Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-11-07 / 402. szám
— csak az maradhatna hivatalában, kiben a’ nemzet teljes bizodalmat helyez. Igaz — úgymond — az ország’ bírája, hogy másutt az alsóházat illeti a’ bizalmatlansági szavazat, de másutt adót is csak az alsóház ajánl , ’s ezt mig municipiumaink jelen állapotukban maradnak, alsóházra bízni nem lehet ;’s másutt biráskodási jog illeti a’ felsőtáblát a’ felelős minister’ visszaélése felett. Ha külföldet követni akarjuk, utánozzuk teljes következetességgel. Külső országokban, ha valamelly tárgy egyik vagy másik táblánál egyszer elesett, azt azon országgyűlésen többé felvenni nem lehet; nálunk a’ sok izenetváltogatás arra mutat, hogy törvényhozásunk — azért hogy két teremben tanácskozik,— egy testületet tesz, ezért kell, hogy a’ bizodalmatlansági szavazatot a’két tábla együtt gyakorolja. A’ felhozott esetekben ő amaga tagadó, hogy a’ nemzet’ bizodalmatlansága rendes uton nyilvánult volna. Ez értelmben a’baloldalról többen szavaztak, kik közül egy gróf megjegyzé, hogy valamint ő nem pártolná, úgy másokról sem képzelheti, mikép’ pártolhatnák azt, ki a’ felelősségtől irtódzik. Még egy gróf felelt a’ jobboldalról gróf Sz- só nak, megjegyezvén, mikép’ volt idő, mellyben ő maga sem tartá olly igen jónak azt, hogy e’ két tábla’ véleménye egymástól eltér, mellyek közt midőn a’ nemzet’ érdeke forog fen, különbséggel lenni nem kellene. Szóló gróf A. Gy. állítására azt hiszi, hogy jövendőben ő maga nem fogja pártolni azt, ki a’ felelősségtől irtódzik; de hogy eddig sem pártolá, azt el nem ismerheti; mert eddig gyakran pártolt olly lényt, ki a' felelősségtől a’ világon legjobban irtódzik. A’tömött jobboldal csaknem egyhangúlag gr. T. L-t pártolá. Többséget azonban gróf Sz.I. indítványa nyert. RÖVID KÖZLÉS. A nov. 1-én tartott kér. ülésben napirenden a' vallás' tárgya. A föRv. ez nap' elfogadták a börtönrendszert, és a’törvény'kötelező erejének kezdetét tárgyazó javaslatot. Nov. 2-án a’ kér. ülés’ tárgya a katonaélelmezés iránti val. jelentés; a’ föRR-nel napirenden: pénzügy. Nov. 3-án a’ker. ülésben hitelesítések ; ugyanitt 4-én az ipareggyesület beczikkelyeztetik. A' vallási átmenetről szóló t.javaslatra nézve nem járulnak a’ RR. a’ föRR’. kivonatához , hogy a’ bevezetésben az 1791. 26. törvényczikk 13. §-ára hivatkozás történjék , vagy csak annyiban kívánják azt fölidézni, mennyiben eltöröltetik. — A’ fiumei vasút’ kezdő pontjául a’ BR. továbbá is Vukovárt sürgetik kijelöltetni, ollyképen, hogy a’ társaság a’ vonalt a' Kulpa' völgyén legalább Brodig tartozzék vezetni, ha a'vonal egész Fiuméig lehetséges, az orsz. val. a' társasággal az egész vonal iránt szerződjék. A’ RR. továbbá 5 °/C akarnak biztosítani, ’s a' kormány' vállalkozását, mit a' föRR. javasolnak, el nem fogadják. Nov. 4-én a'föRR. az élelmezés iránti feliratot elfogadták. A’ közelebb kihirdetett k. k. válaszok közül hely’ szűke miatt csak a’ hivatalképességröl szólót közölhetjük ezúttal. A’ többieket (hitelintézet, hadi adó ’stb.) legközelebbi számunkban adandjuk. KEGY. KIRÁLYI VÁLASZ. Minden hivatalok’ viselhetésének a’ nem-nemes honfiakra is kiterjesztése iránt I. évi October’ 31-én felterjesztett felírásra. Sacrae Caesareae etc. benigne intimandum: Substrato per Dominos Status et Ordines, ope demissae suae ddto 31-ae Octobris a. c. Repraesentationis, de gerendorum publicorum officiorum capacitate Articulo, sequentem in sensum redigendo : „Incolis Regni Hungáriae , Partiumque et adnexarum istoric natis, vel Indigenatum nactis, nullo religionum lege receptarum discrimine, in officiis publicis, seu denominatione haec , seu electione conferantur, adeundis, id, quod ad coetum Nobilium non referantur, impedimento esse non posse.“ — alteratam Suam Majestatem Sacratissimam cum eodementer annuere dignatam essent praevia ratione texendi ejusdem tenores subin solita modalitate cum Cancellaria Sua hungaricoaulica concertentur. In reliquo etc. Per Sacram Caes. Regiam Apostolicam Majestatem. Posonii die 2 a mensis Novembris 1844. Ladislaus Szőgyényi m. p. FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. Fővárosi lakosaink’ mult számunkban említett kérelemlevelét, miszerint a’ vasúttársaság az ország’ fővárosának közérdeke’ ’s ezzel legszorosb kapcsolatbéli magyar kereskedés’tekintetéből,az 1836: 25 tcz.’értelménél fogva, két különálló (azaz a’ pest-debreczeni vaspályának külön , ’s a’ pest-bécsinek szinte külön) indóház’ építésére köteleztessék, f. hó’ 2-kán hat személyből álló küldöttség a’ városi tanács ’s vál. polgárságnak benyújtván, az egész ügyet a’ városi tanács ’s vál. polgárság’ figyelmébe ajánlotta; ’s a’ vál. polgárság a’tervezett két indóház’ügyét azonnal magáévá tevén, a’jelenlegi vásár’daczára is, az ügy’ fontossága’ tekintetéből (mivel vásárkor nem szokás a’ vál. polgárságnál üléseket tartani) nov. 4-kén rendkivüli közgyűlés- tartást határozott,mellyben egy szívvel ’s lélekkel azt végezte : kéretnék meg azonnal az illető kormányszék, miszerint a’ vasúttársaság az 1836: 25 tcz. szerint (mert egy indoháznál a’ törvény csak finomul van mellőzve) két külön indoház’ építésére köteleztessék ; a’ vál. polgárság a’ város’ részéről a’ vasúttársaságnak eddig ingyen (!?) felajánlott városi köztelkeken kívül az építendő második indoházhoz megkivántató telket szinte ingyen átengedendi- Kívánatos , hogy ez ügyben hova hamarabb üdvös intézkedés történjék, nehogy később, más kedvetlen példák ’s tapasztalások szerint, valamelly véletlen vívja ki a’ magáét. E’ kérelem-ügyben a’ lakosságnál tovább is egyremásra folynak aláírások. — A’ hasonszenvi orvosok közt egy kis ellenszenv kerekedett. A' pozsonyiak ugyanis nem akarták egyletök’ hivatalos nyelvéül *) Ha ezen telkek’ becsárát levonja bárki az egyeseknek fizetett kisajátítási árból, kisül, hogy a’vasúttársaságnak az ország’ fővárosa’ határában egyböl 5, mondd öt v. krba esik. 766 s a’magyart elfogadni, minek szakadás len’eredménye. — Azonban múlt hónutóján tartott egyleti gyűlésben egyhangúlag elhatároztaték, hogy a’ társaság magát fenállónak nyilvánítja , ha a’ pozsonyiak a’ méltánylás’igényeinek nemzeti nyelvünk’ jogszerű követeléseinek eleget nem téve, elszakadnának is. — Figyelmeztetjük a’ rendőrséget, hogy a’ házak’ falaira mázolást ismét megkezdették, melly épen olly botrányos, mint dísztelen a’ hirdetési lapok’ legkivált nevezetesb’s főhelyeken álló épületekre faggatása. Ugyan nem lehetne e az előbbi’ megszüntetésére czélszerű rendeleteket tenni,az utóbbiakat pedig más úton pótolni ki? — Múlt héten álliták fel a’ Pyrker ajándékozta remek képcsarnokot múzeumunkban. — Hogy kell meggazdagodni ? százezer ftát kölcsön fölvenni, ellenni, a’hitelezőkkel pedig százért huszonhárom fizetés mellett megegyezni? Hogy kell csőd alá kerülni? Konyhaszereket ’s szobabútorokat zsibvásárban eladni, ’s helyettük hitelben másokat szerezni. Hogy tehet ügyvéd szert hírnévre? Ha perokét veszit ’s főnökei’ rábízott pénzeit elkölti, miket aztán nagy harang fizet meg. — Múlt csütörtökön az új épület mellett egy istállóban tűz ütött ki, de szerencsére csak szalmatűz. — Pénteken pedig a’ váczi temetőben temérdek népözön hullámzott, a’ múlt rovatunkban említett kivilágítást részint eszközlő, részint csudáié; hazajövet azonban egy kis szerencsétlenség történt, mert egy kocsi a’ czukorgyár melletti töltésről lefordulván, a’ benne ülő hölgy némi sérelmet szenvedett, de szerencsére nem szive’ táján. — Vasárnap virradóra az Aradi- ’s Vadászutczán két némbert találtak halva. — Bérkocsigázolás- ’s vámszedő-gorombáskodásról pár nap óta mit sem hallottunk. — A’ Karthausi’ szép lelkű szerzője, a’ szépirodalmi ’s politicai pályán egyiránt kitűnő ’s tisztelt férfiú, Eötvös József báró, újra egy repkényt fűzött érdemkoszorujába „Éljen az egyenlőség’ vigjátéka által. Feladatunk’ ’s rovatunk’ rendeltetése nem engedvén azt taglalni, parányiságunk saját meggyőződése szerint is csak azon sokak által nyilvánított óhajtást fejezi ki: „éljen az egyenlőség, ’s éljem a’ ns bárói“ — Clair ur gymnasticai leczkéinek téli folyamatát Postautczában lévő Karczagféle házban f. h. 12-én fogja megnyitni. / FIGYELMEZTETÉS: A’ nemes czél, mellyet Császár Ferencz, az „aradi vész lapok’’ érdemes szerkesztője e’ gyűjtemény’ kiadása által irányba vett, elégséges volna a’ munka’ ajánlatára; de a’ vevők azt gazdag tartalmúnak is fogják találni, ’s kiállítását olly fényesnek, hogy az a’ külföld’ illynemű legjelesebb műczikkelyei között helyet foglalhat. Köszönet e’ tettleges pártfogásért szerkesztőnek és irótársainak a’szenvedő emberiség’nevében.—0...y. Vegyes közlemények. IPAREGYESÜLET. Kik méltányolni tudják a' számtudományok befolyásos fontosságát az iparosság' különféle munkái és eszközléseinél, azok szívesen fognak az iparegyesület' igazgató-választmányának hazafias örömeiben osztozni midannyiszor, midőn a' mathematikai tudományokban avatottan jártas férfiak'közremunkálását ,'ferencsés megnyerni a' számtudományi ismeretek’lehető terjesztése körül. *S íme kedves alkalma nyílt a' választmánynak ismét egy melegbuzgóságu tudomány-és ügybarátnak csatlakozásáról értesíteni a' közönséget. Gelenczei M. Falur, ki már huzamos idő óta foglalkodik magán-oktatással a'mértani tudományokból, és ki az iparegyesületnél már szokásos próba-előadás'alkalmával mind előadási modorának jelességét, mind a' magyar műbeszédben folyó és szabatos otthonosságát, mind végre számtudományi avatottságát a’ választmánynak számosan jelenvolt tagjai előtt kitünöleg tanúsította , 's ennek következtében a' legszigorúbb titkos szavazás mellett érdemesnek találtatott arra , hogy az egyesület’ körében mint oktató fölléphessen, rendkívüli oktatást kezdett meg nov. 2-kán betűvetésből, összekötve a számvetésnek nevezetes részeivel. Az előadások hetenkint háromszor, u. m.: hétfőn, csütörtökön és szombaton, d. u. 2 — 3 órakor , magyar nyelven és mindenkire nézve dijmenten fognak fölvaltatni. Az előadás’ helye , mint az egyéb leczkéké, az iparegyesületi terem (ujvilág-utcza 985-ik sz alatt Ilkey-házban).— Pest, nov. 2. — Csanády, jegyző. JELENTÉS az „Életképek“ 1845-iki folyama iránt. Kevés hét mégi s az „Életképek“ megfutandolták időszaki egy évi pályájokat, ígéreteket nem teszek. Lapjaim' közel egy évi folyama mutatja, mint igyekeztem, költségét nem kímélve, azok’ érdekét mind jeles dolgozatok, mind többrendű műmellékletek által folyvást emelni. Teendek a' jövő évben is mindent, mit tennem, mint t. előfizetőim hű sáfárjának, kötelességemül lenni hiszek. — Az „Életképek" alakja, kiállítása tartalmuk’szelleme jövőre is az eddigi maradand, valamint eddigi leend az előfizetési ár is, t. i. Félévre helyben , házhoz küldéssel 5 frt.; vidékre postai utón 6 frt.; évnegyedre, helyben 3 frt.; vidékre 4 frt. Budapesten az előfizetések Landerer és Heckennst urak’ nyomdájában a' hatvani-utczai Horváth-házban (a’ „Pesti Hírlap“ kiadó-hivatalban) leendők, vidéken minden cs. k. postahivatalnál, mellynek a' szokott tizedpéldánynyal szívesen szolgálandók. — Budapesten, nov 6-án, 1844. — Frankenburg Adolf, az „Életképek“ kiadó-szerkesztője. A’ PEST-BUDAI HANGÁSZ-EGYESÜLET f. évf. oct. 13-án, közgyűlést tartván, annak legfontosabb tárgyai következők, u. m.: 1) Alelnök ur előadván , hogy az egyesület’ szabályai szerint az igazgató választmány minden évben a’ közgyűlés" alkalmával azon egyesületi tagokból, kiknek előleges kijelölése a’ közgyűlést megelőző választmányi ülésben történik, újra kinevezendő, ennek következtében a'kijelöltek’nevet felolvastatván, rendkívüli választmányi tagokká egyetértőleg választottak : T. ez. Brand Mih., Brauer József, Brauer Ferencz, Horváth Lázár, Kánitz Manó, Máhr Antal, Szekrényesy József, Szmekál Pál, Babnigg Máté, Bajzáth György, Rózsa Lajos, Pfeffer Ignácz, Perlászka Domonkos, Papanek Miklós, Korneli Mátyás, Frey József, Márhárd Nép. János, Polczelli Antal, és Zitterbart József urak. Az egyesület’rendes tagjai t ittnnan megerősittetvén, és 2-ik hangász-karmesterré Erkel Ferencz ur kineveztetvén. 2) Az igazg. választmány által már a’ mull hangászati év’ folyama alatt előterjesztett azon indítvány, melly szerint az új egyesületi évben ezen közgyűlés után az ülésekről szóló jegyzőkönyvek ezentúl magyar nyelven vizessenek, közgyűlésileg is elfogadtatott, minden tagnak szabadjára hagyatván, hogy indítványát vagy véleményét azon nyelven terjeszthesse elő, mellyel legjobban ért és beszél. 3) A' jelen évi már közrebocsátott számadások előterjesztetvén , azok jóváhagyattak, és a’ pénztárnok a’ felelösség" terhétől feloldoztatott. — Közli Ritter Sándor, egyes titkár. FELSZÓLÍTÁS. A’ magyar szabad királyi városokban rész szerint már életbe léptetett, rés szerint keletkező takarékpénztárak, és más illyetén társulati vállalatok a’ magyar nyugpénzi intézet’ értékére, kamatozható pénzeinek kikölcsönözését illetőleg, károsan hatnak, és minél inkább szaporodnak az illyetén takarékpénztárak, ’s társulati vállalatok, annál kevésbé kerestetnek az intézetnek kikölcsönözendő pénzei. Mind a’ jelenlegi, és növekedő mértékben szaporítandó kamatbeli vesztesége a’ magyar nyugpénzi intézet’ ki nem adható tőkepénzeinek, — mind pedig azon körülmény,hogy a’ hitelezők már is alábbszállított kamatokra adnak kölcsönöket , az intézeti választottságot arra bírta , miszerint a’ jelen jövedelmi csorbulás’ orvoslása végett i. é. October’ 20-ban rendkívüli ülést tartana, ’s a’ környülmények’ érett megfontolása után tervezetbe hozná azt,— valljon nem volna e czélszerű ezen nyugpénzi intézetnek, a’ felállított takarék-pénztárakhoz , mint részvényesnek hozzájárulni? az intézetnek ki nem kölcsönözhető tőkepénzein, a’ dividenciák’ élvezése mellett, részvényeket vásárolni ? — és a’ dividendiákból kiszakítandó száztéli hatos kamatokat nyugpénzek’ fizetésére az intézeti alapnak biztosítván, a’ fölösleget, mellyel a’ dividenda nyujtand , az intézet’ tőkepénzeinek gyarapítására fordítani? — és ez által a’ nyugpénzek’ fizetésére szánt jövedelmeket is öregbíteni? — Ennélfogva az intézet’ tagjai az alapszabályok’ 25-ik §-sa’ értelmében ezennel felszólitottnak, hogy ezen terv iránt legfeljebb f. é. november’ 25-ig. Írásban, bérmentesen nyilatkozzanak , — azt ezúttal világosan kijelentvén, miszerint azok, kik semmi nyilatkozatokat be nem küldenek, úgy fognak tekintetni, mint a’ kik a’ tervet elfogadták, ’s mellette nyilatkoztak. A’ magyar nyugpénzi intézet’ választottságának üléséből. Budán oct. 20-kán 1844. KÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Oct. 23-ig. Hétfőn oct. 21-én esküttszék elébe állitatott Montmorency-Robecq herczeg, mikép’ már augusztus’ eleje óta mindig váratott. Temérdek nép, köztök a’legitimista párt’ főbbjei, siettek az ülésbe. Az asztalon a’ bírák előtti félkörben számos mellszobra volt látható a’ Bordeaux-i herczegnek letéve. A’ vádlott’ ügyvéde a’ legitimisták’ egyik legnevezetesebb embere, ’s a’ követkamarának legfényesebb szónoka Berryer volt. A’ vádlott (Armand-Français-Gaston-Marie de Montmorency, prince de Robecq) a’ közvádló által vádoltatván , miszerint a’ Bordeaux' herczeg’ mellszobrát azon bűnös czélból terjesztette, hogy a’ lázadás’ szellemét ébressze ’s a’ közbékét megháboritsa , ezen vádra élénken felelt a’ vádlott’ ügyvéde ’s végtére az esküttszék, néhány pereznyi kivonulás ’s illetőleg tanakodás után a’ vádlottat„nem vétkesnek“ nyílvánitá. ANGLIA. Oct. 26-ig. Az angol lapok felenőleg üresek és érdektelenek,s leginkább most is a’ Lajos Fülöp’útjáról tesznek szót, de semmi újat sem mondanak. SPANYOLORSZÁG. Az alkotmány-reform-terv, mellyet a’ ministerium a’ cortes elébe terjesztett, ezen változásokat foglalja magában. Az első részben a’második czikket, melly minden sajtópert kizárólag esküttszék elébe tartozónak mond, kihagyja. A’ negyedik czikkhez pedig, melly a’törvények előtti egyenlőséget mondja ki, hozzáteszi, hogy a’ papok és a’ katonák különös kiváltsággal bírnak. A’ tizenegyedik czikk, melly ekkép’ állott. A’ nemzet megtartja a’ cath. hitet 's annak szolgáit,következőkép’ változtatott. A’catholica, apostoli, római hit a’ státus’ vallása, mellynek és szolgáinak fentartására az ország magát kötelezi. A’ második részben, melly a’ cortesről szól, semmi változás sem javasoltatik. A’harmadik részben, melly a’tanácsosokról szól, lényeges változások adatnak elő. Az 1837—i alkotmány szerint a’ tanácsosok’ száma 145-re volt határozva, kiket a’ fejedelem nevezett ki háromszor annyi jelöltjeiből a’ nemzetnek, ’s hogy valaki tanácsosi jelölt lehessen, ahhoz csak az kivántatott, miként spanyol, negyven éves , és adófizető (másutt az adót nem fizető minden) legyen. Az új terv szerint a’ tanácsosok’ száma határozatlan, ’s a’ fejedelem’ kizáró jogában áll a’ kinevezés. Ezentúl a’ tanácsosi létre megkivántalik, hogy az illető harmincz évet meghaladott legyen, ’s a’ következő feltételeknek valamellyike alá essék: Vagy volt legyen a’követkamarának elnöke; vagy tanácsos avagy követ volt legyen még pedig háromszor elválasztva, ’s ezen kívül 30,000 reál (6 pgő kv ) jövedelemmel bírjon, akár jószágból, akár életfogytig tartó hivatali, akár nyugalmi fizetésből; vagy pedig minister legyen; vagy status tanácsos, érsek, püspök, spanyol grand, tábornok, küludvarnál követ, ’s a’ legfőbb törvényszékeknél elnök avagy közügyvéd. A’ tanácsosság (felső táblai tagság) életfogytig tartandó. A’király’ fiai , ’s a’ korona’ közvetlen örökösei életök’ 25- ik évében tanácsosok. A’ törvényhozási befolyáson kivül a’ tanácsosok’ háza törvényszéki minőségben ítél, e’ követ