Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-01-02 / 418. szám

la­mi az országgyűlés rendszerét illeti : nem kell a t. n. 11 vármegye előtt ismételni, mit nem egy alkalommal végzései­ben kifejezett, hogy arra nézve az orvoslást az általános úgymondott coordinatiótól függeszteni fel, alig volna más, mint majdnem határtalan időre halasztani az eredményt, mellyet csak részletes kiegészítés , nem különben a’ dol­gok’ kifejlődéséhez képest ok és ezélszerű igazítás után lehet reméleni. A’ kiegészítésre nézve fájdalommal kell a’hazának szem­lélni , hogy a’ királyi városok és szabad kerületek’ ügye, mellyet már három országgyűlés óta mindenki nemcsak érettnek, hanem a’ haza’ érdekében mulhatlanul elintézen­­dőnek vallott, ismét elvagyon halasztva. Mig pedig a’ kir. vá­rosok , és szabad kerületek illő képviselet nélkül maradnak az országgyűlésen , ennek kiegészítésére nézva más egyéb lépéseket tenni kétségkívül hiába­ volna. A’ kir. városok’ és szabad kerületek’ állapot­a már ennélfogva nemcsak fi­gyelmet és szót, hanem valódi cselekvést igényel; de azért is, mivel, valamint az illető hazafiaknak békerűrését tovább csigázni már alig lehet; úgy a’ műipar, kereskedés, és ál­talán a’ királyi városokban öszvepontosuló vagyonosság, értelem és tehetségnek alkotmányos befolyását, és műkö­dését a’ haza tovább nem nélkülözheti. Ezeken kívül pedig a’ tapasztalás már igen világosan bizonyítja , hogy nem csak a’főrendek és karok’ táblái közt levő mostani olly sok­szor olly károsan ható viszonyok’ megigazítását megfele­lően elkezdeni sem lehet, míg legalább a’ királyi városok és szabad kerületek’ országgyűlési képviselete elrendezve nem leend, hanem mindaddig az egész országgyűlésének tekintélye, hatályossága akár a’kormány, akár maga a’ nem­zet’ irányában olly fokozatra nem emelkedhetik, hogy fel­adatának megfelelve működhetnek. A’ most múlt országgyűlése a’ királyi városoknak, és szabad kerületeknek országgyűlési állását azoknak belső szerkezetével együtt próbálta elrendelni: máskép’ mint az 1836-iki országgyűlésen e’részben a’ vélemény kifejlett, és máskép’ mint a’ t. n. vármegye legutóbbi utasításában is szándékát e­ tárgyban kifejezte, hogy t. i. csak az ország­gyűlési követválasztás és állásnak alkotmányszerű elrende­lése mellett már az országgyűlési szavazat a’ királyi váro­soknak, a’ szabad kerületeknek aránylag megadandó legyen. Az országgyűlés ezzel meg nem elégedve , tágabb körű intézkedésekben kívánta a’biztosítékokat felállítani, mellyek mellett és mellyektöl feltételezve, volna a’ szabad kir. vá­rosoknak , és szabad kerületeknek országgyűlési állása el­é­rendelendő. A' tapasztalás mutatja, hogy ezen utón és mó­don a' dolog nem sikerült, és alig lehet magunkat kecseg­tetnünk , hogy annak hasonló utón módon a’ jövő ország­gyűlésen kedvezőbb sorsa fogna lenni; mert nem is szólván a’ kormánynak még ki nem fejezett szándékairól, a’ főrendi táblát alkotó elemek mellett olly közelítés alig fog követ­kezni, mellyen a’ KK és RR. táblája alkotmányszerüleg meg­nyugodhatnék. A’ hiusulás’ újabb koczkájának pedig tenni ki a’ dolgot nemcsak káros de veszélyes lehetne. Ekkép’ nem marad más hátra, mint, hogy az 1836-ik évi nézetek­hez képest Tolna vármegyének utasítása’ értelmében pró­­­báltassék meg a’ dolog a’ jövő országgyűlésen ; és az idő­nek kényszerítő szükségénél fogva nem úgy már, hogy a’ jövő országgyűlésén hozandó törvénynél fogva legyen csak a’ második országgyűlésén megadandó a’ voks, hanem a’ mostani egész polgárság által történendő választás, és csak az által történhető visszahívás mellett a’ városi, és il­letőleg a’ szabad kerületi követeknek a’ KK. és RR. táblája azon arányban legalább , mint a’ most múlt országgyűlésen meg lön határozva , voksot engedjen. Amúgy is nem tör­vény által jutottak a’ királyi városok’ követei országgyűlé­seinken a’ jelen megsemmisült helyzetbe, és sem törvény­nyel sem alkotmánynyal nem látszik ellenkezőnek, hogy ab­ból hasonló úton ki is emeltessenek. A’ királyi táblának, a’ káptalanoknak és jelen nem lévők’ követeinek orsz.gyülési állása ugyan ezt mutatja, és más előzményekkel együtt a’KK és RR. táblájának illy eljárását igazolni fogná. A’sz. k. váro­sokban, és szabad kerületekben régi szokás, a’ törvény’ ér­telme , és municipalis hatóságokhoz képest a’ követválasz­tást és utasítást a’ jövő országgyűlésre az egész polgárság tehetné, és ekkép’ a’dolgot a’megfelelő térre ’s alakba állít­hatná. Mi pedig a’ kir. városok, és szabad kerületek’ belső elrendezését illeti, az az országgyűlési állás’ elintézésétől elválasztva szintén és még könnyebben országgyűlési tár­gyalás alá vétethetik; ’s ezen kivül mint a’ vármegyék te­vék, a’ királyi városok saját törvényhatósági életerejük és jogaikhoz képest azt igazíthatják ’s inkább inkább alkot­­mányszerűvé tehetik. Ezek az országgyűlési eljárásra tartozván, addig is ha a’ megyék az ő , és a­ kir. városok úgy a’ szabad kerületek közti polgári kapcsolatot alkotmányos testvéri indulattal mi­nél szorosabbá, és szívesebbé igyekezendik tenni, más részről pedig a’ nemnemeseknek többi osztályai iránt addig is, mig többet tehetnek, törvényhatósági eljárásaikban elő­készítő és felsegítő indulattal és cselekvéssel viseltetnek, bizonnyal az országgyűlésének hatályosságát is tetemesen fogják eszközölni. (Folytatása következik). TORONTÁLBÓL. N.­B­e­c­sk­erek, dec. 23-án Az országgyűlése, mellyen annyi reménynyel csüggött a’ nem­zet' sóvár óhajtása, igen is csekély eredményt szülvén, a’ csalódások­ tömkelegéből felocsúdva, mindenki megyei éle­tünkre fordul ismét figyelmével. Feladásunk tehát, e’ té­ren a’ jövőnek működni 's hazánk és nemzetünk iránti pol­gári kötelességünket tehetségünkhöz képest leróni. Szomo­rú­an tapasztalván, hogy megyénk’ eseményeiről olly igen ritkán olvashatunk hírlapjainkban tudósításokat,’s hogy an­­­­nyi jeles, nálamnál alkalmasb ifjaink közűl egy sem találko­zott — ki e’ czélból nehány perczeket szánt volna közlé­sekre ; kényszerítve éreztem magam minden irodalmi járat­lanságom mellett tollamhoz nyúlni, ’s tudósításommal ön­höz mint legközelebbi elvrokonomhoz fordulok, hogy isten áldotta e’ megyének eseményeiről többi testvérjei is érte­süljenek — ’s ha soraimat lapjaiban felvételre érdemesíti, elnézést kérek, hahogy tollam ennek eszméleti röptét ki nem elégíti, pótolandja e’ hiányt az őszinteség, melly tudó­sításaimon keresztül szőtt.Hisz’mit is ez a’szép szavakba bur­kolt simitgatás. Nekem m­i czélom jelenleg nincs, mint a’ közönség’ figyelmét megyémre is vonni—hogy igy némelly administrationális kérdések’ kedvezőbb eldönthetése’ tekin­tetéből a’közvélemény eszközölje netalán azt hatásával, miket nem egyszer a’ legigazságosabb szorgalmazások nem képesek eszközölni. Torontálban volt már eset hogy csupa deferentiából, bizonyos ekintélyektől tartván, meggyőződé­sünk ellen szoktunk határozni — mondom csupa deferen­tiából , egy deferentia buktató meg septemberi közgyűlé­sünkön az adók megajánlásához kötött záradékunkat, ’s pi­rulnunk kellett önmagunk, ’s az ország’ színe előtt is ezen következetlenségen , hja de mit nem szül bizonyos kérdé­sek’ megbuktatására tiszta deferentiából adott szavunk. — Máshol bunkocratia, nálunk ismét us cratia­­­­i a’deferen­­tiacratia uralkodik ,melly uj nemét az unságnak másnak nem, mint a’ megyeszerte de főleg tiszti karunkra * *) el­terjedt nepotismus’ káros hatásának tulajdonítom, mellynek hatalmas szárnyai alatt sok jámbor talál menedéket, a’ ki meggyőződését elhallgatva, pislogva tekint hatalmas véden­­ezének um­braalatum­jai alól. ’S ezen már régóta uralkodó torontáli szellem vagy is szolgaság, ügyes tapintattal öltö­nyének czifra külsőjével takargatá hiányait, és annyira, hogy utolsó szabadelvű utasitásunkat tekintve senki sem hin­né , miszerint mi Torontál’ Rendei, a’ nélkül is dús földes urainknak annyi százezer holdra rugó majorsági földjeiket, még mind ekkorig szegény adózóink’ véres verítékével in­­gyeni­ közmunka név alatt óvjuk a’ kiöntések ellen ’s mind a’mellett, hogy ezen igazságtalanságot megyénk’Rendei el­ismervén, már ennekelőtte néhány évekkel, derék másod alispánunk’ indítványára határozatilag kijelentették, hogy jobbágyaik ingyeni munkát többé szolgálni nem fognak, mégis ezen elismert igazságnak évenkénti ismétlése mellett, csupa deferentiából az idén is kirendeltük szegény népün­ket a’ töltésekre ’s habár az 1836: 36. t. és 1840: 10. t. 8. §. végén minden közbirtokosra aránylagos teherviselést parancsol, népünket mégis minden fáradsági jutalom nél­kül ingyeni munkatételre szorítottuk — „quousque tandem abutere“—felsóhajt nem egy igazságszerető ember, ’s nincs ki itt nyújtana e’ szomorú helyzetben, mi több, septemberi közgyűlésünkből egy választmányt küldöttünk , melly az e’ tárgyban már ezek előtt kiküldött előbbi küldöttségek’ mu­lasztását **) pótolván, a’ most említett törvények’ értelmé­ben, az illető uradalmak’ meghallgatásával kulcsot készít­sen, hogy ennek nyomán a’tehernek aránylagos kivetése a’ vizmentettekre eszközöltethessék — e’ küldöttség azon­ban jelentését, habár ezen közgyűlésre okvetetlen bevára­tott, mind ekkorig be nem adá — sőt mint hírlik, a’ kulcs­készítése csupa deferentiából mind addig halasztatni ’s aka­dályoztatni fog, mig csak a’ Temes’ táján létező majorsági földek szinte ingyeni töltések által mentve nem lesznek, ar­gumentumul felhordatván „ha amazok ingyeni munkákkal mentettek, igazság, hogy emezek is részesüljenek, az olly igen is természetesnek látszó törvényellen­es jótékonyság­ból. Nem uraim! ez továbbá nem lehet, nem maradhat igy­e térjünk magunkba ’s becsüljük meg egyéniségünköz kap­csolt ideál létünket 's ne rendeljük meggyőződésünket sem­minemű tekintélynek, ön vagy mások’érdekének alá, ha­nem kövessük a’ törvény, ’s változhatlan igazság’ ösvényén lelkiismeretünk’ jobb sugallatát —mivel a’ mistificatio előbb utóbb, keserű bánatra fakaszthatja deferentiával telt szi­veinket. Legközelebb tartott közgyűlésünk november’ 25-én ’s utána következett 8 napokig tartott’s elnök rendszerinti alis­pánunk’lelkes indítványára a’ jegyzőkönyveknek eddig szo­kásban nem volt meghitelesitése elfogadtatott, mellynek üd­vös hatását azonnal átláták a’BR., mivel mindig másnap hite­lesíttetvén az előbbi napnak határozatai, szorgos fáradozással működött jegyzői hivatalunk, utólsó nap a’ gyűlés’ jegyző­könyvét — mi edd­g hatodik hetedik hétre szokott történni — azonnal kiadá; közméltánylat kisérő jegyzőink’ szorgal­mát, kik ügyességükkel párosult szilárd akarattal megmu­­taták , mint segíthető elő a’ megyei rendtartás. Jövendőre pedig a’ jegyzői hivatal’ könnyebbségére határoztatott, hogy járásbeli tisztviselőink mindig 8 nappal a’ gyűlés előtt elnö­künknek lajstrom mellett beküldjék jelentéseiket; nem ke­vés aggodalom tölti azonban félénkségünket, hogy majd a’ jegyzői kivonat melletti előadások netalán némelly fon­tosabb tárgyakban a’BB’figyelmét elkerülendik. — Újon­nan felolvastatott Honth vármegyének Kossuth Lajos’ hírlap­írói pályájának útjában álló akadályok’ megszüntetése vé­gett legfelsőbb helyre tett felírása’ pártoltatása’ tárgyában megyénkhez intézett levele. A’ megye’ R meit szinte fájda­lommal tölté eme’telkes hazánkfiának az újságírói pályáról­ lelépte ’s kijelenték, hogy Hont megyének eme’ megkere­séséhez képest, az általa e’ tekintetben tett felírást örö­mest készek ugyan pártolni; de mielőtt ezt tennék , a’ le­vélben érintett, de ide át nem küldött felírás ’s ennek alap­ul szolgáló adatok’ közléséért Hont vmegyét megkeresték. — Újonnan felolvastatott ’s kihirdettetett ő exja Haulik György zágrábi püspöknek ismeretes mentegető levele, ’* hallgatva bámulták a’ BR. eme’ főméltóság által választott uj nemét az igazolásnak; egy része egyszerű tudomásul vé­tetni, a’többség azonban végzésileg hozzá szólani kivánt. ’S igy Hollósy Mihály, több uradalmak’ ügyviselője’ indít­ványára végzéssé jön: „Minthogy a’ turmezei sérelem ’s az illirismus* tárgya a’ közelebb múlt hongyülésen az or­szágos RR. által már megvitattatok légyen, a’megye’RRei valamint a’ turmezei nemességnek köriratában foglalt vá­dak’ taglalásába, úgy a’ zágrábi püspök által jelen levél­ben felhordottak’érdemébe is bocsátkozni nem kívánnak; ’s azért a’ múltakat mellőzve, őt a’ hazafiság’ azon terén, mellyre föllépve kinyilatkoztató: „hogy a’ közhaza’ bol­dogságát ’s nemzetiségét tehetsége szerint előmozdítani tö­rekszik, örömmel fogván szemlélni, kijelentik: miképen olly magas egyházi hivatalnoktól, ki alkotmányos intéze­tünknél fogva polgári dicső jogokat ’s a’ hon’ javait bő mér­tékben élvezi, mást nem is várhatnak , — ’s miután ez al­kalommal, midőn a’ zágrábi püspök levelében a’ nemzeti­ség’ elősegitéséni iparkodását nyilvánítja, nem lehet a’ me­gye’ Récinek kellő figyelmet nem forditaniok a’ zágrábi püspökségnek e’ megyében levő hűbérnökeire, kik vallásos 's iskolai szükséges oktatás' hiánya miatt, a’mint egyrész­ről jobbatlan erkölcsi mély romlottságban siűlödnek, úgy másrészről korunk’ igényeihez képest köztök a’ nemzetiség’ érzete is,mellynek átaljában minden­ honfiaknak's annyival in­kább a’ kiváltságokkal élő nemes polgároknak kebleibe be­oltva lenni kellene, elegendően terjesztve nincs; ugyan­azért a’ megye’ Ahol a’ zágrábi püspököt megkeresendő­­nek rendelik, hogy e’ megyében levő hübérnökeinek er­kölcsi elhagyott állapotját tekintve, azon viszonyoknál fog­va is, mellyekkel azok hozzákapcsolvák, megyebeli Neuti­­na, Bóka, Kecsa és Kláti helységekben hozzájárulásával mindenütt egyházak és iskolák’f­elállítása ’s ezekben adan­dó oktatás által egyházi nemesei közt a’ vallásos erkölcsi­­séget, a’ nemzetiség’ érzelmeinek beoltásával buzgóan elő­mozdítsa , ’s ekképen levelében tett ígéretét egy részben teljesítse.“ —­­S mint hallani, ő excla az érintett hűbér­­nöki helyekben találtató r.catholicusok’ összeírása iránt már rendeleteket is bocsátott ki; — ’s ime’ nem üres sejtelmek, hanem valósággá válik azon óhajtás’ sükere, hogy ő excla keresztyéni ’s nemzeti érzeténél fogva erkölcstelenség’ mé­telyében elaljasodott hübérnökeinek üdülésökre gyámolitó atyai kezét meg nem tagadandja. Megyénkben is juh 1-én tartatott rendszeres közgyűlés óta törvényszékeinkre az 1613. 24 tcz. értelmében tábla­­birákat választunk, kiknek díjait a’ nemesi pénztárra rótta ezen közgyűlés; a’ mostani gyűlés azonban kijelentvén, hogy a’ septemberi törvényszéken részt vett tbirák’ díjat fizettessenek ugyan a’ nemesi pénztárból, a’ jelen törvény­széken megérdemlendő díjak pedig, minthogy a’nemesi pénztár — melly ezen teher’ viselésére elégtelennek mon­datik — igen nagy hiányt szenvedne ekkér’, a’ türel­mes domesticára rovatott; megvallom, hogy egy rend­szeres közgyűlésnek határozatait nem változtatnám olly könnyen, kivált ha tekintetbe vétetik, hogy a’ mostani dí­jak nemesi pénztárunkat jövő rendszeres közgyűlésünkig föl nem­ emésztendették volna, mellyen aztán intézkedés a’ nélkül is történendik, ingyen választandó tbbrák’ választá­sa iránt. —Polgári törvényszékünkön 90 pernél több, mely­­lyek között 1/3 úrbériek valának, vizsgáltatott. — Rabja­ink’ állapotjáról idörövidség miatt máskor. — Követjelen­­tési gyűlésünk 1845-ki január’ 15-kére tétetett; tisztujitá­­sunk’ határnapja pedig máj. 6-kára. — Egy neuzinai h­üb­é­r­n­ö­k. MARMAROSBÓL , dec. 20. Ma folyt le a’ köztanácsko­zások’ hosszú ideje, melly november’ 25-kén vette kez­detét. A’ gyűlés, mellyet ellenzési vihar nem háborgatott, híven tükrözé az időszakot, mellybe illy e.gyülés után lépnek a’ törvény’ emberei. Mindenkinek arczán a’ kibékülés­ és szelíd remény’ sugarai nyugvanak. A’ családi békés társal­gáshoz hasonlítható tanácskozásból, a’ következő pontokat — mint a’ mellyek fölött lelkes szónoklatok hangzottak — nem lesz fölösleges kiemelni —1) A’jó rend ’s a’ szegény nép fölett szunnyadatlanul őrködő gondoskodás, jónak ta­lálta figyelmeztetni főbb hivatalnokinkat, hogy a’ falusi bí­rákat , — a’ köznéptől beszedett adóval, bizonyos meghatá­rozott időszakokban parancsolják magukhoz, de mi e’ fi­gyelmeztetést — minthogy az illy kijelölendő napok, sze­gény legényinknek is munkanapokul szolgálandanának (a’ rablásra és biróölésre) boldogabb időkre tartandjuk. — 2) Politicus lábainkat a’ rendőrségi törvényekbe feszítve, me­zei rendőrt — kapitányt — választottunk, de a’ kir. urada­lom’ és a’ városi közönségek’ kihallgatása nélkül; ezért Bu­dáról fölszólittattunk , hogy a’ kihallgatlan testületek’ ’a hatóságok’ véleményét ez érdemben kérjük ki, ’s a’ szerint cselekedjünk; de ezt, — minthogy tettünkön nem változ­tathat — nem cselekszük. — 3) Tömérdek költségbe jött hidaink’ vámját a’szokottnál valamivel fölebb emeltük, ezért a’ szomszéd Ugocsa megyétől amollyan preceptoros sorok­kal lepeténk meg, miilyen volt a’ „jó nap“ — ollyan „fo­gadj istent“ — h­andunk. — 4) Egy lengyelhoni izraelita megyénk’ egy igen pontos és jó lelkiismeretű­­ szolgabiráját Sz. J.t. — Bécsben följelenté — mint ki ügyében nem lel­kiismeretesen jára el, a’de vádlott hivatalnok, ugyanott el­lenkezőt bizonyitván, — feleletül véve, hogy ezentúl — mint igaz ember ellen — a’ Jákób’unokája nem panaszkodhatik. — Ergo justitia contra samaritanum? mondák a’törvény’ emberei. — 5) Szepesből borzasztó katonai önkénykedést és gyilkoskodást irának bámulatunkra. .... és mi septem­beri visszalépésünket keservesen megsóhajtottuk. 6) Mc- t •) Kivéve a' kiveendőket. •) A’morális kötelezetttét nem használván, Torontil mind­addig vonakodik statútum által az Uly küldöttségeket hanyagságukért fe­leletre vonni.

Next