Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-11-07 / 402. szám

— csak az maradhatna hivatalában, kiben a’ nemzet teljes bizodalmát helyez. Igaz — úgymond — az ország’ bírája, hogy másutt az alsóházat illeti a’ bizalmatlansági szavazat, de másutt adót is csak az alsóház ajánl , ’s ezt mig municipiumaink jelen állapotukban maradnak, alsóházra bízni nem lehet ;’s másutt biráskodásijog illeti a’ felsőtáblát a’ felelős minister’ vissza­élése felett. Ha külföldet követni akarjuk, utánozzuk teljes következetességgel. Külső országokban, ha valamelly tárgy egyik vagy másik táblánál egyszer elesett, azt azon ország­gyűlésen többé felvenni nem lehet; nálunk a’ sok izenet- váltogatás arra mutat, hogy törvényhozásunk — azért hogy két teremben tanácskozik,— egy testületet tesz, ezért kell, hogy a’ bizodalmatlansági szavazatot a’két tábla együtt gya­korolja. A’ felhozott esetekben ő nmtga tagadó, hogy a’ nemzet’ bizodalmatlansága rendes utón nyilvánult volna. Ez érte emben a’baloldalról többen szavaztak, kik kö­zül egy gróf megjegyzé, hogy valamint ö nem pártolná, úgy másokról sem képzelheti, mikép’ pártolhatnák azt, ki a’ fe­lelősségtől irtódzik. Még egy gróf felelt a’ jobboldalról gróf Sz- I—nak, megjegyezvén, mikép’ volt idő, mellyben ö mtga sem tartá olly igen jónak azt, hogy e’ két tábla’ véleménye egymástól eltér, meilyek közt midőn a’ nemzet’ érdeke forog fen, kü­lönbséggel lenni nem kellene. Szóló gróf A. Gy. állítására azt hiszi, hogy jövendőben ö mtga nem fogja pártolni azt, ki a’ felelősségtől irtódzik; de hogy eddig sem pártolá, azt el nem ismerheti; mert eddig gyakran pártolt olly lényt, ki a' felelősségtől a’ világon legjobban irtódzik. A’tömöttjnbboldal csaknem egyhangúlag gr. T. L-t pártolá. Többséget azonban gróf Sz.I. indítványa nyert. RÖVID KÖZLÉS. A' nov. 1-én tartott kér. ülésben napi ren­den a' vallás' tárgya. A' föRR. ez nap' elfogadták a' börtönrend­szert, 's a’törvény'kőtelező erejének kezdetét tárgyaző t javalla­tot. Nov. 2-án a’ kér. ülés’ tárgya a'katonaélelmezés iránti val. je­lentés; a’ fóRR-nel napi renden: pénzügy. Nov. 3-án a’kér. ülés­ben hitelesítések ; ugyanitt 4-én az ipareggyesület beczikkelyez- tetik. A' vallási átmenetről szóló t.javaliatra nézve nem járulnak a’ RR. a’ föRR’. kivánatához , hogy a’ bevezetésben az 179yí: 26. törvényezikk 13. §-ára hivatkozás történjék , vagy csak annyiban kívánják azt fölidézni, mennyiben eltöröltetik. — A’ fiumei vasút’ kezdő pontjául a’ RR. továbbá is Vukovárt sür­getik kijelöltetni, ollyképen, hogy a’ társaság a’ vonalt a' Kulpa' völgyén legalább Brodig tartozzék vezetni, ha a'vonal egész Fiúméig lehetséges, az orsz. vál. a' társasággal az egész vonal iránt szerződjék. A’ RR. továbbá 5 °/0 akarnak biztosítani, ’s a' kormány' vállalkozását, mit a' föRR. javasolnak, el nem fo­gadják. Nov. 4-én a'föRR. az élelmezés iránti feliratot elfogadták. A’ közelebb kihirdetett k. k. válaszok közül hely’ szűke miatt csak a’ hivatalképességröl szólót közölhetjük ezúttal. A’ többieket (hitelintézet, hadi adó ’slb.) legközelebbi szá­munkban adandjub. KEGY. KIRÁLYI VÁLASZ. Minden hivatalok’ viselhe- tésének a’ nem-nemes honfiakra is kiterjesztése iránt f. évi October’ 31-én felterjesztett felírásra. Sacrae Caesareae etc. benigne intimandum: Substrato per Do­minos Status et Ordines, ope demissae suae ddo 31-ae Octobris a. c. Repraesentationis, de gerendorum publicorum of- ficiorum capacitate Articulo, sequentem in sensum redi- gendo : „Incolis Regni Hungáriáé , Partiumque ei adnexarum ist— hic natis, vel Indigenatum nactis, nullo religionum lege recepta- rum discrimine, in ofTiciis publicis, seu denominatione haec , seu electione conferantur, adeundis, id, quod ad coetum Nobilium non referantur, impedimento esse non posse;“ — altefatam Suam Majestatem Sacratissimam cum eoclementer annuere dignalam esse: nt praevia ralione texendi ejusdem tenores subin solita modalitate cum Cancellaria Sua hungaricoaulica concertentur. In reliquo etc. Per Sacram Caes. Regiam Apostolicam Majestatem. Posonii die 2-a mensis Novembris 1844. Ladislaus Szőgyényi m. p. FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. Fővárosi lakosaink’ mult számunkban említett kérelemlevelét, miszerint a’ vasúttár­saság az ország’ fővárosának közérdeke’ ’s ez­zel legszorosb kapcsolatbclima gyár keres- kedés’tekintetéből,az 1836: 25 tcz.’értelménél fog­va, két különálló (azaz a’ pest-debreczeni vaspályának külön , ’s a’ pest-bécsinek szinte külön) indoház’ építésé­re köteleztessék, f. hó’ 2-kán hat személyből álló küldött­ség a’ városi tanács- ’s vál. polgárságnak benyújtván, az egész ügyet a’ városi tanács ’s vál. polgárság’ figyelmébe ajánlotta; ’s a’ vál. polgárság a’tervezett kétindoház’ügyét azonnal magáévátevén, a’jelenlegi vásár’daczára is, az ügy’ fontossága’ tekintetéből (mivel vásárkor nem szo­kás a’ vál. polgárságnál üléseket tartani) nov. 4-kén ren d- kivüli közgyűlés- tartást határozott,mellyben egy szívvel ’s lélekkel azt végezte : kéretnék meg azonnal az illető kormányszék, miszerint a’ vasúttársaság az 1836: 25 tcz. szerint (mert egy indoháznál a’ törvény csak finom­ul van mellőzve) két külön indoház’ építésére köteleztes­sék ; a’ vál. polgárság a’ város’ részéről a’ vasúttársaság­nak eddig ingyen (I?) felajánlott városi köztelkeken #) kívül az építendő második indoházhoz megkivántató telket szinte ingyen áfengedendi- Kívánatos , hogy ez ügyben ho- vahamarabh üdvös intézkedés történjék, nehogy később, más kedvetlen példák ’s tapasztalások szerint, valamelly vé­letlen vívja ki a’ magáét. E’ kérelem-ügyben a’ lakosság­nál tovább is egyremásra folynak aláírások. — A’ hason- szenvi orvosok közt egy kis ellenszenv kerekedett. A" po­zsonyiak ugyanis nem akarták egyletök’ hivatalos nyelvéül *) Ha ezen telkek’ becsárát levonja bárki az egyeseknek fizetett ki­sajátítási árból, kisül, hogy a’ ^vasúttársaságnak az ország’ fővá­rosa’ határában egy Q öl 5, mondd öt v. krba esik. I a’magyart elfogadni, minek szakadás lőn’eredménye. — I Azonban múlt hó’ utóján tartott egyleti gyűlésben egyhan­gúlag elhatároztaték, hogy a’ társaság magát fenállónak nyilvánítja , ha a’ pozsonyiak a’ méltánylás’igényeinek nem­zeti nyelvünk’ jogszerű követeléseinek eleget nem téve, elszakadnának is. — Figyelmeztetjük a’ rendőrséget, hogy I a’ házak’ falaira mázolást ismét megkezdették, melly épen olly botrányos, mint dísztelen a’ hirdetési lapok’ legkivált nevezetesb’s főhelyeken álló épületekre raggalása. Ugyan nem lehetne e az előbbi’ megszüntetésére czélszerü ren­deleteket tenni,az utóbbiakat pedig más ulon pótolni ki? — Múlt héten álliták fel a’ Pyrker ajándékozta remek képcsar­nokot múzeumunkban. — Hogy kell meggazdagodni ? száz­ezer ftot kölcsön fölvenni, ellenni, a’hitelezőkkel pedig százért huszonhárom fizetés mellett megegyezni? Hogy kell csőd alá kerülni? Konyhaszereket ’s szobabútorokat zsibvásárban eladni, ’s helyettük hitelben másokat szerez­ni. Hogy tehet ügyvéd szert hírnévre? Ha porokét vészit ’s főnökei’ rábízott pénzeit elkölti, miket aztán nagy ha­rang fizet meg. — Múlt csütörtökön az újépület mellett egy istállóban tűz ütött ki, de szerencsére c<ak szalmatűz. — Pénteken pedig a’ váczi temetőben temérdek népözön hul­lámzott, a’ múlt rovatunkban említett kivilágítást részint eszközlő, részint csudáié; hazajövet azonban egy kis sze­rencsétlenség történt, mert egy kocsi a’ ezukorgyár mel­letti töltésről lefordulván, a’ benne ülő hölgy némi sérel­met szenvedett, de szerencsére nem szive’ táján. — Va­sárnap virradóra az Aradi- ’s Vadászutczán két némbert találtak halva. — Bérkocsigázolás- ’s vámszedö-gorombás- kodásról párnap óta mitsem hallottunk. — A’ Karthausi’ szép lelkű szerzője, a’ szépirodalmi ’s politicai pályán egy- iránt kitűnő ’s tisztelt férfiú, Eötvös József báró, újra egy repkényt fűzött érdemkoszorujába „Éljen az egyenlőség“ vigjátéka által. Feladatunk’ ’s rovatunk’ rendeltetése nem engedvén azt taglalni, parányiságunk saját meggyőződése szerint is csak azon sokak által nyilvánított óhajtást fejezi ki: „éljen az egyenlőség, ’s éljem a’ ns bárói“ — Clai r ur gymnasticai leczkéinektéli folyamatát Postautczában lévő Karczagféle házban f. h. 12-én fogja megnyitni. /\ FIGYELMEZTETÉS. A’ nemes czél, mellyrt Császár Ferencz, az „ara di vé sz lap ok’“ érdemes szer­kesztője e’ gyűjtemény’ kiadása által irányba vett, elégsé­ges volna a’ munka’ ajánlatára; de a’ vevők azt gazdag tar­talmúnak is fogják találni, ’s kiállítását olly fényesnek, hogy az a’ külföld’ illynemü legjelesebb műczikkelyei között he­lyet foglalhat. Köszönet e’ tettleges pártfogásért szerkesztő­nek és irótársainak a’szenvedő emberiség’nevében.— 0...y. Vegyes közlemények. IPAREGYESÜLFT. Kik méltányolni tudják a' számtudományok befolyásos fontosságát az iparosság' különféle muukái és eszközlé­seinél, azok szívesen fogaak az iparegyesület' igazgató-választ­mányának hazafiui örömeiben osztozni m ndannyiszor, midón a' malhematikai tudományokban avatottan-jártas férfiak'közremuuká- lását ,'ierencsés megnyerni a' számtudományi ismeretek’lehetö ter­jesztése körül. *S íme kedves alkalma nyílt a' választmánynak is­mét egy meleghuzgóságu tudomány-és ügybarálnak csatlakozásá­ról értesíteni a' közönséget. Gelenczei M. Fal ur, ki már huzamosb idő óta foglalkodik magán-oktatással a'mértani tudományokból, és ki az iparegyesülelnél már szokásos próba-előadás'alkalmával mind előadási modorának jelességét, mind a' magyar műbeszédben folyó és szabatos otthonosságát, mind végre számtudományi avatottságát a’ választmánynak számosán jelenvolt tagjai előtt kitünöleg tanú­sította , 's ennek következtében a' legszigorúbb titkos szavazás mellett érdemesnek találtatott arra , hogy az egyesület’ körében mint oktató fölléphessen, rendkívüli oktatást kezdett meg ncv. 2-kán betűvetésből, összekötve a'számvetésnek nevezetes részeivel. Az előadások hetenkint háromszor, u. m.: hétfőn, csütörtökön és szombaton, d. u. 2 — 3 órakor , magyar nyelven és mindenkire nézve dijmenten fognak föl ^ (altatni. Az előadás’ helye , mintáz egyéb leczkéké, az iparegyesuleti terem (ujvilág-utcza 985-ik sz alatt Ilkey-házban).— Pest, nov. 2. — Csanády, jegyző. JELENTÉS az „Életképek“ 1845-iki folyama iránt. K»vés hét még 's az „Életképek“ megfutandolták időszaki egy évi pá- lyájokat. ígéreteket nem teszek. Lapjaim' közel egy évi fo­lyama mutatja, mint igyekeztem, költségét nem kímélve, azok’ érdekét mind jeles dolgozatok, mind többrendü műmelléf letek által folyvást emelni. Teendek a' jövő évben is mindent, mit ten­nem, mint t. előfizetőim' hű-sáfárjának, kötelességemül lenni hi­szek. — Az „Életképek" alakja, kiállítása tartalmuk’szelleme jövőre is az eddigi maradand, valamint eddigi leend az előfizetési ár is, t. i. Fé lé vre helyben , házhoz küldéssel 5 frt.; vidékre postai utón 6 frt,; évnegyedre, helyben 3 frt.; vidékre 4 frt. Budapesten az előfizetések Länderer és Heckennst urak’ nyomdájában a' halvani-uiczai Horváth-hazban (a’ „Pesti Hírlap“ kiadó-hivatalban) leendők, vidéken minden cs. k. posta­hivatalnál, mellynek a' szokott tizedpéldánynyal szívesen szolgá- landok. — Budapesten, nov 6-án, 1844. — Frankenburg Adolf, az „Életképek“ kiadó-sserkesztöj«. A’ PEST-BUDAI HANGÁSZ-EGYESÜLET f. évi. oct. 13-án, közgyűlést tartván, annak legfontosabb tárgyai következők, u. m.: 1) Al-elnök ur előadván , hogy az egyesület’ szabályai sze­rint az igazgató választmány minden évben a’ közgyűlés" alkalmá­val azon egyesületi tagokból, kiknek előleges kijelölése a’ köz­gyűlést megelőző választmányi ülésben történik, újra kinevezendő, ennek következtében a'kijelellek’nevei felolvasiatván; rendkí­vüli választmányi tagokká egyetérlölcg választatlak : T. ez. Brand Mih., Brauer József, Brauer Ferencz, Horváth Lázár, KánitzManó, Műhr Antal, Szekrényesy József, Szmekál Pál, Babnigg Máté, Baj- záth György, Rózsa Lajos, Pfeffer Ignácz, Perlászka Domonkos, Papanek Miklós, Korneli Mátyás, Frey József, Márhárd Nép. Janos, Polczelli Antal, és Zitterbart József urak. Az egyesület’rendes 766 fa?jai tijtnnan megerősitfetvén, és 2-ik hangísz-karme«terré Er­kel Ferencz ur kineveztetvén. 2) Az igazg. választmány által már a’ mull hangászati év’ fo­lyama alatt előterjesztett azon indítvány, melly szerint az uj egye­sületi évben ezen közgyűlés után az ülésekről szóló jegyző­könyvek ezentúl magyar nyelven vitessenek, közgyülésileg is el­fogadtatott, minden tagnak szabadjára hagyatván, hogy indítvá­nyát vagy véleményét azon nyelven terjeszthesse elő, mellyel leg­jobban ért és beszél. 3) A' jelen évi már közrebocsátott számadások előterjesztet­vén , azok jóváhagyatlak, és a’ pénztárnok a’ fe.lelösség" terhé­től feloldoztatott. — Közli Ritter Sándor, egyes titkár. FELSZÓLÍTÁS. A’ magyar szabad királyi városokban rószszerintmáréletbeléptetett, résszerint keletkező takarék. pénztárak, és más illyetén társulati vállalatok a’ magyar nyugpénzi intézet’ értékére, kamatozható pénzeinek kikölcsönözését illetőleg, károsan hatnak; és minél inkább szaporodnak az illyetén takarékpénztárak, ’s társulati vál­lalatok, annál kevésbé kerestetnek az intézetnek kikölcsö­nözendő pénzei. Mind a’ jelenlegi, és növekedő mértékben szaporítandó kamatbeli vesztesége a’ magyar nyugpénzi intézet’ kinem adható tőkepénzeinek; — mind pedig azon körülmény,hogy a’ hitelezők már is alábbszállitott kamatokra adnak kölcsö­nöket , az intézeti választottságot arra bírta , miszerint a’ jelen jövedelmi csorbulás’ orvoslása végett f. é. October’ 20-kán rendkívüli ülést tartana, ’s a’ környülmények’ érett megfontolása után tervezetbe hozná azt,— valljon nem volna e czélszerü ezen nyugpénzi intézetnek, a’ felállított taka­rék-pénztárokhoz , mint részvényesnek hozzájárulni? az intézetnek kinem kölcsönözhető tökepénzein, a’ dividendák’ élvezése mellett, részvényeket vásároln1 ? — és a’ dividen- dákból kiszakítandó száztóli hatos kamatokat nyugpénzek’ fizetésére az intézeti alapnak biztosítván, a’ fölösleget, mel­lyel a’ dividenda nyujtand , az intézet’ tőkepénzeinek gya­rapítására fordítani? — és ez által a’ nyugpénzek’ fizeté­sére szánt jövedelmeket is öregbíteni? — Ennélfogva az intézet’ tagjai az alapszabályok’ 25-ik §-sa’ értelmében ezennel felszólitattnak, hogy ezen terv iránt legfeljebb f. é. november’ 25-ig, Írásban, bérmente­sen nyilatkozzanak : — azt ezúttal világosan kijelentvén, miszerint azok, kik semmi nyilatkozatokat be nem külde­nek, úgy fognak tekintetni, mint a’ kik a’ tervet elfogadták, ’s mellette nyilatkoztak. A’ magyar nyugpénzi intézet’ választottságának ülésé­ből. Budán oct. 20-kán 1844. KÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Oct. 23-ig. Hétfőn oct. 21-én es- küttszék elébe állitatott Montmorency-Robecq herczeg, mi­kép’ már augusztus’ eleje óta mindig váratott. Temérdek nép, köztök a’legitimista párt’ főbbjei, siettek az ülésbe. Az asztalon a’ bírák előtti félkörben számos mell-szobra volt látható a’ Bordeaux-i herczegnek letéve. A’ vádlott’ ügyvéde a’ legitimisták’ egyik legnevezetesebb embere, ’s a’ követkamarának legfényesebb szónoka Berryer volt. A’ vád­lott (Armand-Fran«;ais-Gaston-Marie de Montmorency, prince de Robecq) a’ közvádló által vádoltatván , miszerint a’ Bor­deaux!' herczeg’ mell-szobrát azon bűnös czélból terjesztette, hogy a’ lázadás’ szellemét ébressze ’s a’ közbékét meghá- boritsa , ezen vádra élénken felelt a’ vádlott’ ügyvéde ’s végtére az esküttszék, néhány pereznyi kivonulás ’s illető­leg tanakodás után a’ vádlottat„nem vétkesnek“ nyílvánitá. ANGLIA. Oct. 26-ig. Az angol lapok felünőleg üresek és érdektelenek, 's leginkább most is a’ Lajos Fülöp’útjáról tesznek szót, de semmi újat sem mondanak. SPANYOLORSZÁG. Az alkolmány-reform-terv, mellyet a’ minislerium a’ cortes elébe terjesztett, ezen változásokat foglalja magában: Az első részben a’második czikket, melly minden sajtó­pert kizárólag esküttszék elébe tartozónak mond, kihagyja. A’ negyedik czikkhez pedig, melly a’törvények előtti egyen­lőséget mondja ki, hozzáteszi, hogy a’ papok és a’ katonák különös kiváltsággal bírnak. A’ tizenegyedik czikk, melly ekkép’ állott: Á’ nemzet megtartja a’ calh. hitet 's annak szolgáit,következőkép’ változtatott: A’catholica, apostoli, ró­mai hit a’ státus’ vallása, mellynek és szolgáinak fentartá- sára az ország magát kötelezi. A’ második részben, melly a’ cortesről szól, semmi vál­tozás sem javasoltatik. A’harmadik részben, melly a’tanácsosokról szól, lé­nyeges változások adatnak elő. Az 1837—i alkotmány sze­rint a’ tanácsosok’ száma 145-re volt határozva, kiket a’ fe­jedelem nevezelt ki háromszor annyi jelöltjeiből a’ nemzet­nek, ’s hogy valaki tanácsosi jelölt lehessen, ahhoz csak az kivántatott, miként spanyol, negyven éves , és adófizető (másutt az adót nem fizető minden) legyen. Az uj terv sze­rint a’ tanácsosok’ száma határozatlan, ’s a’ fejedelem’ ki­záró jogában áll a’ kinevezés. Ezentúl a’ tanácsosi létre megkivántalik, hogy az illető harmincz évet meghaladott legyen, ’s a’ következő feltételeknekvalamellyike alá essék: Yagy volt legyen a’követkamarának elnöke; vagy tanácsos avagy követ volt legyen még pedig háromszor elválasztva, ’s ezen kívül 30,000 reál (6 pgő kr ) jövedelemmel bírjon, akár jószágból, akár életfogytig tartó hivatali, akár nyugalmi fizetésből; vagy pedig minister legyen; vagy status tanácsos, érsek, püspök, spanyol grand, tábornok, küludvarnál követ, ’s a’ legfőbb törvényszékeknél elnök avagy közügyvéd. A’ tanácsosság (felső táblai tagság) életfogytig tartandó. A’ki­rály’ fiai , ’s a’ korona’ közvetlen örökösei életök’ 25- ik évében tanácsosok. A’ törvényhozási befolyáson kivül a’ tanácsosok’ háza törvényszéki minőségben Ítél, e’ követ-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék