Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-01-26 / 425. szám
és minden egyes hír. városnak egy szavazat jár, mert igy van a’ törvényekben, akkor a’ kir. városok’ szavazata országgyűlési tanácskozást — pertractationem diaetalem —•nem szükséges, mint a’ 3-ik kir. előadás tartja; a’ 3-ik kir. előadás tehát az arányróli uj tant megdönthetően erősségre emelte; ehhez járult azon nehézség, hogy a’ kir. városok’ szavazatának mennyisége magok a’ kir. városok között miképen osztassák fel? nem találván a’ hongyülés igazságosnak és méltányosnak,hogy az 1000 lakost számitó Ruszt városa olly szavazattal bírjon , mint Pest városa. Az egyes városok’ szavazatai’ kivivására néhány városok erőteljes utasítást adtak, az országgyűlés’ tömeges elhagyását — a’ tanácskozások’ gátlását, az iszre nem volt közmegegyezés, a’ 2-kat megszüntette ’s feleslegessé tette a’ 3 kir. előadás, melly a’ városok’ szavazatát tárgyalás alá tűzte ki. — Nem késett a’ Rendek’ táblája ezen 3 kir. előadás’ tárgyalásával, mert a’ legelsőbb kerületi ülésekhez a’ városi ügyre nézve választmányt nevezett 16 megyei ’s 6 városi tagból állót, de még ennek működése előtt is a’ kir. előadásokra való válaszfeliratban kikötötte az alsó tábla, hogy a’ városi szavazat a’ belszerkezettel elvállhatlan kapcsolatban állván,arról tehát egyszerre kíván tanácskozni, ezen válaszfelirás az országos ülésben, hol a’kormány nevezte elnök jelen van, meghitelesittetett, a’ földnél, hol az igen nagy többséget kormányférfiak teszik, csak nem minden észrevétel nélkül elfogadtatott,’s a’ felírás a’ kormány’ eleibe terjesztetvén, onnét ellenzés nem nyilvánitatott, rescriptum nem érkezett , melly a’ szavazatot a’ belszerkezettel külön tárgyaltatni rendelné ’s innét kétkedni nem lehetett ’s maiglan sem lehet, hogy a’ szavazat a’ belszerkezettel válhatlan kapcsolatban tárgyaltassék, a’ kerületi választmány részleteiben is tökéletes belszerkezetet munkálván ki, az a’ feletti tanácskozás a’ hongyülés’ legnagyobb idejét töltötte el, a’ részleteket mint ismereteseket nem említve röviden kiemeljük azon lényeges pontokat, miket az alsó tábla a’ fóRRnek egyesülhetése tekintetéből merőben feláldozott. a) A’statútumokra nézve a’ RR. megegyeztek,hogy eleve kormánytzékileg megerösitessenek. b) Az örseregtől a’ RR. elállottak — szinte röviden elősoroljuk azon főpontokat, melyekre nézve a’ két tábla között egyesülés nem történvén, a7 ügy fel nem terjesztethetett. a) Qualificatio, ki legyen polgár? itt csak a’ megkivántató értékre nézve számbeli csekély. b) Képviselők, a’ főRB. különbséget akarnak a’ választók és tanácskozók (szerintük megbizottak) közt, az elsőket is igen kevés számmal, az utóbbiakat pedig minden szavazattal biró tisztviselőre hármával számítva, miszerint 20 ezeren túli népességű városunkban lenne 30 vagy 36. c) Felügyelő, az ellen a’ küzdés a’ RR’. részéről a’ legélénkebb volt, ’s egyedül azon reményben's biztatásból, hogy a’ felügyelő’ elvének elfogadásával a’ városi ügyet a’ főRR.a’ kormányhoz feleresztik's az általuk tervezett hatalomtól is elállanak, a’ felügyelő’ elvét a’ RR. elfogadták, de az elfogadás után a’ főRR a’ felügyelő’ túlságos hatalmához továbbá is ragaszkodtak ’s igy a’ kilenczedik izenet’ váltása után az alsó táblánál’városi ügy’ legbuzgóbb pártolói attól félvén, hogy tovább folytattatván a’tanácskozások, a'felügyelök tökéletes candidálási joggal, melly által a’városok’ választási joga semmivé lenne, lehetőkép’ felállitatnak, tanácsosabbnak tátták az egész városi ügyet elejteni,’s azt boldogabb jövendőre bízni. d) A’ szavazat’ mennyisége, 16 szavazatban megegyeztek a’főRRel, a’RR a’népességhez szabták, Pestnek 1 egész, Bazin Modor Sz.-György kerületnek rész ’stb.de a’főRR. Pestnek 1 a’ többit pedig a’ többi városok közt egyformán kívánták elosztani. Ezek voltak a’ főpontok, mellyek iránt a’ két tábla között az egyesség meg nem történt. Az egész városi belszervezet’ tárgyalásából az viléglik ki, hogy a’nm. főRB a’ városok mint testületek iránt, nevezetesen helyhatósági ’s a’ felsőbb kiváltságos rendekkeli viszonyokra nézve néha tovább terjeszkedtek az alsó tábla’ javaslatainál ’s a’ főakadályok mint már feljebb érintenk azon politicai jogok gyakorlatára nézve forogtak fenn, mellyek az egyes polgároknak a’ város, és az ország’ dolgaiba való közvetlen befolyásukat illetik. Egyébiránt a’ most érintett pontok voltak e egyedüli okai a’ városok’ belszerkezete’ megbukásának, elhatározottan, nem mondhatjuk; azt azonban el nem hallgathatjuk,hogy az országgyűlés’utolsó napjaiban négy vagy öt városi követek conferentiát kérvén, abban arra akarták bírni a’ városi követeket hogy küldőik ’s igy az egész negyedik Rend’ nevében ő felségétől provisoriumot kérjenek,e’ tervet azonban vélünk együtt az egész conferentia egyhangúlag elvetette, ’s meggyőződésünk szerint méltán elvetette, mert a’nem rég’ elhunyt el eső emlékezetű királyunk urunk Ferencz az 1832- iki hongyülésre adott királyi előladásai’ 1-ső pontjában azt méltóztatott parancsolni, hogy az úrbéri viszonyok, mellyek dicső emlékezetű Mária Therézia által provosorium’ utján rendeztettik , már valahára törvény által határoztassanak el: az alkotmányt tisztelő fejedelem tehát a’jobbágyok’ törvényen kivüli állását nem engedte; ha most a’4-dik rend az alkotmányból,mellynek lánczain belül létezett eddig, önként kilépvén magát a’ törvényen kívül állva provisorium alá rendeltetni kérné, önérdekeinek illy balfelfogásáért minden alkotmányos nemzetek’gúnyos mosolyát vonni magára; annyival inkább, minthogy a’ felsőbb kiváltságos RR őseik’ hibáit által látván,’s azt tszteletreméltó nagylelkűséggel nyíltan vallván,a’polgári jogokon ejtett sebeknek orvoslását kisebb nagyobb mértékben mindnyájan önként akarják; okot tehát nem adtak arra,hogy a’ polgári rend a’ felsőbbeknek a’kibékülésre nyújtott kezeit magától eltaszitsa,’s oktalan ellenségeskedésekre fakadjon egyszersmind itt. Az igazságnak adóul köteleseknek érezzük magunkat nyilván kijelenteni, hogy a’mi az osztályokat elkülönözö falak’ lerontását illeti: abban az egész alsó tábla igen kevés kivétellel kitűnő lelkesedéssel működött, kebeldobogva és örömmel értettük az utasítások’ többségét, értettük a’ követeknek tartózkodás nélküli előadásukat, és sokaknál tartalék-gondolat nélküli tiszta meggyőződéseket, miszerint minden erejekkel a’hongyülés’elejétől annak végéig egyetlen egy elpártolás nélkül a’ városi ügyet mindenek’ eleibe helyheztették, mellette kitűnően küzdöttek. Mindezekből annyi bizonyos, hogy a’ többi elenyészett országos főfontosságú remények között a’ városok' ügye is foglaltatik, de mind e’ mellett meggondolván azt, hogy politicai változásokat a’ törvények soha se vagy legalább igen ritkán hoztak, hanem a’ törvényeket alkotó hongyülés majd mindenütt csak aratása annak, mit az élet előteremtett, a’városok együttvéve és egyenként mint kiváltságok testületek, mellyekben szabad emberek’szorgalma, ipara és értelmisége egybegyül, e’ honban már fent lévő erő, azokat valamint politici számításból kihagyni nem lehet, úgy tőlök a’ törvények’ szentségénél fogva is az őket mint az alkotmányban már bentfoglalt ’s azért nem uj, hanem már meglévő elemeket illető befolyástól megfosztani nem tanácsos, a’városoknak jövendőjük van, hacsak magok arról le nem tesznek , kitürés és a’ törvények’ korláti közt józan haladás azon varázserők, mik a’ városok’ ügyét a’ legközelebbi időben okvetetlen és bizonyosan kivívják, ez hitünk és tapasztalt meggyőződés mind azoknál, kik honunk’ magánálló alkotmányosságában személy és vagyonbiztosságot őrző bástyát látnak, és az alkotmányosságot káros kinövéseitől megtisztítva, békés után a’ hon és a’ haza’szilárdítására erősítői kívánják, ismételjük: kiűűrés, józan haladás és az idő’ intéseinek törvényengedte körben kellő felfogása a’városi ügyet is az óhajtott üdvös czélra legközelebb időben bizonyosan vezeti, igénytelen véleményünk szerint a’ mostani körülményekben ide tartozik, hogy e’ hongyülésen elmaradott tárgyak’ mellőzhetlen elintézése’ tekintetéből ő felsége minél előbbi országgyűlés’ megtartása végett esdve és ismételve megkérettessék, addig is pedig az általánosan elismert hiányok’ pótlására, a’ mennyire városunk’ hatósági körét illeti, statutumok alkottassanak ’s felterjesztessenek. A’ városok’ rendezésének eszméje a’ többi kiváltságos testületeknél szinte előidézte a’kívánatot rendeztetéseik iránt; a’ Jászkunak e’ végett kérelmezéssel jöttek, a’ Hajdúk’ követei utasításból sürgették, Fiume, Buccari, Turopolya és a’ szepesi városok’rendezését a’ szavazat’tekintetéből; a’ szabad községek’ rendezését pedig a’ megyei választás és tanácskozásokba való befolyás végett tették a’RR.,mind ezen rendezések iránt systematicus munkák tárgyaltattak de a' főRencs fentakadtak. Foglalkozott még az alsó tábla számos javítási kérdésekkel, mellyek közül a’ tizedváltást, az örök váltságot, a’ hajózási akadályok’ megszüntetését,az egyetem tanítási,gazdálkodási rendszere’ javítását, az úrbéri törvények’ javítását kiemelve említjük, ezek azonban szinte végtárgyalást nem érhettek. A’ kerületi választmányok elkészítették munkálataikat a’ népnevelésről,az ősiség’eltörléséről; ezek az időből kifogyva tárgyalás alá sem jöhettek. Választmány neveztetett a’ sajtótörvények’ készítésére, de ez még munkáját be nem adta. Egybefoglalva mindezeket, feltűnik a’ BB. táblájának megfeszített szorgalommali munkásága, a’ néposztályokat öszveolvasztási és egyesülési állhatatos törekvése, az alkotmánynak mindenkire, ki szabadságot élvez vagy arra érett, kiterjesztési szándék, de feltűnik egyszersmind, hogy épen ezen eszmék okozták a’ nm. fORB’. táblájánál az állhatatos ellenszegülést; azonban a’mit az idő megértesztett, annak megszületnie kell, ’s azért azt hisszük, hogy a’most lefolyt hongyülésnek terjedelmes fáradságos munkáji a’ jövőnek előkészületei és teljes bizodalommal reméljük isten után az alkotmányra hitelt jó királyunktól, hogy édes hazánk mind azon politicai, és anyagi jobblétre fog emelkedni, mellyekre szüksége van ’s mellyeket jogszerüleg igényelhet. MOSONY megye 1. évi január’ 14-kén nyitotta meg követ-számoltató gyűlését. — Követurak’ jelentése felolvastatván, — a’ betűt szó váltotta fel. Mellőzve a’ hála- és viszon-köszönet’ nyilatkoztatait, elég legyen érintenem követuraknak azon kérdésre vonatkozó feleleteit, miért hogy ,ész, erő és olly szent akarat hiába vivtanak! ?‘ — Hazánk’ szükségei — monda egyik — halmazra gyűjtenek, ’s versenyezve az elsőség felett, az erejénél többet merő nemzetnek szétágazó czélokra való törekvései között, mint hullám hullámot temették el egymást. — Hibáztatá az alsótáblát a’ másik, mert szerinte gyakorta csekély érdekeknek engedő áldzatul hullni a’ legnagyobbakat, — hibáztatá a’ főtáblát , mellynek okadatlan vétóján nem ritkán szenvedtek rajótörést a’képviselőtáblának legméltányosabb kivánatai, — hibáztatá a’ kormányomért közömbös volt, ’s — mint kelle — vezéri zászlaját nem lobogtad, — hibáztatá a’ törvényhozás’ egyetemes gépezetét is, melly a’benne működő értelmiség és hit törekvésnek erőteljes elemei mellett is, szinte mozdulatlan. Éljen helyessé a’ hallottakat ’s most Nagy István helyettes első alispán búcsút von elnöki székétől, mellytől az osztatlan szeretet’ harsány éljenei kisérték vissza második alispáni helyére. Utána a’ többi helyettesek’ székeit is a’ választottak foglalván el, fel lőnek mutatva a’ törvényhozás’ ernyedetlen munkásságának eredményei , a’ 13 czikk. — A’ lélekismeret’ kivívott szabadsága, a’ nemzetiség, hivatal- és birtokképesség szent ereklyék gyanánt fogadtattak a’ sok csatáknak kevés győzelmeiből. — Ezeken túlesve, legfeszűltebb figyelmet gerjesztett a’ nm h.tanács’ azon intézménye, melly szerint ő cs. kir. felsége’ legfelsőbb tudomására jutván, hogy a’ legújabb időkben Magyarországban többféle közös irányú egyesületek keletkeztek, ’s olylyanokká voltaképen és előbb alakultak , mintsem rendszabásaik az illető törvényhatóságok által, mellyek arra hivatva vannak, megvizsgáltattak’s legfelsőbb megerősítést nyertek volna; minthogy ezen visszaélés nemcsak a’ törvényes renddel meg nem fér, hanem annak eredményei által, valamint a’ közjó, úgy a’ magánosok’ vagyona is veszélyeztetik , a cs. kir. felsége az e’ tárgyban kibocsátott legfelsőbb rendeleténél fogva annak gátat vettetni, egyszersmind pedig kegyelmesen parancsolni méltóztatik, hogy illyetén egyesületek, minekelőtte rendszabásaik ő cs. kir felsége által előlegesen kegyelmes helybenhagyásával megerősítve lennének, egyáltalában ne tüzettessenek. Melly kegyelmes parancsolat’ következtében e’ megyének szoros kötelességet tétetik, hogy a’mennyiben illynemü egyesületek e’megyében keletkeztek volna, azoknak eredete, czélja és előhaladása iránt az illető szabályoknak beküldésük mellett mielőbb jelentést tegyenek , különben pedig ezen tárgyat állandó figyelemmel kisérvén, a’ netalán jövendőre előadandó hasonló eseteket följelentsek.“ — A’ kir. intézmény, a’ mennyiben az a’ védegylet’ ügyére látsszék vonatkozni, váratlan és meglepő volt. — Szólottak ez intézményhez számosan, Hiedelemmel a’ magas hatóság iránt, mellytől érkezett, de azon őszinteséggel, melly a’ tiszta szándék’ leghűbb bélyege A’ szónokok majdnem kivétel nélkül a’ védegylet’ ügye mellett nyilatkozának. Határoztatott , ámbátor e’ megyében is számosan avatták fel magokat a’ Pesten központosult iparvédegylet’ tagjaivá, ezek , mint vidéki osztályt alkotók, azon egy és osztatlan egyesület’ alkatrészét képezve , külön szabályokkal nem bírnak; mi a’ nm. helytartótanácsnak annak nyilvánítása mellett határoztatik feljelentetni, miként — a’jegyzőkönyv’ szavaival élve — ,,a’ megye’ Rendes ő felsége’ atyai szivétől, és igazságszeretetétöl bizon remélik, hogy majdan az illetők által netalán benyújtandó szabályok’ bővebb megtekintéséből meggyőződvén arról, miszerint azokban semmi ollyas, mi a’ fenálló törvényekbe ütköznék , nem foglaltatik , ezen egyesületnek a’ legtisztább forrásból eredt, ’s egyedül a’honi ipar’előmozdítására irányzott törekvéseit, nem csak teljesen méltányolni , hanem egyszersmind az öszves monarchia’ jól felfogott érdekének szempontjából elősegíteni is fogja. — Egyébiránt a’ tett indítványt illetőleg az e’ részben már létező végzés’ nyomán az illető tisztviselő uraknak továbbá is kötelességül tétetett, miszerint azon esetre, ha a’ megyei cselédség’ ruházatának ’s a’ megye’ egyéb szükségeinek belföldi iparművek általi fedezése, az adózónép’ terheinek sulyosbitása nélkül, eszközölhető, külföldit ne vegyenek.“ — Ennyit eleve. — TRENCSÉNBŐL három rendbeli tudósítást vettünk; rendkívüli éorteskedésröl szólnak mindhárman, pedig a’ lsztujitás még határozatlan távolban van. A’ megyének hét hónap óta nincsen főkormányzója, ’s a’jelen tisztikar’ hivataloskodásának ideje már 1843-nak végén járt le. Vezérei az egyik pártnak, D. G. és gr. C.L. a’ másiknak P. G. és U L urak.Gyözzön az, melly Trencsénben a’ haladás’ igéinek életbeléptetésére, a’jó rend’ megalapítására alkalmasabb! De tartunk tőle, a’ éorteskedések’ utján nem fog olly alapkő letétetni, mellyen egy szebb jövőnek épülete emelkedhessek. Érzi ezt azon czikk’ írója, melly hozzánk Pálhegyéről, b. Pongrácz Pál ur által beküldetett, ’s mellynek vége igy hangzik: Bátor vagyok, tégedet felszólítani, nagy népszerűséggel és tekintélylyel biró, minden felekezettel egyformán tisztelt, magas polgári erényű B ..... . Miklós barátom ! Annyiszor láttam hatalmas szavadra a’legrögzöttebb ’s legdaczosabb indulatokat és szenvedélyeket lecsillapítva, eloszlatva. Az általad kitűzött anticorteskedési zászlóhoz kétségkívül majd szép számú, hazafikebbi tömeg álland ’stb.“— De ha azok mik a’ corteskedésröl, mint „nemzeti veszélyről“ a’ P. H. első folyamában lélekrenditőleg mondattak volt, siiker nélkül elhangzottak, ha a’baj, nem hogy fogyott volna , még öregbedett azóta, — cakt magának a’rendszernek gyökeres javítása vezethet czélhoz. FŐVÁROSI UJDONS. Vasárnap reményteljes éjszaki utazónk—Reguly’—sikerdús vállalatának néhány hő barátai gyűlést tartanak, arról tanakodók, hogy miután az akadémia’ pénzereje nem engedné az annyi fáradság, küzdés, nélkülözés közt is nemzetiségünk’ érdekében csüggedetlen szorgalommal búvárkodó hazafit tovább segélylyel gyámolitani; a’hírlapi felszólítás után nyilvánult pártolás] pedig jövőre szomorú kilátást nyújtana — mi forrásokból lehetne olly pénzöszvegre szert tenni, miből jelenleg ugyan , legalább pár évre, csak Regulyt, kedvező eredmény’ esetére pedig más tudományos utazókat is gyámolithatni ! A’ jelenvoltak Reguly-társaság név alatt egyesülvén, választmányt bíztak meg szükséges szabályok’ tervezésére. Ugyanezen társaság ma, jan. 26-kán dr. 10 órakor az akadémia’ teremében gyűlést tartván, erre minden ügybarát hivatalos. Szinte vasárnap a’ nyelvművelő ’s archaeologiai társulat is ülést tartott; vmannak czélja, nyelvhasonlitások ’s keleti nyelvek’tanulása; emennek, régiségek’ fölfedezése, ’s a’ nemzeti muzeum’ ezen osztályának illy módon is gyarapítása. — Kedden a’ természettudományi társulat’ kisgyűlése 57