Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-09-12 / 386. szám

azon visszaéléseknek, miknek immár szegény jobbágyok esnek áldozatiul. E’ fölhívás után hosszas viták keletkeztek váltótörvé­nyeink ’s azon viszonyok fölött, mik azokkal egybefügge­­nek,­­ kezdetének főleg a’ váltóképesség iránt, melly­­nek megszorítását egy megyei követ, utasítása szerint, azonnal inditványozá. Ez indítvány ellen mindenekelőtt egy kárpát vidéki kö­vet szólalt fel, ki e’ tárgyban legkitűnőbb jártasságot tanu­­ssta. Ő az eddigi tapasztalást olly lényeges változtatásra, mint a’ váltóképesség’ megszorításával javasoltatik, ele­gendőnek nem tartja; eddig a’ törvény még, úgy szólván, át sem mehete a’ népnek életébe , hogy azon eredmények szerint hozhassunk felelő ítéletet, mellyek ez intézet’ be­hozatalát kisérék. Annyi tagadhatlan, hogy általa a’ keres­kedésnek uj ösztön , emelkedés adatott Szónok ezeknél­­fogva annál kevésbé barátja a’ váltótörvényben teendő meg­szorításoknak , mert mig törvényeinkben állandóságot nem tapasztal, intézeteink iránt a’ külföld sem viseltethetik bi­­zodalommal. Hogy váltótörvényünk nem olly népszerű, mint várni le­­hető, okát azon körülményben kell keresnünk, mert ha­zánkban hitelezők és adósok közül a’ többség az adósok’ osztályába tartozik. — Avagy van e más különbség a’ vál­tójog és köztörvény között, a’ gyors pontos eljáráson kivű­l ? A’ váltói eljárás csupán hiányait pótolja köztörvé­nyeinknek. Azt sem ismerheti el szónok, hogy az uzsoráskodás’ oka a’ váltóképességben rejlenék. Ha ez csupán bejegyzett kereskedőkre szoríttatnék is , nem álland­ó szabadságában bárkinek azérképen magát bejegyeztetni, eltilthatja e a’tör­­vényhozás áruszerződések’ kötését ez országban, hol nincs talán magok között a’Bt.között is egyetlen tag, ki mint gazda, vagy gyapjú, vagy valamelly termékkel kereskedést ne űzne? Ne váltótörvényeinkben keressük tehát, mond szónok, a’ hibát; keressük abban, hogy mi rosz nyerüzérek, köny­­nyűelmü gazdák, pazar kezűek vagyunk, ’s hogy hitel­­intézeteink nincsenek­ stb.Illy körülményeinkben köszönjük a’ váltótörvények’ szigorának , hogy a’ takarékpénztárakból olcsóbb kamatra is adathalik pénz. Szónok tehát legkevésbé sem kívánja megszorítani a’ váltóképességet, mert i. az ingó vagyont mindenképp szaporítani akarja a’ hazában, ’s egyszersmind pedig 2. nem akarja megszüntetni azon kutforrást, mellynek sikerült forgalomba kicsalni tőkepénzeinket. Eddig e’ tőkepénzek inkább külföldi nyerüzletekre, részvények és státus-köte­­lezvényekkeli nyerészkedésekre forditattak, az ország’ nem csekély kárával. Felolvasá továbbá szónok azon fontos tekinteteket, mik a’ múlt orsz.gyűlést a’ váltóképesség’ kiterjesztésére hatá­rozók, említi más országok’példáit, ’s hogy a’váltóké­pesség’ megszorításával a’ kereskedők’ hitele , mellynek alapja a’ kölcsönözött pénznek gyorsabb visszakaphatása, a’ földművelői osztály’ hitele’ csökkenésével fogna növe­kedni. Hasonló értelemben nyilatkozók egy nagy megye’ kö­vete , úgy lévén meggyőződve , hogy a’ törvény senkit nem bánt, ki hozzá nem nyúl, ’s hogy ha könnyelműen nem irnak alá e’ nagy következményű szót „elfogadom“ nem volnánk jelenleg hajlandók minden részét a’ váltótör­vénynek tulajdonítani. Uzsora? — szónok sajátságosnak tartja e’ részben ma­gyar fogalmainkat, úgy hívén, hogy meddig a’ pénz egye­sek’ tulajdona lesz, olly kevésé lehet haszonvételét korlá­tolni , mint bármilly egyéb tulajdon’ használatát. A’ ka­matláb a’ szerint nagyobb , vagy kisebb , miként vala­kinek több vagy kevesebb személyes és vagyoni hitele van. Legyenek hitelintézeteink, a mi részben intézkedni előtte álland­ó’ törvényhozásnak, ’s nem lesz okunk szerfeletti uzsora ellen panaszkodnunk. Figyelmezteti ezeknélfogva szónok a’ Réket, ne hasz­náljanak a’ váltótörvényben teendő valamelly nagyobb vál­toztatással olly orvosszert, melly roszabb legyen magánál a’ betegségnél. Hiszen e’ váltótörvényt senki nem tartá, midőn alkottaték is , olly panaceának, melly eldoradóvá fogná varázsolni az országot. Szükség vala erre a’ szemé­lyes hitel, a’kereskedés’ emelése, a’ forgalom’ gyor­sítása miatt; ’s e’ törvény az, melly a’ kereskedési össze­köttetések által az európai nemzet-családokhoz közelité ha­zánkat; e’ törvény-intézetünk voná magára először más nemzetek’ figyelmét : most tehát, rongálnunk, nyirbálnunk, vagy eldobnunk nem lehet, a’ nélkül, hogy összes hite­lünk , törvényhozásunk’ tekintélye ’s a’ nemzet’ méltósága ne szenvedjen. — Nem tagadhatja egy dunai megyének régibb követe, hogy vannak némi hiányok váltótörvényeink’ múlani rész­leteiben , de ezek közé a’ váltóképesség legkevésbé sem tartozik. Semmi sem volt múlt országyülésen inkább meg­vitatva, mint épen e’kérdés, ’s a’törvényhozás minden más nemzetek’ törvénykönyvei, ’s nevezetes emberek’ véleménye után győződött meg intézkedése’ czélszerű­sé­­géröl; sőt példákkal volt előtte bizonyítva , mikép’ a’ ter­mészeti jog, magát valakinek tetszése szerint kötelezhetni, korlátozhatlan , ’s minden korlátozás szükségkép’ kiját­szásokra vezet. Megemlékezett tehát a’ múlt törvényhozás azon király’ törvényeire , kinek pontos igazság-szolgáltat­ása szülte a’ közmondást,hogy meghalván, oda lett vele az igazság; már Mátyás’törvénye mondja, ki mint kötelező magát, a’ szerint hozassák ellene ítélet, úgy lásson igazat. Ellenkező esetben, mond szónok, következnék, hogy zár és gyámság alá kell venni a’ nemzet­ minden tagjait; követ­keznék , hogy csak a’ kereskedőt kelljen szabadnak tar­tani, ’s a’földmivelők részint nem elég óvatosak, okosak,­­ részint nem becsületesek, avagy kiskorúak, kiknek kezébe­­ veszélyes kést és lőport adni. Nem történik e a’ késsel ’s lőporral is elég visszaélés , ’s kinek jutna eszébe megtil­tani azok’ használatát. Ha minden visszaéléstől óvni akarjuk a’ nemzetet, kétségtelenül legczélszerűbb lenne tagjaival a’ féltett gyermek’módjára bánni, ’s kalitkába zárni; de ekkor a’ gyermek és nemzet össze fog törpülni; mig a’ váltó, ismét hasonlattal élve, hasonló a’sajtóhoz, melly okoz kétségtelenül sebeket, de azokat egyszersmind ön­maga orvosolja is. T. követe ugyan nem tud olly botrányos bukásokat, miilyenek a’ váltótörvény előtt is napi­renden voltak; ’s ha történtek, mit tagadni nem lehet, bukások a’ váltótörvény’ behozatala után, különös egy okoskodás mondani: post hoc, ergo propter hoc. Az emberi gyöngeséghez tar­tozik ekkép’ nem vizsgálni ok és okozat között az egy­­befü­ggést. ’S különös az is , hogy mintegy öt év előtt általános divat volt, a’ szegény hitelezőket sajnálni , ’s okolni a’ rész lelkű adósokat; ’s ime nehány év óta , mint meg­változtak a’ dolgok, most a’ szegény adóst sajnálják sokan. Szónok úgy hiszi, hogy bárki, bárminő kötelezvényben ak­ként kötelezi magát, hogy ha bizonyos időre , bizonyos mennyiséget nem tud fizetni, buknia kell, bukni fog két­ségtelenül , akár váltó , akár köztörvény szerint. ’S mi a’ hamisításokat illeti, rendes ismét, hogy e’ bűn csak itt hozatik fel; nem látunk e más Írásokat szinte meghamisittatni ? ’S nem odavezetne­k , azok szerinte, kik megakarják szorítani a’ képességet, ez okoskodás is, hogy végre minden Írást el kellene tiltani ? Vagy csak Si­­nának ’s egypár nagykereskedőnek adjunk e’ részben ki­váltságot ? T— követe tehát kéri a’ Réket, hogy ám tegyenek javításokat a’ váltótörvény’ technicumában, hozzanak — mert ez szükséges — minél szigorúbb büntetést a’ ha­misításokra, de ne mondják ki törvényben kiskorúaknak vagy eszteleneknek a’ haza’ lakosainak nagyobb részét. Ezekután azoknak észrevételei következtek, kik a’ váltóképesség’ megszorítását szükségesnek tárták. Szólott különösen a’ jelentést tevő V— követén kívül egy balaton­­menti követ, egy tiszai és egy dunai megye’ követe. A’ balaton-menti követ Horácz’ szavaival kezdi elő­adását : „delicta majorum­ ’stb. ’S előadván fizetni nem szerető őseink’ bűneit, bezzeg úgy mond, ugyancsak meglakolunk utódok, kikre az épitmt csúcsán kezdett py­­ramis, szűkölködvén alap — hitelintézetek — ’stb nélkül, reánk fogyik. Elmondja szónok is a’ váltó’elméletét, miszerint az, a’ fizetés’ könnyítésére, a’ kereskedői pénzforgalom’ elő­segítésére van feltalálva, ’s említi, mikép’ e’ czélnak a’ váltók meg nem felelnek , rendeltetésöktöl eltértek, sokan lévén, kik a’kereskedésből is kivették pénzöket, ’s uzso­ráskodásra , váltói nagykereskedésre fordítják. A’ váltók’ ez elméleténél fogva továbbá, úgy hiszi ,a követe, hogy a’ kereskedés’ eszközei lévén azok , a’ földművelés’ előmozdítására nem alkalmasok , ’s ki váltón szerzett pénzen akarja beruházni gazdaságát, előre aláír­hatja bukását. Igaz, hogy minden szerződvény szerint, ki mint kö­­telezte magát, a’szerint megítélendő­ különbség azonban, szónok szerint, az, hogy a’ csalások másféle kötelezvé­nyeknél, hol a’leszámlálás bizonyítandó, nem olly köny­­nyen történhetnek. E’ hamisítások’ meg gátlására inditványozá szónok, hogy ezentúl a’ váltószerződések hiteles személyek előtt köttes­senek , ’s általuk ünnepélyesitlessenek , vagy hitelesített könyvbe jegyeztessenek; a’ hamis váltókészitő pedig olly büntetés alá vétessék, miilyenre büntettetik a’pénz­ha­misító. Ezután a’ választmány’ jegyzője kívánt felelni némelly mondottakra. A’ váltókötelezhetést megkülönbözteti más szerződtetési jogtól, ’s kereskedői jognak nevezé, mellyel, — úgy mond — ki élni akar, lépjen be a’kereskedők’ tisztes osztályába, jegyeztesse be magát. Továbbá a’ széles váltóképességet úgy magyarázza, hogy annál több ember ellen lehet hamisítani. Végre felel az utóbbi javaslatokra, mutogatván , hogy a’ váltók’ törvényesítése akadályozná a’ gyors forgalmat; míg ellenben épen nem lenne segítve a’ visszaéléseken , ha az intéző hitelesített könyvébe tartoz­nék is bejegyezni a’ kibocsátást, miután az elfogadás’ könnyűelműsége okozza a’veszélyt. Ezekhez képes­t a követe legczélszerűbbnek tartja a’ választmányi javaslatot, miszerint a’ váltóképesség csupán kereskedőkre szorittatnék. Hasonló véleményben van az említett ifjú tiszai követ; mert szerinte is csökkent a’ váltó’ behozatala óta a’ belke­­reskedés, a’ kevesebb fáradsággal nagyobb nyereséget biz­tositó uzsoráskodásra menvén által a’ pénz; ’s mert ez ál­tal az aristocratia, a’ legnemzetiebb osztály gyöngittetett. Váltói kezelések kereskedőkre szorítandók, kiknek gyors forgalomra van szükségük, földmivelésnél a’bevétel bizony­talan, ’s ez zavart, a’ zavar új kölcsönt, ’s ez bukást okoz­hat. A’ földmivelők’ részére fen fog maradni a’ szállítási kötelezvény. Ez állításokból egy bánáti követ, ki a’ váltótörvény’ mos­tani népszerűtlenségét az első rémülés’ eredményének te­kinti, egészen mást következtet, mint az előtte szólók. A’ váltótörvény’ czélja — úgymond — a’ hitel’ biztosítása volt. ’S hogy ma több ember nagyobb bátorsággal mer köl­csönözni, tagadhatlan, mert ime mondatik , hogy sokan még a’ kereskedésből is kivevők pénzeket kölcsönzés vé­gett. — Visszalépés ez okból kétségtelenül károsan fogna hatni; de egyszersmind a’ nemzet’ jellemére is homályt hárítana : ha kimondatnék, hogy a’ magyar’ jelleme nem bírja meg azon pontosságot, nem képes fentartani a’ szigort, melly a’ kötelezettség’ teljesítésére okvetlenül szükséges. Avagy mond szónok, ha az egyébként is káros ősiséggel nem fér­het meg a’ váltótövény, le kell e lépnünk a’ haladás’ teré­ről, vissza kell e mennünk azon állapotra, hol nem volt váltótörvény, nem volt személyes hitel. Eszély kívánja az ősiség’ eltörlését, hogy intézeteink összeférkőzzenek, ’s le­gyen vagyoni hitel is. E’ vitákat végre e’ napon egy megyei követ’ előadása fejezé be , kinek megyéje már régebben anathemát monda körlevelében a’ váltó törvényekre , ’s kinek nevére, mint közönségesen tudva van , sok ezerről szóló hamis váltók adattak ki. E’ követ nem tapasztalja azon kedvező eredményeket, miket sokan a’ váltótörvénynek tulajdonitnak; sőt előadja, hogy a’ személyes hitelre szóló utalvány, a’váltó behozatala a’föld’érté­k­ét nem növelte, sőt az Fehér megyében 1841-ben 90— 100 p.­fz. volt, ’s most 60 körül van. Ő mindazáltal nem kívánja nyakát tekerni egész vál­tótörvénynek , nem kívánja a’ szabadságot megszorítani, csak némelly formák által szabályozni. ’S hogy ezt tenni szükséges, a’ tömérdek visszaélések­kel bizonyítja szóló követ, bizonyítja a’ neve alatt elköve­tett csalással, előadván az érzések’ változásait, mik ez ál­tal benne okoztattak. Először ezt hivé , hogy nincs olly szent dolog, mellyel vissza nem élhet a’ gonoszság, de később gondolván családjára, fájdalmasan hatott reá azon lehetőség, miszerint halála után családja végveszélybe dön­­tetheték ; miután olly könnyen lehete a’ csalónak kapni egyetlen hamis tanút, ’stb. ’S ha a’ gonosztévő, ki illy rab­lást követhet el, még csak a’ törvény’ szigorát sem érez­heti mindenkor, miután azon bizonyítékok, mellyek polgári fölmentésre elegendők, nem elégségesek a’ vádlott’ elma­rasztalására. Mindezekre nézve tehát szóló előző rendszabályokhoz kíván nyúlni azon bűn’ meggátlására, melly, szerinte a’ váltó-törvénynek új magzata. A’ viták’ folytatása másnap következik. Országos ülés a’ RRnél, septemb. 3-án déli 12 órakor. A’ RR. utolsó izenete a’ bányatörvény iránt felolvastat­ván, átküldetett a’ föRR-hez, kik azt rövid felolvasás után szinte elfogadták. Felolvastatott továbbá két fő RRi újabb válasz a’ múlt orsz. gyűlésről feltartott vallási pontok, ’s az unitaria val­lás’ bevétele iránt. Ez utóbbiban teljes egyesség van a’ két tábla között. ’S ezekután , mielőtt vegyes ülésbe mentek a’ RR, tárgyaltattak még a’ szekeres házalók’ tilalmazásából eredt sérelem, ’s izenetek és törvényjavaslatok a’ sóárulás, ’s az 1836—ki úrbéri törvények’ némelly ainak fölvilágositása ’s bővítése iránt. Ezek közt nevezetesb pont volt az I. R. 40 czimének el­törlése. A’ többség e’ határozatot, alig egy hetes szülöttét, most eltemeté. 213. Országos ülés a’fő RR-nél sept. 4-én d. e. 10 órakor. Tárgy: hitelesítés, pótlólag beadott sérelmek, és katona­élelmezés Kéziratra adattak: a’részek ’s a’sérelmek iránt kelt­­ik főrendi válaszok. Hitelesíttettek: a’ vegyes házasságoktól megtagadott egy­házi áldást, és a’ görög nemegyesült vallást tárgyazó 3-ik és a’ vámügyi iső főrendi izenetek. Hitelesítés közben változás csak a’ vámügyi válasz-ize­­neten történt, miből egy jobb oldali gróf’ indítványára a’ védvámrendszert előre elkárhoztató sorok kihagyatván, he­ly­ek olly értelemben pótol­tatók, miszerint a’ föRB. csak az ő felségétől kért adatok’ közlése u­tán fogják elhatározni, mellyik vámrendszert tartják hazánk’ körülményei közt leg­­üdvösebbnek. Felszólalások azonban történtek a’ görög nemegyesül­tek’ ügyében kelt főrendi válasz’ hitelesítésénél is, miben a’ nevelés’ ügye az egyház’ beldolgait illetőnek ’s a’ törvény­­hozás által érinthetetlennek nyilvánittatik; erősségül hozat­ván ez fel a’RR által javaslott országos választmány’ ki­küldése ellen. Ezen erősséget egy megyés püspök gyöngé­nek találván a’ RR. okai ellenében, kívánta az izenetböl ki­hagyatni ; mivel — úgy mond — nem lehet állítani, hogy a’ törvényhozásnak felü­gyelési joga a’ nevelés’ ügyében nincs; mert szükség, hogy a’nemzet, ha hiányt lát a’ne­velésben, az ellen nyíltan felszólalhasson. Ezen nyilatkoza­tot először is egy másik püspök ’s aztán többen czáfolák, leginkább a’ görög nemegyesültek’ különös körülményeiből ’s nem álladalmi szempontból merítve okaikat. Pártolói sem hiányzottak az érdemes püspöknek; de mivel elnök a fölige a’ tárgy’ érdemébe vágónak találta e’ kérdést, mit hitele­sítéskor vitatni nem lehet, az indítvány teljesen mellőz­­tetett. A’ pótlólag beadott sérelmek’ pontjai a’ 7-ik ’s 22-nek kivételével egyhangúlag elfogadtattak. Temes megyének 7. pont alatti sérelme azért nem fo­­gadtatik el, mivel abban — mint az ország’ tárnoka nyilvá­nító — nem uj adó’ neme, hanem a’ karloviczi érsek’ vá­lasztására a’ kincstártól kölcsönözött 20,000 pft. megtérí­tése felett van kérdés, milly kölcsönözések a’ karloviczi érsek’ választására eddig is történtek, ’s az illető adózók által mindenkor a’ nélkül, hogy sérelmeseknek találtattak­­ volna, megtérítettek. 146* 627

Next