi­­ lángész erőszakos léptei nélkül átgázolunk. — A’ hidat,­­ az átmenetet ezen állapotból szinte kijelölte a’ közvéle-­­ mény, t. i. bevenni az alkotmány sánczaiba olly néposz­tályt, melly qualifícálva van ezen jogok gyakorlatára, melly módosítsa a’ most uralkodó elemeket, és segítse kivinni azt, mit a’ mostani elemekkel kivinni alig lehet­séges.­­ Kijelelte a’közvélemény, hogy a’ választási kicsapongások főforrása a’ kellő formák hiánya, mert e’ tárgyra vonatkozó törvényeink igen széles értelműek, sokfelé magyarázhatók, és éreztetik azon módnak rész­letes és határozott kijelölését, melly szerint a’ választás történjék , mert csak a’ meghatározott formák biztositnak az önkény ellen, mellyek a’bírót’s végrehajtót felelőssé te­szik. E’ formák hiánya okozá ekkorig, hogy itt a’főispánok, amott az éretlen tömegek uralkodtak, a’ kevesebbség joga­it elnyomva. Ehez járult az 1805. 5 tcz. egyoldalú alkal­mazása, pártos vizsgálatok ’s bírói elmarasztalások, mely­­lyek egyik pártot elhízottá ’s féktelenné, másikat dühössé tevék. Sokan méltatlanul sujtattak ’s üldöztettek, de azon törvény, melly a’ kötelességnek meg nem felelő főispán elmozdításáról szól, soha alkalmazásba nem jött. — Kije­lölé végre a’ közvélemény a’titkos szavazást, melly ha teljesen segitni nem képes is, de koczkáztatja legalább a’ vesztegető pénzét, ’s igy elveszi annak kedvét, meg­vesztegetésre költeni, ’s kijelölte a’ főispáni hatalom kellő korlátozását, és szigorú törvénynyel körülírását. Átment ezután a’ szónok beszéde harmadik részére,­­ azt fejtegetvén, valljon a’ választmányi munkálat követte l e ezen a’ közvélemény által kijelölt utat ? ’s a’ szóló kö­­­­vet erre igennel felel, mert a’ választ, munka magában | foglalja mind azon követeléseknek nagy részét, sőt javát, | ’s legfőbb elveit. Az alkotmányos kifejtés tekintetéből, | ben van abban a’ honoratiorok bevétele, még pedig szélesb | értelemben mint ekkorig szóban volt; benne van a’ titkos | szavazás, főispáni hatalom korlátozása, megvesztegeté-­­­sek büntetése ’stb. egyenkint olly eszmék, mellyeket hogy­­ utasításba adhasson az ellenzék, élethalálra küzdött ellen­­g feleivel, kiknek nem tetszett, hogy öregbitessék azon­­ erő, melly e’ nemzetet boldogitandja, ’s annak jövőjét­­ biztositandja; ’s kik, hogy az ellenzéket kijátszhassák, indítványba hozák a’ képviseleti rendszert, de attól, mi­dőn az ellenzék elfogadását az egész népre kiterjesztve, ajánlá, ismét visszaléptek. És ime a’ lelkesen vitt harcz­nak legtündöklőbb sikere lett, roppant többség adá meg a’ honoratiorok szavazatát, ’s a’ nemetlenek hivatalké­pességét, mi ismét nagy és gyökeres orvossága a’ megyei bajoknak, mert szerinte szélesebb lesz a’ választás ügyes és értelmes egyének közt, ’s a’ nép nem lesz többé ki­zárva önügyes igazgatásából, mi miatt ekkorig a’ megyei institutiót gyűlölé ’s átkozá. — A’ vesztegetés ellen ha sikeres módot nem talált is a’ választmány, legalább ki­mondá annak rászalását, — ’s igy mindenben eleget tett hivatásának Azoknak, kik azt mondák, hogy a’ vesztegetést bün­tetni nem lehet ’s hogy tehát az ellen törvényt hozni nem kell, illy értelemben válaszolt a’ szónok: A’ bűn fogalma igen viszonlagos (relativ) valami. Hogy a’ vesztegetés er­kölcsi tekintetben vétek, azt senki sem tagadja; de abban különböznek a’ fogalmak, valljon polgári tekintetben bűn e az? — Spartában a’lopás, Athénben a’testvérrel nő­szülés , általában régi időkben az öngyilkolás nem tarta­tott bűnnek, sőt a’ hősök, ha az életet becsülettel nem viselhetni vélték, rendszerint öngyilkosok lőnek; a’ rab­szolga-kereskedés egész Wilberforce idejéig igen dicsé­retes keresetmódnak tartatott, holott most e’ bűnök ha­lállal, bitóval bűntetteinek, így nálunk is egykor a’ pa­pok házassága nem volt bűn , most botránynak tartatnék. Mi egy időszakban bűnnek tartatik, a’ másikban nem tar­­tatik annak, ’s a’ bűn fogalma többnyire a’ polgári társa­ság érdekeihez képest határoztatik meg. Hol kell nagyobb bűn, mint a’ had, kivált hóditási czélból, mellyet Hugo Grotius nagyban űzött rablásnak s gyilkolásnak bélyegez, és mégis Nagy Sándor ’s Napoleon cultus tárgyai e’ mai napig, és mégis a’ polgári társaság nem nevezi azt bűn­­nek, így a’ vesztegetés p. o. Angliában nem lehet annyira káros, de nálunk, a’ közromlottság ezen mocsárjában, lehető legnagyobb bűn az. Sokszor a’ leglogicaibb , leg­körmönfontabb előadás nem a’ legigazabb egyszersmind,­­s ha a’ vesztegetésrőli okoskodásokat még soká gombo­lyítják az ellenvéleménynek, a’ következetesség oda ve­­zet, hogy a’ vesztegetés utoljára erény lesz. Angliában erősek ’s egyek az érdekek , az institutiók egész népre kiterjesztvék, a’ kormány nemzeti többség kifolyása, azért ott a’ vesztegetés nem árthat annyira, és mégis em­lékezik a’ szóló némelly parlamenti vitákra, mellyek köz­ben Peel Robert máskép vélekedett ’s vesztet jósolt a’ nemzetnek a’ vesztegetések miatt; és mégis ott a’ vesz­tegetés ellen szigorú törvény van, és alkalmazást is nyer, mert ritkán van parlament, hogy némelly tagok ki ne záratnának, sőt egész borongo-k fosztattak meg vá­lasztási joguktól. Magyarország beteg 's abnormis állásá­ban tehát, hol az aristocratia ellentétben áll a’ néppel, ’s nemzetisége miatt ellentétben a’ kormánynyal, annál szükségesebb illy törvény. Végre még megemlíti a’ szónok, mikint nem kell fe­lejteni, hogy a’ kir. városok rendezve vannak, ’s a’ 16 városi szavazat életbe lép , kérdés azon 52 megyei sza­vazatnak , melly depravált testületek által küldetik ide, lesz e annyi erkölcsi tekintélye, mint a’ polgárokat kép­viselő városi követeknek ? Most még a’ kiváltságos osz­tály maga hoz törvényt magának, ’s nem jobb és szebb­e, ha önmaga szorítja magát kellő korlátok közé, mint ha ez a’ városi szavazatok befolyásával fog történni? — Három év egy nemzet életében semmi, de a’ nemesség életében igen sok. Más nemzeteknél kényuraság, vagy forradalom véget vetett a’ nemesség életének, nálunk fenáll még az; de ha törvényt nem hoz önvisszaélései ellen, azon bizodal­­miknság, melly nymbusa iránt máris igen elterjedt az orsigban, vesztét fogja okozni. És ne felejtkezzünk az idegenekről, kik szájtátva várják romlásunkat! — Itt a’ kir. előadás, ’s a’ tábla kimondó, hogy ki fogja azt zsák­mányolni ; ’s noha szóló nem tartja azt erős argumentum­nak , de tagadhatlan , hogy az is egy indító ok a’ tárgya­lásra. Ha a’kormány jót fog akarni, igen szép tőle; ha csak mystificálást űz, akkor be kell bizonyítani a’ kir. vá­rosok ’s a’ nép előtt, hogy a’nemesség ott is megfelel kötelességének, hol magáról van kérdés. Egész ország megcsömörlött ez állapottól, ’s a’ küldök mindkét feleke­­zete óhajtva várja e’ törvény eredményét. Szorosan a’ fenforgó 39. §-ast illetőleg, szónok felta­lálja ugyan a’ választm. szerkezetben a’ vesztegetés bün­tetését, de nem találja azt a’ bűn fokaihoz mérsékelve. Kívánja, hogy a’ vesztegetés mondassák ki polgári bűn­nek, de az esetek, mennyire lehet, határoztassanak meg specifice, p. o. pénzadás, nyilvános lakoma ’stb. Elégnek tartja a’ választási jog elvesztését, ’s a’ pénzbeli büntetést. És végre újólag felszólítja a’ táblát, hogy e’ törvényt, önmaga szülöttét, „si vos propositi nondum padét, atque eadem mens est,“ ne hagyja el; mert különben, a’ zsol­tár szavaival élve: „eljövend az ur, és nagy harczot te­­end, és eldobandja a’ nagy főt a’ földek felett.“ Ellenkező értelemben nyilatkozott egy más követ; alkotmány ellenségének mondó ugyan, ki a’ kihágásokat korlátolni nem kívánja, de lehetetetlennek tartá demar­­cationalis vonalt állitni fel a’ bűnös és nem-bűnös kortes­­­kedés közt, és ezért lehetetlennek a’ vesztegetés elleni törvényt, így p. o. ebédet saját házánál adni mindenkinek szabad; ha kényelmesbnek tartja, átteszi azt saját házá­ból a’ korcsmába, ’s ha tapasztalja, hogy a’ korcsmáros csal, ki tiltja, hogy az ebéd helyett ebédre való pénzt ne adjon vendégének, melly pénz az ebédnek helyettese. — Kimondá szóló követ, hogy bizonyos tekintetben mind korteskedünk, ’s megvalló, hogy ezt ő is tette, tőle ki­telhető rábeszéléssel jó hazafiak mellett, ’s teljes meg­nyugvását találta azon öntudatban, hogy a’nagy czél meg­közelítését ő is némileg elősegítette. — Emlité azonban a’ korteskedés másik utálatos oldalát, miszerint vannak emberek, kik azon czélt, mellyet csak közbizodalom út­ján lehet elérni, alacsony utakon keresik; ’s ennek nincs más orvossága, mint ha az illy embert a’ közvélemény megbélyegzi, ’s mindenki megveti, vele nem társalkodik; ha ezen megvetés általános lesz, nem fog találkozni egyén, ki elég szemtelen lenne illy eszközökhez nyúlni. Illy ala­csony ármánykodásoknak köszöni a’ tábla, hogy „nagy emberét“ nélkülöznie kell; de az ő példája tanítson, hogy a’ legjobb czél is alávaló eszközt meg nem szen­tel. ő minden személyes érdeket alárendelt a’ föte­­kintetnek, ’s nagy példát adott a’hazának, melly ter­jedjen alá a’ nagyról a’ kisebbekre , ’s igy el fogjuk érni azt, mit törvény által elérni képesek nem vagyunk. — A‘ criminalitást be kell bizonyitni; itt pedig bizonyitni nem lehet. Ha a’vesztegetés ellen törvényt hozunk, lesz tör­vény , mellyet foganatositni nem lehet, ’s ez az alkotmá­nyos életnek egyik legfőbb veszedelme, mert a' törvé­nyek iránti tiszteletlenségre vezet, pedig ki tisztelne olly törvényt, mellynek sikere felöl a’ legvérmesebb remény­nek is kétségbe kell esni. Illy törvény csak nevelni fogná a’ nemzeti kört, alkalmat adna a’ gyengébbek elnyomá­sára, eszközzé lenne a’ hatalom kezében, 's megkevesitné a’ választók számát. — A’ Sz. által ajánlott képviseleti rendszert, mint vesztegetés elleni gyógymódot tekintve, ollyannak tartja , mintha valaki azért, hogy feje fáj, le akarná azt vágni. Képviseleti rendszernek lényeges föl­­téte a’ sajtószabadság, ’s mielőtt az behozatnék, egész népet jogokkal kell felruházni, különben egyenes út az az olygarchiára.— Szóló tehát a’ módosított szerkezetet pár­tolja, de a’ választm. első szerkezet elejét, melly a’ sza­bad összejövetelről ’s értekezésről szól, megkívánja tar­tatni. — Hasonló értelemben nyilatkozott még három a’ mai szólók közül, hogy t. i. a’ vesztegetés kárhozatos botrány ugyan, de miután kellő határvonalat kiszabni ’s definitiót adni nem lehet, törvényt sem kell alkotni. Van­nak ugyanis vétkek, Tacitus szerint, mellyeket jobb fel sem adni, minthogy az orvosság magát a’ szabadságot tönkre juttathatná. Kivihetetlen törvény jobban terjesztené i­­ az erkölcstelenséget, mint maga a’ megvesztegetés. Ha a’ választási jog elvesztése lenne a’ vesztegetés bünteté­séül szabva, az annyi lenne, mint semmi, mert a’vesz­tegetés ollyan­ok közbejöttével gyakoroltatnék, kik vá­lasztási joggal nem bírnak "s igy nem is büntettethetné­­nek. Te hosszú és élénk beszéde szinte korteskedés saját véleménye mellett, mert a’ táblára csak okokkal tá­­­mogatott rábeszélés hat, mint a’ szegény köznemiesre ajándék ’stb. Még három nyilatkozatot közlünk a’ mai napról; egyik­­ a’ választmányi munkát szerkezteti követé, ki a’ veszte­getési törvényre szerkezetet ajánl; másik azon tekinté­lyes követé, ki ritkán szólal ugyan fel, de illyenkor a’ státustani theoriákat annyi ékes szólással és praeessió­­val szokta fejtegetni; a’harmadik leginkább Tia ellen intézett czáfolat ’s a’ szónok által már tegnap kifejtett né­zetek fölötti változatok. A’ választm. jegyző ismételvén a’ vesztegetés körüli már előbb kifejtett nézeteit, ’s felolvasván III. Vilmos és II. György angol királyok törvényeit, mik szerint a’meg­vesztegetett elveszti választási, a’ megvesztegető pedig választathatási jogát, ’s minden, ki szavazatáért pénzt vagy bármi jutalmat kiván, kap vagy elfogad, mint szintén minden, ki maga vagy más által ajándék, jutalom vagy ígéret, mulatság és ajándékbiztosítás által valakit megvesz­teget, 500 font sterlinget fizet büntetésül; — nézeteit követk. tőrv.javaslatban pontosítá: a) mindazon választó, ki ellen bebizonyodik, hogy szavazatáért valakitől akár előre, akár szavazás alkalmával, akár későbben bért, ajándékot avagy kárpótlást kívánt vagy fogadott el megvesztegetettnek tekintetik, ’s még akkor is bünteten­dő , ha a’ bérnek vagy ajándéknak kívánásán vagy elfoga­dásán kívül szavazásában semmi egyéb törvénytelenséget el nem követett. Melly esetben azon bérnek vagy aján­déknak, mellyet a’megvesztegetett elfogadott, kétsze­res értéke az ő vagyonából a’ megye házi pénztára javára megveendő. Ismétlés vagy súlyosb beszámitás esetében a’ megvesztegetett ezenkívül szavazatának azon— vagy a’ körülményekhez képest legközelebbi választás ideje alatt leendő elvesztésére is ítéltethetik. — b) Ha pedig a’ vá-­­ lasztó a’ megvesztegetés következésében valamelly k­i- 1 hágást követett el, azon bérnek vagy ajándéknak két- s szeres értékben a’ megye házi pénztárába leendő befize­­­­tésén kívül, választási szavazatától az előbbi §, értelmében már első esetben megfosztatik, ’s ha az általa elkövetett kihágás ollyan volt, mellyre külön büntetést rendel a’tör­vény, annak megítélésében a’megvesztegetés különösen terhelő körülménynek leszen tekintendő. — c) Ha a’ meg­vesztegetett választó e’ megvesztegetés következésében valamelly bűntettet követ el, a’ nyert bér vagy aján­dék értékének kétszeres megfizetésén kívül választási sza­vazatától már első esetben is megfosztatván, büntette meg­ítélésében a’ megvesztegetés különösen terhelő körül­mény. — d) Mindaz, kitől a’ megvesztegetett bért, aján­dékot vagy kárpótlást kap ’s fogad el, megvesztege­tő, ’s akkor is büntetendő, ha amaz szavazatában semmi törvénytelenséget el nem követ. Illy esetben a’ megvesz­tegetési bért’stb kétszeresen fizesse vissza; ismétlés vagy szúlyosb beszámitás esetében pedig e’ büntetés két­szereztethetik. — e) Ha a’ megvesztegetett kihágást kö­vet el a’ megvesztegetés következésében, mellyre külön büntetést rendel a’ törvény, a’ megvesztegető büntetése négyszeres pénzbeli büntetés , nagyobb beszámitás eseté­ben pedig ezen felül egy évig terjedhető fogság.—f) Ha a’ megvesztegetett bűntettet követel, a’megvesztege­­tőre nézve a’ büntető-törvénykönyvnek a’ felbújtásról szóló rendeletei lesznek alkalmazandók. — g) Mindaz, ki hivatalos hatalmával, vagy azzali fenyegetésekkel, avagy bármikép valakit valami választásra kénysze­rít: a’ büntetőtörvénykönyv zsarolásról szóló rendele­téhez képest lesz megitélendő; illy esetben a’ köztiszt­viselő büntetése azonban egy harmadrészszel súlyosb leend , mint ha e’ törvénytelenséget hivatalos állásán kí­vül követte volna el. Hivatalától pedig minden esetre megfosztandó.— h) Ha valaki ö­n­m­a­g­a részére vesz­teget, felebbi büntetésén kívül az őrszék által kijelölés­re is érdemetlennek ítéltessék, sőt illy módon nyert hi­vatalától is megfosztathatik, de büntetése kiállása után ismét választható. —­­) Megvesztegetési esetben vádló mindenki lehet, itélöbire az őrszék, ha más bűntettek nincsenek vele összekötve; különben a’rendes büntető bíróság. Az őrszék a’ tisztujitás után 3 napig együtt ülni tartozik, ’s ez idő alatt minden e’féle panasznak elébe kell adatni. — Szavazókat csoportosan a’ tisztújitás helyé­re vezetni tilalmas, és széksértési büntetéssel suttatik.“ — Előadván az érd. jegyző ezen törvényjavaslatát, azzal végzé beszédét, hogy Deák Ferencz üres helyére muta­tott, ’s mondá, hogy a’ hely szóljon helyette. A’ másik követ beszéde következő tartalmú: — min­denek lőtt meggyőződését jelenti ki, hogy a’ megyei ki­csapongások túlzott félelmének még meleg befolyása alatt a’ megyéket rendezni nem véli tanácsosnak; hogy a’ vá­lasztm. munkálattól nagy sikert nem remél, mert az me­gyerendezésnek igen csonka, mi pedig benne nem me­gyerendezési , az kevés és erőtelen szabály; hogy a’ vá­lasztásokra nézve a’ 6 év és a’ titkos szavazat elfogadását jelenleg elégnek tartja; 's végre, hogy a’ megyei élet ’s hatóság nem a’ választásbeli kicsapongások által veszé­lyeztetik , hanem azáltal, hogy a’ tanácskozás és határo­zás tárgyértetlenek kényétől függ; ez utóbbit tartja a' szóló életveszélynek , mi ellen a’ választmány gyökeres orvoslást nem ajánlott. 26

Next