Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-07-04 / 366. szám

annak alkalmazását még csak kisérletkint ’s kezdetkint sem engedje meg, én azt hiszem, hogy ha kísérletet ’s egy­szersmind kezdetet teszünk vala két, börtönökben hosszabb időre ítélt rabokkal, tehetünk vala a’ törvényhatóságiak­­ban is, mellyekben a’ foglyok leginkább vádlottakból ’s ollyanokból állanak kik rövidebb időre záratnak el; sőt a’ tapasztalást lehető legtöbb helyről szerezni épen a’ börtön reform’ érdekében van, hogy ha, mint az országgyű­lés több­sége hiszi, a’ magányrendszer czélszerű, diadalma kivilá­­golván, általános behozatala mennél előbb kimondathassák, ha pedig nem czélszerű, kísérletet más —most ugyan még ismeretlen— rendszerrekkel tehessünk. Én tehát kívánom, hogy a’ magányrendszer a’ törvényhatósági uj börtönökben is alkalmaztassák, mert a’ föRv. okoskodása igy áll, hogy bizonyos törvényhatóságok köteleztetnek magányrendszerű fogházat építeni , de benne a’ rendszert alkalmazni nem szabad, még próba végett sem,“ ebben nincs logica, — a’ miénk ellenben igy áll, hogy bizonyos törvényhatóságok köteleztetvén magányrendszerű fogházat építeni, abban a’ rendszer miután a’ kerületi börtönökben is alkalmaz­tatik, szinte alkalmaztassák a’ végből, hogy ha a’ rendszer egy­szer több helyeken gyűjtött, és biztosnak csak igy mond­ható, tapasztalások szerint igazolja magát, a’ többi törvény­­hatóságok hasonló javításokra ösztönöztessenek, ha pedig nem igazolja magát , hasonló költségektől a’ többiek meg­­kiméltessenek. Van itt még egy pont, mire a’ RR. és RR-ket figyel­meztetni bátorkodom. T.­­ miután mi az ideiglenes rend-­­­szert, a’ velejáró költségek’ tetemessége miatt elleneztük, a’ föRR. erre most azt adják válaszul: miképen az ideig­lenes rendelkezés’ fogalma hozza magával, hogy ideiglene­sen csak olly javítások tétessenek, mellyek kevés költségbe kerülnek, és aztán ennek folytában javassák, hogy hol új börtön válik szükségessé, az a’ magányrendszer szerint építtessék. De kérdem: ki fogja megítélni, mi a’ kevés költség? hol kell új börtön? ’s tanácsos e, hogy ennek meghatározása akár helytartótanácstól függjön, akár a’ tör­vényhatóságoktól, hol az a’ fizetni vonakodóktól mindun­talan elleneztetni fog? Véleményem szerint a’ súrlódások, az izgatások’ meggátlása végett, e’ részben a’ törvényha­tóságok elébe kötelező szabályt kellene írnunk, ’s törvény­ben például kimondani azt, hogy a’ hol a’ meglevő fogház­nak az ideiglenes rendezés szerinti javítása ’s kiépítése i/t meghaladja azon költséget, melly a’magányrendszerű fog­házra megkivántatnék, ott az uj fogház’ építésének szük­sége előállt, tehát e’ szerint például előállana ott hol az uj fogház 80,000 forintba, az ideiglenes javítás pedig 20,000 forintnál többe kerülne. Ez ollyan arány, melly mind attól megőrzi a’ törvényhatóságokat, hogy ideiglenes, és így tökéletlen változtatásra sokat ne költsenek, mind attól, hogy egy még t. i. a’ föRR. véleménye szerint a’ tapasztalás’ né­mileg próbaköve alatt lévő rendszerre igen sokat ne for­dítsanak. ’S azt ne feledjék el a’ föRR., hogy a’ magány­­rendszerű fogházak’ építésére teendő költség’ veszendő­­sége iránt annyival kevésbé lehetnek aggodalommal, minél bizonyosabb az, hogy a’ javító rendszerek, bár mint mó­dosuljanak részleteikben’, azoknak lényegét és alapját min­dig és örökre a’ rabok’ elkülönözése teszi, és így az egyes kamrák mindig szükségesek ’s nélkű­lözhetlenek lesznek. Mi a’ második kérdést, t. i. egy ideiglenes szabályozás­nak, vagy ha úgy tetszik, ideiglenes rendszernek behoza­talát illeti: erre a’válasz mindig függ attól, a’ miben meg­állapodunk az első kérdésre nézve; következőleg ha mi most a’ kerületi két vagy négy börtönt elfogadjuk , ha a’ törvényhatóságokat magányrendszerű fogházak’ építésére csak bizonyos feltételek alatt kötelezzük, szóval: ha mi a’ magányrendszernek általános és kötelező bár egymásutáni behozatalát nem jelentjük ki, természetes, hogy ez átme­neti időszakra nézve, melly több esztendőkbe telik, kell némi ideiglenes szabályozásról gondolkodnunk, miután a’­­ vagyon ’s életbiztosság ’s az emberiség iránti tisztelet és a’ nemzet’ becsületének veszélyeztetése nélkül nem lehet, hogy tömléezeink tovább is, még esztendőkön keresztül a’ bűn’ és elfajulás’ iskolái maradjanak. Abban tehát, hogy a’ nem magányrendszerű fogházakra nézve némi szabályok al­kottassanak , részemről megnyugszom. A’ fölv. e’ tekin­tetben az 1827—ki orsz. választmány’javaslatát ajánlják. — Helyesek ’s kielégítők e azok, véleményemet ki fogom mondani akkor , midőn majd itt a’ föRR. azokra tett észre­vételeiket tanácskozás alá veendjük. Végre átmegyek a’ 3-ik kérdésre. A’ föRR. első sze­­netökben azt kívánták, hogy az I. Részben a' magányrend­szer' alapján megszabott fogságbüntetéseknek uj aránymér­­téke is határoztatnék meg, hogy e’ szerint azok a’ nem­­magányrendszerü fogházakban is alkalmaztathassanak; mi azonban a’ minap az arányosítást nem láttuk szükségesnek, mert nem fogadtuk el a’ mintabörtönt, mert nem fogadtuk el az ideiglenes javításokat, mert a’ magányrendszert foly­ton ’s általánosan behozandónak véltük. — De a’ mint kö­vetkezetesen cselekedtünk akkor, úgy viszont most szinte következetességből kell elfogadnunk az arányosítást, azon esetben t. i. ha a’két vagy négy börtönt elfogadjuk, ha a’ törvényhatóságok a’ magányrendszerű fogházak’ építésére csak bizonyos föltételek alatt köteleztetnek, ’s ha ezek szerint az átmeneteli időszakra nézve egy ideiglenes rend­szer’ megállapítását látjuk szükségesnek, véleményem sze­rint tehát az arányosítás elvének elfogadását kimondhatjuk, de azt a’ két tábla közti vitának jelen stádiumában meg nem határozhatjuk. Állításomnak okát adom. Emlékeznek a’KK. és RR­, hogy az I. Részben a’ bűnökre , kivált az eddigi gyakorlathoz képest, igen nagy büntetések szabvák, mert ki 50 ftnál többet érőt lop el, 3 évi rabságra ítéltethetik; szóval: a’büntetések abban olly nagyok, miilyeneket alig ha találunk újabb törv.könyvekben; magányrendszer mel­lett pedig illy büntetéseket például 24 évi ’s örökös ma­gányrabságot a' világon sehol nem találunk. Ellenük azon­ban kevesen szólaltunk fel, mivel minimum nem lévén meg­határozva, sok függ a’ biró’ belátásától; de kiváltképen, mivel a' testi büntetéseket ’s a’ halálbüntetést eltörölvén, ez igazságos de merész újítás mellett szükségesnek láttuk, hogy a’ fogságbüntetés számilag és mennyiségileg is bírjon a' népre elrettentő erővel. ’S ime most még a’ főrendi indítvány szerint e’ bünte­téseket mind szaporítani kellene, mert a’ fogságnak a’sze­rint kell hosszabbnak vagy rövidebbnek lennie, a’ mint a’ benne uralkodó fegyelem enyhébb vagy szigorúbb ; tudjuk pedig, hogy a’ magányrendszeri a’ legszigorúbb; ehhez képest tehát a’16 évet talán 20-ra, a’24-et talán 30-ra kellene emelnünk. Igen de elébb azt kellene megtudnunk, valljon áll e az ok, miért mi ama büntetések’ nagyságán nem változtattunk? meg kell tudnunk , valljon a’ föRB, nem ja­vasolnak e­gj büntetésnemeket ? valljon eltörlik e a’ testi büntetéseket ők is? valljon megegyeznek e a’halálbüntetés’ eltörlésében? Mert ha például a’ föRR. a’halálbüntetés’ el­törlésében meg nem egyeznek, én részemről a’ fogság­évek mostani sorozatán változtatni fogok, ’s azon esetben a’ magányrendszert 10—12 éven túl terjeszteni nem kívá­nom. És igy mi kijelenthetjük ugyan a’ büntetések’ arányo­sításának elfogadását, de egyszersmind a’ fő RBn­ek azt kel­lene megizennünk, hogy miután a’ fogságévek’ eddigi meg­határozása az általunk megállapított összes büntetésnemek’­­ elfogadása által föltételeztetik, mig ezeknek elfogadása iránt a­ föRR. részéről nem értesittetünk, azaz mig az iránt a’ két tábla közt egyesség nincs , mi az arányosítás’ alapja, addig az arányositandónak megszabásába nem bocsátkoz­hatunk. És ez alkalmat talán használhatnók a’ föRR. a’ vé­­getti felszólítására is, hogy az I. Részt, melly 10 hónap óta van nálok, tanácskozás alá venni ne annyira méltóz­­tassanak , mint inkább tartsák kötelességüknek.“ Egy-két rövidebb nyilatkozat után, melly leginkább a’ mintabörtön ellen ’s a’ kerületi börtön’ eszméje mellett tör­tént, a’ kerületi jegyző újabb izenetnek olly értelembeni szerkesztésére, mint nyilatkozók, megbizatott. Az indítvány’ részletei iránt az uj börtönrendszer’ ja­vaslatára nézve tett föRRi észrevételek’nyomán (első föRRi üzenet), mik közelebb tanácskozás alá vétetnek, fog ha­tározás hozatni. 1­919 Országos ülés a’ m. föRRnél, jun. 27. Tárgy: a’ városok’ rendezése A’ vallás tárgyában kö­zelebb lefolyt tanácskozások’ eredményeit tartalmazó fő­rendi válaszszenetek­ felolvasása’s köziratra bocsátása után szőnyegre került a’ BRnek a’ kir. városok rendezését tár­­gyazó­ 3-ik izenete, mellynek tárgyalása közben a’ tör­vényjavaslat’ f-e részéből a’ két tábla között minden ellen­kezés megszűnt, az 59. §. kivételével. E’ §. szerint azon szabályok , mik iránt a’ helytartó-tanács jóváhagyó intéz­ményét kiadni késik, végrehaj­tllatúkká válnak,’s csak azon esetben semmisitethetnek meg később, ha valamelly köz­­törvényhatóság ellenök felírás’ útján felszólaland. A’ föRB a’ szabályoknak e’ féle hanyagság általi törvényesitését folyvást ellenzék. A’ következő II—dik részben mindjárt az első tárgy a’ polgár képesség a’ két tábla között nagy hé­zagot mutat, mellynek betöltésére e’ mai tanácskozásban némi lépések létettek. A’ közeledés e’ tárgyban egy m. gr. és kir. táblai báró indítványára történt, mellyet a’ szóló gróf következő tar­talmú beszédében fejtett ki. A’ polgárképességnek a’ KK. és RR. közelebbi izenetökben uj fordulatot adtak, a’ városi lakosok’ egyik osztályára értéki qualificatiot állitván fel; ’s föltételül kötvén e’ polgárképességi javaslathoz a’ közvet­len választás és az igen nagy minimum eszméjét. Bölcsen tevék a’RR., hogy a’választást egybekapcsolák a’képes­ség’ kérdésével, e’ két tárgy igen is szoros kapcsolatban áll egymással, ’s az elegendő biztosítékon épült qualificatio az elv, — az indirect választás pedig csak ennek kifolyása. Az egyenes választás, elvkérdése csak akkor lehet, ha a’ körülmények a’ közvetettnek alkalmazását nem engedik. Hogy a’ megyéknél zavarral jár a’ közvetlen választás, en­nek oka nem a’ választás’ közvetlenségében, hanem abban rejlik, hogy a’választókban nincs elegendő biztosíték. Min­den esetre óhajtandóbb az egyenes választás kellő biztosí­ték mellett, mint a’ nélkül a’ közvetett; 's ha a’ BB. képes­­ségi javaslatukon elegendő biztosítékot fognak nyújtani a’ státusnak nem lesz miért idegenkedni a’ közvetlen válasz­tástól; mert a’ tiszta választás bizonyosan jobb a’ vegyes­nél , mit előbb javasoltak. Mig azonban a’ polgár képesség elegendő biztosítékra nem állittatik, szükség, hogy a’ föRR. megmaradjanak ez indirect választás mellett. — A’ minimumra nézve szóló gróf a’ főrendi tábla’ elvének állitá: egy részről senkit nem zárni ki a’ polgári jogokból, ha azokra képesítve van; és másfelől senkit nem ruházni fel ezen jogokkal egy bizonyos szám’ betöltése végett, ha reájok képesítve nincs. A’ BB. új javaslatát hiányosnak ta­lálta szóló a’polgári képesség’ tárgyában azért is, mert egyedül a’ földbirtokosokra tesz értékbeli qualificatiot, ’s igy a’ polgárjogot a’ nagy tömegnél meghagyja, mi veszé­lyesebb állásba sü­llyesztené a' városokat a’ megyék’ jelen állásánál, mert városokba i­ az erkölcsiség általában rom­lo­ttabb mint falukon , ’s mert a’ városi nép mindig egy tö­megben van. Ennélfogva a’ BR. felszólitandók,hogy a’ pol­gári jogokkal felruházandó kézművesektől kivántassék meg, hogy rendes mesteremberek, ’s kereskedőktől és gyárosok­tól pedig hogy beczimzettek legyenek. Az első főrendi válaszban foglalt képességi érték meny­nyiségnek, mi a’ dologhoz értők által ,szerfelett mag találtatni lejjebb szállítás,a­z indítványoz, is szükség hiszi. Pestet azonban jelenleg egyenvomdban tenni' - rossal sem lehet, mert ezen egyenvonal nyomaszt’, sem mind azon városra, melly a' fővárossal . gy tekintet alá jö­tte. Ezért Pestre különös qualificatio kivántatnék, mellyet a’ ház- és földbirtokosokra lehetne 3000 ftnyi értékben, rendes kézművesekre, bejegyzett kereskedőkre és gyáro­sokra 600 ft keresetben , a’ honoratiorokra nézve marad­ván a' régi 400 ft tiszta évi jövedelemben megállapítani. A­ többi városokra nézve megtartatván­­y fluctuatin’ eszméje, a’ föld- és házbirtok’értéke kis városokban 300—400, kö­zép városokban 700—900, nagy városokban 1000 1500 forintban lenne megállapítandó. — A’ rendes mo­st rémbe­rekre, és bejegyzett gyárosokra, és kde ke­lek ’ ke­reset’ mennyisége, kis városban 120, közép ro­sban 240, nagy városban 400 ftra lenne szántandó, a honoratioi el­ a nézve az első főrendi válaszban javaslott évi jövedelem’ kimutatása ezúttal is megta qualiticatioban úgy hiszi az indítványozó gróf közvete­lasztás mellett elegendő biztosíték fekszik. Egy jobb oldali ifjú báró méltányolván az előtte s­x­nak közeledési szándékát, egyet értett azzal a’ polgá­resség és választás közti összeköttetésre nézve. Hogy azon­ban a’ közeledési szándékot siker kövesse , szükségesnek tartá, hogy a’föRR. a’választás’mind két nemére nézve tisztán kijelentsék nézeteiket; mert az előadott elvekből következik, hogy valamint a' választás lehet vagy egyenes, vagy közvetett, vagy vegyes (ka t. i. a’ követ és tisztvá­lasztás közül egyik közvetve, másik közvetlen történik) úgy a’föRR. nézete is háromféle a’ polgári képességre néz­ve a’ szerint mint az a’ választás’ különböző nemeivel van összeköttetésben. Most a’föRR. kijelentik, milly qualifica­tiot kívánnak közvetett választás mellett; szükség kijelen­teni azt is , minő képességet kívánnak közvetlen és vegyes választáshoz, különben a’ RR. könnyen azt hihetik, hogy az egyenes választáshoz illő qualificatio még annál is ma­gasabb, mellyet a' föRR. első válaszukban állítottak fel. — Ennélfogva szóló báró legalább az egyenes választást illető polgári képesség’ kijelentését az indítvány’ kiegészítésére szükségesnek találta. Azonban a’ baloldal’ több tagjai azt hiszik, hogy tága­sabb tér hagyatik fen a’ BRnek, ha a’ polgárképesség szo­rosan nem alkalmaztatik a’ választás különböző nemeihez, mint ha közöttük demarcationalis vonal huzatik, ennélfogva az indítvány’ kívánt kielégítése nem történt meg. Egy jobb oldali gróf pedig a’polgárképesség’ tárgyában fentebb tett indítványra úgy vélekedik, hogy az talán egye­nes választás mellett megállhatna, de közvetett választással, mit a’ RR. teljességgel nem akarnak, a’ közeledést elő nem mozdítja. Szóló gróf kérdé: „ultimumae ez a’ főrendi táb­lának?“ hanem: miért nem jelentik ki a’föRR. végszán­dékukat most ? miért halasztják ennek kijelentését az orsz.gyűlés’ későbbi stádiumára ; midőn ez orsz.gyűlés már elég stádiumot élt át, ’s mindennap közeledik végéhez ? — Ezért javaslá a’ m. foRB-nek, hogy ha későbben elfo­gadhatónak vélik az egyenes választást a’ most leszállítótt qualificatio mellett, ne halogassák tovább ennek kijelenté­sét, hogy az óhajtótt egyesülés minél hamaréb megtörtén­hessék. — E’ kijelentést egy más gróf a’ jobb oldalon an­nál inkább pártolá, mivel ő elvet nem a’polgárképesség’ önkényes számaiban, hanem a választás’ kérdésében talál. Erre a’kamara' alelnöke által megjegyeztetvén, hogy e' tábla’ gyakorlatával, ’s a’ két tábla közti alkudozás’ termé­szetével ultimatum kimondása, mi az egyesülést könnyen akadályozhatná, ellenkezik: Nádor ő fensége a’ határozatot gróf A—Gy. indítványa’ értelmében kimondá. — Eldöntetvén ekkép a’ polgárképesség’ leglényegesb kér­dése , melly egyedül szolgált vita tárgyául a’ mai ülésben, a’ több pontokra nézve egy egy baloldali tag’ felszólalására minden vitatkozás nélkül hozattak következő határozatok. Örömmel fogadtatott, hogy a’ KK. és RR. a’ polgárké­pességi ügyekben bíráskodással felruházott eskü­rtszékektöl elállottak, ’s viszonzásul a’ föRR. egyezésüket nyilatkoztaták az iránt, hogy képviselők ’s egyéb hivatalnokok nem csu­pán a’ polgárok, hanem más közlakosok közül is választat­hassanak. A’ képviselőknek a’RR. izenetében alászállitott számára nézve kijelentetik, hogy e’ számra közvetett választás mel­lett a’ föRR. is készek ugyan ráállani, mivel mindazonáltal a’ választás — mi a’ képviselők’ számával válhatlan kapcso­latban áll — a’ két tábla között még tisztába nem jöhetett, ezen kénytelenségböl a’ föRR. addig, mig a’ polgárképes­ség és választás’ kérdése el nem dől, előbbi nézeteik mel­lett maradnak. A’ főfelügyelő nevezése’kérdéséhez végre, mit a’ felső­ház csaknem egyesült akarattal fogadott el, ’s a’ munkálat’ egyik életkérdésének tart jelenleg is, elállhatatlanul ra­gaszkodnak a’ fölé. E’ hivatal’ organisaliójára nézve azon­ban úgy vélekednek, hogy erről, mig a’ fölséggeli alku ut­ján tisztába nem hozatik azon .kérdés: állandó polgármester' alakjában állítassák e fel e’ hivatal minden városban, vagy több városokból alakitott kerületnek adassák csak egy fel­ügyelő­t határozni idöelötti volna. Addig is azonban a’ Bt. megnyugtatására kijelentik, hogy ez úttal egyedül csak az elvnek, ’s nem a’ talán ijesztő formában tett javaslatuknak elfogadását sürgetik. A’ tanács’ hatáskörére, valamint a’ tanácsban ellenőr­ködő képviselőkre nézve is megtörtént az egyesülés; az el­sőre nézve elállván a’ föRB. azon javaslatuktól, miszerint eddig a’ közgazdálkodásnak közvetlen a’ tanács’ hatásköre alá vonatását sürgetek; az utóbbiakra nézve nem ellenez- 107

Next