Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-10-27 / 399. szám

földi újságokban, a’ nélkül hogy magunkat védhetnők, örö­kösen sértegetnek bennünket némelly hivatalnokok ’s fize­tett emberek, kiket név szerint is könnyű lenne kijelölni, ha nevök megérdemlené, hogy naplóba iktattassék. Ha ezen sértegetések — mond a’ gróf — igazak , miért nem enged­tetik meg czáfolásuk, ha nem igazak, miért fizettetnek ha­zug sértegetök? — Igaza volt azon férfiúnak, ki az 1836- ki orsz gyűlésen monda, hogy a’ szabad újság a’ kir. elő­adásoknál is előbb tárgyalandó. Ellenben egy baloldali gróf a’ mostani állapottal elé­gedettnek nyilvánitá magát, ’s azt mindenesetre jobb­nak tatjá a’ réginél, mert eddig az országgyűlési tanács­kozásokról a’ naplón kívül legkisebb tudósítás sem lé­tezett ; most azonban 5 politicai lap, hanem egyformán is — mi elérhetetlen — de kimerítő jelentéseket tesz. Hogy a’ censurán átvergődött közlések nem félszegek , hanem még épen részrehajlatlanok, azon különös okokkal iga­zoló szóló, mert— úgymond — gróf Z.D. is arról panasz­kodik , hogy aristocraticus’ nézetei a’ lapokba fel nem vé­tetnek, az ellenvéleményü gróf T. L is, és ez szerinte részrehajlatlanság’ jele. Szóló az időszaki sajtó’ általános felszabadítása nélkül a’ szabad újságokat orsz.gyülésre be­­hozathatóknak nem tartá, mert ha a’ censura által csak­ugyan falsum követtetik el,azt mindenkorra meg kell gátolni,’s hívé, hogy bármelly kivonatban készült közlések félszegek, ’s a’ közlő’ színét viselik. Épen e’ megjegyzést tévé egymás baloldali gróf is , ki azon practicus észrevételét terjeszté elé, hogy, ha az orsz.­­gyűlési szabadujság egészen közli a’ tanácskozásokat, napló leend, ’s tiz előfizetője is alig akad, ha pedig kivonatot ad az ülésekről, szerkesztője’ színét viselendi, mert az kivihe­tetlen , hogy az illy tudósítások az iró’ színezetét ne tük­rözzék. Ezért a’ gróf azt hivé, hogy az újságokban falsum nincsen , csak reticentia , ’s ez meglesz a’ szabad újsá­gokban is. Ez okoknál fogva a’ két gróf ellenző az orsz­­ülési szabad újságokat. E’ nézetek ellen a’ jobboldalról többen nyilatkoztak Egy gróf, ki e’ tárgy’ fölvételét régebben sürgeté, előre tudta ugyan, hogy kevesebbségben marad, de mivel helyes­nek nem tartá, hogy az átküldés után 8 hónapig halasztas­­sék valamelly tárgy’ tanácskozás alá vétele, kötelességének ismerte azt sürgetni, nehogy a’ végtelen halogatás által a’ két tábla közötti egyesülés teljesen lehetetlené tétessék; — ’s hogy e’ tárgy’ szőnyegrehozatala olly példátlanul sokáig halasztaték, azt a’ gróf nem elnök ő föherczegsége­nek , de a’ tábla’ többségének tulajdonitá, mellynek kötelessége lett volna a’ fölvételt sürgetni. Szóló nem csodálkozik rajta, hogy gróf­jit az orsz.­­gyülési közlések kielégítik, mert előadás­ait elvbarátiéval együtt mindig egész kiterjedésben átbocsátja az előleges vizsgálat; de az igazság nem egyoldalú, ’s hogy minden vélemény’ nyilatkozatai úgy mennek át, mint az ülésben el­mondattak, azzal magát senki se mystificálja. Mert a’ conser­­vativ pártnak —miről nem tudjuk, mit akar conserválni — nyilatkozatai egészben közöltéinek; a’ másik vélemény’ okai pedig a’ censura miatt értelműktől megfosztatnak, így az olvasók előtt természetesen csak azoknak kell állani, mi­ket gróf A — ’s elvbaráti mondanak; mert a’ másik fél’ elő­adásának értelme nincs. Igaz, hogy ha e’ tekintetben a’ régi állapot a’ mostani­val összevettetik, úgy találjuk, hogy elébb semmi tudósítás nem volt, most van valami; de szólónak inkább semmi tudósítás sem kell, mint olly tudósítás, miben az igazság hiányzik, mert ennél nincs veszélyesebb. Ezek mellett, mit tudnak, az orsz.gyűlés’ folyamáról a’ megyékben? semmit. Itt helyben is csak azok tudnak valamit, kik ülésbe járnak, mások ha­sonlóul mit sem tudnak, mint a’ megyékben, mert a’ napló is két három hónap múlva jő ki. Minő nyilvánosság ez? Ha a’ szabadujság orsz.gyűlés alatt veszedelmesebb, mint a­ gyű­lésen kívül, minthogy a’ ciaetának néhány nap múlva úgy is vége lesz, hogy a’teljes nyilvánossághoz az ország a’ kö­vetkező 3 év alatt elkészülhessen : szóló a’ szabadujságokat általánosan pártolá. Ezen előadás’ elejére nádor’ e fődge azt jegyzé meg, hogy e’ tárgy’ fölvételét nem a’ többség, hanem ő mint el­nök halasztá el más fontosabb tárgyak miatt. Annak elhatározását, mikor vétessék fel valamelly tárgy, az elnökre bízni a’ jobboldal’egyik grófja veszélyesnek tartá, ’s méltányolta ugyan elnök ő föherczegségének azon egyéni meggyőződését, miszerint hive, hogy az ország’ java in­ki­bb kivánja más tárgyak’ előleges fölvételét, de a’ parla­menti renddel meg nem egyeztethető a’ rendkívüli halogatá­­sokat, bármi meggyőződés’ következtében is. A’ rend azt kívánja, hogy a’ tárgyak mindig azon sorozatban vétessenek fel, mellyben az alsóháztól átküldettek; ’s ha az ország’ java más sorozatot tesz szükségessé, ezt mindig a’ több­ségnek kell eldönteni. A’ tárgyra nézve szóló régibb tárgyalások’ alkalmával már bővebben nyilatkozott, most azon nyilatkozataira hivat­­­­kozva, csak gróf Annak azon okoskodására felelt, misze­rint abból, hogy két vélemény egyiránt nyomatik, ő maga azt következteté, hogy a’ censura lassumot nem követ el, ’s hogy az orsz.­gyűlési tudósítások részrehajlatlanok , és nem félszegek. Ezen kül­sős okoskodás — mond szóló — tájén megállhatna akkor , ha csak két vélemény létezne egymás mellett; de a’ vélemények t­bbfelé ágaznak, ’s­­ hogy a’ censura két három véleményárnyéklatot elnyom, ab-­­ ból még nem következik, hogy azt is elnyomja', melly iránt | a’ kormány rokonszenvvel viseltetik. A’ censura elnyom- t hatja a’ gróf Z. Ö. aristocraticuS nézetei mel lett a’ miénket I is, de azért a’ gróf A—é teljesen közöl telhetik; — ’s igy I I a’ félszegség, a’ hamisítás, a’ falsum tagadhatlan. Azt hogy, a’ kivonatban készült közlések egész terjedelmében fogják k­öleni a’ tanácskozásokat, nem állítja senki;de sokkal kis­­sebb bűn, ha a’ közlő actis­e és passive tör­píti el az előadá­sokat, mintha ugyanazt a’ censura passive és negative teszi. E’ nyilatkozat’ elejére ismét nádor ő főhíge felelt, fej­tegetvén, mik p’e’ tábla’elnöke, elnöke egyszersmind az egész országgyűlésnek, azért a’ felvételi sorozat iránt a’ BR.’ kívánatot is figyelembe kell vennie. — Ha e’ tekintet­ben megállapított rend leend, annak megtartását ő föher­­czegsége ígérte; addig azonban kijelenté, hogy gyakorlat mellett fog maradni A’ baloldali nézeteket a’ fentebbi ifjú gróf is czáfolá a’ jobb oldalról, ki elismerte ugyan, hogy a’ kormány elöhala­­dást tett az időszaki sajtó iránt; de azon haladásra is el lehet mo­ndani, hogy valamivel kevesebb a’ becsületesség’ szem­pontjából több lenne. Mit akar — kérdő szóló — gróf A. azon okoskodásá­val, hogy országgyűlésre a’ szabad újságot nem lehet ad­dig behozni,migaz a’törvényhatóságokba behozva nem lesz? Azt, hogy ha a’ falsumok a’ törvényhatóságokban léteznek, létezzenek országgyűlésen is? Hiszen igy utoljára annyi falsum gyűl össze, hogy tömérdekségével múlhatatlanul reactiót szül. Illy elvet a’ haza gróf A. - tól épen nem várna. Ama’ gróf’ practicus észrevételére — ki az időszaki sajtó’ közleményeiben csak a’ közlök’ reticentiáját látja, min segíteni nem lehet — szóló csodálkozását fejezé ki; mert ama’ gróf practicus észrevételi közt úgy látszik egészen fe­ledé a’ jelent,’s előre áttevé magát azon időbe, mikor majd censura nem leend. Ha a’ közlő azt írhatná — mit akar—úgy falsum nem léteznék, és épen nem a’ közlő’ hazugsága, de a’censura’ falsuma, veszélyes. Ha a’ censura, mint egyes em­ber közlené véleményét, ebben semmi veszélyes sem lenne; de olly valami, mi korlátol minden véleményt, tagadhatatla­nul veszélyes. Épen ebben van a’ falsum. ’S ez az, mi az ország’ liberális többségét a’ journalistica’ teréről leszo­rítja. Hasonló értelemben szólt egy újonnan érkezett alföldi ifjú gróf is, fejtegetvén, miképp a’ sajtó’bilincse sok szomorú je­leneteket idézet elő,’s a’forr­adalmakat sehol sem sajtószabad­ság, de ellenkezője szülte Szóló épen nem csodálá, hogy a’ baloldali szónokok az időszaki sajtó’ jelen állapotával elégültek, mert egy idő óta aristocraticus szempontból több czikkek is h­atnak , mint ez előtt, mi ugyan nem kevés pénzbe kerül; — ’s az aristocraticus czikkek’ ezen soka­ságának­­tulajdonitá azt is , hogy azon férfi többé nem ir, kit a’ nemzet olly résztvevő figyelemmel kisért az időszaki sajtó’ pályáján. Említvén azt is, hogy az országgyűlési köz­léseknek kettős vizsgálaton is át kell menniük , ’s hogy a’ közlőknek tudósításaikat a’ pozsonyi első vizsgálat után nem is az illető szerkesztőkhöz, de más censorhoz kell küldeni Budára, hogy végre az „imprimatura kinyerve Pestre me­hessenek; a’ censura’ eljárásának tulajdonn­á, hogy némelly követek utasításaikat kényök szerint magyarázgatják, hogy megyéik’ szellemével gyakran ellenkezőleg nyilatkoznak; mert azok, kik a’ megyékben hírlapok után olvassák a’ nyi­latkozatokat, nem tudják azt, ki mondja azt, mit olvasnak, csak tapogatódznak a’ nevek körül. Többen is szóltak még a’ szabadujságok mellett, hivat­kozván nem csak Angol- és Francziaországra, hanem Oláh­országra is, hol két nap alatt mindent megtud a’ nép, mi tu­domásra méltó történik, — ’s abban tartván nálunk az idő­szaki sajtó’ mostani szabadságát, hogy mellette szabadon legyalázhatni minden nagy nevet, alkotmányos és választott tisztviselőt, municipiumot, de a­ kormány’ tagjairól felsőbb kinevezéstől függő hivatalnokokról, kormányszéki intézmé­­nyekről szólni is alig lehet ’stb. Egy ifjú gróf a’ baloldalról is pártolá az országgyűlési szabadujságokat, ’s a’ fentebbi grófnak, ki e’ teremben aris­tocraticus szózatot még nem hallott,megjegyzé, hogy ő meg épen anti-aristocraticus szózatot nem hallott e’ teremben, ’s nem ismer országot, mellyben aristocratia ne létezzen, le­gyen az ész, vagy pénzbeli, legyen születési. A’ több baloldali tagok leginkább csak egyszerűen sza­vaztak a’ szabadusság ellen, ’s Z. főispáni helyettesének in­dítványa mellett; mi csakugyan többséget nyervén határo­zatba ment. Ülés’ folytában hitelesíttetett a’hitelintézet iránt kelt fő­rendi válasz. Kéziratra rendeltettek : a’ zsidók ’s községi jegyzők’ ügyében készült földi válaszok, a’ kir. városok és a’ Hajdú-kerület’ rendezése iránt áthozott alsótáblai izenetek­­kel együtt. 310. Kerületi ü­lés,oct. 18-án, elnökök: Zmes­­kál, Lónyai Menyhért; naplóvivő : Eischl; jegyző: Ghiczy. Napi­rend: a’ m. gazd. egyesület’ folyamodványára tett választmányi jelentés , ’s aztán a’ pénzügyi munkálat’ foly­tatása. Irták, mikép’ a’ BR. elhatározák, hogy az országos ajánlatból a’m. gazdasági egyesületet is részesitendik,’s hogy előbbi napon az adandó mennyiség’ meghatározása azon ke­rületi választmány’ jelentésének tárgyalásától függeszteték föl, melly az egyesület’ folyamodványa iránt vélemény­­adásra meg vala bízva. A’ m. gazd. egyesület — igy szól a’ kerületi választ­mány’ jelentése — emlék­iratában két kérelmet terjeszt a’ törvényhozás elébe , egyrészről t. i. állandó megalapítására 495,500, másrészről pedig, egy középponti gazdaképző intézet’ állítására 515,000 frtot kér az ország által száma­dás’ kötelessége alatt rendelkezése alá bocsáttatni. Említi a’ választmány, mi hasznos a’ közjóra nézve egyesületek’ működése, melly egyes polgárok’ magánálló, elszigetelt tehetségeit, erejét egy közös czél’ elérésére öszpontositja; ’s valamint egyesületekbe állani szabad ország’ polgárainak legbecsesebb, ’s minden embernek, épen úgy, mint tehet­ségeinek használata , sérthetlen jogai közé tartozik: úgy vannak, mind a’társas , mind a’közéletnek tévei, miken sikerrel csak egyesületek, ’s leginkább magánegyesületek­ működhetnek. Illy téren munkálkodik a’m.gazd. egyesület, czélja lévén: terjeszteni a’ hazában a’ mezei gazdaságra vonatkozó ismereteket , legyőzni az előítéleteket, mellyek lebilincselve tartják a’ mezei gazdaság’ fejlődését, kedvessé ’s nemessé tenni a’gazdálkodást, serkenteni, a’gazdaság’ minden ágainak tökéletesítésére buzdítani mindazokat, kik mezei gazdasággal foglalkoznak. Tisztviselők’ serege lenne szükséges, ha a’ kormány e’czélt a’közigazgatás’útján akarná elérni; ’s e’ hivatalnokok’ fizetett tábora sem lenne képes megszokott gépszerű eljárásával eszközleni, mit olly polgárok’ szövetkezése szülhet, kik áthatva az ügy’ fontos­ságától, annak előmozdítására önként szentelik munkássá­gukat, ’s nem csupán hivatali kötelesség’ ösztönéből, meleg kebellel, ’s tárgyavatott kezekkel ápolják az ügyet, melly­nek fölvirágzását saját érdekök is kívánja. Illy egyesület­nek azonban magántársulatnak kell lenni. Nagyot és töké­letest az emberi ész csak nyílt tér , fesztelen szabadság, ’s erejének önérzete mellett mivelhet; a’czélra vezető esz­közök’ azon végtelen bőségét, mellyel a’ találékony emberi ész bir, bureaucraliai kormányszabályok, változhatlan for­mák, holt betűk’ korlátai közé szorítani annyi, mint szár­nyait szegni az emberi elme’ szabad röptének, gátolni az intézeteket tökéletesedésökben, ’s az egyesületeket egy­szerű kormányintézetekké alakítani. Ez nálunk kétszeresen káros lenne, mert hazánkban vannak és lehetnek esetek , mikben kormányunk’ érdeke a’ magyar nemzet’, sőt a’ ma­gyar kormány’ érdekével is ellentétbe jő. Ezeket előrebo­­csátván, elismeri a’választmány, hogy az anyagi haszon­nak , élvezetén kívül, mellyet kereskedési viszonyaink’ czélszerűbb rendezése nyujtand, a’ gazd. egyesület a’ me­zei gazdálkodás’ kifejlődésének hatályos tényezője lehet, ’s eddigi korlátolt hatását azon körülménynek tulajdonítja, hogy nincs ellátva a’ czél’ elérésére szükséges segédesz­közökkel , is a’ díjfizetés miatt csak igen kevés tag’ közre­­munkálására számolhat. Ha az akadályok megszűnvén, az egyesületnek szabad működésre tágasabb tér nyittatik, olly nagyszerű intézetet remél a’ választmány ez egyesületből, melly gazdaságunk’ kifejlődésében uj korszakot idézend elő. — így áll a’ dolog a’ gazdaképző intézetre nézve is, mellyet az egyesület saját felü­gyelése alatt kíván létrehozni. Ennek hiánya e’ földmivelő hazában szembetűnőbb, semmint szükségét fejtegetni kellene. A’ mezei gazdaság’ azon ki­­fejlettségében, mellyben Európában jelenleg áll, melly nél­kül azt más nemzetek’ vetélyzete miatt is, haszonnal foly­tatni nem sokáig lehetend, szélesen kiterjedett tudományt képez, ’s ez csupán tapasztalás’ útján szerezhető nem lé­vén , életbeléptetésére elméleti okszerű kiképzést kíván. ’S érdekében áll a’ hazának, hogy minél számosabbak, kik ma­gokat e’ tudományban kiképezni óhajtják, annál többeknek nyuttassék alkalom ra; ’s midőn iparűző osztályt kívánunk teremteni, ne hanyagoltassanak el a’ nemzet’ másik, né­pesebb földmivelő osztályának érdekei , azon érdekek, mellyek már rég’ fenállanak, és sok ideig a’ magyar nem­zeti gazdaság’ legfőbb ágát képezendik. ’S e’ gazdaképző intézetet a’ gazdasági egyesülettel kapcsolatba hozni, sőt egyenesen felügyelése alá állítani azért legczélszerűbb, mi­vel azon egyesületben leendvén a’ magyar gazdai élelmes­ség leginkább öszpontosulva, tőle méltán várathatik, hogy az intézet’ kormányzását sikeresben fogja vezetni, mint a’ tanitás és házi rend részleteit éber figyelemmel nem kísérhető kormányszékek. Ajánlá ezen okoknál fogva a’ választmány, hogy a’ m. gazd. egyesület Országos pártfogás alá vétetvén, azon költségekkel, mellyek fentartására és sikeresb mű­ködésére , valamint szinte gazdaképző intézet’ állítására ’s fentartására szükségesek, ellátassék. A’ költségek, miket a’ választmány szükségeseknek vél, következők. Gazdaképző intézetre 99.000, tisztviselők­ fizetésére , népszerű köny­vek’ készítésére , jutalmakra’stb. 26,130; végre az egye­sület’ épületének a’ köztelkem felállítására, gép- és eszköz­gyárra, példány-szöllőre, borpinczére, a’központi gyü­mölcskert’ illő kiterjesztése végett szükséges tér’megszer­zésére , és szederkert és példánymagnatek­a’ felállítására 70.000 forint. Mi azt illeti, hogy az egyesület az ország által az egész tőkét kívánja megajánltatni, ezt a’választmány nem pár­tolá , úgy hívén, hogy országos pénztár’ állítása , miből a’ nemzet’ közszükségei időnként fedeztessenek, a’ nemzet’ anyagi jóléte’előmozditásának különben is mellőzhetlen föl­tétele lön; ’s az évenkint megkívántató kiadások csekélyebb észlelet terén, e’ mennyiség a’ közjövedelemnek bármelly forrásaiból időről időre könnyebben fedeztethetik, ’s az or­szág ez után különfélébb , számosabb, sőt minden szüksé­geit pótolhatja. Az évenkénti kiadásoknak megfelelő tőkék olly nagy öszletre rúgnak, hogy azokat az ország a’ köz­költségek’ minden nemeire nézve kiállítani egyáltalánan nem képes , ’s ekkép’ haladásában tetemesen akadályoztatik. Szükséges tehát, hogy valahára az ország is elálljon a’ si­­keretlen módtól, miszerint közszükségeit az évi kiadások­nak subsidium melletti tőkésítésével szokta pótolni, ’s elfo­gadja azon gyakorlatot, mellyen más, szabadabb és mivel­­tebb nemzetek, olly mesze elöhaladtak, ’s miszerint a’ köz­­szü­kségek évrül évre állandóan fedeztetnek Idejárul azon körülmény is, hogy a’ kamatláb változó lévén, a’ tőke, melly valamelly intézetre most elégségesnek mutatkozik, 736

Next