Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-11-07 / 402. szám

— csak az maradhatna hivatalában, kiben a’ nemzet teljes bizodalmat helyez. Igaz — úgymond — az ország’ bírája, hogy másutt az alsóházat illeti a’ bizalmatlansági szavazat, de másutt adót is csak az alsóház ajánl , ’s ezt mig municipiumaink jelen állapotukban maradnak, alsóházra bízni nem lehet ;’s másutt biráskodási jog illeti a’ felsőtáblát a’ felelős minister’ vissza­élése felett. Ha külföldet követni akarjuk, utánozzuk teljes következetességgel. Külső országokban, ha valamelly tárgy egyik vagy másik táblánál egyszer elesett, azt azon ország­gyűlésen többé felvenni nem lehet; nálunk a’ sok izenet­­váltogatás arra mutat, hogy törvényhozásunk — azért hogy két teremben tanácskozik,— egy testületet tesz, ezért kell, hogy a’ bizodalmatlansági szavazatot a’két tábla együtt gya­korolja. A’ felhozott esetekben ő amaga tagadó, hogy a’ nemzet’ bizodalmatlansága rendes uton nyilvánult volna. Ez érte­lmben a’baloldalról többen szavaztak, kik kö­zül egy gróf megjegyzé, hogy valamint ő nem pártolná, úgy másokról sem képzelheti, mikép’ pártolhatnák azt, ki a’ fe­lelősségtől irtódzik. Még egy gróf felelt a’ jobboldalról gróf Sz- só nak, megjegyezvén, mikép’ volt idő, mellyben ő maga sem tartá olly igen jónak azt, hogy e’ két tábla’ véleménye egymástól eltér, mellyek közt midőn a’ nemzet’ érdeke forog fen, kü­lönbséggel lenni nem kellene. Szóló gróf A. Gy. állítására azt hiszi, hogy jövendőben ő maga nem fogja pártolni azt, ki a’ felelősségtől irtódzik; de hogy eddig sem pártolá, azt el nem ismerheti; mert eddig gyakran pártolt olly lényt, ki a' felelősségtől a’ világon legjobban irtódzik. A’tömött jobboldal csaknem egyhangúlag gr. T. L-t pártolá. Többséget azonban gróf Sz.I. indítványa nyert. RÖVID KÖZLÉS. A­ nov. 1-én tartott kér. ülésben napi­ren­den a' vallás' tárgya. A­ föRv. ez nap' elfogadták a­ börtönrend­szert, és a’törvény'kötelező erejének kezdetét tárgyazó­­ javasla­tot. Nov. 2-án a’ kér. ülés’ tárgya a­ katonaélelmezés iránti val. je­lentés; a’ föRR-nel napi­renden: pénzügy. Nov. 3-án a’ker. ülés­ben hitelesítések ; ugyanitt 4-én az ipareggyesület beczikkelyez­­tetik. A' vallási átmenetről szóló t.javaslatra nézve nem járulnak a’ RR. a’ föRR’. kivonatához , hogy a’ bevezetésben az 179­1. 26. törvényczikk 13. §-ára hivatkozás történjék , vagy csak annyiban kívánják azt fölidézni, mennyiben eltöröltetik. — A’ fiumei vasút’ kezdő pontjául a’ BR. továbbá is Vukovárt sür­getik kijelöltetni, ollyképen, hogy a’ társaság a’ vonalt a' Kulpa' völgyén legalább Brodig tartozzék vezetni, ha a'vonal egész Fiuméig lehetséges, az orsz. val. a' társasággal az egész vonal iránt szerződjék. A’ RR. továbbá 5 °/C akarnak biztosítani, ’s a' kormány' vállalkozását, mit a' föRR. javasolnak, el nem fo­gadják. Nov. 4-én a'föRR. az élelmezés iránti feliratot elfogadták. A’ közelebb kihirdetett k. k. válaszok közül hely’ szűke miatt csak a’ hivatalképességröl szólót közölhetjük ezúttal. A’ többieket (hitelintézet, hadi adó ’stb.) legközelebbi szá­munkban adandjuk. KEGY. KIRÁLYI VÁLASZ. Minden hivatalok’ viselhe­­tésének a’ nem-nemes honfiakra is kiterjesztése iránt I. évi October’ 31-én felterjesztett felírásra. Sacrae Caesareae etc. benigne intimandum: Substrato per Do­minos Status et Ordines, ope demissae suae ddto 31-ae Octobris a. c. Repraesentationis, de gerendorum publicorum of­­ficiorum capacitate Articulo, sequentem in sensum redi­­gendo : „Incolis Regni Hungáriae , Partiumque et adnexarum isto­ric natis, vel Indigenatum nactis, nullo religionum lege recepta­­rum discrimine, in officiis publicis, seu denominatione haec , seu electione conferantur, adeundis, id, quod ad coetum Nobilium non referantur, impedimento esse non posse.“ — alteratam Suam Majestatem Sacratissimam cum eod­ementer annuere dignatam esse­­nt praevia ratione texendi ejusdem tenores subin solita modalitate cum Cancellaria Sua hungaricoaulica concertentur. In reliquo etc. Per Sacram Caes. Regiam Apostolicam Majestatem. Posonii die 2­ a mensis Novembris 1844. Ladislaus Szőgyényi m. p. FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. Fővárosi lakosaink’ mult számunkban említett kérelemlevelét, miszerint a’ vasúttár­saság az ország’ fővárosának közérdeke’ ’s ez­zel legszorosb kapcsolatbéli ma­gyar keres­­kedés’tekintetéből,az 1836: 25 tcz.’értelménél fog­va, két különálló (azaz a’ pest-debreczeni vaspályának külön , ’s a’ pest-bécsinek szinte külön) indóház’ építésé­re köteleztessék, f. hó’ 2-kán hat személyből álló küldött­ség a’ városi tanács­ ’s vál. polgárságnak benyújtván, az egész ügyet a’ városi tanács ’s vál. polgárság’ figyelmébe ajánlotta; ’s a’ vál. polgárság a’tervezett két indóház’ügyét azonnal magáévá tevén, a’jelenlegi vásár’daczára is, az ügy’ fontossága’ tekintetéből (mivel vásárkor nem szo­kás a’ vál. polgárságnál üléseket tartani) nov. 4-kén ren­d­­kivüli közgyűlés- tartást határozott,mellyben egy szívvel ’s lélekkel azt végezte : kéretnék meg azonnal az illető kormányszék, miszerint a’ vasúttársaság az 1836: 25 tcz. szerint (mert egy indoháznál a’ törvény csak finom­ul van mellőzve) két külön indoház’ építésére köteleztes­sék ; a’ vál. polgárság a’ város’ részéről a’ vasúttársaság­nak eddig ingyen (!?) felajánlott városi köztelkeken­­­ kívül az építendő második indoházhoz megkivántató telket szinte ingyen átengedendi- Kívánatos , hogy ez ügyben ho­­va hamarabb üdvös intézkedés történjék, nehogy később, más kedvetlen példák ’s tapasztalások szerint, valamelly vé­letlen vívja ki a’ magáét. E’ kérelem-ügyben a’ lakosság­nál tovább is egyremásra folynak aláírások. — A’ hason­­szenvi orvosok közt egy kis ellenszenv kerekedett. A' po­zsonyiak ugyanis nem akarták egyletök’ hivatalos nyelvéül *) Ha ezen telkek’ becsárát levonja bárki az egyeseknek fizetett ki­sajátítási árból, kisül, hogy a’­­vasúttársaságnak az ország’ fővá­rosa’ határában egy­b­öl 5, mondd öt v. krba esik. 766 s a’magyart elfogadni, minek szakadás len’eredménye. —­­ Azonban múlt hón­utóján tartott egyleti gyűlésben egyhan­gúlag elhatároztaték, hogy a’ társaság magát fenállónak nyilvánítja , ha a’ pozsonyiak a’ méltánylás’igényeinek nem­zeti nyelvünk’ jogszerű követeléseinek eleget nem téve, elszakadnának is. — Figyelmeztetjük a’ rendőrséget, hogy­­ a’ házak’ falaira mázolást ismét megkezdették, melly épen olly botrányos, mint dísztelen a’ hirdetési lapok’ legkivált nevezetesb’s főhelyeken álló épületekre faggatása. Ugyan nem lehetne e az előbbi’ megszüntetésére czélszerű ren­deleteket tenni,az utóbbiakat pedig más úton pótolni ki? — Múlt héten álliták fel a’ Pyrker ajándékozta remek képcsar­nokot múzeumunkban. — Hogy kell meggazdagodni ? száz­ezer ftát kölcsön fölvenni, ellenni, a’hitelezőkkel pedig százért huszonhárom fizetés mellett megegyezni? Hogy kell csőd alá kerülni? Konyhaszereket ’s szobabútorokat zsibvásárban eladni, ’s helyettük hitelben másokat szerez­ni. Hogy tehet ügyvéd szert hírnévre? Ha perokét veszit ’s főnökei’ rábízott pénzeit elkölti, miket aztán nagy ha­rang fizet meg. — Múlt csütörtökön az új épület mellett egy istállóban tűz ütött ki, de szerencsére csak szalmatűz. — Pénteken pedig a’ váczi temetőben temérdek népözön hul­lámzott, a’ múlt rovatunkban említett kivilágítást részint eszközlő, részint csudáié; hazajövet azonban egy kis sze­rencsétlenség történt, mert egy kocsi a’ czukorgyár mel­letti töltésről lefordulván, a’ benne ülő hölgy némi sérel­met szenvedett, de szerencsére nem szive’ táján. — Va­sárnap virradóra az Aradi- ’s Vadászutczán két némbert találtak halva. — Bérkocsigázolás- ’s vámszedő-gorombás­­kodásról pár nap óta mit sem hallottunk. — A’ Karthausi’ szép lelkű szerzője, a’ szépirodalmi ’s politicai pályán egy­­iránt kitűnő ’s tisztelt férfiú, Eötvös József báró, újra egy repkényt fűzött érdemkoszorujába „Éljen az egyenlőség’ vigjátéka által. Feladatunk’ ’s rovatunk’ rendeltetése nem engedvén azt taglalni, parányiságunk saját meggyőződése szerint is csak azon sokak által nyilvánított óhajtást fejezi ki: „éljen az egyenlőség, ’s éljem a’ ns bárói“ — Clai­r ur gymnasticai leczkéinek téli folyamatát Postautczában lévő Karczagféle házban f. h. 12-én fogja megnyitni. /­ FIGYELMEZTETÉS: A’ nemes czél, mellyet Császár Ferencz, az „ara­di vé­sz lap­ok’’ érdemes szer­kesztője e’ gyűjtemény’ kiadása által irányba vett, elégsé­ges volna a’ munka’ ajánlatára; de a’ vevők azt gazdag tar­talmúnak is fogják találni, ’s kiállítását olly fényesnek, hogy az a’ külföld’ illynemű legjelesebb műczikkelyei között he­lyet foglalhat. Köszönet e’ tettleges pártfogásért szerkesztő­nek és irótársainak a’szenvedő emberiség’nevében.—­0...y. Vegyes közlemények. IPAREGYESÜLET. Kik méltányolni tudják a' számtudományok befolyásos fontosságát az iparosság' különféle munkái és eszközlé­seinél, azok szívesen fognak az iparegyesület' igazgató-választ­mányának hazafias örömeiben osztozni m­idannyiszor, midőn a' mathematikai tudományokban avatottan­ jártas férfiak'közremunká­­lását ,'ferencsés megnyerni a' számtudományi ismeretek’lehető ter­jesztése körül. *S íme kedves alkalma nyílt a' választmánynak is­mét egy melegbuzgóságu tudomány-és ügybarátnak csatlakozásá­ról értesíteni a' közönséget. Gelenczei M. Fal­ur, ki már huzamos­ idő óta foglalkodik magán-oktatással a'mértani tudományokból, és ki az iparegyesületnél már szokásos próba-előadás'alkalmával mind előadási modorának jelességét, mind a' magyar műbeszédben folyó és szabatos otthonosságát, mind végre számtudományi avatottságát a’ választmánynak számosan jelenvolt tagjai előtt kitünöleg tanú­sította , 's ennek következtében a' legszigorúbb titkos szavazás mellett érdemesnek találtatott arra , hogy az egyesület’ körében mint oktató fölléphessen, rendkívüli oktatást kezdett meg nov. 2-kán betűvetésből, összekötve a­ számvetésnek nevezetes részeivel. Az előadások hetenkint háromszor, u. m.: hétfőn, csütörtökön és szombaton, d. u. 2 — 3 órakor , magyar nyelven és mindenkire nézve dijmenten fognak föl­v­­altatni. Az előadás’ helye , mint az egyéb leczkéké, az iparegyesületi terem (ujvilág-utcza 985-ik sz alatt Ilkey-házban).— Pest, nov. 2. — Csanády, jegyző. JELENTÉS az „Életképek“ 1845-iki folyama iránt. Kevés hét még­i s az „Életképek“ megfutandolták időszaki egy évi pá­­lyájokat, ígéreteket nem teszek. Lapjaim' közel egy évi fo­lyama mutatja, mint igyekeztem, költségét nem kímélve, azok’ érdekét mind jeles dolgozatok, mind többrendű műmellék­letek által folyvást emelni. Teendek a' jövő évben is mindent, mit ten­nem, mint t. előfizetőim­ hű­ sáfárjának, kötelességemül lenni hi­szek. — Az „Életképek" alakja, kiállítása tartalmuk’szelleme jövőre is az eddigi maradand, valamint eddigi leend az előfizetési ár is, t. i. Fé­lé­vre helyben , házhoz küldéssel 5 frt.; vidékre postai utón 6 frt.; évnegyedre, helyben 3 frt.; vidékre 4 frt. Budapesten az előfizetések Landerer és Heckennst urak’ nyomdájában a' hatvani-utczai Horváth-házban (a’ „Pesti Hírlap“ kiadó-hivatalban) leendők, vidéken minden cs. k. posta­hivatalnál, mellynek a' szokott tizedpéldánynyal szívesen szolgá­­landók. — Budapesten, nov 6-án, 1844. — Frankenburg Adolf, az „Életképek“ kiadó-szerkesztője. A’ PEST-BUDAI HANGÁSZ-EGYESÜLET f. évf. oct. 13-án, közgyűlést tartván, annak legfontosabb tárgyai következők, u. m.: 1) Al­elnök ur előadván , hogy az egyesület’ szabályai sze­rint az igazgató választmány minden évben a’ közgyűlés" alkalmá­val azon egyesületi tagokból, kiknek előleges kijelölése a’ köz­gyűlést megelőző választmányi ülésben történik, újra kinevezendő, ennek következtében a'kijelöltek’nevet felolvastatván, rendkí­vüli választmányi tagokká egyetértőleg választottak : T. ez. Brand Mih., Brauer József, Brauer Ferencz, Horváth Lázár, Kánitz Manó, Máhr Antal, Szekrényesy József, Szmekál Pál, Babnigg Máté, Baj­­záth György, Rózsa Lajos, Pfeffer Ignácz, Perlászka Domonkos, Papanek Miklós, Korneli Mátyás, Frey József, Márhárd Nép. János, Polczelli Antal, és Zitterbart József urak. Az egyesület’rendes tagjai t ittnnan megerősittetvén, és 2-ik hangász-karmesterré Er­kel Ferencz ur kineveztetvén. 2) Az igazg. választmány által már a’ mull hangászati év’ fo­lyama alatt előterjesztett azon indítvány, melly szerint az új egye­sületi évben ezen közgyűlés után az ülésekről szóló jegyző­könyvek ezentúl magyar nyelven vizessenek, közgyűlésileg is el­fogadtatott, minden tagnak szabadjára hagyatván, hogy indítvá­nyát vagy véleményét azon nyelven terjeszthesse elő, mellyel leg­jobban ért és beszél. 3) A' jelen évi már közrebocsátott számadások előterjesztet­vén , azok jóváhagyattak, és a’ pénztárnok a’ fe­lelösség" terhé­től feloldoztatott. — Közli Ritter Sándor, egyes titkár. FELSZÓLÍTÁS. A’ magyar szabad királyi városokban rész szerint már életbe léptetett, rés szerint keletkező takarék­­pénztárak, és más illyetén társulati vállalatok a’ magyar nyugpénzi intézet’ értékére, kamatozható pénzeinek kikölcsönözését illetőleg, károsan hatnak, és minél inkább szaporodnak az illyetén takarékpénztárak, ’s társulati vál­lalatok, annál kevésbé kerestetnek az intézetnek kikölcsö­nözendő pénzei. Mind a’ jelenlegi, és növekedő mértékben szaporítandó kamatbeli vesztesége a’ magyar nyugpénzi intézet’ ki nem adható tőkepénzeinek, — mind pedig azon körülmény,hogy a’ hitelezők már is alábbszállított kamatokra adnak kölcsö­nöket , az intézeti választottságot arra bírta , miszerint a’ jelen jövedelmi csorbulás’ orvoslása végett i. é. October’ 20-ban rendkívüli ülést tartana, ’s a’ környülmények’ érett megfontolása után tervezetbe hozná azt,— valljon nem volna e czélszerű ezen nyugpénzi intézetnek, a’ felállított taka­rék-pénztárakhoz , mint részvényesnek hozzájárulni? az intézetnek ki nem kölcsönözhető tőkepénzein, a’ dividenciák’ élvezése mellett, részvényeket vásárolni ? — és a’ dividen­­diákból kiszakítandó száztéli hatos kamatokat nyugpénzek’ fizetésére az intézeti alapnak biztosítván, a’ fölösleget, mel­lyel a’ dividenda nyujtand , az intézet’ tőkepénzeinek gya­rapítására fordítani? — és ez által a’ nyugpénzek’ fizeté­sére szánt jövedelmeket is öregbíteni? — Ennélfogva az intézet’ tagjai az alapszabályok’ 25-ik §-sa’ értelmében ezennel felszólitottnak, hogy ezen terv iránt legfeljebb f. é. november’ 25-ig. Írásban, bérmente­sen nyilatkozzanak , — azt ezúttal világosan kijelentvén, miszerint azok, kik semmi nyilatkozatokat be nem külde­nek, úgy fognak tekintetni, mint a’ kik a’ tervet elfogadták, ’s mellette nyilatkoztak. A’ magyar nyugpénzi intézet’ választottságának ülésé­ből. Budán oct. 20-kán 1844. KÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Oct. 23-ig. Hétfőn oct. 21-én es­­küttszék elébe állitatott Montmorency-Robecq herczeg, mi­kép’ már augusztus’ eleje óta mindig váratott. Temérdek nép, köztök a’legitimista párt’ főbbjei, siettek az ülésbe. Az asztalon a’ bírák előtti félkörben számos mell­szobra volt látható a’ Bordeaux-i herczegnek letéve. A’ vádlott’ ügyvéde a’ legitimisták’ egyik legnevezetesebb embere, ’s a’ követkamarának legfényesebb szónoka Berryer volt. A’ vád­lott (Armand-Franç­ais-Gaston-Marie de Montmorency, prince de Robecq) a’ közvádló által vádoltatván , miszerint a’ Bor­deaux­' herczeg’ mell­szobrát azon bűnös czélból terjesztette, hogy a’ lázadás’ szellemét ébressze ’s a’ közbékét meghá­­boritsa , ezen vádra élénken felelt a’ vádlott’ ügyvéde ’s végtére az esküttszék, néhány pereznyi kivonulás ’s illető­leg tanakodás után a’ vádlottat„nem vétkesnek“ nyílvánitá. ANGLIA. Oct. 26-ig. Az angol lapok felenőleg üresek és érdektelenek,­­s leginkább most is a’ Lajos Fülöp’útjáról tesznek szót, de semmi újat sem mondanak. SPANYOLORSZÁG. Az alkotmány-reform-terv, mellyet a’ ministerium a’ cortes elébe terjesztett, ezen változásokat foglalja magában. Az első részben a’második czikket, melly minden sajtó­pert kizárólag esküttszék elébe tartozónak mond, kihagyja. A’ negyedik czikkhez pedig, melly a’törvények előtti egyen­lőséget mondja ki, hozzáteszi, hogy a’ papok és a’ katonák különös kiváltsággal bírnak. A’ tizenegyedik czikk, melly ekkép’ állott. A’ nemzet megtartja a’ cath. hitet 's annak szolgáit,következőkép’ változtatott. A’catholica, apostoli, ró­mai hit a’ státus’ vallása, mellynek és szolgáinak fentartá­­sára az ország magát kötelezi. A’ második részben, melly a’ cortesről szól, semmi vál­tozás sem javasoltatik. A’harmadik részben, melly a’tanácsosokról szól, lé­nyeges változások adatnak elő. Az 1837—i alkotmány sze­rint a’ tanácsosok’ száma 145-re volt határozva, kiket a’ fe­jedelem nevezett ki háromszor annyi jelöltjeiből a’ nemzet­nek, ’s hogy valaki tanácsosi jelölt lehessen, ahhoz csak az kivántatott, miként spanyol, negyven éves , és adófizető (másutt az adót nem fizető minden) legyen. Az új terv sze­rint a’ tanácsosok’ száma határozatlan, ’s a’ fejedelem’ ki­záró jogában áll a’ kinevezés. Ezentúl a’ tanácsosi létre megkivántalik, hogy az illető harmincz évet meghaladott legyen, ’s a’ következő feltételeknek valamellyike alá essék: Vagy volt legyen a’követkamarának elnöke; vagy tanácsos avagy követ volt legyen még pedig háromszor elválasztva, ’s ezen kívül 30,000 reál (6 pgő kv ) jövedelemmel bírjon, akár jószágból, akár életfogytig tartó hivatali, akár nyugalmi fizetésből; vagy pedig minister legyen; vagy status tanácsos, érsek, püspök, spanyol grand, tábornok, küludvarnál követ, ’s a’ legfőbb törvényszékeknél elnök avagy közügyvéd. A’ tanácsosság (felső táblai tagság) életfogytig tartandó. A’ki­rály’ fiai , ’s a’ korona’ közvetlen örökösei életök’ 25- ik évében tanácsosok. A’ törvényhozási befolyáson kivül a’ tanácsosok’ háza törvényszéki minőségben ítél, e’ követ­

Next