Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-09-26 / 390. szám

Csütörtök 390. Septemb. 26.1844 IRTAI» Megjelenik e’lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani­ utcza Horváth-házban 483. szám alatt, egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek’, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr. számittatik. Folyó évi October e­l-ső napjával kezdendő évnegyedi előfizetés a’ „Pesti Hirlap“-ra, helyben 2 ft 48 kr, postán küldve: 3 ft 30 krjával pengőben elfogadtatik; — és az 1841­, 184­2­, 1843 egész, 1844-iki első, ugyszinte e’ folyó második félévi folyamatból teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. TARTALOM. Adakozás. Kinevezések. Halálozás. Nyílt levél Tri­­estből. Vukovár-fiumei vasút (IIId.cz.) A’ magyar orvosok és ter­­mészetvizsgálók’ ötödik nagygyűlése Kolosvártt. (Folytatása.) Országgyűlés. Orsz. ülés a’ föRR-nél sept. 18-án (görög nem egyesült vallás, egyházi áldás’ megtagadása, illirismus és túr­mezei sérelem). Orsz. ülés a’RRnél, sept. 19-én(a’ váltót, módo­sítások befejeztetnek , sérelmi üzenetek.) Kér. ülés sept. 20-án (baranyai indítvány a’ legelő­ elkülönzése iránt, föRRi válaszok a’ vallási átmenet ’s a’ m. tengerparti kerület’rendezése’tárgyában). Orsz. ülés a’ RR-nél sept. 20-án­­(vallási átmenet, XVI szepesi városok’ rendezése). (Orsz. ülés a’főRR-nél sept. 20-án(városre­­form) Rövid közlések a’ sept. 21-én és 23-án tartott ülésekről Törvényhatósági dolgok: Temes (közgyűlés, bekövet­kező tisztujitás, orsz.gyűlési utasítások). Yonth (pótlék a' múlt­kori közgyűléshez). Fővárosi utd. Vegyes közlemények: Nemzeti fejlődésünk’ ügyében. — A’ dunántúli ref. egyházkerü­let’ f. h. 16-án tartott közgyűlése. — Révkomáromi gyárvéd­­egyesület. — Aszódi zsidó iskolák. Külföld. Hivatalos tudósítások és hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Ő felsége Kliegl József’ betűosztó és szedő gépének mi­­nél előbbi tökéletes létesítésére 6000 p. forintot legkegyel­­mesebben megajánlani méltóztatott. KINEVEZÉSEK. A’ n.mirgy m. kir. udv. kamara a’ szi­­lágy-somlyói megürült sómázsálói állomásra K­a­u­n Ignácz komáromi kir. sópajtnért nevezte. Ugyan az, középponti kiadó-hivatalánál, Detrich K­á­­rolynak középponti iktatói tisztségre tett kineveztetése által megürült utolsó irnoki helyre Karaturovich Boldizsár nyu­galmazott komáromi kir. sóbeszédét helyheztette. Ugyan az a­ temesi kir. kam. igazgatóságnál első szá­molóvá Ottrubay Béla eddigi temesvári letéti­ pénz­tár­tisztet alkalmazta. Ugyan az a’szöreghi kamrai utánrendszerizett építészeti és úrbéri mérnök-állomásra P­o­lj­á­k Lajos eddigi ménesi kamrai építész és úrbéri mérnök-segédet nevezte ki. HALÁLOZÁS. Sztankovics Antal, apát és esztergomi ka­nonok Pesten f. h. 17-én meghalálozott. NYÍLT LEVÉL TRIESZTBŐL. Sept. 20. Éljen a’ király! éljen a’ magyarnak koronás fejdelme, ki a’ Fiúméból e’ na­pokban ideérkezett, ’s a’ császári kegyelem által nagggyá lett Triesztet sóvár szemekkel néző derék küldöttségnek azon kegyelmes választ adá, hogy a’ magyar tengermellék’ ’s Fiume’ sorsa és érdekei szintolly közel állanak atyai szi­véhez , mint Trieszt’ érdekei. — Ne tartsatok tehát attól, barátim, hogy Fiume a’ jóval erősebb vágytársnak felál­­doztathatnék; ’s legyetek bizodalommal, hogy törekvéstei­­ket a’ fiumei kikötő ’s a’ fiumei vasút’ ügyében a’ legszebb süker fogja koronázni. Hiszen voltatok Londonban, ’s igy tudhatjátok: a’ mit a’ Lloyd akar, azt még nem akarja a­ privy council, azt még koránt sem akarja az imperial par­liament. Lesz kikötő, és lesz vasút; — az első nélkül Trieszt nem fogott volna azzá válni, minek szemléljük­; a’ máso­dik nélkül pedig vesztének indulna jelenleg; — ’s a pari­­tate — bocsánatot, én nem vagyok purista, talán mert kül­földre szakadtam — ’s a paritate , mondom, kikötő és vasút teszik Fiúménak főérdekeit is, kikötőtől és vasúttól van fel­tételezve Fiúménak sorsa. — Quid statis pusillanimes, mondja a’ vulgata, ha ugyan jól idézem; — igaz, való igaz, a’ B — P. Híradó nincs veletek, nincs a’ vasút mellett; de veletek van az ország, buzdítson ez benneteket, ’s buz­dítson a’ fejedelmi szó ! La fiera scingura! mondám a’ chorussal Luciában , mi­dőn a’ Híradó’ vezérének manifestumát a’ vukovár-fiumei vaspálya ellen olvastam. Csak tudós volna, gondolám ma­gamban, akkor még lehetne remény felépüléséhez.a milly tartologia­­ nem a’ vasút’ felépülését értem, ez kétségen kívül van helyezve, de értem a’ Híradónak visszás néze­­teiböli ki és felépülését. Fájdalom, ő nem tudós; ezt on­nan is sejdítem, mert ő benneteket „tudósoknak“ czímezget. Igaz , ti neki vissza nem adhatjátok e’ nevet, mert annyi bizonyos, miszerint épen azon körülmény, hogy ti tudó­sok vagytok, teszi az egyik ultima differentiát közte és köztetek. Ismétlem, csak tudós volna, ’s csak Odessába indulna, itt megtérne mint a­ zarándok Mekkában. Lám, Jerney a’ tudós, megrögzöttségében szinte gondolkozni sem akart a’ fiumei vasútról; de mikor útnak indult a’ tudo­mány’ szeretetétöl vezérelve felkeresni eldédeink’ nyomait; mikor látta, kinek kezében van a’ Dunának torkolatja; mikor végre Odessába is érkezett,bűnbánat szállá vala meg lelkét, levelet irt a’ Jelenkor’ szerkesztőjének, ’s abban Istentől és emberektől bocsánatot kér, hogy eddig hallgatott, mi­dőn körülötte zengett a’ levegő: Fiume mindenekelőtt! Elszóródás’ kedvéért — a ’ tolongó embertömegben ma elszóródik ’s holnap unatkozik az emb­er— harmadnapja át­­rándultam Fiuméba. A’ város ollyan,­ minek a’ határszéle­ken levő városok szoktak lenni, t. i. nemzetiség’ tekinteté­­ben hidat képző a’ határos tartományok’nyelvéhez; de a’ szellem magyar, a’ szellem nemzeti; ’s higyjétek nekem, az „eco del litorale ungarico“ hű tolmácsa a’ partvidék’ magyar sympathiáinak. Nem kétlem, miszerint a’ pesti magyar lapok is azon po­liticai felekezetek’ hű tolmácsi kívánnak lenni, mellyeknek szolgálnak, hogy ezáltal meg’ a’ hazát szolgálhassák. Azon­ban tartok tőle, néha talán még sem tükrözik híven vissza az illető párt’ színezetét, miután a’ szerkesztő urak , a’ párt’ tömegétől egyben másban kissé eltérő nézeteik iránt bocsánatot érdemlőleg olly véleményben vannak, hogy az ő nézeteik ’ az olvasók’, az előfizetők’, az újabb kor’ ezen mecénásainak nézeteikkel. Vagy azt higyyem­­, hogy ti, ki­ket — mint a’ Híradó’ egyik irányczikkéből látom — min­den más lapnak kirekesztésével olvasnak a’ liberális me­gyék, — hogy ti csakugyan ezen liberális megyék’ szelle­mében irtok akkor is, midőn a’ centralisatio mellett szól­tok a’ diribdarabra szakadás ellen ? — Barátom, ha ez úgy volna, ha a’ mi municipalistáink olly hamar gyógyultak ki veszedelmes lázukból, ha ezt a’ conservativekre végkép’ átszállították, — akkor ez nem lehet egyedül a’ ti müvetek; ennyi erővel ti nem birtok; ez vagy a’ t—i gyógyász vagy a’ municipiumok melletti Híradói felszólalásnak müve. De nem, — bármint óhajtsam is,­­ nem lehet; it is not pos­sible, mint Fest a’ Szepességből Philadelphiába szakadt tisztességes öreg nekem hatvanszor mondá egy órában, midőn neki 1838-ban haladásunkról szólottam. Közszellem még nincs Magyarországban; a’ közvélemény a’ vicinális utak’ feletti tanácskozás’magasságában áll; ’s igy várakoz­zatok még eurekátokkal egy ideig. Ennyiben tehát, nem tartom lapotokat, bármint óhajtsam is, már most a’ liberális megyei olvasók’többsége’ orgánumának.— A’ Híradóra nézve meg’ úgy vélekedem, hogy a’ conservative’ többsége, bármi arb­éréenek tudom is ezt, hogy magyarul szóljak,—még sem olly annyira szűk­keblű, ’s nem olly maradeurszerű az alkotmányos eszmék’ mezején, mint orgánuma. Hiszen különben semmi remény, hogy a’ conservativ párt eljut oda, hová eljutását múlt le­velemben olly komolyan jövendöltem. Ez pedig engem na­gyon , de nagyon elszomorítana. ’S hogy a’ conservativek­­től visszatérjek a’ Híradóra, nem mondom , hogy Verbő­­czi féle alkotmányosság nincsen czikkelyeiben, nem mon­dom, hogy Kittonich a’Híradónak közjogi indulás’pontján megbotránkozott volna, mind ezt nem mondom, mert nem kenyerem a’ ráfogás, szabadságot adván más oldalról kinek­­kinek engemet gyanúsítani mint tetszik; — de ugyan hol vannak benne az újabb kor’ alkotmányos eszméi, mellyek­­röl írva van, hogy át meg át járandják a’ világot. A’ leszi­­gorúabb határszéltiszt sem láthatja benne a’ ragály’legpará­­nyiabb nyomát, (a’ B.—P. Híradó nem lévén tudós, figyelmez­tetem őt, hogy a’ jónak is van ragálya)’s valóban, kár, hogy a’ Híradóra rá nem nyomják: „netto di furta e di den­­tro“mint ezt szomszédomnak azon hírlapjain látom, mel­­lyek a’ patriarchalis keidről a’ quarantainen keresztül nyűgöt’ alkotmányos országaiba érkeznek. T. A.—t szívesen üdvözlem. A’B—P. Hiradó nem állott a’ jó ízlés’ befolyása alatt, midőn a’ magát meg nem neve­ző Trefort’ nevéből elmésséget akart kifacsarni. Barátunk­nak nem fogott volna sok erötetésbe kerülni, visszatorlásul más ember’ fiának nevéből is sculptilét csinálni! de jobbnak látá megmutatni, hogy ő csakugyan trés­ fort. Különös az, hogy e’ czikkében is azon töri fejét a’ Hír­adó, valljon a’ régi Hírlapot folytatjátok e, ’s valljon ezzel közös szülőktől származtok e, vagy másoktól. Kár illyessel bibelödnie.­— Akárkitől származzatok, az umbilicalissinor köztte és közttetek rég elszakadt, ti a’magatok’ lábain áll­tok, megfeleltek arról mit irtok, ez a’ dolog’ veleje, a’ többi cib­ába való szószaporitás. Széchenyi Pesten volt, mint olvasom, ’s csak azért, hogy mégis váljék valami az adós kérdéséből. Áldja meg őt érette az ég! Szerencsétlen vagyok sokban Széchenyivel egyet nem érthetni, de szeretem, tisztelem őt, mert jelle­mét szilárd agyagból gyúrta, qui finxit hominum praecordia. Azt mondják : aristocrata, és beszédeit olly taglejtésekkel kiséri, mellyekröl Cicero, ki a’ szónok megé fuvolást állít, hogy ennek zenéjéhez idomittassék az előadás, nem is ál­modott. De­­barátim, Voltaire-ról is írva van, hogy aris­tocrata volt, a’ legkeresztyénebb fejedelemnek kama­rása , czipején arany csat , czombján selyembugyogó, mint az akkori udvardivat akaró; arcza pedig egy gúny­mosoly. Megjegyezték azonban róla azt is, hogy mikor egy vagy más becsületes de kissé sebesenjjáró népember sárba esett, ’s onnan nem tudott kimenekülni, Voltaire nem gon­dolt hímzett czipőivel,nem selyem harisnyáival, ’s beszaladt a’pocsolyába , kirántotta szegényt, hogy ott ne veszszen, s’ megölelte , hogy fülébe súghassa , máskor nagyobb óva­tossággal, uram! Illyesmi nem grimace. Mind a’ mellett szívesen hiszem, hogy Széchenyi aris­tocrata, de ollyatén mellyet Junius’ gyönyörű sorai: „cons­cious of his own weight and importance-----------e’ szava­kon kezdve egész eddig: in the sympathising tears and bles­sings of his country“ olly utólérhetlen szabatossággal fes­tenek. (Lásd: lettres of Junius, 23-ik levél). És most Isten veletek. Ismétlem: tisztítsátok, mennyire csak erőtökből telik, az eszméket; állítsátok azt talpra, mellyet fejére ültettek, emeljétek fel azt, mellyet gyomorra fektettek. Köszönet fejébe gyanúsítani fognak,— de illyes­­mivel ti nem gondoltok,’s feleletül tu contra audentior­ito !­0. VUKOVÁR-FIUMEI VASÚT. (Ib­d. czikkely.) Elmé­letek a’ harmadik mód felett, ha a’vasut ma­gántársulat által, de 5n/o tiszta haszon’ biz­tosítéka mellett építtetnék. Azon esetben, ha magántársulat vállalja fel a’ vasút’ építését, ’s az ország csak 5°/o tiszta haszonnak biztosítékát, mindenekelőtt at­tól kell tartani, hogy magántársulat nem építhet olly sebe­sen ’s olly olcsón, mint az ország, ’s illyenkor már 4% kamat helyett, melly mellett az ország kölcsönt sze­rezhetne, 5°/) kamatokról van szó. A" beváltási mód szinte nagyobb nehézségeknek van alávetve, ha részvénytársaság kölcsönzi az építési­­tökét, mint ha talán egyetlenegy ház előlegezné a’ szükséges ősz veget az országnak, — végre még az ellenörködés is, melylyel az országnak, önbiztos­ságára kisérnie kell a’ vállalatot, jóval terhesebb és költsé­gesebb , mintha önmaga épít az ország. A’ tariffának mó­dosítása (az időközben kifejlődő körülményekhez képest) már kevésbé van az ország’ hatalmában mint a’ két első alternatívánál, — ’s mind e’ mellett mégis a’ tariffának megállapítása már nem olly biztos, mintha az ország maga hajtaná végre a’ vállalatot, melly körülmények ’s kivált a’ legutóbbi már ingadozást hoznak a’ speculatióba, ’s ennél­fogva az egészet a’ kereskedésre nézve jóval előnytele­nebbnek mutatják. Miután azonban lehetséges, hogy az ország minden pi­­um desideriumok’ daczára, mégis a’jelen nehéz körülmé­nyek közt magántársulatra bizondja a’ vukovár-fiumei vas­útnak építését, szükséges ezen harmadik alternativa felett is közelebbről elmélkednünk. Mindenekelőtt azon kell lennünk, miszerint a’ tariffa sem szerfelett magasra ne szabassék — nehogy’ a’ keres­kedés iránt mostoháknak mondathassunk, — sem szerfe­lett alacsonya, nehogy az ország a’ biztosíték’ felvállalása által szerfelett nagy sommát veszedelmeztessen. Azon kel­lene lennünk továbbá, hogy a’ vasút a’ lehető legrövidebb idő alatt az ország által beváltassék, hogy azon szerencsés időpont, mellyben a’ többször említett alaptariffa életbelé­­pend, nagyon későre ne maradjon. A’ vállalkozó társaság­nak, az ország’ vagy a’ kereskedés’ veszteségévek­ minden túlságos nyerészkedése ellen magunkat szerződés’ útján előlegesen biztosíthatjuk, ’s a’ társaságot arra kell köte­leznünk , hogy a’ néki engedett tiszta hasznon felül, ked­vező kereskedési években keletkező fölösleget vagy a’ vas­út’ megváltására fordítsa , vagy pedig tartaléktőkét alakít­son belőle az üzletköltségek’ egy részének fedezésére ’s a’ tariffának czélirányos b­eleb szállítására. Hogy pedig mindezen feltételeknek a’ lehetőségig ele­get tegyünk, megkisértendjük, ezen alternativa’ számára némi calculust megállapítani: 1) az építési tőke magántársulatnál 14 millió forint he­lyett, mennyire azt felebb szabtuk, joggal 15 millióra, ’s az épitésközben keletkező (itt 5°/pes) kamatok’ hozzáadá­sával 18 millió ftra (de ez mindenesetre a’ maximum) té­tethetnék. 2) A’ törlesztési mennyiség nem a’ vasútnak szokott jövedelméből, hanem csak a’fölöslegből igen kedvező évek­ben , vagy az ország által volna fizetendő, miért is ezen mennyiség a’tariffa’meghatározására semmi befolyással sem lehetne. 3) Miután a’ felebbi építési tőkének 5%-os kamatai, az építési időköz’ kamatainak hozzáadásával 900,000 ftra men­nek , ez pedig a’ 2 millió mázsányi legcsekélyebb átvonu­ I­lásra felosztva 27 krt ad mázsájától: — az ország 331/1­+­­184

Next