Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-04-20 / 455. szám
a’ szónok, mert az alapszabályok’ könnyed és sokszori változtatása ingatagságra mutat,s hitelünket rontja. D— F—nek közlelkesedéssel fogadott beszéde után K------------------emelt szót , rászólását nyilatkoztatván a’ választmánynak azon tette felett , miszerint ez az igazgatónak, ezen a’ társaság’ sikerére olly mulhatlan szükséges tényezőnek, megválasztását politicai pártkérdéssé tévé, ’s igazgatót — egyenesen bizonyos személy iránti ellenszenvből — nem választott. Bírálván továbbá az alapszabályok’ nemelly hibásoknak tartott pontjait, különösen rész alá azon pontot, melly az IOOOftnál kevesebbet aláíró tagokat a’ váltaggá lehetésből kirekeszti,minek következése lehet, hogy a’ gazdagsághoz köttetvén a’ választhatási képesség, a’ legképesebb ’s legügyesebb egyének kizárathatnak. Mennyire igaza volt ez észrevételében az érd. szónoknak, bizonyitá a’ nyomban előfordult eset, midőn t. i. Deák Ferencz a’ lelépett gr. Széchenyi István’ helyébe alelnökül ajánltatván, mind ő maga mind mások kéntelenek valának megválasztása ellen azon alapszabályokon épült kifogást tenni, hogy kevesebb részvényjárulékkal bír , mint megválasztásra szükséges. — Egyébiránt D—F— nem csak ezen okból, hanem egyéb körülményeinél fogva is elhatározottan nyilatkozott, hogy az alelnökséget el nem vállalhatja , mit a’ n mes hazánkfia’ bölcseségét saját javára olly örömest igénylő egész társaság sajnálkozva hallott. — Deákot K— L— kéré fel e’ hivatalnak elvállalására, felszólítván egyszersmind a’ gyülekezetet , hogy a’ tisztelt férfiú’ személyére nézve kivételt tevén, felkiáltás által válassza azt meg alelnökké. Ugyan K—L.— tovább ’s még erősebben pengető a’ K------G— által érdeklett kényes húrokat, büszke önérzettel utasítván vissza az ellene intéztetni szokott , ’s öt , az annyit áldozottat, alacsony haszonkereséssel vádoló gyanúsításokat. Most D— F— ’s gróf D— E— egyszerre állottak fel , és a’ nagy közönségnek rokon- ’s ellenszenvei olly hangosan kezdtek nyilatkozni, hogy elnök önmga elnöki székét is odahagyni készült. A’ szólásszabadságnak illy elnyomását, a’ jogosítottaknak a’ csupán hallgatni beeresztett közönség általi illy botrányos gátoltatását egy józan ember sem helyeselheti. Azonban igen méltánytalannak vélnek egyes meggondolatlanok’ hibáját az összes közönségre róni,’s azt egy éretlen és féktelen (noha talán igen jó akaratú) töredék miatt a la Nemzeti újság söpredéknek és szörnyetegnek nevezni. A’ magyar ifjúságnak ügyszeretete ’s naponkint öregbedő politikai ’s társaséleti műveltsége jól áll, hogy illyeszélytelen ’s a’ jó ügynek magának ártalmas kitörések minél ritkábbakká válnak , ’s lassankint egészen elenyésznek hazánkban. Magok az ifjúság’józanabbjainak szent feladása a’ szólásszabadságnak illy felség sértőit viszszautasitni ’s korlátozni.— Végre lecsillapodván a’ zaj, gr. D. E. szóhoz jutott, ’s a’ pártja ellen felhordott szemrehányásokra semmit sem válaszolván, D. F. választatására nézve megjegyzé, hogy bár nála D. F. urnak e’hazában őszintébb tisztelője nincs (mit roszul bizonyitnak azon gúnyos és kisebbítő kifejezések, miket a’ ns. gróf a’ Dr. által olly hőn pártolt védegylet ’s önkéntes adózás ellen annyi passióval szórt), mégis jobban tiszteli a’ társaságra nézve törvényül szolgáló alapszabályt , ’s az alul kivételt tenni semmi esetben tanácsosnak nem tartja. Következett ezután D.F. második nyilatkozata, mellyben a’ hallgatóság’egy részének tettét megrová, ’s azt az ügy’ nevében mérsékletre kéré ,pénzérdekekröli tanácskozásnál nem annyira lelkesedés , mint józan megfontolás lévén szükséges) és az elnökség’ el nem fogadhatását határozottan kijelenté. — Végre még indítvány történt aziránt, hogy az alapszabályokban netalán szükségeseknek talált változtatások a’ választmány által dolgoztassanak ki; és ismét, hogy a’ befizetésektől 5-ös száztól biztosittassék; mik közül az első elfogadtatott; a’ második nem, mint a’részvényes társaságok’ természetével ellenkező ’s positiv törvénybe ütköző. 12 óra körül választáshoz fogott a’ közgyűlés, mellynek eredményét már közlöttük, t. i. alelnök lett gr. Batthyány Kázmér, a’ védegyesület’ elnöke, vál. tagok: gr Pejacsevics János, Bezerédj István, Valero Antal és Hajnik Pál. így uj életre kelvén a’ már-már haldokló gyáralapító egyesület, kívánunk annak hosszú és eredménydűs életet, de arra csak úgy tarthat számot, ha Deák Ferencz’ bölcs aranyszavait folytonos emlékezetben tartja, ha t. i. pecuniárius érdekei’ terére a’ politicai pártok’ szenvedélyességét át nem viszi; ’s ha elismervén ’s megbecsülvén azon testvériséget, mellyben a’ számára keletet biztositó védegylettel lennie kell, azzal a’ közös czélra, honi mű- és gyáriparunk’ megszilárdítására, lelkesen kezet fogva működik. Tudva, nyilván kikiáltva ’s elismerve már a’gyáralapító társaság’ védegyleti eredete, úgy hogy arról most már minden discretio-sértés nélkül lehet pár szót mondani. Meglevőn a’ védegyletnek honi áru keretet biztositó nyilatkozványa által az első lökés adva arra, hogy a’ szak’ emberei, úgy honfiak mint külföldiek, hazánkbani gyáralapitásra ösztönt nyerjenek ’s akaratot mutassanak, következett a’ dolog’ philosophiájának természetes rende szerint a’ második, de már activ lépés, melly azonban csak a’védegyesület, mint első lépés által len lehetségessé. — A’ gyámokok ugyanis, kik hazánkban a’ miipar’ kifejlesztésére vállalkozni ajánlkoznak, nem csak technicai ismeretekkel gazdagítják honunkat, de némi pénzerőt is hoznak az országba, ’s ez a’ védegyesületnek egyik nem megvetendő eredménye; azonban a’ vállalkozók között akad olylyan,ki nem bir annyi pénzzel, a’ mennyi vállalatához megkivántatik; másik bírna talán, de nem egészen bízik az ismeretlen föld’mozgalmainak jövendőjében ’s nem meri mindenét egy kártyára tenni; a’ harmadiknak van is pénze , bízik is a’ körülményekben, de sokak’ pártfogását akarja magának biztosítani, ’s azt azáltal véli legjobban elérhetni , ha vállalatánál sok hazafi lesz anyagilag is érdekelve. Mindenik esetben tehát pénzre van szükség, valamint akkor is, ha a’ kedvetlen viszonyok közt tengett honi iparműves segélyt kér, mi által munkásságát kiterjeszthesse. Ezen körülmények’ figyelembe vétele bírta arra a’ védegyesület’ igazg. választmányát, hogy gyáralapító részvényes társaságot hozzon javaslatba. — Különböző módok állottak a’ választmány előtt, mellyek által a’ védegylet’ alakulása óta a’ gyáripar’ különféle ágaiban vidám és reménydús életjelekkel mutatkozó vállalatok’ előmozdítására pénzerő szereztethetik. Egyik vala azon mód, miszerint egyes gyárvállalatok, aláírások és részvényvállalások’ utján gyámolitassanak; másik, hogy egy általános gyáralapító részvénytársaság hozassák létre , melly, részvényei minél kisebbek lévén, a’ lehető legnagyobb számnak részvevő pártfogására tarthasson számot. —Azon tekintet, hogy az egyes gyárvállalatok’ aláírás’ utjáni segélyezése rendszerint csak néhány száz ember’ körében forog , ’s e’ kis számra nézve előbb—utóbb fárasztóvá ’s igy az összes műipar-ügyre nézve sikeretlenné válik , mig ellenben apró (10 ftos) részvényeket a’ nagy közönség’ sok ezerekre menő része vállalhat , minek azon üdvös következése is várható, hogy az illyen részvényesek, kik a’ gyárvállalatokban saját pénzükkel vannak érdekelve , bizonyosan csak honi gyártmányokat fognak használni — arról győzte meg a’ választmányt, hogy czélszerűbb lesz a’ második eszköz, t. i. egy általános gyáralapító társaság’ felállítása. — Tervkészítésre azonnal egy alválasztmány bízatott meg, melly a’ tervet el is készítő , ’s elkészítvén bemutató. — A’ gyáralapító társaság teháttagadja bár a’ B. H. a’ hogy csak tüdejétől telik ’s rettegjenek némelly igenis ildomos urak az igaz szónak egyenes kimondásától), a’ védegylet’ kebeléből keletkezett. — A’ védegylet azonban , ismervén az ellenszenvet, melylyel sokan ellene egy vagy más okból viseltettek, jobbnak látó a’ gyermeket a’ nagy világba kiküldeni, gondolván , hogy ott gazdagabb ’s hatalmasabb pártfogókat talál, ’s jobb dolga lesz, mint a’ szerény atyai házban. — Ez vala a’ gyáralapító társaság’ eredete. ’S beszéljenek mások bármit a’társaság iránti részvét’ csökkenésének okairól , én azt abban találom, hogy a’ gyárai, egyleti igazg. választmány’ többsége magát a’ védegylettel némi ellentétbe akará tenni. Ezen irányt lehetetlen vala a’ nagy közönség előtt eltitkolni, bár a’ védegylet’ igazg. választmánya testvéri készséggel tett minden tőle kitelhetőt azon társaság’ ajánlására ’s terjesztésére, mellynek eredeti czélja vala saját passiv működésének activ térem kiegészítése. A’ közönségben elterjedt illyen véleménynek következése lett, hogy a’ gyáralapító társaság, mig egyes gazdagabbakat talán azáltal, hogy magát a’ védegylettől nem csak elkülönző , hanem azzal némi ellentétbe téve, körébe édesgetett, a’ nagy tömeg’ rokonszenvét, mellyre jövendőjét egyenesen épitni szándékozott (mert mit jelentsenek különben a’ 10 forintos részvények ?) teljesen eljátszó ’s elvesztő. Azon társaság, melly alakulása’ perezében 100 ezer forintot látott egy óra alatt aláírási ivén, a’ következő évnegyed alatt még egyszer annyit alig vala képes összeszerezni És lehetett e ezt csodálni? — lehete e lelkes működést, meleg és buzgó ügyszeretetet várni ollyan gyáralapítóktól, kik az alapítandó gyárak’ legfőbb emeltyűjét, a’ védegyletet, a’ keletbiztositót, magoktól eltaszitják? — Az ég alatt egyszerűbb ’s kézzel foghatóbb igazság nem lehet, mint az, hogy a’ gyáralapító társaságnak, melly nyereséges alapra van építve ’s mellynek gyártmányai’ jó ’s biztos keretét nem óhajtani öngyilkolás lenne, szüksége van az árukeretet biztositó védegyesületre. — Ezt minden ember átlátja a’ hazában , kinek lelki szemein hályog nem ül, vagy a’ ki meggyőződésével ellenkezőt mondani nem szokott. — Tisztán áll tehát, hogy a’ gyáralapító társaságnak élete csak azáltal biztosítható, a’ tömegek’ rokonszenve részére csak úgy nyerhető meg, ha testvérével, a’ védegyesülettel, egyetértve, ’s karöltve működik. —------y. A’ NEMZETI ÚJSÁGNAK. Tetszett a’ N. U. szerkesztőségének a’ nevezett lap’ 59—ik számában csillag alatti szerk. jegyzetében a’ gyáralapító társaság’ legközelebbi gyűlésén jelenvolt mindkét nembeli hallgatóságot vagy mint fönebb írva van dármázóságot(bel elkopott Vitzy i de a’NI. Újságban megjárja)minden kivétel nélkül ,söpredéknek nevezni azért, hogy a’jelenvolt hallgatóság közül né mellyek bizonyos grófot szólásjogában háborgatni merésztettek; — tetszett továbbá a’ haza’ színe előtt köztiszteletben álló férfiak’ jellemét gyanusitni azzal, hogy ezek a’ ,söpredéknek gúnyolt hallgatósággal kaczérkodnak. — Ha ezt nem a’ N. - ban olvastuk volna, talán kissé boszankodhatnánk — habár a’ pisszegés-szülte csendzavarban legkisebb tettleges részt sem vettünk , sőt ezt, mennyiben általa mások’ szólásjoga sértve volt, határozottan roszaljuk. — De megvagyunk győződve, hogy az érdemes ’s tisztelt szerkesztő úr csillag alatti jegyzetében vagy bakot lőtt, vagy a’ jelenvolt nem-részvényes közönség’ becsületét sértegeti. — Mert olvassa bárki figyelmesen a’ gyáralapító társaság’ gyűléséről szóló czikket, ’s nyomban a’ rá vonatkozó szerk. jegyzetet, nem fogja tagadhatni, hogy az érdemes szerk. ur mindkét nembeli hallgatóságot (tehát a’ hölgyeket is!) minden kivétel nélkül ,söpredéknek czímezi; pedig vélekedésünk szerint e’ czím alatt csupán a’ szólásjogot akadályozó lármázókat akará érteni; igy tehát a’ tisztelt szerk. ur mást gondolt ’s mást írt — azaz bakot lőtt; mert még sem hinnék a' N. U szerkesztőségét annyira sűlyedettnek,hogy — gyöngéden fejezve ki magunkat — még a’ tapsoló hölgyeket is elég vakmerő volna ,söpredéknek nevezni. — Bár e’ lovagias, illedelmes kifejezések igen igen tetszenek is a’ N. U.nak, mégis ajánlanók, hogy szavait az egész hallgató közönség’irányában kissé jobban megválogassa, ne piszkolja be komoly megfontolás nélkül az előtte tárt tiszta lapot, ’s mit a’ közönség’ egy része tesz, ne rója fel az egész közönségnek, mert, hogy az egész jelen volt hallgató közönség vagy tetemes része részt vett volna a’ sokszor említett szólásgátló formában : ezt egyedül a’ ,N. A. et Comp.‘ állíthatja. De ha feltennék is, hogy az egész hallgató közönség mások’ szólásjogát mindenesetre legkevésbbé sem helyeselhető módon nehány perczig akadályoztató, kérdjük minden józan és becsületes gondolkozásu embertől, e’ túlbuzgóságból eredt hiba jogosithatáe a’ N.U-ot arra, hogy ex trypode ,söpredéknek czímezgesse. Mi legalább, kik a’söpredéknek czímzett közönség’ egy részét tevők, mennyiben e’ minden kivétel nélkül mondott gálád czím érdekelhet, nyugodt lelkiismerettel utasítjuk vissza a’ t. szerkesztőségre , bár illy lealacsonyító czímezgetést dicsőségnek tarthatnánk is azon N. U.tól, melly nem olly igen rég egy kiszolgált hajdút ebbe tett dicső emlékezetű, halhatlan Kölcseynknek. — Mi végre a’ kaczérkodást illeti, kétségkívül e’ tekintetben ,lármázósága alatt a’ fiatalságot érti; ámde ki tehet róla, hogy a’ N.U-al teljességgel nem akar kaczérkodni a’ fiatalság, bár ennek egyik nevezetes gyűlı helyére egy időben minden előleges megrendelés nélkül két ingyen-példány járt is a’ II. Újságból. *) Többen. Törvényhatósági dolgok. TOLNÁBÓL, april 12-én. Évnegyedes közgyűlésünk első alispán-ur’ elnöklete alatt f. hó’ 7-én vette igen nagy számmal összesereglett közönség előtt kezdetét, melly mai napon fejeztetett be. A’ megnyitott köztanácskozás’ legelső anyagát P— M— táblabiránknak előadása ’s ebből leszármaztatott indítványa szolgáltató. Figyelmeztető t. i. a’ megyét a’ kormánynak azon újabb közigazgatási formájára , minélfogva országszerte minden megyében törvény előtt ismeretlen főispán-helyettesi hivatalt czéloz általánosan rendszeriteni akkép’, hogy a’ főispáni helyettesek állandóul a’ kormányzásuk alá tartozó megyékben lakjanak, minden ágú közügyekbe befolyanak; és efféle hivatalok köztudomás szerint több megyékben tettleg már behozva is vannak. Ezen a’ megyétől nyerendő tiszteletdíjon felül még kormányi fizetéssel és titoknokokkal ellátandó főispán-helyettesi rendszeresített hivatalok által a’megyék’ municipalis állását,mellyel pedig még erősebb biztosíték nincs,szint alkotmányos egyedüli garantiát fentartatni kíván , aggódó kebellel veszélyeztetve látván; nehogy az önkormányzás’alkotmányos joga megsemmisitessék ’s az egész megyei élet és vele minden nemzeti függetlenség egy idegen kézbe jjátszassék,jól eleve fellépésre és több rendű előleges óvó határozatok’ tételére hívta fel a’ megye’ figyelmét, jelesül : 1) hogy a’ megyében törvényszerüleg csak olly egyén elnökösködhetik, ki a’ rendszeresített megyei fizetést hozza, nem pedig a’ kormánynak fizetett embere ; azért a’ megye illy hivatalnokot maga felett elnökösködni ne engedjen. 2) A’ megyei kormányzó a’maga’rendelményeit az illető tisztviselőkhöz, egyedül a’ megye’ rendes alispánai által intézhesse. 3) A’megye’pecsétje, mint a’közigazgatás’ jelképe, az alispánnál maradjon. 4) A’ megye’ törvényszékein csak választott bírák ülnököljenek,a kormány által kinevezett egyén pedig azokon ne elnökösködhessek. 5) Az elnök alispánnak azon esetre, ha a’ megyéhez főispáni helyettest kinevező rendelmány érkezik, rögtön közgyűlést hirdetni tétessék kötelességül; egyszersmind nyitassék meg azon régibb közvégzés , minélfogva az alispánok a’ hozzájok intézett elnöki rendelményeket (praesidialisokat) a’ megye’ elé beterjeszteni köteleztetnek. — A’ szőnyegre adott tárgy váratlan ellenszegülésre talált. Az ellenvéleménynek közt legelőször másod-alispánunk emelt szót, melly sze* rint a’ csupán kormány iránti bizalmatlanságból meritettnek állított indítványt, részint az 1723: 56. tezikkre hivatkozás, részint annak említése mellett, hogy az előzményében felállított tények, különösen a’ kormányi fizetésre nézve, minek ő is ellene mond, biztos alapon diplomatie tudva nincsenek, azon tekintetnél fogva is, hogy a’municipális jog’ megőrzését a’ megyék’ erélyességénél fogva nem félti, mint időelőttit, a’ harmadik pont’ törvényességének menten hagyásával — egészen mellőztetni kívánta. Ennek és az ehhez csatlakozott hasonértelmű nyilatkozatok’ ellenében megérintetett az indítvány—pártolók’részéről, hogy bizodalmát feltétlenül csak istenben, de emberekben mindig óvatozva lehet vennünk , a’ mint már a’ szentirás is int bennünket : „Legyetek egyszerűek és szelídek , mint a’galambok ’s okosok és vigyázók, mint a’kígyók.“ — És valljon: micsoda tettével ébreszt a’ kormány maga iránt bizodalmat a’ nemzetben? Tán örökös titkolódzási rendszerével és az 1780-ik évi eljárásához hasonló mostani meg nem magya r) Bármennyire távol vagyunk attól, hogy a’ jogos korláton túlcsapongó egyesek’ tettének mentségére csak egy szót is vesztegessünk : kötelességnek hittük a’ N. U.nak az egész közönség ellen intézett megtámadása által sértett más egyesek’ ezen tiltakozását közleni, némi kis mutatványul a’ N. újság’ udvarisági szótárából, azon Nemzeti újságból, mellynek gyöngédségét az itt megrótt tzikke szerint, lapunk’ némelly dolgozó társai által a’ hazai érdekek ellen olly méltánytalanul dühöngő augsburgi lapra ruházott „sörnénike“ név annyira bántja, ’s melly , mig maga az összes közönséget söpredéknek ’s szörnyetegnek ezimezi , másoknak Hiedelemről ’s udvariasságról leczkét tartani nem átall. 462