Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-07-04 / 366. szám
annak alkalmazását még csak kisérletkint ’s kezdetkint sem engedje meg, én azt hiszem, hogy ha kísérletet ’s egyszersmind kezdetet teszünk vala két, börtönökben hosszabb időre ítélt rabokkal, tehetünk vala a’ törvényhatóságiakban is, mellyekben a’ foglyok leginkább vádlottakból ’s ollyanokból állanak kik rövidebb időre záratnak el; sőt a’ tapasztalást lehető legtöbb helyről szerezni épen a’ börtön reform’ érdekében van, hogy ha, mint az országgyűlés többsége hiszi, a’ magányrendszer czélszerű, diadalma kivilágolván, általános behozatala mennél előbb kimondathassák, ha pedig nem czélszerű, kísérletet más —most ugyan még ismeretlen— rendszerrekkel tehessünk. Én tehát kívánom, hogy a’ magányrendszer a’ törvényhatósági uj börtönökben is alkalmaztassák, mert a’ föRv. okoskodása igy áll, hogy bizonyos törvényhatóságok köteleztetnek magányrendszerű fogházat építeni , de benne a’ rendszert alkalmazni nem szabad, még próba végett sem,“ ebben nincs logica, — a’ miénk ellenben igy áll, hogy bizonyos törvényhatóságok köteleztetvén magányrendszerű fogházat építeni, abban a’ rendszer miután a’ kerületi börtönökben is alkalmaztatik, szinte alkalmaztassák a’ végből, hogy ha a’ rendszer egyszer több helyeken gyűjtött, és biztosnak csak igy mondható, tapasztalások szerint igazolja magát, a’ többi törvényhatóságok hasonló javításokra ösztönöztessenek, ha pedig nem igazolja magát , hasonló költségektől a’ többiek megkiméltessenek. Van itt még egy pont, mire a’ RR. és RR-ket figyelmeztetni bátorkodom. T. miután mi az ideiglenes rend-szert, a’ velejáró költségek’ tetemessége miatt elleneztük, a’ föRR. erre most azt adják válaszul: miképen az ideiglenes rendelkezés’ fogalma hozza magával, hogy ideiglenesen csak olly javítások tétessenek, mellyek kevés költségbe kerülnek, és aztán ennek folytában javassák, hogy hol új börtön válik szükségessé, az a’ magányrendszer szerint építtessék. De kérdem: ki fogja megítélni, mi a’ kevés költség? hol kell új börtön? ’s tanácsos e, hogy ennek meghatározása akár helytartótanácstól függjön, akár a’ törvényhatóságoktól, hol az a’ fizetni vonakodóktól minduntalan elleneztetni fog? Véleményem szerint a’ súrlódások, az izgatások’ meggátlása végett, e’ részben a’ törvényhatóságok elébe kötelező szabályt kellene írnunk, ’s törvényben például kimondani azt, hogy a’ hol a’ meglevő fogháznak az ideiglenes rendezés szerinti javítása ’s kiépítése i/t meghaladja azon költséget, melly a’magányrendszerű fogházra megkivántatnék, ott az uj fogház’ építésének szüksége előállt, tehát e’ szerint például előállana ott hol az uj fogház 80,000 forintba, az ideiglenes javítás pedig 20,000 forintnál többe kerülne. Ez ollyan arány, melly mind attól megőrzi a’ törvényhatóságokat, hogy ideiglenes, és így tökéletlen változtatásra sokat ne költsenek, mind attól, hogy egy még t. i. a’ föRR. véleménye szerint a’ tapasztalás’ némileg próbaköve alatt lévő rendszerre igen sokat ne fordítsanak. ’S azt ne feledjék el a’ föRR., hogy a’ magányrendszerű fogházak’ építésére teendő költség’ veszendősége iránt annyival kevésbé lehetnek aggodalommal, minél bizonyosabb az, hogy a’ javító rendszerek, bár mint módosuljanak részleteikben’, azoknak lényegét és alapját mindig és örökre a’ rabok’ elkülönözése teszi, és így az egyes kamrák mindig szükségesek ’s nélkűlözhetlenek lesznek. Mi a’ második kérdést, t. i. egy ideiglenes szabályozásnak, vagy ha úgy tetszik, ideiglenes rendszernek behozatalát illeti: erre a’válasz mindig függ attól, a’ miben megállapodunk az első kérdésre nézve; következőleg ha mi most a’ kerületi két vagy négy börtönt elfogadjuk , ha a’ törvényhatóságokat magányrendszerű fogházak’ építésére csak bizonyos feltételek alatt kötelezzük, szóval: ha mi a’ magányrendszernek általános és kötelező bár egymásutáni behozatalát nem jelentjük ki, természetes, hogy ez átmeneti időszakra nézve, melly több esztendőkbe telik, kell némi ideiglenes szabályozásról gondolkodnunk, miután a’ vagyon ’s életbiztosság ’s az emberiség iránti tisztelet és a’ nemzet’ becsületének veszélyeztetése nélkül nem lehet, hogy tömléezeink tovább is, még esztendőkön keresztül a’ bűn’ és elfajulás’ iskolái maradjanak. Abban tehát, hogy a’ nem magányrendszerű fogházakra nézve némi szabályok alkottassanak , részemről megnyugszom. A’ fölv. e’ tekintetben az 1827—ki orsz. választmány’javaslatát ajánlják. — Helyesek ’s kielégítők e azok, véleményemet ki fogom mondani akkor , midőn majd itt a’ föRR. azokra tett észrevételeiket tanácskozás alá veendjük. Végre átmegyek a’ 3-ik kérdésre. A’ föRR. első szenetökben azt kívánták, hogy az I. Részben a' magányrendszer' alapján megszabott fogságbüntetéseknek uj aránymértéke is határoztatnék meg, hogy e’ szerint azok a’ nemmagányrendszerü fogházakban is alkalmaztathassanak; mi azonban a’ minap az arányosítást nem láttuk szükségesnek, mert nem fogadtuk el a’ mintabörtönt, mert nem fogadtuk el az ideiglenes javításokat, mert a’ magányrendszert folyton ’s általánosan behozandónak véltük. — De a’ mint következetesen cselekedtünk akkor, úgy viszont most szinte következetességből kell elfogadnunk az arányosítást, azon esetben t. i. ha a’két vagy négy börtönt elfogadjuk, ha a’ törvényhatóságok a’ magányrendszerű fogházak’ építésére csak bizonyos föltételek alatt köteleztetnek, ’s ha ezek szerint az átmeneteli időszakra nézve egy ideiglenes rendszer’ megállapítását látjuk szükségesnek, véleményem szerint tehát az arányosítás elvének elfogadását kimondhatjuk, de azt a’ két tábla közti vitának jelen stádiumában meg nem határozhatjuk. Állításomnak okát adom. Emlékeznek a’KK. és RR, hogy az I. Részben a’ bűnökre , kivált az eddigi gyakorlathoz képest, igen nagy büntetések szabvák, mert ki 50 ftnál többet érőt lop el, 3 évi rabságra ítéltethetik; szóval: a’büntetések abban olly nagyok, miilyeneket alig ha találunk újabb törv.könyvekben; magányrendszer mellett pedig illy büntetéseket például 24 évi ’s örökös magányrabságot a' világon sehol nem találunk. Ellenük azonban kevesen szólaltunk fel, mivel minimum nem lévén meghatározva, sok függ a’ biró’ belátásától; de kiváltképen, mivel a' testi büntetéseket ’s a’ halálbüntetést eltörölvén, ez igazságos de merész újítás mellett szükségesnek láttuk, hogy a’ fogságbüntetés számilag és mennyiségileg is bírjon a' népre elrettentő erővel. ’S ime most még a’ főrendi indítvány szerint e’ büntetéseket mind szaporítani kellene, mert a’ fogságnak a’szerint kell hosszabbnak vagy rövidebbnek lennie, a’ mint a’ benne uralkodó fegyelem enyhébb vagy szigorúbb ; tudjuk pedig, hogy a’ magányrendszeri a’ legszigorúbb; ehhez képest tehát a’16 évet talán 20-ra, a’24-et talán 30-ra kellene emelnünk. Igen de elébb azt kellene megtudnunk, valljon áll e az ok, miért mi ama büntetések’ nagyságán nem változtattunk? meg kell tudnunk , valljon a’ föRB, nem javasolnak egj büntetésnemeket ? valljon eltörlik e a’ testi büntetéseket ők is? valljon megegyeznek e a’halálbüntetés’ eltörlésében? Mert ha például a’ föRR. a’halálbüntetés’ eltörlésében meg nem egyeznek, én részemről a’ fogságévek mostani sorozatán változtatni fogok, ’s azon esetben a’ magányrendszert 10—12 éven túl terjeszteni nem kívánom. És igy mi kijelenthetjük ugyan a’ büntetések’ arányosításának elfogadását, de egyszersmind a’ fő RBnek azt kellene megizennünk, hogy miután a’ fogságévek’ eddigi meghatározása az általunk megállapított összes büntetésnemek’ elfogadása által föltételeztetik, mig ezeknek elfogadása iránt a föRR. részéről nem értesittetünk, azaz mig az iránt a’ két tábla közt egyesség nincs , mi az arányosítás’ alapja, addig az arányositandónak megszabásába nem bocsátkozhatunk. És ez alkalmat talán használhatnók a’ föRR. a’ végetti felszólítására is, hogy az I. Részt, melly 10 hónap óta van nálok, tanácskozás alá venni ne annyira méltóztassanak , mint inkább tartsák kötelességüknek.“ Egy-két rövidebb nyilatkozat után, melly leginkább a’ mintabörtön ellen ’s a’ kerületi börtön’ eszméje mellett történt, a’ kerületi jegyző újabb izenetnek olly értelembeni szerkesztésére, mint nyilatkozók, megbizatott. Az indítvány’ részletei iránt az uj börtönrendszer’ javaslatára nézve tett föRRi észrevételek’nyomán (első föRRi üzenet), mik közelebb tanácskozás alá vétetnek, fog határozás hozatni. 1919 Országos ülés a’ m. föRRnél, jun. 27. Tárgy: a’ városok’ rendezése A’ vallás tárgyában közelebb lefolyt tanácskozások’ eredményeit tartalmazó főrendi válaszszenetek felolvasása’s köziratra bocsátása után szőnyegre került a’ BRnek a’ kir. városok rendezését tárgyazó 3-ik izenete, mellynek tárgyalása közben a’ törvényjavaslat’ f-e részéből a’ két tábla között minden ellenkezés megszűnt, az 59. §. kivételével. E’ §. szerint azon szabályok , mik iránt a’ helytartó-tanács jóváhagyó intézményét kiadni késik, végrehajtllatúkká válnak,’s csak azon esetben semmisitethetnek meg később, ha valamelly köztörvényhatóság ellenök felírás’ útján felszólaland. A’ föRB a’ szabályoknak e’ féle hanyagság általi törvényesitését folyvást ellenzék. A’ következő II—dik részben mindjárt az első tárgy a’ polgár képesség a’ két tábla között nagy hézagot mutat, mellynek betöltésére e’ mai tanácskozásban némi lépések létettek. A’ közeledés e’ tárgyban egy m. gr. és kir. táblai báró indítványára történt, mellyet a’ szóló gróf következő tartalmú beszédében fejtett ki. A’ polgárképességnek a’ KK. és RR. közelebbi izenetökben uj fordulatot adtak, a’ városi lakosok’ egyik osztályára értéki qualificatiot állitván fel; ’s föltételül kötvén e’ polgárképességi javaslathoz a’ közvetlen választás és az igen nagy minimum eszméjét. Bölcsen tevék a’RR., hogy a’választást egybekapcsolák a’képesség’ kérdésével, e’ két tárgy igen is szoros kapcsolatban áll egymással, ’s az elegendő biztosítékon épült qualificatio az elv, — az indirect választás pedig csak ennek kifolyása. Az egyenes választás, elvkérdése csak akkor lehet, ha a’ körülmények a’ közvetettnek alkalmazását nem engedik. Hogy a’ megyéknél zavarral jár a’ közvetlen választás, ennek oka nem a’ választás’ közvetlenségében, hanem abban rejlik, hogy a’választókban nincs elegendő biztosíték. Minden esetre óhajtandóbb az egyenes választás kellő biztosíték mellett, mint a’ nélkül a’ közvetett; 's ha a’ BB. képességi javaslatukon elegendő biztosítékot fognak nyújtani a’ státusnak nem lesz miért idegenkedni a’ közvetlen választástól; mert a’ tiszta választás bizonyosan jobb a’ vegyesnél , mit előbb javasoltak. Mig azonban a’ polgár képesség elegendő biztosítékra nem állittatik, szükség, hogy a’ föRR. megmaradjanak ez indirect választás mellett. — A’ minimumra nézve szóló gróf a’ főrendi tábla’ elvének állitá: egy részről senkit nem zárni ki a’ polgári jogokból, ha azokra képesítve van; és másfelől senkit nem ruházni fel ezen jogokkal egy bizonyos szám’ betöltése végett, ha reájok képesítve nincs. A’ BB. új javaslatát hiányosnak találta szóló a’polgári képesség’ tárgyában azért is, mert egyedül a’ földbirtokosokra tesz értékbeli qualificatiot, ’s igy a’ polgárjogot a’ nagy tömegnél meghagyja, mi veszélyesebb állásba süllyesztené a' városokat a’ megyék’ jelen állásánál, mert városokba i az erkölcsiség általában romlottabb mint falukon , ’s mert a’ városi nép mindig egy tömegben van. Ennélfogva a’ BR. felszólitandók,hogy a’ polgári jogokkal felruházandó kézművesektől kivántassék meg, hogy rendes mesteremberek, ’s kereskedőktől és gyárosoktól pedig hogy beczimzettek legyenek. Az első főrendi válaszban foglalt képességi érték menynyiségnek, mi a’ dologhoz értők által ,szerfelett mag találtatni lejjebb szállítás,az indítványoz, is szükség hiszi. Pestet azonban jelenleg egyenvomdban tenni' - rossal sem lehet, mert ezen egyenvonal nyomaszt’, sem mind azon városra, melly a' fővárossal . gy tekintet alá jötte. Ezért Pestre különös qualificatio kivántatnék, mellyet a’ ház- és földbirtokosokra lehetne 3000 ftnyi értékben, rendes kézművesekre, bejegyzett kereskedőkre és gyárosokra 600 ft keresetben , a’ honoratiorokra nézve maradván a' régi 400 ft tiszta évi jövedelemben megállapítani. A többi városokra nézve megtartatvány fluctuatin’ eszméje, a’ föld- és házbirtok’értéke kis városokban 300—400, közép városokban 700—900, nagy városokban 1000 1500 forintban lenne megállapítandó. — A’ rendes most rémberekre, és bejegyzett gyárosokra, és kde kelek ’ kereset’ mennyisége, kis városban 120, közép rosban 240, nagy városban 400 ftra lenne szántandó, a honoratioi el a nézve az első főrendi válaszban javaslott évi jövedelem’ kimutatása ezúttal is megta qualiticatioban úgy hiszi az indítványozó gróf közvetelasztás mellett elegendő biztosíték fekszik. Egy jobb oldali ifjú báró méltányolván az előtte sxnak közeledési szándékát, egyet értett azzal a’ polgáresség és választás közti összeköttetésre nézve. Hogy azonban a’ közeledési szándékot siker kövesse , szükségesnek tartá, hogy a’föRR. a’választás’mind két nemére nézve tisztán kijelentsék nézeteiket; mert az előadott elvekből következik, hogy valamint a' választás lehet vagy egyenes, vagy közvetett, vagy vegyes (ka t. i. a’ követ és tisztválasztás közül egyik közvetve, másik közvetlen történik) úgy a’föRR. nézete is háromféle a’ polgári képességre nézve a’ szerint mint az a’ választás’ különböző nemeivel van összeköttetésben. Most a’föRR. kijelentik, milly qualificatiot kívánnak közvetett választás mellett; szükség kijelenteni azt is , minő képességet kívánnak közvetlen és vegyes választáshoz, különben a’ RR. könnyen azt hihetik, hogy az egyenes választáshoz illő qualificatio még annál is magasabb, mellyet a' föRR. első válaszukban állítottak fel. — Ennélfogva szóló báró legalább az egyenes választást illető polgári képesség’ kijelentését az indítvány’ kiegészítésére szükségesnek találta. Azonban a’ baloldal’ több tagjai azt hiszik, hogy tágasabb tér hagyatik fen a’ BRnek, ha a’ polgárképesség szorosan nem alkalmaztatik a’ választás különböző nemeihez, mint ha közöttük demarcationalis vonal huzatik, ennélfogva az indítvány’ kívánt kielégítése nem történt meg. Egy jobb oldali gróf pedig a’polgárképesség’ tárgyában fentebb tett indítványra úgy vélekedik, hogy az talán egyenes választás mellett megállhatna, de közvetett választással, mit a’ RR. teljességgel nem akarnak, a’ közeledést elő nem mozdítja. Szóló gróf kérdé: „ultimumae ez a’ főrendi táblának?“ hanem: miért nem jelentik ki a’föRR. végszándékukat most ? miért halasztják ennek kijelentését az orsz.gyűlés’ későbbi stádiumára ; midőn ez orsz.gyűlés már elég stádiumot élt át, ’s mindennap közeledik végéhez ? — Ezért javaslá a’ m. foRB-nek, hogy ha későbben elfogadhatónak vélik az egyenes választást a’ most leszállítótt qualificatio mellett, ne halogassák tovább ennek kijelentését, hogy az óhajtótt egyesülés minél hamaréb megtörténhessék. — E’ kijelentést egy más gróf a’ jobb oldalon annál inkább pártolá, mivel ő elvet nem a’polgárképesség’ önkényes számaiban, hanem a választás’ kérdésében talál. Erre a’kamara' alelnöke által megjegyeztetvén, hogy e' tábla’ gyakorlatával, ’s a’ két tábla közti alkudozás’ természetével ultimatum kimondása, mi az egyesülést könnyen akadályozhatná, ellenkezik: Nádor ő fensége a’ határozatot gróf A—Gy. indítványa’ értelmében kimondá. — Eldöntetvén ekkép a’ polgárképesség’ leglényegesb kérdése , melly egyedül szolgált vita tárgyául a’ mai ülésben, a’ több pontokra nézve egy egy baloldali tag’ felszólalására minden vitatkozás nélkül hozattak következő határozatok. Örömmel fogadtatott, hogy a’ KK. és RR. a’ polgárképességi ügyekben bíráskodással felruházott eskürtszékektöl elállottak, ’s viszonzásul a’ föRR. egyezésüket nyilatkoztaták az iránt, hogy képviselők ’s egyéb hivatalnokok nem csupán a’ polgárok, hanem más közlakosok közül is választathassanak. A’ képviselőknek a’RR. izenetében alászállitott számára nézve kijelentetik, hogy e’ számra közvetett választás mellett a’ föRR. is készek ugyan ráállani, mivel mindazonáltal a’ választás — mi a’ képviselők’ számával válhatlan kapcsolatban áll — a’ két tábla között még tisztába nem jöhetett, ezen kénytelenségböl a’ föRR. addig, mig a’ polgárképesség és választás’ kérdése el nem dől, előbbi nézeteik mellett maradnak. A’ főfelügyelő nevezése’kérdéséhez végre, mit a’ felsőház csaknem egyesült akarattal fogadott el, ’s a’ munkálat’ egyik életkérdésének tart jelenleg is, elállhatatlanul ragaszkodnak a’ fölé. E’ hivatal’ organisaliójára nézve azonban úgy vélekednek, hogy erről, mig a’ fölséggeli alku utján tisztába nem hozatik azon .kérdés: állandó polgármester' alakjában állítassák e fel e’ hivatal minden városban, vagy több városokból alakitott kerületnek adassák csak egy felügyelőt határozni idöelötti volna. Addig is azonban a’ Bt. megnyugtatására kijelentik, hogy ez úttal egyedül csak az elvnek, ’s nem a’ talán ijesztő formában tett javaslatuknak elfogadását sürgetik. A’ tanács’ hatáskörére, valamint a’ tanácsban ellenőrködő képviselőkre nézve is megtörtént az egyesülés; az elsőre nézve elállván a’ föRB. azon javaslatuktól, miszerint eddig a’ közgazdálkodásnak közvetlen a’ tanács’ hatásköre alá vonatását sürgetek; az utóbbiakra nézve nem ellenez- 107