Pesti Hírlap, 1845. július (495-512. szám)

1845-07-10 / 500. szám

débe, hol Batthyányi Kázmér gróf személyesen leend szi­­ves természetbúvár vendégeit elfogadni; 5d. nap berekesztő közülés. Mint ezen sorokból is látható, ezen kevés na­pokra szorított gyűlés’ alkalmával a’ teendők és történtek sebes rohanással követik egymást, ’s minthogy bizonyosan számosan leendőnek, kik becses tapasztalataik’ eredmé­nyét közlendik , e’ gyűlés’ működésében­ rend’ elősegítése végett, tisztelettel kéretnek mindazok , kik értekezni kí­vánnak , hogy ebbeli szándékukat, bérmentes levélben va­­lamellyik titoknokkal *) előreludatni, ’s munkájokat, az év­könyvek’ nyomtatásában­ hátramaradás elkerüléséért, tisz­tán leírva , mindjárt elolvasás után átadni, szíveskedjenek. — Legtöbben a’ tagok közül épen a’ gyűlés előtt való nap egyszerre érkezvén, ez a’ vendégek’ elfogadásában sok nehézséget ’s némi zavart is szokott okozni, mi csak úgy hárittathatnék el, ha mindenki eljövetelét Hölbling Miksa titoknok-urnak (bérmentesen) jó eleve megírni méltóztat­­nék. Mi nem kétkedünk, hogy a’ pécsi lelkes előkészüle­teket méltányolva, ha az orvosi rend, nagyobb, kisebb tanintézetek’ képviselői, ’s a’ testvérhonban a’ természet­­tudományok’ minden rendű és rangú baráti és pártolói, sa­ját érdeköket a’ közjóval egyesíteni tudják és akarják, nem mulasztandják el az alkalmat, használni ’s becses megjele­­nésökkel ’s maradandó becsű munkálataikkal, a’ pécsi nagy gyűlést testvérei’ diszére, örök emlékűvé tenni Nem mu­lasztandják el az alkalmat, melly főczélja mellett, azon ritka eldeletet is ígéri, erdélyi testvéreink, barátaink’s ügyfe­leinkkel találkozni. Melly szép találkozásnak előreörvendve, a’ gyűlés’ működésében személyesen részt venni, édes kö­telességünknek tartjuk. — Költ Pesten, julius 2­1-én 1845 — Kubinyi Ágoston, a’ magyar orvosok és természetvizsgálók’ od. nagy gyűlése’ alelnöke. Halász Géza, ugyan ezen gyűlés’ titoknoka. GYÁRALAPÍTÓ TÁRSASÁG. Az igazgató választmány, a’ kibocsátott aláírási iveket, a’ részvénykönyv’ kiegészíté­se , valamint a’ befizetések és kamatszámítás iránt teendő rendszabályok’ végett összegyűjteni és újabb ivekkel be­cserélni határozván, kéretnek azon t. ez. urak , kik aláírási iveket köröztetés végett elfogadni szíveskedtek , azokat legfölebb f. évi augustus’ 20-áig alulírotthoz (szél utcza , gróf Pejácsevichház , 2dik emelet) beküldeni. Gróf P­e­­jácsevich János, a’ gyáralapító társaság’ igazgatója. M. Bedeghi gróf Nyáry Rudolf úr egy „felszólítást az emberszerető magyarokhoz“ — küldött szerkesztői hivatalunkba. Tudatja a’ m. gróf, miszerint a’ fenséges Nádor" tiszteletére, fél­­százados ünnepén , egy allegóriás képpel akar járulni , mellyet drága hazájának ajánlott olly föltétellel, hogy ezen szép kivitelű képnek tiszta jövedelme, az ő fensége’ magas pártfogása alatt álló pesti vakok­’ intézetének felsegité­sére szolgáljon. Kiső pedig előfi­zetési után , illyképen: „E’ legfinomabb kivitelű képnek felső részén fenséges Nádorunki borostyán koszorús 's magyar főtábor­­noki ruhában jól talált képmása tűnik elő, tartva két nemtőtől, a" dicsőségi t. 1. és halhatatlansági nemteitől; magas képmása körül látszik év-vers, alatta pedig a­ két testvér­város Buda-Pest, fö­löttük maga felségében az ébredő nap. A­ városok alatt nemze­tünk­ czimere, valamint hazánkban honuló nemzetek is (?) saját nemzetiségük szabta ruháiban; végre ezek­ közepette allegóriás idomban kiecsetelve teend­ő cs. kir. föherczegsége iránti minden­kinek hálás óhajtása ’s kivánata. Előfizetési föltételek következen­dők: 1. ezen kép, hogy mindenkitől annál könnyebben megszereztethessék, hár­mas kivitelben jövend ki; ugyanis: egy példány: a) Chinai legfinomabb nagyívü papíron mesterké­lyesben színezve . . . . . 6 ft pp. b) Ugyanazon papíron színtelen . . . 3 „ „ e) Yeiin szép íveken szinte nem festve . . 1 „ „ Ezenküt legpompásabb chinai ’s rendkívüli nagy íveken, nem különben igen mesterkélt ecsettel festett példányok leendenek, mellyek mindent, de főleg nyilvános helyek­ díszítésére szolgá­­landanak, egy példány: 10, 15 és 20 ft pp. 2. Minden példány külön burokkal lesz ellátva. 3. Minden t. előfizető ar szabott árnak felét előfizetéskor, má­sik felét pedig a képnek átvételével leteendi. 4. Előfizethetni pedig ezen allegóriás képre Pesten Treichlin­­ger, és Bécsben Gieggel Ferencz (Strauc­gasse Nro 242) arak a művész- "s hangszerek" nagy kereskedéseikben. Egyébiránt pél­dányokat kaphatni bármelly hiteles könyvárusnál és művészszer­­kereskedőnél; nemkülönben az alulirt kiadónál is (ns Trencsin vármegyében kebelezett Nagy-Sztriczén, posta Nyírra- Zsámbok­­réth), ki tekintvén a" kiadás" nemesi czélját, a’­as megyek 11. ez. járási szolgabiráit, sz. kir. városok­ előkelőit, és cs. kir. postai hivataléit az emberiségi nevében kéri, miszerint szíveskednének az előfizetési íveket közrebocsátani;— de egyszersmind bátor felszó­lítani a politicai és divatlapok r­t. szerkesztőit: ha ezen nemes öz­­tönszülte fölhívást hasábjaikba soroztatni, és az előfizetést elfo­gadni nem terheltetnének. (Vége köv.) MAGYAR GAZDAS. EGYESÜLET. -Tettleg működő magyar ezu korgyártók­ t­á­r­s­u­l­a­t­á­na­k első ülése és tanácskozása. —- ^ Ezen ép olly érdekes mint tanulságos értekezések a" jelenle­vőkbe:: azon óhajtást ébreszték, miszerint évenkint legalább két­szer ekkér össze kellene jöni, ’s egy társulatot alakítani, melly­­nek czélja körülbelöl a’ következőkből állana: 1) Minden össze­jövetel alkalmával rövid jelentést tennének a­ működő czukor­­gyárosak a répa mű­­elése, mennyi- é s minősége, czukortar­­talma, és a1 feldolgozási kezelési módja felett, őszintén bevallván mind a­ sikeres eredményt, mind pedig a1 netán megtörtént hibákat, hogy így nyilvános megvitatás által részint ezeken segíteni le­hessen , részint pedig mindennemű újítás, hasznos tapasztalás a1 répai mivelése, feldolgozása vagy gépek’ használata körül mielőbb köztudomásra juthasson, ’s általában távol maradjon a’ magyar­­országi gyárasoktól minden szűkkeblű titkolódzás, melly a német és franczia gyárakat olly bélyegzőleg jellemzi . 2) A­ társulat a’ pest czukorgyárt példányul tekintvén , Lüssdorff úr minden­nemű javítást közölne a­ többi magyar gyárosokkal. — 3) Ha valaki a’ Campagne’ lefolyása alatt olly akadályokra bukkanna , mellyek üzletét veszéllyel fenyegetik, ’s a­ gyári tiszta nyere­ségét kétségessé tehetnék vagy csökkenthetnék , úgy a zavarba jött gyáros azonnal jelentse magát a­ társulatnál, okait részletesen terjessze elő, hogy rajta tanác­csal és tettel segíteni, sőt ha szükséges, a­ közel lakó működő gyárosokat megtekintés végett a­ helyi színére küldeni lehessen. Egy szóval a’ társulat feladatul tűzné ki magának , a czu­­korgyártást Magyarországban kölcsönös segély és eszmecsere által azon fokra emelni, hogy egy gyár se félhessen bukástól, az ezukor-készítés pedig a’honi szükséget ne csak fedezze, hanem hogy semmi ezukor ne hozattassék be, hanem szerencsés conjunctu­­ráknál fogva, miilyeneket Magyarhon valószínűbben várhat, mint más akármi ország, felesleget adhasson el a­ külföldnek. Ekképp nemcsak a­ behozott czukorért kiadott pénz a­ hazában maradna, ’s nagyobb teszt a’ dolgozó osztályok’ javára esnék, hanem állata egyszersmind a’ földmivelés is gyarapodnék, több pénz folyna a’ földmívelők közé é s uj gyárak keletkeznének. Bármilly üdvös volna Magyarországra nézve a’ működő czu­­korgyárosok’ társulata , az mostan rögtön még sem lép­hetett egészen életbe, mert azok , kiket az ügy leginkább érdekel, a’ gyártulajdonosok jelen nem voltak. — Ki­esz­ling úr erélyesen felfogá ai társulati szellemét, ’s azt inditványozá, hogy a’valóságos összeállás’ módja felett tovább tanácskozandók, a’ Campagnel kezdetén (minthogy ekkor a’pesti gyárban legtöbben megfordulnak) alakító gyűlés tartassák, mellynek elnökévé az érdemteljes dr. Gall választaték, ki ej megbízást el is fogadá. ’S minthogy akkorig különféle munkálatok adhatják elő magokat ez iparág’ érdekében, mellyek némi levelezéseket kívánhatnának meg, el végre a’ titok—­noki munkálatok’ vitelével a’ jelen voltak egyhangúlag engemet tiszteltek meg, ’s reám bízták: a1 czukorgyártulajdonosokat, mű­ködő czukorgyártókat , aj czukorgyárakkal összeköttetésben álló iparágak’ (p. o. csontszén-, gépgyár) vezetőit, a1 czukorrépát termesztő gazdákat, valamint mindazokat, kik ez iparág iránt különös érdekkel viseltetnek, Magyarországban’s aj hozzákap­csolt tartományokban , a­ közjói előmozdításai tekintetéből , „a­ magyar tettleg működő czukorgyárosok’ társu­latához“ csatlakozásra ’s a­ legközelebbi gyűlésen, melly közhírül fog adatni, szíves megjelenésre tisztelettel felszólítani. Azon édes reményt lehet táplálni, miszerint az ügyérdekeltek használni fogják az alkalmat, a­ magyar ipart egyik neve­zetes ágának emelésére­­segédkezet nyújtani. — Pest, június­ 16 -án 1845. Weisz F. H. FRANCZIAORSZÁG. Jun. 26-án: Ülés egyedül a’ követeknél. Az 1846-ik évi kiadási költségvetés’ postarovatánál: Maleville. Tavaly, a’ csatorna’ túlsó oldalán folyta­tott vitatások’ alkalmával a’ levelek’feltöretése’ ügyében az angol parlamentnek egy tagja azt mondta , hogy ezen szo­kást büntetlenül gyakorolhatni Francziaországban , de An­gliának szabad levegőjében eltűrhetlen. Ezen nyilvánítás által felhilva érzem magamat Guizot úrtól fel­világítást kérni. Guizot úr sietett azon biztosítással felelni, miszerint a’ kor­mány soha sem tört, avagy töretett fel egyetlen levelet sem. Ezen felelet az angol parlamentben felidéztetett, ’s kitörő gun­baczajjal fogadtatott, szükséges tehát, hogy Európa bizonyos legyen , miszerint ezen gyűlöletes gyakorlat ná­lunk nem létezik. Kérem tehát a’ pénzügyminister urat is­mételje hivataltársának tavalyi nyilatkozatát. Lacave Laplagne pénzügyminister. Örömmel és teljes ünnepélyességgel ismétlem tisztelt hivataltársam’ és barátom’ a’ belügyministter ur’ tavalyi nyilvánítását. Fran­cziaországban egyetlen levél sem töretett fel a’ kormány avagy ügynökei által. Ha valamelly ügynök ezt tenni fogná, törvény’ elébe állíttatnék. (Közhelyeslés ) Jun. 27-én: A’ paireknél semmi nagyobb érdekű. A’ követeknél Havin indítványozta, hogy ezentúl min­den becsületrendi kinevezés a’ Moniteurben hirdettessék ki, ’s hogy a’ kinevezések okadatolva legyenek. A’ kamara, mond szónok, megbotránkozott ezen pazarul gyakorlott kinevezéseken (mégis némelly ember olly nagyra van vele, ha ő is azon ezerek közé jut történetesen, kik évenként becsületrendi keresztet nyernek Lajos Fülöptől, mintha az övé volna a’ koncz); ezen pazarlás nincs összhangzás­ban azon tisztelettel, mellyel ezen nagyszerű intézet’ méltó­ságának tartoznánk. A’ felállás és ülvemaradás általi szavazás által nem lehetvén kivenni a’ többséget, golyózás történt, melly után 109 szavazattal 125 ellenében az indítvány megbukott. Több hang. Kik becsületrendi keresztet kapnak , nem mulasztják el azzal a’ hírlapokban kérkedni. A’ hírlapok szüntelenül ostromoltatnak illy nemű kérésekkel. Ezután, a’ kamara’ szabályaival nem ellenkezvén , az elvetett indítványnak egy részét, uj indítvány­ alakban, is­mét szőnyegre hozni, Manuel ezen indítványt téve: Min­den becsületrendi kinevezés a’ Moniteurben közhírré fog tétetni. Ismét nem lehetvén kétszeri kísérlet után kivenni a’ többséget felállás és ülvemaradás’ útján, újra golyózásra került a’ dolog, ’s az indítvány 137. szóval 132. ellenében elfogadtatott. Továbbá Ledru Roll­in megemlíté , miszerint az ácsmesterek és legények között Párisban a’ napi bér felett összeakasztások történvén, ennek folytán az utóbbiak a’­­ munkától visszavonultak , ’s ekkor a’ kormány , a’ nélkül, hogy előbb közbenjárása által a’ dolgot jóvá tenni igyeke­zett, a’nélkül, hogy bölcs , jóakaró tanácsot adott volna, a’ katonaságot alkalmaztatta munkára. A’ katonákkal, kiket az ország ruház, tart , fizet, a’ munkások nem versenyez- t hetnek. Tudják önök , mi lesz az illyen eljárásnak követ­­­­kezménye ? . .. ! Többen. Napirend! Elég már! Ledru Roll­in. Hadd beszéljem ki magamat (Nem, nem !). Önök szövetségbe állítják a’ munkások (ouvriers) ellen a­ tőkepénzt és hatalmat (Napirend!). Ez által veszé­lyes következményeket szülhető versenygések történnek.­­ Könnyen ingerültség , ellenségeskedés gerjedhet a’ katonák­­ ellen (Növekedő zaj). Ez igen fontos kérdés; önök köny­­y­nyeden megoldhatónak vélték; de én bölcseségökhez folya­­­­modom önöknek , ’s kérem fontolják meg jól, mit tesznek, mielőtt tovább mennének. Egyeztessék össze a’ mestereket és a’ legényeket ’stb. D­uc­h­a­­­e­­ belügyminister. Ha a’ tisztelt tag azt óhajtja,­­ hogy a’ dologban összeütközés ne történjék, teljesen nyug- t ton lehet; a’ kormány őrködni fog ; a’ rend nem fog meg- s háborittatni. A’ kormány nem verseny végett engedi át a’ katonákat, hanem , mivel az ácsok összeszövetkeztek nem dolgozni,’s ez által az iparnak más ága is szenvedne. Azon nap, mellyen az ácsok ismét munkásokhoz látnak, a’ kato­naság meg fog szűnni; a’rendelet már előre ki van adva­­ ’stb. Én (Duchatel Francziaország’ belügyministere) azt mondom, a’ napibérnek és munka’ árának meg­határozása olly kérdés, mellybe okos kor­mány nem avatkozik. Ledru Rollin: Megismeri, hogy a’ kormánynak nem­­ kell a’ napibér’ meghatározásába avatkozni, hogy tisztelnie­­ kell a’ versenyt, de a’ verseny’ tisztelése-e az, az ország által tartott és fizetett munkásokat neki ereszteni? L e h o b e. Ő maga is munkás (ouvrier) lévén hajdan, engedelmet kér néhány szót tenni. (Nagy figyelem.) A’ Ledru Rollin­er’ szavai, akarata’ ellenére, csak élesztésére szolgálhatnak az ácsok’ követelésének, mit szónok helyte­lenít, ’s azért napirendre térést javasol, mi el is fogadtatott. Végtére az egész 1846-ik évi kiadási költségvetés iránt történvén szavazás, mellette 232, ellene 43 szavazat volt. Ezután a’ május’ 29-ki szerződés’ folytán a’ rabszolga­­kereskedés’ eltörlése’ ügyében kívánt, kerek számmal 10 millió franknyi, költségről szóló 1.javaslat volt napirenden, ’s ez 243 szavazattal 1 ellenében elfogadtatott. Jun. 28-kán: Ülés egyedül a’ követeknél; semmi nagyobb érdekű. Jun. 29-kén. Vasárnap. SPANYOLORSZÁG. Jun. 20-án Pacheco társuknál har­­minczegy követ ’s három újságíró gyűlést tartottak a’ ki­rálynő’ térhezmenetele’ ügyében. Ezen ügyben, mondák, a’ kezdeményezés egyedül a’ királynőt Ild. Izabellát illetheti, nem mulaszták el azonban mind Montemolin, mind Trapani gróf ellen nyilatkozni. Isturiz, a’ la granja-i zendülés elött ministerelnök, igy nyilatkozott: A’ kérdés igen fontos, ’s nem lehet tagadni, Europa’ jelen állásában, felséges ki­rálynőnk’ férj-jelöltei igen kevés számmal vannak. Leg­okosabb volna tehát a’ kérdés’ eldöntését elhalasztani. Köny­­nyen meglehet, hogy az események szaporítani fogják a’ jelöltek’ neveit, kik között ő felsége választhat. Ajánlom a’ sajtónak, ezen szempontból vegye fel a’ dolgot, ’s nem kételkedem kimondani, hogy véleményem szerint igen nagy hiba volna a’ jelen körülményekben egy bizonyos jelöltet a’ többiek’ kirekesztésével ajánlani. Az elhalasztás mellett vannak mind a’ körülmények, mind az illendőség. Concha tábornok napiparancs-alakban közli Narvaeznek hozzá intézett rendeletét, feleletül Don Carlos’ lemondására „ő felsége’ a’ királynő’ nevében, (kit isten őrizzen) a’ mi­­nister-elnökség által minden ministerekhez utasítás külde­tett, hogy az ország’ minden hatóságaihoz rendeletek adas­sanak ki a’ közbéke’ ellenségeinek elnyomására a’törvény­nek teljes szigorúságával, bárminő alakban tűnjenek is fel azok, ellenkezésben állván ő felségének törvényes jogaival és az ország’ alkotmányával. Ő felsége szivében mélyen meg van győződve, hogy bizonyos írásoknak közlése és ol­vasása hű jobbágyainak lelkére nem lesz azon befolyással, mellyet attól vártak. Don Carlos’ állítólagos lemondása, melly a’ legvilágosabb rész akaratra ’s vak makacsságra mutat, az országot újabb zavarba dönteni, ’s háborgatni a’ szerencsés békét, mellyben élünk, csak megvetést szülhet, és nem ingerelheti fel a’ nemzetet. Mivel azonban ezen tény új reményeknek nyithat utat, ’s némelly eltéve­­lyedetteket elragadhat , kik a’ gyász’ és nyomor’ korát, mellyet már ez ország érezett , ismét visszaidéznék , ő felsége megparancsolta emlékezetbe visszaidézni , hogy a’ lázadó Don Carlos és egész családa a’ törvényen kívül vannak , az alkotmány és saját törvények által kirekesztet­tek a’ trónöröködésből, ’s megfosztanak azon jogoktól, mellyekkel mint Spanyolországi infans­­ai bírtak. Mindazok, kik részt vennének ábrándos igényeinek valósításában , bárminő szin alatt történjék is az , ki fognak űzetni a’ spa­nyol birtokból. Az elfogott bűnösök rövid uton el fognak ítéltetni hadi törvényszék által, mint árulók és a trón’ ’s nemzeti szabadság’ nyilvános ellenségei , engesztelhetlen­­nek kelletvén a’ törvénynek azok iránt lenni, kik , csalé­­kony ígéretek ’s hazug áldozat mellett, közvetlenül avagy közvetve felakarják forgatni az ország’ és trónöröködési rend’ alaptörvényeit , mellyeket a’ királynő , mint az or­szág­ feje, ’s az egész nemzet erélyesen pártolnak.“ P OROSZORSZÁG. A’ czár Liebig-­et a’ Vladimir rend’ negyedik osztályú keresztével tisztelé meg. Bizony nagyon­­ megerölteté magát a’ jutalmazásban. 6* *) Mint tudva van, egyik titoknak Mörbling Miksa, Pécsett; másik Halász Géza Pesten (úri utcza 416. sz. első emeletben) lakik. — 23

Next