Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-01-16 / 422. szám

is számolnunk, akkor őt nevelni szükség­, hogy értelmisé­gük , szorgalmuk, és erkölcsiségük által képesek lehesse­nek a’ hon’ bajain segéleni. És igy létesülhetene csak a’ nemzeti erők’ összítése , így virulhatand üdvhozó korány a’ centralisatio’ útjaira! Radical szerekhez kell nyúlni, uraim, ha azon századok óta öregbedő bajokat orvosolni óhajtjuk,mellyek előmenetün­­ket hátrálják, különben csak foltozni fogunk, ’s nem refor­málni, — a’ radical­is pedig csak a’ nevelésben rejlik, mert ezen alapul a’hibák és bűnök’, gyávaság és hidegség’, szűk­­keblüség és elmaradás’ kiirtása; azoknak tehát, kik igazán kívánják a’ hon sebeit’ orvoslani, főtörekvésök legyen : a’ népnevelés. Mit kell orsz­gyülésileg ezen ügyben tenni, és miként lehetne addig is működni— tehát e’ kettős,privát és legis­lativ cselekvőség körül eszméinket, ha e’lapok helyt adand­­nak nekik, *­ egy közelebbi számban közlendjük. — Sza­­ko­l­ay István. A’ B. P. H. MINT AZ IPARVÉDEGYLET’ PÁRTOLÓJA. És valék vala egy kávéházban, mellynek neve: „ká­v­é ház a’ kávéültetvényhez“, és ivám vala nagy lelkese­déssel Ázsiának kávéját, mellyben vala barna magyar czu­­kor répából, és megszállott vala az olvasásnak lelke, és kezembe vevém a’ B .P. Híradót, és olvasám figyelmetes­­ségnek feszültségével az ő magas ügyelés mellett szerkez­teti hasábjait, és megpillanték vala benne egy sirvanevető czikket, írottat sz.Dávid’zsoltárának az őstylusával; és midőn mo­t’yognék rajta nagy nevetéssel,önkénytelen tárczám után kapok vala, és kinyitván, bele fakó betűkkel jegyezni kezdék vala: „Pro memoria Szombathely CEgy jelenet az életből­. Kün valánk sétálni ketten, és beszélgetőnk vala, és jön beszédünkre az ur’ lelke rajtunk, és megszáll vala, és vön és letőn bennünket a’ megyeház’ teremének közepette, és mi ott valánk (ketten) , és ő elméne (t. i. az urnák lelke) -------------------Folytatni fogtam a’ sajátságos czikket, ha ez utólsó szerény vallomás le nem téteti irónomat, mi­szerint , t. i. e’ tudósitó urat a’ gyűlés’ helyszínén társával együtt elhagyá az urnák lelke; ’s ezért Atyám, bocsásd meg neki, mert nem tudá, mit cselekedett. — De, hogy a’ Híradó’tiszt, szerkesztője — kivel bizo­nyosan vele volt az ő urának lelke — sajátjává tette ezen czikket, azt már csodálom! A’ czikkiró röviden igy okosko­dik : összegyülének a’ megye’ teremében sok gyermekek és kevés férfiak, és tanácskozónak nagy tűzzel, mellynek semmi alapja nem volt, — és beszélőnek, mellynek se füle, se farka nem volt, — és elhatározók a’ külföldet megbuktatni a’ védegylet’ pártolása által (!!), és beszédei­ket nagy éljenzés követte; — és utoljára szólt egy gróf magyarul roszul , de igen jól a’ dologhoz, a’ kivel ő is (t. i. a’ tudósitó) és következéskép’ a’ B—P. Híradó is egyetért, és e’ gróf pártolja a’ védegyletet, csak attól fél, hogy a’ védegylet’ tüze magyar tűz és szalmaláng legyen! És e’ szerint egyfelől a’ tűznek nincs alapja, másfelől mégis fél a’ tudósitó úr, hogy a’ tűz csak szalmaláng; ’s igy a’ B. P. H. pártolja a’ védegyletet g. e. d. — K­o­­­m­á­r J. Törvényhatósági dolgok. BEREGBÖL. Beregszász, január’ 4-én. December’ 2-ik napján megkezdett közgyűlésünk járhatatlan utaink, ’s egyszersmind szinte negyed év’elforgása alatt megyénk’ lapályos vidékén dúló és pusztító árvizek miatt, kiki én tűzhelyét védeni kénytelenittetvén, gyérebb és részvétle­­nebb volt, mint a’ megelőzőnek, ’s a’ vidékünket szerte elborító viztenger lanyha időjárásunk mellett csak félig fagyhatván meg, közlekedéseinket tetemesen akadályozó , ez okból valamint kereskedésünkben érezhető pangás, ügy­­közdolgainkban is részvétlenség észrevehető. Fájdalmas ér­zet tépi illyenkor kebleinket, hogy három négy napi esőzés is a’ soha nem tisztított, és századok óta emberi figye­lemre sem méltatott apróbb patakoknak áradása által is megkötheti legnépesebb vidékeink’ munkásságát, ’s a’ semmit nem cselekvés’sorvasztó perczeiben,nagyobb birto­kosaink közelszegényedésnek kitéve, köznépünk pedig tunya-ágra szokva, erkölcstelenségre vezető pálinka-ivás között néznek a’hon'felvirágzásának eleibe, akkor midőn más szomszéd nemzetek értelmi és anyagi erejök’ központosí­tásával nemcsak természeti elemeken győzedelmeskednek, — de a’ polgárisodás’ magas örömeit e’ közbéke’ idején háborítatlanul élvezik. Illy pangásában a’ szorgalomnak egyedül közgyűléseink ébreszthetének nagyobb figyelmet, romnán helyhatósági intézkedések és vállvetések sok káros következményektöl megóvhatnának, de jelenleg elnök-al­­spánunk’távollétében az első pár napokban magánosok’ fo­­yamodásain, ’s még a’ múlt közgyűlésről elmaradt ügyek’ tárgyalásán kívül—különösen pedig a’ rendes elnök’ távol­étében nem tárgyalhatott, ’s jegyzőink’kezei között nem érezett irományok miatt indítványozásokkal pótolánk a’ ha­­ározatok’ sorát, mellyek közül több előterjesztések után n.ehány hónapokkal a’ törvényes három éven túlhaladt tiszt— íjitás’ megtartására kéretett felszólitatni főispáni helytar­­ónk, — majd a’ követi jelentés’ megtételére 15. nap alatt közgyülés’ tartása rendeltetett. Mindkét tárgy megyei ék­ünkben nagy fontossággal bírván, e’ két indítvány nem té­­veszté hatását, mert tisztujitási pártok’alakulása eleve v­égre hozá a’ részvétleneket, ’s nehány napig tartott gyü­­ésünk növekedők érdekességében, ’s régen nem láttatott gyének nemcsak megjelentek tanácskozó teremünkben, de­ ­ Készséggel; — vajha gyakrabban szólalnának fel pedagogusaink (nem csak a’tanítókat értjük) az időszaki sajtó’ orgánumaiban. Előttünk fekszik egy kerületi törvényjavaslat, ’s mi azóta is hall-­­ gatunk az ügyről, mint hallgattunk volt azelőtt. A­ melly törvény­­ napjainkban a’ sajtó’ közbenjárása ezen legbiztosabb enquéte nél-­­ kül készi­­, az igen könnyen egyoldalúvá, ’s visszássá válhatik. Szerk.­­ 33 hosszas részvétlenség után igényeket a* megyei hivatal* legmagasabb palozára is kiterjeszték. — A’ dolgok’ illy ál­lásában érdekes vitát idézett elő Beregszász városában lakó nemesség’ főhadnagyának azon előterjesztése , miszerint e’ megyében divatozó szokás szerint hadnagyi esküjét a’ megye előtt kívánta letenni, melly kérelem’ ellenében az érdeklett város’ járásbeli föszolgabirája, hivatkozván a’ me­gyének azon határozatára, melly hadnagyválasztásokná szolgabiró’ jelenlétét rendelné — a’ felszólamlott hadnagy pedig ezen megyei határozat’ ellenére távollétében válasz­tatván el hivatalába, mint nem törvényes választott’ válasz­tása törvénytelennek tekintendő — ezen előterjesztés azon kérdésnek eldöntését idézvén elő, ha a’ hadnagyi széket létrehozott újabb törvényeink egyedül a’ nemesség’ szabai választására bízták e a’ hadnagy-választást? vagy felügye­letet is kötőnek a’ szabad választáshoz? mi többen válasz­tás’ alkalmával minden felügyeletet kizáró szabad választás’ eszméjét véltük törvényben rejteni, minthogy a’ törvényben szolgabirói jelenlét nem is emlittetik, ’s egyszersmind ezen népjoggyakorlatot,melly a’ nép’belső életére lényeges befo­lyással van, szolgabirói jelenlét által megszoritottnak lenni állítottuk. Azonban bár szinte általunk megjegyeztetett hogy a’ választás után a’ megyei felügyeletet kétségbe nem von­juk , sőt szükségesnek találjuk, egyedül a’ választás’ fo­lyama alatt véljük a’ szolgabirói jelenlétet megszorítónak, mi­indazonáltal a’ nevezett városi hadnagy’ elválasztása, mint szolgabirói jelenlét nélkül történt, azon okból, mert a’ fel­­ügyelés nélkül gyakorlott választás főjegyzőnk’ állítása sze­rint anarchiára vezethetne, érvénytelennek nyilváníttatván, újabb választásra a’ főszolgabíró kiküldetett. — Vélemé­nyünkben ugyan gyakran tévedhetünk, ’s alapos okból gyakran más elveket is elfogadunk, de nem titkolhatjuk ag­godalmunkat, hogyha az ötvenkét megyékben törvények különbözőleg magyaráztatnak, sőt szabályoztatnak , avagy módosíttatnak is, hiányozni fog alkotmányunkban azon egység, melly az egész szerkezet’ összehangzására meg­­kivántatik, a’ törvények iránti tiszteletlenség és bizalmat­lanság alkotmányos létünket fogja megsemmisíteni, ’s a’ törvényhatóságok önmagokra ruházván azon jogokat, mely­­lyek csak az országgyűlési testületet illetik, magok meg­­gyengitik azon hatalmat, mellyel az országgyűlést nevelni, és jobban felruházni kellene. Ezen tárgy’ bevégzése után csaknem hasonló ügy került szőnyegre, jelesen Bereg­szász városa’ jegyzőjének folyamodása, mellyben számos évi hűszolgálatáért a’ legközelebbi biróválasztáskor’ hivata­lából elbocsáttatván, visszahelyheztetéseért esedezik , de a’ megyei RB. bár sajnosan vették életének fiatal korán vá­rosi szolgálatban eltöltött, ’s a’ város iránti hűségének két­­ségbehozhatatlan jeleit tanúsított folyamodának elbocsátta­­tását; mindazonáltal az illető városnak hivatalnokai’ válasz­tására’s elbocsátására teljes jog tulajdonittatván, kérelme nem teljesittetett. — Nem említve több felolvasott udv. parancsok, intézvények’ kihirdetését, gyűlésünk’ folyta­tása dec. 17. napjára hirdetett követjelentési gyűlésre átté­tetni határoztatott. — Melly kitűzött nap elérkezvén, főis­­páni helytartónk zajos éljenek között székét elfoglalván, ’s első aljegyzőnk által üdvözöltetvén tanácskozó teremünkben másfél évi távollét után megérkezett követeink a’ viszont­látás’ örömének hangos éljenekbe kitörő kijelentésével fo­gadtattak , mire Uray Pál a’ BR. bennök helyezett bizodal­máért köszönetét mondván, — Lónyay Menyhért második követünk az összesereglett tömött hallgatóság előtt meg­kezdd, mély politicai belátást tanúsító, hazafius melegséggel párosult érdekes jelentését, mellyben szinte két órai szó­noklat alatt a’ lefolyt országgyűlés’ történetének hű rajzát előadván; valamint fájdalmát fejező ki a’ hon’ felvirág­zására annyira kívánatos sz. kir. városok-, kereskedelmi-, büntető- ’s ezzel kapcsolatban tárgyalt életkérdéseknek ez­úttal törvénybe nem foglalhatásán , úgy másrészről a’ tör­vénybe ment 13­­.czikkelyek’ üdvös, és a’ hon jövendőjére mindenesetre hasznos voltok fölött örömét nyilvánítani el nem mulatta , ’s mindenkit felhiva polgári kötelességének azon teljesítésére , miszerint az országyülési választmány’ munkálataiban foglalt és letett alkotmányos elveket hazafius munkásság által érleletre hozni köteles­ségöknek tartsák. Gyakori helyeslés szakitá félbe a’ lelkes és szabatos jelen­tést, ’s midőn az érdekes jelentés’berekesztésével tisztelve szeretett követünk, „különösen a’ képviseleti rendszer, törvényhozói hatalom’ erősítése és pontosítása, közadó, és felelős kormány’ létrehozatala által alkotmányunk' szilár­dítására a’ megyei RR-et felszólitá, a’RR. és RR. köve­teink’ tiszta és hű eljárásokért teljes megelégedésöket jegyzőkönyvileg kifejezni elhatározák,miután E J. táblabiránk a’ maiparunk’ fejlődése végett keletkezett, védegyesületet a’ BB. pártolására ajánlván, egykét ellenvetések után, mellyek a’ socialis térre kívánták inkább az e’ fölötti vitát általvinni, határozatba ment; a’ megye’ szükségeire kivántató kelmék, szerszámok’ honi készítményekből leendő megszerzése, ámbár megyénk’ becsületére mondva, egyik munkás tábla­biránk, Balogh Ferencz’ közremunkálásával, védegyesület hasonló szándékkal körünkben szinte egy év előtt már lét­rejövén , parányi körünkben eddig sem mulatók el e’ nagy­szerű törekvésnek jövendőjét lassan-lassan előkészíteni, — ’s megyénk két év óta a’ kassai jótékony nőegyesület által készített posztokból láttatta el a’ megyei hajdúk’ öltözetét. Ezen országos érdekű tárgyak’ bevégzése után főispáni helytartónk méltatva megyénknek tisztujitás’ tartása iránt hozzáintézett törvényszerű kérelmét, a’ tisztujitás’ határ­napját január’ 9. napjára kitűzvén, e’ tárgyba tett ígéretét, és adott szavát örömmel siete beváltani. Berekesztésül Hont megye’ ismeretes levele Kossuth Lajos’ részére esz­­közlendő hírlapi szabadalom’ elnyerhetéséért melegen pár­toltatok, ’s bár, mint a’„Jelenkor’“ legközelebbi számá­ban egyik zempléni levelező nyilatkozik, Kossuth Lajos maga sem egy, sem más törvényhatósághoz nem intézett p­anaszt, de nem is intézhetett; mindazonáltal az időszaki ajtó’ vezetéséről történt visszalépésében közveszteséget látván, bárkitől és honnan jőjön a’ felszólítás, hazafiai kö­telességünk’ elmulasztásának tartanók , a’ tisztelt férfiút e’ részben ki nem emelni, ’s úgy hisszük, itt inkább a’ megtiszteltetés, mint a’ panaszoskodásról lehetvén szó , e’ tiszteletet és részvétet a’ tisztelt honfi tőlünk megérdemli. — S­z­i­n­t a z. UNGBÓL, januar. 7. Megyei, egy darab idő óta síri csendű életünk’ lágy szellői közé behatott a’ restauratio­­nalis orkánnak előszele. Főispánunk a’ tartandó tisztujitás­­ra f. hó’ 16-kát tűzé ki, a’ követjelentési gyűlést 13-ra kitűző levél december’ 25-kén költ, januar’ 2-kán érke­zett ide; történtek egyik táblabiránk’ részéről többek által pártolt méltányos kifakadások; mert a’ szokásos törvény szentesítette 15 napok a’ köröztetésre nem jutnak belőle, és mert bevág a’ nálunk januar’ 13-kán tartatni szokott tör­vényfolyamba, — mellyek is a’ jövendő’ biztosítása’ te­kintetéből óvásképen jegyzőkönyvbe iktattatni inditványoz­­tattak; de a’tisztujitás előtt a’tisztikar között ez indít­vány’ ép magva kőszirtre esett. — Uraim ! a’szabadság’ mindenkori hű védjét, a’ rendet, érdekeiteknek ne áldoz­zátok föl!— Tisztujitás, ismét tisztujitás! keblem elszo­rul e’szabadságunk’ legszebb virányos térén, mert a’nyers tömeg kiskorú a’ téreni működésre; mert e’ téren magasz­tos szellemtől ihletve nincs; — és most azon kéréssel, hogy engedje ön előadandó alkalomkor e’ frescót bűn énnekem lapjára lemázolhatni, érdektelen tudósításomat Befejezem, felkiáltván a’költővel: FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. Nincs szomorúbb sors, mint agg nénikék’állapotja: ha duruzsolnak, föl sem veszik szegényeket; ha kaczérkodnak, nevetség’ tárgyai lesznek az ártatlanok. Keserves sors! Mi azonban sokkal gyöngé­­debbek vagyunk mint a nagy sokaság; ugyanazért a’II. újság’ enyelgését, mit vasárnapi számában, újdonságok’ rovat alatt, tanúsított, sem meg nem vetjük , sem ki nem kaczagjuk; hanem megköszönjük , hogy dicsérgetéseivel még azon kevesek előtt sem rontja hitelünket, kik h­i­v­a­­talos kész szolgái ugyan , hanem belől fehér tollasok. (Lásd a’ pestmegyei utolsó tisztujitás’ történetét). Harczot nem kezdtünk; ha kihívások történnek, nem hátrálunk. — Törvénykezésünk’ vizkereszti szaka beállt; a’szentlélek’ szertartásos segítségül hívása után fötörvényszékeink ülésö­­ket megkezdők. Az igazság ezentúl tán nem lesz olly ritka mint fehér holló. Köv. tudósítást kaptunk hiteles kézből: ,Van fővárosunkban egy milliomosos uzsorás, kit onnan is eléggé ismerhetni, hogy nevét jótékony ezésokra alapítók ’s adózók közt ember’ fia még meg nem pillantható. Ezen dusszegénynél egy Irus 13 évig viselt 80 pft. évdíj mellett titoknok-inasi szolgálatot; fizetéséből azonban egy krt sem vett ki, mert biztosnak hitte azt gazdag uránál ’s egyszerre nagyobb öszveget óhajtott bírni. Ámde a’ béketűrésnek is megvan határa; a’ kettős hivatal’ terhe alatt leroskadt mar­tyr búcsúzni akar ’s szolgálata’ összes diját kéri. A’ több uradalom’ ’s ház’ urának fizetéshez semmi kedve, sőt rop­pant jótéteményeit sem emlegetvén, mellyeknek szolgálat­ideje alatt extitoknoka részese lön — ezek közt legkisebb a’ hetenkint hétszer koplaltatás — a’ 13 évi ingyenszolgá­lat mellett még majd ráfizetést is igényelt; mert szobái ’s uradalmai’levegőjét szivá! Volt ezen nagylelkű férjfiunak egy kocsisa is, ki gazdája’ rozzant szekerén 22 ölfát hordott be; 23 d­­öl alatt a’ tengely letört. Tengelycsinál­tatás ’s régibb hibák’ kijavithatása épen 17 forint. De a’ kocsis’ havi bére is ennyi, mit természetesen azért nem adott ki, mert a’ rozzant szekér’ ’s kopott tengely’ szerencsétlensé­gének egyedüli oka: a’ kocsis! Most mindkettő panaszt tett; mert ez utóbbit, mivel ingyen szolgálni nincs kedve, még meg is akará botoztatni. E’két ügyet húzzák halasztják, hogy a’szegény panaszosok megunván a’ törv­kezési kellemetlen­ségeket, futkározást, önként elálljanak követeléseiktől’s engedjék a’ gazdag vádlottnak a’ panasz’ tárgyát. Az isten áldott napját azonban ha felhozza a’gonoszokra, felhozza az igazakra is!­ Múlt rovatunkban említett ezüstmüves-bolt’ feltöretését a’ divatlapi Postasip is érintvén , utána teszi: a’ merényvitézek már hunokra kerültek. Ez alkalmasint téve­dés, mert két hiteles kútfőből tudjuk, hogy jelenleg még a’ tettesek nincsenek befogva; mihez nem is sok remény ehet Eszmetársulat’ útján, most, mikor egész világ reformról gondolkozik, bátorkodunk derék főkapitányunkat kérni: készibne egy egészséges biztos­ reformot, mert az embe­rek’ ezen faja olly zátony, min legczélszerűbb rendeletek is hajótörést szenvednek. A­ gondviselés hozzánk is olly kedvező volt, hogy egyszer és másszor közlekedésbe kell jőnünk a’ végrehajtó hatalom’ ezen töredékeivel; 's szo­morú tapasztalás után mondhatjuk , hogy visszaélés ’s ren­detlenség mellett mindig olly lelkesen szónoklottak , mint­ha csak meg lettek volna fizetve. ’S erélyességöket szintén meg akartuk már dicsértetni egy német lapban. — Két fő­úri család’ növendékei képző-társulatot alakítottak, magokat a’ magyar iralom- ’s szavalásban gyakorlandók. Fi- ’s nő­ágon Teleki-sarjadékok ezek, ’s egyik családi diszok az édes nemzeti nyelvhez forró ragaszkodás ! Nem azért em­lítjük ezt, mintha érdemnek tartanók a’ kötelesség-teljesí­tést; attól sem félünk, hogy az illetőknek tulbizakodásra 9* A’ szabadság’ szép virágit Ész növeszti csak, És raájok érdemetlen, A’ ki lelki vak.

Next