Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-01-26 / 425. szám

és minden egyes hír. városnak egy szavazat jár, mert igy van a’ törvényekben, akkor a’ kir. városok’ szavazata or­szággyűlési tanácskozást — pertractationem diaetalem —­­•nem szükséges, mint a’ 3-ik kir. előadás tartja; a’ 3-ik kir. előadás tehát az arányróli uj tant megdönthetően erős­ségre emelte; ehhez járult azon nehézség, hogy a’ kir.­­ városok’ szavazatának mennyisége magok a’ kir. városok között miképen osztassák fel? nem találván a’ hongyülés igazságosnak és méltányosnak,hogy az 1000 lakost számitó Ruszt városa olly szavazattal bírjon , mint Pest városa. Az egyes városok’ szavazatai’ kivivására néhány váro­sok erőteljes utasítást adtak, az országgyűlés’ tömeges el­hagyását — a’ tanácskozások’ gátlását, az i­szre nem volt közmegegyezés, a’ 2-kat megszüntette ’s feleslegessé tette a’ 3 kir. előadás, melly a’ városok’ szavazatát tárgyalás alá tűzte ki. — Nem késett a’ Rendek’ táblája ezen 3 kir. előadás’ tár­gyalásával, mert a’ legelsőbb kerületi ülésekhez a’ városi ügyre nézve választmányt nevezett 16 megyei ’s 6 városi tagból állót, de még ennek működése előtt is a’ kir. előa­dásokra v­aló válaszfeliratban kikötötte az alsó tábla, hogy a’ városi szavazat a’ belszerkezettel elvállhatlan kapcsolat­ban állván,arról tehát egyszerre kíván tanácskozni, ezen vá­­laszfelirás az országos ülésben, hol a’kormány­ nevezte elnök jelen van, meghitelesittetett, a’ földnél, hol az igen nagy többséget kormányférfiak teszik, csak nem minden észrevétel nélkül elfogadtatott,’s a’ felírás a’ kormány’ elei­be terjesztetvén, onnét ellenzés nem nyilvánitatott, rescri­­ptum nem érkezett , melly a’ szavazatot a’ belszerkezettel külön tárgyaltatni rendelné ’s innét kétkedni nem lehetett ’s maiglan sem lehet, hogy a’ szavazat a’ belszerkezettel vál­­hatlan kapcsolatban tárgyaltassék, a’ kerületi választmány részleteiben is tökéletes belszerkezetet munkálván ki, az a’ feletti tanácskozás a’ hongyülés’ legnagyobb idejét töl­tötte el, a’ részleteket mint ismereteseket nem említve röviden kiemeljük azon lényeges pontokat, miket az al­só tábla a’ fóRRnek egyesülhetése tekintetéből merőben fel­áldozott. a) A’statútumokra nézve a’ RR. megegyeztek,hogy eleve kormányt­zékileg megerösitessenek. b) Az örseregtől a’ RR. elállottak — szinte röviden elősoroljuk azon főpontokat, mel­yekre nézve a’ két táb­la között egyesülés nem történvén, a7 ügy fel nem terjesz­tethetett. a) Qualificatio, ki legyen polgár? itt csak a’ megkiván­­tató értékre nézve számbeli csekély. b) Képviselők, a’ főRB. különbséget akarnak a’ válasz­tók és tanácskozók (szerintük m­egbizottak) közt, az el­sőket is igen kevés számmal, az utóbbiakat pedig minden szavazattal biró tisztviselőre hármával számítva, miszerint 20 ezeren túli népességű városunkban lenne 30 vagy 36. c) Felügyelő, az ellen a’ küzdés a’ RR’. részéről a’ leg­élénkebb volt, ’s egyedül azon reményben's biztatásból, hogy a’ felügyelő’ elvének elfogadásával a’ városi ügyet a’ főRR.a’ kormányhoz feleresztik's az általuk tervezett hata­lomtól is elállanak, a’ felügyelő’ elvét a’ RR. elfogadták, de az elfogadás után a’ főRR a’ felügyelő’ túlságos hatalmához továbbá is ragaszkodtak ’s igy a’ kilenczedik izenet’ váltása után az alsó tábláná­l’városi ügy’ legbuzgóbb pártolói attól félvén, hogy tovább folytattatván a’tanácskozások, a'felügye­lök tökéletes candidálási joggal, melly által a’városok’ vá­lasztási joga semmivé lenne, lehetőkép’ felállitatnak, taná­csosabbnak tátták az egész városi ügyet elejteni,’s azt bol­dogabb jövendőre bízni. d) A’ szavazat’ mennyisége, 16 szavazatban megegyez­tek a’főRRel, a’RR a’népességhez szabták, Pestnek 1 egész, Bazin Modor Sz.-György kerületnek rész ’stb.de a’főRR. Pestnek 1 a’ többit pedig a’ többi városok közt egyformán kívánták elosztani. Ezek voltak a’ főpontok, mellyek iránt a’ két tábla kö­zött az egyesség meg nem történt. Az egész városi bel­­szervezet’ tárgyalásából az viléglik ki, hogy a’nm. főRB a’ városok mint testületek iránt, nevezetesen helyhatósági ’s a’ felsőbb kiváltságos rendekkeli viszonyokra nézve né­ha tovább terjeszkedtek az alsó tábla’ javaslatainál ’s a’ fő­­akadályok mint már feljebb érinte­nk azon politicai jogok gyak­orlatára nézve forogtak fenn, mellyek az egyes pol­gároknak a’ város, és az ország’ dolgaiba való közvetlen be­folyásukat illetik. Egyébiránt a’ most érintett pontok voltak e egyedüli okai a’ városo­k’ belszerkezete’ megbukásának, elhatározot­tan, nem mondhatjuk; azt azonban el nem hallgathatjuk,hogy az országgyűlés’utolsó napjaiban négy vagy öt városi köve­tek conferentiát kérvén, abban arra akarták bírni a’ városi követeket hogy küldőik ’s igy az egész negyedik Rend’ ne­vében ő felségétől provisoriumot kérjenek,e’ tervet azonban vélünk együtt az egész conferentia egyhangúlag elvetette, ’s meggyőződésünk szerint méltán elvetette, mert a’nem rég’ elhunyt el eső emlékezetű királyunk urunk Ferencz az 1832- iki hongyülésre adott királyi előladásai’ 1-ső pontjában azt méltóztatott parancsolni, hogy az úrbéri viszonyok, mellyek dicső emlékezetű Mária Therézia által provosorium’ utján rendeztetti­k , már valahára törvény által határoztassanak el: az alkotmányt tisztelő fejedelem tehát a’jobbágyok’ törvényen kivüli állását nem engedte; ha most a’4-dik rend az alkotmányból,mellynek lánczain belül létezett eddig, önként kilépvén magát a’ törvényen kívül állva provisorium alá rendeltetni kérné, önérdekeinek illy balfelfogásáért min­den alkotmányos nemzetek’gúnyos mosolyát vonni magára; annyival inkább, minthogy a’ felsőbb kiváltságos RR őseik’ hibáit által látván,’s azt t­szteletreméltó nagylelkűséggel nyíl­tan vallván,a’polgári jogokon ejtett sebeknek orvoslását kisebb nagyobb mértékben mindnyájan önként akarják; okot tehát­­ nem adtak arra,hogy a’ polgári rend a’ felsőbb­eknek a’ki­békülésre nyújtott kezeit magától eltaszitsa,’s oktalan ellen­ségeskedésekre fakadjon egyszersmind itt. Az igazságnak adóul köteleseknek érezzük magunkat nyilván kijelenteni, hogy a’mi az osztályokat elkülönözö falak’ lerontását illeti: abban az egész alsó tábla igen kevés kivétellel kitűnő lelkesedéssel működött, kebeldobogva és örömmel értettük az utasítások’ többségét, értettük a’ kö­veteknek tartózkodás nélküli előadásukat, és sokaknál tar­talék-gondolat nélküli tiszta meggyőződéseket, miszerint minden erejekkel a’hongyülés’elejétől annak végéig egyet­len egy elpártolás nélkül a’ városi ügyet m­indenek’ eleibe helyheztették, mellette kitűnően küzdöttek. Mindezekből annyi bizonyos, hogy a’ többi elenyészett országos főfontosságú remények között a’ városok' ügye is foglaltatik, de mind e’ mellett meggondolván azt, hogy poli­ticai változásokat a’ törvények soha se vagy legalább igen ritkán hoztak, hanem a’ törvényeket alkotó hongyülés majd mindenütt csak aratása annak, mit az élet előteremtett, a’vá­rosok együttvéve és egyenként mint kiváltságok testületek, mellyekben szabad emberek’szorgalma, ipara és értelmisé­ge egybegyül, e’ honban már fent lévő erő, azokat valamint politic­i számításból kihagyni nem lehet, úgy tőlök a’ törvé­nyek’ szentségénél fogva is az őket mint az alkotmányban már bentfoglalt ’s azért nem uj, hanem már meglévő ele­meket illető befolyástól megfosztani nem tanácsos, a’váro­soknak jövendőjük van, hacsak magok arról le nem tesz­nek , kitürés és a’ törvények’ korláti közt józan haladás azon varázserők, mik a’ városok’ ügyét a’ legközelebbi idő­ben okvetetlen és bizonyosan kivívják, ez hitünk és tapasz­talt meggyőződés mind azoknál, kik honunk’ magánálló al­kotmányosságában személy és vagyonbiztosságot őrző bás­tyát látnak, és az alkotmányosságot káros kinövéseitől meg­tisztítva, békés után a’ hon és a’ haza’szilárdítására erősítői kívánják, ismételjük: kiűű­rés, józan haladás és az idő’ inté­seinek törvényengedte körben kellő felfogása a’városi ügyet is az óhajtott üdvös czélra legközelebb időben bizonyosan vezeti, igénytelen véleményünk szerint a’ mostani körülmé­nyekben ide tartozik, hogy e’ hongyülésen elmaradott tár­gyak’ mellőzhetlen elintézése’ tekintetéből ő felsége minél előbbi országgyűlés’ megtartása végett esdve és ismételve megkérettessék, addig is pedig az általánosan elismert hiá­nyok’ pótlására, a’ mennyire városunk’ hatósági körét illeti, statutumok alkottassanak ’s felterjesztessenek. A’ városok’ rendezésének eszméje a’ többi kiváltságos testületeknél szinte előidézte a’kívánatot rendeztetéseik iránt; a’ Jászkunak e’ végett kérelmezéssel jöttek, a’ Hajdúk’ kö­vetei utasításból sürgették, Fiume, Buccari, Turopolya és a’ szepesi városok’rendezését a’ szavazat’tekintetéből; a’ sza­bad községek’ rendezését pedig a’ megyei választás és ta­nácskozásokba való befolyás végett tették a’RR.,mind ezen rendezések iránt systematicus munkák tárgyaltattak de a' főRencs fentakadtak. Foglalkozott még az alsó tábla számos javítási kérdé­sekkel, mellyek közül a’ tizedváltást, az örök váltságot, a’ hajózási akadályok’ megszüntetését,az egyetem­ tanítási,gaz­dálkodási rendszere’ javítását, az úrbéri törvények’ javítását kiemelve említjük, ezek azonban szinte végtárgyalást nem érhettek. A’ kerületi választmányok elkészítették munkálataikat a’ népnevelésről,az ősiség’eltörléséről; ezek az időből kifogyva tárgyalás alá sem jöhettek. Választmány neveztetett a’ sajtótörvények’ készítésére, de ez még munkáját be nem adta. Egybefoglalva mind­ezeket, feltűnik a’ BB. táblájának megfeszített szorgalommali munkásága, a’ néposztályokat öszveolvasztási és egyesülési állhatatos törekvése, az alkot­mánynak mindenkire, ki szabadságot élvez vagy arra érett, kiterjesztési szándék, de feltűnik egyszersmind, hogy épen ezen eszmék okozták a’ nm. fORB’. táblájánál az állhatatos ellenszegülést; azonban a’mit az idő megértesztett, annak megszületnie kell, ’s azért azt hisszük, hogy a’most le­folyt hongyülésnek terjedelmes fáradságos munkáji a’ jövő­nek előkészületei és teljes bizodalommal reméljük isten után az alkotmányra hitelt jó királyunktól, hogy édes ha­zánk mind azon politicai, és anyagi jobblétre fog emelked­ni, mellyekre szüksége van ’s mellyeket jogszerüleg igé­nyelhet. MOSONY megye 1. évi január’ 14-kén nyitotta meg követ-számoltató gyűlését. — Követurak’ jelentése felol­vastatván, — a’ betűt szó váltotta fel. Mellőzve a’ hála- és viszon-köszönet’ nyilatkoztatait, elég legyen érintenem kö­veturaknak azon kérdésre vonatkozó feleleteit, miért hogy ,ész, erő és olly szent akarat hiába vivtanak! ?‘ — Hazánk’ sz­ükségei — monda egyik — halmazra gyű­jtenek, ’s versenyezve az elsőség felett, az erejénél többet merő nemzetnek szétágazó czélokra való törekvései között, mint hullám hullámot temették el egymást. — Hibáztatá az al­sótáblát a’ másik, mert szerinte gyakorta csekély érde­keknek engedő áldzatul hullni a’ legnagyobbakat, — hibáz­­tatá a’ főtáblát , mellynek okadatlan vétóján nem ritkán szenvedtek r­ajótörést a’képviselőtáblának legméltányosabb kivánatai, — hibáztatá a’ kormányomért közömbös volt, ’s — mint kelle — vezéri zászlaját nem lobogtad, — hibáz­tatá a’ törvényhozás’ egyetemes gépezetét is, melly a’benne működő értelmiség és hit törekvésnek erőteljes elemei mellett is, szinte mozdulatlan. Éljen helyessé a’ hallottakat ’s most Nagy István helyettes első alispán búcsút von elnöki székétől, mellytől az osztatlan szeretet’ harsány éljenei kisérték vissza második alispáni helyére. Utána a’ többi helyettesek’ székeit is a’ választottak foglalván el, fel lőnek mutatva a’ törvényhozás’ ernyedetlen mun­kásságának eredményei , a’ 13 czikk. — A’ lélek­­ismeret’ kivívott szabadsága, a’ nemzetiség, hivatal- és birtokképesség szent ereklyék gyanánt fogadtattak a’ sok csatáknak kevés győzelmeiből. — Ezeken túlesve, legfeszű­ltebb figyelmet gerjesztett a’ nm h.tanács’ azon in­tézménye, melly szerint ő cs. kir. felsége’ legfelsőbb tu­domására jutván, hogy a’ legújabb időkben Magyarország­ban többféle közös irányú egyesületek keletkeztek, ’s oly­­lyanokká voltaképen és előbb alakultak , mintsem rendsza­básaik az illető törvényhatóságok által, mellyek arra hivat­va vannak, megvizsgáltattak’s legfelsőbb megerősítést nyer­tek volna; minthogy ezen visszaélés nemcsak a’ törvényes renddel meg nem fér, hanem annak eredményei által, va­lamint a’ közjó, úgy a’ magánosok’ vagyona is veszélyezte­tik , a cs. kir. felsége az e’ tárgyban kibocsátott legfelsőbb rendeleténél fogva annak gátat vettetni, egyszersmind pe­dig kegyelmesen parancsolni méltóztatik, hogy illyetén egyesületek, minekelőtte rendszabásaik ő cs. kir felsége ál­tal előlegesen kegyelmes helybenhagyásával megerősítve lennének, egyáltalában ne tüzettessenek. Melly kegyelmes parancsolat’ következtében e’ megyének szoros kötelesség­­et tétetik, hogy a’mennyiben illynemü egyesületek e’me­gyében keletkeztek volna, azoknak eredete, czélja és elő­­haladása iránt az illető szabályoknak beküldésük mellett mielőbb jelentést tegyenek , különben pedig ezen tárgyat állandó figyelemmel kisérvén, a’ netalán jövendőre elő­adandó hasonló eseteket följelentsek.“ — A’ kir. in­tézmény, a’ mennyiben az a’ védegylet’ ügyére láts­szék vonatkozni, váratlan és meglepő volt. — Szólot­tak ez intézményhez számosan, Hiedelemmel a’ magas ha­tóság iránt, mellytől érkezett, de azon őszinteséggel, melly a’ tiszta szándék’ leghűbb bélyege A’ szóno­kok majdnem kivétel nélkül a’ védegylet’ ügye mellett nyilatkozának. Határoztatott , ámbátor e’ megyében is számosan avatták fel magokat a’ Pesten központosult iparvédegylet’ tagjaivá, ezek , mint vidéki osztályt al­kotók, azon egy és osztatlan egyesület’ alkatrészét képez­ve , külön szabályokkal nem bírnak; mi a’ nm. helytartó­tanácsnak annak nyilvánítása mellett határoztatik feljelentet­ni, miként — a’jegyzőkönyv’ szavaival élve — ,,a’ megye’ Rendes ő felsége’ atyai szivétől, és igazságszeretetétöl biz­­­on remélik, hogy majdan az illetők által netalán benyúj­tandó szabályok’ bővebb megtekintéséből meggyőződvén arról, miszerint azokban semmi ollyas, mi a’ fenálló törvé­nyekbe ütköznék , nem foglaltatik , ezen egyesületnek a’ legtisztább forrásból eredt, ’s egyedül a’honi ipar’elő­mozdítására irányzott törekvéseit, nem csak teljesen mél­tányolni , hanem egyszersmind az öszves monarchia’ jól felfogott érdekének szempontjából elősegíteni is fogja. — Egyébiránt a’ tett indítványt illetőleg az e’ részben m­ár létező végzés’ nyomán az illető tisztviselő uraknak továbbá is kötelességül tétetett, miszerint azon esetre, ha a’ me­gyei cselédség’ ruházatának ’s a’ megye’ egyéb szükségei­nek belföldi iparművek általi fedezése, az adózónép’ terhei­nek sulyosbitása nélkül, eszközölhető, külföldit ne vegye­nek.“ — Ennyit eleve. — TRENCSÉNBŐL három rendbeli tudósítást vettünk; rendkívüli éorteskedésröl szólnak mindhárman, pedig a’ lsztujitás még határozatlan távolban van. A’ megyének hét hónap óta nincsen főkormányzója, ’s a’jelen tisztikar’ hi­­vataloskodásának ideje már 1843-nak végén járt le. Vezé­rei az egyik pártnak, D. G. és gr. C.L. a’ másiknak P. G. és U L urak.Gyözzön az, melly Trencsénben a’ haladás’ igéi­nek életbeléptetésére, a’jó rend’ megalapítására alkalma­sabb! De tartunk tőle, a’ éorteskedések’ utján nem fog olly alapkő letétetni, mellyen egy szebb jövőnek épülete emel­kedhessek. Érzi ezt azon czikk’ írója, melly hozzánk Pál­­hegyéről, b. Pongrácz Pál ur által beküldetett, ’s mellynek vége igy hangzik: Bátor vagyok, tégedet felszólítani, nagy népszerűséggel és tekintélylyel biró, minden feleke­­zettel egyformán tisztelt, magas polgári erényű B ..... . Miklós barátom ! Annyiszor láttam hatalmas szavadra a’leg­­rögzöttebb ’s legdaczosabb indulatokat és szenvedélyeket lecsillapítva, eloszlatva. Az általad kitűzött anticorteskedé­­si zászlóhoz kétségkívül majd szép számú, hazafikebb­i tö­meg álland ’stb.“— De ha azok mik a’ corteskedésröl, mint „nemzeti veszélyről“ a’ P. H. első folyamában lélekrendi­­tőleg mondattak volt, siiker nélkül elhangzottak, ha a’baj, nem hogy fogyott volna , még öregbedett azóta, — c­akt magának a’rendszernek gyökeres javítása vezethet czélhoz. FŐVÁROSI UJDONS. Vasárnap reményteljes éjszaki utazónk—Reguly’—sikerdús vállalatának néhány hő barátai gyűlést tartanak, arról tanakodók, hogy miután az akadé­mia’ pénzereje nem engedné az annyi fáradság, küzdés, nél­külözés közt is nemzetiségünk’ érdekében csüggedetlen szorgalommal búvárkodó hazafit tovább segélylyel gyámo­­litani; a’hírlapi felszólítás után nyilvánult pártolás] pedig jövőre szomorú kilátást nyújtana — mi forrásokból lehetne olly pénzöszvegre szert tenni, miből jelenleg ugyan , leg­aláb­b pár évre, csak Reguly­t, kedvező eredmény’ esetére pedig más tudományos utazókat is gyámolithatni ! A’ jelen­voltak Reguly-társaság név alatt egyesülvén, választmányt bíztak meg szükséges szabályok’ tervezésére. Ugyanezen társaság ma, jan. 26-kán d­r. 10 órakor az akadémia’ te­remében gyűlést tartván, erre minden ügybarát hivatalos. Szinte vasárnap a’ nyelvművelő ’s archaeologiai társulat is ülést tartott; vmannak czélja, nyelvhasonlitások ’s keleti nyelvek’tanulása; emennek, régiségek’ fölfedezése, ’s a’ nemzeti muzeum’ ezen osztályának illy módon is gyarapítá­sa. — Kedden a’ természettudományi társulat’ kisgyűlése 57

Next