Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-09-12 / 386. szám
azon visszaéléseknek, miknek immár szegény jobbágyok esnek áldozatiul. E’ fölhívás után hosszas viták keletkeztek váltótörvényeink ’s azon viszonyok fölött, mik azokkal egybefüggenek, kezdetének főleg a’ váltóképesség iránt, mellynek megszorítását egy megyei követ, utasítása szerint, azonnal inditványozá. Ez indítvány ellen mindenekelőtt egy kárpát vidéki követ szólalt fel, ki e’ tárgyban legkitűnőbb jártasságot tanussta. Ő az eddigi tapasztalást olly lényeges változtatásra, mint a’ váltóképesség’ megszorításával javasoltatik, elegendőnek nem tartja; eddig a’ törvény még, úgy szólván, át sem mehete a’ népnek életébe , hogy azon eredmények szerint hozhassunk felelő ítéletet, mellyek ez intézet’ behozatalát kisérék. Annyi tagadhatlan, hogy általa a’ kereskedésnek uj ösztön , emelkedés adatott Szónok ezeknélfogva annál kevésbé barátja a’ váltótörvényben teendő megszorításoknak , mert mig törvényeinkben állandóságot nem tapasztal, intézeteink iránt a’ külföld sem viseltethetik bizodalommal. Hogy váltótörvényünk nem olly népszerű, mint várni lehető, okát azon körülményben kell keresnünk, mert hazánkban hitelezők és adósok közül a’ többség az adósok’ osztályába tartozik. — Avagy van e más különbség a’ váltójog és köztörvény között, a’ gyors pontos eljáráson kivűl ? A’ váltói eljárás csupán hiányait pótolja köztörvényeinknek. Azt sem ismerheti el szónok, hogy az uzsoráskodás’ oka a’ váltóképességben rejlenék. Ha ez csupán bejegyzett kereskedőkre szoríttatnék is , nem állandó szabadságában bárkinek azérképen magát bejegyeztetni, eltilthatja e a’törvényhozás áruszerződések’ kötését ez országban, hol nincs talán magok között a’Bt.között is egyetlen tag, ki mint gazda, vagy gyapjú, vagy valamelly termékkel kereskedést ne űzne? Ne váltótörvényeinkben keressük tehát, mond szónok, a’ hibát; keressük abban, hogy mi rosz nyerüzérek, könynyűelmü gazdák, pazar kezűek vagyunk, ’s hogy hitelintézeteink nincsenek stb.Illy körülményeinkben köszönjük a’ váltótörvények’ szigorának , hogy a’ takarékpénztárakból olcsóbb kamatra is adathalik pénz. Szónok tehát legkevésbé sem kívánja megszorítani a’ váltóképességet, mert i. az ingó vagyont mindenképp szaporítani akarja a’ hazában, ’s egyszersmind pedig 2. nem akarja megszüntetni azon kutforrást, mellynek sikerült forgalomba kicsalni tőkepénzeinket. Eddig e’ tőkepénzek inkább külföldi nyerüzletekre, részvények és státus-kötelezvényekkeli nyerészkedésekre forditattak, az ország’ nem csekély kárával. Felolvasá továbbá szónok azon fontos tekinteteket, mik a’ múlt orsz.gyűlést a’ váltóképesség’ kiterjesztésére határozók, említi más országok’példáit, ’s hogy a’váltóképesség’ megszorításával a’ kereskedők’ hitele , mellynek alapja a’ kölcsönözött pénznek gyorsabb visszakaphatása, a’ földművelői osztály’ hitele’ csökkenésével fogna növekedni. Hasonló értelemben nyilatkozók egy nagy megye’ követe , úgy lévén meggyőződve , hogy a’ törvény senkit nem bánt, ki hozzá nem nyúl, ’s hogy ha könnyelműen nem irnak alá e’ nagy következményű szót „elfogadom“ nem volnánk jelenleg hajlandók minden részét a’ váltótörvénynek tulajdonítani. Uzsora? — szónok sajátságosnak tartja e’ részben magyar fogalmainkat, úgy hívén, hogy meddig a’ pénz egyesek’ tulajdona lesz, olly kevésé lehet haszonvételét korlátolni , mint bármilly egyéb tulajdon’ használatát. A’ kamatláb a’ szerint nagyobb , vagy kisebb , miként valakinek több vagy kevesebb személyes és vagyoni hitele van. Legyenek hitelintézeteink, a mi részben intézkedni előtte állandó’ törvényhozásnak, ’s nem lesz okunk szerfeletti uzsora ellen panaszkodnunk. Figyelmezteti ezeknélfogva szónok a’ Réket, ne használjanak a’ váltótörvényben teendő valamelly nagyobb változtatással olly orvosszert, melly roszabb legyen magánál a’ betegségnél. Hiszen e’ váltótörvényt senki nem tartá, midőn alkottaték is , olly panaceának, melly eldoradóvá fogná varázsolni az országot. Szükség vala erre a’ személyes hitel, a’kereskedés’ emelése, a’ forgalom’ gyorsítása miatt; ’s e’ törvény az, melly a’ kereskedési összeköttetések által az európai nemzet-családokhoz közelité hazánkat; e’ törvény-intézetünk voná magára először más nemzetek’ figyelmét : most tehát, rongálnunk, nyirbálnunk, vagy eldobnunk nem lehet, a’ nélkül, hogy összes hitelünk , törvényhozásunk’ tekintélye ’s a’ nemzet’ méltósága ne szenvedjen. — Nem tagadhatja egy dunai megyének régibb követe, hogy vannak némi hiányok váltótörvényeink’ múlani részleteiben , de ezek közé a’ váltóképesség legkevésbé sem tartozik. Semmi sem volt múlt országyülésen inkább megvitatva, mint épen e’kérdés, ’s a’törvényhozás minden más nemzetek’ törvénykönyvei, ’s nevezetes emberek’ véleménye után győződött meg intézkedése’ czélszerűségéröl; sőt példákkal volt előtte bizonyítva , mikép’ a’ természeti jog, magát valakinek tetszése szerint kötelezhetni, korlátozhatlan , ’s minden korlátozás szükségkép’ kijátszásokra vezet. Megemlékezett tehát a’ múlt törvényhozás azon király’ törvényeire , kinek pontos igazság-szolgáltatása szülte a’ közmondást,hogy meghalván, oda lett vele az igazság; már Mátyás’törvénye mondja, ki mint kötelező magát, a’ szerint hozassák ellene ítélet, úgy lásson igazat. Ellenkező esetben, mond szónok, következnék, hogy zár és gyámság alá kell venni a’ nemzet minden tagjait; következnék , hogy csak a’ kereskedőt kelljen szabadnak tartani, ’s a’földmivelők részint nem elég óvatosak, okosak, részint nem becsületesek, avagy kiskorúak, kiknek kezébe veszélyes kést és lőport adni. Nem történik e a’ késsel ’s lőporral is elég visszaélés , ’s kinek jutna eszébe megtiltani azok’ használatát. Ha minden visszaéléstől óvni akarjuk a’ nemzetet, kétségtelenül legczélszerűbb lenne tagjaival a’ féltett gyermek’módjára bánni, ’s kalitkába zárni; de ekkor a’ gyermek és nemzet össze fog törpülni; mig a’ váltó, ismét hasonlattal élve, hasonló a’sajtóhoz, melly okoz kétségtelenül sebeket, de azokat egyszersmind önmaga orvosolja is. T. követe ugyan nem tud olly botrányos bukásokat, miilyenek a’ váltótörvény előtt is napirenden voltak; ’s ha történtek, mit tagadni nem lehet, bukások a’ váltótörvény’ behozatala után, különös egy okoskodás mondani: post hoc, ergo propter hoc. Az emberi gyöngeséghez tartozik ekkép’ nem vizsgálni ok és okozat között az egybefüggést. ’S különös az is , hogy mintegy öt év előtt általános divat volt, a’ szegény hitelezőket sajnálni , ’s okolni a’ rész lelkű adósokat; ’s ime nehány év óta , mint megváltoztak a’ dolgok, most a’ szegény adóst sajnálják sokan. Szónok úgy hiszi, hogy bárki, bárminő kötelezvényben akként kötelezi magát, hogy ha bizonyos időre , bizonyos mennyiséget nem tud fizetni, buknia kell, bukni fog kétségtelenül , akár váltó , akár köztörvény szerint. ’S mi a’ hamisításokat illeti, rendes ismét, hogy e’ bűn csak itt hozatik fel; nem látunk e más Írásokat szinte meghamisittatni ? ’S nem odavezetnek , azok szerinte, kik megakarják szorítani a’ képességet, ez okoskodás is, hogy végre minden Írást el kellene tiltani ? Vagy csak Sinának ’s egypár nagykereskedőnek adjunk e’ részben kiváltságot ? T— követe tehát kéri a’ Réket, hogy ám tegyenek javításokat a’ váltótörvény’ technicumában, hozzanak — mert ez szükséges — minél szigorúbb büntetést a’ hamisításokra, de ne mondják ki törvényben kiskorúaknak vagy eszteleneknek a’ haza’ lakosainak nagyobb részét. Ezekután azoknak észrevételei következtek, kik a’ váltóképesség’ megszorítását szükségesnek tárták. Szólott különösen a’ jelentést tevő V— követén kívül egy balatonmenti követ, egy tiszai és egy dunai megye’ követe. A’ balaton-menti követ Horácz’ szavaival kezdi előadását : „delicta majorum ’stb. ’S előadván fizetni nem szerető őseink’ bűneit, bezzeg úgy mond, ugyancsak meglakolunk utódok, kikre az épitmt csúcsán kezdett pyramis, szűkölködvén alap — hitelintézetek — ’stb nélkül, reánk fogyik. Elmondja szónok is a’ váltó’elméletét, miszerint az, a’ fizetés’ könnyítésére, a’ kereskedői pénzforgalom’ elősegítésére van feltalálva, ’s említi, mikép’ e’ czélnak a’ váltók meg nem felelnek , rendeltetésöktöl eltértek, sokan lévén, kik a’kereskedésből is kivették pénzöket, ’s uzsoráskodásra , váltói nagykereskedésre fordítják. A’ váltók’ ez elméleténél fogva továbbá, úgy hiszi ,a követe, hogy a’ kereskedés’ eszközei lévén azok , a’ földművelés’ előmozdítására nem alkalmasok , ’s ki váltón szerzett pénzen akarja beruházni gazdaságát, előre aláírhatja bukását. Igaz, hogy minden szerződvény szerint, ki mint kötelezte magát, a’szerint megítélendő különbség azonban, szónok szerint, az, hogy a’ csalások másféle kötelezvényeknél, hol a’leszámlálás bizonyítandó, nem olly könynyen történhetnek. E’ hamisítások’ meg gátlására inditványozá szónok, hogy ezentúl a’ váltószerződések hiteles személyek előtt köttessenek , ’s általuk ünnepélyesitlessenek , vagy hitelesített könyvbe jegyeztessenek; a’ hamis váltókészitő pedig olly büntetés alá vétessék, miilyenre büntettetik a’pénzhamisító. Ezután a’ választmány’ jegyzője kívánt felelni némelly mondottakra. A’ váltókötelezhetést megkülönbözteti más szerződtetési jogtól, ’s kereskedői jognak nevezé, mellyel, — úgy mond — ki élni akar, lépjen be a’kereskedők’ tisztes osztályába, jegyeztesse be magát. Továbbá a’ széles váltóképességet úgy magyarázza, hogy annál több ember ellen lehet hamisítani. Végre felel az utóbbi javaslatokra, mutogatván , hogy a’ váltók’ törvényesítése akadályozná a’ gyors forgalmat; míg ellenben épen nem lenne segítve a’ visszaéléseken , ha az intéző hitelesített könyvébe tartoznék is bejegyezni a’ kibocsátást, miután az elfogadás’ könnyűelműsége okozza a’veszélyt. Ezekhez képest a követe legczélszerűbbnek tartja a’ választmányi javaslatot, miszerint a’ váltóképesség csupán kereskedőkre szorittatnék. Hasonló véleményben van az említett ifjú tiszai követ; mert szerinte is csökkent a’ váltó’ behozatala óta a’ belkereskedés, a’ kevesebb fáradsággal nagyobb nyereséget biztositó uzsoráskodásra menvén által a’ pénz; ’s mert ez által az aristocratia, a’ legnemzetiebb osztály gyöngittetett. Váltói kezelések kereskedőkre szorítandók, kiknek gyors forgalomra van szükségük, földmivelésnél a’bevétel bizonytalan, ’s ez zavart, a’ zavar új kölcsönt, ’s ez bukást okozhat. A’ földmivelők’ részére fen fog maradni a’ szállítási kötelezvény. Ez állításokból egy bánáti követ, ki a’ váltótörvény’ mostani népszerűtlenségét az első rémülés’ eredményének tekinti, egészen mást következtet, mint az előtte szólók. A’ váltótörvény’ czélja — úgymond — a’ hitel’ biztosítása volt. ’S hogy ma több ember nagyobb bátorsággal mer kölcsönözni, tagadhatlan, mert ime mondatik , hogy sokan még a’ kereskedésből is kivevők pénzeket kölcsönzés végett. — Visszalépés ez okból kétségtelenül károsan fogna hatni; de egyszersmind a’ nemzet’ jellemére is homályt hárítana : ha kimondatnék, hogy a’ magyar’ jelleme nem bírja meg azon pontosságot, nem képes fentartani a’ szigort, melly a’ kötelezettség’ teljesítésére okvetlenül szükséges. Avagy mond szónok, ha az egyébként is káros ősiséggel nem férhet meg a’ váltótövény, le kell e lépnünk a’ haladás’ teréről, vissza kell e mennünk azon állapotra, hol nem volt váltótörvény, nem volt személyes hitel. Eszély kívánja az ősiség’ eltörlését, hogy intézeteink összeférkőzzenek, ’s legyen vagyoni hitel is. E’ vitákat végre e’ napon egy megyei követ’ előadása fejezé be , kinek megyéje már régebben anathemát monda körlevelében a’ váltó törvényekre , ’s kinek nevére, mint közönségesen tudva van , sok ezerről szóló hamis váltók adattak ki. E’ követ nem tapasztalja azon kedvező eredményeket, miket sokan a’ váltótörvénynek tulajdonitnak; sőt előadja, hogy a’ személyes hitelre szóló utalvány, a’váltó behozatala a’föld’értékét nem növelte, sőt az Fehér megyében 1841-ben 90— 100 p.fz. volt, ’s most 60 körül van. Ő mindazáltal nem kívánja nyakát tekerni egész váltótörvénynek , nem kívánja a’ szabadságot megszorítani, csak némelly formák által szabályozni. ’S hogy ezt tenni szükséges, a’ tömérdek visszaélésekkel bizonyítja szóló követ, bizonyítja a’ neve alatt elkövetett csalással, előadván az érzések’ változásait, mik ez által benne okoztattak. Először ezt hivé , hogy nincs olly szent dolog, mellyel vissza nem élhet a’ gonoszság, de később gondolván családjára, fájdalmasan hatott reá azon lehetőség, miszerint halála után családja végveszélybe döntetheték ; miután olly könnyen lehete a’ csalónak kapni egyetlen hamis tanút, ’stb. ’S ha a’ gonosztévő, ki illy rablást követhet el, még csak a’ törvény’ szigorát sem érezheti mindenkor, miután azon bizonyítékok, mellyek polgári fölmentésre elegendők, nem elégségesek a’ vádlott’ elmarasztalására. Mindezekre nézve tehát szóló előző rendszabályokhoz kíván nyúlni azon bűn’ meggátlására, melly, szerinte a’ váltó-törvénynek új magzata. A’ viták’ folytatása másnap következik. Országos ülés a’ RRnél, septemb. 3-án déli 12 órakor. A’ RR. utolsó izenete a’ bányatörvény iránt felolvastatván, átküldetett a’ föRR-hez, kik azt rövid felolvasás után szinte elfogadták. Felolvastatott továbbá két fő RRi újabb válasz a’ múlt orsz. gyűlésről feltartott vallási pontok, ’s az unitaria vallás’ bevétele iránt. Ez utóbbiban teljes egyesség van a’ két tábla között. ’S ezekután , mielőtt vegyes ülésbe mentek a’ RR, tárgyaltattak még a’ szekeres házalók’ tilalmazásából eredt sérelem, ’s izenetek és törvényjavaslatok a’ sóárulás, ’s az 1836—ki úrbéri törvények’ némelly ainak fölvilágositása ’s bővítése iránt. Ezek közt nevezetesb pont volt az I. R. 40 czimének eltörlése. A’ többség e’ határozatot, alig egy hetes szülöttét, most eltemeté. 213. Országos ülés a’fő RR-nél sept. 4-én d. e. 10 órakor. Tárgy: hitelesítés, pótlólag beadott sérelmek, és katonaélelmezés Kéziratra adattak: a’részek ’s a’sérelmek iránt keltik főrendi válaszok. Hitelesíttettek: a’ vegyes házasságoktól megtagadott egyházi áldást, és a’ görög nemegyesült vallást tárgyazó 3-ik és a’ vámügyi iső főrendi izenetek. Hitelesítés közben változás csak a’ vámügyi válasz-izeneten történt, miből egy jobb oldali gróf’ indítványára a’ védvámrendszert előre elkárhoztató sorok kihagyatván, helyek olly értelemben pótoltatók, miszerint a’ föRB. csak az ő felségétől kért adatok’ közlése után fogják elhatározni, mellyik vámrendszert tartják hazánk’ körülményei közt legüdvösebbnek. Felszólalások azonban történtek a’ görög nemegyesültek’ ügyében kelt főrendi válasz’ hitelesítésénél is, miben a’ nevelés’ ügye az egyház’ beldolgait illetőnek ’s a’ törvényhozás által érinthetetlennek nyilvánittatik; erősségül hozatván ez fel a’RR által javaslott országos választmány’ kiküldése ellen. Ezen erősséget egy megyés püspök gyöngének találván a’ RR. okai ellenében, kívánta az izenetböl kihagyatni ; mivel — úgy mond — nem lehet állítani, hogy a’ törvényhozásnak felügyelési joga a’ nevelés’ ügyében nincs; mert szükség, hogy a’nemzet, ha hiányt lát a’nevelésben, az ellen nyíltan felszólalhasson. Ezen nyilatkozatot először is egy másik püspök ’s aztán többen czáfolák, leginkább a’ görög nemegyesültek’ különös körülményeiből ’s nem álladalmi szempontból merítve okaikat. Pártolói sem hiányzottak az érdemes püspöknek; de mivel elnök a fölige a’ tárgy’ érdemébe vágónak találta e’ kérdést, mit hitelesítéskor vitatni nem lehet, az indítvány teljesen mellőztetett. A’ pótlólag beadott sérelmek’ pontjai a’ 7-ik ’s 22-nek kivételével egyhangúlag elfogadtattak. Temes megyének 7. pont alatti sérelme azért nem fogadtatik el, mivel abban — mint az ország’ tárnoka nyilvánító — nem uj adó’ neme, hanem a’ karloviczi érsek’ választására a’ kincstártól kölcsönözött 20,000 pft. megtérítése felett van kérdés, milly kölcsönözések a’ karloviczi érsek’ választására eddig is történtek, ’s az illető adózók által mindenkor a’ nélkül, hogy sérelmeseknek találtattak volna, megtérítettek. 146* 627