Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-09-26 / 390. szám
Csütörtök 390. Septemb. 26.1844 IRTAI» Megjelenik e’lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 forint, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. szám alatt, egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek’, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő kr. számittatik. Folyó évi October el-ső napjával kezdendő évnegyedi előfizetés a’ „Pesti Hirlap“-ra, helyben 2 ft 48 kr, postán küldve: 3 ft 30 krjával pengőben elfogadtatik; — és az 1841, 1842, 1843 egész, 1844-iki első, ugyszinte e’ folyó második félévi folyamatból teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. TARTALOM. Adakozás. Kinevezések. Halálozás. Nyílt levél Triestből. Vukovár-fiumei vasút (IIId.cz.) A’ magyar orvosok és természetvizsgálók’ ötödik nagygyűlése Kolosvártt. (Folytatása.) Országgyűlés. Orsz. ülés a’ föRR-nél sept. 18-án (görög nem egyesült vallás, egyházi áldás’ megtagadása, illirismus és túrmezei sérelem). Orsz. ülés a’RRnél, sept. 19-én(a’ váltót, módosítások befejeztetnek , sérelmi üzenetek.) Kér. ülés sept. 20-án (baranyai indítvány a’ legelő elkülönzése iránt, föRRi válaszok a’ vallási átmenet ’s a’ m. tengerparti kerület’rendezése’tárgyában). Orsz. ülés a’ RR-nél sept. 20-án(vallási átmenet, XVI szepesi városok’ rendezése). (Orsz. ülés a’főRR-nél sept. 20-án(városreform) Rövid közlések a’ sept. 21-én és 23-án tartott ülésekről Törvényhatósági dolgok: Temes (közgyűlés, bekövetkező tisztujitás, orsz.gyűlési utasítások). Yonth (pótlék a' múltkori közgyűléshez). Fővárosi utd. Vegyes közlemények: Nemzeti fejlődésünk’ ügyében. — A’ dunántúli ref. egyházkerület’ f. h. 16-án tartott közgyűlése. — Révkomáromi gyárvédegyesület. — Aszódi zsidó iskolák. Külföld. Hivatalos tudósítások és hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Ő felsége Kliegl József’ betűosztó és szedő gépének minél előbbi tökéletes létesítésére 6000 p. forintot legkegyelmesebben megajánlani méltóztatott. KINEVEZÉSEK. A’ n.mirgy m. kir. udv. kamara a’ szilágy-somlyói megürült sómázsálói állomásra Kaun Ignácz komáromi kir. sópajtnért nevezte. Ugyan az, középponti kiadó-hivatalánál, Detrich Károlynak középponti iktatói tisztségre tett kineveztetése által megürült utolsó irnoki helyre Karaturovich Boldizsár nyugalmazott komáromi kir. sóbeszédét helyheztette. Ugyan az a temesi kir. kam. igazgatóságnál első számolóvá Ottrubay Béla eddigi temesvári letéti pénztártisztet alkalmazta. Ugyan az a’szöreghi kamrai utánrendszerizett építészeti és úrbéri mérnök-állomásra Polják Lajos eddigi ménesi kamrai építész és úrbéri mérnök-segédet nevezte ki. HALÁLOZÁS. Sztankovics Antal, apát és esztergomi kanonok Pesten f. h. 17-én meghalálozott. NYÍLT LEVÉL TRIESZTBŐL. Sept. 20. Éljen a’ király! éljen a’ magyarnak koronás fejdelme, ki a’ Fiúméból e’ napokban ideérkezett, ’s a’ császári kegyelem által nagggyá lett Triesztet sóvár szemekkel néző derék küldöttségnek azon kegyelmes választ adá, hogy a’ magyar tengermellék’ ’s Fiume’ sorsa és érdekei szintolly közel állanak atyai szivéhez , mint Trieszt’ érdekei. — Ne tartsatok tehát attól, barátim, hogy Fiume a’ jóval erősebb vágytársnak feláldoztathatnék; ’s legyetek bizodalommal, hogy törekvésteiket a’ fiumei kikötő ’s a’ fiumei vasút’ ügyében a’ legszebb süker fogja koronázni. Hiszen voltatok Londonban, ’s igy tudhatjátok: a’ mit a’ Lloyd akar, azt még nem akarja a privy council, azt még koránt sem akarja az imperial parliament. Lesz kikötő, és lesz vasút; — az első nélkül Trieszt nem fogott volna azzá válni, minek szemléljük; a’ második nélkül pedig vesztének indulna jelenleg; — ’s a paritate — bocsánatot, én nem vagyok purista, talán mert külföldre szakadtam — ’s a paritate , mondom, kikötő és vasút teszik Fiúménak főérdekeit is, kikötőtől és vasúttól van feltételezve Fiúménak sorsa. — Quid statis pusillanimes, mondja a’ vulgata, ha ugyan jól idézem; — igaz, való igaz, a’ B — P. Híradó nincs veletek, nincs a’ vasút mellett; de veletek van az ország, buzdítson ez benneteket, ’s buzdítson a’ fejedelmi szó ! La fiera scingura! mondám a’ chorussal Luciában , midőn a’ Híradó’ vezérének manifestumát a’ vukovár-fiumei vaspálya ellen olvastam. Csak tudós volna, gondolám magamban, akkor még lehetne remény felépüléséhez.a milly tartologia nem a’ vasút’ felépülését értem, ez kétségen kívül van helyezve, de értem a’ Híradónak visszás nézeteiböli ki és felépülését. Fájdalom, ő nem tudós; ezt onnan is sejdítem, mert ő benneteket „tudósoknak“ czímezget. Igaz , ti neki vissza nem adhatjátok e’ nevet, mert annyi bizonyos, miszerint épen azon körülmény, hogy ti tudósok vagytok, teszi az egyik ultima differentiát közte és köztetek. Ismétlem, csak tudós volna, ’s csak Odessába indulna, itt megtérne mint a zarándok Mekkában. Lám, Jerney a’ tudós, megrögzöttségében szinte gondolkozni sem akart a’ fiumei vasútról; de mikor útnak indult a’ tudomány’ szeretetétöl vezérelve felkeresni eldédeink’ nyomait; mikor látta, kinek kezében van a’ Dunának torkolatja; mikor végre Odessába is érkezett,bűnbánat szállá vala meg lelkét, levelet irt a’ Jelenkor’ szerkesztőjének, ’s abban Istentől és emberektől bocsánatot kér, hogy eddig hallgatott, midőn körülötte zengett a’ levegő: Fiume mindenekelőtt! Elszóródás’ kedvéért — a ’ tolongó embertömegben ma elszóródik ’s holnap unatkozik az ember— harmadnapja átrándultam Fiuméba. A’ város ollyan, minek a’ határszéleken levő városok szoktak lenni, t. i. nemzetiség’ tekintetében hidat képző a’ határos tartományok’nyelvéhez; de a’ szellem magyar, a’ szellem nemzeti; ’s higyjétek nekem, az „eco del litorale ungarico“ hű tolmácsa a’ partvidék’ magyar sympathiáinak. Nem kétlem, miszerint a’ pesti magyar lapok is azon politicai felekezetek’ hű tolmácsi kívánnak lenni, mellyeknek szolgálnak, hogy ezáltal meg’ a’ hazát szolgálhassák. Azonban tartok tőle, néha talán még sem tükrözik híven vissza az illető párt’ színezetét, miután a’ szerkesztő urak , a’ párt’ tömegétől egyben másban kissé eltérő nézeteik iránt bocsánatot érdemlőleg olly véleményben vannak, hogy az ő nézeteik ’ az olvasók’, az előfizetők’, az újabb kor’ ezen mecénásainak nézeteikkel. Vagy azt higyyem, hogy ti, kiket — mint a’ Híradó’ egyik irányczikkéből látom — minden más lapnak kirekesztésével olvasnak a’ liberális megyék, — hogy ti csakugyan ezen liberális megyék’ szellemében irtok akkor is, midőn a’ centralisatio mellett szóltok a’ diribdarabra szakadás ellen ? — Barátom, ha ez úgy volna, ha a’ mi municipalistáink olly hamar gyógyultak ki veszedelmes lázukból, ha ezt a’ conservativekre végkép’ átszállították, — akkor ez nem lehet egyedül a’ ti müvetek; ennyi erővel ti nem birtok; ez vagy a’ t—i gyógyász vagy a’ municipiumok melletti Híradói felszólalásnak müve. De nem, — bármint óhajtsam is, nem lehet; it is not possible, mint Fest a’ Szepességből Philadelphiába szakadt tisztességes öreg nekem hatvanszor mondá egy órában, midőn neki 1838-ban haladásunkról szólottam. Közszellem még nincs Magyarországban; a’ közvélemény a’ vicinális utak’ feletti tanácskozás’magasságában áll; ’s igy várakozzatok még eurekátokkal egy ideig. Ennyiben tehát, nem tartom lapotokat, bármint óhajtsam is, már most a’ liberális megyei olvasók’többsége’ orgánumának.— A’ Híradóra nézve meg’ úgy vélekedem, hogy a’ conservative’ többsége, bármi arbéréenek tudom is ezt, hogy magyarul szóljak,—még sem olly annyira szűkkeblű, ’s nem olly maradeurszerű az alkotmányos eszmék’ mezején, mint orgánuma. Hiszen különben semmi remény, hogy a’ conservativ párt eljut oda, hová eljutását múlt levelemben olly komolyan jövendöltem. Ez pedig engem nagyon , de nagyon elszomorítana. ’S hogy a’ conservativektől visszatérjek a’ Híradóra, nem mondom , hogy Verbőczi féle alkotmányosság nincsen czikkelyeiben, nem mondom, hogy Kittonich a’Híradónak közjogi indulás’pontján megbotránkozott volna, mind ezt nem mondom, mert nem kenyerem a’ ráfogás, szabadságot adván más oldalról kinekkinek engemet gyanúsítani mint tetszik; — de ugyan hol vannak benne az újabb kor’ alkotmányos eszméi, mellyekröl írva van, hogy át meg át járandják a’ világot. A’ leszigorúabb határszéltiszt sem láthatja benne a’ ragály’legparányiabb nyomát, (a’ B.—P. Híradó nem lévén tudós, figyelmeztetem őt, hogy a’ jónak is van ragálya)’s valóban, kár, hogy a’ Híradóra rá nem nyomják: „netto di furta e di dentro“mint ezt szomszédomnak azon hírlapjain látom, mellyek a’ patriarchalis keidről a’ quarantainen keresztül nyűgöt’ alkotmányos országaiba érkeznek. T. A.—t szívesen üdvözlem. A’B—P. Hiradó nem állott a’ jó ízlés’ befolyása alatt, midőn a’ magát meg nem nevező Trefort’ nevéből elmésséget akart kifacsarni. Barátunknak nem fogott volna sok erötetésbe kerülni, visszatorlásul más ember’ fiának nevéből is sculptilét csinálni! de jobbnak látá megmutatni, hogy ő csakugyan trés fort. Különös az, hogy e’ czikkében is azon töri fejét a’ Híradó, valljon a’ régi Hírlapot folytatjátok e, ’s valljon ezzel közös szülőktől származtok e, vagy másoktól. Kár illyessel bibelödnie.— Akárkitől származzatok, az umbilicalissinor köztte és közttetek rég elszakadt, ti a’magatok’ lábain álltok, megfeleltek arról mit irtok, ez a’ dolog’ veleje, a’ többi cibába való szószaporitás. Széchenyi Pesten volt, mint olvasom, ’s csak azért, hogy mégis váljék valami az adós kérdéséből. Áldja meg őt érette az ég! Szerencsétlen vagyok sokban Széchenyivel egyet nem érthetni, de szeretem, tisztelem őt, mert jellemét szilárd agyagból gyúrta, qui finxit hominum praecordia. Azt mondják : aristocrata, és beszédeit olly taglejtésekkel kiséri, mellyekröl Cicero, ki a’ szónok megé fuvolást állít, hogy ennek zenéjéhez idomittassék az előadás, nem is álmodott. Debarátim, Voltaire-ról is írva van, hogy aristocrata volt, a’ legkeresztyénebb fejedelemnek kamarása , czipején arany csat , czombján selyembugyogó, mint az akkori udvardivat akaró; arcza pedig egy gúnymosoly. Megjegyezték azonban róla azt is, hogy mikor egy vagy más becsületes de kissé sebesenjjáró népember sárba esett, ’s onnan nem tudott kimenekülni, Voltaire nem gondolt hímzett czipőivel,nem selyem harisnyáival, ’s beszaladt a’pocsolyába , kirántotta szegényt, hogy ott ne veszszen, s’ megölelte , hogy fülébe súghassa , máskor nagyobb óvatossággal, uram! Illyesmi nem grimace. Mind a’ mellett szívesen hiszem, hogy Széchenyi aristocrata, de ollyatén mellyet Junius’ gyönyörű sorai: „conscious of his own weight and importance-----------e’ szavakon kezdve egész eddig: in the sympathising tears and blessings of his country“ olly utólérhetlen szabatossággal festenek. (Lásd: lettres of Junius, 23-ik levél). És most Isten veletek. Ismétlem: tisztítsátok, mennyire csak erőtökből telik, az eszméket; állítsátok azt talpra, mellyet fejére ültettek, emeljétek fel azt, mellyet gyomorra fektettek. Köszönet fejébe gyanúsítani fognak,— de illyesmivel ti nem gondoltok,’s feleletül tu contra audentiorito !0. VUKOVÁR-FIUMEI VASÚT. (Ibd. czikkely.) Elméletek a’ harmadik mód felett, ha a’vasut magántársulat által, de 5n/o tiszta haszon’ biztosítéka mellett építtetnék. Azon esetben, ha magántársulat vállalja fel a’ vasút’ építését, ’s az ország csak 5°/o tiszta haszonnak biztosítékát, mindenekelőtt attól kell tartani, hogy magántársulat nem építhet olly sebesen ’s olly olcsón, mint az ország, ’s illyenkor már 4% kamat helyett, melly mellett az ország kölcsönt szerezhetne, 5°/) kamatokról van szó. A" beváltási mód szinte nagyobb nehézségeknek van alávetve, ha részvénytársaság kölcsönzi az építésitökét, mint ha talán egyetlenegy ház előlegezné a’ szükséges ősz veget az országnak, — végre még az ellenörködés is, melylyel az országnak, önbiztosságára kisérnie kell a’ vállalatot, jóval terhesebb és költségesebb , mintha önmaga épít az ország. A’ tariffának módosítása (az időközben kifejlődő körülményekhez képest) már kevésbé van az ország’ hatalmában mint a’ két első alternatívánál, — ’s mind e’ mellett mégis a’ tariffának megállapítása már nem olly biztos, mintha az ország maga hajtaná végre a’ vállalatot, melly körülmények ’s kivált a’ legutóbbi már ingadozást hoznak a’ speculatióba, ’s ennélfogva az egészet a’ kereskedésre nézve jóval előnytelenebbnek mutatják. Miután azonban lehetséges, hogy az ország minden pium desideriumok’ daczára, mégis a’jelen nehéz körülmények közt magántársulatra bizondja a’ vukovár-fiumei vasútnak építését, szükséges ezen harmadik alternativa felett is közelebbről elmélkednünk. Mindenekelőtt azon kell lennünk, miszerint a’ tariffa sem szerfelett magasra ne szabassék — nehogy’ a’ kereskedés iránt mostoháknak mondathassunk, — sem szerfelett alacsonya, nehogy az ország a’ biztosíték’ felvállalása által szerfelett nagy sommát veszedelmeztessen. Azon kellene lennünk továbbá, hogy a’ vasút a’ lehető legrövidebb idő alatt az ország által beváltassék, hogy azon szerencsés időpont, mellyben a’ többször említett alaptariffa életbelépend, nagyon későre ne maradjon. A’ vállalkozó társaságnak, az ország’ vagy a’ kereskedés’ veszteségévek minden túlságos nyerészkedése ellen magunkat szerződés’ útján előlegesen biztosíthatjuk, ’s a’ társaságot arra kell köteleznünk , hogy a’ néki engedett tiszta hasznon felül, kedvező kereskedési években keletkező fölösleget vagy a’ vasút’ megváltására fordítsa , vagy pedig tartaléktőkét alakítson belőle az üzletköltségek’ egy részének fedezésére ’s a’ tariffának czélirányos beleb szállítására. Hogy pedig mindezen feltételeknek a’ lehetőségig eleget tegyünk, megkisértendjük, ezen alternativa’ számára némi calculust megállapítani: 1) az építési tőke magántársulatnál 14 millió forint helyett, mennyire azt felebb szabtuk, joggal 15 millióra, ’s az épitésközben keletkező (itt 5°/pes) kamatok’ hozzáadásával 18 millió ftra (de ez mindenesetre a’ maximum) tétethetnék. 2) A’ törlesztési mennyiség nem a’ vasútnak szokott jövedelméből, hanem csak a’fölöslegből igen kedvező években , vagy az ország által volna fizetendő, miért is ezen mennyiség a’tariffa’meghatározására semmi befolyással sem lehetne. 3) Miután a’ felebbi építési tőkének 5%-os kamatai, az építési időköz’ kamatainak hozzáadásával 900,000 ftra mennek , ez pedig a’ 2 millió mázsányi legcsekélyebb átvonu Ilásra felosztva 27 krt ad mázsájától: — az ország 331/1+184