Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-04-20 / 455. szám

a’ szónok, mert az alapszabályok’ könnyed és sokszori vál­toztatása ingatagságra mutat,­­s hitelünket rontja. D— F—nek közlelkesedéssel fogadott beszéde után K------------------emelt szót , rászólását nyilatkoztatván a’ választmánynak azon tette felett , miszerint ez az igazgatónak, ezen a’ társaság’ sikerére olly mulhatlan szükséges tényezőnek, megválasztását politicai pártkér­déssé tévé, ’s igazgatót — egyenesen bizonyos személy iránti ellenszenvből — nem választott. Bírálván továbbá az alapszabályok’ ne­melly hibásoknak tartott pontjait, különö­sen rész alá azon pontot, melly az IOOOftnál kevesebbet alá­író tagokat a’ vál­taggá lehetésből kirekeszti,minek követke­zése lehet, hogy a’ gazdagsághoz köttetvén a’ választhatási képesség, a’ legképesebb ’s legügyesebb egyének kizárat­­hatnak. Mennyire igaza volt ez észrevételében az érd. szó­noknak, bizonyitá a’ nyomban előfordult eset, midőn t. i. Deák Ferencz a’ lelépett gr. Széchenyi István’ helyébe al­­elnökül ajánltatván, mind ő maga mind mások kéntelenek valának megválasztása ellen azon alapszabályokon épült ki­fogást tenni, hogy kevesebb részvényjárulékkal bír , mint megválasztásra szükséges. — Egyébiránt D—­F— nem csak ezen okból, hanem egyéb körülményeinél fogva is elhatározottan nyilatkozott, hogy az alelnökséget el nem vállalhatja , mit a’ n mes hazánkfia’ bölcseségét saját ja­vára olly örömest igénylő egész társaság sajnálkozva hal­lott. — Deákot K— L— kéré fel e’ hivatalnak elvál­lalására, felszólítván egyszersmind a’ gyülekezetet , hogy a’ tisztelt férfiú’ személyére nézve kivételt tevén, felkiáltás által válassza azt meg alelnökké. Ugyan K—L.— tovább ’s még erősebben pengető a’ K------G— által érdeklett kényes húrokat, büszke önérzettel utasítván vissza az el­lene intéztetni szokott , ’s öt , az annyit áldozottat, ala­csony haszonkereséssel vádoló gyanúsításokat. Most D— F— ’s gróf D— E— egyszerre állottak fel , és a’ nagy közönségnek rokon- ’s ellenszenvei olly hangosan kezdtek nyilatkozni, hogy elnök ö­nmga elnöki székét is odahagyni készült. A’ szólásszabadságnak illy elnyomását, a’ jogosítottaknak a’ csupán hallgatni beeresztett közönség általi illy botrányos gátoltatását egy józan ember sem he­lyeselheti. Azonban igen méltánytalannak vélnek egyes meggondolatlanok’ hibáját az összes közönségre róni,’s azt egy éretlen és féktelen (noha talán igen jó akaratú) töre­dék miatt a la Nemzeti újság söpredéknek és szörnye­tegnek­ nevezni. A’ magyar ifjúságnak ügyszeretete ’s naponkint öregbedő politikai ’s társaséleti műveltsége jól áll, hogy illy­eszélytelen ’s a’ jó ügynek magának ártalmas kitörések minél ritkábbakká válnak , ’s lassankint egészen elenyésznek hazánkban. Magok az ifjúság’józanabbjainak szent feladása a’ szólásszabadságnak illy felség­ sértőit visz­­szautasitni ’s korlátozni.— Végre lecsillapodván a’ zaj, gr. D. E. szóhoz jutott, ’s a’ pártja ellen felhordott szemrehá­nyásokra semmit sem válaszolván, D. F. választatására nézve megjegyzé, hogy bár nála D. F. urnak e’hazában őszintébb tisztelője nincs (mit roszul bizonyitnak azon gú­nyos és kisebbítő kifejezések, miket a’ ns. gróf a’ D­r. ál­tal olly hőn pártolt védegylet ’s önkéntes adózás ellen annyi passióval szórt), mégis jobban tiszteli a’ társaságra nézve törvényül szolgáló alapszabályt , ’s az alul kivételt tenni semmi esetben tanácsosnak nem tartja. Következett ezután D.F. második nyilatkozata, mellyben a’ hallgatóság’egy ré­szének tettét megrová, ’s azt az ügy’ nevében mérsékletre kéré ,­­pénzérdekekröli tanácskozásnál nem annyira lelke­sedés , mint józan megfontolás lévén szükséges) és az el­nökség’ el nem fogadhatását határozottan kijelenté. — Végre még indítvány történt aziránt, hogy az alapszabá­lyokban netalán szükségeseknek talált változtatások a’ vá­lasztmány által dolgoztassanak ki; és ismét, hogy a’ befi­zetésektől 5-ös száztól­ biztosittassék; mik közül az első elfogadtatott; a’ második nem, mint a’részvényes társasá­gok’ természetével ellenkező ’s positiv törvénybe ütköző. 1­2 óra körül választáshoz fogott a’ közgyűlés, mellynek eredményét már közlöttük, t. i. alelnök lett gr. Batthyány Kázmér, a’ védegyesület’­­ elnöke, vál. tagok: gr Pejacse­­vics János, Bezerédj István, Valero Antal és Hajnik Pál. így uj életre kelvén a’ már-már haldokló gyáralapító egyesület, kívánunk annak hosszú és eredménydűs életet, de arra csak úgy tarthat számot, ha Deák Ferencz’ bölcs aranyszavait folytonos emlékezetben tartja, ha t. i. pecu­­niárius érdekei’ terére a’ politicai­ pártok’ szenvedélyessé­gét át nem viszi; ’s ha elismervén ’s megbecsülvén azon testvériséget, mellyben a’ számára keletet biztositó véd­egylettel lennie kell, azzal a’ közös czélra, honi mű- és gyáriparunk’ megszilárdítására, lelkesen kezet fogva mű­ködik. Tudva, nyilván kikiáltva ’s elismerve már a’gyárala­pító társaság’ védegyleti eredete, úgy hogy arról most már minden discretio-sértés nélkül lehet pár szót mon­dani. Meglevőn a’ védegyletnek honi áru keretet biztositó nyilatkozványa által az első lökés adva arra, hogy a’ szak’ emberei, úgy honfiak mint külföldiek, hazánkbani gyárala­­pitásra ösztönt nyerjenek ’s akaratot mutassanak, követke­zett a’ dolog’ philosophiájának természetes rende szerint a’ második, de már activ lépés, melly azonban csak a’véd­egyesület, mint első lépés által len lehetségessé. — A’ gyám­okok ugyanis, kik hazánkban a’ mi­ipar’ kifejleszté­sére vállalkozni ajánlkoznak, nem csak technicai ismere­tekkel gazdagítják honunkat, de némi pénzerőt is hoznak az országba, ’s ez a’ védegyesületnek egyik nem megve­tendő eredménye; azonban a’ vállalkozók között akad oly­­lyan,ki nem bir annyi pénzzel, a’ mennyi vállalatához meg­­kivántatik; másik bírna talán, de nem egészen bízik az is­meretlen föld’mozgalmainak jövendőjében ’s nem meri min­denét egy kártyára tenni; a’ harmadiknak van is pénze , bízik is a’ körülményekben, de sokak’ pártfogását akarja magának biztosítani, ’s azt azáltal véli legjobban elérhet­ni , ha vállalatánál sok hazafi lesz anyagilag is érdekelve. Mindenik esetben tehát pénzre van szükség, valamint ak­kor is, ha a’ kedvetlen viszonyok közt tengett honi ipar­­műves segélyt kér, mi által munkásságát kiterjeszthesse. Ezen körülmények’ figyelembe vétele bírta arra a’ véd­egyesület’ igazg. választmányát, hogy gyáralapító részvé­nyes társaságot hozzon javaslatba. — Különböző módok ál­lottak a’ választmány előtt, mellyek által a’ védegylet’ ala­kulása óta a’ gyáripar’ különféle ágaiban vidám és remény­­dús életjelekkel mutatkozó vállalatok’ előmozdítására pénz­­erő szereztethetik. Egyik vala azon mód, miszerint egyes gyárvállalatok, aláírások és részvényvállalások’ utján gyá­­molitassanak; másik, hogy egy általános gyáralapító rész­vénytársaság hozassák létre , melly, részvényei minél ki­sebbek lévén, a’ lehető legnagyobb számnak részvevő párt­fogására tarthasson számot. —Azon tekintet, hogy az egyes gyárvállalatok’ aláírás’ utjáni segélyezése rendszerint csak néhány száz ember’ körében forog , ’s e’ kis számra nézve előbb—utóbb fárasztóvá ’s igy az összes műipar-ügyre néz­ve sikeretlenné válik , m­ig ellenben apró (10 ftos) részvé­nyeket a’ nagy közönség’ sok ezerekre menő része vállal­hat , minek azon üdvös következése is várható, hogy az illyen részvényesek, kik a’ gyárvállalatokban saját pénzük­kel vannak érdekelve , bizonyosan csak honi gyártmányo­kat fognak használni — arról győzte meg a’ választmányt, hogy czélszerűbb lesz a’ második eszköz, t. i. egy általános gyáralapító társaság’ felállítása. — Tervkészítésre azonnal egy alválasztmány bízatott meg, melly a’ tervet el is ké­szítő , ’s elkészítvén bemutató. — A’ gyáralapító társaság tehát­­tagadja bár a’ B. H. a’ hogy csak tüdejétől telik ’s rettegjenek némelly igenis ildomos urak az igaz szónak egyenes kimondásától), a’ védegylet’ kebeléből keletkezett. — A’ védegylet azonban , ismervén az ellenszenvet, mely­­lyel sokan ellene egy vagy más okból viseltettek, jobbnak látó a’ gyermeket a’ nagy világba kiküldeni, gondolván , hogy ott gazdagabb ’s hatalmasabb pártfogókat talál, ’s jobb dolga lesz, mint a’ szerény atyai házban. — Ez vala a’ gyáralapító társaság’ eredete. ’S beszéljenek mások bármit a’társaság iránti részvét’ csökkenésének okai­ról , én azt abban találom, hogy a’ gyárai, egyleti igazg. választmány’ többsége magát a’ védegylettel némi ellentét­be akará tenni. Ezen irányt lehetetlen vala a’ nagy közön­ség előtt eltitkolni, bár a’ védegylet’ igazg. választmánya testvéri készséggel tett minden tőle kitelhetőt azon társa­ság’ ajánlására ’s terjesztésére, mellynek eredeti czélja va­la saját passiv működésének activ térem­ kiegészítése. A’ közönségben elterjedt illyen véleménynek következése lett, hogy a’ gyáralapító társaság, mig egyes gazdagabbakat ta­lán azáltal, hogy magát a’ védegylettől nem csak elkülön­­ző , hanem azzal némi ellentétbe téve, körébe édesgetett, a’ nagy tömeg’ rokonszenvét, mellyre jövendőjét egyene­sen épitni szándékozott (mert mit jelentsenek különben a’ 10 forintos részvények ?) teljesen eljátszó ’s elvesztő. Azon társaság, melly alakulása’ perezében 100 ezer forintot lá­tott egy óra alatt aláírási ivén, a’ következő évnegyed alatt még egyszer annyit alig vala képes összeszerezni És le­hetett e ezt csodálni? — leh­ete e lelkes működést, me­leg és buzgó ügyszeretetet várni ollyan gyáralapítóktól, kik az alapítandó gyárak’ legfőbb emeltyűjét, a’ védegyletet, a’ keletbiztositót, magoktól eltaszitják? — Az ég alatt egyszerűbb­ ’s kézzel foghatóbb igazság nem lehet, mint az, hogy a’ gyáralapító társaságnak, melly nyereséges alapra van építve ’s mellynek gyártmányai’ jó ’s biztos keretét nem óhajtani öngyilkolás lenne, szüksége van az árukeretet biztositó védegyesületre. — Ezt minden ember átlátja a’ hazában , kinek lelki szemein hályog nem ül, vagy­ a’ ki meggyőződésével ellenkezőt mondani nem szokott. — Tisztán áll tehát, hogy a’ gyáralapító társaságnak éle­te csak azáltal biztosítható, a’ tömegek’ rokonszenve ré­szére csak úgy nyerhető meg, ha testvérével, a’ védegye­­sülettel, egyetértve, ’s karöltve működik. —------y. A’ NEMZETI ÚJSÁGNAK. Tetszett a’ N. U. szerkesz­tőségének a’ nevezett lap’ 59—ik számában csillag alatti szerk. jegyzetében a’ gyáralapító társaság’ legközelebbi gyűlésén jelenvolt mindkét nembeli hallgatóságot vagy mint fönebb írva van d­ármázóságo­t(bel elkopott Vitzy i de a’NI. Újságban megjárja)minden kivétel nél­kül ,söpredéknek nevezni azért, hogy a’jelenvolt hall­gatóság közül né mellyek bizonyos grófot szólásjogá­ban háborgatni merésztettek; — tetszett továbbá a’ haza’ színe előtt köztiszteletben álló férfiak’ jellemét gyanusitni azzal, hogy ezek a’ ,söpredéknek gúnyolt hallgatósággal kaczérkodnak. — Ha ezt nem a’ N. - ban olvastuk volna, talán kissé boszankodhatnánk — habár a’ pisszegés-szülte csendzavarban legkisebb tettleges részt sem vettünk , sőt ezt, mennyiben általa mások’ szólásjoga sértve volt, hatá­rozottan roszaljuk. — De megvagyunk győződve, hogy az érdemes ’s tisztelt szerkesztő úr csillag alatti jegy­zetében vagy bakot lőtt, vagy a’ jelenvolt nem-részvé­nyes közönség’ becsületét sértegeti. — Mert olvassa bár­ki figyelmesen a’ gyáralapító társaság’ gyűléséről szóló czikket, ’s nyomban a’ rá vonatkozó szerk. jegyzetet, nem fogja tagadhatni, hogy az érdemes szerk. ur mindkét nembeli hallgatóságot (tehát a’ hölgyeket is!) minden kivétel nélkül ,söpredéknek czímezi; pedig vélekedésünk szerint e’ czím alatt csupán a’ szólásjogot akadályozó lár­­mázókat akará érteni; igy tehát a’ tisztelt szerk. ur mást gondolt ’s mást írt — azaz bakot lőtt; mert még sem hin­nék a' N. U szerkesztőségét annyira sű­lyedettnek,hogy — gyöngéden fejezve ki magunkat — még a’ tapsoló hölgye­ket is elég vakmerő volna ,söpredéknek nevezni. — Bár e’ lovagias, illedelmes kifejezések igen igen tetszenek is a’ N. U.nak, mégis ajánlanók, hogy szavait az egész hallgató közönség’irányában kissé jobban megválogassa, ne pisz­­kolja be komoly megfontolás nélkül az előtte tárt tiszta la­pot, ’s mit a’ közönség’ egy része tesz, ne rója fel az egész közönségnek, mert, hogy az egész jelen volt hallgató kö­zönség vagy tetemes része részt vett volna a’ sokszor em­lített szólás­gátló formában : ezt egyedül a’ ,N. A. et Comp.‘ állíthatja. De ha feltennék is, hogy az egész hallgató kö­zönség mások’ szólásjogát mindenesetre legkevésbbé sem helyeselhető módon nehány perczig akadályoztató, kérdjük minden józan és becsületes gondolkozásu embertől, e’ túl­buzgóságból eredt hiba jogosithatáe a’ N.­U-ot arra, hogy ex trypode ,söpredéknek czímezgesse. Mi legalább, kik a’­­söpredéknek czímzett közönség’ egy részét tevők, men­nyiben e’ minden kivétel nélkül mondott gálád czím érde­kelhet, nyugodt lelkiismerettel utasítjuk vissza a’ t. szer­kesztőségre , bár illy lealacsonyító czímezgetést dicsőség­nek tarthatnánk is azon N. U.tól, melly nem olly igen rég egy kiszolgált hajdút ebbe tett dicső emlékezetű, halhatlan Kölcseynknek. — Mi végre a’ kaczérkodást illeti, kétség­kívül e’ tekintetben ,lármázósága alatt a’ fiatalságot érti; ámde ki tehet róla, hogy a’ N.­U-al teljességgel nem akar kaczérkodni a’ fiatalság, bár ennek egyik nevezetes gyűlı helyére egy időben minden előleges megrendelés nélkül két ingyen-példány járt is a’ II. Újságból. *) Többe­n. Törvényhatósági dolgok. TOLNÁBÓL, april 12-én. Évnegyedes közgyűlésünk első­ alispán-ur’ elnöklete alatt f. hó’ 7-én vette igen nagy számmal összesereglett közönség előtt kezdetét, melly mai napon fejeztetett be. A’ megnyitott köztanácskozás’ legelső anyagát P— M— táblabiránknak előadása ’s ebből leszármaztatott indítványa szolgáltató. Figyelmeztető t. i. a’ megyét a’ kormánynak azon újabb közigazgatási formájára , minélfogva országszerte­ minden megyében törvény előtt ismeretlen főispán-helyettesi hivatalt czéloz ál­talánosan rendszeriteni akkép’, hogy a’ főispáni helyettesek állandóul a’ kormányzásuk alá tartozó megyékben lakjanak, minden ágú közügyekbe befolyanak; és efféle hivatalok köztudomás szerint több megyékben tettleg már behozva is vannak. Ezen a’ megyétől nyerendő tiszteletdíjon felül még kormányi fizetéssel és titoknokokkal ellátandó főispán-he­lyettesi rendszeresített hivatalok által a’megyék’ m­un­icipalis állását,mellyel pedig még erősebb biztosíték nincs,szint alkot­mányos egyedüli garantiát fentartatni kíván , aggódó kebel­lel veszélyeztetve látván; nehogy az önkormányzás’alkot­mányos joga megsemmisitessék ’s az egész megyei élet és vele minden nemzeti függetlenség egy idegen kézbe jját­­szassék,jól eleve fellépésre és több rendű előleges óvó ha­tározatok’ tételére hívta fel a’ megye’ figyelmét, jelesül : 1) hogy a’ megyében törvényszerüleg csak olly egyén el­­nökösködhetik, ki a’ rendszeresített megyei fizetést hozza, nem pedig a’ kormánynak fizetett embere ; azért a’ megye illy hivatalnokot maga felett elnökösködni ne engedjen. 2) A’ megyei kormányzó a’maga’rendelményeit az illető tisztviselőkhöz, egyedül a’ megye’ rendes alispánai által intézhesse. 3) A’megye’pecsétje, mint a’közigazgatás’ jelképe, az alispánnál maradjon. 4) A’ megye’ törvényszé­kein csak választott bírák ülnököljenek,a kormány által kinevezett egyén pedig azokon ne elnökösködhessek. 5) Az elnök alispánnak azon esetre, ha a’ megyéhez főispáni he­lyettest kinevező rendelmány érkezik, rögtön közgyűlést hirdetni tétessék kötelességül; egyszersmind nyitassék meg azon régibb közvégzés , minélfogva az alispánok a’ hozzá­­jok intézett elnöki rendelményeket (praesidialisokat) a’ me­gye’ elé beterjeszteni köteleztetnek. — A’ szőnyegre adott tárgy váratlan ellenszegülésre talált. Az ellenvéleményn­ek közt legelőször másod-alispánunk emelt szót, melly sze­* rint a’ csupán kormány iránti bizalmatlanságból meritettnek állított indítványt, részint az 1723: 56. tezikkre hivatko­zás, részint annak említése mellett, hogy az előzményében felállított tények, különösen a’ kormányi fizetésre nézve, minek ő is ellene mond, biztos alapon diplomati­e tudva nincsenek, azon tekintetnél fogva is, hogy a’municipális jog’ megőrzését a’ megyék’ erélyességénél fogva nem félti, mint időelőttit, a’ harmadik pont’ törvényességének menten hagyásával — egészen mellőztetni kívánta. Ennek és az ehhez csatlakozott hasonértelmű nyilatkozatok’ ellenében megérintetett az indítvány—pártolók’részéről, hogy bizodal­mát feltétlenül csak istenben, de emberekben mindig óva­­tozva lehet vennünk , a’ mint már a’ szentirás is int bennün­ket : „Legyetek egyszerűek és szelídek , mint a’galambok ’s okosok és vigyázók, mint a’kígyók.“ — És valljon: micsoda tettével ébreszt a’ kormány maga iránt bizodalmat a’ nemzetben? Tán örökös titkolódzási rendszerével és az 1780-ik évi eljárásához hasonló mostani meg nem magya­­ r) Bármennyire távol vagyunk attól, hogy a’ jogos korláton túlcsa­­pongó egyesek’ tettének mentségére csak egy szót is veszteges­sünk : kötelességnek hittük a’ N. U.nak az egész közönség ellen intézett megtámadása által sértett más egyesek’ ezen tiltakozását közleni, némi kis mutatványul a’ N. újság’ udvarisági szótárából, azon Nemzeti újságból, mellynek gyöngédségét az itt megrótt tzikke szerint, lapunk’ némelly dolgozó társai által a’ hazai ér­dekek ellen olly méltánytalanul dühöngő augsburgi lapra ruhá­zott „sörnénike“ név annyira bántja, ’s melly , mig maga az összes közönséget söpredéknek ’s szörnyetegnek ezimezi , má­soknak Hiedelemről ’s udvariasságról leczkét tartani nem átall. 462

Next