Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-05-23 / 473. szám

Péntek PESTI 4­98. Május 23. 1845. V D T A D JL H JLc A £ ■ Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft­ pp. — Előzethetni helyben Llanderer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483­ sz. a., egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példá­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Töredékeszmék a’ községek’ rendezése körül. III. Birtokbabocsátás. A’ párisi várerősitések. Törvényha­tósági dolgok: Győr (közgyűlés.) Gömör (nyilatkozat a’ korteskedés’ ügyében.) Zágráb (nyilatkozat a’ pártnevezetek iránt.) — Vegyes közlemények: Iparegyesület. Néma földabroszok. Pestbudai hangászegyesület. — Külföld. Hiva­talos jelentések és hirdetések. HADITÁJ­ORSZÁG és ERDÉLY. TÖREDÉK ESZMÉK A’ KÖZSÉGEK’ RENDEZÉSE KÖ­RÜL. III. BELSZERKEZET. A’ beligazgatás a’ nép’ érdekében ’s általa tör­ténjék. De minél nagyobb valamelly község, annál ke­­vésbbé valósitathatik a’ nép’ egyenes részvéte saját ügyei’ intézésében. A’ história ’s mintapasztalásunk egyiránt mu­tatja, miszerint nagy tömegek tanácskozásra nem alkalma­sak, annál kevésbbé cselekedni, végrehajtani a’tanácsko­zás’ eredményét. A’ népnek tehát két orgánumra van szük­sége : collectivra , m­elly helyette tanácskozzék, ’s egyé­nire, melly cselekedjék, így alakul a’ községek’ képviselő testülete, ’s a’ tanács, a’ tisztviselői kar, melly — valamint amaz — a’ nép’ megbízásából jár el tisztében. A’ nép tehát saját ügyei’ intézésébe közvetve , választás által gyakorol befolyást. A’ választás csak akkor valódi, ha a’ lakosok’ többsé­ge’ akaratának tiszta és kétségtelen kifolyása. Ennélfogva a’ választási formáknak ollyanoknak kell lenni, mennyire emberileg lehető, hogy a’ választásoktól minden eszközök, mellyek az akarat’ tiszta nyilatkozását akadályozzák, távol­tartassanak; ’s a’választási törvénynek ollyannak, hogy egyetlen — nem mondom , egyén, hanem egyetlen érdek se maradjon ki a’ képviseletből. Különben félnünk kell, hogy a’ tisztviselői kar csak egyes vagyonosabb osztályok­tól lesz függővé, ’s a’ kevésbbé vagyonos osztályokra néz­ve, — főleg ha vagyonosabbakkal jönek összeütközésbe, — a’ választási rendszer’ garantiája teljesen megszűnik. Mennyire lehet, egy osztály, egy érdek se zárassák tehát ki a’ képviseletből; de egyszersmind kiváltság ’s egyéb mellékes tekinteteknél fogva , túlnyomó befolyás se adas­sák egyiknek a’ másik fölött. Előadandjuk alább , mi vál­tozáson kell átmenni a’ megyei tanácskozó testületnek, mi szükség elkerülhetlenül, hogy a’megye valóban azzá le­gyen, mivé lennie kell, ’ községek’ egyesülete. Ekkor aztán a’ községek’ élén sem egy osztály fog egybegyűlni, hanem képviselői mindazoknak, kiket e’ jog okszerűen il­let. ’S ekkor az összeolvadás be fog következni. Addig is azonban szükség azt előkészíteni alul, azon körben, hon­nan a’ megye’ eszméje kiemelkedik; szükség mindenek­előtt a’ nép’ életében, a’ szabad községek’ kebelében meg­­dönteni a’ válaszfalakat. A’ nemességnek, melly eddig csak megyei életet élt, be kell olvadnia e’ szabad közsé­gekbe; az alsóbb nemesség , melly a’ megyén a’ vagyono­sak által eddig csak eszközül használtatott, azon körben, hol rendesen él, intézvén községe’ dolgait, ismét polgári öntudatra ébred; e’ dolgokhoz már ő is jobban ért, mint az országos ügyekhez, mik fölött dönteni hozdatott be ed­dig megyegyülésekre. Szükség azonban, hogy előjogait, — mert ez nem volna beolvadás, hanem tulnyomóság a’ többi elem fölött, — ne vigye át magával a’ község’ kebe­lébe, ’s ugyanazon qualificatiók alá essék, mellyek a’ köz­ség’ egyéb lakositói kívántainak. Mi pedig különösen a’ képviselő-testület’ ’s a’ tanács’ alakítását illeti: a’ választási törvény ismét több elvek’ fi­gyelembe vételét kívánja. Képviselőknek egyenes válasz­tással ’s a’ lakosok’ számához aránylag, olly mennyiségben kell választatniok mindenütt, hogy tanácskozni képesek, határozni függetlenek legyenek. ’S még nagyobbnak kell lenni a’ képviselő testület’ számának , ha a’ tisztviselői kar’ választását reá akarjuk bízni; minek mind mellette, mind ellene vannak okok. Némellyek e’ tekintetben a’ nép’ köz­vetlen választását sürgetik, említvén az amerikai szövetséges statusok’ példáját, miszerint a’ nép saját, közvetlen válasz­tottaiban inkább bizik, eljárásaikat könnyíti ’stb. A’ közve­tett választás mellett ellenben az administrate’ érdeke szól. A’ nép ugyanis képes megválasztani olly egyéne­ket , kikhez csak bizalommal kell viseltetnie, kik őt vé­deni hivatvák; de nem ismeri azon kellékeket, azon tulaj­donságokat, mik valamelly hivatal’ betöltésére szükségesek. Ez ok kétségtelenül fontos. — Sajátja végre a’ democrata institutioknak az ingatagság, a’ stabilismus’ hiánya,mi által szintén a’ közigazgatás szenved. E’ körülményen vagy a’ választási határnapok’ hosszasabb időköze segit, vagy mi ennél czélszerűbb , hogy a’ választás rövidebb idő alatt többször tartassák , de csak egy részére , p. o. két har­madára a’ képviselő testületnek és tanácsnak, így mindig maradnak a’ község’ bizományosai között, kik a’ dolgok’ rendes folyamával ismeretesek , az administratióban jár­tasok. Azonban nem lévén szándékom részletes rendezett ja­vaslatot dolgozni ki, legyen elég röviden említnem a’ vá­lasztási és tanácskozási formák’ rendez­sének nagy fontos­ságát. A’ jogok’ gyakorlata az emberek’ kezében hamar elfajul; az institutioknak kell tehát lenni o­lyanoknak , hogy az ember, mennyire lehet, ne hibázhasson. Csak egy pár körülményt említek. Ki tagadhatja a’ titkos szavazat’ előnyeit választásoknál ’s személyt illető kérdésekben; ’s tanácskozásokban viszont ki nem ismeri a’ nyilvánosság’jó­tékony hatását? Hasonlóan tapasztalás tanúsítja , főleg ki­sebb községekben nagy befolyását egyes családok’ és em­bereknek , kik gazdagság, hivatal és rang által nagyobb fényben élnek a’ községek’ kebelében Törvény szabjon te­hát határt a’ lehető visszaéléseknek. Olly egyén , ki állá­sánál fogva már máshonnan függésben van, községi hiva­talnok ne lehessen; hivatalok, mellyeknek egyike ellen­őrzi a’ másikat, rokonokkal ne töltethessenek be, ’s meny­nyire a’ község’ terjedelme és financziája engedik, egy kézben ne halmoztassanak össze ’sa’t. Nem kis fontosságú dolog a’ hatóság’ külön ágainak , a’ bíráskodásnak a’ közigazgatástól különválasztása is. Azonban itt is a’ községek’ financziája ’s egyéb körülményei jönek tekintetbe, hogy p. o. van- e elég hivatalra alkal­mas , független és értelmes egyén. Általában főelvül kell tekintenünk, mikép’ a’ községek’ rendezésében a’ helyi vi­szonyok az eldöntők a’ hatóság’ szabályozása körül , mig a’ megyék, kerületek főleg administrativ felosztások. E’ felosztást az elmélet’ legtisztább elvei szerint szabhatjuk ; mig ellenben a’ községeknél az elmélet’ elveit kell alkal­maznunk a’ helyi körülmények szerint. ’S a’ városreform­nak , melly múlt országgyűlésen terveztetett, abban fekszik egy lényeges hiánya, hogy e’ nézetre tekintet nem le­­hete; a’ kir. városokat, mellyek csak kisebb nagyobb köz­ségek , a’ megye’, a’ kerület’ kebeléből kiszakadva kelle felfogni, ’s mint önálló, más hatóságtól teljesen független törvényhatóságokat kivánák rendezni. De talán e’ törvény­­hatóságok’ egymás közötti függetlenségének eszméjét kissé messze vivék. Az megfogható , hogy a’ kir. városokat a’ megyékbe visszaolvasztani, jelen körülmények között, nem akarák , — ez az elemek’ olly vegyítése lett volna, melly jelentésnélküliségre kárhoztatá vala a’ polgárságot. De miután a’ kisebb városok egymás között választó kerületek­be foglaltattak , nem lehete- e e’ kerületet akkép’ alkotni, hogy nagyobb perekben első bíróságul, kisebbekben pe­dig felebbviteli székül legyen a’ kis városoknak? A’ községek’ igazgatása , miután az előadott elvek szerint rendeztetnek, kiterjesztendő minden lakosokra. Ez szint olly lényeges kelléke a’ rendezésnek , mint az álta­lános census. A’ helyhatóság’ teljes kiterjesztése nélkül a’ községekben olly kevéssé képzelhető rend , mint a’ kir. városoknál , hol az országgyűlés szükségesnek tartá a’ territoriális hatóságot megállapítani. Mindazon okok, mely­­lyek ott elmondattak, állanak itt is. A’ hűbéri kötelékek’ szétbomlása után a’ községek’ nem nemes lakosi szint’ azon képességgel fognak bírni öndolgaikat rendezni, mint bir a’ kiváltságos osztály. ’S e’ kiváltságos osztálynak joga nem abban áll, ha józanul fogjuk fel, hogy továbbá is ki­vételes állása legyen, hogy külön törvény, külön bíróság alatt álljon , hanem, hogy elöljárói, bírái’ választásába be­folyást gyakorolhasson Mint szinte abban sincs jog , ki­­ választatik elöljáróinak ; sőt a’ hivatalképességi törvény után különösnek is kellene mondanunk , hogy az , ki a’ nemesnek immár alispánja is lehet, egyszerű községi elöljáró lévén, hatóságot ne gyakorolhasson a’ nemes fölött, kinek befolyást adunk a’ választásba. Miért táplálni magának a’ köznépnek kebelében az elkülönzés , a’ kasztok’ szellemét, ’s a’ különnemű bíróságok’ szaporítása által miért sokasi­­tani az összeütközéseket elannyira , mikép’ elmondhatjuk jelenleg, hogy a’ sok bába között nem egyszer elvesz az igazság-szolgáltatás’ gyermeke Maga az igazság-szolgál­tatás’ érdeke, mi miatt vannak az ítélő székek, — ez kí­vánja főleg a’helyi törvényhatóságnak kimondását általában; ez kívánja a’ kivételi bíróságok’ megszüntetését. Illy bíró­ságok a’ nemes hadnagyi székek. Nem fejtegetem ezek’ eredetét, nem vizsgálom : valljon azon idők’ maradványt­t, midőn a’ nemesség’ vállain nyugvék még az országvédelem’ kötelessége; vagy újabb időkben épen azon körülmény által idéztetének elő , mit én a’ nemesi előítéletektől el­vontan akarok jelenleg kimondatni, — a’ helyhatóság’ szükségének érzete a’ megyei kormány alatt. Bármi lett legyen eredete ez institutioknak, annyi bizonyos, hogy azok többé rendeltetésöknek meg nem felelnek, ’s nem egye­bek, mint a’ korteskedés’ örök tűzhelyei. Megállapitatván a’ községek’ helyi törvényhatósága, a’ községek’ összes lakosira kivétel nélkül, nincs egyéb hátra, mint kiszabni a’ hatáskört, mellyben a’ községi igazgatásnak forognia kell, min túlterjeszkednie ne lehes­sen, melly körön belül azonban et sem korlátozhatja törvé­nyes intézkedésiben a’ felügyelő hatalom. Ezen hatáskör illy forma. A’ község a’ status által előírt módon rendezi háztartá­sát, maga kezeli önvagyonait és jövedelmeit; felügyel a’ status’ nevében a’ községi közintézetekre ’s alapítványok’ kezelésére , ’s intézi azon dolgokat, mik saját lakosait ér­deklik. — Ezekhez képest jogi ügyekben béke és egyezményi , — sőt a’ per’ tárgya, minősége és mennyi­sége szerint, ahhoz képest, a’ mint nagyobb vagy kisebb valamelly község, törvényes bíróságot is gyakorol , ’s mennyiben a’ községi lakosok’ érdeke és jóléte kívánja, kezeli a’ helyi politiát ; végre ez alsó rendőrséget és benső igazgatását illetőleg szabályokat is alkot,­­s határozatokat hoz. Ezeknek azonban sem a’ törvényt sem a’ megyei sza­bályt sérteni nem lehet; ’s a’ törvények és megyei szabá­lyok tanácskozás’ tárgyai nem is másért lesznek, mint alkal­mazás által eszközölni azok’ végrehajtását. E’ végrehaj­tásra a’ község saját tisztviselőit a’ statusnak és megyének is átkölcsönzi. Itt is kerülöm a’ részleteket; nem bocsátkozom külön körülírásába a’ képviselő testület ’s tisztviselői kar’ teen­dőinek,jogai és kötelességeinek. Az administrate’ kellékei, a’ közvagyonok ’s jövedelmek’ kezelése, adókivetés és fel­osztás’ szabályai megannyi fontos dolgok, mik a’ status’ intézkedését politics- és nemzetgazdaság’ tekintetéből egy­iránt szükségessé teszik. Ezeknek fejtegetése azonban rend­kívüli terjedelemre vezetné túlszárnyalja értekezésem’ tar­talomkörét. Vizsgáljuk ezek helyett azon viszonyt, mellyben a’ tervünk szerint rendezett községek állani fognak a’ kerületi administrativ testülethez, a’ megyéhez. Erről külön czikk­­ben. — Cs. A. BIRTOKBABOCSÁTÁS. Azon óvszerek közül , mely­­lyeket nálunk a’hitelezők kölcsönvéteik’biztosítására hasz­nálnak , egyik leghatósabb eszköz az adós’ vagyonainak rövid uton törvényes bizonyság előtti birtokba vétele. ’S ez jó lélekkel használva igen ártatlan dolog , de vészteljes le­het a’ visszaélés által. Elmondok egy esetet, mellyből min­denki átláthatja , milly könnyű azzal visszaélni. Egy hite­lező , bizonyos egyénnek pénzt adván ki , a’ kötelezvény­ben különös zálogul leköttetett az adós’ háza, ’s a’ betáblá­­zás sem mulasztatott el. A’ fizetési idő’ megérkeztével az adós fizetni nem akar, sőt nem is tud, perre kerül a’ do­log, ’s midőn a’ végrehajtás következnék, kiviláglik, hogy semmije sincs az adósnak , a’ lekötött ház a’ kötelezvény’ keltekor sem volt övé , mert már azelőtt biróilag át volt adva másnak , ’s igen hihetően vele egy gyékényen áruló czimborájának , miről a’ jólelkű hitelező nem is álmodott. — Tudom hogy ezzel semmi újat nem mondtam , mert az efféle esetek napirenden vagynak nálunk egy idő óta. De gondolom , hogy sokan köszönetet mondanának annak, ki ezen és az ezzel rokon bajok’ légiója ellen sikeres szert ajánlana. Én tehát , hogy másokat, mielőtt saját kárukon okulnának, e’ tárgy iránti gondolkozásra ébresszek , jónak látám ezt megpendíteni, ’s egyszersmind annak jeléül, hogy segélyt nemcsak mástól várok , hanem kész vagyok lendíteni magam is mint tőlem telik,ime előadom, mit vélnék ez ügyben teendőnek. Nézetem szerint e’ baj’oka az, hogy a’ bírói birtokbabocsátások, habár nem titokban is , de még­sem kellő nyilvánossággal történnek. Mert ezen kér­dés iránt most csak úgy lehet tisztába jöni, ha például a’ megyei hatóság’ körében kerül elő valamelly hitelezés , a’ hitelező mind a’ 16. vagy néhol még több szolgabirónál nyo­mozást tesz. ’S ha a’ nyilvánosság’ hiánya forrása a’ baj­nak , úgy nem nehéz e’ kórnak gyógyszerét föltalálni. Ál­lítsuk a’ nyilvánosság’ üdvös terére a’ cselekményt­, mely­­lyet titkolni, csak gonosz szándékú adósnak van érdeké­ben ! Mit úgy látok elérhetőnek , ha határzat által elren­delik a’ hatóságok, miszerint a’ rövid úton, per nélkül, csupán törvényes bizonyság’ közbejöttével történő birtokáta­dásokról , a’ működött tisztviselő a’ megye vagy város’ gyűlésére , sőt a’ dolog’ gyorsabb folyama végett, csupán az elnöki hivatalnak is , mentős rövidebb határidő alatt je­lentést tenni tartozik , e’ jelentés egy e’ végre szolgáló jegyzőkönyvbe fogván íratni , melly jegyzőkönyv megte­­kinthetés végett mindenki’ számára zárva álljon. Szóval ezen átadási bizonyítványok is csak úgy adjanak elsőbbséget, ha nyilvánosságnak adattak át , mert a’ mint most áll a’ dolog, csak alacsony lelküség kell hozzá , hogy ez után az egész betáblázási törvény paralysaltassék. Sürgeti az illyetén visszaélések elleni intézkedést az is, hogy örömére minden jóérzésű­nek , takarékpénztárak keletkeznek , a’ királyi városok közé nem tartozó , és igy telekkönyvvel ellátva nem lévő szabadalmas városokban is, például nálunk Mis­­kolczon. Méltó tehát míg a’ telekkönyvek’ üdvös eszméje országszerte megtestesülne is , a’ birtokviszonyok’ tisztá­ban tartására fokonként törekednünk. Ha valaki czélszerűbb indítványnyal áll elő, javasló az, ki rajta legőszintébb örö­met értene. Ha jelen terv csak azon okon nem nyerne most pártolást , mert némelly körültekintő hatóságok — talán­­ valamelly nem régi, de egész más nemű példák után —

Next