Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-08-04 / 375. szám

Vasárnap 395. August. 4.1844. pesti hírlap. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozh­ordással 5 forint, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Lande­rer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani­ utcza Horváth-házban 483. szám alatt, egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt­­ példányok iránt a’megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek­, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr. számittatik.­­ ’ •* Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. TARTALOM. Hitelintézet ’s telekkönyv. Jegyzet a’ B.—P. Hír­adó’ 15-ik számának egy állitására. — Országgyülé­s. Országos ülés a’főRR-nél jul. 29-én (a’ vasutakat illető alsóházi üzenet, ’s a’ sérelmek 2-ik osztálya). Országos ülés a’ fő’RR-nél jul. 30-án (a’ vasutak’ ügyében kelt föRRi válasz hitelesítése,’s a’ sérelmek második osztálya). Üzenete a’ főRR-nek a’ középponti ’s a’ fiumei vasútvona­lak iránt. Ker. ülés jul. 30. (az ötödik osztályú sérelmek). Orsz. ülés jul. 30-án vasutak iránti válaszüzenete a’ főRR-nek.­ Orsz. ülés a’ fő­­RR-nél jul. 31-én fa’ sérelmek’tárgyalásának folytatásai. Közlés a’ júl. 31-én és aug. 1-én tartott kerületi ülésekről. Törvényható­sági dolgok: Sopron (a’ Duna’ jobb s bal partjánn vasutak; utasítás a’ k. városok’ rendezése’ tárgyában). K­raszna (a’ m. orsz. gyűlésen, meg nem jelenés miatt hozott elmarasztó ítélet; a' vissza­­kapcsoltatás vágya). Szabolcs, (jegyzőkönyvi kivonat '. Fővárosi újdonságok. Vegyes közlemények. Külföld. Hivatalos jelentések és hirdetések. BI­AG­Y­ARO­­SZ­ÁG és ERDELY. HITELINTÉZET ’S TELEKKÖNYV. I. Olly országban, melly főleg földmiveléssel foglalkozik—a’ földbirtokos osz­tály a’ státus’ utalmát és segedelmét méltán igényelheti — ’s megfeleltünk e Magyarországon mind eddig ezen igé­nyeknek ? Nem mindennapiak e földbirtokosaink’ panaszai?— Mi ne­m utalkodnánk kárhoztatni a’ státust, hogy a’ földbirtokos osztály’ érdekeire eddig olly kevés figyelmet fordított, ha Magyarországban a’ státus’ főhatalma, a’ törvényhozás, nem a’ földbirtokos’ kezeiben volna. — A’ magyar földbirtokos politicai jogainál fogva sorsán segíthet, csak akarnia kell, ’s az eszközöket, a’ módokat ismernie. — A’ magyar föld­­birtokosok’ nagyobb része el van adósodva, magas kamatot fizet, rögtönös felmondásoknak van kitéve , mellyeknek csak váltóműködések’ segedelmével felelhet meg. — Ő nem nevelheti jövedelmeit— mert nem tehet olcsó tőkékkel be­ruházásokat, de gyakran termesztményéböl sem húzza azon hasznot, mellyet a’ meglevő vásárviszonyoknál fogva húz­hatna, — mert pénzre szorulván, azokat a’ legroszabb idő­ben becsén alól eladja. Mi módon lehetne e’ bajokon segí­teni? A’ mi azokat illeti, kiknek birtoka felette meg va­gyon terhelve adósságokkal, ezeken csak radicalis cura se­gíthet, az az: jószágaik’ egy részének eladása. — A’ töb­bieket illetőleg, a’ hitel azon forrás, melly bajaikat orvosol­hatja. A’ földmivelés’ természeténél fogva a’ földbirtokos­nak olcsó, hosszú időre, kis rátákban törleszthető tőkékre van szüksége. Mi ezt axiómának vesszük, ’s ebből indulva, bátran merjük állítani, hogy a’ sokféle hitelműködések ’s hi­telgépek közül a’ földbirtokos’ szükségesnek csak a’ hitel­­intézet vagy hitelegyesület felelhet meg. — Értelmezzük a’ hitelintézetet — későbben ki fogjuk emelni a’ különbséget a’ hitelegyesület ’s a’ hitelintézet közt. —A’ hitelintézet földbirtokosoknak biztos hypothecára kölcsönöz ’s pedig kamatozó hitellevelekben, mellyeket a’ kölcsönvevő földbirtokosok által biztos hypothecára kiadott, betáblázott, és az intézet’ birtokában levő kötelezvények’ alapján bocsát ki. A’ hitelintézet nem ad tehát készpénzt; elfogadtatnak e kész­pénz gyanánt hitellevelet ? Ezen kér­dést igen gyakran hallók , ha a’ hitelintézetekről szó vala. A’ külföld’ példái ’s a’ hitellevelek’ természete biztosíthat mindenkit, hogy a’ hitellevelek tőkepénzesek által sokkal szívesebben fognak vétetni, mint a’ státuspapirosok , ’s hogy a’ mennyiben kisebb summákról szóló hitellevelek kia­datnak , fizetéseknél kész pénz gyanánt is elfogadtatnak.­­ Minden papirosnak értéke, legyen az státuskötelezvény vagy vasutrészvény, a’ kamattól függ, mellyet behoz,’s azon biztosságtól, hogy a’ kamat maga idején rendesen meg fog fizettetni, ’s a’ tartozás, az az a’ papiros, maga idején be fog váltatni. — A’ hitellevél képviseli a’ földbirtokos’ kötelez­vényét , mellyre nézve a’ legszigorúbb intézkedések lé­teznek , hogy az adós a’ kamatot ’s a’ törlesztési járulékot rendesen fizesse, de azon lehető esetre,ha azt elmulasztaná,­­ a’ hitelintézetnek vagyon tartalék-pénztára, mellyből a’ ka­mat a’ hitellevelektől illy esetben fizettetik. — Ugyanaz áll a’ hitellevelek’ beváltására. Poroszországban agroval kelnek a’ záloglevelek, ’s kü­lönösen a’ porosz-szilésiai hitelegyesület’ kölcsönvevőinek csak pénzt ad, maga a’ zálogleveleket agioval adván el. Hogy a’ magyar földbirtokosoknak hiteltekintetben se­gédkezet kell nyújtani, eziránt minden felekezetek mege­gyeznek; a’ módokra nézve változhatnak a’ nézetek, ’s pe­dig az egyik fél jegybank által, a’második olly országos köl­csön által, mint azt gr. Széchenyi István ajánlotta, véli a’ czélt elérhetőnek. — Az első nézet a’ jegybank’ természe­tének hibás felfogásából ered. — A’ mi a’másik javaslatot illeti: illy nagy kölcsön’fel­vétele nagy pénzzavarokat szülne, leszállítaná a’pénz’becsét, ’s felrugtatván minden czikkek’ árát, kivitelünket csökken­tené, a’ bevitelt a’ külföldről nagyon serkentené; mert pénzbőségünkhöz képest a’ külföldi ára nagyon olcsónak látszanék; — továbbá, illy kölcsönoperatio csak bizonyos rövid időre volna szorítva, — holott a’ hitelintézet folyvást kölcsönözhet. — Hátra vagyon még a’ hitelintézet ’s a’ hi­telegyesület közti különbségnek kimutatása. — Az egye­sület— a’ mint már maga a’ nevezet mutatja— egyes föld­­birtokosokból álló társaság, kik magokat in­solidum lekö­tik , hogy az általuk alakult társaság’ hitelleveleitől a’ ka­mat pontosan fog fizettetni, ’s a’ hitellevelek be fognak váltatni.­­ Nem tagadhatni, hogy a’ dol­g’ természeténél fogva, a’ hitelegyesületnek általában ’s különösen Magyarországra nézve némelly felsősége vagyon a’ hitelintézet felett, vala­mint más tekintetben a’ hitelintézet, melly közállományi intézet, előnyeket nyújt, m­ellyekkel a’ hitelegyesület nem bir. — A’ hitelegyesületnél tudniillik minden egyes tagnak közvetlen érdekében fekszik a­ rendes kezelés, a’ becsűnek helyessége ’s a’ felvigyázás , hogy az egyesület’ tagjai ’s respective adósai’ jószágaikat ne rongálják; ’s az illyen functiókkal az egyesületi tagok bízatnak meg — Magyar­­országban azon kívül a’ birtokviszonyok tisztában nem lé­vén , azon nehézségek, mellyek az ősiség’,következtében a’ magyar földbirtokosok’ hitelét csökkentik, ’s a’földköny­vek’ behozatalát akadályoztatják, az által, hogy a’ földbir­tokosok egymásért jótállanának , megszűnnének; — de ha más részt ismét fontolóra vesszük, hogy épen a’ legnagyobb birtokosok nagyon el vannak adósodva , hogy a’ viszonyos bizodalom hiányzik, hogy a’ magyar földbirtokosok mind­eddig illy intézetet létre nem hoztak, azt kell hinnünk, hogy a’ státusnak e’ dologban tettleg kell föllépni, ’s illy intéze­tet létesíteni. II. Gyakran mondatott, hogy jelen birtokviszonyaink­nál fogva hitelintézetet létesíteni lehetetlen; de ha a’ tárgy­ba mélyebben tekintünk, e’ nézetet oda kell módosítanunk, hogy a­ jelenleg felállítandó hitelintézetnek nem olly terje­delmes’s nem olly nagyszerű ha­tása leendne, mintha az ősiség’ kérdése tisztába volna hozva; de hogy jelenleg is hitelintézetet létesithetni, hogy ez intézetnek is jótékony következményei lesznek, ’s hogy e’ következmények’ egyi­ke a’ birtokviszonyok’ elrendezésének ’s az adókérdés’ el­döntésének könnyebbitése ’s siettetése leend, ezt erősen hisszük. — Valamint minden kölcsönnél — ha azt kedvező feltéte­lek alatt akarjuk tenni — úgy annál inkább kölcsönöknél hitellevelekben szükséges, hogy a’birtok’mennyisége,’s értéke, mellyre a’ költsön adatott, tudassék, hogy továb­bá bebizonyitassék, hogy az, ki valamelly jószágra köl­csönt vett, e’ jószág’ valóságos tulajdonosa; szükséges tehát, hogy minden helyhatóságnál különös hivatal létez­zék olly könyv’ vitelére, mellybe a’ birtokmennyiség ’s mi­nőség ’s a’ birtokozim ’s a’ tulajdoni jog’ bebizonyítása fel­jegyeztessék; illy könyv a’ föld- vagy telekkönyv. — A’ kérdés tehát az: lehet e Magyarországban minden birtokost birtokczimének bebizonyítására kényszeríteni? Mi azt hisszük, hogy ez, sok jogok’ sértése ’s veszélyezte­tése nélkül nem eszközölhető, de más részt megvagyunk győződve, hogy vannak sokan, kik birtokezimeiket kimu­tathatják — ’s hogy vannak jószágok, mellyekre minden hi­telintézet hitelleveleinek minden veszélyeztetése nélkül köl­csönt adhat — ’s ha azokhoz még a’ városkémleti ’s úrbéri földbirtokot vesszük, a’magyar hitelintézet’ működésének köre meglehetősen tágas volna. — Az előadottakból kitetszik, hogy a’ hitelintézet’ felál­lításának conditio sine qua non-ja a’ telekkönyv. Mire nézve mi főleg a’ következő intézkedéseket szük­ségeseknek tartjuk: 1) Álliltassék fel minden megyében telekkönyvi hi­vatal.­­2) Ki a’ hitelintézettől kölcsönt akar venni, köteles jó­szágát felméretni, összeiratni, ’s a’ telekkönyvi hivatal előtt hiteles tanuk’ hozzájárulásával azon oklevele­ket kimutatni, miknél fogva jószágát bírja ’s azon levele­ket hiteles másolatban, a’ telekkönyvi hivatalnál letenni. —­3) A’ telekkönyvvel köttetik össze a’ betáblázási könyv. 4) Azon jószágokra nézve — mellyek a’ telekkönyvbe beiktattattak, minden tulajdonos köteles minden további bir­tokváltoztatásokat feljegyeztetni; ha ezt tenni elmulaszta­ná, az illető cselekvény érvénytelen. •( 5) A’hitelintézet mellé ügyészi hivatal állíttassák fel melly minden kölcsönnél az illető jószág’birtokezimét meg­­vizsgálandja ’s véleményt adand arról, hogy mennyit köl­­tsönözhet a’ hitelintézet az illető jószágra minden veszé­lyeztetés nélkül. — Nem vala szándékunk törvényjavaslatot formulázni, mert ezt a’ journalistica’ köréhez nem véljük tartozónak — de kik e’ tárgyról bővebb tudomást akarnak szerezni, azokat Waisz úr’ röpiratára *) , a’ hitelegyesületeket ’s hitelinté-­­ zetet illetőleg pedig gr. Dessewvffy Emil’ alföldi leveleire ’s a’kereskedési választmány’ munkájának azon részére, melly a’ hitelintézetről szól, utasítjuk. — T. Á. JEGYZET a’ B. P. Híradó 15. számának egy állításá­ra. A B. P. Híradó’ bécsi levelezője ama’lap’ 15-ik számában azt kérdi: „Valljon csak ugyan való e, hogy­­ős-­­ kori királyaink sokkal nagyobb szabadságot­­, adtak volna a’ választásokra nézve a’ váró-.. . soknak, mint a’jelen korban azok, kiknek ha­­talmukban áll, adni készek?“ És e’ kérdésre a’ levelező tagadólag felel, előhozván némelly, jelesen hor­­vátvárosok’ kiváltság-leveleiket, nem ügyelvén arra, mikép’, a’ horvát viszonyok a’ mieinktől mindig különböztek. A’ felhozott­­kiváltság - levelekben kívántatik, hogy a' község által szabadon választott biró a’ királynak bemutassák (praesentetur.) Továbbá a’ levelező Varasd’ leveléből egy helyet idéz , melly azt mondja , hogy a’ fő- és alispánnak nincs hatalma a’polgárok felett ítélni, hanem hogy vala­hányszor ispán beiktattatik(„quoties comes,a ki itt alkalma­­ sint várnagy, Parkgraf-„renovatur“) a’polgárok kötelesük annak 20 köböl, alkalmasint gabnát (a’ Híradó 20 cubulos ', vitit mond) 100 kenyeret és 1 ökröt kiszolgálni... És ez a’ helyből a’ levelező igy következtet: „alá volt tehát .Var.­, lasd városa vetve a’ királyi várispánnak, vagyis főis­pánnak.“ Stop ! stop! levelező uram! állítsuk meg csak eg­y ' perezre ezt a’ locomotiv féle,’s így fontolva haladóhoz nem igen illő történeti criticát. Fentebb világosan ,mondatik,­­ hogy a’ főispánnak nincs hatalma a’ polgárok felett ítélni, és mind a’ mellett mégis alantabb már felsöbbségröl szó­ ‘ lünk. Hisz ép’ a’ megyei hatóság alóli felszabaditásában, rejlik minden szabad kir. város' lényege, hisz ép’ e’. felsza-­­­baditás a’ városok’ lételének conditio sine, qua non-ja. Az­:­ tán nem is abban állott a’ városok’.szabadsága,­hogy bimzs­kát nem kellett volna bejelenteni, illy bejelentésnek sem lévén ott nyomatéke, hol a’ bureaucratia még organisálva nem volt , hanem abban , hogy biráját mi­i­n­d­e­n polgár szabadon, azaz: kir. biztos és az általi kijelölés nélkül választhatta, hogy e’ választás kiterjeszkedett a’ városi tisztviselői karra, mellyet, ha úgy tetszett, egész­en­. még­ pedig évenként megújítani szabad volt. Ajánljuk e’ tekin­tetben a’ bécsi levelezőnek olvasásra a’ „Vierteljahrssarift aus. u. für Ungarn 4­­2-ik kötete’1-se felét, hol a’választásnak illy szabadsága Buda városára nézve egy régi kéziratból világo­san kimutattatott, hol 124-ik lapján ezek olvashatók: „Zu erwellung des Statrichters an Sanct Jorgen tag .. . . . sulleg vor dem Rathaus auf dem placz zusamen Körnen der Stat ganz gemain arm und reych, idoch. die pei der.Stat gesessen und geerbet seyn,. und­ sullen mit gu­etem Vorräte und wol­ledacht’n muet eintrechtigklich erwesen um ver­höhen einen Richter.“ Ha a’ levelező még tovább is olvas, látandja mikép’ ezek nem csak a’ bíróra hanem az egés­z tisztikarra nézve szokásban voltak Ugyan a’ Vierteljahrs­­schriftben létetik említés Kassa városa’ tisztujitási jegyző­könyveiről is, mikből hasonlókat következthetni. Ugyan az egész polgárság által végbe vitt tisztujitásról szól,’okleve­lekre támaszkodva, a’ Székesfehérvári körlevél,is; és..sem­­mit sem kételkedhetünk, hogy minden város’ levéltáraidul, ha csak az el nem pusztítatott, okleveleket találandn­ak, mikből illy nagyobb választási szabadság a’ Budapesti­ Hí­radó’ bécsi levelezőjének daczára is világosan kitűnik, még pedig úgy, hogy ennekelőtte a’ választó’­­bírtokára semmi tekintet nem volt (a r in und reych) és egész képes­sége abban kerestetett, hogy a’ városba letelepedett le­gyen (in der Stat gesessen). Állítsa meg tehát egy kis­sé a’levelező úr ezt a’ crilicai gőzmozgonyt, és ha már a' politicában fontolva halad, haladjon még inkább fontolva a’ történeti crilikában; mert itt illyféle haladás'■csakugyan szükséges. — Egyébiránt ezekkel nem­ azt akartuk bebi­zonyítani, hogy cathegoria általában nem kell, hanem­ csak azt, hogy a’ bécsi levelező’ kérdésére sokkal jobban igen­nel, mint nemmel felelhetni. — NI. L. ,. Országgyűlés, 184. Országos ülés a’IöRR-nél, jul. 29-én d. e. 10 órakor.­­ Tárgy: a’vasútakat illető alsóházi szenet, és a’­sérel­mek’ 2-dik osztálya.­­Mindenek előtt a’ megyei kihágások’ tárgyában kikül­dött főrendi bizottmány adá be jelentését, mire egy­­jobb­oldali tagja a’ bizottmánynak kijelenté , hogy ő .a’most is betegeskedő ugocsai főispánnal együtt e' fontos hörgy’ megvitatásában kellő részt nem vehetvén, mind kétjelölt’ részére fentartja azon jogot, miszerint eltérő­ nézeteiket *) Elmélkedések Magyarország letei s földbirtokviszon­yai ..felett. Pozsony 1844. . .i .,i­

Next