Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-06-01 / 478. szám
Vasárnap 4*8. Junius 1.1845. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ftpp. — Előzethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden*cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. TARTALOM. Aristocratia. A" vukovár-fiumei vasút’ sziszekkárolyvárosi részének jövedelmezhetősége. V. Törvényhatósági dolgok: Gömör (tisztujitás), Komárom (czáfolat), Jászkunkerület (kettős ünnep).Vegyes közlemények. Törvényalkalmazás. Pozsony (vegyes hirek). Gyáralapító társaság. Iparegyesület. Adakozások. Nemzeti színház. — Külföld. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. ARISTOKRATIA. Ki az általános eszmék körében forog örökké , arról méltán mondatott, hogy avar mezen bolygó szerencsétlen; mert ezen eszmék’ életrevalósága csak a’ specialis kérdésekre, alkalmaztatásuk által tűnik ki, — csak ez után győzhetni meg az embereket ezen eszmék’ alaposságáról. Ellenben, hogy a’ specialitások tömkeleggé ne váljanak , mellyben magunkat tájékozni nem tudjuk , nem árt némellykor egy két általános nézetet a’ közönség’ elébe terjeszteni. Ez a’ journalisticának egyik feladata. Hazánkban az elégedetlenség a’létező állapotokkal szembetűnő. Látjuk azt alól, látjuk felül, nincs politicai tábor, melly ez érzettől ment volna. — Miért tehát, hogy nem tudunk a’ régi’ helyére valami újat , kielégítőbbet állítani ? Ennek sok az oka, ’s a’ soknak egyike, mert az őszinte haladni akarók között is sokan találtatnak, kik a’ traditiotól megmenekedni , kik illusiókból kivetkőzni nem tudnak ; a’ cselekvés’ terén pedig mind ez olly teher , melly menetünket majd nehezíti , majd épen lehetleniti. — De legyünk világosak. A’ magyar status aristocrata természetű , habár ezen jellemén az utolsó bölcs törvények sokat töröltek. — A’ nemes — bármi legyen egyébiránt czime ’s rangja — ha adóssá leszen, adósságát visszafizetni kénytelen , nem úgy, mint a’ még nem rég lefolyt arany korban. A’ birhatási jog őt kizárólag nem illeti többé. — A’ hivatalviseltetés a’ nemnemesekre is kiterjesztetett, — ’s igy a’ fal, melly a’ nemességet a’ néptől elválasztja , jelenleg csak az adómentességben ’s a’ politicai jogok’ egyedáruságában áll. — Ha a’ faj ledől, megszűnik a’ nemesség ; a’ magyar status megszűnik aristocrata status lenni. — Ettől tartanak sokan, mert nem tudják , hogy az institutiok a’ növényekhez hasonlók , mellyek csak bizonyos climatarius viszonyok közt tenyésznek; a’ szellemi légkör’ megváltoztatásával megszűnik az institutiók’ élete. Nézzük most , meg fog- e szűnni az elválasztó fal, az adómentesség ’s a’ politikai jogok’ egyedárusága ; ’s megkell- e szűnnie ? Az adómentességet ököljoggal védhetni, okokkal nem. Azok, kik nem akarnak adózni, már elveszték a’ csatát az okoskodás’ terén; mert lehet e csak szóba is bocsátkozni azokkal, kik el nem ismerik az anyagi fejlődés’ szükségét? — Ki pedig azt elismeri, az a’józan ész’törvényei szerint nem ellenezheti az adót — Van e ember , ki a’ közigazgatást feleslegesnek tarthatja? — a’ közigazgatás pedig pénzbe kerül. Micsoda okokkal fogjátok magatokat védeni e’ költséghezi hozzájárulástok ellen? — Van e ember, ki a’honvédelmet, a’ hadi sereget, szükségtelennek állítja? ’S miután a’ nem adózók a’ hont nem védik, fogják e tanácsosnak tartani a’ hadsereg’ fentartását még sokáig a’ nép’ vállain hagyni? — Nem,nem, akár tetszik, akár nem — nem sokára adózni fogunk. Elleneinknek nincs támaszuk , őket Európa gúnyolja , ’s a’ kormány sem fogja pártolni — mert ő nemcsak az ő kormányuk ; — nem lesz értelmes ember e’ honban , ki ellenök nem fordulna. — Hiszitek e, hogy a’ politicai jogok’ egyedárusága örökké fog tartani ? — Hiszen fejetek’ fölébe nőtt már a’ városi kérdés. Ezt a’ legközelebbi országgyűlésnek tisztába kell hoznia, hacsak be nem akarjuk bizonyítani a’ világnak, hogy e’tárgy’ megvitatása unalmas bohózatnál nem volt egyéb. — ’S a’ megyék talán a’ mostani állapotban fognak maradhatni ? A’ megye, úgy a’ mint most van organisalva, ollyatén centralisatioval, miszerint a’ járás ’s a’ helység semmi, csak a’ megye minden, — miszerint az önkormányzás’ minden fogalma ellen egy járás gyakran az egész megyének tisztviselőket választ — az administratiora a’ legalkalmatlanabb eszköz. — A’, megyei rendszer igy nem maradhat; segítsen a’törvényhozás, nehogy intézkedések történhessenek talán alkotmányos életünk’ rovására. — De ha majdan a’ megyék’ rendezése kerülend szőnyegre, miután Magyarországnak olly nemessége is van, mellynek politicai jogokkali felruházását csak úgy védhetni, ha benne a’ szegényi törvénynek,vagy a’ római gabona- osztogatásnak egy nemét látjuk, e’ nemesség’ utódai nem ’maradhatnak a’ politicai jogok’ gyakorlatában, helyökbe jő a’nép, vagy inkább a’ régi választók’ helyére fognak újak jöni a’ nemesség ’s népből azon qualificatiokkal bírók, miket bírni kell , hogy politicai jogokkal élhessünk. Az átalakulás’ e’ neme után a’ nemesség azzá fog válni , minek lennie kell — puszta czimmé ; a’ nemesség , mint politicai testület megszünendik. Ez iránt tisztába kell jöni azoknak, kik honunkban közdolgokkal foglalkoznak ; épen ezen öntudatnak hiánya nehezíti a’ legüdvösebb reformokat ; mert ha egyrészt a’ népet az alkotmány’ sánczaiba bevenni , másrészt a’ nemességet minden jogaiban fentartani akarjuk , olly institultokat fognánk alkotni , mellyek az ország’ szükségeinek ’s várakozásinak meg nem felelhetnek, ’s már keletkezésükkor az enyészet’ csiráját foglalnák magukban. V. A’ VUKOVÁRFIUMEI VASÚT’ SZISZEK-KÁROLYVÁROSI PÁLYARÉSZÉNEK JÖVEDELMEZHETŐSÉGÉRÖL. V. Áriaj Strom-terv személyek és áruk’ számára ezen pályarészen. Minden czélszerü vaspályás tariftának egyik főkelléke véleményünk szerint abban áll, hogy az árszabás egy oldalról az áruk’ értékével , vagy az utazók’ financiális körülményeivel, illő arányban álljon,’s hogy más oldalról egyéb talán már előbb is fennállott vagy felállítható közlekedések’ hasznavétele „inconvenienssé“ — mint a’ kereskedő mondja — váljék. Tekintettel az említett pályarész’ főpontjainak eddigi viszonyaira és szállítási eszközeire, úgy hisszük, hogy a’ szóban levő vaspályavállalatnak csak akkor sikerülend az egész, jelenleg létező kereskedési forgalmat ’s a’ IV. alatt felszámított utas személyzetet ösvényére vonni, ha árlajstromul a’ lehető legkisebb minimumokat választandja ; ’s ezen minimumok, véleményünk szerint, a’ következők lehetnének : A. Sziszek-Károly városi pályarész. A’ Kulpán való eddigi hajózással csak annyiban kellene megvívni, hogy erre nézve igen súlyos feladássá váljék a’ vasúttal versenyeznie, mert ezen esetben is minden bizonynyal már nem fognak új hajók építtetni, ’s ennélfogva a’ versenyzés is csak legfelebb addig tartand, mig a’ jelenleg létező hajók hasznavehető jó karban lesznek. ’S különben is a’ Kulpa’ vizének apadásával a’ vizeni szállítás’ költsége szükségképen olly magasra szökken, hogy a’ vasutoni szállítás olcsóbbnak fog mutatkozni. Ha pedig a’ csekély számú Kulpai hajók , vagy dombosok , mint itt neveztetnek, hasznavehetlenekké váltak, vagy ha a’ Szávába átvándoroltak , mindig szabadságában álland a’ vállalatnak , ismét felebb emelni a’ tariffát, mire a’ szabaditék’ pontjaiban figyelmezhetni. Ha tehát a’ vállalkozók a’ tariffát p. o. mázsájától egy mérföldre 1 kr.ban állapítanák meg (a’ felebbi pályarészre) a’szabaditék’ szövegében, kezdetben még sem lehetnének az illető árszabályzati pontok magasbak az itt következőknél: a) mindenféle gabnanemekre , tehát repetére, lennövényekre’sa’t. is az egész távolságra Sziszektől Károlyvárosig vagy visszafelé mázsájától 6‘/2 kr. b) dongákra ’s egyéb faárukra mázsájától 7 kr. c) dohányra, rongyra , gyapjúra , kenderre, gyarmati árukra ’s a’t. mázsájától 8 kr. Ez a’ gabnáknál — mérőjét középszámmal 80 fontra tevén — ad 52/fo krt mérőjéért. Nem tagadhatni , hogy ezen tariffa mellett a’ Kulpán való hajózás csak nagynehezen versenyezhetne. B. Sziszek- Zágrábi és Károlyváros Zágrábi pályarészek. Ezen kétrendbeli ösvények’ számára kissé magasabb tariffát ajánlanánk, mégpedig 1 és krt mázsájától 1 mérföldre ; mert ezt egy oldalról követeli az eszélyesség a’ csekélyebb forgalom miatt , melly itt létezik; más oldalról ezen két mellékvonalnak üzlete nagyobb költségbe kerül annálfogva, mert egy telepnek alapítása és fentartása a’ zágrábbi pályaszárny’ szegélyénél, ’s a’ Száván Zágrábig vezetendő híd nevezetes kiadás-mennyiséget igényelnek. Egyszerűség’ kedvéért itt valamennyi áru különbség nélkül 10 krt fizethetne mázsájától az öszves távolságra Sziszektől és Károlyvárostól Zágrábig és viszont, kisebb távolságokra pedig 1/1 krt mázsájától egy mérföldre. Ezen tariffa az eddigi szállítási költségekhez mérve minden bizonynyal igen jutányosnak mutatkoznék , ’s a’ jelen közlekedési eszközök’ versenyzéséről szó sem lehetne. Végre még azt kell megjegyeznünk , hogy Sziszektől Zágrábig hét, Sziszektől Károlyvárosig 11 , és Károlyvárostól Zágrábig szinte 7 mérföldre tesszük a’ távolságot. A’ személyek’ számát mi illeti, a’ tariffát e’ pályarész’ mindhárom ösvényén egyenlően állapítanék meg,— következőleg: első oszálybeli utasokra . . . 12 kr. második — — , 9 kr. harmadik — — ... 7 kr. egy személytől egy mérföldre; legfelebb 30 fontnyi poggyászszal. Fizetne e’ szerint a’ sziszek — károlyvárosi egész után, egy első rendbeli utas . . 2 ft. 12 krt. — másod — — . .1 — 39 — — három — — . .1 — 6 — a’ sziszek- zágrábin ’s károlyváros- zágrábin pedig egy első rendbeli utas . . 1 ft. 24 krt. — másod — — . .1 — 3 — — harmad — — . . — 42 — mit kétségkívül igen jutányosnak mondhatni, ha — elvonatkozva a’meggazdálkodott időtől—a’jelen fuvarbért tekintetbe vesszük. — — GÖMÖRBŐL. Máj. 27-én. Mai napon megkezdetett megyénkben a’ tisztválasztás. Hatalmas két párt’ összeütközésének eredménye, hogy eddigi másod-alispán , Szentmiklósy Antal, Abafy János ellen 414 szótöbbséggel elsőalispánná elválasztatott, ’s másodikká közfelkiáltással Fáy Gusztáv; a’ szavazók’ összes száma 3394re ment. A’ Szentmiklósy párt’ győzelme által a’megye’ eddigi állása van továbbra is biztosítva. Jövőre az egész tisztujitás’ leírását küldendjük. — N é ilyen. JÁSZKÚNKERÜLET. Jászberény,május 23-án 1845.— A’ legközelebbi hat hónap alatt ritka ünnepélyeknek valónk tanúi. Múlt év’ legvégén or.gyülési első követünket lehető legnagyobb pompával vezeték körünkbe védettei, ’s diadalmenetet készitének elveik és pártjok’ buzgó védőjének. — Február hóban az egész nemzet’öröme nyilatkozott szeretve tisztelt alkapitányunk’ hivatalában beiktatása’ ünnepén, sokszorozva ennek élvezetét az ünnep’ hőse dús lakomával. Május’ 20-án a’ jászkúnföld’ szabadságának ’s a’ Maria Theresiától nyert szabadalmi levélnek első századát fejezé be , megnyitva egyszersmind a’ jövőt, mellyhez annyi szent remények ’s olly sok közös nemzeti forró óhajtások csatolvák. És ha még hozzákötjük, hogy fenséges nádorunk, mint Iokúnok’ grófja és főbírója, bölcs kormányzásának félszázadát ez évben végzé, ’s a’ különben is nagyszerűen érdekes ünnepet fenséges jelenlétével a’ jászkún nép előtt örökre feledhetlenné téve, igazán elmondhatjuk, hogy május’ 20-dikánál a’ jászkún nép még nagyobb napot nem ért. — Az ünnepély’ részleteiből elég leend a’ következőket megemlíteni. Idén reggel a’ nagykúnok’ zászlajához fens, nádornénk által ajándékozott nagybecsű szalag Török Pál pesti lelkész-ur által egy ezen alkalomhoz készített remek beszéd mellett felköttetvén , elindult fökapitányur’ vezérlete alatt a’ három kerület’ külön-külön csapata egyenruhás bandériuma a’ három kerületi kapitányoktól vezettetve. — Délutáni két órakor a’ fenséges vendég nagyreményű fiával József főherczeggel megérkezvén, 12 jászkún nemzeti testőrök’ kíséretében az említett bandérium által hangászat mellett, üdvözlő versekkel ékített diadalívek alatt, az öszvegyült tömérdek nép’ éljenkiáltásai ’s taraczkok’ durrogásai között a’ kerületek’ közházához bevezettetett. — Szónoklatokkal fogadók a’ fenséges vendéget a’ jászszentgyörgyi és herényi határoknál, a’ bandérium’ állomásánál és végre a’ kerületek’ házánál, hol a’ 25 községek’ czimereit tartó 25 öreg férfi és 25 kis leánykák között tért a’ fens, herczeg szobájába. 4 óra után a’ hármas kerületek’ tisztviselői és a’ közönségek, a’ jelenvolt a méltóságok , megyei és egyházi küldöttségek tevékenenségénél udvarlásaikat. Estve fényes kivilágítás, mellyben csak azon egyet rójuk meg, hogy a’ versek többnyire gondolat, mérték, rim és helyesirásnélküliek, szóval a’ legtökéletlenebbek valónak. — Másnap, 20-án, az egyházi szónoklattal egybekötött isteni tisztelet’ végeztével a' város’ házánál közgyűlés tartatott, hol a’ fényes küldöttségek’ jelenlétében tartott elnöki, alkalomhoz szabott szónoklat után felolvastatott ő fenségének egy kegyes leirata, mellyben kilencz érdemes jászkún városi hivatalnokokat törvényszéki táblabirákká kinevezni méltóztatott. Ennekutána az egész gyülekezet egy tömegben nádor ö fenségének mutatá be a’kerületi főjegyző’ szónoklata mellett hódolatát. Nádor ö fensége szűnni nem akaró éljenek között magyar nyelven köszönté a’ kerületeket , előadva egyszersmind, miképen ő felsége koronás királyunk által megbizatott 6 arany érdempénznek a’ városi legérdemesb hivatalnokok közötti kiosztására, melly kiosztás megtörténvén a’ fenséges herczeg roppant éljenkiáltások között szobájába visszament. Délután nádor ő fenségénél ’s más három termekben gazdag lakoma. Estve bál. 21-én nádor ő fensége tévé az iskolákban és a’ város’ nevezetesebb helyein magas látogatását; délután pedig azon módon, mint beérkezett, eltávozott, kisérvén őt a’jásznemzet’ örökös hálája ’s azon forró óhajtás , hogy ő fensége’ legdrágább életét a’ mindenható még sok időkre tartsa fen. ’S e’ nagyszerű ünnepélyhez, mellynek a’ fenséges vendég’ páratlan kegyességü lebocsátkozása ’s országos örömöt okozott magyar ajkú beszéde, legtartósb becsű emlékei, kapcsoljunk nagy reményeket is, a’reményt, hogy forró vágyaink teljesedésbe mennek. És ha a’ múlt században nem gyönyörködhetünk, örülni fogunk tán a’ jövőnek, mellynek küszöbén legyen’szabad pár igénytelen észrevételt intézni szeretve tisztelt elnökünkhöz ’s a’ tiszti karhoz, melly abból áll: 1) Ha a’ jászkún nemzet 1745-ben közös politikai hitvallást kapott, akkor ma már bizonyosan meg van érve 75