Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-01-16 / 422. szám
is számolnunk, akkor őt nevelni szükség, hogy értelmiségük , szorgalmuk, és erkölcsiségük által képesek lehessenek a’ hon’ bajain segéleni. És igy létesülhetene csak a’ nemzeti erők’ összítése , így virulhatand üdvhozó korány a’ centralisatio’ útjaira! Radical szerekhez kell nyúlni, uraim, ha azon századok óta öregbedő bajokat orvosolni óhajtjuk,mellyek előmenetünket hátrálják, különben csak foltozni fogunk, ’s nem reformálni, — a’ radicalis pedig csak a’ nevelésben rejlik, mert ezen alapul a’hibák és bűnök’, gyávaság és hidegség’, szűkkeblüség és elmaradás’ kiirtása; azoknak tehát, kik igazán kívánják a’ hon sebeit’ orvoslani, főtörekvésök legyen : a’ népnevelés. Mit kell orszgyülésileg ezen ügyben tenni, és miként lehetne addig is működni— tehát e’ kettős,privát és legislativ cselekvőség körül eszméinket, ha e’lapok helyt adandnak nekik, * egy közelebbi számban közlendjük. — Szakolay István. A’ B. P. H. MINT AZ IPARVÉDEGYLET’ PÁRTOLÓJA. És valék vala egy kávéházban, mellynek neve: „kávé ház a’ kávéültetvényhez“, és ivám vala nagy lelkesedéssel Ázsiának kávéját, mellyben vala barna magyar czukor répából, és megszállott vala az olvasásnak lelke, és kezembe vevém a’ B .P. Híradót, és olvasám figyelmetességnek feszültségével az ő magas ügyelés mellett szerkezteti hasábjait, és megpillanték vala benne egy sirvanevető czikket, írottat sz.Dávid’zsoltárának az őstylusával; és midőn mot’yognék rajta nagy nevetéssel,önkénytelen tárczám után kapok vala, és kinyitván, bele fakó betűkkel jegyezni kezdék vala: „Pro memoria Szombathely CEgy jelenet az életből. Kün valánk sétálni ketten, és beszélgetőnk vala, és jön beszédünkre az ur’ lelke rajtunk, és megszáll vala, és vön és letőn bennünket a’ megyeház’ teremének közepette, és mi ott valánk (ketten) , és ő elméne (t. i. az urnák lelke) -------------------Folytatni fogtam a’ sajátságos czikket, ha ez utólsó szerény vallomás le nem téteti irónomat, miszerint , t. i. e’ tudósitó urat a’ gyűlés’ helyszínén társával együtt elhagyá az urnák lelke; ’s ezért Atyám, bocsásd meg neki, mert nem tudá, mit cselekedett. — De, hogy a’ Híradó’tiszt, szerkesztője — kivel bizonyosan vele volt az ő urának lelke — sajátjává tette ezen czikket, azt már csodálom! A’ czikkiró röviden igy okoskodik : összegyülének a’ megye’ teremében sok gyermekek és kevés férfiak, és tanácskozónak nagy tűzzel, mellynek semmi alapja nem volt, — és beszélőnek, mellynek se füle, se farka nem volt, — és elhatározók a’ külföldet megbuktatni a’ védegylet’ pártolása által (!!), és beszédeiket nagy éljenzés követte; — és utoljára szólt egy gróf magyarul roszul , de igen jól a’ dologhoz, a’ kivel ő is (t. i. a’ tudósitó) és következéskép’ a’ B—P. Híradó is egyetért, és e’ gróf pártolja a’ védegyletet, csak attól fél, hogy a’ védegylet’ tüze magyar tűz és szalmaláng legyen! És e’ szerint egyfelől a’ tűznek nincs alapja, másfelől mégis fél a’ tudósitó úr, hogy a’ tűz csak szalmaláng; ’s igy a’ B. P. H. pártolja a’ védegyletet g. e. d. — Komár J. Törvényhatósági dolgok. BEREGBÖL. Beregszász, január’ 4-én. December’ 2-ik napján megkezdett közgyűlésünk járhatatlan utaink, ’s egyszersmind szinte negyed év’elforgása alatt megyénk’ lapályos vidékén dúló és pusztító árvizek miatt, kiki én tűzhelyét védeni kénytelenittetvén, gyérebb és részvétlenebb volt, mint a’ megelőzőnek, ’s a’ vidékünket szerte elborító viztenger lanyha időjárásunk mellett csak félig fagyhatván meg, közlekedéseinket tetemesen akadályozó , ez okból valamint kereskedésünkben érezhető pangás, ügyközdolgainkban is részvétlenség észrevehető. Fájdalmas érzet tépi illyenkor kebleinket, hogy három négy napi esőzés is a’ soha nem tisztított, és századok óta emberi figyelemre sem méltatott apróbb patakoknak áradása által is megkötheti legnépesebb vidékeink’ munkásságát, ’s a’ semmit nem cselekvés’sorvasztó perczeiben,nagyobb birtokosaink közelszegényedésnek kitéve, köznépünk pedig tunya-ágra szokva, erkölcstelenségre vezető pálinka-ivás között néznek a’hon'felvirágzásának eleibe, akkor midőn más szomszéd nemzetek értelmi és anyagi erejök’ központosításával nemcsak természeti elemeken győzedelmeskednek, — de a’ polgárisodás’ magas örömeit e’ közbéke’ idején háborítatlanul élvezik. Illy pangásában a’ szorgalomnak egyedül közgyűléseink ébreszthetének nagyobb figyelmet, romnán helyhatósági intézkedések és vállvetések sok káros következményektöl megóvhatnának, de jelenleg elnök-alspánunk’távollétében az első pár napokban magánosok’ foyamodásain, ’s még a’ múlt közgyűlésről elmaradt ügyek’ tárgyalásán kívül—különösen pedig a’ rendes elnök’ távolétében nem tárgyalhatott, ’s jegyzőink’kezei között nem érezett irományok miatt indítványozásokkal pótolánk a’ haározatok’ sorát, mellyek közül több előterjesztések után n.ehány hónapokkal a’ törvényes három éven túlhaladt tiszt— íjitás’ megtartására kéretett felszólitatni főispáni helytarónk, — majd a’ követi jelentés’ megtételére 15. nap alatt közgyülés’ tartása rendeltetett. Mindkét tárgy megyei ékünkben nagy fontossággal bírván, e’ két indítvány nem téveszté hatását, mert tisztujitási pártok’alakulása eleve végre hozá a’ részvétleneket, ’s nehány napig tartott gyüésünk növekedők érdekességében, ’s régen nem láttatott gyének nemcsak megjelentek tanácskozó teremünkben, de Készséggel; — vajha gyakrabban szólalnának fel pedagogusaink (nem csak a’tanítókat értjük) az időszaki sajtó’ orgánumaiban. Előttünk fekszik egy kerületi törvényjavaslat, ’s mi azóta is hall- gatunk az ügyről, mint hallgattunk volt azelőtt. A melly törvény napjainkban a’ sajtó’ közbenjárása ezen legbiztosabb enquéte nél- kül készi, az igen könnyen egyoldalúvá, ’s visszássá válhatik. Szerk. 33 hosszas részvétlenség után igényeket a* megyei hivatal* legmagasabb palozára is kiterjeszték. — A’ dolgok’ illy állásában érdekes vitát idézett elő Beregszász városában lakó nemesség’ főhadnagyának azon előterjesztése , miszerint e’ megyében divatozó szokás szerint hadnagyi esküjét a’ megye előtt kívánta letenni, melly kérelem’ ellenében az érdeklett város’ járásbeli föszolgabirája, hivatkozván a’ megyének azon határozatára, melly hadnagyválasztásokná szolgabiró’ jelenlétét rendelné — a’ felszólamlott hadnagy pedig ezen megyei határozat’ ellenére távollétében választatván el hivatalába, mint nem törvényes választott’ választása törvénytelennek tekintendő — ezen előterjesztés azon kérdésnek eldöntését idézvén elő, ha a’ hadnagyi széket létrehozott újabb törvényeink egyedül a’ nemesség’ szabai választására bízták e a’ hadnagy-választást? vagy felügyeletet is kötőnek a’ szabad választáshoz? mi többen választás’ alkalmával minden felügyeletet kizáró szabad választás’ eszméjét véltük törvényben rejteni, minthogy a’ törvényben szolgabirói jelenlét nem is emlittetik, ’s egyszersmind ezen népjoggyakorlatot,melly a’ nép’belső életére lényeges befolyással van, szolgabirói jelenlét által megszoritottnak lenni állítottuk. Azonban bár szinte általunk megjegyeztetett hogy a’ választás után a’ megyei felügyeletet kétségbe nem vonjuk , sőt szükségesnek találjuk, egyedül a’ választás’ folyama alatt véljük a’ szolgabirói jelenlétet megszorítónak, miindazonáltal a’ nevezett városi hadnagy’ elválasztása, mint szolgabirói jelenlét nélkül történt, azon okból, mert a’ felügyelés nélkül gyakorlott választás főjegyzőnk’ állítása szerint anarchiára vezethetne, érvénytelennek nyilváníttatván, újabb választásra a’ főszolgabíró kiküldetett. — Véleményünkben ugyan gyakran tévedhetünk, ’s alapos okból gyakran más elveket is elfogadunk, de nem titkolhatjuk aggodalmunkat, hogyha az ötvenkét megyékben törvények különbözőleg magyaráztatnak, sőt szabályoztatnak , avagy módosíttatnak is, hiányozni fog alkotmányunkban azon egység, melly az egész szerkezet’ összehangzására megkivántatik, a’ törvények iránti tiszteletlenség és bizalmatlanság alkotmányos létünket fogja megsemmisíteni, ’s a’ törvényhatóságok önmagokra ruházván azon jogokat, melylyek csak az országgyűlési testületet illetik, magok meggyengitik azon hatalmat, mellyel az országgyűlést nevelni, és jobban felruházni kellene. Ezen tárgy’ bevégzése után csaknem hasonló ügy került szőnyegre, jelesen Beregszász városa’ jegyzőjének folyamodása, mellyben számos évi hűszolgálatáért a’ legközelebbi biróválasztáskor’ hivatalából elbocsáttatván, visszahelyheztetéseért esedezik , de a’ megyei RB. bár sajnosan vették életének fiatal korán városi szolgálatban eltöltött, ’s a’ város iránti hűségének kétségbehozhatatlan jeleit tanúsított folyamodának elbocsáttatását; mindazonáltal az illető városnak hivatalnokai’ választására’s elbocsátására teljes jog tulajdonittatván, kérelme nem teljesittetett. — Nem említve több felolvasott udv. parancsok, intézvények’ kihirdetését, gyűlésünk’ folytatása dec. 17. napjára hirdetett követjelentési gyűlésre áttétetni határoztatott. — Melly kitűzött nap elérkezvén, főispáni helytartónk zajos éljenek között székét elfoglalván, ’s első aljegyzőnk által üdvözöltetvén tanácskozó teremünkben másfél évi távollét után megérkezett követeink a’ viszontlátás’ örömének hangos éljenekbe kitörő kijelentésével fogadtattak , mire Uray Pál a’ BR. bennök helyezett bizodalmáért köszönetét mondván, — Lónyay Menyhért második követünk az összesereglett tömött hallgatóság előtt megkezdd, mély politicai belátást tanúsító, hazafius melegséggel párosult érdekes jelentését, mellyben szinte két órai szónoklat alatt a’ lefolyt országgyűlés’ történetének hű rajzát előadván; valamint fájdalmát fejező ki a’ hon’ felvirágzására annyira kívánatos sz. kir. városok-, kereskedelmi-, büntető- ’s ezzel kapcsolatban tárgyalt életkérdéseknek ezúttal törvénybe nem foglalhatásán , úgy másrészről a’ törvénybe ment 13.czikkelyek’ üdvös, és a’ hon jövendőjére mindenesetre hasznos voltok fölött örömét nyilvánítani el nem mulatta , ’s mindenkit felhiva polgári kötelességének azon teljesítésére , miszerint az országyülési választmány’ munkálataiban foglalt és letett alkotmányos elveket hazafius munkásság által érleletre hozni kötelességöknek tartsák. Gyakori helyeslés szakitá félbe a’ lelkes és szabatos jelentést, ’s midőn az érdekes jelentés’berekesztésével tisztelve szeretett követünk, „különösen a’ képviseleti rendszer, törvényhozói hatalom’ erősítése és pontosítása, közadó, és felelős kormány’ létrehozatala által alkotmányunk' szilárdítására a’ megyei RR-et felszólitá, a’RR. és RR. követeink’ tiszta és hű eljárásokért teljes megelégedésöket jegyzőkönyvileg kifejezni elhatározák,miután E J. táblabiránk a’ maiparunk’ fejlődése végett keletkezett, védegyesületet a’ BB. pártolására ajánlván, egykét ellenvetések után, mellyek a’ socialis térre kívánták inkább az e’ fölötti vitát általvinni, határozatba ment; a’ megye’ szükségeire kivántató kelmék, szerszámok’ honi készítményekből leendő megszerzése, ámbár megyénk’ becsületére mondva, egyik munkás táblabiránk, Balogh Ferencz’ közremunkálásával, védegyesület hasonló szándékkal körünkben szinte egy év előtt már létrejövén , parányi körünkben eddig sem mulatók el e’ nagyszerű törekvésnek jövendőjét lassan-lassan előkészíteni, — ’s megyénk két év óta a’ kassai jótékony nőegyesület által készített posztokból láttatta el a’ megyei hajdúk’ öltözetét. Ezen országos érdekű tárgyak’ bevégzése után főispáni helytartónk méltatva megyénknek tisztujitás’ tartása iránt hozzáintézett törvényszerű kérelmét, a’ tisztujitás’ határnapját január’ 9. napjára kitűzvén, e’ tárgyba tett ígéretét, és adott szavát örömmel siete beváltani. Berekesztésül Hont megye’ ismeretes levele Kossuth Lajos’ részére eszközlendő hírlapi szabadalom’ elnyerhetéséért melegen pártoltatok, ’s bár, mint a’„Jelenkor’“ legközelebbi számában egyik zempléni levelező nyilatkozik, Kossuth Lajos maga sem egy, sem más törvényhatósághoz nem intézett panaszt, de nem is intézhetett; mindazonáltal az időszaki ajtó’ vezetéséről történt visszalépésében közveszteséget látván, bárkitől és honnan jőjön a’ felszólítás, hazafiai kötelességünk’ elmulasztásának tartanók , a’ tisztelt férfiút e’ részben ki nem emelni, ’s úgy hisszük, itt inkább a’ megtiszteltetés, mint a’ panaszoskodásról lehetvén szó , e’ tiszteletet és részvétet a’ tisztelt honfi tőlünk megérdemli. — Szint a z. UNGBÓL, januar. 7. Megyei, egy darab idő óta síri csendű életünk’ lágy szellői közé behatott a’ restaurationalis orkánnak előszele. Főispánunk a’ tartandó tisztujitásra f. hó’ 16-kát tűzé ki, a’ követjelentési gyűlést 13-ra kitűző levél december’ 25-kén költ, januar’ 2-kán érkezett ide; történtek egyik táblabiránk’ részéről többek által pártolt méltányos kifakadások; mert a’ szokásos törvény szentesítette 15 napok a’ köröztetésre nem jutnak belőle, és mert bevág a’ nálunk januar’ 13-kán tartatni szokott törvényfolyamba, — mellyek is a’ jövendő’ biztosítása’ tekintetéből óvásképen jegyzőkönyvbe iktattatni inditványoztattak; de a’tisztujitás előtt a’tisztikar között ez indítvány’ ép magva kőszirtre esett. — Uraim ! a’szabadság’ mindenkori hű védjét, a’ rendet, érdekeiteknek ne áldozzátok föl!— Tisztujitás, ismét tisztujitás! keblem elszorul e’szabadságunk’ legszebb virányos térén, mert a’nyers tömeg kiskorú a’ téreni működésre; mert e’ téren magasztos szellemtől ihletve nincs; — és most azon kéréssel, hogy engedje ön előadandó alkalomkor e’ frescót bűn énnekem lapjára lemázolhatni, érdektelen tudósításomat Befejezem, felkiáltván a’költővel: FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. Nincs szomorúbb sors, mint agg nénikék’állapotja: ha duruzsolnak, föl sem veszik szegényeket; ha kaczérkodnak, nevetség’ tárgyai lesznek az ártatlanok. Keserves sors! Mi azonban sokkal gyöngédebbek vagyunk mint a nagy sokaság; ugyanazért a’II. újság’ enyelgését, mit vasárnapi számában, újdonságok’ rovat alatt, tanúsított, sem meg nem vetjük , sem ki nem kaczagjuk; hanem megköszönjük , hogy dicsérgetéseivel még azon kevesek előtt sem rontja hitelünket, kik hivatalos kész szolgái ugyan , hanem belől fehér tollasok. (Lásd a’ pestmegyei utolsó tisztujitás’ történetét). Harczot nem kezdtünk; ha kihívások történnek, nem hátrálunk. — Törvénykezésünk’ vizkereszti szaka beállt; a’szentlélek’ szertartásos segítségül hívása után fötörvényszékeink ülésöket megkezdők. Az igazság ezentúl tán nem lesz olly ritka mint fehér holló. Köv. tudósítást kaptunk hiteles kézből: ,Van fővárosunkban egy milliomosos uzsorás, kit onnan is eléggé ismerhetni, hogy nevét jótékony ezésokra alapítók ’s adózók közt ember’ fia még meg nem pillantható. Ezen dusszegénynél egy Irus 13 évig viselt 80 pft. évdíj mellett titoknok-inasi szolgálatot; fizetéséből azonban egy krt sem vett ki, mert biztosnak hitte azt gazdag uránál ’s egyszerre nagyobb öszveget óhajtott bírni. Ámde a’ béketűrésnek is megvan határa; a’ kettős hivatal’ terhe alatt leroskadt martyr búcsúzni akar ’s szolgálata’ összes diját kéri. A’ több uradalom’ ’s ház’ urának fizetéshez semmi kedve, sőt roppant jótéteményeit sem emlegetvén, mellyeknek szolgálatideje alatt extitoknoka részese lön — ezek közt legkisebb a’ hetenkint hétszer koplaltatás — a’ 13 évi ingyenszolgálat mellett még majd ráfizetést is igényelt; mert szobái ’s uradalmai’levegőjét szivá! Volt ezen nagylelkű férjfiunak egy kocsisa is, ki gazdája’ rozzant szekerén 22 ölfát hordott be; 23 döl alatt a’ tengely letört. Tengelycsináltatás ’s régibb hibák’ kijavithatása épen 17 forint. De a’ kocsis’ havi bére is ennyi, mit természetesen azért nem adott ki, mert a’ rozzant szekér’ ’s kopott tengely’ szerencsétlenségének egyedüli oka: a’ kocsis! Most mindkettő panaszt tett; mert ez utóbbit, mivel ingyen szolgálni nincs kedve, még meg is akará botoztatni. E’két ügyet húzzák halasztják, hogy a’szegény panaszosok megunván a’ törvkezési kellemetlenségeket, futkározást, önként elálljanak követeléseiktől’s engedjék a’ gazdag vádlottnak a’ panasz’ tárgyát. Az isten áldott napját azonban ha felhozza a’gonoszokra, felhozza az igazakra is! Múlt rovatunkban említett ezüstmüves-bolt’ feltöretését a’ divatlapi Postasip is érintvén , utána teszi: a’ merényvitézek már hunokra kerültek. Ez alkalmasint tévedés, mert két hiteles kútfőből tudjuk, hogy jelenleg még a’ tettesek nincsenek befogva; mihez nem is sok remény ehet Eszmetársulat’ útján, most, mikor egész világ reformról gondolkozik, bátorkodunk derék főkapitányunkat kérni: készibne egy egészséges biztos reformot, mert az emberek’ ezen faja olly zátony, min legczélszerűbb rendeletek is hajótörést szenvednek. A gondviselés hozzánk is olly kedvező volt, hogy egyszer és másszor közlekedésbe kell jőnünk a’ végrehajtó hatalom’ ezen töredékeivel; 's szomorú tapasztalás után mondhatjuk , hogy visszaélés ’s rendetlenség mellett mindig olly lelkesen szónoklottak , mintha csak meg lettek volna fizetve. ’S erélyességöket szintén meg akartuk már dicsértetni egy német lapban. — Két főúri család’ növendékei képző-társulatot alakítottak, magokat a’ magyar iralom- ’s szavalásban gyakorlandók. Fi- ’s nőágon Teleki-sarjadékok ezek, ’s egyik családi diszok az édes nemzeti nyelvhez forró ragaszkodás ! Nem azért említjük ezt, mintha érdemnek tartanók a’ kötelesség-teljesítést; attól sem félünk, hogy az illetőknek tulbizakodásra 9* A’ szabadság’ szép virágit Ész növeszti csak, És raájok érdemetlen, A’ ki lelki vak.