Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-01-02 / 418. szám
lami az országgyűlés rendszerét illeti : nem kell a t. n. 11 vármegye előtt ismételni, mit nem egy alkalommal végzéseiben kifejezett, hogy arra nézve az orvoslást az általános úgymondott coordinatiótól függeszteni fel, alig volna más, mint majdnem határtalan időre halasztani az eredményt, mellyet csak részletes kiegészítés , nem különben a’ dolgok’ kifejlődéséhez képest ok és ezélszerű igazítás után lehet reméleni. A’ kiegészítésre nézve fájdalommal kell a’hazának szemlélni , hogy a’ királyi városok és szabad kerületek’ ügye, mellyet már három országgyűlés óta mindenki nemcsak érettnek, hanem a’ haza’ érdekében mulhatlanul elintézendőnek vallott, ismét elvagyon halasztva. Mig pedig a’ kir. városok , és szabad kerületek illő képviselet nélkül maradnak az országgyűlésen , ennek kiegészítésére nézva más egyéb lépéseket tenni kétségkívül hiába volna. A’ kir. városok’ és szabad kerületek’ állapota már ennélfogva nemcsak figyelmet és szót, hanem valódi cselekvést igényel; de azért is, mivel, valamint az illető hazafiaknak békerűrését tovább csigázni már alig lehet; úgy a’ műipar, kereskedés, és általán a’ királyi városokban öszvepontosuló vagyonosság, értelem és tehetségnek alkotmányos befolyását, és működését a’ haza tovább nem nélkülözheti. Ezeken kívül pedig a’ tapasztalás már igen világosan bizonyítja , hogy nem csak a’főrendek és karok’ táblái közt levő mostani olly sokszor olly károsan ható viszonyok’ megigazítását megfelelően elkezdeni sem lehet, míg legalább a’ királyi városok és szabad kerületek’ országgyűlési képviselete elrendezve nem leend, hanem mindaddig az egész országgyűlésének tekintélye, hatályossága akár a’kormány, akár maga a’ nemzet’ irányában olly fokozatra nem emelkedhetik, hogy feladatának megfelelve működhetnek. A’ most múlt országgyűlése a’ királyi városoknak, és szabad kerületeknek országgyűlési állását azoknak belső szerkezetével együtt próbálta elrendelni: máskép’ mint az 1836-iki országgyűlésen e’részben a’ vélemény kifejlett, és máskép’ mint a’ t. n. vármegye legutóbbi utasításában is szándékát e tárgyban kifejezte, hogy t. i. csak az országgyűlési követválasztás és állásnak alkotmányszerű elrendelése mellett már az országgyűlési szavazat a’ királyi városoknak, a’ szabad kerületeknek aránylag megadandó legyen. Az országgyűlés ezzel meg nem elégedve , tágabb körű intézkedésekben kívánta a’biztosítékokat felállítani, mellyek mellett és mellyektöl feltételezve, volna a’ szabad kir. városoknak , és szabad kerületeknek országgyűlési állása elérendelendő. A' tapasztalás mutatja, hogy ezen utón és módon a' dolog nem sikerült, és alig lehet magunkat kecsegtetnünk , hogy annak hasonló utón módon a’ jövő országgyűlésen kedvezőbb sorsa fogna lenni; mert nem is szólván a’ kormánynak még ki nem fejezett szándékairól, a’ főrendi táblát alkotó elemek mellett olly közelítés alig fog következni, mellyen a’ KK és RR. táblája alkotmányszerüleg megnyugodhatnék. A’ hiusulás’ újabb koczkájának pedig tenni ki a’ dolgot nemcsak káros de veszélyes lehetne. Ekkép’ nem marad más hátra, mint, hogy az 1836-ik évi nézetekhez képest Tolna vármegyének utasítása’ értelmében próbáltassék meg a’ dolog a’ jövő országgyűlésen ; és az időnek kényszerítő szükségénél fogva nem úgy már, hogy a’ jövő országgyűlésén hozandó törvénynél fogva legyen csak a’ második országgyűlésén megadandó a’ voks, hanem a’ mostani egész polgárság által történendő választás, és csak az által történhető visszahívás mellett a’ városi, és illetőleg a’ szabad kerületi követeknek a’ KK. és RR. táblája azon arányban legalább , mint a’ most múlt országgyűlésen meg lön határozva , voksot engedjen. Amúgy is nem törvény által jutottak a’ királyi városok’ követei országgyűléseinken a’ jelen megsemmisült helyzetbe, és sem törvénynyel sem alkotmánynyal nem látszik ellenkezőnek, hogy abból hasonló úton ki is emeltessenek. A’ királyi táblának, a’ káptalanoknak és jelen nem lévők’ követeinek orsz.gyülési állása ugyan ezt mutatja, és más előzményekkel együtt a’KK és RR. táblájának illy eljárását igazolni fogná. A’sz. k. városokban, és szabad kerületekben régi szokás, a’ törvény’ értelme , és municipalis hatóságokhoz képest a’ követválasztást és utasítást a’ jövő országgyűlésre az egész polgárság tehetné, és ekkép’ a’dolgot a’megfelelő térre ’s alakba állíthatná. Mi pedig a’ kir. városok, és szabad kerületek’ belső elrendezését illeti, az az országgyűlési állás’ elintézésétől elválasztva szintén és még könnyebben országgyűlési tárgyalás alá vétethetik; ’s ezen kivül mint a’ vármegyék tevék, a’ királyi városok saját törvényhatósági életerejük és jogaikhoz képest azt igazíthatják ’s inkább inkább alkotmányszerűvé tehetik. Ezek az országgyűlési eljárásra tartozván, addig is ha a’ megyék az ő , és a kir. városok úgy a’ szabad kerületek közti polgári kapcsolatot alkotmányos testvéri indulattal minél szorosabbá, és szívesebbé igyekezendik tenni, más részről pedig a’ nemnemeseknek többi osztályai iránt addig is, mig többet tehetnek, törvényhatósági eljárásaikban előkészítő és felsegítő indulattal és cselekvéssel viseltetnek, bizonnyal az országgyűlésének hatályosságát is tetemesen fogják eszközölni. (Folytatása következik). TORONTÁLBÓL. N.Becskerek, dec. 23-án Az országgyűlése, mellyen annyi reménynyel csüggött a’ nemzet' sóvár óhajtása, igen is csekély eredményt szülvén, a’ csalódások tömkelegéből felocsúdva, mindenki megyei életünkre fordul ismét figyelmével. Feladásunk tehát, e’ téren a’ jövőnek működni 's hazánk és nemzetünk iránti polgári kötelességünket tehetségünkhöz képest leróni. Szomorúan tapasztalván, hogy megyénk’ eseményeiről olly igen ritkán olvashatunk hírlapjainkban tudósításokat,’s hogy annyi jeles, nálamnál alkalmasb ifjaink közűl egy sem találkozott — ki e’ czélból nehány perczeket szánt volna közlésekre ; kényszerítve éreztem magam minden irodalmi járatlanságom mellett tollamhoz nyúlni, ’s tudósításommal önhöz mint legközelebbi elvrokonomhoz fordulok, hogy isten áldotta e’ megyének eseményeiről többi testvérjei is értesüljenek — ’s ha soraimat lapjaiban felvételre érdemesíti, elnézést kérek, hahogy tollam ennek eszméleti röptét ki nem elégíti, pótolandja e’ hiányt az őszinteség, melly tudósításaimon keresztül szőtt.Hisz’mit is ez a’szép szavakba burkolt simitgatás. Nekem mi czélom jelenleg nincs, mint a’ közönség’ figyelmét megyémre is vonni—hogy igy némelly administrationális kérdések’ kedvezőbb eldönthetése’ tekintetéből a’közvélemény eszközölje netalán azt hatásával, miket nem egyszer a’ legigazságosabb szorgalmazások nem képesek eszközölni. Torontálban volt már eset hogy csupa deferentiából, bizonyos ekintélyektől tartván, meggyőződésünk ellen szoktunk határozni — mondom csupa deferentiából , egy deferentia buktató meg septemberi közgyűlésünkön az adók megajánlásához kötött záradékunkat, ’s pirulnunk kellett önmagunk, ’s az ország’ színe előtt is ezen következetlenségen , hja de mit nem szül bizonyos kérdések’ megbuktatására tiszta deferentiából adott szavunk. — Máshol bunkocratia, nálunk ismét us cratiai a’deferentiacratia uralkodik ,melly uj nemét az unságnak másnak nem, mint a’ megyeszerte de főleg tiszti karunkra * *) elterjedt nepotismus’ káros hatásának tulajdonítom, mellynek hatalmas szárnyai alatt sok jámbor talál menedéket, a’ ki meggyőződését elhallgatva, pislogva tekint hatalmas védenezének umbraalatumjai alól. ’S ezen már régóta uralkodó torontáli szellem vagy is szolgaság, ügyes tapintattal öltönyének czifra külsőjével takargatá hiányait, és annyira, hogy utolsó szabadelvű utasitásunkat tekintve senki sem hinné , miszerint mi Torontál’ Rendei, a’ nélkül is dús földes urainknak annyi százezer holdra rugó majorsági földjeiket, még mind ekkorig szegény adózóink’ véres verítékével ingyeni közmunka név alatt óvjuk a’ kiöntések ellen ’s mind a’mellett, hogy ezen igazságtalanságot megyénk’Rendei elismervén, már ennekelőtte néhány évekkel, derék másod alispánunk’ indítványára határozatilag kijelentették, hogy jobbágyaik ingyeni munkát többé szolgálni nem fognak, mégis ezen elismert igazságnak évenkénti ismétlése mellett, csupa deferentiából az idén is kirendeltük szegény népünket a’ töltésekre ’s habár az 1836: 36. t. és 1840: 10. t. 8. §. végén minden közbirtokosra aránylagos teherviselést parancsol, népünket mégis minden fáradsági jutalom nélkül ingyeni munkatételre szorítottuk — „quousque tandem abutere“—felsóhajt nem egy igazságszerető ember, ’s nincs ki itt nyújtana e’ szomorú helyzetben, mi több, septemberi közgyűlésünkből egy választmányt küldöttünk , melly az e’ tárgyban már ezek előtt kiküldött előbbi küldöttségek’ mulasztását **) pótolván, a’ most említett törvények’ értelmében, az illető uradalmak’ meghallgatásával kulcsot készítsen, hogy ennek nyomán a’tehernek aránylagos kivetése a’ vizmentettekre eszközöltethessék — e’ küldöttség azonban jelentését, habár ezen közgyűlésre okvetetlen beváratott, mind ekkorig be nem adá — sőt mint hírlik, a’ kulcskészítése csupa deferentiából mind addig halasztatni ’s akadályoztatni fog, mig csak a’ Temes’ táján létező majorsági földek szinte ingyeni töltések által mentve nem lesznek, argumentumul felhordatván „ha amazok ingyeni munkákkal mentettek, igazság, hogy emezek is részesüljenek, az olly igen is természetesnek látszó törvényellenes jótékonyságból. Nem uraim! ez továbbá nem lehet, nem maradhat igye térjünk magunkba ’s becsüljük meg egyéniségünköz kapcsolt ideál létünket 's ne rendeljük meggyőződésünket semminemű tekintélynek, ön vagy mások’érdekének alá, hanem kövessük a’ törvény, ’s változhatlan igazság’ ösvényén lelkiismeretünk’ jobb sugallatát —mivel a’ mistificatio előbb utóbb, keserű bánatra fakaszthatja deferentiával telt sziveinket. Legközelebb tartott közgyűlésünk november’ 25-én ’s utána következett 8 napokig tartott’s elnök rendszerinti alispánunk’lelkes indítványára a’ jegyzőkönyveknek eddig szokásban nem volt meghitelesitése elfogadtatott, mellynek üdvös hatását azonnal átláták a’BR., mivel mindig másnap hitelesíttetvén az előbbi napnak határozatai, szorgos fáradozással működött jegyzői hivatalunk, utólsó nap a’ gyűlés’ jegyzőkönyvét — mi eddg hatodik hetedik hétre szokott történni — azonnal kiadá; közméltánylat kisérő jegyzőink’ szorgalmát, kik ügyességükkel párosult szilárd akarattal megmutaták , mint segíthető elő a’ megyei rendtartás. Jövendőre pedig a’ jegyzői hivatal’ könnyebbségére határoztatott, hogy járásbeli tisztviselőink mindig 8 nappal a’ gyűlés előtt elnökünknek lajstrom mellett beküldjék jelentéseiket; nem kevés aggodalom tölti azonban félénkségünket, hogy majd a’ jegyzői kivonat melletti előadások netalán némelly fontosabb tárgyakban a’BB’figyelmét elkerülendik. — Újonnan felolvastatott Honth vármegyének Kossuth Lajos’ hírlapírói pályájának útjában álló akadályok’ megszüntetése végett legfelsőbb helyre tett felírása’ pártoltatása’ tárgyában megyénkhez intézett levele. A’ megye’ R meit szinte fájdalommal tölté eme’telkes hazánkfiának az újságírói pályáról lelépte ’s kijelenték, hogy Hont megyének eme’ megkereséséhez képest, az általa e’ tekintetben tett felírást örömest készek ugyan pártolni; de mielőtt ezt tennék , a’ levélben érintett, de ide át nem küldött felírás ’s ennek alapul szolgáló adatok’ közléséért Hont vmegyét megkeresték. — Újonnan felolvastatott ’s kihirdettetett ő exja Haulik György zágrábi püspöknek ismeretes mentegető levele, ’* hallgatva bámulták a’ BR. eme’ főméltóság által választott uj nemét az igazolásnak; egy része egyszerű tudomásul vétetni, a’többség azonban végzésileg hozzá szólani kivánt. ’S igy Hollósy Mihály, több uradalmak’ ügyviselője’ indítványára végzéssé jön: „Minthogy a’ turmezei sérelem ’s az illirismus* tárgya a’ közelebb múlt hongyülésen az országos RR. által már megvitattatok légyen, a’megye’RRei valamint a’ turmezei nemességnek köriratában foglalt vádak’ taglalásába, úgy a’ zágrábi püspök által jelen levélben felhordottak’érdemébe is bocsátkozni nem kívánnak; ’s azért a’ múltakat mellőzve, őt a’ hazafiság’ azon terén, mellyre föllépve kinyilatkoztató: „hogy a’ közhaza’ boldogságát ’s nemzetiségét tehetsége szerint előmozdítani törekszik, örömmel fogván szemlélni, kijelentik: miképen olly magas egyházi hivatalnoktól, ki alkotmányos intézetünknél fogva polgári dicső jogokat ’s a’ hon’ javait bő mértékben élvezi, mást nem is várhatnak , — ’s miután ez alkalommal, midőn a’ zágrábi püspök levelében a’ nemzetiség’ elősegitéséni iparkodását nyilvánítja, nem lehet a’ megye’ Récinek kellő figyelmet nem forditaniok a’ zágrábi püspökségnek e’ megyében levő hűbérnökeire, kik vallásos 's iskolai szükséges oktatás' hiánya miatt, a’mint egyrészről jobbatlan erkölcsi mély romlottságban siűlödnek, úgy másrészről korunk’ igényeihez képest köztök a’ nemzetiség’ érzete is,mellynek átaljában minden honfiaknak's annyival inkább a’ kiváltságokkal élő nemes polgároknak kebleibe beoltva lenni kellene, elegendően terjesztve nincs; ugyanazért a’ megye’ Ahol a’ zágrábi püspököt megkeresendőnek rendelik, hogy e’ megyében levő hübérnökeinek erkölcsi elhagyott állapotját tekintve, azon viszonyoknál fogva is, mellyekkel azok hozzákapcsolvák, megyebeli Neutina, Bóka, Kecsa és Kláti helységekben hozzájárulásával mindenütt egyházak és iskolák’felállítása ’s ezekben adandó oktatás által egyházi nemesei közt a’ vallásos erkölcsiséget, a’ nemzetiség’ érzelmeinek beoltásával buzgóan előmozdítsa , ’s ekképen levelében tett ígéretét egy részben teljesítse.“ —S mint hallani, ő excla az érintett hűbérnöki helyekben találtató r.catholicusok’ összeírása iránt már rendeleteket is bocsátott ki; — ’s ime’ nem üres sejtelmek, hanem valósággá válik azon óhajtás’ sükere, hogy ő excla keresztyéni ’s nemzeti érzeténél fogva erkölcstelenség’ mételyében elaljasodott hübérnökeinek üdülésökre gyámolitó atyai kezét meg nem tagadandja. Megyénkben is juh 1-én tartatott rendszeres közgyűlés óta törvényszékeinkre az 1613. 24 tcz. értelmében táblabirákat választunk, kiknek díjait a’ nemesi pénztárra rótta ezen közgyűlés; a’ mostani gyűlés azonban kijelentvén, hogy a’ septemberi törvényszéken részt vett tbirák’ díjat fizettessenek ugyan a’ nemesi pénztárból, a’ jelen törvényszéken megérdemlendő díjak pedig, minthogy a’nemesi pénztár — melly ezen teher’ viselésére elégtelennek mondatik — igen nagy hiányt szenvedne ekkér’, a’ türelmes domesticára rovatott; megvallom, hogy egy rendszeres közgyűlésnek határozatait nem változtatnám olly könnyen, kivált ha tekintetbe vétetik, hogy a’ mostani díjak nemesi pénztárunkat jövő rendszeres közgyűlésünkig föl nem emésztendették volna, mellyen aztán intézkedés a’ nélkül is történendik, ingyen választandó tbbrák’ választása iránt. —Polgári törvényszékünkön 90 pernél több, melylyek között 1/3 úrbériek valának, vizsgáltatott. — Rabjaink’ állapotjáról idörövidség miatt máskor. — Követjelentési gyűlésünk 1845-ki január’ 15-kére tétetett; tisztujitásunk’ határnapja pedig máj. 6-kára. — Egy neuzinai hübérnök. MARMAROSBÓL , dec. 20. Ma folyt le a’ köztanácskozások’ hosszú ideje, melly november’ 25-kén vette kezdetét. A’ gyűlés, mellyet ellenzési vihar nem háborgatott, híven tükrözé az időszakot, mellybe illy e.gyülés után lépnek a’ törvény’ emberei. Mindenkinek arczán a’ kibékülés és szelíd remény’ sugarai nyugvanak. A’ családi békés társalgáshoz hasonlítható tanácskozásból, a’ következő pontokat — mint a’ mellyek fölött lelkes szónoklatok hangzottak — nem lesz fölösleges kiemelni —1) A’jó rend ’s a’ szegény nép fölett szunnyadatlanul őrködő gondoskodás, jónak találta figyelmeztetni főbb hivatalnokinkat, hogy a’ falusi bírákat , — a’ köznéptől beszedett adóval, bizonyos meghatározott időszakokban parancsolják magukhoz, de mi e’ figyelmeztetést — minthogy az illy kijelölendő napok, szegény legényinknek is munkanapokul szolgálandanának (a’ rablásra és biróölésre) boldogabb időkre tartandjuk. — 2) Politicus lábainkat a’ rendőrségi törvényekbe feszítve, mezei rendőrt — kapitányt — választottunk, de a’ kir. uradalom’ és a’ városi közönségek’ kihallgatása nélkül; ezért Budáról fölszólittattunk , hogy a’ kihallgatlan testületek’ ’a hatóságok’ véleményét ez érdemben kérjük ki, ’s a’ szerint cselekedjünk; de ezt, — minthogy tettünkön nem változtathat — nem cselekszük. — 3) Tömérdek költségbe jött hidaink’ vámját a’szokottnál valamivel fölebb emeltük, ezért a’ szomszéd Ugocsa megyétől amollyan preceptoros sorokkal lepeténk meg, miilyen volt a’ „jó nap“ — ollyan „fogadj istent“ — handunk. — 4) Egy lengyelhoni izraelita megyénk’ egy igen pontos és jó lelkiismeretű szolgabiráját Sz. J.t. — Bécsben följelenté — mint ki ügyében nem lelkiismeretesen jára el, a’de vádlott hivatalnok, ugyanott ellenkezőt bizonyitván, — feleletül véve, hogy ezentúl — mint igaz ember ellen — a’ Jákób’unokája nem panaszkodhatik. — Ergo justitia contra samaritanum? mondák a’törvény’ emberei. — 5) Szepesből borzasztó katonai önkénykedést és gyilkoskodást irának bámulatunkra. .... és mi septemberi visszalépésünket keservesen megsóhajtottuk. 6) Mc- t •) Kivéve a' kiveendőket. •) A’morális kötelezetttét nem használván, Torontil mindaddig vonakodik statútum által az Uly küldöttségeket hanyagságukért feleletre vonni.