Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-08-04 / 375. szám
Vasárnap 395. August. 4.1844. pesti hírlap. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. szám alatt, egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr. számittatik. ’ •* Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. TARTALOM. Hitelintézet ’s telekkönyv. Jegyzet a’ B.—P. Híradó’ 15-ik számának egy állitására. — Országgyülés. Országos ülés a’főRR-nél jul. 29-én (a’ vasutakat illető alsóházi üzenet, ’s a’ sérelmek 2-ik osztálya). Országos ülés a’ fő’RR-nél jul. 30-án (a’ vasutak’ ügyében kelt föRRi válasz hitelesítése,’s a’ sérelmek második osztálya). Üzenete a’ főRR-nek a’ középponti ’s a’ fiumei vasútvonalak iránt. Ker. ülés jul. 30. (az ötödik osztályú sérelmek). Orsz. ülés jul. 30-án vasutak iránti válaszüzenete a’ főRR-nek. Orsz. ülés a’ főRR-nél jul. 31-én fa’ sérelmek’tárgyalásának folytatásai. Közlés a’ júl. 31-én és aug. 1-én tartott kerületi ülésekről. Törvényhatósági dolgok: Sopron (a’ Duna’ jobb s bal partjánn vasutak; utasítás a’ k. városok’ rendezése’ tárgyában). Kraszna (a’ m. orsz. gyűlésen, meg nem jelenés miatt hozott elmarasztó ítélet; a' visszakapcsoltatás vágya). Szabolcs, (jegyzőkönyvi kivonat '. Fővárosi újdonságok. Vegyes közlemények. Külföld. Hivatalos jelentések és hirdetések. BIAGYAROSZÁG és ERDELY. HITELINTÉZET ’S TELEKKÖNYV. I. Olly országban, melly főleg földmiveléssel foglalkozik—a’ földbirtokos osztály a’ státus’ utalmát és segedelmét méltán igényelheti — ’s megfeleltünk e Magyarországon mind eddig ezen igényeknek ? Nem mindennapiak e földbirtokosaink’ panaszai?— Mi nem utalkodnánk kárhoztatni a’ státust, hogy a’ földbirtokos osztály’ érdekeire eddig olly kevés figyelmet fordított, ha Magyarországban a’ státus’ főhatalma, a’ törvényhozás, nem a’ földbirtokos’ kezeiben volna. — A’ magyar földbirtokos politicai jogainál fogva sorsán segíthet, csak akarnia kell, ’s az eszközöket, a’ módokat ismernie. — A’ magyar földbirtokosok’ nagyobb része el van adósodva, magas kamatot fizet, rögtönös felmondásoknak van kitéve , mellyeknek csak váltóműködések’ segedelmével felelhet meg. — Ő nem nevelheti jövedelmeit— mert nem tehet olcsó tőkékkel beruházásokat, de gyakran termesztményéböl sem húzza azon hasznot, mellyet a’ meglevő vásárviszonyoknál fogva húzhatna, — mert pénzre szorulván, azokat a’ legroszabb időben becsén alól eladja. Mi módon lehetne e’ bajokon segíteni? A’ mi azokat illeti, kiknek birtoka felette meg vagyon terhelve adósságokkal, ezeken csak radicalis cura segíthet, az az: jószágaik’ egy részének eladása. — A’ többieket illetőleg, a’ hitel azon forrás, melly bajaikat orvosolhatja. A’ földmivelés’ természeténél fogva a’ földbirtokosnak olcsó, hosszú időre, kis rátákban törleszthető tőkékre van szüksége. Mi ezt axiómának vesszük, ’s ebből indulva, bátran merjük állítani, hogy a’ sokféle hitelműködések ’s hitelgépek közül a’ földbirtokos’ szükségesnek csak a’ hitelintézet vagy hitelegyesület felelhet meg. — Értelmezzük a’ hitelintézetet — későbben ki fogjuk emelni a’ különbséget a’ hitelegyesület ’s a’ hitelintézet közt. —A’ hitelintézet földbirtokosoknak biztos hypothecára kölcsönöz ’s pedig kamatozó hitellevelekben, mellyeket a’ kölcsönvevő földbirtokosok által biztos hypothecára kiadott, betáblázott, és az intézet’ birtokában levő kötelezvények’ alapján bocsát ki. A’ hitelintézet nem ad tehát készpénzt; elfogadtatnak e készpénz gyanánt hitellevelet ? Ezen kérdést igen gyakran hallók , ha a’ hitelintézetekről szó vala. A’ külföld’ példái ’s a’ hitellevelek’ természete biztosíthat mindenkit, hogy a’ hitellevelek tőkepénzesek által sokkal szívesebben fognak vétetni, mint a’ státuspapirosok , ’s hogy a’ mennyiben kisebb summákról szóló hitellevelek kiadatnak , fizetéseknél kész pénz gyanánt is elfogadtatnak. Minden papirosnak értéke, legyen az státuskötelezvény vagy vasutrészvény, a’ kamattól függ, mellyet behoz,’s azon biztosságtól, hogy a’ kamat maga idején rendesen meg fog fizettetni, ’s a’ tartozás, az az a’ papiros, maga idején be fog váltatni. — A’ hitellevél képviseli a’ földbirtokos’ kötelezvényét , mellyre nézve a’ legszigorúbb intézkedések léteznek , hogy az adós a’ kamatot ’s a’ törlesztési járulékot rendesen fizesse, de azon lehető esetre,ha azt elmulasztaná, a’ hitelintézetnek vagyon tartalék-pénztára, mellyből a’ kamat a’ hitellevelektől illy esetben fizettetik. — Ugyanaz áll a’ hitellevelek’ beváltására. Poroszországban agroval kelnek a’ záloglevelek, ’s különösen a’ porosz-szilésiai hitelegyesület’ kölcsönvevőinek csak pénzt ad, maga a’ zálogleveleket agioval adván el. Hogy a’ magyar földbirtokosoknak hiteltekintetben segédkezet kell nyújtani, eziránt minden felekezetek megegyeznek; a’ módokra nézve változhatnak a’ nézetek, ’s pedig az egyik fél jegybank által, a’második olly országos kölcsön által, mint azt gr. Széchenyi István ajánlotta, véli a’ czélt elérhetőnek. — Az első nézet a’ jegybank’ természetének hibás felfogásából ered. — A’ mi a’másik javaslatot illeti: illy nagy kölcsön’felvétele nagy pénzzavarokat szülne, leszállítaná a’pénz’becsét, ’s felrugtatván minden czikkek’ árát, kivitelünket csökkentené, a’ bevitelt a’ külföldről nagyon serkentené; mert pénzbőségünkhöz képest a’ külföldi ára nagyon olcsónak látszanék; — továbbá, illy kölcsönoperatio csak bizonyos rövid időre volna szorítva, — holott a’ hitelintézet folyvást kölcsönözhet. — Hátra vagyon még a’ hitelintézet ’s a’ hitelegyesület közti különbségnek kimutatása. — Az egyesület— a’ mint már maga a’ nevezet mutatja— egyes földbirtokosokból álló társaság, kik magokat insolidum lekötik , hogy az általuk alakult társaság’ hitelleveleitől a’ kamat pontosan fog fizettetni, ’s a’ hitellevelek be fognak váltatni. Nem tagadhatni, hogy a’ dolg’ természeténél fogva, a’ hitelegyesületnek általában ’s különösen Magyarországra nézve némelly felsősége vagyon a’ hitelintézet felett, valamint más tekintetben a’ hitelintézet, melly közállományi intézet, előnyeket nyújt, mellyekkel a’ hitelegyesület nem bir. — A’ hitelegyesületnél tudniillik minden egyes tagnak közvetlen érdekében fekszik a rendes kezelés, a’ becsűnek helyessége ’s a’ felvigyázás , hogy az egyesület’ tagjai ’s respective adósai’ jószágaikat ne rongálják; ’s az illyen functiókkal az egyesületi tagok bízatnak meg — Magyarországban azon kívül a’ birtokviszonyok tisztában nem lévén , azon nehézségek, mellyek az ősiség’,következtében a’ magyar földbirtokosok’ hitelét csökkentik, ’s a’földkönyvek’ behozatalát akadályoztatják, az által, hogy a’ földbirtokosok egymásért jótállanának , megszűnnének; — de ha más részt ismét fontolóra vesszük, hogy épen a’ legnagyobb birtokosok nagyon el vannak adósodva , hogy a’ viszonyos bizodalom hiányzik, hogy a’ magyar földbirtokosok mindeddig illy intézetet létre nem hoztak, azt kell hinnünk, hogy a’ státusnak e’ dologban tettleg kell föllépni, ’s illy intézetet létesíteni. II. Gyakran mondatott, hogy jelen birtokviszonyainknál fogva hitelintézetet létesíteni lehetetlen; de ha a’ tárgyba mélyebben tekintünk, e’ nézetet oda kell módosítanunk, hogy a jelenleg felállítandó hitelintézetnek nem olly terjedelmes’s nem olly nagyszerű hatása leendne, mintha az ősiség’ kérdése tisztába volna hozva; de hogy jelenleg is hitelintézetet létesithetni, hogy ez intézetnek is jótékony következményei lesznek, ’s hogy e’ következmények’ egyike a’ birtokviszonyok’ elrendezésének ’s az adókérdés’ eldöntésének könnyebbitése ’s siettetése leend, ezt erősen hisszük. — Valamint minden kölcsönnél — ha azt kedvező feltételek alatt akarjuk tenni — úgy annál inkább kölcsönöknél hitellevelekben szükséges, hogy a’birtok’mennyisége,’s értéke, mellyre a’ költsön adatott, tudassék, hogy továbbá bebizonyitassék, hogy az, ki valamelly jószágra kölcsönt vett, e’ jószág’ valóságos tulajdonosa; szükséges tehát, hogy minden helyhatóságnál különös hivatal létezzék olly könyv’ vitelére, mellybe a’ birtokmennyiség ’s minőség ’s a’ birtokozim ’s a’ tulajdoni jog’ bebizonyítása feljegyeztessék; illy könyv a’ föld- vagy telekkönyv. — A’ kérdés tehát az: lehet e Magyarországban minden birtokost birtokczimének bebizonyítására kényszeríteni? Mi azt hisszük, hogy ez, sok jogok’ sértése ’s veszélyeztetése nélkül nem eszközölhető, de más részt megvagyunk győződve, hogy vannak sokan, kik birtokezimeiket kimutathatják — ’s hogy vannak jószágok, mellyekre minden hitelintézet hitelleveleinek minden veszélyeztetése nélkül kölcsönt adhat — ’s ha azokhoz még a’ városkémleti ’s úrbéri földbirtokot vesszük, a’magyar hitelintézet’ működésének köre meglehetősen tágas volna. — Az előadottakból kitetszik, hogy a’ hitelintézet’ felállításának conditio sine qua non-ja a’ telekkönyv. Mire nézve mi főleg a’ következő intézkedéseket szükségeseknek tartjuk: 1) Álliltassék fel minden megyében telekkönyvi hivatal.2) Ki a’ hitelintézettől kölcsönt akar venni, köteles jószágát felméretni, összeiratni, ’s a’ telekkönyvi hivatal előtt hiteles tanuk’ hozzájárulásával azon okleveleket kimutatni, miknél fogva jószágát bírja ’s azon leveleket hiteles másolatban, a’ telekkönyvi hivatalnál letenni. —3) A’ telekkönyvvel köttetik össze a’ betáblázási könyv. 4) Azon jószágokra nézve — mellyek a’ telekkönyvbe beiktattattak, minden tulajdonos köteles minden további birtokváltoztatásokat feljegyeztetni; ha ezt tenni elmulasztaná, az illető cselekvény érvénytelen. •( 5) A’hitelintézet mellé ügyészi hivatal állíttassák fel melly minden kölcsönnél az illető jószág’birtokezimét megvizsgálandja ’s véleményt adand arról, hogy mennyit költsönözhet a’ hitelintézet az illető jószágra minden veszélyeztetés nélkül. — Nem vala szándékunk törvényjavaslatot formulázni, mert ezt a’ journalistica’ köréhez nem véljük tartozónak — de kik e’ tárgyról bővebb tudomást akarnak szerezni, azokat Waisz úr’ röpiratára *) , a’ hitelegyesületeket ’s hitelinté- zetet illetőleg pedig gr. Dessewvffy Emil’ alföldi leveleire ’s a’kereskedési választmány’ munkájának azon részére, melly a’ hitelintézetről szól, utasítjuk. — T. Á. JEGYZET a’ B. P. Híradó 15. számának egy állítására. A B. P. Híradó’ bécsi levelezője ama’lap’ 15-ik számában azt kérdi: „Valljon csak ugyan való e, hogyős- kori királyaink sokkal nagyobb szabadságot, adtak volna a’ választásokra nézve a’ váró-.. . soknak, mint a’jelen korban azok, kiknek hatalmukban áll, adni készek?“ És e’ kérdésre a’ levelező tagadólag felel, előhozván némelly, jelesen horvátvárosok’ kiváltság-leveleiket, nem ügyelvén arra, mikép’, a’ horvát viszonyok a’ mieinktől mindig különböztek. A’ felhozottkiváltság - levelekben kívántatik, hogy a' község által szabadon választott biró a’ királynak bemutassák (praesentetur.) Továbbá a’ levelező Varasd’ leveléből egy helyet idéz , melly azt mondja , hogy a’ fő- és alispánnak nincs hatalma a’polgárok felett ítélni, hanem hogy valahányszor ispán beiktattatik(„quoties comes,a ki itt alkalma sint várnagy, Parkgraf-„renovatur“) a’polgárok kötelesük annak 20 köböl, alkalmasint gabnát (a’ Híradó 20 cubulos ', vitit mond) 100 kenyeret és 1 ökröt kiszolgálni... És ez a’ helyből a’ levelező igy következtet: „alá volt tehát .Var., lasd városa vetve a’ királyi várispánnak, vagyis főispánnak.“ Stop ! stop! levelező uram! állítsuk meg csak egy ' perezre ezt a’ locomotiv féle,’s így fontolva haladóhoz nem igen illő történeti criticát. Fentebb világosan ,mondatik, hogy a’ főispánnak nincs hatalma a’ polgárok felett ítélni, és mind a’ mellett mégis alantabb már felsöbbségröl szó ‘ lünk. Hisz ép’ a’ megyei hatóság alóli felszabaditásában, rejlik minden szabad kir. város' lényege, hisz ép’ e’. felsza-baditás a’ városok’ lételének conditio sine, qua non-ja. Az: tán nem is abban állott a’ városok’.szabadsága,hogy bimzskát nem kellett volna bejelenteni, illy bejelentésnek sem lévén ott nyomatéke, hol a’ bureaucratia még organisálva nem volt , hanem abban , hogy biráját miinden polgár szabadon, azaz: kir. biztos és az általi kijelölés nélkül választhatta, hogy e’ választás kiterjeszkedett a’ városi tisztviselői karra, mellyet, ha úgy tetszett, egészen. még pedig évenként megújítani szabad volt. Ajánljuk e’ tekintetben a’ bécsi levelezőnek olvasásra a’ „Vierteljahrssarift aus. u. für Ungarn 42-ik kötete’1-se felét, hol a’választásnak illy szabadsága Buda városára nézve egy régi kéziratból világosan kimutattatott, hol 124-ik lapján ezek olvashatók: „Zu erwellung des Statrichters an Sanct Jorgen tag .. . . . sulleg vor dem Rathaus auf dem placz zusamen Körnen der Stat ganz gemain arm und reych, idoch. die pei der.Stat gesessen und geerbet seyn,. und sullen mit guetem Vorräte und wolledacht’n muet eintrechtigklich erwesen um verhöhen einen Richter.“ Ha a’ levelező még tovább is olvas, látandja mikép’ ezek nem csak a’ bíróra hanem az egész tisztikarra nézve szokásban voltak Ugyan a’ Vierteljahrsschriftben létetik említés Kassa városa’ tisztujitási jegyzőkönyveiről is, mikből hasonlókat következthetni. Ugyan az egész polgárság által végbe vitt tisztujitásról szól,’oklevelekre támaszkodva, a’ Székesfehérvári körlevél,is; és..semmit sem kételkedhetünk, hogy minden város’ levéltáraidul, ha csak az el nem pusztítatott, okleveleket találandnak, mikből illy nagyobb választási szabadság a’ Budapesti Híradó’ bécsi levelezőjének daczára is világosan kitűnik, még pedig úgy, hogy ennekelőtte a’ választó’bírtokára semmi tekintet nem volt (a r in und reych) és egész képessége abban kerestetett, hogy a’ városba letelepedett legyen (in der Stat gesessen). Állítsa meg tehát egy kissé a’levelező úr ezt a’ crilicai gőzmozgonyt, és ha már a' politicában fontolva halad, haladjon még inkább fontolva a’ történeti crilikában; mert itt illyféle haladás'■csakugyan szükséges. — Egyébiránt ezekkel nem azt akartuk bebizonyítani, hogy cathegoria általában nem kell, hanem csak azt, hogy a’ bécsi levelező’ kérdésére sokkal jobban igennel, mint nemmel felelhetni. — NI. L. ,. Országgyűlés, 184. Országos ülés a’IöRR-nél, jul. 29-én d. e. 10 órakor. Tárgy: a’vasútakat illető alsóházi szenet, és a’sérelmek’ 2-dik osztálya.Mindenek előtt a’ megyei kihágások’ tárgyában kiküldött főrendi bizottmány adá be jelentését, mire egyjobboldali tagja a’ bizottmánynak kijelenté , hogy ő .a’most is betegeskedő ugocsai főispánnal együtt e' fontos hörgy’ megvitatásában kellő részt nem vehetvén, mind kétjelölt’ részére fentartja azon jogot, miszerint eltérő nézeteiket *) Elmélkedések Magyarország letei s földbirtokviszonyai ..felett. Pozsony 1844. . .i .,i