Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-02-11 / 325. szám

kés fölszin alatt, czáfolhatlanul bizonyíték, mikint a’ kam­rában vannak pártok, mellyek a’jelent nem keverik egy­be az ország jövendőjével, ha­bár p. o. a’ bal és szélső jobb oldal irányai eltérnek is egymástól. Valóban a’ kor­mány és válasz fölirati választmány fölötte gonosz szolgá­latot ten a’júliusi dynastia jogszerűségének, midőn an­nak a’ népfölséget veté alapul. Az oroszlányt nem jó ere­jére emlékeztetni. Ez úttal a’ kormányé maradt a’ diadal, mi elvkérdések körül még ritkán történt Francziaország­­ban; minek oka különben ez is lehet, mert a’ júliusi for­­radalom óta minden kormány arra törekedett, hogy min­den elvkérdés lehetőségig távol tartassák. Röviden: a’vá­­laszfölirat utolsó szakasza 220 vokssal 190 ellen elfogad­tatott, mire nézve azonban meg kell jegyezni, hogy a’ legitimisták nem szavaztak. Berryer , Larochejacquelin, Bechard urak 25-öd magukkal szavazás előtt elhagyák helyeiket, ’s igy e’ diadal a’ ministeriumra nézve igen szomorú volt, mert ha a’kamra valamennyi tagjai szavaz­nak a’ többség legalább is igen kétséges lett volna. A’ vi­tatkozás eredményéből előlegesen ennyit közölvén, vissza­térünk a’ hires parlamentaris harcz részletes­ előadására. A’kérdéses szakasz ellen számos módositvány vala in­dítványozva , mellyek a’ válaszfölirati választmányhoz va­lónak utasítva. A’ választmány mind ezeket félrevezette, ’s a’ január 26-kai kamraülésben legelőször is választmá­nyi előadó Saint-Mare Girardin úr szólalt föl. „Uraim !“ — úgy mond — „a’ választmány megbízott en­tern, adnék számot a’ kamrának a’ válaszfölirat utolsó sza­kasza ’s az eziránt indítványozott módosítványok fölött folytatott választmányi tanácskozások eredményéről. A’ választmány, midón ezen utolsó szakaszról tanácskozott, nem feledé, miként arra van megbízva — mint minden válaszfölirati választmány — hogy az ország egyetemes politikáját megbírálja, ’s jellemezze a’ tényeket, mellyek­­nek némi befolyásuk lehet a’ kedélyek állapotjára; de nyo­mozó biztosság — melly egyéni tetteket vizsgáljon és megbíráljon— a’ választmány nem volt és nem akart len­ni. Minden beszámítás és bírálat, mellyet a’ választmány a’ kamrának javasol, azon általános jellemet viseli, mely­­lyet visel önök általi megbízatásunk. Ezen határok közt a’ választmány tartózkodás nélkül fejezi ki gondolatit: a’ vá­lasztmány azt hiszi, hogy itt egy párt létez, melly Frank­honnak megakarta mutatni saját trónkövetlőjét és zászló­ját, és ezen zászló az ellenrevolutio zászlója. (Igenl igen!) A’ választmány azt hiszi, miként Londonban a’ trónkö­­vetlő körüli összesereglés olly szándékkal történt, hogy — legalább jövendőben — király királynak, kormány kormánynak, ’s elvégre az elévülhetlen örökségi jog elve a’ nemzetfölség elvének állíttassák ellenébe. (Zaj.) ’S ime azért fejezi ki a’ választmány az önöknek javaslott szakasz­ban a’ nemzetfölség elvét. A’ választmány e’ szakasz első szerkezetében érinté már mind azon tényeket, mellyek e’ i fenséget tanúsítják, az alapszerződéseket megszegő dynastia­­ bukását,’s Frankhonnak frigykötését egy uj dynastiával,ama’ frigykötést,melly a’király esküjén és a’mi esküinken alapszik. A’ választmány szükségesnek tartá a’ szakasz újabb szer­kezetében e’ tényeket ismételve egybefoglalni, nyíltan fejezvén ki egyszersmind az elvet is, mellyböl mindezek eredtek; ’s ezt annyival nagyobb kétséggel téve , mint­hogy e’ hódolatával a’ nemzetfölség, és eskü szentsége iránt egyszersmind azoknak is felel, kik azt merészlék mondani, hogy a’ nemzetfölségre alapított kormánynak tett eskü őket nem kötelezi. (Dupin úr közbeszól: „Nem na­gyon kötelezi.“) Ezen eskü olly szent és sérthetlen, mint minden más eskü. A’ nemzetfölség elve nem oldozza föl egyes személyek lélekismeretét az esküvel pecsételt hű­ség, és a’ legszentebb kötelességek alól. A’ választmány a’ londoni manifestatióban , a’ trónkövetlő körül össze­­sereglett pártban, ’s ama’ tanokban, mellyek segítségével kísérlet tétetett az eskü szentségének megszegésére, olly öszvegét látta a’ tényeknek és következményeknek, mely­­lyet nem lehetett legnagyobb szigorral meg nem rónia.“ A’ szónok felolvasá az illető szakaszt, mellyet a’ választ­mány csak stilaris tekintetben változtatott meg. A’ sza­kasz ekkép szól: „Igen, sire, ön családja valóban nem­zeti. Frankhon és ön között a’ szövetség felbonthatlan. Ön dynastiájának, a’ nemzetfölség enyészhetlen elvére ala­pított jogai biztosityák ön esküi és a’ mi esküink által. A’ köz­lélekismeret szégyenbélyeget üt (fletrit) a’ vétkes manifestatiokra. Júliusi forradalmunk, midőn az esküvel pecsételt hűség megszegését megbüntette, nálunk az es­küt szentségesitette.“ — Most a’ szigorúan megrótt párt egyik tagja, Bechard úr szólalt föl. „Én — úgymond — lehető röviden és alkotmányos elvek szempontjából kí­vánom megvizsgálni, ha valljon a’kamra a’londoni útra vonatkozó két kifejezést a’ válaszfölirati szakaszban meg­tarthatja e a’ nélkül, hogy hatalmával visszaéljen. Én nem titkolom magam előtt helyzetem nehézségeit; de a’ kamra becsületérzetét és részrehajlatlanságát hívom föl e’ percz­­ben, midőn egy a’ politikai moral körébe tartozó tény fö­lött akar ítéletet mondani. Én nem valék ugyan London­ban , de én az egész jobb oldallal . . . (Nevetés. Berger úr közbe szól. ,Én is jobb oldalon ülök!‘ Egy tag: La­martine, Dubois és Ganneron urak is ott ülnek.4) ... de­­ én és jobb oldalon ülő tisztelt barátaim (többen: ,Jó szerencsét hozzá!­) magunkra vállaljuk a’ közös felelősé­get minden tettért, mellyet egy vagy más közülünk elkö­vetett.“ Most a’ szónok számos közbeszólások közt azt igyekszik megmutatni, hogy a’ választmány által röpitett mérges nyil személyes megnevezés nélkül is minden egyes legitimista lelkébe mélyen behatott, ’s hogy a’kérdéses ki­­fejezéseket elfogadni annyit tesz, mint a’ hatalommal vis­­szaélni. .,A’ kamrának — úgymond — nincsen fegyelmi felsősége egyes tagjai fölött. A’ követ nemcsak szószé­ken sérthetlen, hanem külső cselekvéseiben is. Ha a’ hon törvényei ellen vét, ám adassék át törvényszékeknek; de ha a’ becsület törvényei ellen vét, nincsen más bírája mint lélekismerete és választói.“ Itt a’ szónok Roger-Col­­lardra hivatkozik, ki egykor, midőn Manuel kirekesztése a’ kamrából forgott szőnyegen , meginté a’ kamrát, hogy ne alkosson szószéki bűnöket; de ha mégis a’korlátlan sza­badságot , ezen életét a’ képviseleti alkotmánynak, korlá­tozott szabadsággal (melly sírja ezen alkotmánynak) akarja a’ kamra fölcserélni, alkosson törvényt, melly — ha a’ többség factiová válnék — képessé tegye a’ kevesebbsé­­get arra, hogy ezt a’ kamrának nyíltan megmondhassa. Erre Manuel ur megjegyzé, hogy Manuel e’ szép szavak után is kizáratott a’kamrából. Bechard ur: „Azon erő­szakos tett, me Ilyre Manuel ur névrokona érdekében hi­vatkozik , engem nem hoz zavarba. Én nem azért vagyok itt, hogy a’ restauratiónak minden tettét védelmezzem. ’S ha az igazat meg kell vallani, én azt hiszem, hogy a’ re­­stauratio—mint önök jelenleg­ az 1817-ki választási tör­­­vény által igen keskeny alapra volt állítva, minélfogva pártkormánynyá kelle változnia. Helyzetének e’ szeren­csétlen kénytelensége ragadó a’ restauratiót erőszakra, re­­actiora ’s végre azon országos csínra (coup d’état), melly bukását okozá. Manuel kirekesztése egyike a’ legsajno­­sabb eseteknek, mellyek az 1830 előtti 15 év alatt tör­téntek. Önök rászalják azt, következőleg ne utánozzák. Már pedig a’ javaslott rendszabály erőszakot, reactiót fog­lal magában. .. . Önök saját ügynökeik által tudják, hogy a’ fiatal herczeg és az őt környező személyek közt csak meleg óhajtások váltattak, Frankhon nyugalmáért, érde­keiért és nemzeti szabadságaiért. Nyitott kiáltások voltak ezek, mikint a’ minap külminister úr mondá, álmai a’jö­vendőnek , mert a’ jövendő senki sajátja. (Duchatel: „Sajátja a’ törvényeknek “) A’ jövendő isten titkaiban rej­lik. A’ jövendő álmai nem lehetnek hamis eskü tárgyai, ’s épen nem , a' nemzetfölség aegise alatt, melly kétség kivül nem tűri, hogy a’kormánynak tett eskü megsze­ressék; de melly a’sajnálkozást és rokonszenvet sem tilt­ja azon állapot iránt, melly annyi századig et hon dicső­sége és boldogsága volt. Saját becsületökre kérem önö­ket, jól fontolják meg a’ dolgot, mielőtt határoznak. Ed­dig viharos forradalmaink közepette megtizedelék ugyan , de soha sem gyalázák meg egymást a’ pártok. A’ választ­mányi javaslat elfogadásával önök igen szomorú lapot ír­nának be politicai reactióink történetébe.“ (Folyt. köv.) A’ válaszfölirat jan. 29-kén adatott át a’ királynak, ki a’ követkamrai küldöttségnek szokott modorában válaszolt. — Megemlítendő még, hogy Larochejaquelin, Berryer, Valmy­rg és de Larcy urak követi állásukról lemondottak. 99 325. szám. Hivatalos tudósítások. C135) Birói árverés. 0,2) Szent-Endre mezővárosában egy a’ 736. sz. alatti lakóház folyó február hó 21kőn délutáni 2 órakor árverés utján végképen el fog adatni. Költ Tinnyén, február 7kén 1844. Hegedűs János, tek. Pest megye esküttje 's végrehajtó biró. 605) B­i­r­ó­i á­r­v­e r­é­s. (2,3) A’ prímát, esztergomi uradalom kemenczei kerület részéről közhírré tétetik, hogy birói íté­letnek folytában f. évi martins­ékén ugyszinte 8kán tek,­ns Honth vmegyében kebelezett I. Szalka­mvárosban birói képen már elfoglalt mindennemű gazdasági eszközök, paraszt lovak, szarvasmar­hák, juhok, üres vas abroncsos 10—11 — 12 akós hordók, kádak, szőlők, házi bútorok, ezüst ka­nalak, egy egész telki állománynak a’ belső fundussal és épületekkel haszonvétele, 419’/a akó 1834ik évi fejér — 193 */* akó ugyanazon évi veres — 126 akó 1843ik évi fejér és 35 akó ugyanazon évi veres legjobb ízlésű részint damásdi, részint felédi, bajtai és szálkai borok, 10— 11 — 12 akós vas abroncsos hordókban 's pedig hordóval vagy a’ nélkül árverés utján a’ legtöbbet ígérőnek készpénz-fizetés mellett el fognak adatni — azon hozzáadással, hogy a' boroknak vevője a’ vétel öszvének 1/4 részét bánatpénz gyanánt tüstént, a’ többit pedig a’ borok átvételekor, melly f. évi április 15dikéig elhalászható, lefizetni tartozzék. (12°) Birói árverés. (2,2) Tek. Tolna megyében helyezett Paks mezővárosában Farkas József gyógyszerésznek gyógy­szertára, hozzá tartozandó patikai joggal, szerekkel és eszközökkel tel. kir. váltófeltörvényszéki ítélet folytában f. évi február 14kén birói árverés utján el fog adatni. Költ Pakson, január 31kén 1844. Meravelisk. András, főszolgabíró. 009) Birói árverés. (3,3) Tek.­ns Somogy megyei Zicsi helység határában 1214/s hold szántóföldek birói zár alá vé­tetvén, azok f. 1844. évi martius hó 12dik napján nyilvános árverés utján a’ legtöbbet ígérőnek el adatni fognak. Költ Tabon, januar 23k án 1844. Spisslch­ Ignácz, Somogy megyei főbiró. Váltóügyvédvisgálati hirdetés: 0,3) A’ tek. kir. váltófeltörvényszék ezennel közhírré téteti, hogy kik a’ legközelebbi alkalommal váltóügyvédi visgálatot kívánnak letenni, közügyvédi hitlevelükkel, továbbá erényes magok viselő-Febr. 11-én 1844. jéről, és legalább félévi váltójogi gyakorlatról szóló bizonyítványokkal támogatandó folyamodásu­kat, f. 1844. évi böjtmás he­lsőjétől, azon hó fokáig bezárólag, a’ rek. kir. váltófeltörvényszék­hez, ennek igtató hivatalában adják be. Költ Pesten 1844. boldogasszony hó 29dikén. Fogarasy János, váltófeltörvényszéki tanácsjegyző. Váltótörvényszéki idézések. F. Samek és J. Schönmann kiknek tartózkodási helyük nem tudatik, az ellenük Strasser Sa­lamon által 410 v. ft 49 kr. iránt indított váltó per tárgyalására f.­éli martius 16k án reggeli 9 órakor e’ váltótörvényszék előtt jelenjenek meg. Költ Pesten a’ kir. e. b. váltótörvényszék 1848. évi január 29k én tartott üléséből. (1) Lukács Antal Tódor erdélyi nagyfejedelemségben Károly-Fehérvárt lakosnak, az ellene Boscovicz Simon által 277 pá­nt iránt indított váltóügyben, az idézési bizonyítvány a’ kitűzött tár­gyalási határidőre nem érkezvén meg, ezen ügy újabb tárgyalására f. évi martius 4-dik napjának reggeli 9 órája ezennel a’ V. T. könyv II. r. 2­3. §a értelmében kitüzetik. Költ Debreczenben a’ kir. vállótörvényszéknek 1844. évi január 22-én tartott üléséből. (2) Panaszlo­t Gludovacz László, tek. Somogy megyében fekvő Gige helység közbirtokosának jelenlegi tartózkodása nem tudatván, itt helyben lakó Frankl Vilmos által, f. év­ januar 26k án 213. sz. a. ellene benyújtott váltó keresete tárgyalása végett, f. évi martius hó 16dik napjának délelőtti 9 órája, a’ V. T. könyv II. r 214. §a értelmében határnapul tűzetik ki, és nevezett váltó­adós e’ határnapra azon hozzátétellel a' megjelenésre idéztetik, hogy ezen végzésnek háromszori közhírré tétele után, az idéztetés ké.-hezszolgáltatottnak fog tekintetni. Költ Pozsonyban az e. b. kir. váltótörvényszéknek 1844. évi január 29-én tartott üléséből. (2) Csődök. 383. Pozsony vmegye törvényszéke jelentvén, hogy Pozsony-Várallya mváros tanácsa javai­ban megfogyatkozott Beck Bódog molnár mester és neje Fallebichl Anna hitelezőinek csődületére 1844. évi február 22dik napját tűzte ki, perg­ondnokká Cservinka Károly hites ügyvédet, tömeg­­gondnokká pedig Fazolt Antal tanácsnokot nevezvén ki. Boldogasszony hó­rkán 1844. 971. Baranya vármegye törvényszékének félirása szerint néhai Simonyi Pál nagy-mányoki plébános hitelezői csődületének határnapja 1844dik é,­ február 26 dikára tűzetvén ki, ’s ideigleni tömeggondnokká Hojtsi Pál levéltárnok, pelügyelőül pedig Sey Lajos a­ Gg.ész neveztetett. Bol­dogasszony ha­­dik napján 1844. évben. ■­__________ (93) (3, 3) Uj előfizetés az „Esmeretek Tára“ cziműi munkára! Sleckenast Gu­l Sztáv könyvárosnál, Pesten, A váczi­ utczában 15. sz. a.) egy olcsó kiadásban kiadatik az Esmeretek Tára 12 nagy kötet, borítékba fűzve 12 st e. p. Ezen olcsó kiadásból 1844diki januártól kezdve havonkint két kötet jelenik meg, úgy hogy az egész munka hat hónap alatt a’ t. ez. előfizetők kezébe jutand. — Ezen 12 kötet összesen 410 sürü nyomatú 's nagy 8 rét. alakú ivet foglal magában, ’s az ára — más ehhez hasonló mun­kákéhoz képest — olly olcsó, hogy egy ív csak 13/é krba kerülend. A’ t. ez. közönség nagyobb kényelmére, következő könyvárosoknál megszerezhető : Iglón: Andreski R.; — Nagy-Bányán: Kibling Józsefnél; — Kolosvárott: Barra W. és Stein, Tilsch József és fiánál; — Temesvárott: Beichel Józsefnél, ifjabb Polacsek Ignácznál; — Arad és Nagy-Becskereken: Bestelheim testvéreknél; — Zomborban: Gottlieb M.; — Miskolczon: Grosz­­mann J. F.-nél; — Kassán: Hagen K. és Sandvoss E.-nél; — Nagy-Szebenben: Hochmeister könyvkereskedésében; — Brassóban: Németh Vilmosnál; — Kőszegen: Reichard K.-nál; — Komá­romban: Siegler Antalnál; — Zágrábban: Suppan Ferencznél; — Debreczenben: Telegdy L.-nál; — Nagy-Kanizsán: Vajdics Jánosnál; — Pozsonyban és Sopronban: Wigand K. Fridiiknél; — Új­vidéken: Stojanovics E. P.; — Bécsben: Kaulfuss W., Prandel és társa, Gerold és fiánál, Haas­­féle könyvkereskedésben; — Nyitrán: Szigler Mihálynál; — Eperjesen: Benczúrnál. 0116) Haszonbérlet: 31 Tek. Békés megyébe.) kebelezett Orosházán igen népes helységben az uradalmi bolt jövő aprilis hónap 24-étől kezdendő három egy­­m­ásmáni évekre, februarius 26-án tartandó ár­verés mellett haszonbérbe fog adatni. (130) Jószág-eladás: 0,3) Egy, 3000 holdból álló, a’ Magyarhon leg­­kiesb vidékén fekvő, és igen haszonhajtó jószág szabad kézből eladó. Részleteslen értekezhetni Prodanovics Dániel ügyvédnél Pesten Jó­­zsef-tér 161. sz. a. (118) (2, 3) Eczet-szömörczét kaphatói Pesten gyapju-u.czabati a’ gyapjurak­­tárban. Pest, február 2-án 1844. Liedemann J. F. (100) Haszonbérlet. (3,3) Tek.­ns Csongrád megyébe bebele­ett Szen­tes városa birtokában és határában a­ Körös két partján fekvő, részint szántás alá, részint kaszál­ható 900 holdnyi bökényi puszta, f. 1844. évi februarius 27dikén tartandó nyilvános árverés útján, ugyancsak f. 1844. évi martius 12dik nap­jától kezdve, 1850. évi martius 12dik napjáig és így 6 egymásután következő évekre haszonbér­be adatik. A’ haszonbérlőm kívánói elegendő bánom-pénzzel ellátva — a’ mondott időre meg­hivat­ak. Addig is pedig a’ feltételeket Szentes városa főbírói, vagy jegyzői hivatalánál meg­tudhatni. (124) Árcsökkentés: C2,3) Tek. Pest megyei szolgák számára 3 évre kívántaté 1286 */­ rőf búza virág sím­a, 800 rős fehér posztó mennyiség szállítására nézve, itten a’ megye ház kisebb teremében tartandó árlej­tésre, folyó évi martin’ 17dik napjának reggeli 10 órája, — ’s a’ megyeház szükségére egy évre kivántató mintegy 32 mázsa jó féle repete olaj hasonló árlejtésére az nap délelőtti 11 órája tű­zetik ki, olly hozzáadással, miszerint a’ vállal­kozók a’ szállítási feltételeket, és szállítandó ezen tárgyaknak mintáit, e’ nemes megye udvari kapitányi hivatalánál addig is megtekinthetik. Költ Pesten, január 14-én 1844. Dubraviczky első alispán.4*

Next