Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)
1844-02-11 / 325. szám
kés fölszin alatt, czáfolhatlanul bizonyíték, mikint a’ kamrában vannak pártok, mellyek a’jelent nem keverik egybe az ország jövendőjével, habár p. o. a’ bal és szélső jobb oldal irányai eltérnek is egymástól. Valóban a’ kormány és válasz fölirati választmány fölötte gonosz szolgálatot ten a’júliusi dynastia jogszerűségének, midőn annak a’ népfölséget veté alapul. Az oroszlányt nem jó erejére emlékeztetni. Ez úttal a’ kormányé maradt a’ diadal, mi elvkérdések körül még ritkán történt Francziaországban; minek oka különben ez is lehet, mert a’ júliusi forradalom óta minden kormány arra törekedett, hogy minden elvkérdés lehetőségig távol tartassák. Röviden: a’válaszfölirat utolsó szakasza 220 vokssal 190 ellen elfogadtatott, mire nézve azonban meg kell jegyezni, hogy a’ legitimisták nem szavaztak. Berryer , Larochejacquelin, Bechard urak 25-öd magukkal szavazás előtt elhagyák helyeiket, ’s igy e’ diadal a’ ministeriumra nézve igen szomorú volt, mert ha a’kamra valamennyi tagjai szavaznak a’ többség legalább is igen kétséges lett volna. A’ vitatkozás eredményéből előlegesen ennyit közölvén, visszatérünk a’ hires parlamentaris harcz részletes előadására. A’kérdéses szakasz ellen számos módositvány vala indítványozva , mellyek a’ válaszfölirati választmányhoz valónak utasítva. A’ választmány mind ezeket félrevezette, ’s a’ január 26-kai kamraülésben legelőször is választmányi előadó Saint-Mare Girardin úr szólalt föl. „Uraim !“ — úgy mond — „a’ választmány megbízott entern, adnék számot a’ kamrának a’ válaszfölirat utolsó szakasza ’s az eziránt indítványozott módosítványok fölött folytatott választmányi tanácskozások eredményéről. A’ választmány, midón ezen utolsó szakaszról tanácskozott, nem feledé, miként arra van megbízva — mint minden válaszfölirati választmány — hogy az ország egyetemes politikáját megbírálja, ’s jellemezze a’ tényeket, mellyeknek némi befolyásuk lehet a’ kedélyek állapotjára; de nyomozó biztosság — melly egyéni tetteket vizsgáljon és megbíráljon— a’ választmány nem volt és nem akart lenni. Minden beszámítás és bírálat, mellyet a’ választmány a’ kamrának javasol, azon általános jellemet viseli, melylyet visel önök általi megbízatásunk. Ezen határok közt a’ választmány tartózkodás nélkül fejezi ki gondolatit: a’ választmány azt hiszi, hogy itt egy párt létez, melly Frankhonnak megakarta mutatni saját trónkövetlőjét és zászlóját, és ezen zászló az ellenrevolutio zászlója. (Igenl igen!) A’ választmány azt hiszi, miként Londonban a’ trónkövetlő körüli összesereglés olly szándékkal történt, hogy — legalább jövendőben — király királynak, kormány kormánynak, ’s elvégre az elévülhetlen örökségi jog elve a’ nemzetfölség elvének állíttassák ellenébe. (Zaj.) ’S ime azért fejezi ki a’ választmány az önöknek javaslott szakaszban a’ nemzetfölség elvét. A’ választmány e’ szakasz első szerkezetében érinté már mind azon tényeket, mellyek e’ i fenséget tanúsítják, az alapszerződéseket megszegő dynastia bukását,’s Frankhonnak frigykötését egy uj dynastiával,ama’ frigykötést,melly a’király esküjén és a’mi esküinken alapszik. A’ választmány szükségesnek tartá a’ szakasz újabb szerkezetében e’ tényeket ismételve egybefoglalni, nyíltan fejezvén ki egyszersmind az elvet is, mellyböl mindezek eredtek; ’s ezt annyival nagyobb kétséggel téve , minthogy e’ hódolatával a’ nemzetfölség, és eskü szentsége iránt egyszersmind azoknak is felel, kik azt merészlék mondani, hogy a’ nemzetfölségre alapított kormánynak tett eskü őket nem kötelezi. (Dupin úr közbeszól: „Nem nagyon kötelezi.“) Ezen eskü olly szent és sérthetlen, mint minden más eskü. A’ nemzetfölség elve nem oldozza föl egyes személyek lélekismeretét az esküvel pecsételt hűség, és a’ legszentebb kötelességek alól. A’ választmány a’ londoni manifestatióban , a’ trónkövetlő körül összesereglett pártban, ’s ama’ tanokban, mellyek segítségével kísérlet tétetett az eskü szentségének megszegésére, olly öszvegét látta a’ tényeknek és következményeknek, melylyet nem lehetett legnagyobb szigorral meg nem rónia.“ A’ szónok felolvasá az illető szakaszt, mellyet a’ választmány csak stilaris tekintetben változtatott meg. A’ szakasz ekkép szól: „Igen, sire, ön családja valóban nemzeti. Frankhon és ön között a’ szövetség felbonthatlan. Ön dynastiájának, a’ nemzetfölség enyészhetlen elvére alapított jogai biztosityák ön esküi és a’ mi esküink által. A’ közlélekismeret szégyenbélyeget üt (fletrit) a’ vétkes manifestatiokra. Júliusi forradalmunk, midőn az esküvel pecsételt hűség megszegését megbüntette, nálunk az esküt szentségesitette.“ — Most a’ szigorúan megrótt párt egyik tagja, Bechard úr szólalt föl. „Én — úgymond — lehető röviden és alkotmányos elvek szempontjából kívánom megvizsgálni, ha valljon a’kamra a’londoni útra vonatkozó két kifejezést a’ válaszfölirati szakaszban megtarthatja e a’ nélkül, hogy hatalmával visszaéljen. Én nem titkolom magam előtt helyzetem nehézségeit; de a’ kamra becsületérzetét és részrehajlatlanságát hívom föl e’ perczben, midőn egy a’ politikai moral körébe tartozó tény fölött akar ítéletet mondani. Én nem valék ugyan Londonban , de én az egész jobb oldallal . . . (Nevetés. Berger úr közbe szól. ,Én is jobb oldalon ülök!‘ Egy tag: Lamartine, Dubois és Ganneron urak is ott ülnek.4) ... de én és jobb oldalon ülő tisztelt barátaim (többen: ,Jó szerencsét hozzá!) magunkra vállaljuk a’ közös felelőséget minden tettért, mellyet egy vagy más közülünk elkövetett.“ Most a’ szónok számos közbeszólások közt azt igyekszik megmutatni, hogy a’ választmány által röpitett mérges nyil személyes megnevezés nélkül is minden egyes legitimista lelkébe mélyen behatott, ’s hogy a’kérdéses kifejezéseket elfogadni annyit tesz, mint a’ hatalommal visszaélni. .,A’ kamrának — úgymond — nincsen fegyelmi felsősége egyes tagjai fölött. A’ követ nemcsak szószéken sérthetlen, hanem külső cselekvéseiben is. Ha a’ hon törvényei ellen vét, ám adassék át törvényszékeknek; de ha a’ becsület törvényei ellen vét, nincsen más bírája mint lélekismerete és választói.“ Itt a’ szónok Roger-Collardra hivatkozik, ki egykor, midőn Manuel kirekesztése a’ kamrából forgott szőnyegen , meginté a’ kamrát, hogy ne alkosson szószéki bűnöket; de ha mégis a’korlátlan szabadságot , ezen életét a’ képviseleti alkotmánynak, korlátozott szabadsággal (melly sírja ezen alkotmánynak) akarja a’ kamra fölcserélni, alkosson törvényt, melly — ha a’ többség factiová válnék — képessé tegye a’ kevesebbséget arra, hogy ezt a’ kamrának nyíltan megmondhassa. Erre Manuel ur megjegyzé, hogy Manuel e’ szép szavak után is kizáratott a’kamrából. Bechard ur: „Azon erőszakos tett, me Ilyre Manuel ur névrokona érdekében hivatkozik , engem nem hoz zavarba. Én nem azért vagyok itt, hogy a’ restauratiónak minden tettét védelmezzem. ’S ha az igazat meg kell vallani, én azt hiszem, hogy a’ restauratio—mint önök jelenleg az 1817-ki választási törvény által igen keskeny alapra volt állítva, minélfogva pártkormánynyá kelle változnia. Helyzetének e’ szerencsétlen kénytelensége ragadó a’ restauratiót erőszakra, reactiora ’s végre azon országos csínra (coup d’état), melly bukását okozá. Manuel kirekesztése egyike a’ legsajnosabb eseteknek, mellyek az 1830 előtti 15 év alatt történtek. Önök rászalják azt, következőleg ne utánozzák. Már pedig a’ javaslott rendszabály erőszakot, reactiót foglal magában. .. . Önök saját ügynökeik által tudják, hogy a’ fiatal herczeg és az őt környező személyek közt csak meleg óhajtások váltattak, Frankhon nyugalmáért, érdekeiért és nemzeti szabadságaiért. Nyitott kiáltások voltak ezek, mikint a’ minap külminister úr mondá, álmai a’jövendőnek , mert a’ jövendő senki sajátja. (Duchatel: „Sajátja a’ törvényeknek “) A’ jövendő isten titkaiban rejlik. A’ jövendő álmai nem lehetnek hamis eskü tárgyai, ’s épen nem , a' nemzetfölség aegise alatt, melly kétség kivül nem tűri, hogy a’kormánynak tett eskü megszeressék; de melly a’sajnálkozást és rokonszenvet sem tiltja azon állapot iránt, melly annyi századig et hon dicsősége és boldogsága volt. Saját becsületökre kérem önöket, jól fontolják meg a’ dolgot, mielőtt határoznak. Eddig viharos forradalmaink közepette megtizedelék ugyan , de soha sem gyalázák meg egymást a’ pártok. A’ választmányi javaslat elfogadásával önök igen szomorú lapot írnának be politicai reactióink történetébe.“ (Folyt. köv.) A’ válaszfölirat jan. 29-kén adatott át a’ királynak, ki a’ követkamrai küldöttségnek szokott modorában válaszolt. — Megemlítendő még, hogy Larochejaquelin, Berryer, Valmyrg és de Larcy urak követi állásukról lemondottak. 99 325. szám. Hivatalos tudósítások. C135) Birói árverés. 0,2) Szent-Endre mezővárosában egy a’ 736. sz. alatti lakóház folyó február hó 21kőn délutáni 2 órakor árverés utján végképen el fog adatni. Költ Tinnyén, február 7kén 1844. Hegedűs János, tek. Pest megye esküttje 's végrehajtó biró. 605) Birói árve rés. (2,3) A’ prímát, esztergomi uradalom kemenczei kerület részéről közhírré tétetik, hogy birói ítéletnek folytában f. évi martinsékén ugyszinte 8kán tek,ns Honth vmegyében kebelezett I. Szalkamvárosban birói képen már elfoglalt mindennemű gazdasági eszközök, paraszt lovak, szarvasmarhák, juhok, üres vas abroncsos 10—11 — 12 akós hordók, kádak, szőlők, házi bútorok, ezüst kanalak, egy egész telki állománynak a’ belső fundussal és épületekkel haszonvétele, 419’/a akó 1834ik évi fejér — 193 */* akó ugyanazon évi veres — 126 akó 1843ik évi fejér és 35 akó ugyanazon évi veres legjobb ízlésű részint damásdi, részint felédi, bajtai és szálkai borok, 10— 11 — 12 akós vas abroncsos hordókban 's pedig hordóval vagy a’ nélkül árverés utján a’ legtöbbet ígérőnek készpénz-fizetés mellett el fognak adatni — azon hozzáadással, hogy a' boroknak vevője a’ vétel öszvének 1/4 részét bánatpénz gyanánt tüstént, a’ többit pedig a’ borok átvételekor, melly f. évi április 15dikéig elhalászható, lefizetni tartozzék. (12°) Birói árverés. (2,2) Tek. Tolna megyében helyezett Paks mezővárosában Farkas József gyógyszerésznek gyógyszertára, hozzá tartozandó patikai joggal, szerekkel és eszközökkel tel. kir. váltófeltörvényszéki ítélet folytában f. évi február 14kén birói árverés utján el fog adatni. Költ Pakson, január 31kén 1844. Meravelisk. András, főszolgabíró. 009) Birói árverés. (3,3) Tek.ns Somogy megyei Zicsi helység határában 1214/s hold szántóföldek birói zár alá vétetvén, azok f. 1844. évi martius hó 12dik napján nyilvános árverés utján a’ legtöbbet ígérőnek el adatni fognak. Költ Tabon, januar 23k án 1844. Spisslch Ignácz, Somogy megyei főbiró. Váltóügyvédvisgálati hirdetés: 0,3) A’ tek. kir. váltófeltörvényszék ezennel közhírré téteti, hogy kik a’ legközelebbi alkalommal váltóügyvédi visgálatot kívánnak letenni, közügyvédi hitlevelükkel, továbbá erényes magok viselő-Febr. 11-én 1844. jéről, és legalább félévi váltójogi gyakorlatról szóló bizonyítványokkal támogatandó folyamodásukat, f. 1844. évi böjtmás helsőjétől, azon hó fokáig bezárólag, a’ rek. kir. váltófeltörvényszékhez, ennek igtató hivatalában adják be. Költ Pesten 1844. boldogasszony hó 29dikén. Fogarasy János, váltófeltörvényszéki tanácsjegyző. Váltótörvényszéki idézések. F. Samek és J. Schönmann kiknek tartózkodási helyük nem tudatik, az ellenük Strasser Salamon által 410 v. ft 49 kr. iránt indított váltó per tárgyalására f.éli martius 16k án reggeli 9 órakor e’ váltótörvényszék előtt jelenjenek meg. Költ Pesten a’ kir. e. b. váltótörvényszék 1848. évi január 29k én tartott üléséből. (1) Lukács Antal Tódor erdélyi nagyfejedelemségben Károly-Fehérvárt lakosnak, az ellene Boscovicz Simon által 277 pánt iránt indított váltóügyben, az idézési bizonyítvány a’ kitűzött tárgyalási határidőre nem érkezvén meg, ezen ügy újabb tárgyalására f. évi martius 4-dik napjának reggeli 9 órája ezennel a’ V. T. könyv II. r. 23. §a értelmében kitüzetik. Költ Debreczenben a’ kir. vállótörvényszéknek 1844. évi január 22-én tartott üléséből. (2) Panaszlot Gludovacz László, tek. Somogy megyében fekvő Gige helység közbirtokosának jelenlegi tartózkodása nem tudatván, itt helyben lakó Frankl Vilmos által, f. év januar 26k án 213. sz. a. ellene benyújtott váltó keresete tárgyalása végett, f. évi martius hó 16dik napjának délelőtti 9 órája, a’ V. T. könyv II. r 214. §a értelmében határnapul tűzetik ki, és nevezett váltóadós e’ határnapra azon hozzátétellel a' megjelenésre idéztetik, hogy ezen végzésnek háromszori közhírré tétele után, az idéztetés ké.-hezszolgáltatottnak fog tekintetni. Költ Pozsonyban az e. b. kir. váltótörvényszéknek 1844. évi január 29-én tartott üléséből. (2) Csődök. 383. Pozsony vmegye törvényszéke jelentvén, hogy Pozsony-Várallya mváros tanácsa javaiban megfogyatkozott Beck Bódog molnár mester és neje Fallebichl Anna hitelezőinek csődületére 1844. évi február 22dik napját tűzte ki, pergondnokká Cservinka Károly hites ügyvédet, tömeggondnokká pedig Fazolt Antal tanácsnokot nevezvén ki. Boldogasszony hórkán 1844. 971. Baranya vármegye törvényszékének félirása szerint néhai Simonyi Pál nagy-mányoki plébános hitelezői csődületének határnapja 1844dik é, február 26 dikára tűzetvén ki, ’s ideigleni tömeggondnokká Hojtsi Pál levéltárnok, pelügyelőül pedig Sey Lajos a Gg.ész neveztetett. Boldogasszony hadik napján 1844. évben. ■__________ (93) (3, 3) Uj előfizetés az „Esmeretek Tára“ cziműi munkára! Sleckenast Gul Sztáv könyvárosnál, Pesten, A váczi utczában 15. sz. a.) egy olcsó kiadásban kiadatik az Esmeretek Tára 12 nagy kötet, borítékba fűzve 12 st e. p. Ezen olcsó kiadásból 1844diki januártól kezdve havonkint két kötet jelenik meg, úgy hogy az egész munka hat hónap alatt a’ t. ez. előfizetők kezébe jutand. — Ezen 12 kötet összesen 410 sürü nyomatú 's nagy 8 rét. alakú ivet foglal magában, ’s az ára — más ehhez hasonló munkákéhoz képest — olly olcsó, hogy egy ív csak 13/é krba kerülend. A’ t. ez. közönség nagyobb kényelmére, következő könyvárosoknál megszerezhető : Iglón: Andreski R.; — Nagy-Bányán: Kibling Józsefnél; — Kolosvárott: Barra W. és Stein, Tilsch József és fiánál; — Temesvárott: Beichel Józsefnél, ifjabb Polacsek Ignácznál; — Arad és Nagy-Becskereken: Bestelheim testvéreknél; — Zomborban: Gottlieb M.; — Miskolczon: Groszmann J. F.-nél; — Kassán: Hagen K. és Sandvoss E.-nél; — Nagy-Szebenben: Hochmeister könyvkereskedésében; — Brassóban: Németh Vilmosnál; — Kőszegen: Reichard K.-nál; — Komáromban: Siegler Antalnál; — Zágrábban: Suppan Ferencznél; — Debreczenben: Telegdy L.-nál; — Nagy-Kanizsán: Vajdics Jánosnál; — Pozsonyban és Sopronban: Wigand K. Fridiiknél; — Újvidéken: Stojanovics E. P.; — Bécsben: Kaulfuss W., Prandel és társa, Gerold és fiánál, Haasféle könyvkereskedésben; — Nyitrán: Szigler Mihálynál; — Eperjesen: Benczúrnál. 0116) Haszonbérlet: 31 Tek. Békés megyébe.) kebelezett Orosházán igen népes helységben az uradalmi bolt jövő aprilis hónap 24-étől kezdendő három egymásmáni évekre, februarius 26-án tartandó árverés mellett haszonbérbe fog adatni. (130) Jószág-eladás: 0,3) Egy, 3000 holdból álló, a’ Magyarhon legkiesb vidékén fekvő, és igen haszonhajtó jószág szabad kézből eladó. Részleteslen értekezhetni Prodanovics Dániel ügyvédnél Pesten József-tér 161. sz. a. (118) (2, 3) Eczet-szömörczét kaphatói Pesten gyapju-u.czabati a’ gyapjuraktárban. Pest, február 2-án 1844. Liedemann J. F. (100) Haszonbérlet. (3,3) Tek.ns Csongrád megyébe bebeleett Szentes városa birtokában és határában a Körös két partján fekvő, részint szántás alá, részint kaszálható 900 holdnyi bökényi puszta, f. 1844. évi februarius 27dikén tartandó nyilvános árverés útján, ugyancsak f. 1844. évi martius 12dik napjától kezdve, 1850. évi martius 12dik napjáig és így 6 egymásután következő évekre haszonbérbe adatik. A’ haszonbérlőm kívánói elegendő bánom-pénzzel ellátva — a’ mondott időre meghivatak. Addig is pedig a’ feltételeket Szentes városa főbírói, vagy jegyzői hivatalánál megtudhatni. (124) Árcsökkentés: C2,3) Tek. Pest megyei szolgák számára 3 évre kívántaté 1286 */ rőf búza virág síma, 800 rős fehér posztó mennyiség szállítására nézve, itten a’ megye ház kisebb teremében tartandó árlejtésre, folyó évi martin’ 17dik napjának reggeli 10 órája, — ’s a’ megyeház szükségére egy évre kivántató mintegy 32 mázsa jó féle repete olaj hasonló árlejtésére az nap délelőtti 11 órája tűzetik ki, olly hozzáadással, miszerint a’ vállalkozók a’ szállítási feltételeket, és szállítandó ezen tárgyaknak mintáit, e’ nemes megye udvari kapitányi hivatalánál addig is megtekinthetik. Költ Pesten, január 14-én 1844. Dubraviczky első alispán.4*