Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-05-23 / 354. szám

Csütörtök 854. Május 23 1844. PESTI HIRLAP. Me­gjelenik e’ lap minden héten kétszer : csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 forint, postán borítékban 6 forint pengő pénzben­­-Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba­n egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik.—Mindenféle hirdetmények fölvétetnek,'s egy-egy kis has­úbgorér apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik.________________________________________________ Előfizetés a’„Pesti Hírlap“ 1844. második félévi folyamára. Közelgvén a’félévi előfizetés ideje, bátorkodunk a’t. ez. közönséget tisztelettel figyelmeztetni, hogy folyó évi július 1-je napjától kezdve Szalay J­­ászló úr által szerkesztendő lapjaink második félévi folyamára az előfize­tési föltételek változatlanul az eddigiek maradnak. Helyben házhozhordással 5 ft, postán 6 ft p.p. — Külföldre járatni kívánt példányok iránt a’ megrendelések csak a’ bécsi cs. főpostahivatal útján történhetnek. Lau­derer Lajos, a’ „Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Országgyűlés: Május 15. ’s 17-iki országos ü­lé­sk a’főúRnél (a’ kir. városi ü­gy tárgyalása befejeztetik). Pótlék a’ május 14 iki kér. üléshez. Május 15. ’s 18-iki kér ülés (vallás­­tárgy folytatása ’s bereke­ztése) Újabb adatok Wallau igazgató mérnök ur munkálata folyamáról a’ fiumei vasúton. Fővá­. ujdons. Pest városa utasítása a’ városi ügyben, ’s zsidó emancipatio ellen. Megyei dolgok: Komárom (higgadt tanácskozás, utasítások, a’ k­ö­z­t­eh­e­r vis­e­l­és elvben elfogadva, a’ válás tár­­gyábani kir. leirat el nem fogadva). Szeré­m (népnevelési ügy, fu csa tactica, csak hogy megbukott, évenkinti országgyű­lés, vegyes házassági le­rat, telekdij elvben első adva, részletekben bevá­­ratik az országos munkálat). Győr (pártsarlódás k veti elisie mi­att , utvsirások , tagasztalyi ünnepély). Különféle. Ajánlat a’ Má­tyás-szobrai munkálatra. A’ dunamelléki helv. hitv egyházkerület közgyűlésének határnapja Iparegyesület Személyes bátorlét V-n - ben.­­ Külf napló. Nagybritannia ’s Izland. Frank- és Spanyol­­hon. Hivat. tud. Hí­detések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Országgyűlés. CXIIIV. Örs*, ülés egyedül a’ m. föltekn­él, máj. 15-kén, kezdete d. e. 10/4 órakor. Tárgy: a’ kir. városok országgyűlési szavazata. Minekutána a’ m­. föRRi tábla a’ t. RR­ által a’ kir. vá­rosoknak adandó 16 szavazatot még az első tárgyalás al­kalmával elfogadta, egyszersmind válaszizenetében arra szólitá föl a’ t. RRket, miszerint e’ 16 szavazat ne kettőz­­tetve, hanem új kulcs kidolgozása mellett egyszerűn osz­tassák föl a’ 47 kir. város közt. Most a’ t. RB. észrevéte­leikben a’ főtábla említett kívánságára azt jegyzik meat, mikép könnyebb a’ 16 szavazatot kettöztetve, azaz 32öt elosztani a’ kir. városok közt, minthogy igy nem lesznek kénytelenek olly sok, egymástól nagy messze eső kir. városokat egy kerületbe foglalni, ’s ez által azon városok­nak a’ középponti helyre követválasztás alkalmával leendő fáradságos utazás mellett még nagy költséget is szerezni. A’ m. föRv. azonban a’ kir. városoknak adandó sza­vazatok kettőztetése által a’ megyei szavazatok kettőzte­­­tését, ’s ezt, mint az országgyűlés elrendezésébe vágó eszmét ezúttal szükségesnek nem találván, a’ 16 szavazat egyszerű fölosztásáról kezdettek gondoskodni,’s igy a’ mai ülésben e’ tárgy fölött indítványra indítvány keletke­zett. Az 1-ső indítványnak, mellyet b. A—zy tett, szel­leme imez: »osztassák el a’ 16 szavazat a’47 kir. város közt egyformán ; e’ szerint küldjön minden kir. város egy követet */3 vokssal, mig a’ megyék egy egész vokssal bíró követeket küldenek. Az ezen indítványt pártolók a’ kir- városok históriai hasisára, ’s azok privilégiumaira akarták épi­tni, mely­­lyek szerint a’ kir. városoknak egyenlő szavazat adatott; ha a’ privilégiumok egyenlők, egyenlőig legyenek a’ sza­vazatok is. Továbbá másik jó oldalául ez indítványnak azt hozák föl, miszerint egyforma szavazattal bírván a’vá­rosi követek, egyik a’másikat törvényhozói súlya, ’s nagysága érzetében le nem nézheti. — Illyen egyforma­ság van a’ megyei követek, illyen a’mágnások közt is; — e’ mellett a’ követválasztás, utasítás, visszahívás, leg­könnyebb és legjobb móddal megeshetik; — és végre ebből idő jártával ki fog sülhetni, van e kir. város, melly e’politikai jogot, a’követküldést, szegénysége miatt él­vezni nem képes; ’s ha egykor az országgyűlés elrende­zéséről szó leend, akkor az illyen kir. várost e’ jog gya­korlatától meg lehet majd fosztani. 2-ik indítvány egész kiterjedésben a’ t. RRé, mit a’ jobb oldal czélszerűbbnek tartott, miszerint a’16 szava­zat megköttöztetve osztassák föl a’ kir. városok közt, te­kintetbe vétetvén azoknak leginkább jelen helyzete, mi­szerint a’ több érdeket képviselő város nagyobb mérték­ben is részesüljön a’ törvényhozási jogban. Ezen indít­vány szerint, a’ kir. városi szavazatok összeszámítása is könnyebb , mint az 1-ső indítvány szerint, a’ mennyi­ben itt a’ t. RB kerületezési eszméje szerint sokkal ke­vesebb a’ törtszámú szavazat; de kevesebb lesz egy-egy városra nézve az országgyűlési költség is. Hogy a’ kir. városoknak, tekintve azok jelenét, és jövőjét, egyforma szavazat adassák, Rusztnak és Szent-Györgynek ollyan, mint Pestnek, Debreczennek; ez scandalum­­ — hisz né­­melly kir. városnak jövendője sincs. — De némelly kisebb kir. városban, ha a’ főfelügyelő elfogadtatik, kétségen kívül ő fogja teremteni a’ követet; vagy ha az nem, leg­alább is egy élelmes prókátor fogja a’ követséget megra­gadni ; vagy végre árcsökkentésre fogják a’ követséget bocsátani; — és vallyon megegyezik e ez a’ magyar tör­vényhozás méltóságával ?! Követválasztás, utasítás, visz­­szahivás,e’kerületezés eszméje mellett (copulatio, e’ név­vel­­neveztetett a’ kerületezés) mind megállhat; egyenkint az egy kerülethez tartozó városokban egy bizonyos kitű­zött napon megtörténik a’ szavazás, ’s a’ szavazatok egy küldöttség által a’ centrális helyre bevitetnek; és ez nem nagy költség, és nem nagy fáradság. — Az utasítás pe­­dig egy generalis instructio által megtörténhetik, ’stb. 3- ik indítványt a’trigróf illy szellemben téve: küld­jön minden kir. város egy követet, és e’ követek szava­zatai akkép számláltassanak, mint azt a’ t. kir. fölosztot­ták. — Ezen indítvány mellett a’ históriai basis méltatva van, ’s a’kerületezéssel járó nehézségek elhárítva; el amaz, az 1-ső indítvány szerint tervezett angol rotten­­borough-systema, mellynek következtében a’ csak nehány házból, a’ csak nehány fazekasból álló kir. városi polgár­ság csak ollyan joggal folyhat be a’ törvényhozásba, mint a’ legnépesebb , a’ haza fölvirágzását föltételező, a’ leg­több nemzeti érdeket képviselő kir. város. 4- ik indítványt gr. A— hozta szőnyegre, melly abból áll, hogy tudnillik Pestnek magának legyen 1 szavazata; Pest után következő 14 városnak egyenkint Va; azaz 7 egész; az ezután következő 32 városnak egyenkint Va; azaz 8 egész; összesen :­­-+-7-+-8-16. — Ezen indítvány szerint minden város érdeme szerint volna kép­viselve. 5- ik indítványt gr. B. tette illyformán: az egy ke­rületbe eső kir. városok nem mind egyszerre, hanem egymásután sorban küldjenek követet az országgyűlésre Úgy, hogy a’ jelen országgyűlésre az egyik , a’ jövőre a’ másik, a’ harmadik országgyűlésre a’ harmadik küldjön egy maga követet, — mint Schweizban. A’ t. R­­. indítványa árnyéklatának lehet némikép te­kinteni amaz indítványt, mit egy b. főispáni­ helyettes hozott elő ollyformán, hogy a’ 47 kir. város 16 választó kerületre (Wahlbezirke) osztassák, és mindegyik egy­­egy követet küldjön; figyelmezve a’ választó­ kerületek fölosztásánál arra, hogy a’ nagyobb kir. városok, ha ér­demeseknek fognak találtatni, egy-egy kerületet képez­zenek. Ilyen árnyéklat volt amaz indítvány is , mit egy gróf mellékesen hozott föl, miszerint minden kir. városnak egy-egy voks, a’ megyéknek pedig három-három szava­zat adassák; e’ megyei hármas szavazatnak azon fényol­dalát említvén meg, mikép igy a’ három követ egymást nem is eltilalhatná. Ez indítványok közül a’ 41k számú fogadtatott el, mi­szerint Pestnek 1; az utána következő 14 városnak egyen­kint */2 ; a’ többi 32 városnak egyenkint %, összesen tehát­­16 szavazat adassék a’ 47 kir. városnak; mert, mint rövid közlésünkben megjegyzénk, az indítványozó gróf Bélabányát Selmecz külvárosának lenni mondván, csak 47, és nem 48 kir. várost ismer. Azonban, hogy a’ Pest után következő 14 város so­rába, melly városok tartozzanak, a’ jövő ülés tárgya leend. Az ülés d. u. 1/4-kor oszlott el. CL. Orsz. ülés egyedül a’ m. lelk­i­nél . május 17. Kezdete d. e. 11 órakor. Tárgy: a’ kir. városok rendezése iránt tett­­. Rádi észrevételek folyta­tása, jelesül a’ követválasztásról szóló 387. §. Mint a’felebbiekből már eléggé tudva van, a’t. RR. közvetlen, az összes polgárok által, minden kijelölés nél­kül, kívánják az országgyűlési követet választatni; a’ m. f.RR. pedig közvetett, azaz: kettős választást sürgetnek, a­ mennyiben a’ tiszt- és képviselők által akarják azt vég­hez vitetni. Ugyancsak a’ t. RR. az ország minden meg­honosít lakosai, a’ föRR. csak a’ városi polgárok közül tervezik a’ követet választatni. ’S e’ nézetekhez a' m. fő­­RR. most is ragaszkodnak ugyan; azonban kijelentik, mi­kép minden e’ tárgyú további intézkedéseik a’ t RR. által kifejtendő biztos értékű birtok- qualification fognak füg­­geni. A’ t. RR. által, a’ IX. részben, a’ városi összes sza­bályok megvizsgálására kiküldetni tervezett országos vá­lasztmánynak helyét nem látják a’ m. f.RR., mert ha ez országos választmány a’ munka előkészítése és siettetése tekintetéből történik, sokkal czélszerűbben megeshetik az a’ helyt, tanács által. Ezzel a’ t. RRdi észrevételek átvizsgálásának végelőn. Azonban a’ t. RR. e’ k. városok rendezése iránti ize­­net és észrevételek végén azon felszólítást teszik a’ mélt. f.RRhez, mikép a’ már rég átküldött Jász-Kun és Hajdú kerületek rendezését, mint melly a­ k. városok elrende­zésével kapcsolatban áll, tárgyalás alá venni méltóztas­­sanak. Egy gróf, minekelőtte a’ t. RRnek ezen felszólítására valami válaszoltatnék, helyesebbnek tartaná a’ k. városok rendezése átvizsgálása közben felfüggesztett szakaszokra átmenni. Azonban e’ felfüggesztett szakaszok részletes tárgyaltatása, azon időre halasztatik a’ m. föRR. által, mi­dőn a’ két tábla közt az elvekre nézve az egyesség már megleend. Most a’ t. RRnek említett felszólítása vétetett taglalás alá: valljon kell e a’ m. föRR. részéről e’ felszólításra, és mit felelni a’ t. RRnek ? Mire egy ország zászlósa úgy nyilatkozott, mikép a’ t. RRnek e’ fölszólitásra semmit sem kell felelni. Voltak, kik úgy gondolkodtak, mikép a’ t. RRnek va­lamit csak felelni kell, azon szempontból véve föl a’ dol­got, miszerint ezt az illendőség, méltányosság és köl­csönösség kívánja; mert lehet eset, a’ mikor meg a’ fő- RR. szólítják föl a’ t RRet; és akkor nem fogna jól esni, ha a’ t. RR. semmit sem felelnének. Voltak mások, kik nem a’ t. RRnek adandó feleletül, de csak öntudomásokúl akarták venni, ’s tisztelettel szó­­l­ták föl nádor ő fenségét, legyen kegyes nyilatkozni az iránt: ha vallyon a’ kerületek rendezését fogja e, és mi­kor bocsátani tárgyalás alá? — Mig a’ főtábla baloldali tagjai nagyobb részint oda nyilatkoztak, miszerint a’t. R.nek e’ felszólításra épen semmit sem kell felelni; egy jobb oldali báró a’ kerületek rendezése fölvételét indítvá­nyozd. — Melly indítványt egy m. püspök nem talált he­lyesnek, ’s az elnök iránti tisztelettel összeférönek; mert — úgymond a’ m. püspök ur — a’ tárgyak fölvétele a’ fenséges elnöktől függ, kinek bölcsesége egy ország há­láját érdemli meg. És e’ megjegyzésére a’ m. püspök urnak válaszoltatott az indítványt tevő báró és némelly más szónokok által, mikép az elnök nádor ö fenségét náluknál senki mélyeb­ben nem tiszteli; de a’haza javára bármikor felszólalni ’s indítványt tenni, mindenkinek van joga, ’s e’ jog gya­korlatában magukat senki által megakadályoztatni, ’s az előbb nyilatkozott mest, artól megrovásokat és rendre iga­zításokat soha elfogadni nem fognak. A’ m. püspök úr pedig megjegyzé , mikép ő sérteni távolról sem akart, csupán azt akarván előbbi kifejezésé­vel mondani, hogy a’ felveendő tárgyak sorozata a’ fens. elnök bölcseségétől függ. Azonban megjegyeztetett, mikép nádor ő fensége a’ múlt alkalommal azt nyilatkoztasd, hogy a’ tárgy­akat olly rendben és sorozatban fogja a’ főrendi tanácskozás alá bocsátani, mint azok a’ t. Attől átjönek; — a’ k. városok rendezése után pedig a’ kerületek rendezése jött által: itt tehát az idő, rend és sor, miszerint a’ kerületek rendez­­tessenek. Végre nádor ő fensége kijelenté, mikép ez alkalom­mal a’­­ RR. felszólítására semmi sem válaszoltatik ; leg­közelebbi ülésben pedig a’ bányavárosok iránti törvényja­vaslat vétetik tanácskozás alá, mint a’ melly a’ k. városok elrendezésével szorosabb kapcsolatban lévén, magok a’ t. RR. által is inkább sürgöttetik, annyival is inkább, mert a’ kerületeknek rendezés nélkül is csak ollyan szavazatuk van, mint a’ megyéknek. Egyébiránt legyenek nyugodtak a’ m. f.RR. — úgymond ő fensége — a' kerületek ren­dezése sem fog örökké elhalasztatni. Az ülésnek d. u. 2 órakor vége. Pótlék a­ május 14-iki ker. ülés­hez. ígértük, hogy a’ vallás tárgyában indítványt tevő érd. követnek beszédét egész kiterjedésében fogjuk pót­lólag közölni. Szavunkat ime beváltjuk. A’ hely — úgymond — mellyen állok, szent! — e’ szavakat hallá egykor hangzani a’ csipkebokorból a’ zsi­dók hajdani törvényhozója. E’ szavak felséges jelentését ’s hatályos voltát soha sem érzem mélyebben, mint e’ je- 82

Next