Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-10-27 / 399. szám
földi újságokban, a’ nélkül hogy magunkat védhetnők, örökösen sértegetnek bennünket némelly hivatalnokok ’s fizetett emberek, kiket név szerint is könnyű lenne kijelölni, ha nevök megérdemlené, hogy naplóba iktattassék. Ha ezen sértegetések — mond a’ gróf — igazak , miért nem engedtetik meg czáfolásuk, ha nem igazak, miért fizettetnek hazug sértegetök? — Igaza volt azon férfiúnak, ki az 1836- ki orsz gyűlésen monda, hogy a’ szabad újság a’ kir. előadásoknál is előbb tárgyalandó. Ellenben egy baloldali gróf a’ mostani állapottal elégedettnek nyilvánitá magát, ’s azt mindenesetre jobbnak tatjá a’ réginél, mert eddig az országgyűlési tanácskozásokról a’ naplón kívül legkisebb tudósítás sem létezett ; most azonban 5 politicai lap, hanem egyformán is — mi elérhetetlen — de kimerítő jelentéseket tesz. Hogy a’ censurán átvergődött közlések nem félszegek , hanem még épen részrehajlatlanok, azon különös okokkal igazoló szóló, mert— úgymond — gróf Z.D. is arról panaszkodik , hogy aristocraticus’ nézetei a’ lapokba fel nem vétetnek, az ellenvéleményü gróf T. L is, és ez szerinte részrehajlatlanság’ jele. Szóló az időszaki sajtó’ általános felszabadítása nélkül a’ szabad újságokat orsz.gyülésre behozathatóknak nem tartá, mert ha a’ censura által csakugyan falsum követtetik el,azt mindenkorra meg kell gátolni,’s hívé, hogy bármelly kivonatban készült közlések félszegek, ’s a’ közlő’ színét viselik. Épen e’ megjegyzést tévé egymás baloldali gróf is , ki azon practicus észrevételét terjeszté elé, hogy, ha az orsz.gyűlési szabadujság egészen közli a’ tanácskozásokat, napló leend, ’s tiz előfizetője is alig akad, ha pedig kivonatot ad az ülésekről, szerkesztője’ színét viselendi, mert az kivihetetlen , hogy az illy tudósítások az iró’ színezetét ne tükrözzék. Ezért a’ gróf azt hivé, hogy az újságokban falsum nincsen , csak reticentia , ’s ez meglesz a’ szabad újságokban is. Ez okoknál fogva a’ két gróf ellenző az orszülési szabad újságokat. E’ nézetek ellen a’ jobboldalról többen nyilatkoztak Egy gróf, ki e’ tárgy’ fölvételét régebben sürgeté, előre tudta ugyan, hogy kevesebbségben marad, de mivel helyesnek nem tartá, hogy az átküldés után 8 hónapig halasztassék valamelly tárgy’ tanácskozás alá vétele, kötelességének ismerte azt sürgetni, nehogy a’ végtelen halogatás által a’ két tábla közötti egyesülés teljesen lehetetlené tétessék; — ’s hogy e’ tárgy’ szőnyegrehozatala olly példátlanul sokáig halasztaték, azt a’ gróf nem elnök ő föherczegségenek , de a’ tábla’ többségének tulajdonitá, mellynek kötelessége lett volna a’ fölvételt sürgetni. Szóló nem csodálkozik rajta, hogy grófjit az orsz.gyülési közlések kielégítik, mert előadásait elvbarátiéval együtt mindig egész kiterjedésben átbocsátja az előleges vizsgálat; de az igazság nem egyoldalú, ’s hogy minden vélemény’ nyilatkozatai úgy mennek át, mint az ülésben elmondattak, azzal magát senki se mystificálja. Mert a’ conservativ pártnak —miről nem tudjuk, mit akar conserválni — nyilatkozatai egészben közöltéinek; a’ másik vélemény’ okai pedig a’ censura miatt értelműktől megfosztatnak, így az olvasók előtt természetesen csak azoknak kell állani, miket gróf A — ’s elvbaráti mondanak; mert a’ másik fél’ előadásának értelme nincs. Igaz, hogy ha e’ tekintetben a’ régi állapot a’ mostanival összevettetik, úgy találjuk, hogy elébb semmi tudósítás nem volt, most van valami; de szólónak inkább semmi tudósítás sem kell, mint olly tudósítás, miben az igazság hiányzik, mert ennél nincs veszélyesebb. Ezek mellett, mit tudnak, az orsz.gyűlés’ folyamáról a’ megyékben? semmit. Itt helyben is csak azok tudnak valamit, kik ülésbe járnak, mások hasonlóul mit sem tudnak, mint a’ megyékben, mert a’ napló is két három hónap múlva jő ki. Minő nyilvánosság ez? Ha a’ szabadujság orsz.gyűlés alatt veszedelmesebb, mint a gyűlésen kívül, minthogy a’ ciaetának néhány nap múlva úgy is vége lesz, hogy a’teljes nyilvánossághoz az ország a’ következő 3 év alatt elkészülhessen : szóló a’ szabadujságokat általánosan pártolá. Ezen előadás’ elejére nádor’ e fődge azt jegyzé meg, hogy e’ tárgy’ fölvételét nem a’ többség, hanem ő mint elnök halasztá el más fontosabb tárgyak miatt. Annak elhatározását, mikor vétessék fel valamelly tárgy, az elnökre bízni a’ jobboldal’egyik grófja veszélyesnek tartá, ’s méltányolta ugyan elnök ő föherczegségének azon egyéni meggyőződését, miszerint hive, hogy az ország’ java inkibb kivánja más tárgyak’ előleges fölvételét, de a’ parlamenti renddel meg nem egyeztethető a’ rendkívüli halogatásokat, bármi meggyőződés’ következtében is. A’ rend azt kívánja, hogy a’ tárgyak mindig azon sorozatban vétessenek fel, mellyben az alsóháztól átküldettek; ’s ha az ország’ java más sorozatot tesz szükségessé, ezt mindig a’ többségnek kell eldönteni. A’ tárgyra nézve szóló régibb tárgyalások’ alkalmával már bővebben nyilatkozott, most azon nyilatkozataira hivatkozva, csak gróf Annak azon okoskodására felelt, miszerint abból, hogy két vélemény egyiránt nyomatik, ő maga azt következteté, hogy a’ censura lassumot nem követ el, ’s hogy az orsz.gyűlési tudósítások részrehajlatlanok , és nem félszegek. Ezen külsős okoskodás — mond szóló — tájén megállhatna akkor , ha csak két vélemény létezne egymás mellett; de a’ vélemények tbbfelé ágaznak, ’s hogy a’ censura két három véleményárnyéklatot elnyom, ab- ból még nem következik, hogy azt is elnyomja', melly iránt | a’ kormány rokonszenvvel viseltetik. A’ censura elnyom- t hatja a’ gróf Z. Ö. aristocraticuS nézetei mel lett a’ miénket I is, de azért a’ gróf A—é teljesen közöl telhetik; — ’s igy I I a’ félszegség, a’ hamisítás, a’ falsum tagadhatlan. Azt hogy, a’ kivonatban készült közlések egész terjedelmében fogják köleni a’ tanácskozásokat, nem állítja senki;de sokkal kissebb bűn, ha a’ közlő actise és passive törpíti el az előadásokat, mintha ugyanazt a’ censura passive és negative teszi. E’ nyilatkozat’ elejére ismét nádor ő főhíge felelt, fejtegetvén, mik p’e’ tábla’elnöke, elnöke egyszersmind az egész országgyűlésnek, azért a’ felvételi sorozat iránt a’ BR.’ kívánatot is figyelembe kell vennie. — Ha e’ tekintetben megállapított rend leend, annak megtartását ő föherczegsége ígérte; addig azonban kijelenté, hogy gyakorlat mellett fog maradni A’ baloldali nézeteket a’ fentebbi ifjú gróf is czáfolá a’ jobb oldalról, ki elismerte ugyan, hogy a’ kormány elöhaladást tett az időszaki sajtó iránt; de azon haladásra is el lehet mondani, hogy valamivel kevesebb a’ becsületesség’ szempontjából több lenne. Mit akar — kérdő szóló — gróf A. azon okoskodásával, hogy országgyűlésre a’ szabad újságot nem lehet addig behozni,migaz a’törvényhatóságokba behozva nem lesz? Azt, hogy ha a’ falsumok a’ törvényhatóságokban léteznek, létezzenek országgyűlésen is? Hiszen igy utoljára annyi falsum gyűl össze, hogy tömérdekségével múlhatatlanul reactiót szül. Illy elvet a’ haza gróf A. - tól épen nem várna. Ama’ gróf’ practicus észrevételére — ki az időszaki sajtó’ közleményeiben csak a’ közlök’ reticentiáját látja, min segíteni nem lehet — szóló csodálkozását fejezé ki; mert ama’ gróf practicus észrevételi közt úgy látszik egészen feledé a’ jelent,’s előre áttevé magát azon időbe, mikor majd censura nem leend. Ha a’ közlő azt írhatná — mit akar—úgy falsum nem léteznék, és épen nem a’ közlő’ hazugsága, de a’censura’ falsuma, veszélyes. Ha a’ censura, mint egyes ember közlené véleményét, ebben semmi veszélyes sem lenne; de olly valami, mi korlátol minden véleményt, tagadhatatlanul veszélyes. Épen ebben van a’ falsum. ’S ez az, mi az ország’ liberális többségét a’ journalistica’ teréről leszorítja. Hasonló értelemben szólt egy újonnan érkezett alföldi ifjú gróf is, fejtegetvén, miképp a’ sajtó’bilincse sok szomorú jeleneteket idézet elő,’s a’forradalmakat sehol sem sajtószabadság, de ellenkezője szülte Szóló épen nem csodálá, hogy a’ baloldali szónokok az időszaki sajtó’ jelen állapotával elégültek, mert egy idő óta aristocraticus szempontból több czikkek is hatnak , mint ez előtt, mi ugyan nem kevés pénzbe kerül; — ’s az aristocraticus czikkek’ ezen sokaságánaktulajdonitá azt is , hogy azon férfi többé nem ir, kit a’ nemzet olly résztvevő figyelemmel kisért az időszaki sajtó’ pályáján. Említvén azt is, hogy az országgyűlési közléseknek kettős vizsgálaton is át kell menniük , ’s hogy a’ közlőknek tudósításaikat a’ pozsonyi első vizsgálat után nem is az illető szerkesztőkhöz, de más censorhoz kell küldeni Budára, hogy végre az „imprimatura kinyerve Pestre mehessenek; a’ censura’ eljárásának tulajdonná, hogy némelly követek utasításaikat kényök szerint magyarázgatják, hogy megyéik’ szellemével gyakran ellenkezőleg nyilatkoznak; mert azok, kik a’ megyékben hírlapok után olvassák a’ nyilatkozatokat, nem tudják azt, ki mondja azt, mit olvasnak, csak tapogatódznak a’ nevek körül. Többen is szóltak még a’ szabadujságok mellett, hivatkozván nem csak Angol- és Francziaországra, hanem Oláhországra is, hol két nap alatt mindent megtud a’ nép, mi tudomásra méltó történik, — ’s abban tartván nálunk az időszaki sajtó’ mostani szabadságát, hogy mellette szabadon legyalázhatni minden nagy nevet, alkotmányos és választott tisztviselőt, municipiumot, de a kormány’ tagjairól felsőbb kinevezéstől függő hivatalnokokról, kormányszéki intézményekről szólni is alig lehet ’stb. Egy ifjú gróf a’ baloldalról is pártolá az országgyűlési szabadujságokat, ’s a’ fentebbi grófnak, ki e’ teremben aristocraticus szózatot még nem hallott,megjegyzé, hogy ő meg épen anti-aristocraticus szózatot nem hallott e’ teremben, ’s nem ismer országot, mellyben aristocratia ne létezzen, legyen az ész, vagy pénzbeli, legyen születési. A’ több baloldali tagok leginkább csak egyszerűen szavaztak a’ szabadusság ellen, ’s Z. főispáni helyettesének indítványa mellett; mi csakugyan többséget nyervén határozatba ment. Ülés’ folytában hitelesíttetett a’hitelintézet iránt kelt főrendi válasz. Kéziratra rendeltettek : a’ zsidók ’s községi jegyzők’ ügyében készült földi válaszok, a’ kir. városok és a’ Hajdú-kerület’ rendezése iránt áthozott alsótáblai izenetekkel együtt. 310. Kerületi ülés,oct. 18-án, elnökök: Zmeskál, Lónyai Menyhért; naplóvivő : Eischl; jegyző: Ghiczy. Napirend: a’ m. gazd. egyesület’ folyamodványára tett választmányi jelentés , ’s aztán a’ pénzügyi munkálat’ folytatása. Irták, mikép’ a’ BR. elhatározák, hogy az országos ajánlatból a’m. gazdasági egyesületet is részesitendik,’s hogy előbbi napon az adandó mennyiség’ meghatározása azon kerületi választmány’ jelentésének tárgyalásától függeszteték föl, melly az egyesület’ folyamodványa iránt véleményadásra meg vala bízva. A’ m. gazd. egyesület — igy szól a’ kerületi választmány’ jelentése — emlékiratában két kérelmet terjeszt a’ törvényhozás elébe , egyrészről t. i. állandó megalapítására 495,500, másrészről pedig, egy középponti gazdaképző intézet’ állítására 515,000 frtot kér az ország által számadás’ kötelessége alatt rendelkezése alá bocsáttatni. Említi a’ választmány, mi hasznos a’ közjóra nézve egyesületek’ működése, melly egyes polgárok’ magánálló, elszigetelt tehetségeit, erejét egy közös czél’ elérésére öszpontositja; ’s valamint egyesületekbe állani szabad ország’ polgárainak legbecsesebb, ’s minden embernek, épen úgy, mint tehetségeinek használata , sérthetlen jogai közé tartozik: úgy vannak, mind a’társas , mind a’közéletnek tévei, miken sikerrel csak egyesületek, ’s leginkább magánegyesületek működhetnek. Illy téren munkálkodik a’m.gazd. egyesület, czélja lévén: terjeszteni a’ hazában a’ mezei gazdaságra vonatkozó ismereteket , legyőzni az előítéleteket, mellyek lebilincselve tartják a’ mezei gazdaság’ fejlődését, kedvessé ’s nemessé tenni a’gazdálkodást, serkenteni, a’gazdaság’ minden ágainak tökéletesítésére buzdítani mindazokat, kik mezei gazdasággal foglalkoznak. Tisztviselők’ serege lenne szükséges, ha a’ kormány e’czélt a’közigazgatás’útján akarná elérni; ’s e’ hivatalnokok’ fizetett tábora sem lenne képes megszokott gépszerű eljárásával eszközleni, mit olly polgárok’ szövetkezése szülhet, kik áthatva az ügy’ fontosságától, annak előmozdítására önként szentelik munkásságukat, ’s nem csupán hivatali kötelesség’ ösztönéből, meleg kebellel, ’s tárgyavatott kezekkel ápolják az ügyet, mellynek fölvirágzását saját érdekök is kívánja. Illy egyesületnek azonban magántársulatnak kell lenni. Nagyot és tökéletest az emberi ész csak nyílt tér , fesztelen szabadság, ’s erejének önérzete mellett mivelhet; a’czélra vezető eszközök’ azon végtelen bőségét, mellyel a’ találékony emberi ész bir, bureaucraliai kormányszabályok, változhatlan formák, holt betűk’ korlátai közé szorítani annyi, mint szárnyait szegni az emberi elme’ szabad röptének, gátolni az intézeteket tökéletesedésökben, ’s az egyesületeket egyszerű kormányintézetekké alakítani. Ez nálunk kétszeresen káros lenne, mert hazánkban vannak és lehetnek esetek , mikben kormányunk’ érdeke a’ magyar nemzet’, sőt a’ magyar kormány’ érdekével is ellentétbe jő. Ezeket előrebocsátván, elismeri a’választmány, hogy az anyagi haszonnak , élvezetén kívül, mellyet kereskedési viszonyaink’ czélszerűbb rendezése nyujtand, a’ gazd. egyesület a’ mezei gazdálkodás’ kifejlődésének hatályos tényezője lehet, ’s eddigi korlátolt hatását azon körülménynek tulajdonítja, hogy nincs ellátva a’ czél’ elérésére szükséges segédeszközökkel , is a’ díjfizetés miatt csak igen kevés tag’ közremunkálására számolhat. Ha az akadályok megszűnvén, az egyesületnek szabad működésre tágasabb tér nyittatik, olly nagyszerű intézetet remél a’ választmány ez egyesületből, melly gazdaságunk’ kifejlődésében uj korszakot idézend elő. — így áll a’ dolog a’ gazdaképző intézetre nézve is, mellyet az egyesület saját felügyelése alatt kíván létrehozni. Ennek hiánya e’ földmivelő hazában szembetűnőbb, semmint szükségét fejtegetni kellene. A’ mezei gazdaság’ azon kifejlettségében, mellyben Európában jelenleg áll, melly nélkül azt más nemzetek’ vetélyzete miatt is, haszonnal folytatni nem sokáig lehetend, szélesen kiterjedett tudományt képez, ’s ez csupán tapasztalás’ útján szerezhető nem lévén , életbeléptetésére elméleti okszerű kiképzést kíván. ’S érdekében áll a’ hazának, hogy minél számosabbak, kik magokat e’ tudományban kiképezni óhajtják, annál többeknek nyuttassék alkalom ra; ’s midőn iparűző osztályt kívánunk teremteni, ne hanyagoltassanak el a’ nemzet’ másik, népesebb földmivelő osztályának érdekei , azon érdekek, mellyek már rég’ fenállanak, és sok ideig a’ magyar nemzeti gazdaság’ legfőbb ágát képezendik. ’S e’ gazdaképző intézetet a’ gazdasági egyesülettel kapcsolatba hozni, sőt egyenesen felügyelése alá állítani azért legczélszerűbb, mivel azon egyesületben leendvén a’ magyar gazdai élelmesség leginkább öszpontosulva, tőle méltán várathatik, hogy az intézet’ kormányzását sikeresben fogja vezetni, mint a’ tanitás és házi rend részleteit éber figyelemmel nem kísérhető kormányszékek. Ajánlá ezen okoknál fogva a’ választmány, hogy a’ m. gazd. egyesület Országos pártfogás alá vétetvén, azon költségekkel, mellyek fentartására és sikeresb működésére , valamint szinte gazdaképző intézet’ állítására ’s fentartására szükségesek, ellátassék. A’ költségek, miket a’ választmány szükségeseknek vél, következők. Gazdaképző intézetre 99.000, tisztviselők fizetésére , népszerű könyvek’ készítésére , jutalmakra’stb. 26,130; végre az egyesület’ épületének a’ köztelkem felállítására, gép- és eszközgyárra, példány-szöllőre, borpinczére, a’központi gyümölcskert’ illő kiterjesztése végett szükséges tér’megszerzésére , és szederkert és példánymagnateka’ felállítására 70.000 forint. Mi azt illeti, hogy az egyesület az ország által az egész tőkét kívánja megajánltatni, ezt a’választmány nem pártolá , úgy hívén, hogy országos pénztár’ állítása , miből a’ nemzet’ közszükségei időnként fedeztessenek, a’ nemzet’ anyagi jóléte’előmozditásának különben is mellőzhetlen föltétele lön; ’s az évenkint megkívántató kiadások csekélyebb észlelet terén, e’ mennyiség a’ közjövedelemnek bármelly forrásaiból időről időre könnyebben fedeztethetik, ’s az ország ez után különfélébb , számosabb, sőt minden szükségeit pótolhatja. Az évenkénti kiadásoknak megfelelő tőkék olly nagy öszletre rúgnak, hogy azokat az ország a’ közköltségek’ minden nemeire nézve kiállítani egyáltalánan nem képes , ’s ekkép’ haladásában tetemesen akadályoztatik. Szükséges tehát, hogy valahára az ország is elálljon a’ sikeretlen módtól, miszerint közszükségeit az évi kiadásoknak subsidium melletti tőkésítésével szokta pótolni, ’s elfogadja azon gyakorlatot, mellyen más, szabadabb és miveltebb nemzetek, olly mesze elöhaladtak, ’s miszerint a’ közszükségek évrül évre állandóan fedeztetnek Idejárul azon körülmény is, hogy a’ kamatláb változó lévén, a’ tőke, melly valamelly intézetre most elégségesnek mutatkozik, 736